Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)

1882-10-09 / 39. szám

közt közvetíti, magára vállalta azt is, hogy minden néven nevezendő fölvilágositással s utasítással szol­­gál, megkeresték. — Hibaigazítás. Mai lapunknak a kath. autonó­miáról szóló vezérczikkében értelemzavaró sajtóhibák fordulnak elő, így e helyett: »az adományi jószá­gokra nézve igtatás, még 1848 után is,« olvasandó: »az adományi jószágokra nézve igtatás még 1723 után is.« Alább pedig ehelyett: »Önkormányzat volt és van democratikus alapon,« olv. »Önkormányzat volt és van democratikus és nem democratikus alapon.« — A budapesti első gyermekmenhely-egylet földmives képezdéjének építése az István-telken gyor­san halad előre. A földszint falazata már is kész, s igy remélhető, hogy az emelet szintén rövid idő alatt elkészül s igy az egész épület télire tető alá kerül. Ez intézet nagy szükséget van hivatva pótolni, nem csak átalában földmivelési szempontból, hanem azért is, mert az egylet gondozása alatt 1881. végével 255 gyermek állt s e létszám ez évben 35-el szaporodott. Az egylet gondozása alatti árvák és lelenezekből ez évben 7 gyermek fogadtatott örökbe. Fővárosi ügyek. — Az árucsarnokok. A főváros közélelmezési bizottsága ma Gerlóczy K. alpolgármester el­nöklete alatt a Klauber-féle árucsarnok ügyében ülést tartott, melyen előadatott az albizottság jelen­tése a Klauberrel néhány szerződési pont tekinteté­ben történt utóbbi megbeszélésekről. Időközben a tiszti főügyész a szerződési tervet is elkészítette, mi szintén bemutattatott. A főkérdés, a­mely miatt az albizottságnak újabb tárgyalásokat kelle tartani, az árucsarnok megváltási módozata volt, mivel a nagy bi­zottság azon propositiót, hogy a tiszta jövedelem szol­gáljon ily alapul, már elvileg visszautasította, mint olyant, mely a fővárosnak igen nagy hátrányára szol­gálna. Az albizottság mégis újabb kísérletet tett, ajánlván a már elvetett kulcsot újólag, csak utasítá­sához képest dolgozott ki oly megváltási kulcsot is, mely szerint átalányösszeg szolgáljon a megváltás alapjául. Ez pedig a következő: az árucsarnok be­fektetési tőkéjét a szerződés megkötése előtt a vál­lalkozó által bemutatandó tervek és költségvetés alapján megállapítja a tanács az illető szakbizottsága meghallgatása mellett; tegyük fel, hogy ez az összeg 170,000 frt, a­menynyit vállalkozó most becsértékül állít. Ezen összegnek 25°/0-át veszik fel 25 éves tör­lesztési tervül, oly formán, hogy ha a város 5 év múl­va akarná megváltani az árucsarnokot, akkor adnia kellene a 170,000 frtos becsárt, ez összeg 2,7°/0-a hí­ján s e mellé még 50,000 forint prémiumot kárpótlásul. Tíz év múlva 6.4°/0, tizenöt év múl­va 11.3°/0, húsz év múlva 17.4%, s huszonöt év múlva 25% esik le az eredeti becsárból, úgy hogy ekkor már csak 130,390 frt lenne a beváltási ár, de hozzá adva ehhez az 50,000 frt pr­emiumot,­­ 180,390 frt jön ki még huszonöt év múlva is beváltási ár gya­nánt, 10 ezer írttal több, mint a­meny­nyit a csarnok egy negyedszázad előtt ért. A 26-ik évben a premium megszűnik, s bevál­tás esetén most évenként 15% esik le, egész a 30-ik évig, mikor a csarnok a főváros tulajdonába ingyen megy át. A bizottság, miután a tiszta jövedelem alap­ján történő megváltási átszámításnál még ez a kulcs is szembetűnőleg kedvezőbb a városra, ezen megvál­tási módozatot fogadta el, s osztozván "Wahrman Mór felfogásában, hogy bár e 25 éves törlesztési terv semmivel sincs indokolva, s általán törlesz­tési tervnek úgy kell kidolgozva lenni, hogy pl. e 30 éves concessional 25 év alatt nem 25%, hanem 75% törlesztetnék — mig itt megfordítva van — mégis, mi­vel ez alku dolga s a tanácson áll netán nagyobb anyagi kedvezményeket alkudni ki, a törlesztési terv bírálatába nem bocsátkozott, hanem a tanácsra hagyta azt. A prémiumot illetőleg azonban Gerlóczy indítványára azt mondta ki a bizottság, hogy ez a megállapítandó befektetési érték 25°/0-át tegye ki, mi azonban 50,000 írtnál nagyobb nem lehet. A vállalat elsőbbségi jogot igényelne az esetre, ha a város más helyütt is akarna vállalkozás útján árucsarnokot létesíteni; az albizottság úgy óhajtaná ezt kimondani, hogy egyenlő feltételek ese­tén, különösen figyelembe vétel végett Klauberék is felszóllítandók ajánlatra. Ez más szavakkal ugyan, de az elsőbbségi jognak kifejezése megint, mit a bi­zottság csakhamar belátott s a javaslatot oda módo­­sítá, hogy Klauberék is fel fognak hivatni ajánlatté­telre, anélkül azonban, hogy elsőbbségre igényt tarthatnának. Az albizottság javaslata szerint a város meg­váltási joga az árucsarnokra csak akkor biztosíttat­nék, ha az árucsarnoko­k egységes kezelését a város házilag venné kezébe. B­u­s­b­a­c­h P., Fuchs L., Wahrman M. egyértelmű s Fenyvesi Adolf ellenirányú felszólalása után a bizottság kimondta, hogy a főváros megváltási jogát minden körül­mény közt biztosítani kell, tekintet nélkül a házi kezelésre s ezért ez a szerződésbe minden megszorí­tás nélkül igtatandó be. Ezek után kimondták még, hogy a Hunyady-té­­ren a csarnoktól s a hozzá vezető utaktól hat méter­nyire semmiféle sátort nem szabad állítani. Éjjelre pedig mindig el kell szállítani a kofáknak s árusok­nak csókmókjaikat. Biztosítékul a vállalkozó 10,000 frtot tesz le, de ez az építés befejezése után neki visszaadatik. T­o­­­­d­y főügyész és Fuchs indítványa, hogy legalább 2000 frt értékpapír cautio állandóan letéve marad­jon a szerződési pontok megtartásának biztosítására, nem talált többségre. , Végül még az engedély törvénykönyvi bekeble­­zésének ügye intéztetett el s vállalkozókkal a mostani megállapodások sürgős nyilatkozattétel végett közöl­­tetni rendeltettek.­­ A fővárosi közgyűlés szerdán a munka köz­gyűlésről visszamaradt tárgyakon kívül többnyire apróbb és kis jelentőségű ügyeket fog elintézni. Egy valóban nagy fontosságú tárgy lesz csak: a Klauber­­féle árucsarnok felállítása s az ennek részére kért hatósági kedvezmények.­­ A VII kerület választó­polgárai ma délután értekezletre gyűltek össze, melyen képviselve voltak az erzsébetvárosi club, a kiskereskedők és iparosok, a czipészmesterek egyesülete, a szabadelvű és függet­lenségi párt egyaránt. Az értekezlet elnökéül dr. Schulhoff Géza választatott meg, jegyzők voltak dr. Szabolcsi Izidor és Császár József. Elő­ször szót emelt T­ö­r­s Kálmán orsz. képviselő. Be­szédében foglalkozott az okt. 1-én a lövöldében tar­tott gyűlés határozataival, hol az intézők kész dolgo­zattal állottak elő s a kifogásolásra időt sem enged­tek. Ezt inkorrekt eljárásnak tartja, mert ez által sok polgár választói jogát látja megszorítva. Megál­lapodásaik között több olyan dolgot lát, mit nem he­lyeselhet, igy hogy csak az azon kerületben lakó vá­lasztassák meg, s hogy a jelöltek lajstroma csak a vá­lasztás napján kézbesitessék a választóknak. Ő a par­­tikularismust ennyire kiterjeszteni nem óhajtja. Ha­nem indítványozza. Mondja ki a közgyűlés, hogy a polgári lövöldében a választások érdekében tartott közgyűlés határozatait nem tekinti olyanoknak, me­lyek a VN­ kér. választóinak akaratát kifejezni hivat­ják s másodszor utasítsa a kijelölő bizottságot, hogy a választandó képviselők névlajstromának összeállí­tásánál kizárólag a tiszta jellem, szellemi képzettség és kereskedelem s közipar érdeke szolgáljon iránya­dóul, nem pedig a jelölt véletlen lakhelye. Indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Braun Ignácz meg akarja indítani a harczot azok ellen, kik a kerület vá­lasztó polgárait vezetik. Egy kerületben sem lát oly méltánytalan megadóztatást, mint a VII-ikben. In­dítványozza, hogy a kisorsolt bizottsági tagoknak sza­vazzon bizalmatlanságot a közgyűlés. Mint napiren­den nem levő tárgy azonban e kérdés nem tárgyal­tatott. K­o­h­n Gábor előadja, hogy ő és elvtársai miért nem vettek részt a Mendl által összehitt érte­kezleten, mert egyesek suprematiáját tovább tűrni nem akarják. Azt hiszi, hogy ha oly képviselőket vá­lasztanak, kik a választók érdekeit fogják képviselni, a kerület érdekei is javulni fognak. Indítványozza te­hát, hogy 200 tagú működő bizottság küldessék ki, mely szükség esetén magát határozatlan számig kiegészíthesse.­­ Ez indítvány is elfogadtatott. K­o­h­n Ignácz azon indítványát ajánlja elfogadásra, hogy a 15 tagú kandidáló bizottságot s a választás napján kiküldendő bizalmi férfiakat a működő bizott­ság jelölje ki. A közgyűlés ez indítványt elfo­gadta. Fromm Antal szükségesnek tartja, hogy a választók befolyásukat a virilisek névsorának össze­állításánál is gyakorolják. E végből öt tagú vi­­rilis candidáló bizottság kiküldését hozza javaslatba, mely a többi kerületeket is felhívja ily öt tagú bizott­ságok kijelölésére, hogy közösen megállapodhassa­nak a virilisek névsorában. Javaslata elfogadtatván, a bizottság tagjainak megválasztottak: Fromm An­tal, Törs Kálmán, dr. Schulhoff Géza, Vasváry Fe­­rencz és Kohn Gábor. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés véget ért. Sport. — Athléta-viadal az Orczy-kertben. Kitűnő, verőfényes idő kedvezett ma az athléták viada­lának, melynek valóban csak czime volt »őszi«, a régóta nem látott nap szinte nyári meleget árasztott s leolvasztotta a nézőkről az őszi felöltőt. Különben nézőközönség csak közepes számmal volt, bár a versenyek megérdemelték volna a nagyobb érdeklődést. Két óra után a versenybíróság: Zichy Jenő gróf, Kisbaári Kiss Ferencz, Porzsolt Benő, és Palocsai Horváth Emil elfoglalták helyeiket s a versenyek megkezdődtek az öreg Rácz Pali lelke­sítő muzsikája mellett. Az első s a közönségre nézve talán legkevésbbé érdekes verseny volt: I. Bajnoki egy órajárás, mely más második ve­télkedés volt a bajnoki czimért, a két védő közül csak az egyik, Y­e­s­s­a György ur állott ki s kihívóul is csak egy athléta akadt: Mészáros Ferencz ur. A versenypropositiók szerint egy óráig kellett járniok s ki ez alatt nagyobb távolságot tesz meg, az a győz­tes, a ba­jnokjelöltséghez azonban 9,920 méter megté­tele a feltétel. Pisztolylövésre indulván, kezdetben mind­járt Yessa­ur vezetett feltűnő apró lépésekben s elsőnek is ő ért be egy óra alatt 32 kört és 119 métert jár­ván be, a­mi 10 kilométert és 359 métert tesz ki, igy tehát egylett ezüst­érmet nyert s a bajnoksághoz egy lépéssel közelebb jutott, ugyanis még csak a következő viadalon kell e versenyben győznie, és champion lesz. Ellenfele Mészáros úr az egy óra alatt 31 kört és 35.45 métert, vagy összesen 9955.25 métert járt be s egy ezüst­érmet kapott. II. A bajnoki távugrásra is csak két pályázó volt: Dáni Vilmos és Vermes Lajos urak, azon­ban a bajnoki mértéket (18 láb, vagy 5 m. 70 cm.) egyikök sem tudta megugrani s a verseny csak egy­szerű vetélkedésnek declaráltatott, melyben Vermes ur nyert egyleti ezüst­érmet és Dáni ur bronz érmet. Mindegyiköknek egy próbaugrásuk volt: Dáni úr három ugrásban 489, 478 és 517 cm­étert, Vermes úr pedig — egyik ugrása hátraesés folytán érvényte­lenné válván, 550 és 558 cmétert ugrott meg. III. A »kezdők síkversenyében« azon athléták versenyeztek, kik még eddig nyilvános viadalban nem vettek részt. Távolság 100 méter volt. Kiálltak ha­tan : Farkas Béla, Győrfy Aladár, Sándor Ákos, Tö­rök Aladár, Palánszky Miklós és Feledy Ferencz urak. Elsőnek ért a czélhoz Török Aladár úr 13 és 5 másodperc­ alatt, egyleti ezüstérmet nyert, a má­sodik beérkező Sándor Ákos úr pedig bronz­érmet. IV. Az ökölvívásra 4 pár állott ki a porondra s a páronkénti összeütközésekben A­s­b­ó­t­h­y Jenő ur legyőzte Győrfy Aladár urat, Székely Ádám ur Juhász József urat, Vermes Lajos ur Palánszky Miklós urat és Streitman Gyula ur egy holt­verseny után Farkas Béla urat. E négy győztes bronzérmet érdemelt ki, azonban a döntő ökölvívás­­nál, melyben a győzők egymás közt vetélkedtek, oly szabálytalanságok követtettek el az egyik boxbiró, de főként az egyik pályázó Vermes Lajos úr részéről, hogy többen nemcsak a pályabirák, de a közönség soraiból is az utóbbinak disqualificálását (a verseny­­ből kizárását) indítványozták, minél fogva a verseny eldöntetlenül maradt s valószínűleg uj vetélkedés fog tartatni az első győztesek között. S igy a Viator (gr. Eszterházy Miksa) által felajánlott tiszteletdijat (bronz szivar- és hamutartó) sem adhatták ki. Y. A bajnoki akadályverseny a mai viadalon is leginkább lekötötte a közönség figyelmét, 1600 mé­ter 12 akadálylyal s ezek közt két 10 lábas vizes árok, mindenesetre elég küzdelmet adott a kiállott két ath­­letának, a bajnokjelöltségét védő Dáni Vilmos és a kihívó ifj. Farkas János urnak. Az indulástól kezdve jóformán mindig egyenlő távolságban futottak Dáni úr vezetése mellett, a gátakat szépen ugorva csak az utolsó fordulónál a sík pályán fejlődött ki köztük erősebb küzdelem, a­midőn igen szép gyors futásban Dáni úr elsőnek ért be, de ifj. Farkas ur is mindjárt utána ért be egy-két lépésnyi távolban. D­á­n­i ur a pályát 6 percz alatt futván be, egyleti ezüst érmet ka­pott s bajnokjelöltségét megerősítette; ha a legköze­lebbi e nemű versenyben is győz, »bajnok« lesz. ifj. Farkas ur ezüst érmet kapott. II. A 150 méteres s­zát sövénygátas kis gát­versenyben öten vettek részt : Somogyi Gyula, Nagy Livius, Sándor Ákos, Török Aladár és Palánszky Miklós urak. Nagy Livius, mint már egy gátverseny győztese három méterrel handi­­capöltetett s igy harmadiknak ért. Szép első volt S­o­­mogyi Gyula úr, 18 másodpercz alatt futván be a pályát, másodiknak ért Sándor Ákos úr 20 másod­percz alatt, az előbbi egyleti ezüst, utóbbi bronzér­met kapott. ill. A velocipéde-verseny egy kis malheure folytán elvesztette minden érdekességét, ugyanis hár­man indultak neki a 3200 méteres pályának . Zmertych Iván ur, az ismert sportsman s Ver­mes Lajos és Vermes Béla urak , igen szépen is in­dultak, Zmertych ur rögtön elárulta nagy fölényét versenytársai fölött, azonban a verseny első harma­dában egy csavar kihullván velocipédejéből, ez elrom­lott s ő kénytelen volt a versenyből kiállani; Ver­mes Lajos úr pedig már az első forduló után abban­­hagyván a versenyzést, csak Vermes Béla úr egye­dül kerekezte be a pályát, azonban a kikötött 7 per­czen túl 8 percz és 15 másodpercz alatt érvén be, a Zichy Jenő gróf által fölajánlott tiszteletdíjat (ezüst óra Z. J. monogrammal) nem adták ki neki, csupán egyleti ezüstérmet. VIII. Nagy síkverseny. A távolság három an­gol mértföld vagy máskép 4800 méter volt. Négyen álltak a küzdő porondra s dicséretesen mind be is futották az egész távolságot : ifj. Farkas János, Dáni Vilmos, Vermes Lajos és Szalay János urak. A pálya nagy részén egy csomóban haladtak, csak Vermes ur maradt hátra, az utolsó körnél aztán megkezdődött a hatalmas küzdelem, de ifj. Farkas urat nem bírták leszorítani, elsőnek ért 21 percz és 17 másodpercz alatt s megnyerte a hölgyek tiszteletdíját egy igen díszes ezüst serleget és egy egyleti ezüstérmet. Má­sodiknak Dáni úr érkezett volna be biztosan, ha a czélpont előtt — midőn már látta, hogy első nem lehet — meg nem áll, így azonban Vermes úr be­érte s holt­versenyt csináltak a második díjra. Új ve­télkedésük ugyanakkor fog megtartatni, mikor az ökölvívás döntő küzdelme. IX. Egyetemi síkverseny. E vetélkedésben csak a budapesti egyetem polgárai vehettek részt, a távol­ság 400 méter volt négyen indultak: Somogyi Gyula, Sándor Ákos, Székely Ádám s Török Aladár urak. Szép küzdelem fejlett ki köztük, S o m o g y i ur, ki előbb már a kis gátversenyben is győzött, gyönyörűen futott s egy percz alatt elsőnek is ért, megnyervén az egyleti ezüstérmet és az egyetemi tanárok által fel­ajánlott igen csinos tiszteletdijat (egy óra-, egy ha­mu- és két gyertyatartó); a másodiknak ért Székely úr bronzérmet kapott. X. Távol- és, magas súlydobás. Ketten verse­nyeztek : Székely Ádám és ifj. Farkas János úr. Há­rom méternyire állított ugró deszkáról dobtak egy 23 fontos vasgolyóval kifeszített s fokonként feljebb­­feljebb emelgetett zsinóron keresztül; mindenik ver­senyzőnek három dobása volt s a dobásokat 2 és fél méter magassággal kezdték. Székely uron észrevehető volt az előbbi verseny fáradtsága s igy ifj. Farkas ur legyőzte, 2 méter s 62 cméter magasra dobván a súlyt. Egyleti ezüstérmet kapott. XI. Vigaszverseny. A viadal ez utolsó verse­­nyében részt vehettek mindazon athléták, kik ma pá­lyáztak, de első díjat nem nyertek, ki is álltak ha­tan : Sándor Ákos, Asbóth Jenő, Palánszky Miklós, Nagy Livius, Farkas Béla, és Streitmann Gyula urak. Mindenki Nagy Livius urban bízott, de Sándor úr le­futotta s a tagtársai által felajánlott díszes tisztelet­dijat (teljes dohány-service) elvitte. S ezzel az érdekes viadal programmja­l 6 óra­kor véget ért, holnap azonban d. u. 5 órakor ugyan­csak az Orczy-kertben egy privát matchben még folytatódni fog Zmertych Iván és Vermes Béla urak között velocipében ? Este a Szikszay külön termeiben társas vacso­rára gyűltek össze az athléták, melyen a toasztok sem hiányzottak.­­ A debreczeni lóversenyekről a következőket sürgönyzi tudósítónk: A második napi verseny na­gyobb közönség előtt, de szintén érdektelen futamok­kal következőleg ment végbe. Debreczen város száz aranyáért Blaskovics - Bilizije egyedül futott. A kis handicapban (500 frt) Üchtritz Baronesse Saroltája nagy terhe daczára három lóhoszszal könnyen nyert Sztáray kisbabája ellen. Az államdíjért (350 arany) szintén két ló küzdött. Sztáray Balatonja egy lófej­jel megelőzte Eszterházy hires Lehetetlenjét, mely tegnap is másodiknak maradt. Weiterstackes 150 arany államdíjért Kisbaba egyedül futott. A vigasz­versenyre nevezve volt nyolcz ló s futott kettő. Első­nek érkezett egész lóhoszszal Eszterházy Sybaritja. Végül a közönség vigasztalására nagy derültség mel­lett debreczeni talyigások versenyeztek. S z i n h á z. — A nemzeti színházban ma ismét a »A Ran­­tzauk«-at adták (harmadszor) zsúfolásig megtelt ház előtt. Az estet különösen az tette érdekessé, hogy a még mindig gyengélkedő Szigeti József szerepét, »Jean«-t, ez alkalommal E­g­r­e­s­s­y Ákos játszotta. Egressy a szerep főbb részeiben alkalmazkodott a nagy művész felfogásához, ki a szerepet első alkotta meg színpadunkon; egyes részletekben azonban el­tért tőle. Mindazonáltal teljes sikert aratott; a jel­lemzésben szabatos, a játékban és beszédben pedig igen hatásos volt. A szerep szenvedélyesebb mozza­nataiban rendkívüli erőt fejtett ki, míg a nyugalma­sabb perc­ekben a szilárdságot ügyesen tudta a mű­veit paraszt méltóságával párosítani. Szerencsét kívá­nunk Egressy urnak mai alkotásához; de különösen szerencsét kívánunk a színháznak is, mely mi­dőn egyrészt a nagy Szigeti Józsefnek meghagyja a nyugalmat, melyre jogos igénye van, másrészt a kö­zönségtől sem kénytelen megvonni semmit; a mennyi­ben hogy a kitűnő művész helyébe ideiglenesen oly szép és kifejlett tehetségű színészt léptethetett mint Egressy, ki ily nehéz feladattal — egy próba után — nem csupán győzedelmesen tud megküzdeni, hanem a nemzeti színház finom érzékű közönségét szép játéka által még el is tudja ragadni. Kalapot emelünk a színész előtt, ki Szigeti József után oly viharos tapsot nyer, mint milyentől ma rengett a színház; de nem feledjük a szentély azon egyik fő­papját sem, kinek még midőn beteg is, művészete jelen van színpadunkon, — mint sublime mérték. Irodalom, színház és művészet.­ ­ A Petőfi-társaság ma délelőtt tíz órakor Komócsy József elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. A felolvasásokat megelőzőleg S­z­a­n­a Ta­más titkár jelenti, hogy a társaság a Petőfi-szobor­­bizottságtól meghívást kapott a leleplezési ünne­pélyre. Csávolszky Lajos az »Egyetértés« szer­kesztője, 100 írttal a társaság alapitó tagjai sorába lépett. — Backer Simon, Petőfi verseinek egy részét leforditotta héber nyelvre s munkájának egy példányát megküldte a társaságnak. — B u b­e­­n­­­k tanár beküldé a társaságnak értekezletét Pető­firől; éljenzéssel fogadták. A felolvasások sorát György Aladár nyitotta meg »Őseink, mint nap­­imádók« czímű tanulmányával. Felolvasó kimutatja, hogy őseink vallása nem erkölcsi, hanem egyszerűen természeti vallás volt. Hitük a természetimádás volt, ezt pedig a tűzimádás nélkül elképzelni nem lehet. Nem volt ugyan a napimádás vallásuk fő jellemvonása, de hogy ez cultusuk kiváló részét képezte, azt alig lehet tagadni. A tüzistennek tüzáldozatot is hoztak. Azt a he­lyet, ahol a tüzistennek az áldozatot bemutatták, még ma is tűzhalomnak hívják. A napimádás őseinknél nem más népektől átvett cultus, hanem a nép mythos­­képző erejének alkotása volt. Végül felolvasó még kimutatja, hogy őseinknek e hite népdalainkban, regéinkben s hagyományokban meg van örökítve. Ábrányi Emilnek »A hegy és a király« czímű balladáját Komócsy József olvasta fel. Ezt követte ifj. Ábrányi Kornél »Gyermeksírás az éjszakában« czimű elbeszélése. Bartók Lajos egy pásztorregét olvasott fel kárpáti emlékeiből »A do­bogó kő« czim alatt. Balázs Sándor felolvasása »A véres orr«-ról az idő előhaladottsága miatt elma­radt. A felolvasóülést zárt­ ülés követte, melyben folyó ügyek intéztettek el. Naptár. Hétfő, október 9. Nap­kel Bóra 13 p. nyug. 5­6. 21 p. — Hold két S 6 22 p. reg. nyug. 3 ó. 57. p. d. u. — Hold a földtávolban. R. kath.: Dénes. Prot. Dénes. Görög-orosz: (szeptember 26.) Kodrát. Zsidó :(u­.r­ 26.) Ábrahám. Horvát miniszter fogad d. e. fo —d. u. 2. A magyar tud. akadémia II. (jog., phil. és­­tört. tudományi) osztályának ülése d. u. 5 órakor Értekeznek: V­e­i­s­z Ignácz, Pesty Frigyes, F­i­n­á­l­y Henrik. Fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése délelőtt 10 órakor (régi városháza.) Fővárosi közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor (új vá­rosháza.) Főellenőrz­ői szemle a közös hadseregbeli 33—40* gyalogezred­hez tartozó legénységgel az üllői-úti laktanyában reg­gel 8 órakor. Közgazdaság. A békés­csabai kiállítás. Békés­ Gyula, október 8. (Saját tudósítónktól.) A békésmegyei gazdasági egylet ma tartotta Gyulán állat-, termény- és iparczikkek kiállítását. Verőfényes, szép időben 9 órakor nyitotta meg G­ö­n­d­ö­c­s Benedek, országgyűlési képviselő és gyu­lai lelkész a kiállítást. Megnyitó beszédében, melyet a nagy számmal megjelent megyei gazdaközönség nagy figyelemmel hallgatott végig, hangsúlyozta a kiállí­tások gazdasági és kulturális fontosságát. Jelezte azon újítást, a­melyet a gazdasági egylet szakemberei a kiállítás rendezése körül életbe léptettek. A bíráló bizottság ennek folytán még a megnyitás előtt végezte feladatá­nak nagy részét, hogy ezáltal a gazdaközönség ne csak a hírlapokból, hanem mindjárt a helyszínen ér­tesüljön arról, hogy kik részesültek jutalomban, elis­merésben. Beszéde további folyamán figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy fejleszsze kereskedelmi érté­két, melyet a jövőben elérhet azáltal, ha fiai a keres­kedelmi és ipari pályára lépnek. Ezután köszönetet mondott báró Kemény Gábor miniszternek, a­ki kendertörőgépet és szövőszéket bocsátott a kiállí­tás rendelkezésére, a gazdasági egyletnek, a jurynek és a kiállítóknak. A közönség erre a kiállított állatok megszem­lélését kezdte meg. A kiállítók sorában van a vidék nagybirtokosainak és kisebb gazdáinak nagy része. A gyümölcs- és iparczikkek kiállítása, valamint a bé­késcsabai szövőiskola a városház termeiben szem­lélhető meg. A géposztályban képviselve vannak a budapesti gyárosok is, nevezetesen Brogle, Tar­­nóczy, Kotzó stb. A kiállításnak a nap folytán nagy számú látogatója volt. Ott voltak : B­e­­­i­c­z­e­y István főispán, G­ö­n­d­ö­c­s Benedek, M­o­k­r­y Sá­muel a gazdasági egylet titkára, Geist Gáspár, csákói földbirtokos, B­a­r­t­ó­k­y László, Fehér Béla. Kisebb gazdáink is számosan jelentek meg, legnagyobb részt vásárolva is. A kiállítók száma százakra rúg. A kiállításon kívül ekeverseny is lesz erős talajban. KÖZLEMÉNYEK. A magyar vasúti igazgatók értekezlete. A hol­nap tartandó értekezlet napirendjére a közlekedési miniszter három leirata tűzetett ki : a Bécsbe szállí­tott szarvasmarha-szállítmányok számára engedélye­zendő mérsékelt díjszabás ügyének újbóli tárgyalása iránt, továbbá az amsterdami 1883-as nemzetközi kiállításra szánt tárgyak viteldijának mérséklését illetőleg, és az osztrák vasutak által a ki nem készí­tett rizsnek a gabonadijszabásba való sorolására vo­natkozólag hozott határozat közlése tárgyában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1883. évi kiadásainak előirányzatába rendes kiadások fejé­ben 27.488 frt 20 krt, és rendkívüli kiadások czime alatt, melyben a középipartanoda és a fővárosi ipar­­rajziskolák növendékei számára kiutalványozandó ösz­töndíjak és a műszaki iparmúzeum segélyezése is fog­laltatik, 2300 frtot vett fel. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 8. Gabonaüzlet. Készáruban igen élénk üzlet fej­lődött a vasárnapi forgalomban. Kedvező kínálat és élénk vételkedv mellett elkelt 30,000 mm., melyek­ért a teljes, több tételnél a napiáraknál egynéhány krral magasabb árakat is fizettek. Más gabonanemek­ben az üzlet korlátolt maradt, rozs és árpa szi­lárd, tengeri iránt jobb kereslet mutatkozott és áru hiánya miatt 10 krral magasabban fizették. Zab­lanyha. Legmagasabb ár volt 82 kilós tiszavidéki búzáért 10 forint 10 krajczár, míg ellenben legkisebb ár gyanánt fizettetett 773 kis északmagyarországi búzáért 8 forint 95 kr. A mai napon történt vásárlások közül követ­kező kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki 2700 mm. 82 k. 10 forint 10 kr, I-a, 900 mm. 81 k. 9 frt 95 kr, 200 mm. 81 k. 9 frt 82% kr, 100 mm. 81 k. 9 frt 90 kr, 800 mm. 81 k. 9 frt 95 kr, 400 mm. 81 k. 9 frt 90 kr, 1400 mm. 81 k. 9 frt 92% kr, 100 mm. 805 k. 9 frt 75 kr, 100 mm. 80 k. 9 frt 85 kr, 100 mm. 79 k. 9 frt 70 kr, 200 mm. 79 k. 9 frt 70 krajezár, 100 mm. 787 k. 9 frt 65 kr, 100 mm. 78 k. 9 frt 65 kr, 900 mm. 78 k. 9 frt 75 kr. Pest megyei: 400 mm. 81 k. 9 frt 75 kraj­ezár, 1200 mm. 78­5 k. 9 forint 72% kr. Bajai 4000 mm. 785 k. 9 frt 75 kr, 2100 mm. 78 k. 9 frt 52% kr. Bánsági: 3700 mm. 77 k. 9 forint 42% krajczár. Kanizsai 1800 mm. 79'8 k. 9 frt 90 kr. Dunai: 1500 mm. 73’8 k. 9 frt 35 kr. Fehérmegyei: 600 mm. 78’5 k. 9 frt 60 kr, 400 mm. 76'5 k. 9 frt üszögös. Marosmegyei: 100 mm. 80 k. 9 forint 65 krajczár. Felső tiszai 400 mm. 79 , 9 frt 60 kr, 300 mm. 7­7 5 k. 9 frt 50 kr. Északmagyarországi: 150 mm. 77 k. 9 frt 15 kr, 100 mm. 77­ k. 9 forint 10 kr, 100 mm. 77 k. 9 frt 25 kr, 100 mm. 77­ 3 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 76 4 k. 8 frt 95 kr. Mind 3 hóra. R o z s: 400 mm. 7 frt 10 kr, 200 mm. 6 frt 95 kr. r Árpa: 200 mm. 6 frt 40 kr, 200 mm. 6 frt 30 kr, 400 mm. 8 frt 20 kr. T­e­n­g­e­r­i: 200 mm. 7 forint 65 kr, 200 mm. 8 frt. Készpénz fizetés mellett. A határidőüzlet ma igen szilárd irány­zatban nyílt meg s az árak átalában emelkedtek , zárlatnál azonban némi gyengülés állott be. Köttetett három rakomány szokványbuza tavaszra 9.20—9.30 és 9.25 írton, és három rakomány szokványbuza őszre 8.15—8.18 és 8.14 írton. Jegyeznek : Szokványbuza tavaszra 9.27—9.30. — Szok- Nyomatik­a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület, ványbuza őszre 9.15—9.17. — Bánáti tengeri má­jus—júniusra 5.73—5.76. — Szokványzab tavaszra 6.26—6.28. — Szokványzab őszre 6.20—6.23. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) Sokáig maradt az üzlet forgalom nélkül, és mikor megkez­dődött, akkor a bécsi hírek kedvezőtlen hatást tettek. Az hallatszott, hogy Newyorkban a váltóárfolyam újra tetemesen csökkent, és hogy ott nagy pénzszűke létezik. A mi árainkra lehangolólag hatott, de csakis osztrák hitelrészvények érezték meg az első be­nyomást. A forgalom igen kicsiny volt. J­egyzéseink, melyek többnyire névlegesek, a következők : Uj ar. járad. 87.45—87.47 %, 5 százalékos papirjáradék 86.50—86.55. Osztrák hitelrészvények 314.50—313.60—313.80. Magy. hitelrészvény 302.75 303. Leszám. bt. 103.50—103.75. Egyebekben nem volt forgalom. A zárlat 12 óra 30 perc­kor csendes maradt. Időjárás október 8. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; o = tiszta, derült ; Λ = V* felhős ; 3 = V. felhős ; 0 = */* felhős ; 0 =borult; • ;= eső; = hóeső; A=régi = = köd; OO = gőz . ■ér = zivatar, villám.­­ Áttekintése a mai időjárásnak, Európában: A nagy légnyomás (774—775) a continens keleti részéből kiterjed annak nyugati nagy részére is (764 — 766). Mérsékelt szelekkel az idő a keleti félben derült, száraz, hűvös, nyugaton változó felhőzet mellett enyhébb, gyéren helyi esőkkel. Hazánkban: Többnyire keleti és délkeleti, mérsé­kelt szelek mellett a hőmérséklet töbnyire kevéssel nagyobb, a légnyomás kisebb lett. — Az idő egészben száraz, csen­des, a keleti nagyobb félben derült; nyugaton felhőz. — Besz­­terbányán dél, Nagy-Szebenben gyenge fagy volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Átalában csendes, száraz, keleten de­­rült, nyugaton felhőző időt várhatni kissé nagyobb hőmér­séklettel. Léé- Szél A u°' Állomások nyomás iri”y* é‘ “ér­séklet C“P»- Felhő* mL. 7004- ereje Celsius- déli*#» zet ______________^ (1-18) fokban____________ 1­­Arad............................ — DK 3­­­5.8 — ® Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 72.3 © 1­2.3 — 3 Budapest ................ 72.0 © 4.4—0 Csáktornya............... 69.5 KI 6.4 — ® Debreczen................ 72.6 Dl 4.6 — O Eger........................... 73.5 Él 3.3—0 Eszék......................... — — — — — Fiume......................... 69.1 K 1 15.3 — 0 Késmárk.................... 73.0 DNY 2 2.6 — 0 Keszthely ................ 70.6 DK 3 9.9 — O Kolozsvár................ 73.4 NY 1 1.2 — O Magyar-Óvár......... 70.9 KI 6.7 — 0 Máramaros-Sziget 72.9 DK 2 2.2 — 0 Nagy-Enyed ......... 73.9 ÉNY 1 4.5—0 Nagy-Szeben......... 72.6 DK 1—0.8 — O Nagy-Várad­......... 72.4 KI 6.9—0 Orsóvá....................... 73.8 © 3.6 — == Pancsova................... 71.4 DK 1 6.2 — O Selmeczbánya .. .. 74.8 DNY 3 2.6—0 Sopron........................ — — — — — Szatmár-Németi .. 71.4 EK 2 4.0 — O Szeged....................... — — — — — Sepsi-Szt-György — Kl 6.0 — O Szolnok ................... 71.5 K 2 5.8 I — O Temesvár................ 74.0 Ki 6.0 — 3 Trencsén................... 70.7 DK 1 6.5 — 0 Ungvár....................... 71.1 EK 3 2 9 — 2 Zágráb........................ 71.7 EK 2 8.5 — 3 Bécs......................... 70.4 6 6.1 — 0 Bregenz................... 66.5­­ 9.6 — 2 Konstantinápoly.. — — — — — Lesina..................... 69.6 K 1 17.1 — O Pola........................... 69.2 K 1 16.8 2 0 Prága.......................... 70.7 Dl 5.4 — O Sulina....................... 73.6 ÉNY 1­8.0— 0 Serajevo.................... 69.6 1 8.0 — 0 I Színházak. Budapest, hétfő, október 9-én. Nemzeti színház. Uj betanulással: Essex gróf. Szomorujáték 5 felv. Irta Lau­be Henrik. Fordította Szigli­geti. Erzsébet Jászay M. Essex gróf Nagy Imre Lord Burgleigh Bercsényi Lord Egressy Sir Walter Gyenes Southampton Horváth Lady Lendvayné Rutland p. Márkus E. Sir Limes Szigeti Imre North Mihályi! Derby gróf Császár Duff, titkár Halmi J­onathan Újházi Robsay szolga, Faludi Királyné apródja Adorján B. Mari Sántháné Tiszt Szirmai Holnap, kedden : Romeo és Julia Népszínház. Harmadszor: Szép Heléna. Operette­t felv­ívták Meilhac és Halévy. Fordította Evva Lajos. Zenéjét szerzette Jaques Offenbach. Személyek: Párig Kápolnai Menelaus Kassai Heléna Pálmai I. Agamemnon Andorfi Orestes Sik Gizella Calchás Solymosi Achilles Szabó 1- ső Ajax Újvári 2- ik Ajax Hatvani Fitokom Komáromi J. Euticles Y. Kovács Baicis Béni Irma Leona ) . . .. Victorné Parthenis) veterik Szirmai M. Holnap, kedden : Marosa és Mariska. Kezdete 7 órakor. Ma hétfőn esti 71/8 órakor FÉNYES ELŐADÁS Végül először: Egy nagy khinai népünnepély. Nagy kiállítási mű. B­inden bővebbk­ a falragaszok s a kihordási lápokból. 774 Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Láng Lajos. Legelső és legkitűnőbb eredeti gyártmány caász. kir szabadalmazott szabályozható tölló- és szellőztető-kályhák. (4EEÜRTH fi. csász. kir. udvari gépésztől, kaphatók. Bécs, VII. Kaiserstrasse 71.. P. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve raktárhelyiség : Budapesten Jurenák utódainál. 918 Ropaxa __Er­edeti gyártmány.

Next