Napjaink, 1979 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Tartalom Kedves Olvasóink 12 Jócsik Lajos: A legnagyobb jövőjű város 3 Halottlátás, éleslátás Moldován Domokos összeállítása a Halottlátó című film vitáiból 5 Pelle János: A tényekről, írószemmel 10 Baráth Lajos: A szörnyeteg (a regény első része) 12 Dobossy László: A valóság igézete 20 Dr. Nagyidai Ernő: A Sarló és a csehszlovákiai haladó mozgalmak 21 Lagzi István: Magyar emlékek a przemysli várban 25 Szentmihályi Szabó Péter: Swift és a Gulliver (Könyvespolcom) 29 Morvay Zsuzsanna: A bábjáték varázsa (Kiss Anna költészetéből) 30 B. Juhász Erzsébet: A művek eredetisége (Balázs József portréja) 32 Szkárosi Endre: Valóság, nyelv, líra (Apáti Miklós és Sárándi József verseiről) 33 Kárpáti Béla: Tények, tárgyak, motívumok 35 Karácsondi Imre: Fölösleges-e a mozgalom? 36 Szabados Gábor: Szilveszteri paródiák 38 (Fej vagy, írás!, Ének éneke, Pasztellszínek, Panelek, A lány a szegnyergen, Kolbász, kenyér, martini) 38 Kalász László (4), Apáti Miklós (11), Bankó László (11), Hajdú Zoltán (18), Hervay Gizella (24), Bodnár István (27), Székely Dezső (27), Sárándi József (28), Oláh János (28), Borbély János (28) versei Rékassy Csaba (3), Feledy Gyula (15, 38, 39), Bognár Árpád (17, 19, 20, 24, 31, 36) grafikái Moldován Domokos, Haraszti Zsolt (5, 6, 7, 8, 9), Lagzi István (25, 26, 27) felvételei Melléklet: az 1978. évi számok repertóriuma Készítette Győri Erzsébet Első oldalon: Villon; Bognár Árpád rajza Hátsó oldalon: Jolán, a putnoki halottlátó; Haraszti Zsolt felvétele * A szerkesztésben közreműködnek: Serfőző Simon (szerkesztő), Feledy Gyula (képzőművészet), Gyarmati Béla (művelődés), Kalász László (líra), Bohus János (széppróza), dr. Kabdebó Lóránt (kritika), dr. Tuba Imre (publlicisztika). Kedves Olvasóink! Ezen a helyen az elmúlt év tizenkét lapszámában az önök észrevételeinek, javaslatainak, véleményének adtunk helyet, s mert olvasóink tapasztalhatták, az észrevételek és javaslatok többsége helyet, s érvényt nyert a lap más oldalain is. Számunkra az elmúlt esztendő sajátos erőpróba volt. Nemcsak egy új formátum, s csaknem duplájára nőtt terjedelem nyújtotta lehetőség okán, hanem mert számról számra szembesültünk a szándék és a megvalósítás diktálta kérdéssel: erőnk, a szerkesztői elszánás és ügybuzgalom, s a melléje sorakozó szerzői-munkatársi produktum elegendő-e az új, s tágasabb keretekhez méltó, színvonalas tartalomhoz. Erre a kérdésre mi magunknak igazán meggyőző választ nem adhatunk. Amit egyáltalán válasznak tekinthetünk, az az Önök érdeklődése. Olvasói táborunk számbeli gyarapodása, előfizetőink számának megkétszereződése. Az a tény, hogy az 1977. évihez képest a Napjaink megjelenési példányszáma is csaknem megduplázódott: 2500-ról 4000-re emelkedett. S válasznak tekintettük és tekintjük a továbbiakban is az e hasábokon jelentkező szellemi aktivitást. Együttérzésüket és részvételüket munkánkban, a segítő kritikát, elkövetett hibáink, tévedéseink korrekcióját. A visszhang, amely nélkül minden szellemi tett erejét veszti, amit egy irodalmi és művelődési folyóirat sem nélkülözhet. Véleményük megerősített bennünket mindenekelőtt abban, hogy továbbra is a szélesebb közvélemény érdeklődésére számot tartó lapot szerkesszünk; lapot, amely nem éri be az „irodalom az irodalomban” szerkesztési szemlélet belterjességével. E meggyőződésünk vezetett abban, hogy múlt évi számainkban rendszeresen publikáltunk olyan publicisztikai cikkeket, riportokat, amelyek a bennünket körülvevő természeti és társadalmi valóság gondjaival, problémáival foglalkoztak. A víz- és levegőszennyezés veszélye, s e veszély elhárításának lehetőségei éppoly egyetemes érdekűek, amennyire szűkebb hazánk, a borsodi ipari tájegység legkonkrétabb, s egyszersmind sürgető gondjai. A szocialista demokrácia, s érvényesülése az emberi kapcsolatok, együttélés különböző színterein (család, iskola, munkahely, közélet), a szocialista fejlődés tan legidőszerűbb kérdéseinek egyike. A VII. tokaji írótábor tanácskozása jó ügyet szolgált e téma napirendre tűzésével, s hisszük, hogy lapunknak az év folyamán e témakörben közölt különféle műfajú (közírói és szépirodalmi), publikációi hasznosan egészítették ki, árnyalták, gazdagították az írótábori tanácskozáson kialakult véleményt. Szeretnénk hinni, hogy a lap iránti megnövekedett érdeklődésben jó része van ilyen irányú vállalkozásunknak. 1979-ben a Napjaink fennállásának tizenhetedik évébe lépett. A XVIII. évfolyam tizenkét lapszámában szeretnénk töretlenül, s ha lehet, színvonalasabban folytatni eddigi törekvésünket. Tudjuk, hogy szépirodalmi rovataink hatóerejét, s szerzői körét mennyire megnövelheti, ha a széppróza, a líra és az irodalomkritika három rovata az eddiginél összehangoltabban tevékenykedik. Ha a művek ismertetése, elemzése nem késik el túlságosan a megjelenés után; s ha a lap szépirodalmi rovataiban a szerző méltatásával (tanulmánnyal, kritikai portréval) egyszerre megjelenhet az alkotás. Tovább folytatjuk a lap Híd-rovatának 1978-ban megizmosodott munkáját. Úgy véljük, egymás jelenkori irodalmának, irodalmi életének kölcsönös megismerésén és ismertetetésn túl, jelentékeny adósságaink vannak a szomszédos szocialista országok történelmei közös vonásainak, kapcsolatok, találkozások, összefonódások feltárásának és bemutatásának terén is. Különösen legújabb kori történelmeink antifasiszta harcainak krónikája őriz sok ilyen, fel nem tárt, s mai közgondolkodásunkat, történelmi önismeretünket is mélyítő fejezetet. Szükség van e történelmi önismeret mélyítésére, gazdagítására más vonatkozásban is; a „tájhaza”, az ország egyik tárgyi és szellemi emlékekben és történelmi értékekben leggazdagabb vidéke. Hagyományrovatunkban igyekszünk ezeknek az értékeknek és emlékeknek a széles körű tudatosítására, a Herman Ottó Múzeum szakemberei segítségével. S napjaink szellemi, művészeti és kulturális életének tudósítása, a lap közvetlen jelenléte e vállalkozásokban, orientáló részvétele a művészeti műhelyek, az alkotók és a közvélemény, a társadalom kétoldalúan termékeny viszonyának erősítésében nem kevésbé fontos ahhoz, hogy a lap jól betöltse szolgálatát: írókat és irodalmat neveljen a társadalom számára, s közönséget, értő és együttérző közvéleményt az irodalom és a művészet számára a társadalomban. Kedves Olvasóink! Támogassanak bennünket e szándékaink megvalósításában továbbra is érdeklődésükkel, segítő figyelemmel. Vásárolják és fizessék elő lapunkat, s keressék meg a szerkesztőséget a Napjaink számait tovább gazdagító elképzeléseikkel és kívánságaikkal éppúgy, mint hibáinkat, tévedéseinket korrigáló bírálatokkal. Mi ezeknek a lap „Kedves Szerkesztőség!” rovatában helyet adunk, s igyekszünk őket — mint eddig is tettük — érvényesíteni a szerkesztői gyakorlatban, a lap szerkesztésében. SZERKESZTŐSÉG NAPJAINK A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács irodalmi és művelődési lapja. Főszerkesztő: Papp Lajos Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz. 3527 Telefonközpont: 16-672, 36-132, 36-579 Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz. Felelős kiadó: Veres Mihály Kiadóhivatal: Postacím: Miskolc, pf.: 178. 3501. Telefon: 36-131 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál IRHI Budapest V., József Nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda Budapest 1900 Előfizetési díj egy évre 48 forint. Megjelenik minden hónap elsején Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza Készült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál Miskolcon Felelős vezető: Kilián Béla Index: 25913 — ISSN 0547 — 2075