Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-09-16 / 74. szám
Brassó 1874. Negyedik «ívfolyam 74. szám. Szerda, September 10. /' Megjelenik ez a lap heten kint kétszer szerdán és szombaton. Ara: Egész év . . . 6 ft. — kr. Félévre . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . . ft. 50 kr. A szerkesztő Irodája: Nagyutcza, 402. szám. Kiadó-Hivatal, halpiacz 3111 Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászod lap. — Hirdetési dij: 5 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 5 kr. 1 — 10 sornyi hirdetés ára mindig 30 kr. — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések főivé.enx tettnek a kiadóhivatalnál Előfizetési felhívás a czimű politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. évfolyamára. Előfizetési feltételek : Október— deczember. . 1 írt. 50 kr. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ szerkesztőségéhez, Brassóba küldendők, a „Nemere“ szerkesztősége* Brassó város polgárságához.*) Tisztelt polgártársak! Évek előtt egyesület alakult volt szülővárosunk kebelében, melynek czélja a tűzvészek kiütésének a városban és evvel kapcsolatos elővárosokban megelőzése, a kiütendett tűzvészek óltása s a polgárok és vagyonuk megóvása és megmentése volt. Tényleg soha sem volt ez egylet feloszlatva. „Tűzoltó egylet“ név alatt fenállott a legközelebbi időkig. Kedvezőtlen külhatások azonban az egylet lételétőlannyira veszélyezek, hogy már tagjai jelentékeny része is megszűntnek tekinté azt. S meg kell vallanunk tényleg nem is létezett többé, mivel égéseknél, hol leginkább helyén lett volna életjelt adnia meg sem jelent s mivel egyes tagjai már már nem is ismerék egymást többé. Nem kevéssé tűnődtek ugyan az egylet jobbjai az egylet sorsának jobbra fordíthatásán: a pénzhiány szülte elcsüggedésökben azonban végül is le kelle mondaniok az egyletről és nemes céljáról. De ime a végfeloszlással fenyegetett egylet felé egy fényes reménycsillag sugárzik a távolból! Nagy-Szeben testvérváros volt hivatva az önsegélyre képtelen egylet gyámolitására. Nevezett város önkénytes tűzoltóegyletének főnöke ugyanis dr. Lindner Gusztáv úr a helybeli , csak még névleg exsistáló egyletnek segélyét ajánld fel, mi önkényt értetőleg örömmel jön elfogadva. Nevezett nagylelkű és minden jóért lelkesülő honpolgár erélyének, valamint a nagyszebeni testvéregyesület részéről egy fecskendő s egyéb szükséges készletek átengedésében nyilvánult előzékenységnek köszönhető elsősorban, hogy alkalmunk nyílt a közelmúltban kitüntetni, miként bennünk is van a jó és nemesért buzgó erő és akarat. Múlt hó 23-án mindnyájan meggyőződtek önök tisztelt polgártársak, hogy mire képesek tűzoltóink. Jelzett napon bemutatott gyakorlat hű képet nyújt ama képességéről, melyet a helybeli tűzoltóegylet a fékvesztett elemmel leendő küzdelemben érvényesíteni el van határozva. Hogy azonban ez akarat érvényesülése lehetővé váljék, önökhöz fordul az egylet tisztelt polgártársak, kérve önöket, legyenek minél számosabban pártoló tagjai ez egyletnek, mely zászlójára a helybeli polgárság jólétét tűzte végczélul s nyújtsanak évenkénti írt, 21kkidali hozzájárulással segédkezet az önkénytes tűzvédegyletnek a legszükségesb pénzeszközökkel leendő ellátásában- e tárgyban már a helybeli tekintetes tanács és községhez fordultunk ugyan, habár azonban ez oldalról a kedvező siker iránt biztos reményt táplálunk , annál is helyesebbnek véltük egyúttal az öszpolgársághoz is járulni, mivel az egylet ez utóbbi kebeléből vévén eredetét, ettől is kell gyámolítást és fentartást várnia. Polgártársaink nemeslelkűségekbe és saját jólétük előmozdítását czélzó készségükbe vetett bizalommal megjegyezzük, hogy a beállásra jelentkezhetni Schneider Frigyes, főnöknél, Weiss Adolf, pénztárnoknál és Nussbächer C. jegyzőnél. Három és törvényesen egyesült Miklósvárszékek következő előterjesztést tettek a m kir. belügyminiszterhez: 1- ször Kászonszék . . . 9108 frt. adó megye 2- szer Alcsiknak a szt.-mártoni kisbirósághoz tartozó 14 községe (körülbelül) .... 18000 frt. 3- szor Bardoezszék (körülbelül) . 17000 frt.— 4 szer Hétfalu és Apácza Brassóvidékből (körülbelül)..................... 5000 frt.— 5-ször Felső-Fehérmegyéből még: Ürmös, Ágostonfalva, Felső- és Alsó-Rákos, — Mátéfalva . . . . • 10000 frt.— összesen 59108 frt.— mely összeghez adva a fennebbi . . 283232 frt.— lenne az igy kikerekitendő megye adóösszege .................................................. 343340 frt.— melynek 20 °0 ...................................... 68468 frt.— és melyből levonva a hasonlóan alább következő indokoknál fogva az államutak túlságos költségeit 35500 forintot a fennebb elősorolt megyei költségekből, maradna fedezendő a törvényhatóság által 43137 frt. mely is a fennebbi összegnek alig igényelné 14 ° C-át. És hogy a magas leiratban nem említett, — de a tenni kimutatásban jelzett területeknek ide csatolása iránti kérelmünk úgy topográfiái mint nemzetgazdászati tekintetekből méltányos arra nézve bátrak vagyunk — más kisebb okoknak mellőzésével — csak a következőket hozni fel: Háromszék államunknak nem csak egyik határ széli megyéje, mely hazánkban az ojtozi szoroson át Galaczczal egyenes vonalban közvetíti a keleti kereskedelmet, — de egyszersmind tőszomszédja lévén Brassó vidék szász törvényhatóságának, melyhez az egykor ide tartozott több magyar ajkú községek ugyan oda kebeleztettek. Eljöttnek hisszük azon időpontot most midőn Hétfalut képező: Hosszufalu, Türkös, Bácsfalu, Csernátfalu, Tatrang, Pürkerecz és Zajzon községeknek visszacsatolását kérelmezzük, annál is inkább, mert ők maguk is ez iránti óhajokat illetékes helyen már nyilvánították. Elfogadva továbbá délfelé Hidvég községénél az Olt folyamát határul, nyugotra át kell lépnünk azt és a Miklósvárszékkel ugyan egy völgyben fekvő eddig ide nem tartozott Apácza községét Brassó vidékéből valamint annak folytatásába fekvő adó és törvénykezési beosztással Háromszékhez foglalt, Ürmös, Ágostonfalva, Alsó-Rákos, Felső-Rákos és Mátéfalva községeket kérni, melyek által nyugati határunk egy terjedelmes hegylánczolat által természetszerűbb körvonulást nyerne. Nem kevésbé fontos itten az éjszaknyugoti határnak tovább folytatásánál, hogy a Miklósvárszékkel egy völgyben fekvő, — egy k.bírósághoz tartozó és Udvarhelyszéktől hegyek és erdőségektől nagy távolságban elkülönített Bardoezszék is ide csatoltatnék mint oly kirívó beszögellés, — mint a melyre a nagyméltóságú miniszter úrnak is leiratában hivatkozás van, — és melynek bizonyítására — eltekintve attól, hogy ezen csatlakozást az érdekelt lakosok maguk is kérelmezték a magas országgyűlés előtt, — csak azon tényt kívánjuk felemlíteni, miszerint a két Fiuszék között a hatást semmi nem válassza el. Igen fontos e tárgyra nézve továbbá az is hogy az épen épülő félben lévő K.-Vásárhely, Torja, Bükszád, Baczoni útvonal, mely hivatva van Felső Háromszéket közvetlen egybeköttetésben hozni az ágostonfalvi vasúti állomással, — oly területeken megy át, melyeknek nem ugyan egy törvényhatósághoz leendő tartozása, nemcsak a kiépítést nehezíti meg, — de a fenntartásra nézve mindig hátrányos marad, — Bardoczszéknek továbbá a főhelye a Miklósvárszékhez tartozó Baróth nagy községe, mely nemcsak város és a kir. járásbíróságnak helye, de abban van azon felsőbb népiskola is, melyet Háromszék van hivatva fenntartani és gondozni, — de mely iskolának felvirágzása épen úgy Bardoezszék érdekében is feküve, ebbéli kötelességét könnyebben teljesítheti Háromszéken, mind az erdőkön túl fekvő Udvarhely anyaszék kebelébe, melynek érdekei részben is azt, igen természetten Bardoczszéktől messze elvonják. Északi határunkra vonatkozólag — ha nem is képez oly éles beszögelést, de minden esetre annak tér- *) Szívesen nyitottunk tért a felhívásnak bebizonyítani akarván, hogy mi minden társadalmi üdvös mozgalomnak, ha abba politikai idétlenkedések nem vegyülnek — induljanak azok bárhonnan ki, barátjai, elősegítői vagyunk. Magyar polgárságunk áldozatkészségét felhívjuk ez intézmény támogatására. Mi 1 frt. 10 krral ezennel az egylet pártoló tagjai közé lépünk. A „Nemere“ szerkesztősége. Nagyméltóságu gróf, kir. belügyminiszter ur! Méltóztatván !Nagyméltóságod idei augusztus hó 3-dikáról 32678. sz. a. kell magas leiratában felhívni nennünket az iránt, hogy törvényhatóságunk területének szabályozása és a házi pénztárak berendezésére vonatkozólag véleményünket terjesztenék föl. Ezen, hazánk, alkotmányunk és nemzetiségünkre egyaránt, és tán legfontosabbnak nevezhető intézkedésnek tárgyalása előtt, engedje meg aem, hogy kifejthessük azon irányulást, mely székünknek topográfiai fekvésénél fogva a magyar állami eszme iránti kötelesség érzetéből kifolyólag vezérelni kell bennünket. Mindenek előtt azonban össze kell állítanunk azon számarányt, mely a magas leirat javaslata szerint kikerekítendő megyében az adófizetés százalékja szerint a megyére eső terhet tünteti fel, — e szerint: 1) A jelenlegi Háromszék egyenes állami adó öszszege a k.-vásárhelyi és sepsi-szt.-györgyi kir. adóhivataloknál ................. • • 226,225 Irt. 79 kr. 2) A bekebelezendő 4 város adója......................... 33,156 frt. 911/2 kr. 3) A bekebelezendő felsőfehérmegyei részekből . 23,849 frt. 67 '/2 kr. összesen 283,232 frt. 38 kr. melynek 20°/o 56,686 frt. 23'/ 10 kr. ezzel szembe állítva a leendő megye szükségletét. 1- ször Közigazgatás és gyámhatósági költségvetés 1874 re ...................................... 37,137 frt. 80 kr. 2- szer A miniszteri javaslat szerinti államutakra kellene 35,500 frt. kr. S-szer Törvényhatósági utakra 3000 frt. kr. 4-szer Közkórházra . • • 3000 frt. kr. összesen 78,637 frt. 80 kr. Mely számitás alapján törvényhatóságunk fennálllása szükséges az adóösszeg 25/0-át de mely nagy százalék a 20-an is alól jönne, ha az alább következő érvek és indokok alapján Háromszékhez csatoltatnék még.