Napjaink, 1979 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Tartalom Kedves Olvasóink 1­2 Jócsik Lajos: A legnagyobb jövőjű város 3 Halottlátás, éleslátás Moldován Domokos összeállítása a Halottlátó című film vitáiból 5 Pelle János: A tényekről, írószemmel 10 Baráth Lajos: A szörnyeteg (a regény első része) 12 Dobossy László: A valóság igézete 20 Dr. Nagyidai Ernő: A Sarló és a csehszlovákiai haladó mozgalmak 21 Lagzi István: Magyar emlékek a przemysli várban 25 Szentmihályi Szabó Péter: Swift és a Gulliver (Könyvespolcom) 29 Morvay Zsuzsanna: A bábjáték varázsa (Kiss Anna költészetéből) 30 B. Juhász Erzsébet: A művek eredetisége (Balázs József portréja) 32 Szkárosi Endre: Valóság, nyelv, líra (Apáti Miklós és Sárándi József verseiről) 33 Kárpáti Béla: Tények, tárgyak, motívumok 35 Karácsondi Imre: Fölösleges-e a mozgalom? 36 Szabados Gábor: Szilveszteri paródiák 38 (Fej vagy, írás!, Ének éneke, Pasztellszínek, Panelek, A lány a szegnyergen, Kolbász, kenyér, martini) 38 Kalász László (4), Apáti Miklós (11), Bankó László (11), Hajdú Zoltán (18), Hervay Gizel­la (24), Bodnár István (27), Székely Dezső (27), Sárándi József (28), Oláh János (28), Borbély János (28) versei Rékassy Csaba (3), Feledy Gyula (15, 38, 39), Bognár Árpád (17, 19, 20, 24, 31, 36) grafi­kái Moldován Domokos, Haraszti Zsolt (5, 6, 7, 8, 9), Lagzi István (25, 26, 27) felvételei Melléklet: az 1978. évi számok repertóriuma Készítette Győri Erzsébet Első oldalon: Villon; Bognár Árpád rajza Hátsó oldalon: Jolán, a putnoki halottlátó; Haraszti Zsolt fel­vétele * A szerkesztésben közreműködnek: Serfőző Si­mon (szerkesztő), Feledy Gyula (képzőművé­szet), Gyarmati Béla (művelődés), Kalász László (líra), Bohus János (széppróza), dr.­­ Kabdebó Lóránt (kritika), dr. Tuba Imre (publ­­­licisztika). Kedves Olvasóink! E­zen a helyen az elmúlt év tizenkét lap­számában az önök észrevételeinek, ja­vaslatainak, véleményének adtunk he­lyet, s mert olvasóink tapasztalhatták, az észrevételek és javaslatok többsége helyet, s érvényt nyert a lap más oldalain is. Szá­munkra az elmúlt esztendő sajátos erőpróba volt. Nemcsak egy új formátum, s csaknem duplájára nőtt terjedelem nyújtotta lehe­tőség okán, hanem mert számról számra szembesültünk a szándék és a megvalósítás diktálta kérdéssel: erőnk, a szerkesztői el­­szánás és ügybuzgalom, s a melléje sorakozó szerzői-munkatársi produktum elegendő-e az új, s tágasabb keretekhez méltó, színvonalas tartalomhoz. Erre a kérdésre mi magunknak igazán meg­győző választ nem adhatunk. Amit egyáltalán válasznak tekinthetünk, az az Önök érdek­lődése. Olvasói táborunk számbeli gyarapo­dása, előfizetőink számának megkétszereződé­se. Az a tény, hogy az 1977. évihez képest a Napjaink megjelenési példányszáma is csak­nem megduplázódott: 2500-ról 4000-re emel­kedett. S válasznak tekintettük és tekintjük a továbbiakban is az e hasábokon jelentke­ző szellemi aktivitást. Együttérzésüket és részvételüket munkánkban, a segítő kritikát, elkövetett hibáink, tévedéseink korrekcióját. A visszhang, amely nélkül minden szellemi tett erejét veszti, amit egy irodalmi és mű­velődési folyóirat sem nélkülözhet. Véleményük megerősített bennünket min­denekelőtt abban, hogy továbbra is a széle­sebb közvélemény érdeklődésére számot tartó lapot szerkesszünk; lapot, amely nem éri be az „irodalom az irodalomban” szerkesztési szemlélet belterjességével. E meggyőződésünk vezetett abban, hogy múlt évi számainkban rendszeresen publikáltunk olyan publicisztikai cikkeket, riportokat, amelyek a bennünket körülvevő természeti és társadalmi valóság gondjaival, problémáival foglalkoztak. A víz- és levegőszennyezés veszélye, s e veszély el­hárításának lehetőségei éppoly egyetemes ér­­dekűek, amennyire szűkebb hazánk, a borsodi ipari tájegység legkonkrétabb, s egyszersmind sürgető gondjai. A szocialista demokrácia, s érvényesülése az emberi kapcsolatok, együtt­élés különböző színterein (család, iskola, munkahely, közélet), a szocialista fejlődés tan legidőszerűbb kérdéseinek egyike. A VII. tokaji írótábor tanácskozása jó ügyet szolgált e téma napirendre tűzésével, s hisszük, hogy lapunknak az év folyamán e témakörben kö­zölt különféle műfajú (közírói és szépiro­dalmi), publikációi hasznosan egészítették ki, árnyalták, gazdagították az írótábori tanács­kozáson kialakult véleményt. Szeretnénk hin­ni, hogy a lap iránti megnövekedett érdeklő­désben jó része van ilyen irányú vállalko­zásunknak. 1979-ben a Napjaink fennállásának tizenhe­tedik évébe lépett. A XVIII. évfolyam tizenkét lapszámában szeretnénk töretlenül, s ha lehet, színvonalasabban folytatni eddigi törekvésün­ket. Tudjuk, hogy szépirodalmi rovataink ha­tóerejét, s szerzői körét mennyire megnövel­heti, ha a széppróza, a líra és az irodalomkri­tika három rovata az eddiginél összehangol­­tabban tevékenykedik. Ha a művek ismerte­tése, elemzése nem késik el túlságosan a meg­jelenés után; s ha a lap szépirodalmi rova­taiban a szerző méltatásával (tanulmánnyal, kritikai portréval) egyszerre megjelenhet az alkotás. Tovább folytatjuk a lap Híd-rovatá­­nak 1978-ban megizmosodott munkáját. Úgy véljük, egymás jelenkori irodalmának, irodal­mi életének kölcsönös megismerésén és is­­mertetetésn túl, jelentékeny adósságaink van­nak a szomszédos szocialista országok törté­nelmei közös vonásainak, kapcsolatok, talál­kozások, összefonódások feltárásának és be­mutatásának terén is. Különösen legújabb ko­ri történelmeink antifasiszta harcainak króni­kája őriz sok ilyen, fel nem tárt, s mai köz­­gondolkodásunkat, történelmi önismeretünket is mélyítő fejezetet. Szükség van e történelmi önismeret mélyítésére, gazdagítására más vo­natkozásban is; a „tájhaza”, az ország egyik tárgyi és szellemi emlékekben és történelmi értékekben leggazdagabb vidéke. Hagyomány­rovatunkban igyekszünk ezeknek az értékek­nek és emlékeknek a széles körű tudatosítá­sára, a Herman Ottó Múzeum szakemberei segítségével. S napjaink szellemi, művészeti és kulturális életének tudósítása, a lap közvet­len jelenléte e vállalkozásokban, orientáló részvétele a művészeti műhelyek, az alkotók és a közvélemény, a társadalom kétoldalúan termékeny viszonyának erősítésében nem ke­vésbé fontos ahhoz, hogy a lap jól betöltse szolgálatát: írókat és irodalmat neveljen a tár­sadalom számára, s közönséget, értő és együtt­érző közvéleményt az irodalom és a művészet számára a társadalomban. Kedves Olvasóink! Támogassanak bennün­ket e szándékaink megvalósításában tovább­ra is érdeklődésükkel, segítő figyelemmel. Vá­sárolják és fizessék elő lapunkat, s keressék meg a szerkesztőséget a Napjaink számait to­vább gazdagító elképzeléseikkel és kívánsá­gaikkal éppúgy, mint hibáinkat, tévedésein­ket korrigáló bírálatokkal. Mi ezeknek a lap „Kedves Szerkesztőség!” rovatában helyet adunk, s igyekszünk őket — mint eddig is tettük — érvényesíteni a szerkesztői gyakor­latban, a lap szerkesztésében. SZERKESZTŐSÉG NAPJAINK A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács irodalmi és művelődési lapja. Főszerkesztő: Papp Lajos Szerkesztőség: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz. 3527 Telefonközpont: 16-672, 36-132, 36-579 Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz. Felelős kiadó: Veres Mihály Kiadóhivatal: Postacím: Miskolc, pf.: 178. 3501. Telefon: 36-131 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál IRHI Budapest V., József Nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda Budapest 1900 Előfizetési díj egy évre 48 forint. Megjelenik minden hónap elsején Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza Készült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál Miskolcon Felelős vezető: Kilián Béla Index: 25913 — ISSN 0547 — 2075

Next