Napi Magyarország, 1999. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

1999. január 2., szombat" Családi pótlék, táppénz, fogyatékosok támogatása Jogszabályi változások az új évben Január 1-jétől alanyi jogon jár a családi pótlék, változnak az egészségügyi ellátás, a fogyaté­kosok támogatásának szabályai, és a szabadságolás rendje. A családok támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint ala­nyi jogon jár a családi pótlék, a gyermekgondozási támogatás és az anyasági ellátás. A törvény beveze­ti az iskoláztatási támogatást, amely a családi s­ótlékot váltja fel a gyermek iskolakezdésétől. Ezt a tá­mogatást a helyi önkormányzat jegyzője megvonhatja attól a csa­ládtól, ahol a szülők nem gondos­kodnak a gyermek iskoláztatásáról. Az egészségügyi törvény mó­dosítása kiterjeszti az ingyenes fogászati ellátást a középiskolai tanulmányok befejezéséig. Az utazási költségtérítés nem csupán a területileg illetékes egészség­­ügyi intézménybe, hanem szak­mailag indokolt esetben a más szolgáltatóhoz történt beutalása­kor is igénybe vehető. A törvény­­módosítás szerint január 1-jétől meg kell vonni a táppénzt attól, aki az elrendelt orvosi vizsgála­ton nem jelenik meg, vagy a kere­sőképesség elbírálását ellenőrző vizsgálathoz nem járul hozzá. A munka törvénykönyvének módosítása arról rendelkezik, hogy legkésőbb következő év június 30-ig vehetik ki szabad­ságukat a munkavállalók a ko­rábbi január 30-a helyett. Ez évtől 600 forint lesz 100 kilogrammonként a gépjármű­adó alsó mértéke a jelenlegi 400 forint helyett, a felső határ pedig 800 forintról 1000 forintra nő. A gépjárműadó-törvény módosítá­sa arról is rendelkezik, hogy 50 százalékos kedvezmény jár a szabályozott katalizátorral mű­ködő teherautó és a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó dízelüzemű jármű után. A szintén január 1-jén hatály­ba lépett fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény a 18. életévüket betöl­tött súlyos fogyatékosok számá­ra támogatást állapít meg, amelynek összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának 80 százalékával. A törvényhozás krónikája 1998. június 18-tól Az 1998. június 18-án megalakult Országgyűlés 28 új törvényt hozott és 31-et módosított Június 25. - a társadalombiztosítási nyugel­látásról szóló törvény módosítása Június 30. - a Magyar Köztársaság minisz­tériumainak felsorolása Június 30. - az egészségügyi törvény mó­dosítása Július 8. - a felsőoktatási törvény módosítá­sa (tandíj eltörlése) Július 8. - a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló tör­vény Szept. 22. - a kincstári vagyonért való mi­niszteri felelősség rendjének megváltoztatá­sához szükséges törvények módosítása Szept. 22. - az államháztartási törvény mó­dosítása Október 20. - a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének végrehajtása Október 27. - a hadigondozási törvény mó­dosítása November 4. - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítása November 4. - a közraktározási törvény módosítása November 10. - az illetéktörvény módosítá­sa November 10. - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása November 10. -az adózás rendjéről szóló törv­ény módosítása November 10. - a jövedéki adóról és a jöve­déki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása November 12. - a gépjárműadóról szóló törvény módosítása November 12. - az általános forgalmi adó­ról szóló törvény módosítása November 12. - a személyijövedelemadó­­törvény módosítása November 12. - az egészségügyi hozzájáru­lásról szóló törvény November 12. - a társadalombiztosítás ellá­tásaira és a magánnyugdíjra jogosultak, va­lamint e szolgáltatások fedezetéről szóló tör­vény módosítása November 12. - a kötelező egészségbiztosí­tás ellátásairól szóló törvény módosítása November 12. - a környezetvédelmi ter­mékdíjról, továbbá egyes termékek környe­zetvédelmi termékdíjáról szóló törvény mó­dosítása December 1. - a társadalombiztosítás 1997. évi zárszámadása December 1. - a közúti közlekedési törvény módosítása December 1. - a frekvenciagazdálkodási törvény módosítása December 8. - a vadvédelmi, vadgazdálko­dási, valamint vadászati törvény módosítása December 8. - a külföldiek önálló vállalko­zóként történő gazdasági célú letelepedésé­ről szóló törvény' ■ ■ /.w., ^ . December 8. - az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosítása December 15. - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítása December 15. - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségveté­se December 22. - a családok támogatásáról szóló törvény (családi pótlék alanyi jogon) December 22. - a Nemzeti Biztonsági Fel­ügyeletről szóló törvény December 22. - az ORTT 1998. évi, illetve 1999. évi költségvetése December 22. - a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása December 22. - a büntető jogszabályokról szóló törvény módosítása December 22. - a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása December 22. - a munka törvénykönyv­ének módosítása December 22. - az olimpiai bajnokok jára­dékáról szóló törvény módosítása December 22. - a honvédelemről szóló tör­vény módosítása December 22. - az államtitokról és szolgá­lati titokról szóló törvények módosítása December 22. - a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjú­sági és Sportminisztérium létrehozásával ösz­­szefüggő törvények módosítása December 28. - az 1999. évi állami költség­­vetés December 28. - az APEH Bűnügyi Igazga­tóságának létrehozásáról szóló törvény Kormányzati terv a társadalmi egyeztetésről A kormány olyan országos fórumokat javasol az Érdekegyezte­tő Tanács és szakbizottságai helyett, amelyek lehetőséget adnak a partnereknek véleményük képviseletére, segítséget nyújtanak a kormányzati munkához. A javaslatot januárban vitatják meg az érdekegyeztető partnerek, egyetértésük esetén már tavasszal megkezdhetik munkájukat az új fórumok. A Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Tanácsa megszüntetését egyelőre nem javasolja a kormányzat. A javaslat szerint az érdek­egyeztető tanács helyett öt or­szágos fórumot kellene létrehoz­ni. Az általános gazdasági kér­désekkel az országos gazdasági egyeztető tanács foglalkozna. Ebben a kormányon kívül olyan szereplők vennének részt, kik önálló döntéseikkel a makrogaz­dasági folyamatokat is képesek befolyásolni, így szerepet kap­nának a gazdasági kamarák, a bankszövetség, a tőzsdetanács, a multinacionális cégek képvise­lete. Ez a fórum tavasszal az elő­ző gazdasági év értékelését kezdhetné meg, ősszel pedig vi­tát kezdene a kvetkező év költ­ségvetési és adókoncepciójáról. A második országos fórum, a munkaügyi egyeztető tanács a munka törvénykönyvével, a fog­lalkoztatási törvénnyel, a bér­emelésekkel, minimálbérrel, kollektív szerződésekkel össze­függő ügyekkel foglalkozna. Ezen a fórumon a kormány a há­zigazda szerepét töltené be, és a munkaadói, munkavállalói ér­dekképviseletek egyeztetnének, illetve megállapodásokat is köt­hetnének. A harmadik országos fóru­mot szintén a munkaadók, mun­kavállalók és a kormány részvé­telével a nemzetközi munkaügyi normák érvényesítésére, a nem­zetközi munkaügyi együttműkö­dés elősegítésére, a negyedik in­tézményt a jelenleg is meglévő szociális tanács átalakításával hoznák létre. Ez a fórum a kor­mányzati döntéseket készítené elő, különféle civil szervezetek bevonásával. Az ötödik országos fórumot, az európai integrációs tanácsot a Kül­ügyminisztériumban hozák létre. A HM idei célkitűzései növelik a tisztek számát A Honvédelmi Minisz­térium az idén kidolgozza a haderőfejlesztés átfogó, 2003-ig szóló hosszú távú programját, folytatódik a NATO-hoz illeszkedő ma­gyar védelmi-tervezési rendszer kialakítása. A kapcsolódó jogszabályi feltételek kialakítása után 1999-ben megvalósul a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar in­tegrációja. Folytatódik a humán­erőforrás-gazdálkodás re­formjának előkészítése, a modern, a NATO-ban al­kalmazottakkal össze­egyeztethető eljárások át­vétele és meghonosítása, a nyelvoktatás erősítése is. A tárca a fiatal tisztek, tiszt­­helyettesek számarányának jelentős növelését és a sor­katonai beosztások szerző­déses katonákkal való fel­töltését is előirányozta. A jelenlegi mintegy ötezer szerződéses hely 1999-ben hatezerre bővül. A hadsereg korszerűsí­téseként folytatódik a lég­védelemhez és a légtér el­lenőrzéséhez szükséges eszközök beszerzése, a francia MISTRAL típusú légvédelmi rakéták rend­szerbe állítása. Az idén elő­készítik a hadsereg gépjár­műveinek cseréjéhez szük­séges tendert is. A honvé­delmi tárca 1999-ben 164,05 milliárd forintot költhet el. Ezzel a kor­mányzat teljesítette azt a NATO-nak tett korábbi ígéretét, miszerint évente 0,1 százalékkal emelkedik a védelmi költségvetés ré­szesedése a nemzeti össz­termékből. Belpolitika . Idén középpontban a családtámogatás A Szociális és Családügyi Minisztérium idei tervei között szerepel, hogy a központi közmunkatanács helyett regionális közmun­katanácsokat hoz létre. A minisztérium négy re­gionális irodát nyit, amelyektől az eddiginél hatékonyabb működést várnak. A változtatás azért szükséges, mert a regionális központok jobban fel tudják mérni, milyen jellegű köz­­munkaprogramokra van szükség az adott tér­ségben. Átszervezik a közmunkaprogramokat is. Ennek célja, hogy a munkanélkülieket mi­nél tartósabban tudják foglalkoztatni, illetve képzésüket a helyi igényekhez igazítsák. Az egységes nemzeti családpolitikai kon­cepció kidolgozása is az 1999. év feladata. Ennek kimunkálásában a minisztérium együttműködik egyebek között az oktatási és az ifjúsági ügyekért felelős tárcával. Folytató­dik az a program is, amely az ellehetetlenült családok, elsősorban a fiatalok és fiatal háza­sok helyzetén próbál segíteni. A tárca újra na­pirendre tűzi az OTP-hiteltartozások ügyét. A tárca elsősorban az otthonuk elvesztésével fe­nyegetett gyermekes családokon szeretne se­gíteni. 999 Az Úr kilencszázkilencvenkilencedik esztendejének januárius ha­vában a magyarok által lakott földön a mostanihoz hasonló tél lehe­tett Az Alföld végtelen mezein megdermedtek a vizek, a zúzmarás le­gelőkön fagyos füvet, sást, gyönge gyékényt ropogtattak a kisterme­tű, fürge lovak és a lomha mozgású, testes szürke marhák. A kerek nemezsátrak közepéről keskeny füstcsíkok tekergőztek az ég felé, a tűz fölött kondérban rotyogott a húsos kása, a gyermekek szőrökbe­­bőrökbe burkolózva élvezték a család biztonságos melegét Az or­szágban béke honolt Az esztergomi várhegy Dunára néző­ oldalán, az apja által épített palotába húzódott vissza a tél hidege elől a magyarok fejedelme, Ist­ván. Évhosszat sátorban halt maga is, ispánjait látogatva kíséretével, vagy a fehérvári építkezés közelében, de telente már kőházban idő­zik, a kárpittal borított vastag falak közt, a kandallóban pattogó fa­hasábok tüzénél. Főként, amióta vele van ifjú hitvese, a bajor Hen­rik herceg leánya, aki odahaza már hozzászokott az effajta kénye­lemhez Most, Boldogasszony havának első napjaiban Jézus keresztelése napját készülnek megtisztelni a kápolnában, a szomszé­dos rendházban lakó barátokkal Öt esztendeje lesz a nyáron, hogy Géza fejedelem elsőszülött fia nőül vette Gizella hercegkisasszonyt Vajk, Árpád dédunokájának és az erdélyi Gyula leányának gyermeke, akit csak nemrég keresztelt István első vértanú nevére Prága püspöke, az első a honfoglaló ősök nemzetségéből, aki idegen asszonyt hozott a fejedelmi házba. Hiába, nagy változások zajlanak az ezredforduló közeledtével; ki gondolta volna egy emberöltővel ezelőtt, hogy Taksony vezér fiai, Géza és Mi­hály külországi papok keresztje alá hajtják a fejüket, s a Sankt Gallen-i Bruno atya egyszerre ötszáz vezető magyar urat illet a ke­resztvíz szentségével? Harmadik éve, hogy nekifogják építeni monos­torukat a bencés szerzetesek a dunántúli Szent Márton hegyén, és máris iskolát működtetnek az egyik szobájában. De 997 őszén meghalt a fejedelem, aki bölcs uralkodóként és elő­relátó atyaként készítette föl fiát a nagy mű bevégzésére. Az elmúlt két év nem éppen békésen telt Géza halála felszította a lappangó po­gány virtust, a magára maradt István nagybátyja, a somogyi herceg az ősi szokásjog alapján magának követelte az özvegy Sarolta kezét, s vele a magyarok fejedelemségét Szerte Dunántúlon fellángoltak a tüzek. Árpád vezér oldalági ivadékai a jussukat követelték. A minden nomád nép vesztét okozó szilaj testvérháború réme fenyegetett Ám­de István ekkor már nem csupán egy volt a vezérek közül. Álmos nemzetségéből őt már a határokon túli világhoz kötötte a keresz­ténység és a nyugati udvarból jött házastárs, akinek kíséretéhez ta­nult diplomaták, képzett fegyveresek tartoztak. Esztergom urának európai tanácsadói, szövetségesei voltak. A fellázadt Koppányt Vecellin lovag és a bajor páncélos lovasok győzték le Veszprémnél Azután nyugalom lett Magyarországban. 998-ban csupán kisebb csetepaték voltak a nyugati végeken, Ottó császár ragadott el része­ket a messzire nyúló gyepvidékből Az ezer évvel ezelőtti újesztendő csendben köszöntött be a fejedelmi udvarba. A tizennégy éves Gizel­la odaadó felesége a magyar nagyfejedelemnek, István 18-19 eszten­dős. Keresztapja és tanítómestere, Adalbert püspök két éve halott, ép­pen mint jóatyja. A pogány poroszok ölték meg fent északon. Az ural­kodó most Asztrik apátot várja Esztergomba, lengyel földről, Meseritzből Beszéde van vele. A tavaszon Rómába akarja küldeni követségbe, Szilveszter pápa őszentségéhez, hogy koronát kérjen a maga és felesége számára. A Krisztus születése utáni ezredik eszten­dő beköszöntéig el akarja rendezni a dolgot Magyarország királya akar lenni, mert elérkezettnek látja rá az időt Ludwig Emil JA MAGYARORSZÁG‘3 Tisztújító kongresszus a Fidesznél A Fidesz-Magyar Polgári Párt az alapszabály értelmében ez év tavaszán - valószínűleg április­ban - tartja XI. tisztújító kongresszusát. A kong­resszusi küldöttek várhatóan nemcsak a párt elnö­kének és alelnökeinek személyéről, hanem az alapszabály módosításáról is döntenek. A módosí­tások várhatóan inkább csak technikai jellegűek lesznek: az elmúlt két év működési gyakorlatában felmerült, illetve a mandátumvizsgáló bizottság döntései nyomán megfogalmazódott dolgokon alapulnak majd. B. L. Göncz Árpád köztársasági elnök újévi köszöntője Mese a csillagszemű nőkről és a szálfaderekú férfiakról - Honfitársaim, nézzék el ne­kem, ha most, az esztendő fordu­lóján önöknek - magyar vagy magyarul értő testvéreimnek ha­táron innen és túl - semmi olyas­miről nem szólok, amiről ez alka­lommal talán szólnom illene. Pél­dául arról, amiben közös hétköz­napjainkat éljük: hazánk számok­ban is kifejezhető jelenéről, gaz­daságának állapotáról. Vagy az esztendő politikai summájáról. Sem az árvízről, amelynek során társadalmunk jelesre vizsgázott emberi együttérzésből. Hanem mindezek kulcsáról: azokról az emberekről - nőkről és férfiakról -, akik az életünk békét szülő melegét híven őrzik, adják tovább, s képesek önmaguk körül még a hétköznapjainkat is ünnep­napokká variolni. A csillagsze­mű nőkről. És szálfaderekú fér­fiakról - mondta többek között újévi köszöntője bevezetőjeként Göncz Árpád. - Hogy miről ismerszik meg egy csillagszemű nő? ... de minek ezt meghatározni, mikor úgyis ösztönösen felismerjük? - tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Például egy nagymama szemé­lyében, aki - ha történetesen ki­sebbségben élünk a határon innen vagy túl - gyermekeink anya­nyelvének tanítója és őrizője. Fel­ismerjük az édesanyánkban. A fe­leségünk, a lányunk, a szerel­münk személyében. Ha rettentő fontos emberek vagyunk, egyet­len főnökünk és élő lelkiismere­tünk, a titkárnőnk személyében. A gyárban egy varrógépnél, egyik vagy másik szaktársnőnk alakjá­ban, akihez minden gondunkkal nyugodtan fordulhatunk, mert azt halk szóval a helyére teszi. De rá­bukkanhatunk a szomszédasszo­nyunkban. Egy ápolónő, tanárnő, óvónő, szociális gondozó, mate­matikaprofesszor asszony alakjá­ban. Akiből árad a személyes gondoskodássá bármikor átala­kulni kész, személytelen jóindu­lat. Akinek a kezét a gyerekek nem hajlandók elengedni. Akit láthatatlanul vesznek körül fér­fiak és nők, fiatalok és öregek; akinek vonzáskörében elhalkul és békévé szelídül a harsány gorom­baság és rosszindulat. Aki - ha történetesen emberek sorsába szólhat bele - a legkeményebb fe­delű akta mögött is fölfedezi az emberarcot. Ők lelkesítik át a mindennap­jainkat. De ne feledjük: ha ma­gukra maradnak, az ő szemük fé­nye is kialszik. Talán egy távoli tanyán, ahol messzire szakadt fiuk­­unokájuk már karácsonytájt se néz feléjük. Mert drága a vonat, az a kevéske pénz meg otthon is kell a gyerekekre. Mert munka­­nélküliek. Mert, ha pénzük van szakajtónyi, sürgős síelnivalójuk támad Ausztriában. Vagy mert si­került végre túladniuk a csillag­szeműn, bedugniuk egy öregott­honba, ott meg ellátják úgyis. Van egy pici szobája, s talán kerül va­laki, aki kiterjeszti fölébe is a vé­dőszárnyát. De az is lehet, hogy egyetlen ágy jut neki, naphosszat csak üldögél, néz maga elé né­mán, és emlékezik. Valakikre. Va­lakire. A férfiaknak nincs csillagsir­­mük - állapította meg Göncz Ár­pád. Közöttük viszont akadnak szálfaemberek. Akiket nem rop­­pantott meg a történelem, nem sodort ide-oda, nem vetett partra parafadugóként a századvéd vál­takozó árapálya. Akiket nem tört derékba a betevő falatért, pénzért, rangért, hatalomért vívott kegyet­len küzdelem. Akik fogékony, megértő és okos társai voltak és maradnak a csillagszemű nőknek. Gondoljunk most rájuk. Adas­sák nekik tisztelet - mert ha fo­galmuk sincs róla, hogy ők csil­­lagszemüek, hogy szálfaemberek, ha mindössze annyit tudnak ön­magukról, hogy teszik a dolgukat a lelkiismeretük szerint, akkor is ők azok, akik átörökítik az utóda­ikra - mindannyiunk utódjaira - a múlt maradandó értékeit, s terem­tik meg - közös jelenünkben - a jövő jogos reményét. Hadd köszönjem meg itt és most mindannyiunk nevében mindannyiuknak a szemük suga­rát. S a szálfaderekuk szívóssá­gát. Tudomásul úgysem veszik. Mert fogalmuk sincs róla, hogy csillagszemüek. Hogy szálfaem­berek. Ha tudomásul vennék, nem volnának azok. Végezetül hát boldog új esztendőt! Nekik és valamennyiünknek! - modta kö­szöntőjében többek között Göncz Árpád.

Next