Nemere, 1881 (11. évfolyam, 1-107. szám)

1881-01-13 / 4. szám

4. szám, Sepsi-Szentgyörgy, 1888« Csütörtök, január 13 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők-Kiadó hivatal: ^ERNSTEIN IVi/.RK könyvnyomdája Hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. _______Ai „Háromszéki háziipar-egylet 11 tobatatis kizik­ayc. XI. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten­­kint kétszer: csütörtökön és vaaürnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyik­tór sora 15 kr. Olvasóinkhoz. A „Moniere“ tizenegyedik évfo­lyamába lépett a beállott esztendővel. Tíz év egy hírlap pályafutásában már jelen­tékeny mozzanat. A „Nemerédnek m­­últja van, tíz éves múltja. Ezen nem mindennapi körül­mény csak azt bizonyítja, hogy lapunk a vidéki sajtóviszonyok nehéz küzdelmei között megfelelni igyekezett fontos hivatásának; a lefolyt tíz év azt bizonyítja, hogy a „Nemere“ olvasóközönsége ki­tartó támogatásban részesített bennünket, s ezért a hála és köszönet első­sorban olvasóinkat illeti. Lapunk programmja változatlanul a régi ma­rad. A szabadelvű párt kormányzási elveit fogja ezután is szavának erejével támogatni, a nélkül azonban, hogy szolgájává szegődnék a hatalomnak s eltakarni igyekeznek a létező vagy felmerülendő hiányokat. Tagadhatatlan, hogy a közkormányzat terén még most is sok hiány, sok javítni való van, a­miket azonban az állampolgárok támoga­tása mellett kormányunk nemcsak kész helyre­pótolni, de öt éves múltja tanúsága szerint bizton várhatjuk, hogy meg is fogja azt tenni. Csak az intéző kezekben vetett bizalom s ebből folyó jóakaratú támogatás kell ezen kor­mányzási elvek megvalósítására. Ezt a bizalmat akarjuk mi ezután is fenn­tartani. Lapunk, mint eddig, megjelen hetenkint két­szer : csütörtökön és vasárna­p. I­r­á­n­y­c­z­i­k­k­ei­n­­k, társadalmi é­s k­ö­z­­igazgatási közleményeink a napi­renden lévő kérdésekkel foglalkoznak. Közgazdasági, tan­ügyi politikánkban sok beszélni valónk leend az újév folyamán. Mindezekről avatott tollú munka­társaink szívességéből nagyfontosságu közleménye­ket hozunk annak idejében. Vidéki levelezéseink, k­ü­l­ö­n­f­é­léink rovata a székelyföld érdekeinek van szentelve s szorgalmas munkatársaink e rovatokat minél gazda­­gabbaká igyekeznek tenni. Mikor tehát a beállott, újévben olvasóinkat a legmelegebben üdvözöljük, egyszersmind legyen sza­bad remélnünk, hogy a tapasztalt s talán kiér­demelt támogatás ez évben sem fog elmaradni. Teljes bizalommal hívjuk fel régi és újabb mun­katársainkat, szíveskedjenek megtisztelő közlendőik­kel ez év folytán minél gyakrabban szerencséltet­ni bennünket. A szerkesztőség­. A „Nemere“ előfizetési ára: Egész évre.........................6 frt — kr Háromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Fél évre..............................3 frt — kr. Negyed évre..........................1 frt 50 kr. Egy hóra..............................— frt 50 kr. Külföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Minden egészéves előfizetőinknek a „Nemere“ nagy naptárát, melynek ára 50 kr. ingyen és bérmentve küldjük meg. A­kik lapunk két példányának vétele után az előfizetésről nem intézkednek, lapunkat nem fog­juk tovább küldeni azoknak. A kiadóhivatal, Sepsi-Szentgyörgy, január 12. A bécsi lapok két nagy kérdéssel foglalkoz­nak. Az egyik az urakháza új tagjainak kineve­zése. Az alkotmányios lapok általában azt állítják, hogy a névsor már meg van állapítva, sőt ő fel­sége által is szentesítve van. Ezt a hírt megc­á­­folja ugyan az officziózus „Montagsrevue“, de azt­ nem mondja, hogy meddig fog az urakh­ázának alkotmányhű többsége fölött függni Damokles k­a­r­d­­­a. A másik kérdés az, hogy viszály ütött ki Taaffe kabinetjében és hogy Kremer és Streit mi­niszterek lemondani készülnek. Ezt a hírt is meg­­c­áfolták ugyan, de a „N.­­Y. Tagb­att“ azt ál­lítja, hogy ő végére járt e dolognak és meggyő­ződött, hogy a két miniszter és társai közt jelen­tékeny differenczia támadt. if A választott, bíróság sorsa fölött nem döntött még sem Görögország, sem a porta. Nem tréfából mondjuk ezt, a két fél csakugyan azt hiszi, hogy ők döntik el Európa sorsát. Trikupis azzal vádol­ta a görög képviselőházban Kommanduros minisz­tert, hogy a választott bíróságot ajánló javaslat megingatta a görögök reményeit, a­minek Komun­­duros bizonytalan politikája az oka. Komunduros miniszter ekkor így szólott bizalommal : „Abból, hogy Európa folyton törekszik visszatartani Gö­rögországot az akc­iótól , az következik, hogy Görögország komolyan törekszik akc­ióra. A ha­talmak ezen intései becsülésük jele, mert azt bi­zonyítják, hogy most Görögország föllépésétől függ Európában a béke és a háború.“­­ Mi mást hi­szünk, azt, hogy a görög kormányelnök elbizako­dottsága annak jele, hogy hamarjában el kell ér­kezni annak az időnek, midőn Európának a görö­gök föllépésére kell bíznia, várjon meg akarják e veretni magukat. De másik fél sem jobb. Konstantinápolyból írják, hogy Szaid nagyvezér állása inog. Ő ugyan­is olyan szerepet akar játszani, mint a­minőt Ali pasa vagy Fu­ad pasa játszott egykor. A szultánt rendkívül megsértette nagyvezérének ez a magavi­selete, mert Abdul Hamid Törökország újjászerve­zője akar lenni ; ő azzal akar népszerűséget sze­rezni, hogy Törökországot olyan erősnek tüntesse föl, hogy egész Európának ellent tudna állani. E büszkeség alapos voltát és értékét jellemzi a kö­vetkező eset: A szultán felszólította a napokban Hirsch bárót, hogy fogadjon el a régi előlegek törlesztése fejében 600,000 mázsa vörösrezet, má­sik 600,000 mázsát pedig fogadjon el zálogul új előlegek fejében. A két fél henczegése azonban nem zavarta meg az új békés áramlatot. A „Nordd. Alig. Zei­tung“ szerint a Párisból és Londonból érkezett je­lentések kedvezők a békés megoldásra nézve, a közép-európai hatalmak politikája ment minden harczias tendencziától, Oroszország végre a legna­gyobb óvatossággal iparkodik megőrizni politikájá­nak korrektségét. A jelszó tehát az, hogy a görög kérdés ked­véért­ nem szabad megzavarni Európa békéjét. A megoldás ezen módját azonban nem találták még ki, mert a választott bírósághoz senki sem látszik nagyon ragaszkodni. A „National-Zeitung“ azt ál­lítja ugyan, hogy a választott bíróság mögött más javaslat áll, és hogy Saint-Vallier nagykövet min­denesetre bizonyságot szerzett magának, hogy Ber­linben talán elejétől fogva azt tartották a termé­szetes megoldás eszközének, de azt nem mondja meg a „Nar. Ztg .“, hogy miképen szól az az új javaslat. * A megyei képviselő bizottsági tagok megválasztásánál felmerült alaki hibák miatt az igazoló választmány által hozott megsem­misítő határozatok ellen beadott folyamodásokat a bíráló bizottság ma tárgyalta következő eredmény­nyel . A pesetneki választó­ csoportban Sólyom Mik­lóst, az oldolai vál. csoportban Geréb Istvánt és Zsögön Józsefet, a futásfalvi csoportban Dombi Do­mokost, a csernátoniban dr. Cseh Károlyt, a lécz­­falvi választó csoportban Keresztes Edét, Kézdi- Vásárhely városában ifj. Kovács Dánielt és Szé­kely János ref. lelkészt igazolt megyei bizottsági tagoknak jelentette ki. Ellenben az oroszfalvi, lemhényi, esztelneki, altorjai, martonfalvi, bodolai, mikó­ ujfalusi, papolczi, baróthi és bölöni választó csoportokban uj választások foganatosítását hatá­rozta el és erre nézve a kellő intézkedések az al­ispán úrhoz meg is tétettek. Az országgyűlési ■ szabadelvűpás­t f. hó - iki értekezletét Szathmáry Miklós elnök megnyitván, bejelenti, hogy a földrengés által károsodott zág­rábiak javára begyült 1040 írtról,­mely a horvát bánnak átküldetet, a köszönő elismervény megér­kezett s jelenti, hogy újabban e czélra 104 forint gyűlt be. Ezután felvétetett a csődtörvényjavaslat s az Pauler miniszter és­­Apáthy előadásaik után úgy átalánosságban, mint részlete­iben elfogadtatott. A tárgyalásban részt vettek még Tanárky Gedeon, Teleszky István, Karuch József, Vargics Imre és Hegedűs Sándor. Ezzel az értekezlet véget ért. A közlekedési minisztériumban négy minisz­tertanácsosi állomást fognak nemsokára betölteni. Ez állomások már jó ideje megüresedtek és most — mint a „Bad Corr.“ értesül­t négy osztályta­nácsos előléptetése útján töltetnek be. Az Albrecht főlg elnöklete alatt Bécsben tar­tott marsall tanácsról írják, hogy e tanácskozásban megállapíttatott a katonai dislokáczió terve a ke­leti háború veszélye iránti tekintetből, míg félhi­vatalos forrásból azt jelentik, hogy­­a tanácskozás tárgyát csak a szokott katonai elhelyezés ügye képezte. A boszniai vasút kiépítéséről szóló törvény­­javaslat a magyar országgyűlésen esetleg azonnal tárgyalás alá fog vétetni, mihelyt a csődtörvény­javaslat el lesz intézve. Alsó-Ausztria parasztjai követik a felső-ausz­triaiak példáját és sorompóba lépnek a földadó tervezett felemelése ellen A krems-langenloisi vá­lasztókerület mintegy 1500 parasztja gyűlt össze jan. 6-án Langeloisba. A gyűlést Frankranz kép­viselő nyitotta meg, ecsetelve a politikai s közgaz­dasági helyzetet , magyarázva azt, hogy az alsó­­ausztriai német parasztnak is éreznie kell azt, hogy a mostani szláv uralom existencziájában fenyegeti őt. A gyűlés első tárgyát a földadó-kérdés ké­pezte. Frankranz kifejtette, hogy e földadó szabá­lyozás egyes tartományokat mily hallatlan módon terhel meg. A­ki eddig Alsó-Ausztriában 100 frt földadót fizetett, ezután 120 frt 74 krt fog, Felső- Ausztriában 100 frt helyett 127 frt 45 krt, Északi Tirolban 100 frt helyett 121 frt 75 krt, Dél Tirol­ban pedig 140 frt 8 krt. Gácsországban is ezentúl 100 frt helyett 120 frt 18 krt fognak fizetni, de ez nem jelent emelést, mert ott eddig 123 nszmföld telek nincs megadóztatva. Indítványára egy rezo­­luczió fogadtatott el, melyben tiltakoznak a föld­adó szabályozása ellen. líd­grielből jelentik, hogy az uj skupstina jan. n-én nyittatott meg. Az megnyitás igen ünnepélyes volt. Milán fejedelem személyesen olvassa fel a trónbeszédet, de csak január 15-én. Az úgyneve­zett szabadelvű párt meghasonlott. Zöme „Új szá­zad“ czimű külön lapott indított. Németország készül az Oroszország elleni vám­­háborúra. Bismarck — hír szerint — meginterpel­­láltatja magát s nyilatkozni fog e kérdésben. A vámemelés különben legérzékenyebben Poroszor­szágot sújtja. Franncziaország anyagi jólétét jellemzi, hogy a múlt éven közvetlen adók czimén 169 millió frank­­­kal több folyt be az előirányzatnál.

Next