Napló, 1996 (7. évfolyam, 296-347. szám)
1996-01-03 / 296. szám
r Napló A hét A hét mondása: „Nem mondhatok semmit a mezőgazdaságról, mert a pártból azt üzenték, akkor el fogom veszíteni az igazgatói állásom a tejgyárban. ” (Zivanko Radovanjevic, az SZSZP köztársasági képviselője, a becskereki tejgyár igazgatója) * A hét ígérete: „A jövőben a köztársasági belügyminisztérium valamennyi dolgozója is békepolitikát fog folytatni, akárcsak az államvezetőségünk." (Radovan Stojicic-Radán, a köztársasági belügyminiszter helyettese) A szerk. megj.: Rálesünk! * A hét vigasztalása: „Drága barátaim, nem önök az egyetlenek, akik nélkülözni kényszerültek az utóbbi években. Képzeljék csak el, tavaly egyszercsak azt mondja nekem a feleségem: tisztában vagy te azzal, hogy én már nem tudom a fizetésemből kifizetni a gázszámlát és a rezsit?” (Franjo Tudman az őt meglátogató és a megélhetésre panaszkodó nyugdíjasok küldöttségének) * A hét panasza: „Habár a világon mindenki számára nagyon jól ismert, mekkora jogokkal rendelkeznek nálunk a nemzeti kisebbségek, és hogy a nemzeti identitás megőrzésének lehetőségei minden létező norma felett állnak, mégis minden lehetséges módon gerjesztik az elégedetlenséget és támogatják egyes kisebbségek irreális autonómiaköveteléseit. ” (Savovic Margit, azaz Margit Savovic) Villámok „Szerintem részegek." (Axim Vranjic, a Crna Gora-i Szerb Radikális Párt vezetőjének véleménye arról, miért zárták ki a parlamenti bizottság tagjai a pártot a képviselőházból) „A következő évszázadban az egyesült és megújult baloldal a dogmatizmustól megszabadulva, az embertelenség és a kizsákmányolás elleni harc folytonosságának érett tudatában képes lesz arra, hogy az egész világon és minden egyes társadalomban kiharcolja a népek szabadságát, az államok jogát a gazdasági haladásra, és minden egyes ember szabadságát abban a világban, amelynek legfőbb erkölcsi értékei a szépség, a kreativitás és az életöröm. ” (Ljubica Ristic, a Jugoszláv Egyesült Baloldal elnökének üdvözlő távirata a választásokat megnyerő orosz kommunistákhoz) ♦ „Az egyezmény katonai részében ezt nagyon pontosan és egyszerűen megválaszolták: megverik. Nagyon egyszerű. ” (Milos Milutinovic külügyminiszter válasza arra a kérdésre, mi fog történni, ha valamelyik fél nem tartja tiszteletben a párizsi egyezményt) * „A háborús bűnökért való vádemelést elkerülhettem volna, ha elárulom a népemet. Akkor a Nyugat hőse lennék, de engem ez a hősiesség nem érdekel. ” (Radovan Karadzic) * „Valamikor a rémisztő jeleneteket csak a késő esti órákban adták le a televízióban, ma viszont már kora reggeltől kezdve láthatni a Jugoszláv Egyesült Baloldal aktivistáit a képernyőn. ” (Aleksandar Cotric) 1996. január 3. Impresszum Tisztelt Olvasó! Az élet szép, de folyik. Ez a sarkigazság általában utóléri az embert. Most új évet kezdünk, és komoly változások előszelét érezzük. Márcsak azért is, mert az elmúlt esztendőben derült ki a maga pőreségében, hogy a dolog így nem folytatható. Másként kell csinálni. Erről teszünk is, csak idő kell hozzá, meg az, ami az időhöz tartozik: pénz. A változások egyik része a szerkesztőségi névsor, az impresszum megreformálása. A valós helyzethez igazodva megköszönjük mindazoknak a jelenlétét, akik a múltban rendkívüli mértékben hozzájárultak a Napló tekintélyének kivívásához, de a jelenben már nem, vagy csak igen ritkán jelentkeznek. Mi viszont természetesen nem élhetünk a múltban, s a múltból is egyre kevésbé. Egyelőre az impresszum változik, hogy az olvasónak is világosabb képe legyen arról, végül is kik írják az újságot. Természetesen mindenkit továbbra is szívesen látunk, várjuk régi munkatársaink újbóli jelentkezését csakúgy, mint az újak bekapcsolódását, hisz alapvető eszközünkről és felfogásunkról, a nyitottságról, nem mondunk le. Sőt az elkövetkező változások pont ebbe az irányba hatnak. Ne feledje: A Napló igény az igényre!