Napi Magyarország, 1999. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

Rockenbauer lehet Gyuricza utóda Államtitkári cserék előtt Értesüléseink szerint a Minisz­terelnöki Hivatalban (MeH) két héten belül elkészül a szaktárcák múlt évi tevékenységét értékelő munkadokumentum. A kancellá­ria szakreferensei már kifejtették az álláspontjukat, most az így el­készült tárcatükör pontosítása zaj­lik, ezt követően pedig Orbán Viktor kormányfő személyesen hallgatja meg az összes minisz­tert. Mint megtudtuk: annak elle­nére, hogy a MeH nem egyfor­mán elégedett a tárcák munkájá­val, személycserékre lehet számí­tani az államtitkári karban. A kormány átalakításának első, már napvilágra került elemét Selmeczi Gabriella és Balsay Ist­ván menesztése jelentette. A foly­tatásra leginkább Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politi­kai államtitkára számíthat, akit még kisgazda körökben is nagyon sokan szinte menthetetlennek tar­tanak. Torgyán József, az FKGP elnöke ennek ellenére mégis úgy nyilatkozott, hogy a legteljesebb mértékben elégedett a kisgazdák által irányított minisztériumok munkájával. Homoki a leváltásá­ról szóló hírekről lapunknak kije­lentette: mindezt politikai ellenfe­lei terjesztik róla, hiszen a vádak­kal ellentétben csak szakmai kér­désekben nyilatkozott. Hozzátet­te: az előző ciklus során pártja egyik legtöbbet dolgozó képvise­lője volt. Parlamenti felszólalásai során nagyon sok politikai és gaz­dasági csoportosulás érdekét ke­resztezte, amelyek közül néhá­­nyan most így próbálnak vissza­vágni. Pusztai Erzsébet, az Egész­ségügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára is cáfolta a menesztésé­ről szóló laphíresztelést. Mint mondta: ez egy légből kapott, ki­talált dolog, hiszen semmilyen, er­re utaló lépést vagy kezdeménye­zést nem tapasztalt. Fideszes kö­rökben is értetlenséggel fogadták az erről szóló mendemondát. Valószínűnek tűnik, hogy a kö­zelmúltban súlyos betegségben el­hunyt Gyuricza Béla, a MeH vé­delempolitikai államtitkára poszt­ját Rockenbauer Zoltán tölti be. Megválhat tisztségétől Kávássy Sándor, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára is. Értesüléseink szerint Torgyán Jó­zsef csak abban az esetben egyezik bele Kávássy menesztésébe, ha számára más, ezzel azonos rangú posztot kínálnak fel. A kisgazda miniszter ugyanis határozottan ki­áll a pártja által irányított miniszté­riumok és miniszterek munkája mellett, így egyelőre az sem tűnik valószínűnek, hogy a sokat bírált Pepó Pál környezetvédelmi mi­nisztert leváltják. Bogár László, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitkára la­punknak elmondta: az egyéves ér­tékelés során szerkezetátalakítás szóba sem került, egyik elemzés­ben sincs olyan utalás, hogy indo­kolt lenne minisztériumok, továb­bi államtitkárságok megszünteté­se. Mint ismeretes, az úgynevezett Lockheed-levél miatt Selmeczi Gabriella lemondott tisztségéről, az általa felügyelt tb-alapok a Pénzügyminisztériumhoz kerül­nek. Nem dőlt még el, hogy mi lesz a sorsa a Balsay István által irányított közigazgatási és terület­­politikai államtitkárságnak. Bogár László úgy fogalmazott: a referatúrák javaslatokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy milyen formában kellene tovább működ­­tetni az államtitkárságot. Nem kí­vánt feltételezésekbe bocsátkozni arról, hogy az államtitkárság a MeH felügyelete alatt marad-e, vagy esetleg átkerül a belügyi, il­letve a területfejlesztési tárcához. Balsay utódjaként legtöbbször Szita Károly országgyűlési képvi­selőt, Kaposvár polgármesterét emlegetik. Emellett felmerült az is, hogy területfejlesztéssel, köz­­igazgatással foglalkozó szakem­ber vegye át a terület irányítását. Bogár László alaptalannak ne­vezte azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek az ő meneszté­séről szólnak. Mint mondta, sem a miniszterelnök, sem pedig Stumpf István miniszter nem tett olyan irányú utalást, hogy elége­detlen lenne a munkájával. J. Á.-B. L. Belpolitika . Továbbra is jó irányba halad a magyar gazdaság Az ellenzék aggódik az államháztartásért A kormányzat szerint nincs szükség sürgős beavatkozásra, a ma­gyar gazdaság stabil. A kabinet célja a vállalkozások erősítése és az élőmunkateher csökkentése. Az ellenzék ugyanakkor úgy véli, hogy az államháztartás helyzetén haladéktalanul javítani kell, különben nem tartható a költségvetési hiány mértéke. Ahogyan az várható volt, a koalíciós pártok nem támogatták az MSZP és az SZDSZ napirend­kiegészítő javaslatait. A jelenle­vők többsége nem értett egyet az­zal, hogy az Országgyűlés tár­gyalja a kárpótlási törvény módo­sítását, valamint a bankkonszoli­dációt vizsgáló bizottság felállítá­sát. A koalíciós pártok nem támo­gatták a sportrendezvények biz­tonságáról szóló javaslat vitájá­nak megkezdését sem. Elfogad­ták ugyanakkor, hogy a Ház a Fi­desz kezdeményezésére tűzze na­pirendre a Balaton kiemelt üdülő­körzet egyes településein az épí­tési tevékenység átmeneti szabá­lyozásáról szóló törvénymódosító javaslat általános vitáját. A napirend elfogadását követő­en az Országgyűlés megkezdte az MSZP által kezdeményezett poli­tikai vitát a közterhek alakulásáról és az államháztartás helyzetéről. - Sürgős kormányzati beavat­kozásra nincs szükség a magyar gazdaságban. A félévi eredmé­nyek elemzése után lesz döntés majd arról, hogy szükséges-e va­lamilyen intézkedés - közölte Varga Mihály, a PM államtitkára. A kormány erősíteni kívánja a vállalkozásokat és csökkenteni az élőmunka terheit. Támogatják a családokat és folytatódik az adórendszer EU-normákhoz való hozzáigazítása. - A kormány 2000-ben a szolidaritási alapon keresztül nagyobb támogatást kí­ván nyújtani a nyugdíjasoknak és a tanulóknak az egészségügyi szolgáltatások terén, és tervezik a munkáltatók egészségügyi hoz­zájárulásának 3 százalékos csök­kentését. Mádi László fideszes honatya szólt arról, hogy a kedvezőtlen vi­lággazdasági folyamatok, a termé­szeti katasztrófák és a jugoszláviai háború hatással van a magyar gaz­daság növekedésére is. A magyar gazdaság ennek ellenére sikergaz­daság - fogalmazott. A szocialista Burány Sándor közölte: cselekvést vár a kormány­tól a szerinte bajban lévő állam­­háztartás helyzetének javítása ér­dekében. - Mintegy 50-100 mil­liárd forintos kiigazítás nélkül nem lesz tartható a költségvetési hiány mértéke - mondta az első negyed­éves adatok alapján. Csúcs László az FKGP részé­ről bírálta az új adók bevezetésé­ről szóló kormányzati szándéko­kat, de a kamatadó mértéktartó al­kalmazását nem tartotta elveten­­dőnek. Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezető úgy ítélte meg: nem történik más, mint a terhek átcso­portosítása.­­ Mára a Fidesz szá­mára is nyilvánvalóvá vált, hogy az adók és a járulékok csökkenté­se bevételcsökkenést eredmé­nyez. Ez ellentétes a Fidesz által a választási kampányban állítottak­­kal - mondta. Az MDF-es Varga István arról beszélt, hogy jó helyzetben van és alapvetően jó úton halad a magyar gazdaság. Az egyes kedvezőtlen makrogazdasági mutatók nem akadályozzák meg egyensúlyban tartását. Ha el is marad a várakozá­soktól, jónak mondható a négyszá­zalékos növekedés is. Lentner Csaba, a MIÉP gaz­dasági szakértője az igazságo­sabb közteherviselés mellett a hazai vállalkozások megerősíté­sének szükségességéről beszélt. Fő problémaként a bővülő pro­fitkivitelt, a bankkonszolidáció terheit és a jegybank független­ségét említette. Isépy Tamás: A döntés joga a többségé Talkshow napirend előtt Ismét a parlament működése állt a napirend előtti felszólalások középpontjában az Országgyűlés tegnapi ülésén. Balsai István, az MDF frakcióvezetője úgy fogal­mazott: minden parlamentáris de­mokráciában az a szokás, hogy az Országgyűlés munkáját alapvető­en a kormányprogram megvalósí­tása határozza meg. - Ennek akár időleges hátráltatása semmikép­pen sem minősül a közvélemény előtt jóhiszemű eljárásnak - hang­súlyozta Balsai, utalva arra, hogy az MSZP és az SZDSZ - szavaza­ta elmaradásával - már több alka­lommal akadályozta a törvényho­zás munkáját. Az MDF-es politi­kus bejelentette: pártja még az őszi ülésszak előtt kezdeményezi a par­lamenti munkarend kérdésének tárgyalásos rendezését. Isépy Tamás a Fidesz részéről arról szólt, hogy a kormány és az ellenzék viszonya a világon sehol sem felhőtlen. Azt azonban egyet­len jogállamban sem vitatják, hogy a döntés joga a mindenkori parlamenti többségé. Az ellenzék indítványainak leszavazása tehát nem jelenti a kisebbség jogainak korlátozását - közölte Isépy. Ugyancsak a parlamenti viszo­nyokat elemezte Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője, aki sze­rint a jelenlegi mélypont annak tu­lajdonítható, hogy a kormánytöbb­ség lényeges működési kérdések­ben egyedül dönt, az ellenzék egyetértése nélkül. A politikus azt is kifogásolta, hogy a kormányzati többség tárgyalni sem hajlandó az SZDSZ konkrét javaslatait. Dávid Ibolya igazságügyi mi­niszter válaszában politikai talk­­show-nak minősítette Kuncze Gá­bor felszólalását. Felhívta a figyel­met: a parlamenti működési rend megvitatásának színtere az Or­szággyűlés ügyrendi bizottsága, il­letve annak albizottsága, amely e kérdés vizsgálatára jött létre, és ahová az MSZP és az SZDSZ ed­dig nem tudott képviselőt küldeni. A kinevezésekről az elnök dönt Versenyképessé kell tenni a közszolgálati televíziót Az ellenzéki szocialisták és szabaddemokraták politikai hata­lomátvételnek minősítik a közszolgálati televízióban történt, il­letve esedékes személyi változtatásokat. A kormánypártok ugyanakkor hangsúlyozzák: az MTV ügyvezető elnöke hozza meg a döntéseket, az új munkatársak tevékenységét pedig az ál­taluk készített műsorok alapján lehet majd megítélni. - Az utóbbi időben a kereske­delmi tévék megelenésével a közszolgálati televízió nézettsége folyamatosan csökken. Vélemé­nyem szerint az MTV elnökét döntéseinek meghozatalában az motiválta, hogy biztosítsa a ver­senyképességet. Az, hogy helye­sen döntött-e, kiderül majd a mű­sorokból - fejtette ki véleményét Sasvári Szilárd, a kulturális bi­zottság fideszes elnöke. Mint ismeretes, Lendvai Ildikó korábban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Televízió műsorait meg­határozó személyi viszonyok „koalíciós alku tárgyává silányul­tak, a közszolgálati televízió pedig a kisgazdák háztáji birtoka lett”.­­ A Magyar Demokrata Fó­rum sem az eddigi időszakban, sem most nem tett személyi ja­vaslatokat a közszolgálati televí­zió egyes vezetői tisztségének betöltésére - jelentette ki lapunk kérdésére tegnap Balogh László, az MDF országgyűlési képvise­lője. Hozzátette: a Horn­­kormány alatt volt olyan alka­lom, hogy Magyarországot a „részben szabad sajtó” kategóriá­jába sorolták. - Már csak ez a tény is azt támasztja alá, hogy a közszolgálati televíziónál, rádió­nál változásokra volt szükség - jegyezte meg Balogh. Hack Péter, az SZDSZ frak­cióvezető-helyettese lapunknak úgy nyilatkozott: a kormány­pártok, illetve a MIÉP kicsinyes politikai alkuk keretében próbál­ják felosztani maguk között az adófizetők pénzén működő tele­víziót. A politikus szerint a tulaj­donosi jogokat gyakorló közala­pítvány tevékenysége egyébként sem jogszerű, mivel törvényte­lenül alakult meg a kuratórium­­elnöksége. - Úgy gondolom, hogy Lendvai Ildikónak nincs erkölcsi alapja ilyen nyilatkozatokat tenni - közölte Atyánszky György, az FKGP országgyűlési képviselője. Hozzátette: a szocialista párt nem tudja megemészteni, hogy elvesz­tette a választásokat. - Ezek az emberek negyven évig uralkodtak, és felrúgták a parlamenti demok­rácia valamennyi szabályát. Atyánszky úgy véli: Lendvai Ildikó saját magából indul ki, és el sem tudja képzelni, hogy tisztes­ség is létezik. MTV-sajtó­találkozó Az országos napilapok főszer­kesztőivel folytatott kötetlen megbeszélést Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. ügyveze­tő elnöke tegnap. Szabó László Zsolt elmondta, a konzultáció célja elsősorban a kapcsolatok erősítése volt. A Magyar Távirati Iroda infor­mációi szerint az ebéddel egybe­kötött találkozóra hét országos na­pilap - a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Napi Magyarország, a Népszabadság, a Népszava, a Vi­lággazdaság, valamint a Napi Gazdaság-főszerkesztője kapott meghívást, utóbbi sajtóorgánum szakmai vezetője azonban nem tu­dott részt venni a megbeszélésen. A kötetlen találkozón Szabó la­punk kérdésére elismerte, hogy el­gondolkoztatták az őt ért sajtótá­madások Csermely Péter, a De­mokrata szerkesztőjének esetleges kinevezése miatt. - Úgy gondolom, hogy a bizo­nyítás lehetőségét mindenkinek meg kell adni, ugyanakkor az kér­déses, hogy egy átalakulás előtt ál­ló televízióban mennyiben lehet felvállalni egy ilyen támadást - fo­galmazott Szabó. Egyelőre nem került sor szerződéskötésre Tarr Péterrel sem, aki az MTV vezető­inek tervei között mint Híradó-fő­szerkesztő szerepel.­­Pikó András és csapata néhány hetet kapott arra, hogy kidolgozza egy olyan reggeli információs mű­sor tervét, amely karakteres és va­lóban különbözik a TV3-hoz átiga­zolt elődjétől. Amennyiben a stáb képes egy megújult műsor készíté­sére, nem kerül sor a főszerkesztő leváltására - mondta az elnök. MAGYARORSZÁG’3 A mechanizmus veresége Talán a jó értelemben vett irigység vagy pedig valóban az Európához való tartozás igénye vezette a szlovák polgárokat, amikor a mostani elnökválasztáson Rudolf Schusterre adták sza­vazataikat. Nem egyszerűen arról volt szó, hogy megválasztották Kassa eddigi sikeres polgármesterét Szlovákia legmagasabb köz­jogi méltóságának székébe, hanem arról is - sajnos ez kelet­európai sajátosság - hogy valaki (Vladimír Meciar) ellen vok­soltak. Az ellen a Meciar ellen, aki Szlovákia rövid független tör­ténelme során háromszor töltötte be a miniszterelnöki posztot, és mindent elkövetett azért, hogy hazája minél messzebb kerüljön Európától... Történt mindez egy olyan ország fővárosában, amely szinte kőhajintásnyira van Bécstő­l, és amely hazánk történetével össze­fonódva oly sok jeles haladó, az európai értékeket felmutató irányzat kiindulópontja volt. Meciarnak sikerült saját táborába gyűjtenie mindenkit, aki szélsőséges, függetlenül attól, hogy a politikai paletta mely színét képviseli. Megjelentek körében a le­tűnt szocializmus hívei, a radikális jobbosok, a nacionalisták, az idegengyűlölők, a szomszédokkal acsarkodni akarók. Politikai értelemben pedig Szlovákiáról sok mindent el lehetett mondani, kivéve azt, hogy demokratikus ország. A meciarizmus következményeként Szlovákia, amely földraj­zilag az újonnan csatlakozott NATO-országok közé van beékelve, teljesen talajvesztetté vált. Brüsszelben nemcsak a NATO-csatla­­kozásról nem akartak hallani, de a nyugati diplomaták határo­zottan rázták a fejüket akkor is, amikor Pozsony EU-ba való be­lépéséről volt szó. Meciar a hagyományokhoz híven a régi szö­vetségeshez, Oroszországhoz fordult, de az ottani zavaros belviszonyok lehetetlenné tették az egyébként is perspektíva nél­küli együttműködést. A mecianizmus leverése talán végérvényes­nek tekinthető. Hiszen tavaly Szlovákiában egy olyan koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat, amely célul tűzte ki mindannak az elvetését, amit az egykori miniszterelnök hirdetett Meciar hiába szállt ringbe a köztársasági elnöki poszt megszer­zéséért, erőfeszítéseit nem koronázta, nem koronázhatta siker. Nemcsak a szlovákok, hanem az országban élő magyar nemzeti kisebbség is egyöntetűen Schuster mögé állt Rudolf Schuster győzelme azért is a szerencsésebb végkifejlet mert így a végrehajtó hatalom és a köztársasági elnök akarata egybeesik. Könnyű lenne közeli példát találni arra, milyen fe­szültségeket okozhat, ha a legmagasabb közjogi méltóságot a ha­talmon lévő kormány politikai ellenfelei adják. A győzelem és az öröm perceiben ünneprontásnak számíthat ha valaki arról beszél, hogy talán Meciar politikai karrierje nem érkezett el a végéhez. Pedig a ravasz, demagóg, soviniszta húro­kat pengető, magyarellenes Meciarnak vannak még tartalékai Nemegyszer bebizonyította már, hogy képes vert helyzetből is visszakerülni a hatalomba. Az egy éven belüli kettős vereség mindazonáltal mégis reményt ad arra, hogy a háromszoros mi­niszterelnök politikai ambíciói talán végleg derékba törnek. G. Fehér Péter Kuncze a Postabankról Az SZDSZ frakcióvezetője tegnap a parlamentben azzal vá­dolta a Fideszt, hogy a párthoz kö­zel álló vállalkozások a kormány megalakulása előtti nyolc hónap­ban több mint egymilliárd forintot „vittek ki” a Postabankból. Kuncze Gábor szerint a háttérben olyan szerződések állnak, amelyek je­lentős részéről első pillanatban lát­szik, hogy valódi teljesítmény nincs mögöttük. A politikus el­mondta: ebbe beletartozik a Mahir Cityposternek juttatott egymilliárd forintos összeg is, amely már nyil­vánosságot kapott. „Az állításaimat igazoló bizo­nyítékok feldolgozása folyamat­ban vemi, azokat a megfelelő idő­ben, sajtótájékoztatón nyilvános­ságra hozom, addig nem kívánok részletekbe bocsátkozni” - fo­galmazott a szabaddemokrata frakcióvezető. „Javasolom, hogy Kuncze Gá­bor most már vegye elő a doku­mentumait, ha vannak, mert így ez egy bombasztikus bejelentés, de eddig minden valóságalapot nél­külöz” - fogalmazott Varga Mi­hály, a Pénzügyminisztérium poli­tikai államtitkára Kuncze Gábor Postabankkal kapcsolatos napi­rend előtti felszólalására reagálva. A politikus elgondolkodtatónak tartja, hogy Princz Gábornak, a Postabank volt elnök-vezérigazga­tójának a jogi képviselője az a Nehéz-Posony István, aki már két választáson indult az SZDSZ je­löltjeként. K. F-B. L. Hazavárják Princz Gábort A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) csak Magyarországon folytathat beszélgetést Princz Gáborral, mivel magyar közigazgatá­si szervezet csak hazánkban járhat el - közölte Sepsey Tamás, a hi­vatal elnöke, hozzátéve: a KEHI ugyanakkor nem kezdeményezhe­ti Princz Gábor kiadatását. Sepsey Tamás elmondta: a hi­vatal nem kíván levélben kérdé­seket feltenni a Postabank volt elnök-vezérigazgatójának, mert az államtitkot, illetve banktitkot is érintő kérdések külföldre jut­tatása esetén nem garantálható a titokvédelem. - Ha Princz Gábor hű akar lenni korábbi nyilatkozataihoz, miszerint kívánatosnak tartja, hogy az igazság napvilágra ke­rüljön, akkor a KEHI rendelke­zésére áll Magyarországon - fo­galmazott a hivatal vezetője. A KEHI elnöke elmondta: tájé­­koztatást várnak a volt bankel­­nöktől bizonyos ügyek hátteré­ről, hogy kiderüljön, mi vezetett a Postabank többmilliárdos veszteségéhez. Mindez nem je­lenti, hogy a hivatal elállt volna a május 31-re tervezett találko­zótól, ugyanis erről még nem jött létre megállapodás.­­ Az ellenőrzési hivatal írásos megkeresésére Princz Gábor te­lefonon ajánlotta az ausztriai ta­lálkozót Végh Lajosnak, a Posta­bank-vizsgálatot irányító főosz­tályvezetőnek, aki azonnal jelez­te, hogy nem dönthet az ügyben - számolt be a KEHI elnöke. A Postabank-vizsgálat, amely­ben - többek között - ellenőrzik, hogy az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet ellátta-e felügyele­ti jogkörét, illetve egyenértékű volt-e az ÁpV Rt.-Postabank portfóliócsere, várhatóan június végén zárul le. MTI Stumpf beszámol a Lockheed-jelentésről Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a mai kor­mányülésen számol be annak a vizsgálatnak az eredményéről, amelyet a MeH a Lockheed-levél kapcsán indított. A jelentés - információink sze­rint - már a hét végén készen volt, ám azt csak a kormányülésen kíván­ta a miniszter nyilvánosságra hozni. A MeH mellett Surján László veze­tésével a Fidesz frakciója is vizsgálatot indított a levéllel kapcsolatban. Ennek az eredménye szintén a közeljövőben várható. B. L.

Next