Napjaink, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-11-01 / 11. szám
34 Az ismeretlen Damó Oszkár Damó Oszkár fiatalon, érettségivel a tarsolyában, a vidék egyik legtekintélyesebb lapjának, a Szegedi Naplónak, a Szegedi Friss Újságnak, és a Szegedi Híradónak a szerkesztőségeiben tanulta ki a hírlapírás nem könnyű mesterségét. Négy esztendei szegedi újságírói pályakezdés után, 1908-ban került Egerbe, ahol dr. Setét Sándor ellenzéki haladó lapjának, az Egri Újságnak lett a felelős szerkesztője. A tehetséges és ambiciózus fiatalember nem csupán a hírlapírói tollát forgatta ügyesen és bátran, de irodalmi megnyilatkozásokra is futotta tehetségéből. 1912-ben megnyerte a fővárosban az Otthon Magyar Írók Köre irodalmi pályázatát. Ugyanezen esztendő nyarán,Az áldomás című daljátékát mutatta be Egerben Palágyi Lajos miskolci színtársulata. A Magyar Tűzoltó Szövetség irodalmi pályázatából is győztesen került ki Urak és parasztok című népszínművével. Ő volt az első, aki már 1909-ben az Egri Újság hasábjain felvetette, szinte követelte egy állandó mozi felállítását a városban...Korai messze meghaladó éleslátással felismerte a film, a mozi hatalmas jelentőségét . „... Valóságos kultúrmissziót tölthet be — írta, — és eredményesen közreműködhet a közönség ízlésének művészi irányban való tejlesztésére, szépérzékének felkeltésére...” A film, a mozi olthatalan szeretete, szinte megszállottsága bírta rá, hogy 1911-ben dr. Fodor László egri ügyvéd pénzén létrehozza Uránia néven azt a filmszínházat, melynek jogutóda ma is Eger nagy mozija. A Damóféle kezdeményezést Egerben joggal, mint „jelentékeny kultúreseményt”, emlegették a korabeli helyi sajtó megnyilatkozásai. Az ultrakonzervatív Eger című lap azonban 1911. július 1-én mégis mérgesen fakadt ki és vitatta a moziknak valóban kulturális tényező voltát: „Egy szórakozóhellyel tehát több lesz Egerben. Ez eddig rendben is van. De miért kell azt a helyi lapnak (tudniillik a haladó, szellemű Egri Újságnak, Damó lapjának, S. I.) úgy feltüntetni, hogy ezáltal „egy értékes kultúrintézménnyel lesz gazdagabb a város? Vagy nálunk már a mozi is kultúrintézménynek számít? ...” Damó Oszkár az egri Uránia filmszínházat a korszak legtökéletesebb technikai felszerelésével látta el. A híres francia Gaumont cég budapesti képviselete szállította a„projektográp”-ot, azaz a vetítőberendezést, amelyről azt írta a sajtó, hogy „a legkitűnőbb rendszerű gép a világon.” Maga a „vetítőfal” is eredeti volt. „Általában kifeszített fehér vászonra vetítenek, — olvassuk az Egri Újságban, — itt azonban a párizsi mozik példája nyomán gipsz-preparátumból készült hatalmas keretre feszítik ki, miáltal a képek plasztikusabbakká, szebbekké lesznek.” Damó Oszkár egri Uránia mozijának ünnepélyes megnyitására 1911. július 22-én került sor. A közönség sorában a megyeszékhely szinte valamennyi számottevő személyisége, élén az alispánnal, megjelent. De Budapestről filmszakemberek is érkeztek a francia Pathé Fréres és a Gaumont magyarországi képviselői. A nyitó darab Balogh Pál munkája: Waterlootól Sedánig volt. A filmet, mint az Uránia Tudományos Egyesület darabjainál általában, állóképekkel (diapozitívekkel) vegyesen vetítették. Ne tartsuk furcsának, hogy Damó egri mozija éppen nyitó előadásán ilyen jellegű darabbal lépett a közönség elé, de a budapesti Uránia tudományos színházzal kötött szerződése révén megszerezte a társaság ismeretterjesztő darabjainak kizárólagos egri vetítési jogát. Ezen az alapon nyerte elnevezését is, s természetszerű erkölcsi kötelezettségének tartotta, hogy Uránia-darabot mutasson be nyitányként az egri publikumnak. De ez az előadás egy kissé jelkép is volt, mert a mozi a „Damó-korszak” alatt mindenkor nagy súlyt fektetett az igényes és korszerű ismeretterjesztő filmek rendszeres vetítésére. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, és hallatlanul olcsóvá váltak a helyárak. 1913 júniusában dr. Fodor László ügyvéd eladta az egri Dobó téri mozit a vele kapcsolatos nagy ingatlannal egyetemben Nagy György Márton mezőkövesdi lakosnak. Az Uránia mozit Fodorék már néhány hónappal korábban becsukták, s ekkor azt maga Damó Oszkár vette bérbe, akinek valahonnan, — eddig felderíthetetlen forrásból — sikerült vállalkozásához pénzestársat találnia, s még azon nyomban nyáron át is alakították, csinosították a filmszínházukat. Egerben egy másik mozi is működött: a gazdag iparosok Mozgókép Otthona, s a két rivális vállalkozás között gyilkos rivalizálás vette kezdetét, mely az idők szellemének megfelelően, a tőkeerősebbnek kedvezett. Most már nekik sikerült megszerezniük az Uránia tudományos színház ismeretterjesztő darabjainak egri előadási jogát, s így a Damó-féle vállalkozástól az Uránia név a másik mozi homlokzatára került, s Damó Oszkár filmszínháza ekkor az Apolló nevet vette fel. A rendkívül agilis Damó, akinek sikerült végre Egerben meggyökereztetnie a filmet, a mozit, 1914. február első napjaiban feladta mind az Apolló filmszínház bérletét, mind pedig az Egri Újságnál betöltött főszerkesztői állását, hogy most már mint filmrendező és a filmszakma egyik kimagasló személyisége, Budapesten folytassa pályafutását. ÚT A FILM FELÉ A film olthatatlan szeretete bírta rá Damót arra, hogy miután 1913-ban bérbe vette az Uránia mozit, megállapodott szerkesztőségi munkatársával, a finomtollú íróval, Kállay Miklóssal, hogy az Uránia-darabok nyomán egri ismeretterjesztő filmeket ír, melyeket majd ő megfilmesít. Ennek a nemes elgondolásnak a keretében merült fel az 1552. évi egri várostromról, a híres,neves egri fertálymesterekről és néhány Heves megyei boszorkányperről készítendő ismeretterjesztő kisfilm ötlete. Hogy min bukott el ez az úttörő és országosan is példamutató kezdeményezés, adatok hiányában ma már nem állapítható meg. Minden bizonnyal súllyal esett latba az, hogy Damó Oszkár alig 5 hónap múltán eltávozott Egerből a fővárosba ... Közben azonban kapóra jött a jó témára mindig éhes Damónak s kollégájának, Kállay Miklósnak az 1913. július 3-i egri tragikus árvíz. Filmfelvevőgép hiányában csak diapozitív felvételeket tudott részükre és irányításuk, elképzelésük alatt az országosan jónevű Rónai Hajnal egri fényképész készíteni Fivére, Rónai Dénes ugyanebben az esztendőben budapesti műtermében a Drágfy Évi című játékfilmet forgatta. Rónai Hajnal egyébként később még számottevő szerepet kapott Damó filmvállalkozása keretében. A francia Eclair filmgyártó cég budapesti képviselőjéhez, Colussy Bélához jó ismeretség fűzte még 1911-ből, amikor az Uránia mozit megszervezte, s megindította. Abban állapodott meg a film e két szerelmese, hogy a neves francia cég készít az Apolló filmszínház részére egy egri rövidfilmet. Az első egri filmfelvételekre 1913. szeptember 27—23-án került sor. A film a vár magasából felvett panorámakörképnél indult, mely a várost mintegy madártávlatból mutatta be. Ezt epizódképsorok követték a népes és mozgalmas szervita búcsúról, az akkor épült zsidó templom felavatásáról, a délutáni Széchenyi utcai nevezetes korzóról és a hangulatos Érsekkertről, a mai Népkertről. Miután a filmeket Bécsben kidolgozták, októberben fergeteges sikerrel vetítették sok-sok előadásban az Apolló mozgóban. Sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy ez a becses filmszalag az idő során elkallódott, és a szorgos nyomozásszámba menő kutatással sem tudtam nyomára bukkanni. ALI RÓZSÁSKERTJE Damó a rövidlélegzetű egri híradóképsor elkészítésével egyidőben igen jelentékeny kezdeményezésbe, vállalkozásba kezdett. Mint „az Egerben élő Gárdonyinak barátja és tanítványa, neki sikerült rábírnia Gárdonyit, hogy A rózsáskertje című színpompás novelláját engedje át mozgóképdrámának. Így született meg a vállalkozás ...” Ezt a fontos adatot az egri helyi sajtó őrizte meg számunkra. Ali rózsáskertje megfilmesítési munkálatait a francia Eclair filmcég végezte, budapesti képviselőjével, Colussy Bélával az élen. Az operatőri munkára a párizsi Gaumont filmgyár tanítványát, Adler Miksát sikerült megnyerni. A film forgalomba hozatalát a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat és igazgatója, Klein Sándor végezte, aki egyébként Ali rózsáskertje megfilmesítésének költségeit fedezte. A Gárdonyi-novellából Damó Oszkár készítette el a film forgatókönyvét. A külső felvételeket Egerben és a szomszédos Andornakon forgatták. Méltán írhatta a sajtó: „...éppen abból a városból, ahol az illusztris írót legmélyebb tisztelettel veszik körül, Egerből indulnak útra a Gárdonyi-filmek ...”