Nemere, 1876 (6. évfolyam, 1-108. szám)
1876-09-16 / 77. szám
77. szám. Pollák Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Hirdetéseket elfogad Braun Ede hirdetési ügynöksége BudapestenNEMERE Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, és a háromszéki „Háziipar-egylet“ hivatalos közlönye. Szerkesztőségi iroda: Brassai utcza 60. sz. att, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó-hivatal: Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1876 szeptember 16. VT. évfolyam. megjelenik ezen lap heten kint kétsszer: szerdán és szombaton Előfizetési feltételek: helyben házhozhordva vagy vidékre postán küldve: Egész év . . 6 ft. — kr. Fél év .... 3 ft. — kr. Negyed év . . 1 ft. 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyílttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a JESKKLtb cimű politikai, társadalmi és közgazdászati lap IV. negyedévi folyamára. Előfizetési feltételek Október—decz. . . 1950 Külföldre egész évre 8 „ — ,, Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadóhivatalának Pollák Mór könyvnyomdája Sepsi- Szentgyörgyön küldendők Előfizetőinket szivesen kérjük előfizetéseiket megújítani — miután felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. A porta és a nagyhatalmak. Törökország a „beteg ember“, melynek dédelgetésére, kiskorút, gyámoltalant megillető gyámolítására Európa majd minden állama feljogosítva érezi magát, a napokban oly ténynyel lepte meg Európát, mely amellett tanúskodik, hogy világért sem oly nagyon beteg, minőnek tartatik. A beteg ember, melyről a nagyhatalmak előre is föltették, hogy a fegyverszünet kötése iránti javaslatokat elfogadja, a hatalmak javaslatát 4 havi fegyverszünet iránt határozottan visszautasította. A porta követeli a szerb várak lerombolását, vagy megszállási jogot és új szerb fejedelemválasztást, akár tetszik Európának, akár nem. Törökország, a beteg ember ily hangon kezd az őt csupa jóakaratból (?) gyámolító hatalmakkal beszélni. E magatartása arra mutat, hogy tiszta öntudatával bír az őt Oroszország részéről fenyegető veszélynek, hogy megunta már a lealázó gyámkodó politikát, melyben a portát az európai diplomácia már évek óta kegyelmesen részesíti, hogy tisztában van saját erejével, hogy a végső erőfeszítésre is elkészült s ha halnia kell, egy nagy nemzet dicső múltjához méltóan és nem gyáván fog az európai államok sorából kitöröltetni. A porta külföldi képviselőihez intézett bizalmas iratában értésükre adta, hogy Törökország el van szánva a legvégsőre s hogy el van határozva többé nem tűrni a hatalmak jóakaró tanácsok mezébe burkolt mindig méltatlan, igazságtalan és részakaratú beavatkozását. Az uj szultán „hatt“-ja, melyben a törökbirodalom kormányának átvételét s uralkodásának irányát tudtul adja, — mint a táviró jelzi — megjelent. A „hatt“ kifejti, mihez van Törökországnak, mint államnak joga s mihez nincs a hatalmaknak beleszólásuk. Adjuk a szultáni „hatt“ rövid kivonatát a következőkben: A szultán kijelenti, hogy az ottomán törvény értelmében lépett a trónra, megerősíti a minisztereket és tisztviselőket kiknek hivatásuk lesz biztosítani az összes alattvalók különbség nélküli szabadságát, s a köznyugalmat és a jó igazságszolgáltatást. A birodalom válságos helyzetének kulforrását a vallási rendeleteken alapuló törvények rész alkalmazása képezi, következményei ennek a pénzügyi hitelhiány, a törvényszékek hiányos működése, és az, hogy ipar, kereskedelem és mezőgazdaság nem fejlődnek. Hogy ezen segítve legyen, a specialtanács utasíttatik, hogy biztosítsa a fennálló és a „ser“ értelmében kibocsátandó törvények pontos végrehajtását, ügyeljen a költségvetési kezelés felett. A közhivatalokat ezentúl csak képesített személyekre szabad bízni, akik felelősek lesznek és ok nélkül el nem mozdíthatók. A miniszterek tartoznak a közoktatás fejlesztésére törekedni és azon reformok végrehajtására, meyek pénzügyileg javítani fogják a helyzetet és a közgazgatást. Herczegovina és Bosznia részakaratú sugalmazások folytán lázadtak fel és Szerbia csatlakozott e lázadáshoz ; a kölcsönösen ontott vér egy és ugyanazon laza fiainak vére ; a miniszterek foganatosítsanak hathatós rendszabályokat, hogy e kérdést elintézik. A „Hatt“ megerősíti a hatalmakkal kötött szerződéseket és utasítja a minisztereket, hogy működjenek azok foganatosításán, valamint a külállamokkal való viszony megszilárdításán és továbbfejlesztésén. A szultáni „hatt“ rövid kivonata is meggyőz arról, hogy az új szultán és kormánya a birodalom érdekeit, a korszellem kívánalmait felfogta, s hogy átalakítani igyekezik a török illámnak a régi hagyományos kormányrendszer által aláásott szervezetét a kép, hogy az európai államok sorában helyet foglalhasson. Az új szultán és kormányánál a határozott és férfias elszántság a hangadó. Az erélyes hang, mely a törökök újabbi politikai eljárását jellemzi, meggyőzheti Európát arról, hogy a portának sokkal több életképessége van, mint mennyit róla feltételeznek, hogy a porta elkövet mindent, az európai államokhoz hasonló szervezkedésre, de semmiesetre sincs kedve a szlávok kedvéért Európából Ázsiába kiharczolkodni, s ha Európa kiűzetését elhatározza , az ozmánok véres nyomokat fognak maguk után hagyni, melyekből Európa nem egyhamar fog kigyógyulni. Törökországnak Európában és Ázsiában négyszázezer embere áll fegyverben s ha a végelcsüggedés harcza bekövetkeznék, a próféta zászlója az összes mohamedán vallásuakat fegyverbe szólitaná s ekkor az életet nem igen kíméli mohamedán Európának körmére tudna és érzékenyen koppantani. Mi igen szerencsésnek tartjuk a porta útóbbi elhatározását és magatartását kormányunkra, mert bizton hisszük, hogy a porta erélyes fellépése vissza fogja riasztani Oroszországot terjeszkedési törekvéseitől, másfelől Európa gyámkodó politikáját is beszünteti — a kor kívánalmaihoz alkalmakodás által a porta államai szervezésében. A király ő felsége Nagy-Szebenben. Ő felsége e hellén csapatszemle és hadgyakorlat alkalmából kegyeskedett legmagasabb megelégedését a csapatok kitűnő tartása és harczképessége fölött kijelenteni. Délután ő felsége Wenckheim báró miniszterelnök-helyettes, Mendel altábornagy főhadsegéd, Wächter főispán és Gibbel polgármester kíséretében az országos tébolydát, Orsolyaszüzek zárdáját, Teréz árvaházat és Ferencz József polgári kórházat szerencséltette látogatásával, később a hadapródok vizsgájánál jelen volt. Azután a romániai fejedelem üdvözlő küldöttségét fogadta. Az udvari ebédre Simon Elek Kolozsvár polgármest., Szentiványi Gyula Háromszék és Brassó megyék főispánja voltak meghiva. Román Miron gör. kel. érsek és metropolita e napon nagy diszebédet adott, melyre a bukaresti román küldöttség is meg volt hiva. Nagy-Szeben sz. sir. városa ünnepélyes szint öltött, mióta falai között tisztelheti országunk koronás királyát. 10-én a kihallgatások el1-én a katonai gyakorlatok nagy napja volt. A tűzoltók 10-iki mutatványát is megtisztelte ő felsége magas látogatásával s elismerését fejezte ki dr. Lindner Gusztáv főparancsnoknak a tűzoltók ügyes gyakorlottsága felett. A rohamosan jött eső, egészen megzavarta a szép látványosságot. Este fényes világítás volt ő felsége tiszteletére, mely alkalommal sok szép transparentben lehetett gyönyörködni. Wächter főispán látszik mindent megtett a mit tehetett a „magyar király“ hódolatteljes fogadására, de nem reformálhatta egyszerre a radikális irányú ó-szászpártot hogy ne az „osztrák csácsárt“ tekintsék ez alkalommal „alkotmányos“ országunkban, hanem Magyarország coronás apostoli királyát. A külső jelvények sem mutattak kellő „nemzeties színezetet“ s egyáltalában nem lehetett megelégedni Magyarország legelső embere a király n.-szebeni fogadtatásával! Egyesek minden lehetőt elkövettek az uralkodó, hódolatteljes tiszteletére, de a városi polgárság még az „éljenzések“-ben is fukarkodott, s csak egy-egy törékeny „Hoch“ vagy „Vivát“ lebbent el ajkaikon. A magyarság szivéből kiáltotta éljenét! Szép látványt nyújtott a 12 ezer katona harczászati mozgalma. II.Szeben megtámadása és védelme volt a katonai feladat. A védők diadalmasan űzték az ellenséget Különösen a lovasság tűnt ki, a maneuver alkalmával, melyet ő felsége kedvtelve szemlélt a táborkar élén. A deffilirozás is ő felsége magas megelégedését nyerte ki, s több kitüntető nyilatkozatot tett ő felsége báró Riengelsheim főparancsnoknak a katonaság gyakorlottsága elismeréséül. 11-én este nagy fáblás menet volt ő felsége tiszteletére, 12-én a katonai gyakorlatok ismét megújultak. A királyi ebéden 10-én az egyházi notabilitások, 11-én a törvényhatóságok képviselete volt hivatalos. Hazarészünkben ez időszerint több helyen nem áll meg a felsége, hanem II.-Szebenből Békés Gyulára megy a honvédgyakorlatok megszemlélésére. Az erdélyi részek uj politikai felosztása. A hivatalos lap f. hó 5-ik száma közli kimutatását az 1876. évi XXXIII. t. czikk alapján eszközölt és folyó évi szeptember 4.-én életbelépett törvényhatósági uj területi beosztásnak, melyet a belügyminiszter az illető törvényhatóságok meghallgatása után eszközölt a melyről törvényjavaslatot fog az országgyűles előterjeszteni. Az erdélyi részekre vonatkozó új politikai felosztást ime itt közöljük: I. Egyesült Besztercze-Naszód megyét képezik. Az eddigi Besztercze vidékének valamennyi községe, beleértve Beszterczét is. Az eddigi Naszód vidék valamennyi községe Maros, Oroszfalu és Monosfalu kivételével. Doboka megyéből: Kusma, Sóófalva, Szeretfalva, Harina, Necz, Galacz, Bilak, Simontelke, Kis-Budak, Várhely, Sirling-Berlád, Sólymos, Nagy-Sajó, Ardány, Friss, Alsó-Sebes, Felső- Sebes, Alsó Balázsfalva, Felső-Balázsfalva, Kajla és Szász-Bongrád. Belső-Szolnok megyéből: Entradam, Priszlop, Csépán, Luska, Oláh-Nemegye, Oláh- Németi, Magyar-Nemegye, Tóhát. II. Egyesült Szolnok-Doboka megyét képezik. Az eddigi Belső-Szolnok megye valamennyi községe az egyesült Besztercze Naszód megyéhez csatolt nyolc községnek kivételével. Az eddigi Dobokamegyéből: Kendermező, Rákos, Komlós-Újfalu, Füzes-Szt.-Péter, Füzes, Csáki-Gorbó, Paptelke, Kalocsa, Vajdaháza, Szótelke, Rácze-Keresztur, Kecskeháza, Völcs, Pánczélcseh, Magyar-Derzse, Köblös, Alsó-Töök, Felső-Töök, Igricze, Tótfalu, Szarvaskend, Esztény, Poklostelke, Moro, Doboka, Kendilóna, Lozsárd, Ónok, Tötör, Kecsed-Szilvás, Kecsed, Nagy- Iklód, Kis-Jenő, Kis-Iklód, Viz-Szilvás, Hesdát, Mikola, Boncz-Nyires, Szekulás, Szt.-Egyed, Pojon, Szt.-Gothárd, Czege, Gőcs, Császári, Vajda-Szt.-Iván, Mohaly, Oláh-Vásárhely, Erdő Szombattelke, Kötke, Sztmárton, N.-Devecser, K.-Devecser, Noszoly, Buza, Feketelak, Melegföldvár, Kapor, Szász-Zsombor, Mányik, Veres- Egyháza, Kékes, Szt.-Miklós, Czente, Vicze, M. Borzás, Kétes Delle-Apáti, Szász-Új-Ös, Aranyos-Móricz, Szász-Máté, Szász-Újfalu, Bődön, Ents, Fellak, Szt.Jakab, Sz.-Czege, Árokalja, Kerlés, Sárvár, Sajó-Keresztur, Sajó-Szt.-András, Kentelke, Sajó- Magyarós, Szent-Katolna-Dorna. Az eddigi Kövárvidékből: Csokmány, Aranymező, Polnicza, Pircsa, Kucsulát, Kis-Solymos, Kozla, Csula, Letka, Lemény, Toplicza, Purkáriu, (Purkurecz), Dióspatak, Kis-Nyires, Resztolcz, Révkörtvélyes, Büdöspataka, Mályán, Kis-Berszó, Vonga-Pataka, Szakatura, Lásza, Nagy-Buny, Frinkfalva, Zsugásztra, Románfalva, Szelnicze, Draga-Vilma, Groppa, Preluka, Magura, Russor, Brébfalva, Csernefalva,’Kápolnok-Monostor, Szt.-Kápolnok, Vaád, Fonácz, Laczkonya, Berecze, Kis-Körtélyes, Garbonátz, Gyertyános, Kovás-Kápolnok, Csokotés, Kötelesmező, Plopis és Blazsa, Szamosújvár, Székváros, III. Kolozs m megyét képezik. Az eddigi Kolozsmegye valamennyi községe a Szilágy megyébe kebelezett Nagy-Bajtolcz és Kásapatak (és „Huta“ praedium), továbbá a Torda-Aranyos megyébe kebelezett Velkér és Méhes, valamint a Maros-Torda megyébe kebelezett Nagy-Ersze, Szent-Márton, Kis Nyúlás, Nagy, Ölyves és Felső-Répa községek kivételével. Az eddig, Doboka megyéből: Szent-Mária, Kendarmás Puszta-Szt.-Mihály, Hidalmás, Bányika, Drág, Milvány