Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)
1860-09-16 / 25. szám
HETI NAPTÁR, 1860. Szeptember Katholikus és protestáns naptár Görög-orosz naptár Zsidó-naptár Napkelte nyugta 6. p. o. p. Holdváltozások 20 Csütörtök Eustach Eustach8 Kisasszony4 5 46 6 1 21 Péntek Máté 1 Máté9 Joachim5 5 47 5 59 22 Szombat Móricz Mór 10 Mened6 1 Lab. 5 48 5 57 Első negyed 23 Vasárnap G 17 Thek 1a G 16 Sz. 11. u. 11 B 16 Tódor7 5 50 5 55 22-én, 8 óra 9 24 Slétte Ruppert Gellért 12 Antonius8 5 51 5 53 25 Kedd Kleofás Kleofás 13 Kornél 9 Eng. n. el. 5 52 5 51 26 Szerda Jusztin Cziprián 14 felmagaszt. 10 Eng. tn. 5 54 5 49 LEVELEZÉSEK. GYERGYÓ, sept. elején 1860. Borszék regényes fürdőhelyén a szokott István király napi búcsú az idén is vallásos kegyelet, de az eddigieknél nagyobb ünnepélyességgel tartatott meg. E nemzetünkre nézve annyira emlékezetes napot a fürdői vendégek nagy száma mellett nagyon élénkké tette az e czélból vallásos és hazafiai szent buzgalommal idesietett gyergyói értelmiség, s a székely népnek szokatlan tömeges részvéte. Augustus 19-én délután e hely megszámlálhatlan nép sokaságától hemzsegett. A sétányokat minden oldalon daliás kinézésű magyar férfiak, és díszöltönyű magyar hölgyek lepték el, kiknek arczaikon vallásos és nemzeti érzelem kifejezései sugárzottak a következő nap jelentőségére nézve. Alkonyaikor a fürdői zenekar különböző magyar darabok játszásával kezdé mulattatni a vendégeket, a midőn estvéli 8 óra körül egész Borszéket fénytengerben lehet látni, s itt-ott számtalan röppentyűk szórattak a jégbe. A sétányok közös legfényesebb világításban tündöklőit a főkútra vezető, leginkább látogatott, most még nagyobb élénkségben levő tágas sétatér, s hol Borszéknek elegáns világa volt szemlélhető. De mindenekfölött legmagasztosabb látványt nyújtott azon midenkiben kegyeletes benyomást keltött nagy festvény, mely nemzeti szinü lámpák és számtalan mécsek környezetében e sétány homlokzatán Szent István első apostoli magyar király megkoronáztatását ábrázolta, s melynek talapját Magyarország czimere tévé. Ezzel szemben tömérdek szurokserpenyő lobogott mint egy óriási tűzáldozat, szépen jelképezve a magyar nép minden egyes tagjának egy érzet, és egy eszméért lángoló lelkesedését, míg valamivel távolabb a „kerek szék“ csúcsán a mindenhová ellátszó gloriette csillagai ragyogtak — mint reményeink. És ezen fényes világítás mysticus árja a buja havasi növények, és szurkos fenyőfák fűszeres illatárjai közepette a különben is gyönyörű vadregényes tájéknak oly festői szépséget kölcsönzött, mely a szemlélő lelkét bűvös kéjérzettel tölté el. Másnap reggel a fürdői rom. cath. kis kápolnában kettős szentmise tartatott, egyiket a Gyergyó kerületig. e főesperes román nyelven végezvén, mire a szertartást a fürdői szerzetesnek a szabadban tartott rövid alkalomszerű beszéde rekeszté be. Mindezek a legmélyebb komolyság, nyugalom s a nap jelentőségéhez méltó kegyeletességgel történtek meg. Meg kell továbbá említenem, hogy az ünnepélyt megelőző estre a lovagias szellemű Sturzza oláhországi főnemes egy fényes tánczvigalmat adott, hová is a fürdőn levő összes vendégek hivatalosak valának,és meg is jelentek, ezt követvén másnap a magyar fiatalság casino-teremében rendezett tánczvigalom, hol újabban ugyanazon vendégsereg jelent meg, s mindezen vigalmakban többnyire magyar tánczok, magyar díszöltönyű férfi- és nővilág, jó kedv s nemzeti nyelvünk édes zengése meletti fesztelenség valának honosak. A borszéki vendégek idei összes létszáma augustus végéig, — midőn a fürdői idényt bevégezettnek tekinthetni — 315 számból állott, ezek közöl 165 külföldi, és 150 belföldi. Szemeriai — r. s.— KÜLÖNFÉLÉK. Ki volt Lola Montez ? Lola Montez az volt a kalandokat illetőleg,ami Rachel a tragoedia, Spinoza a bölcsészet, Corneille a dráma és Cartouche a bűnre nézve. Lola a maga nemében nagyság volt, Aspasia és Xantippe vegyüléke, nő-férfi, nőies előnyökkel és férfiúi gyöngeségekkel, férfiúi jellemszilárdság, és nőies csapodársággal, vegyüléke a kecs- és undorító-, valamint a szépség és rútságnak ; teste hasonlított Aphroditééhez, erős vakmerő szelleme pedig azon virágágyhoz, melyben egyaránt tenyésznek az ártalmatlan és mérges növények. A fé junius folytán Új-Yorkban meghalt Lola az excentrikus nők krónikájában örökké tartó emlékoszloppal fog bírni, valamint Münchenben, a női szépségek csarnokában látható arczképe hosszú ideig fog bámulókra találni még akkor is, midőn a szép test már régen porrá jön. Lola Montez emlékiratai egy nagy darab a kor történetéből, és ha ezen költött nevezetességeket olvassuk, azt hihetjük egy közönséges utczai kaczérnő áll előttünk. Lola azonban nem volt közönséges és mindennapi lény, és nem is szabad őt ilyennek tekinteni, ő a női korlátoltságot nem ismerő, épen úgy idegen vala a kaczérságtól is. Ő más égalji növény volt, egy darab angyal és ördög, az ég torzszülötte; valódi Syren, művésznő, gazdag képességgel, vére a habzó musthoz hasonlított, mely az agyvelőt elkábitja, és szüli mindazon kihágásokat melyekkel ő vádoltatik. Midőn 1840-ben Berlinben megfordult, a művészet és tudományok jelesei között sem volt egyik is, aki szépsége és szeretetreméltósága által el ne ragadtatott volna. Liszt Ferencz azon időben állt dicsősége legmagasabb fokán, és imádói közé tartozott az ünnepelt nőnek, aki ekkor az erényest játsza. Hosszú fekete bársony öltöny fedő tagjait, a gazdag fekete haj tömött fürtökben folyta körül szellemet eláruló homlokát, a bájos szempár lángolt, és épen annyit beszélt a lélek tüzéről mint az akarat szilárdságáról, a bezárult ajkakról erély volt leolvasható. Lola oly titokszerű és magába szállt nő volt, mint egy erdei tündér, és lába, melyért a medicei Vénus is megirigyelte