Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-01-04 / 1. szám
l emelni, szélben, zivatarban fenntartani, — sejtsük, miveljük nemzetiségünket minden buzgalommal, hogy a világtörténelem szelleme avassa föl a magyart a szabadság bajnokául! A szabadság lobogója alatt dúsan fejlőd- hetik minden nemzetiség , s ha itt biztosítva látja nemzetiségét, a miért elvágyott; azonkívül megnyeri a legfőbb emberi kincset, a szabadságot is, s nem vágyik el tőlünk egy se és győzhetetlen erős lesz táborunk. Ez az ország ha megszűnnék Magyarország lenni, a német és szláv sergek csataterévé válnék. Világtörténelmi hivatást töltünk itt be s csak akkor válnék kérdésessé tételünk, ha nem birnák felfogni hivatásunkat. Mi jó reménynyel nézünk a jövőbe és a lelkesedés meggyőződésével hangitatjuk : „Élni fogsz hazám, mert élned kell. Dicsőség és boldogság lesz a te életed.“ Emeljük összes nemzetünket hivatásunk fölfogására. Apróságok. A törvényszéki kinevezésekre egyik egyet, a másik mást mond. Hogy sokat beszélnek ez ügyről az egész országban, az nem szorul bizonyításra. Feltűnő, hogy igen sok önálló gondolkozású ember azon nézetnek ad kifejezést, hogy igazságszolgáltatásunknak nagy mértékben javára szolgált volna, ha a törvényszék személyzeteit összevissza cserélik, úgy, hogy a lehetőleg senki se maradott volna születése helyén. Úgy indokolják, hogy a családi összeköttetések, gyerekkor óta fűződött rokon- és ellenszenvek, érdekek, a legerősebb ember részrehajtatlanságát is sok kísértésnek teszik ki , pedig a mi új biráink ha mind erősek is, de nem mindnyájan a legerősebbek. A miniszter azonban még ha osztotta volna, sem követhette volna ezen elvet, mert neki a törvény épen ellenkező irányban kötötte kezét azon rendelkezéssel, hogy minden törvényszék személyzetet lehetőleg azon törvényhatóság fiaival töltessék be. A brassóvidéki kétfalu népe nem nagyon oszthatá a törvényhozás nézeteit, midőn azért folyamodott a miniszterhez, hogy Ilosszufaluba az egyesbíróság személyzetét nevezzék akárhonnan, csak brassóiakat és brassóvidékieket ne tegyenek oda. Jellemző, hogy a törvényhatóságnak egy harmad része ilyen nagyon jól lakott az itteni autonómia áldásaival. A kérelem azonban nem vezetett sikerre, mert a kinevezett járásbíró és segédje, Langer Tamás és Török Károly urak mindketten a brassói tanács tagjai voltak. Föltesszük róluk, hogy kifogástalan hivatali eljárással fogják elenyésztetni a nép előleges bizalmatlanságát. Különben ezt valamennyi új kinevezettről föltesszük. Úgy tekintjük őket, mintha ezen kinevezés által újra születtek volna. Ha múltjuk miatt bizalmatlanul nyilatkozik egyik-másik felől a közvélemény, ezen bizalmatlanságnak nem adunk kifejezést. Óhajtjuk, hogy jövő eljárása által érdemelje ki valamennyi a bizalmat. Drechsler Gusztáv azonban már eddig is kiérdemelte, mégis kimaradott a sorból, általában az a vélemény, hogy a brassói törvényszéknek nem volt szorgalmasabb és kifogástalanabb tagja, mint ő ; épen azért mindenfelé sajnálják kimaradását. A hatalmas informátorok nem fogadták őt kegyeikbe. Vajon miért? Tán csak nem azért, hogy katholikus vallási és német nemzetiségű ? — elszántsággal mondja el a történteket, s ki — minthogy népdalaink az anya szivvérével elválaszthatatlannak képzelik igen szépen a kisdedeket — ellenállhatlanul a hely szikére vonatik s ott jajongó kérdéseire a befalazott, tehát régóta siri álmát nyugvó anya ilyen vigasztalanul válaszol: Nem szólhatok fiam! mert a kőfal szorul Erős kövek közé vagyok befalazva. Ugyanily tartalommal bir a román „Ardesi zárda“ is, melynek elsősége felett évekkel ezelőtt Arany „ Koszorúja“ hasábjain éles polémiák is folytak. — Részünkről csatlakozunk Gregus véleményéhez, ki szerint népet plagisátorsággal vádolni képtelenség, mert az ha kölcsönöz is valamit, saját kedveletei szerint öltözteti, hogy ne mondjuk mostohájává édesgeti. A helyett tehát, hogy okot adnánk amaz irodalmi csatározás felelevenítésére egyszerűen rá akartunk utalni e gyönyörű székely néptermékre, mely egyes-egyedül figyelmet ébreszthetne távol az ország másik felében is Déva iránt. S ha ez sem volna elég sietek felemlitni az itt tekintélyes nagysága érzetében méltóságosan kanyargó Marost, Tarkónk egyik iker fiát, mely mig emitt lankás füzesek, terjedelmes csalitok s nyáron át a költő szerint „gazdag aranysárgán“ kanyargó terek ölén hömpölyög a határhegység felé, hol addigi lassan haladásában megtakarított összes erejével kell magának átjutást erőszakolni, hogy asztán az alföld végtelen rónáján álmélkodva pihenje ki fáradalmait. Órányi távolban látjuk szőke vizének ezüst csillogását s el kell méláznunk magunknak is ama szép regén, a melyet Dósa után Kővári is kiadott, s mely szerint hűtlen kedvese a Fekete tenger után inditá egykor a megcsalt Tarkó szerelme zálogát az Oltat, és ez előttünk tovasuhanó primadonnáját országunk folyóinak. A láthatár szélén Szászváros tornyai rémlenek előttünk a Kenyérmező mellől, melynek hőseit egykor talán e sziklavár pihentető ki fáradalmaikból. Lépésről lépésre épen mint Arany Buda halála oly találón mondja: „Hullatja levelét az idő vén faja Hatalmas rétegben terítvén alája. Én e zavart jártam tünődve megálltam“ Egy régi levelén ezt irva találtam. Egyiken a vallásbajnok Dévai Biró-Mátyás nevét találjuk, ki amíg innen szállt ki az „ujitók“ merész küzdelmeire, épen megfordítva itt látástólszor élte napját egy szintoly erős jellemű tudós az unitárius Dávid Ferencz. Egy fordulattal a Martinuzi korába jutunk, ki csak túl a Maros partján a Kaján völgyéből (Zaránd felöl) pillantá meg először Erdélyt igazában s engedé elröppeni ajkáról ama történeti nevezetességűvé vált mondást: szép vagy Erdély. Megettünk magas nyárfák sűrűjéből villog ki a branyicskai Jósika kastély, hót annyiszor nyujtá be Teremtőjének az áldozati misét, s egy kis képzelődéssel Al- Ivinczen teremhetünk, melynek sötét (mondhatnám átokfogta) kastélya máig hirdeti a nagyravágyó „barát“ élet tragoediájának utolsó jelenetét. De tragoediákban itt se volt hiány, a vércse lakija falak alatt egykor három junoi nő gyenge kis keze támogatott egy gyarló létrát, melyen apjuk, a dölyfös Kapi uramot próbálák megérdemelt fogságából kimenteni. Hanem a Gráciák szépségével versenyző hajadonok imája sem könyörögheté le a sötét lelkű „jövevény“ bűneit: szeráf tekintetükre sem nyílhatott meg az ég izgalma s mire a nap éji nyughelyéből kilépett egy szörnyen elborzított emberi hulla festő pirosra a rideg kőszirteket, mert a bizonytalan alapú létrán saját övei előtt zúzta öszsze a daczos fő ur büszke fejét. Valóban meginditó a szegény ártatlan leányok esete s ha olvasóim közül valamelyik a szeszélyes idomú aranyi hegy alatt megfordul: szenteljen egy pilantást a kietlen oromnak, hol apjukért örömtelen élettel kellő ifjú leányoknak vezekleni. (Folytatása következik.) A felekezeti kérdés másutt rég lejárt; itt még nagy- ban virágzik. Ebből látható, mily előre járunk mi a czivilisatióban. A nemzetiségi kérdést részben legyőztük mi: magyarok, románok, németek, Gött Jánosék azonban ugyancsak szítják. Meg kell csak nézni Gött úr programmozik két lapja utolsó számában: ha a kényeztetés és előjogosítás az eddigi módon foly, még megérhetjük, hogy a magyar birodalom ezen területén magyar nemzetiségi kérdés támad. A brassói törvényszék körébe legalább annyi magyar és másfél annyi román tartozik, mint szász; a törvényszék főszemélyzete közt mégis az elnök és három bíró szász nemzetiségű, egyetlen magyar bíróval és a főügyészszel szemben. Mi azonban ebből, most még nem csinálunk nemzetsérelmet, csak följegyezzük arra az esetre, ha mások elkezdenék. Pöröly. Vidék. (Fogarasból) a törvényszék megalakulásáról következő értesítést kaptunk: A kinevezett törvényszéki bírák és járásbírák az új év első napján tették le "esküjüket Ivénl József törvényszéki elnök elnöksége alatt, mely ünnepélyes eskü letétel a következő renddel folyt. Elnök Kern József először előadta a bírói teendőket, de csak részben, mert a kinevezett bírósági személyzet eddig is bírói teendőkkel foglalkozott. Ezt elvégezve feleskette a bírákat, s a birák felesketése után felszólította Bisztrai Károly ülnök urat, hogy a mig ő felesküszik, addig elnököljön. Felesküvés után elnök Kent ur felolvastatta a decretumokat. — Ennek megtörténte után elnöki székét elfoglalva egy eszmedús beszédet tartott, melyet háromszoros éljenzés koszoruzott. S miután az ünnepélyes eskületételen minden nemzetiség képviselve volt, annak következtében az elnöki beszédet német nyelven Bisztray Károly ülnök s román nyelven járásbiró fogarasán György urak olvasták fel. Egyéb tárgy nem lévén az elnök a Fogarasi kir. törvényszéket megalakultnak nyilvánította. (Kézdi-Vásákrhelyről) következő tudósítást vesszük: az ujjonan szervezett törvényszék e hó 2-án tette le az esküt. A törvényszék tagjai közt van szeretett főbiránk Benkő Pál, de nem biró, hanem mint jegyző. Ennél biztosan több elismerést várhatott volna. Közelebbről fog megtörténni a városi tanács újra szervezése. Főbírónak köztiszteletben álló Nagy Dániel őrnagy van kiszemelve, hogy ő leend etősen hisztik. Nagy Samu városkaótány helyeit pedig egész valószínüséggel Nagy Gábor vizsgálóbíró fogja elfoglalni. V Megyei választások. Háromszék. Múlt év deczember 29-ikén folyt le Sepsi-szt.Györgyön a megyei tisztviselők választása. A választás eredménye következő : Alispán : Forró Ferencz, főjegyző : Horváth László, aljegyzők : Tompa Sándor és Dánisl Károly, tiszti ügyész : Körösi Endre, főpénztárnok Könczei József, főszámvevő Csabai László, pénztári ellenőr Barabás Albert, árvaszéki elnök: Vida Dániel, árvaszéki első ülnök: Antal Zsigmond, árvaszéki másodülnök: Kovács Dániel, árvaszéki jegyző: Séra Tamás, alszámvevő: Gál Antal, közgyám : Geréb János, mérnök Székely Dénes, erdészi állomás nem töltetett be ; főorvos központban: Wissiák Antal, Kovásznán Antal Mihály, Miklósvárszékbe nem pályázott senki; alorvos a központban : Szász Károly, kézdiszékben Kósa István; állatorvos a központban : Kristóf Károly, kézdiszékben Tamó András ; szolgabirák : sepsiszéki alsó járásban : Bong Zsigmond, kézdiszéki felső járásban Pető Iátván, orbai székben Csia Albert, Miklósvárszékben Henter Béla; szülésznő sepsiszékben , özvegy Ferencz Lászlóné kézdiszékben Bereczki Józsefné, aidaiszékben Kelemen Györgyné. A választást megelőzőleg — tudósunk szerint — élénk vitára nyújtott alkalmat gróf Mikes Benedeknek azon indítványa, hogy a miniszterelnöknek bizalomi felirat küldessék , nem különben a főjegyzőségre kandidáltak névjegyzékének felolvasása. A bizalmi felirat felett pro et contra élénken folyt a vita, míg Gyárfás Imre ajánlatára a bizalmi felirat feltételesen szavaztatott meg. A főjegyzői kandidátusokkal — Horváth László, Séra Tamás és Finta János — teljesenmeg voltak elégedve, csak a névjegyzéket találták hiányosnak Bakcsi Ferencz Веке Samu és többek kihagyása miatt. Különösen Bakcsi személye felett lamentáltak igen sentimentális hangon. Interpellálták a főkirálybírót nevezettek kihagyásáért, de bármily érzékenyen fenyegették a gyűlést, hogy ők nem választanak , a főkirálybíró csak azzal elégíthette ki, hogy a törvény ellen már nem tehet. Az interpellálók makacssága csakugyan nem soká tartott, mert a választás kezdetével azonnal előjárultak a választó urnához. Alispánságra candidálva voltak Forró Ferencz, Székely Gergely és Thuri György. Forró Ferencznek megválasztása a közbizalom igen szép nyilvánulásával történt; már neve hallatára átalános éljenzés hangzott, mire Thuri György visszalépését azonnal nyilvánította. Belső-Fehérmegye. Felső-Fejérmegyei tisztújító gyűlését múlt hó 28-án tartotta, hogy a megye uj politikai tisztviselőit az 1870. 42-ik törvényczikk értelmében szabad választás utján betöltse. — A választás eredménye következő : alispán ifj. Apáthy Péter ; főjegyző Mihály Lajos; aljegyző Tompa László és Ilyés Tamás; pénztárnok Kun István; számvevő Fogarasi Albert. Mindezek közfelkiáltás útján választattak meg. Tiszti ügyész Mihály Károly ; szolgabirák : preselnoki járásban Pócsa Gyula, bürkösi járásban Józsa László, hidvégi járásban Zlenter Gábor, keresdi járásban László Ede, hévizi járásban Csiki József, bolyai járásban Bolyai Gergely, árvaszéki elnök gróf Lázár Kálmán, árvaszéki ülnökök : Hoffmann József és Nagy Elek, árvaszéki jegyző Bartók Károly ; közgyám Maurer Gábor; főorvos Dr. Szabó Vazul ; alorvosok : belkerületben Reich Albert, külkerületben Szász K*á г оу ; mérnök Veres Lajos. Főispán ur ajánlatára tiszteletbeli főjegyzőknek közfelkiáltás utján megválasztottak: Réthi Lajos tanfelügyelő és Karácsoni József urak. Tudósítónk szerint a megválasztottak személyében biztosítékot lát F.-Fehér megye az iránt, hogy a megszokott perlekedés helyét összhangzatos tevékenység és előre haladás fogja felváltani. — Fogarasvidék. A tiszti választás múlt év deczember 28-án legjobb rendben folyt le. Az eredmény privát értesülésünk szerint a következő: Codru Dragusianulu alkapitány, Greinoiu Daniel főjegyző, Francu Teofilu első aljegyző, Popa Péter második aljegyző, Reesi számvevő, Romáim tiszti ügyész, Bruszt vidéki orvos, Kossy vidéki mérnök, Cinte és Heut vidéki alorvosok, Cipu pénztárnok, Negrea ellenőr. — Szolgabirokká a következők választattak meg: Gardu Miklós a töreavári járásba ; Popeneciu Jakab a sárkányi járásba ; Negri be a bethleni járásba és Papp-Gridianu a szombatfalvi járásba. A vidéki árvaszékhez végül Grám a elnökké, Flória és Duvlea ülnökökké; Pandiia jegyzővé és Cipu közgyámmá választatott meg. Politikai szemle. Az osztrák reiekszath ünnepélyes megnyitása és a trónbeszéd felolvasása múlt hó 28 ikán történt meg. A trónbeszédben különösen hangoztatva van Ausztria egysége, nagy küldetése és az őszállamjoga. Galiczi a számára — igényeivel szemben — van ígéret, de csakis az összállam egysége és hatalma határain belül. — A trónbeszédben Csehország igényei már túlhaladtnak mondatnak. A tárgyalások a horvátokkal múlt hó 28-án nyitottak meg Bécsben a magyar kormány s a horváth nemzeti párt küldöttei között. A tárgyalások czélját a horvát nemzeti párt közlönyei, melyek különben tagadják, hogy a kezdeményezés e részről történt volna, a következőkben foglalják egybe : A horvát nemzeti párt küldöttei által kijelentvén, hogy az 1868-diki kiegyezést, mint befejezett tényt, mint alkotmányos alapot és kiindulási pontot fogadja el, egyszersmind ki fogja jelölni a pontokat, melyek revisióját az országgyűlésen majd indítványozza. A magyar kormány ezt tudomásul veszi, közösen megvitatják e pontokat, s ha megegyezés jön létre, megnyittatik a horváth országgyűlés. E törekvéshez mi csak azt kívánhatjuk, hogy az sikerre vezessen. A tárgyalások menetéről különbözők a tudósítások. A „Rom“ tudósítása így hangzik : „A horvátokkal folytatott alkudozások sikere, biztosítva van. ” A kiegyezési törvényen tetemes módosítások fognak eszközöltetni, melyek mindazáltal annak lényegét sértetten megóvják. A horvát bán