Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-09-16 / 74. szám
mészetes kiegészítője a Csikszékhez tartozó Kászonffászék, — és azon esetre ha Csikszék nem fogna külön törvényhatóságnak maradni — az, azon megyéhez tartozó Csikszentmártonba székelő k. járásbírósághoz beosztott községek. Eltekintve attól, hogy Kászonszék lakossága kérelmezett is Háromszékhez leendő csatoltása végett — ebbéli kérelmük teljesítését saját érdekükben csak is melegen támogathatjuk és ajánlhatjuk, mert ezen nagy hegyek és erdők völgyében fekvő terület úgy kereskedelmi mint közlekedési tekintetben Háromszékhez gravital. Piacza neki K.-Vásárhely, közlekedése a vasúti hálózattal Háromszéken át közelebb mint a roppant hegyeken túl fekvő és több napi utazást igénylő Udvarhely felé, — és mely nagy időtartam csak órákra fog leszállani a fent is említett K.-Vásárhely baczoni útnak elkészültével, — továbbá ezen Fiuszék is azon völgynek folytatásául tekinthető, melyben feküsznek az ide bekeblezendő Felső-Fehérmegyéhez tartozó Íveseinek, Szárazpatak stb. községek. Ugyanezen viszonyok állanak az Al-Csikból ide kebelezendő : Bánfalva, Lázárfalva, Menaság — Szent- György, Szent-Imre, Szent-Király, Szent-Simon, Tusnád, Tusnád-Ujfalu és Verebes községekre nézve melyek részint K.-Vásárhely, részint S.-Szt.-Györgyhöz közelebb fekítve, Brassóval és a vasúttal ezen városokon át, közlekednek, és ezen utóbbiaknak piaczokat használják kereskedelmek tekintetéből. Ezek volnának nagyméltóságú gróf K. Belügyminiszter úr! azon feltételek, mely mellett Háromszék területének szabályozása, nem csak topographiai helyességet, de egyszersmind az érdekek kielégítésével hivatásának kielégítő anyagi és szellemi erőt nyer. Háromszék lakossága, mely öntudatos nyugalommal hivatkozhatik nemzeti történetünk lapjaira, már fekvésével fogva utalva van a magyar elemnek délkelet felé védbástyája lenni, s ha ezt a nyers erő korszakában annyi hazafias önfeláldozással teljesité, az újabb kor követelményeinek megfelelőleg anyagi erejét szaporítva, így a szellemi erő kifejtése által, kell, hogy a körülfekvő államellenes idegenszerű törekvéseket ellensúlyozza. Mi illeti továbbá a székünk területén fekvő négy város hatóságának beosztását székünk kebelébe, ezt nemcsak a modern államtszmének követelménye képpen, nemcsak az államgépezet egyszerűsítése érdekében kérjük, de kérjük épen az ők saját érdekükbe s nem hisszük, hogy azoknak higgadt gondolkozása , polgárai is ne óhajtanák, hogy igy nagy összegeket kímélvén meg az eddigi külön hatósági költségektől azokat kulturális czélokra az annyira kivánt polgári elem fejlesztésére, saját városaiknak emelésére oly sikerdúsan felhasználni bírnának, hogy így zömét képezhessék a valódi székelységnek, melynek érdekében törvényhatóságunk önmegtagadólag kívánt tenni addig is, és fog tenni bizonnyal még többet, ha egy testet képezve, közvetlen lehet a tagok összevágó működése. Ezek a méltóságukróf k. belügyminiszter úr! nézetünk és véleményünk Háromszék törvényhatóságának területi szabályozására nézve, és áttérünk most a magas leirat azon részére, mely is a házi pénztár életbe léptetéséről, annak fenntartásáról és térzséről szólt. Nem akarunk mi, annak bonczolásába ereszkedni, hogy mily szomorú körülmények azok, melyek kormányunkat kényszerítik eltekinteni a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XIII. törvényczikk 90. §-ától, mely a megyéknek költségeit az államadóknak arányos leszállításából mondja ki fedezendőnek és mellőzve az ezáltal bekövetkezett azon sajnos állapotot, hogy mig az állami igazgatás más közegeinek költségei az állami pénztárból fedeztetnek, egyedül az annyira féltett megyei önkormányzat ősi intézménye az mely az adózó polgároknak egy újabb adónemmel megterheltetésével lesz kénytelen nélkülözhetlen teendőt végezni, eltekintve tehát mindezektől és kénytelenek lévén is kiindulási pontul venni a javaslat szerint az összes államadók 29°/0-ában kiszabott illetődhetőséget, bátran elmondhatjuk, hogy a fenebbi intézmény alapján kikerekítendő terület államadójának legfölebb 140/,-al fedezendjük törvényhatósági költségeinket, ha az állam utaknak már kimutatott terhes fentartásától megkíméltetünk. Az államutaknak fentartási költségeit nem fogadhatjuk el nagyméltóságuk, belügyminiszter úr, mert, eltekintve annak roppant terhétől t. i. mértföldenként 3100 Zrt. fentartási költségeitől, mely e szék területén vonuló 10/8 mértföldnyi területre 37500 frtot teszen ki; eltekintve továbbá a törvényhatóság jelenben fentartott 14 mértföld hosszúságú és sok természetbeli akadályok között vezetett útvonalnak terheitől a Brassóból K.-Vásárhelyen keresztül az ojtozi vámig vezető állami út nemcsak a belforgalmat közvetíti, de egyszersmind egyenes összeköttetésben lévő Moldován át Galaczczal ezen át a keleti kereskedelemnek eszköze. S miután nincs is a közeljövőben kilátásunk rá, hogy ezen világfontosságú összeköttetés vasút által létesíttetnék, csak igazságos azon kérésünk, hogy ezen az állam érdekeinek szolgáló a kormány ügyeljen fel mint felelős intézője az állam érdekeknek. De méltányos is ezen kérelmünk nagyméltányos is ezen kérelmünk nagyméltóságú miniszter úr! mert míg az erdélyi részek megyéjének legtöbbjén át a vasútvonal és így az állami utak fentartása mellőzhetőleg kivált a Királyföld területén, addig Háromszék eddigi területét a vasút egy ponton sem érinti, szekérútjai pedig minden irányban úgy hadászati, mint kereskedelmi tekintetben igen fontosoknak jelöltettek, ennélfogva csak méltányos lehet azon kérésünk, hogy míg más törvényhatóságok a vasút által ily költségektől megkíméltetnek, mi is túl ne terheltessünk épen az állam által. Ezek nagyméltósága gróf miniszter úr! azon lényeges kívánalmaink, melyet indokolva ezennel magas kormányunk figyelmébe és hazafias pártfogásába A férj hibája. Francziából irta: M. H. Reviere» a „Rivée de« ceux mond««"-ből fordította: idősb Aratos Károly. (Folytatás.) Ezzel Rikárd mellára hajtá fejét, s ez gyöngéden szorította őt szivéhez, s azt kérdezé tőle: — De honnan tudja, hogy én is szenvedtem? „Mert gyakran beszélgettem önről, s egész életét ismertem. Ön nagyon szerette nejét házassága előtt, de ez későbben nem bírta szerelmét eléggé viszonozni, pedig ez épen nem nehéz, hiszen csak egészen kell a férfival, kit választottunk egyesülni, t. i. testben és lélekben, eszméiben, ízléseiben és gyönyöreiben. Miért is ellenkeznénk vei®, ha szeretjük?“ Rikárd több napokat töltött teljes elragadtatásban Párisban; a kedves teremtés, csaknem gyerek, érzelmeivel a legőszintébb bámulatot, állandó kellemet s az ifjú érzelmek valódi ízlését fejtette ki előtte, s nem értett semmit a szenvedély szándékos eltitkolásához s alátomosságához, és szerelmében épen nem volt tartózkodó. Ő ugyan kaczérkodott kissé, de azt is csak Rikárddal szemben használta fel, teljes szívből átengedvén magát neki, és sok minden kérdezvén tőle, az előítéletekben s elvekben teljes jártasságot fejezett ki, és soha se volt boldogabb, mintha kedvisétől valamit megtanulhatott, mit még nem tudott. Cyprienne úgy szólva soha se lépett ki kéjlakából, hol szerelméből, virágokból, kevés zenéből, s a creolnekre nézve oly kedves hanyag ábrándozásaiból nyerte táplálékát. Itt várta be barátja, s mosolygott feléje, ha megérkezett, vagy a szép napokon a szálloda fáinak árnyas sátora alatt sétálgattak, és midőn az első hó megérkezett, hosszú vallomásokat tettek egymásnak, s a hosszú est▼éket a már rég elmúlt, és még is oly közelnek tetsző emlékének szentelték, midőn még ugyanazon városban laktak, szüntelen egymásra gondolva, s egymást meg se látva. Ez nem tarthatott volna sokáig, mondd Cyprienne, s ő előbb utóbb valamely esztelenség által vetett volna annak véget; no de valahára minden veszély elmúlt, s az ellen biztosítva vagyunk, egészen elrejtve a világ elől, mely minket kikémlelne, még pedig rész akaratúlag, pedig végre is mi roszat követünk el az által, hogy egymást szeretjük, s azt egymásnak ismételjük a nélkül, hogy valaki hallaná? Erre terveket kovácsoltak, hogy Rikárd időről időre Párisba jő, miután az tanulmányaihoz és műveihez különben is szükséges, a egészen csak nem temetheti el magát Brévilleben. Cyprienne női ösztönével az ifjú reményeinek bűntársa lett, de még azzal nem elégedett meg, ha szellemi tanításokat adott neki, mint melynek titkát csak is a nők bírják, s amelyek oly jól egyesítik az elméletet a gyakorlattal. Rikárd ránézett, és Cyprienne tekintete szemeiben sugárzott viszsza. Ah! ez alkalommal bizonyára nem jó ellentétbe azon nővel, kit szeretett, és nem is voltak oly nehéz küzdelmei, melyekből az ember kevésbé győztesen, saint szétmarczangolva és kétségbe esve térhet vissza. Rikárd és Cyprienne már több hó ólta élvezték az előkészített boldogságt, s az ifjú mégis mindég csendesen és komolyan tért vissza Brévillebe, kimaradásának okát a könyvtárakban és levéltárakban történt kutatásait adván, s miután visszatérése után a munkáit folytatta, Berta semmi gyanúra se lelt alkalmat, de különben is atyja halála után eszmei változást látszottak szenvedni. Férjét már nem akadályozó tanulmányaiban, vagy legalább tartózkodó lett irányában; szerelme s más események által is csalódva, s megunva akörtelen küzdelmeket, azt gondolá, hogy Rikárd soha ne engedi magát az általa pártolt eszméknek meghódítatni, s a szellemi foglalkozások csak előnyösebbek ránézve, mint a henyélés és semmittevés. Nem hitte ugyan legkevésbé is azt, miszerint férje valaha oly nevezetes emberré lehet, kinek tehetsége a közvéleménynyel szemben is kivívhatja diadalát és hírnevét, de egyszersmind látta azt is, hogy többen már is nagyra becsülték férjét, s ez némileg hizelgett neki. Azonban végre is az indította az elnézéséhez, s ezen eszélyes és mérsékelt gondolatra, hogy hinni akarta Rikárdnak a tudományokbani elmerülését, mikép ez azt kedvelt tanulmányaira nézve kijelentette. Olykor ugyan nyugtalankodni kezdett férjének gyakori kimaradásai felett, melyek után halgatagon és kipuhatolhatlan komolysággal tért vissza; azonban megeshetett az is, hogy Rikárdot Darcy asszonnyal együtt látták, vagy pedig a vidéki ösztön, mely annyira ered a rágalom és megbotránkoztató után fölébredett, és Berta értesült azokról. Rikárdot ugyan nem látták Párisban a mulató helyeken, de viszont ajtaján is hasztalan kopogtattak, sőt egyáltalában sehol se találkozhattak vele. Sandreuil asszony azon véleményben volt, hogy Bertának férjét el kellene kiajánljuk, kérve nagyméltóságodat, hogy önzetlen hazafias törekvéseinknek sikert szerezni változtassa. Kelt képviselő bizottságunknak S.-Sz t.-Györgyö u, 1874. évi sept. hó 9-én tartott közgyűléséből. Három- és törvényesen egyesült Miklósvárszékek közönsége. Értesítés. n. li.üz.ui-ií-.itaitnitíij'I ipán bzuuumzuii^U felió' iskolánál az 1874/5-ki tanév — a III-ik osztály ,„e nyiltával f. év október 1-én kezdődik. A beh"^*^ e hő 28. és 29-én, a fölvételi vizsgák pedig 30-4., 8s közöltétnek. Azon tanulók, kik a felvételre megkivántató köss isk. 6 osztály elvégzéséről hiteles biznyitványt felmutatni nem képesek, az 1868. XXXVlk t. ez. 62. §-a értelmében a felső népiskola alapjául szükséges ismeretekből fölvételi vizsgára kötelezvés A tan- és fölvételi díj 4 frt. 50 kr. mely össze a beiratásnál egyszerre befizetendő. Hiteles szövéségi bizonyítvány a tandíjfizetés alól részben ,vagy egészben mentesít. K.-Vásárhely 11, 1884 sept. 9-én. Az igazgatósig. Értesítés. A helybeli magyar társalgó egylet alapszabályainak 30. §-sa értelmében az őszi közgyűlés folyó évi október hó 4-én délután 3 órakor fog saját helyiségeiben megtartatni, miről a t. tagok ezennel értesíttetnek. Az alapszabályok 27. §-sa alapján az évi számadások tisztázása tekintetéből évi részvénydíjaikba hátralékban lévő tagok senkt napig illetékes befizetésére tisztelettel felmvatnak. Brassó, 1874. évi sept. hó 12-én Csia István, egyl. jegyző és titkár Vegyes. — Egy fiatal vasúti hivatalnok Segesvivott öngyilkossági szándékból az állomási védjelzőn tud a sinek közé feküdt s az 52 számú vonat által agyom gázoltatott. Tettének indoke ismeretlen. — Megszökött végrehajtó. A m. kir. igazság- ügyi minisztérium a hatóságoknál Zsíros István nevű megszökött kanizsai járásbirósági végrehajtót nyomoztatja, kire nem lesz nehéz rátalálni, miután e jobb lábszára térdén felül levágva lévén, annak helyét fa láb pótolja. — Király ő felsége Aradra sept. 21-én délután 5 és fél órakor megérkezése alkalmából, azon este 16 . 23-án rendkívüli fényes kivilágítással szándékozik a