Napló, 1995. július-december (6. évfolyam, 270-295. szám)
1995-07-05 / 270. szám
A hét mondása: Az én városom tiszta lenne, ha nem lennének benne élőlények. Különösen emberek. " (Egy čačaki általános iskolás gyerek dolgozatából) A hét levele: „Mivel tudomásunkra jutott, hogy az ön kormányának belügyminisztériuma Szerbia-szerte mozgósítást végez, és elhurcolja a jugoszláv állampolgárokat is, azt ajánljuk önnek, mint született knininek, hogy önként jelentkezzen a Krajinai Szerb Köztársaság hadseregébe. Üdvös lenne, ha ezt a lépést önként tenné meg, hisz valószínűleg ártana a népszerűségének, ha önt, a köztársasági kormány elnökét a saját minisztériumának dolgozói tartóztatnák le az utcán, fényes nappal. Ezzel a levéllel szeretnénk megelőzni azokat a kellemetlenségeket, amelyek önt érhetnék a köztársasági belügyi szervekkel való találkozás alkalmával, egyben felkészíteni a köztársasági kormány az ön becses személyének távollétére." (Az Ifjú Demokraták levele Mirko Marjanovićhoz) A hét kérdése: „El tudják önök képzelni, mi történne ebben a politikai helyzetben, amelyben vagyunk, ha nincs Slobodan Milošević?” A hét válasza: „Kitörne a totális káosz. Legyilkolnánk egymást." (Kérdés és válasz: Oliver Mandić) külön-külön." (Miodrag Perišić) .Angliában két kampányban is részt vettem, melynek célja az volt, hogy engedjék szabadon a volt Jugoszlávia területén levő politikai foglyokat. Vladimir Šeks és Vojislav Šešelj szabadon bocsátásáért harcoltam. Ha akkor tudtam volna azt, amit ma már tudok..." (Misha Gleni, a BBC jugoszláviai tudósítója) .A háborúk ritkán fejeződnek be remivel. Vagy mi basszuk meg őket, vagy ők bennünket. Ha szétszóródunk, nekik lesz több esélyük. Ezért rajtuk kell ütni. De ha Szerbia lemond rólunk, akkor megszívtuk. Ha úgy dönt, hogy cserbenhagy bennünket, akkor jobb, ha ezt azonnal megteszi, amíg élünk. ” (Novica Simić, a bosznia Szerb Köztársaság hadserege kelet-boszniai hadtestének naturalista parancsnoka) .A boszniai háború a jugoszláv kommunizmusból való kilépés dramatikus formája. De nem vagyok épp biztos benne, hogy ez tényleg kilépés." (Tadeus Mazowiecki) „Mondják, Šešelj tudja, mit csinál. Dehát ugyanez elmondható volt Hasfelmetsző Jack-ról is." (Stojan Cerović) .A jugoszláv baloldal jelen pillanatban inkább civilizációs mozgalom, mintsem politikai párt. Egyre több pártolónk van, mert a jobboldal nálunk primitív és nacionalista." (Dr. Mira Markovic) Villantok „Amikor Mladic és Karadžić összetűzéséről van szó, tudni kell, hogy barátaik a következőket üzenték nekik: ha most nem lesztek együtt, nincs rá semmi ok, hogy ne lógjatok ! ! Napló Tisztelt Olvasó! Nincsenek illúzióink, tudjuk, kitől mit várhatunk. Játékunk a múlt héten véget ért, a kérdésre kaptunk is válaszokat. De főképpen szóban, ami jó is. Annyi ígéretet kaptunk mostanában, hogy a padlásunkon nincs már több hely. Hogy legszívesebben ingyen osztogatnánk lapunkat, az természetes, de ezt talán a nyomdával kellene megbeszélni, mert kérdése neki is van. Egyszóval sok mindent másképp kell csinálni, s a változásokat meg is tesszük, mert azt az örömet nem adjuk meg azoknak, akik alig várják bukásunkat, hogy sajnálkozzanak sorsunkon. Éppen ezért a főleg külföldről érkező kérdésekre azt válaszolhatjuk, hogy nincs leállás, még nyári szünet sem. Olyan korban élünk, amikor az igényt elemi szintre szorították vissza, s mi ezt nem engedhetjük meg magunknak. Saját magunk ellen szellemi embargót nem vezethetünk be. Sokkal többet termelt ki ez a közösség ahhoz, hogy csak tengődjön, anyagiakban, szellemiekben egyaránt. Igen, itt a vajdasági magyarságra gondolunk, legkomolyabb olvasótáborunkra, de azokra is, akik szinte csak innen értesülhetnek arról, hogy valójában mi történik körülöttünk, a külföldön élő, nem egyszer valami okból menekült magyarokra. Szóval, ha aggodalomra lesz ok, szólunk. S annak nagy lesz a hangja. Addig szívósan, ahogy eddig is megkapaszkodtunk, csak azt ismételhetjük, amit mindig is vallottunk: Ne feledje: A Napló igény az igényre! 1995. július 5.