Nefelejts, 1871. január-december (13. évfolyam, 1-53. szám)
1871-03-26 / 13. szám
13. szám. Márczius 26.1871 XIII. évfolyam. 1SI©888 Meglátogatsz még most is olykor Nyugodt, csöndes álmaimban; Ki hinné, hogy alakodon Olyan mély gyász, annyi kín van ! Egy megtörött szép virágszál, Kihalt virány puszta földje; Porba hullott koronás nap ; Menny és pokol romba dőlve. Megsirattam már én mindent, Hisz enyém volt egykor mindez ; Azt gondolod hogy jöttöddel Uj reményre, vágyra intesz? Azt gondolod hogy jöttöddel Uj kínoknak erre támad ? Melyek, mint levélt a szélvész, Korbácsolnak mind utánad. — Dehogy, dehogy! — légy nyugodtan, Én úgyis megbocsátottam; Te pedig már elfeledtél És eszedbe sem jutottam. S minden a mi köztünk történt, Úgyis oly rég eltemetve, Hogy a múltnak hantjai is Elenyésztek már felette. S a látvány csak gyors lidérczek Szeszélyes röptének rajza; Melyek serge temetőnkből Lelkem éjét be-berajzza. Pásztói. wmm&mmAwwamm Saint-Cloudra. — történeti rajz. — (Vége.) Ha I. Napoleon Saint-Cloudban időzött, a Demosthenes lámpa gyujtatott meg este. E lámpa a kert legnagyobb pontján, egy fehér oszlopon állt. Eredetije Athénben van, s de Choiseul-Gouffier készítteté a rajzot utána, mely után terrascottából készült egy minta az 1802. évi kiállításra a Trabuchi testvérek által. Bonaparte a lámpa állványául gyönyörű, festői szépségű obelisket készíttetett. A nép e lámpát Diogenes-lámpának nevezte. Alig ölte magára Bonaparte a császári palástot, összeesküvést forraltak ellene, s ezek feje, Cadondal György és társai halálra ítéltettek. Polignac Armand herczeg is az összeesküvők közt volt, de befolyásos egyének igyekeztek megmenteni. Josefin, ki a szenvedőkön mindig óhajtott segíteni, kihallgatást eszközölt a császárnál az elitélt nejének. " Polignac neje az úgynevezett Vernet-teremben, mely a kis rés festész nyolcz tájképével volt díszítve, borult lábaihoz azon férfiúnak, kit férje meg akart gyilkolni. Napoleon kegyesen fölemelte s a következő nagylelkű szavakat intézé hozzá: — Asszonyom, csak az én életemre tört kegyed férje, tehát megbocsáthatok neki. Az összeesküvők közül még heten nyertek kegyelmet, Múltrat neje közbenjárására. A kastély egy más termében, — a Venus-teremben, hol S Napóleon minisztereit fogadta, — volt ama titkos tanácskozásmány 1810-ben január 12-én, melyben a császár első házassá- gának megsemmisítéséről, s egy másiknak, Frankhonra nézve előnyösnek megkötéséről értekeztek. E tanácsban I. Napóleon elnökölt, tagjai pedig a követ- Skezők: József a spanyol király, Lajos a hollandi, Murat a nápolyi királyok, továbbá a főkancellár Cambacéres herczeg és Talleyrand s Bassano herczegek. ) Három herczegnő lett kijelölve a választásra: az orosz czár nővére, az osztrák főherczegnő és a szász király leánya. Tudták, hogy a házassági ajánlat mindhárom udvarnál , szívesen fogadtatik. Murat a szász herczegnő mellett volt, Talleyrand az osztrák részére nyilatkozott, Cambecérés pedig az 13