Napjaink, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-11-01 / 11. szám

34 Az ismeretlen Damó Oszkár D­amó Oszkár fiatalon, érettségivel a tar­solyában, a vidék egyik legtekintélye­sebb lapjának, a Szegedi Naplónak, a Szegedi Friss Újságnak, és a Szegedi Híradó­nak a szerkesztőségeiben tanulta ki a hírlap­írás nem könnyű mesterségét. Négy esztendei szegedi újságírói pályakezdés után, 1908-ban került Egerbe, ahol dr. Setét Sándor ellenzéki haladó lapjának, az Egri Újságnak lett a fe­lelős szerkesztője. A tehetséges és ambiciózus fiatalember nem csupán a hírlapírói tollát forgatta ügyesen és bátran, de irodalmi megnyilatkozásokra is fu­totta tehetségéből. 1912-ben megnyerte a fő­városban az Otthon Magyar Írók Köre irodal­mi pályázatát. Ugyanezen esztendő nyarán,Az áldomás című daljátékát mutatta be Egerben Palágyi Lajos miskolci színtársulata. A Ma­gyar Tűzoltó Szövetség irodalmi pályázatá­ból is győztesen került ki Urak és parasztok című népszínművével. Ő volt az­ első, aki már 1909-ben az Egri Újság hasábjain felvetette, szinte követelte egy állandó mozi felállítását a városban...Ko­rai messze meghaladó éleslátással felismerte a film, a mozi hatalmas jelentőségét­ . „... Valóságos kultúrmissziót tölthet be — írta, — és eredményesen közreműködhet a közönség ízlésének művészi irányban való te­jle­sztésére, szépérzékének felkeltésére...” A film, a mozi olthatalan szeretete, szinte megszállottsága bírta rá, hogy 1911-ben dr. Fodor László­­ egri ügyvéd pénzén létrehozza Uránia néven azt a filmszínházat, melynek jogutóda ma is Eger­ nagy mozija. A Damó­­féle kezdeményezést Egerben joggal, mint „jelentékeny kultúresem­ény­t”, emlegették a korabeli helyi sajtó megnyilatkozásai. Az ult­rakonzervatív Eger című lap azonban 1911. július 1-én mégis mérgesen fakadt ki és vi­tatta a moziknak valóban kulturális tényező voltát: „Egy szórakozóhellyel tehát több lesz Eger­ben. Ez eddig rendben is van. De miért kell azt a helyi lapnak (tudniillik a haladó, szelle­mű Egri Újságnak, Damó lapjának, S. I.) úgy feltüntetni, hogy ezáltal „egy értékes kultúr­intézménnyel lesz gazdagabb a város? Vagy nálunk már a mozi is kultúrintézménynek számít? ...” Damó Oszkár az egri Uránia filmszínházat a korszak legtökéletesebb technikai felszere­lésével látta el. A híres francia Gaumont cég budapesti képviselete szállította a­­„projektog­­ráp”-ot, azaz a vetítőberendezést, amelyről azt írta a sajtó, hogy „a legkitűnőbb rendszerű gép a világon.” Maga a „vetítőfal” is eredeti volt. „Általában kifeszített fehér vászonra ve­títenek, — olvassuk az Egri Újságban, — itt azonban a párizsi mozik példája nyomán gipsz-preparátumból készült hatalmas keret­re feszítik ki, miáltal a képek plasztikusab­­bakká, szebbekké lesznek.” Damó Oszkár egri Uránia mozijának ünne­pélyes megnyitására 1911. július 22-én került sor. A közönség sorában a megyeszékhely szinte valamennyi számottevő személyisége, élén az alispánnal, megjelent. De Budapestről filmszakemberek is érkeztek a francia Pathé Fréres és a Gaumont magyarországi képvise­lői. A nyitó darab Balogh Pál munkája: Wa­terlootól Sedánig volt. A filmet, mint az Uránia Tudományos Egyesület darabjainál általában, állóképekkel (diapozitívekkel) ve­gyesen vetítették. Ne tartsuk furcsának, hogy Damó egri mozija éppen nyitó előadásán ilyen jellegű darabbal lépett a közönség elé, de a budapesti Uránia tudományos színházzal kö­tött szerződése révén megszerezte a társaság ismeretterjesztő darabjainak kizárólagos egri vetítési jogát. Ezen az alapon nyerte elneve­zését is, s természetszerű erkölcsi kötelezett­ségének tartotta, hogy Uránia-darabot mu­tasson be nyitányként az egri publikumnak. De ez az előadás egy kissé jelkép is volt, mert a mozi a „Damó-korszak” alatt mindenkor nagy súlyt fektetett az igényes és korszerű ismeretterjesztő filmek rendszeres vetítésére. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, és hal­latlanul olcsóvá váltak a helyárak. 1913 júniusában dr. Fodor László ügyvéd eladta az egri Dobó téri mozit a vele kapcso­latos nagy ingatlannal egyetemben Nagy György Márton mezőkövesdi lakosnak. Az Uránia mozit Fodorék már néhány hónappal korábban becsukták, s ekkor azt maga Damó Oszkár vette bérbe, akinek valahonnan, — eddig felderíthetetlen forrásból — sikerült vállalkozásához pénzestársat találnia, s még azon nyomban nyáron át is alakították, csi­nosították a filmszínházukat. Egerben egy másik mozi is működött: a gazdag iparosok Mozgókép Otthona, s a két rivális vállalkozás között gyilkos rivalizálás vette kezdetét, mely az idők szellemének meg­felelően, a tőkeerősebbnek kedvezett. Most már nekik sikerült megszerezniük az Uránia tudományos színház ismeretterjesztő darab­jainak egri előadási jogát, s így a Damó-féle vállalkozástól az Uránia név a másik mozi homlokzatára került, s Damó Oszkár filmszín­háza ekkor az Apolló nevet vette fel. A rendkívül agilis Damó, akinek sikerült végre Egerben meggyökereztetnie a filmet, a mozit, 1914. február első napjaiban feladta mind az Apolló filmszínház bérletét, mind pe­dig az Egri Újságnál betöltött főszerkesztői ál­lását, hogy most már mint filmrendező és a filmszakma egyik kimagasló személyisége, Bu­dapesten folytassa pályafutását. ÚT A FILM FELÉ A film olthatatlan szeretete bírta rá Damót arra, hogy miután 1913-ban bérbe vette az Uránia mozit, megállapodott szerkesztőségi munkatársával, a finomtollú íróval, Kállay Miklóssal, hogy az Uránia-darabok nyomán egri ismeretterjesztő filmeket ír, melyeket majd ő megfilmesít. Ennek a nemes el­gondolásnak a keretében merült fel az 1552. évi egri várostromról, a híres,neves egri fer­tály­mesterekről és néhány Heves megyei bo­szorkányperről készítendő ismeretterjesztő kisfilm ötlete. Hogy min bukott el ez az út­törő és országosan is példamutató kezdemé­nyezés, adatok hiányában ma már nem ál­lapítható meg. Minden bizonnyal súllyal esett latba az, hogy Damó Oszkár alig 5 hónap múltán eltávozott Egerből a fővárosba ... Közben azonban kapóra jött a jó témára mindig éhes Damónak s kollégájának, Kállay Miklósnak az 1913. július 3-i egri tragikus ár­víz. Filmfelvevőgép hiányában csak diapozi­tív felvételeket tudott részükre és irányításuk, elképzelésük alatt az országosan jónevű Ró­nai Hajnal egri fényképész készíteni Fivére, Rónai Dénes ugyanebben az esztendőben bu­dapesti műtermében a Drágfy Évi című já­tékfilmet forgatta. Rónai Hajnal egyébként később még számottevő szerepet kapott Da­mó filmvállalkozása keretében. A francia Eclair filmgyártó cég budapesti képviselőjéhez, Colussy Bélához jó ismeretség fűzte még 1911-ből, amikor az Uránia mozit megszervezte, s megindította. Abban állapo­dott meg a film e két szerelmese, hogy a ne­ves francia cég készít az Apolló filmszínház rés­zére egy egri rövidfilmet. Az első egri filmfelvételekre 1913. szeptem­ber 27—23-án került sor. A film a vár maga­sából felvett panorámakörképnél indult, mely a várost mintegy madártávlatból mutatta be. Ezt epizódképsorok követték a népes és moz­galmas szervita búcsúról, az akkor épült zsidó templom felavatásáról, a délutáni Széchenyi utcai nevezetes korzóról és a hangulatos Ér­sekkertről, a mai Népkertről. Miután a fil­meket Bécsben kidolgozták, októberben fer­geteges sikerrel vetítették sok-sok előadásban az Apolló mozgóban. Sajnálattal kell megje­gyeznünk, hogy ez a becses filmszalag az idő során elkallódott, és a szorgos nyomozás­számba menő kutatással sem tudtam nyomá­ra bukkanni. ALI RÓZSÁSKERTJE Damó a rövidlélegzetű egri híradóképsor el­készítésével egyidőben igen jelentékeny kez­deményezésbe, vállalkozásba kezdett. Mint „az Egerben élő Gárdonyinak barátja és ta­nítványa, neki sikerült rábírnia Gárdonyit, hogy A­ rózsáskertje című színpompás no­velláját engedje át mozgóképdrámának. Így született meg a vállalkozás ...” Ezt a fontos adatot az egri helyi sajtó őrizte meg szá­munkra. Ali rózsáskertje megfilmesítési munkálatait a francia Eclair filmcég végezte, budapesti képviselőjével, Colussy Bélával az élen. Az operatőri munkára a párizsi Gaumont film­gyár tanítványát, Adler Miksát sikerült meg­nyerni. A film forgalomba hozatalát a Hun­gária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat és igazgatója, Klein Sándor végezte, aki egyéb­ként Ali rózsáskertje megfilmesítésének költ­ségeit fedezte. A Gárdonyi-novellából Damó Oszkár készí­tette el a film forgatókönyvét. A külső felvételeket Egerben és a szomszé­dos Andornakon forgatták. Méltán írhatta a sajtó: „...éppen abból a városból, ahol az illusztris írót legmélyebb tisztelettel veszik körül, Egerből indulnak út­ra a Gárdonyi-filmek ...”

Next