Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-09 / 39. szám
közt közvetíti, magára vállalta azt is, hogy minden néven nevezendő fölvilágositással s utasítással szolgál, megkeresték. — Hibaigazítás. Mai lapunknak a kath. autonómiáról szóló vezérczikkében értelemzavaró sajtóhibák fordulnak elő, így e helyett: »az adományi jószágokra nézve igtatás, még 1848 után is,« olvasandó: »az adományi jószágokra nézve igtatás még 1723 után is.« Alább pedig ehelyett: »Önkormányzat volt és van democratikus alapon,« olv. »Önkormányzat volt és van democratikus és nem democratikus alapon.« — A budapesti első gyermekmenhely-egylet földmives képezdéjének építése az István-telken gyorsan halad előre. A földszint falazata már is kész, s igy remélhető, hogy az emelet szintén rövid idő alatt elkészül s igy az egész épület télire tető alá kerül. Ez intézet nagy szükséget van hivatva pótolni, nem csak átalában földmivelési szempontból, hanem azért is, mert az egylet gondozása alatt 1881. végével 255 gyermek állt s e létszám ez évben 35-el szaporodott. Az egylet gondozása alatti árvák és lelenezekből ez évben 7 gyermek fogadtatott örökbe. Fővárosi ügyek. — Az árucsarnokok. A főváros közélelmezési bizottsága ma Gerlóczy K. alpolgármester elnöklete alatt a Klauber-féle árucsarnok ügyében ülést tartott, melyen előadatott az albizottság jelentése a Klauberrel néhány szerződési pont tekintetében történt utóbbi megbeszélésekről. Időközben a tiszti főügyész a szerződési tervet is elkészítette, mi szintén bemutattatott. A főkérdés, amely miatt az albizottságnak újabb tárgyalásokat kelle tartani, az árucsarnok megváltási módozata volt, mivel a nagy bizottság azon propositiót, hogy a tiszta jövedelem szolgáljon ily alapul, már elvileg visszautasította, mint olyant, mely a fővárosnak igen nagy hátrányára szolgálna. Az albizottság mégis újabb kísérletet tett, ajánlván a már elvetett kulcsot újólag, csak utasításához képest dolgozott ki oly megváltási kulcsot is, mely szerint átalányösszeg szolgáljon a megváltás alapjául. Ez pedig a következő: az árucsarnok befektetési tőkéjét a szerződés megkötése előtt a vállalkozó által bemutatandó tervek és költségvetés alapján megállapítja a tanács az illető szakbizottsága meghallgatása mellett; tegyük fel, hogy ez az összeg 170,000 frt, amenynyit vállalkozó most becsértékül állít. Ezen összegnek 25°/0-át veszik fel 25 éves törlesztési tervül, oly formán, hogy ha a város 5 év múlva akarná megváltani az árucsarnokot, akkor adnia kellene a 170,000 frtos becsárt, ez összeg 2,7°/0-a híján s e mellé még 50,000 forint prémiumot kárpótlásul. Tíz év múlva 6.4°/0, tizenöt év múlva 11.3°/0, húsz év múlva 17.4%, s huszonöt év múlva 25% esik le az eredeti becsárból, úgy hogy ekkor már csak 130,390 frt lenne a beváltási ár, de hozzá adva ehhez az 50,000 frt premiumot, 180,390 frt jön ki még huszonöt év múlva is beváltási ár gyanánt, 10 ezer írttal több, mint amenynyit a csarnok egy negyedszázad előtt ért. A 26-ik évben a premium megszűnik, s beváltás esetén most évenként 15% esik le, egész a 30-ik évig, mikor a csarnok a főváros tulajdonába ingyen megy át. A bizottság, miután a tiszta jövedelem alapján történő megváltási átszámításnál még ez a kulcs is szembetűnőleg kedvezőbb a városra, ezen megváltási módozatot fogadta el, s osztozván "Wahrman Mór felfogásában, hogy bár e 25 éves törlesztési terv semmivel sincs indokolva, s általán törlesztési tervnek úgy kell kidolgozva lenni, hogy pl. e 30 éves concessional 25 év alatt nem 25%, hanem 75% törlesztetnék — mig itt megfordítva van — mégis, mivel ez alku dolga s a tanácson áll netán nagyobb anyagi kedvezményeket alkudni ki, a törlesztési terv bírálatába nem bocsátkozott, hanem a tanácsra hagyta azt. A prémiumot illetőleg azonban Gerlóczy indítványára azt mondta ki a bizottság, hogy ez a megállapítandó befektetési érték 25°/0-át tegye ki, mi azonban 50,000 írtnál nagyobb nem lehet. A vállalat elsőbbségi jogot igényelne az esetre, ha a város más helyütt is akarna vállalkozás útján árucsarnokot létesíteni; az albizottság úgy óhajtaná ezt kimondani, hogy egyenlő feltételek esetén, különösen figyelembe vétel végett Klauberék is felszóllítandók ajánlatra. Ez más szavakkal ugyan, de az elsőbbségi jognak kifejezése megint, mit a bizottság csakhamar belátott s a javaslatot oda módosítá, hogy Klauberék is fel fognak hivatni ajánlattételre, anélkül azonban, hogy elsőbbségre igényt tarthatnának. Az albizottság javaslata szerint a város megváltási joga az árucsarnokra csak akkor biztosíttatnék, ha az árucsarnokok egységes kezelését a város házilag venné kezébe. Busbach P., Fuchs L., Wahrman M. egyértelmű s Fenyvesi Adolf ellenirányú felszólalása után a bizottság kimondta, hogy a főváros megváltási jogát minden körülmény közt biztosítani kell, tekintet nélkül a házi kezelésre s ezért ez a szerződésbe minden megszorítás nélkül igtatandó be. Ezek után kimondták még, hogy a Hunyady-téren a csarnoktól s a hozzá vezető utaktól hat méternyire semmiféle sátort nem szabad állítani. Éjjelre pedig mindig el kell szállítani a kofáknak s árusoknak csókmókjaikat. Biztosítékul a vállalkozó 10,000 frtot tesz le, de ez az építés befejezése után neki visszaadatik. Tody főügyész és Fuchs indítványa, hogy legalább 2000 frt értékpapír cautio állandóan letéve maradjon a szerződési pontok megtartásának biztosítására, nem talált többségre. , Végül még az engedély törvénykönyvi bekeblezésének ügye intéztetett el s vállalkozókkal a mostani megállapodások sürgős nyilatkozattétel végett közöltetni rendeltettek. A fővárosi közgyűlés szerdán a munka közgyűlésről visszamaradt tárgyakon kívül többnyire apróbb és kis jelentőségű ügyeket fog elintézni. Egy valóban nagy fontosságú tárgy lesz csak: a Klauberféle árucsarnok felállítása s az ennek részére kért hatósági kedvezmények. A VII kerület választópolgárai ma délután értekezletre gyűltek össze, melyen képviselve voltak az erzsébetvárosi club, a kiskereskedők és iparosok, a czipészmesterek egyesülete, a szabadelvű és függetlenségi párt egyaránt. Az értekezlet elnökéül dr. Schulhoff Géza választatott meg, jegyzők voltak dr. Szabolcsi Izidor és Császár József. Először szót emelt Törs Kálmán orsz. képviselő. Beszédében foglalkozott az okt. 1-én a lövöldében tartott gyűlés határozataival, hol az intézők kész dolgozattal állottak elő s a kifogásolásra időt sem engedtek. Ezt inkorrekt eljárásnak tartja, mert ez által sok polgár választói jogát látja megszorítva. Megállapodásaik között több olyan dolgot lát, mit nem helyeselhet, igy hogy csak az azon kerületben lakó választassák meg, s hogy a jelöltek lajstroma csak a választás napján kézbesitessék a választóknak. Ő a partikularismust ennyire kiterjeszteni nem óhajtja. Hanem indítványozza. Mondja ki a közgyűlés, hogy a polgári lövöldében a választások érdekében tartott közgyűlés határozatait nem tekinti olyanoknak, melyek a VN kér. választóinak akaratát kifejezni hivatják s másodszor utasítsa a kijelölő bizottságot, hogy a választandó képviselők névlajstromának összeállításánál kizárólag a tiszta jellem, szellemi képzettség és kereskedelem s közipar érdeke szolgáljon irányadóul, nem pedig a jelölt véletlen lakhelye. Indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Braun Ignácz meg akarja indítani a harczot azok ellen, kik a kerület választó polgárait vezetik. Egy kerületben sem lát oly méltánytalan megadóztatást, mint a VII-ikben. Indítványozza, hogy a kisorsolt bizottsági tagoknak szavazzon bizalmatlanságot a közgyűlés. Mint napirenden nem levő tárgy azonban e kérdés nem tárgyaltatott. Kohn Gábor előadja, hogy ő és elvtársai miért nem vettek részt a Mendl által összehitt értekezleten, mert egyesek suprematiáját tovább tűrni nem akarják. Azt hiszi, hogy ha oly képviselőket választanak, kik a választók érdekeit fogják képviselni, a kerület érdekei is javulni fognak. Indítványozza tehát, hogy 200 tagú működő bizottság küldessék ki, mely szükség esetén magát határozatlan számig kiegészíthesse. Ez indítvány is elfogadtatott. Kohn Ignácz azon indítványát ajánlja elfogadásra, hogy a 15 tagú kandidáló bizottságot s a választás napján kiküldendő bizalmi férfiakat a működő bizottság jelölje ki. A közgyűlés ez indítványt elfogadta. Fromm Antal szükségesnek tartja, hogy a választók befolyásukat a virilisek névsorának összeállításánál is gyakorolják. E végből öt tagú virilis candidáló bizottság kiküldését hozza javaslatba, mely a többi kerületeket is felhívja ily öt tagú bizottságok kijelölésére, hogy közösen megállapodhassanak a virilisek névsorában. Javaslata elfogadtatván, a bizottság tagjainak megválasztottak: Fromm Antal, Törs Kálmán, dr. Schulhoff Géza, Vasváry Ferencz és Kohn Gábor. A napirend ki lévén merítve, a gyűlés véget ért. Sport. — Athléta-viadal az Orczy-kertben. Kitűnő, verőfényes idő kedvezett ma az athléták viadalának, melynek valóban csak czime volt »őszi«, a régóta nem látott nap szinte nyári meleget árasztott s leolvasztotta a nézőkről az őszi felöltőt. Különben nézőközönség csak közepes számmal volt, bár a versenyek megérdemelték volna a nagyobb érdeklődést. Két óra után a versenybíróság: Zichy Jenő gróf, Kisbaári Kiss Ferencz, Porzsolt Benő, és Palocsai Horváth Emil elfoglalták helyeiket s a versenyek megkezdődtek az öreg Rácz Pali lelkesítő muzsikája mellett. Az első s a közönségre nézve talán legkevésbbé érdekes verseny volt: I. Bajnoki egy órajárás, mely más második vetélkedés volt a bajnoki czimért, a két védő közül csak az egyik, Yessa György ur állott ki s kihívóul is csak egy athléta akadt: Mészáros Ferencz ur. A versenypropositiók szerint egy óráig kellett járniok s ki ez alatt nagyobb távolságot tesz meg, az a győztes, a bajnokjelöltséghez azonban 9,920 méter megtétele a feltétel. Pisztolylövésre indulván, kezdetben mindjárt Yessaur vezetett feltűnő apró lépésekben s elsőnek is ő ért be egy óra alatt 32 kört és 119 métert járván be, ami 10 kilométert és 359 métert tesz ki, igy tehát egylett ezüstérmet nyert s a bajnoksághoz egy lépéssel közelebb jutott, ugyanis még csak a következő viadalon kell e versenyben győznie, és champion lesz. Ellenfele Mészáros úr az egy óra alatt 31 kört és 35.45 métert, vagy összesen 9955.25 métert járt be s egy ezüstérmet kapott. II. A bajnoki távugrásra is csak két pályázó volt: Dáni Vilmos és Vermes Lajos urak, azonban a bajnoki mértéket (18 láb, vagy 5 m. 70 cm.) egyikök sem tudta megugrani s a verseny csak egyszerű vetélkedésnek declaráltatott, melyben Vermes ur nyert egyleti ezüstérmet és Dáni ur bronz érmet. Mindegyiköknek egy próbaugrásuk volt: Dáni úr három ugrásban 489, 478 és 517 cmétert, Vermes úr pedig — egyik ugrása hátraesés folytán érvénytelenné válván, 550 és 558 cmétert ugrott meg. III. A »kezdők síkversenyében« azon athléták versenyeztek, kik még eddig nyilvános viadalban nem vettek részt. Távolság 100 méter volt. Kiálltak hatan : Farkas Béla, Győrfy Aladár, Sándor Ákos, Török Aladár, Palánszky Miklós és Feledy Ferencz urak. Elsőnek ért a czélhoz Török Aladár úr 13 és 5 másodperc alatt, egyleti ezüstérmet nyert, a második beérkező Sándor Ákos úr pedig bronzérmet. IV. Az ökölvívásra 4 pár állott ki a porondra s a páronkénti összeütközésekben Asbóthy Jenő ur legyőzte Győrfy Aladár urat, Székely Ádám ur Juhász József urat, Vermes Lajos ur Palánszky Miklós urat és Streitman Gyula ur egy holtverseny után Farkas Béla urat. E négy győztes bronzérmet érdemelt ki, azonban a döntő ökölvívásnál, melyben a győzők egymás közt vetélkedtek, oly szabálytalanságok követtettek el az egyik boxbiró, de főként az egyik pályázó Vermes Lajos úr részéről, hogy többen nemcsak a pályabirák, de a közönség soraiból is az utóbbinak disqualificálását (a versenyből kizárását) indítványozták, minél fogva a verseny eldöntetlenül maradt s valószínűleg uj vetélkedés fog tartatni az első győztesek között. S igy a Viator (gr. Eszterházy Miksa) által felajánlott tiszteletdijat (bronz szivar- és hamutartó) sem adhatták ki. Y. A bajnoki akadályverseny a mai viadalon is leginkább lekötötte a közönség figyelmét, 1600 méter 12 akadálylyal s ezek közt két 10 lábas vizes árok, mindenesetre elég küzdelmet adott a kiállott két athletának, a bajnokjelöltségét védő Dáni Vilmos és a kihívó ifj. Farkas János urnak. Az indulástól kezdve jóformán mindig egyenlő távolságban futottak Dáni úr vezetése mellett, a gátakat szépen ugorva csak az utolsó fordulónál a sík pályán fejlődött ki köztük erősebb küzdelem, amidőn igen szép gyors futásban Dáni úr elsőnek ért be, de ifj. Farkas ur is mindjárt utána ért be egy-két lépésnyi távolban. Dáni ur a pályát 6 percz alatt futván be, egyleti ezüst érmet kapott s bajnokjelöltségét megerősítette; ha a legközelebbi e nemű versenyben is győz, »bajnok« lesz. ifj. Farkas ur ezüst érmet kapott. II. A 150 méteres szát sövénygátas kis gátversenyben öten vettek részt : Somogyi Gyula, Nagy Livius, Sándor Ákos, Török Aladár és Palánszky Miklós urak. Nagy Livius, mint már egy gátverseny győztese három méterrel handicapöltetett s igy harmadiknak ért. Szép első volt Somogyi Gyula úr, 18 másodpercz alatt futván be a pályát, másodiknak ért Sándor Ákos úr 20 másodpercz alatt, az előbbi egyleti ezüst, utóbbi bronzérmet kapott. ill. A velocipéde-verseny egy kis malheure folytán elvesztette minden érdekességét, ugyanis hárman indultak neki a 3200 méteres pályának . Zmertych Iván ur, az ismert sportsman s Vermes Lajos és Vermes Béla urak , igen szépen is indultak, Zmertych ur rögtön elárulta nagy fölényét versenytársai fölött, azonban a verseny első harmadában egy csavar kihullván velocipédejéből, ez elromlott s ő kénytelen volt a versenyből kiállani; Vermes Lajos úr pedig már az első forduló után abbanhagyván a versenyzést, csak Vermes Béla úr egyedül kerekezte be a pályát, azonban a kikötött 7 perczen túl 8 percz és 15 másodpercz alatt érvén be, a Zichy Jenő gróf által fölajánlott tiszteletdíjat (ezüst óra Z. J. monogrammal) nem adták ki neki, csupán egyleti ezüstérmet. VIII. Nagy síkverseny. A távolság három angol mértföld vagy máskép 4800 méter volt. Négyen álltak a küzdő porondra s dicséretesen mind be is futották az egész távolságot : ifj. Farkas János, Dáni Vilmos, Vermes Lajos és Szalay János urak. A pálya nagy részén egy csomóban haladtak, csak Vermes ur maradt hátra, az utolsó körnél aztán megkezdődött a hatalmas küzdelem, de ifj. Farkas urat nem bírták leszorítani, elsőnek ért 21 percz és 17 másodpercz alatt s megnyerte a hölgyek tiszteletdíját egy igen díszes ezüst serleget és egy egyleti ezüstérmet. Másodiknak Dáni úr érkezett volna be biztosan, ha a czélpont előtt — midőn már látta, hogy első nem lehet — meg nem áll, így azonban Vermes úr beérte s holtversenyt csináltak a második díjra. Új vetélkedésük ugyanakkor fog megtartatni, mikor az ökölvívás döntő küzdelme. IX. Egyetemi síkverseny. E vetélkedésben csak a budapesti egyetem polgárai vehettek részt, a távolság 400 méter volt négyen indultak: Somogyi Gyula, Sándor Ákos, Székely Ádám s Török Aladár urak. Szép küzdelem fejlett ki köztük, S o m o g y i ur, ki előbb már a kis gátversenyben is győzött, gyönyörűen futott s egy percz alatt elsőnek is ért, megnyervén az egyleti ezüstérmet és az egyetemi tanárok által felajánlott igen csinos tiszteletdijat (egy óra-, egy hamu- és két gyertyatartó); a másodiknak ért Székely úr bronzérmet kapott. X. Távol- és, magas súlydobás. Ketten versenyeztek : Székely Ádám és ifj. Farkas János úr. Három méternyire állított ugró deszkáról dobtak egy 23 fontos vasgolyóval kifeszített s fokonként feljebbfeljebb emelgetett zsinóron keresztül; mindenik versenyzőnek három dobása volt s a dobásokat 2 és fél méter magassággal kezdték. Székely uron észrevehető volt az előbbi verseny fáradtsága s igy ifj. Farkas ur legyőzte, 2 méter s 62 cméter magasra dobván a súlyt. Egyleti ezüstérmet kapott. XI. Vigaszverseny. A viadal ez utolsó versenyében részt vehettek mindazon athléták, kik ma pályáztak, de első díjat nem nyertek, ki is álltak hatan : Sándor Ákos, Asbóth Jenő, Palánszky Miklós, Nagy Livius, Farkas Béla, és Streitmann Gyula urak. Mindenki Nagy Livius urban bízott, de Sándor úr lefutotta s a tagtársai által felajánlott díszes tiszteletdijat (teljes dohány-service) elvitte. S ezzel az érdekes viadal programmjal 6 órakor véget ért, holnap azonban d. u. 5 órakor ugyancsak az Orczy-kertben egy privát matchben még folytatódni fog Zmertych Iván és Vermes Béla urak között velocipében ? Este a Szikszay külön termeiben társas vacsorára gyűltek össze az athléták, melyen a toasztok sem hiányzottak. A debreczeni lóversenyekről a következőket sürgönyzi tudósítónk: A második napi verseny nagyobb közönség előtt, de szintén érdektelen futamokkal következőleg ment végbe. Debreczen város száz aranyáért Blaskovics - Bilizije egyedül futott. A kis handicapban (500 frt) Üchtritz Baronesse Saroltája nagy terhe daczára három lóhoszszal könnyen nyert Sztáray kisbabája ellen. Az államdíjért (350 arany) szintén két ló küzdött. Sztáray Balatonja egy lófejjel megelőzte Eszterházy hires Lehetetlenjét, mely tegnap is másodiknak maradt. Weiterstackes 150 arany államdíjért Kisbaba egyedül futott. A vigaszversenyre nevezve volt nyolcz ló s futott kettő. Elsőnek érkezett egész lóhoszszal Eszterházy Sybaritja. Végül a közönség vigasztalására nagy derültség mellett debreczeni talyigások versenyeztek. S z i n h á z. — A nemzeti színházban ma ismét a »A Rantzauk«-at adták (harmadszor) zsúfolásig megtelt ház előtt. Az estet különösen az tette érdekessé, hogy a még mindig gyengélkedő Szigeti József szerepét, »Jean«-t, ez alkalommal Egressy Ákos játszotta. Egressy a szerep főbb részeiben alkalmazkodott a nagy művész felfogásához, ki a szerepet első alkotta meg színpadunkon; egyes részletekben azonban eltért tőle. Mindazonáltal teljes sikert aratott; a jellemzésben szabatos, a játékban és beszédben pedig igen hatásos volt. A szerep szenvedélyesebb mozzanataiban rendkívüli erőt fejtett ki, míg a nyugalmasabb percekben a szilárdságot ügyesen tudta a műveit paraszt méltóságával párosítani. Szerencsét kívánunk Egressy urnak mai alkotásához; de különösen szerencsét kívánunk a színháznak is, mely midőn egyrészt a nagy Szigeti Józsefnek meghagyja a nyugalmat, melyre jogos igénye van, másrészt a közönségtől sem kénytelen megvonni semmit; a mennyiben hogy a kitűnő művész helyébe ideiglenesen oly szép és kifejlett tehetségű színészt léptethetett mint Egressy, ki ily nehéz feladattal — egy próba után — nem csupán győzedelmesen tud megküzdeni, hanem a nemzeti színház finom érzékű közönségét szép játéka által még el is tudja ragadni. Kalapot emelünk a színész előtt, ki Szigeti József után oly viharos tapsot nyer, mint milyentől ma rengett a színház; de nem feledjük a szentély azon egyik főpapját sem, kinek még midőn beteg is, művészete jelen van színpadunkon, — mint sublime mérték. Irodalom, színház és művészet. A Petőfi-társaság ma délelőtt tíz órakor Komócsy József elnöklete alatt felolvasó ülést tartott. A felolvasásokat megelőzőleg Szana Tamás titkár jelenti, hogy a társaság a Petőfi-szoborbizottságtól meghívást kapott a leleplezési ünnepélyre. Csávolszky Lajos az »Egyetértés« szerkesztője, 100 írttal a társaság alapitó tagjai sorába lépett. — Backer Simon, Petőfi verseinek egy részét leforditotta héber nyelvre s munkájának egy példányát megküldte a társaságnak. — B u benk tanár beküldé a társaságnak értekezletét Petőfiről; éljenzéssel fogadták. A felolvasások sorát György Aladár nyitotta meg »Őseink, mint napimádók« czímű tanulmányával. Felolvasó kimutatja, hogy őseink vallása nem erkölcsi, hanem egyszerűen természeti vallás volt. Hitük a természetimádás volt, ezt pedig a tűzimádás nélkül elképzelni nem lehet. Nem volt ugyan a napimádás vallásuk fő jellemvonása, de hogy ez cultusuk kiváló részét képezte, azt alig lehet tagadni. A tüzistennek tüzáldozatot is hoztak. Azt a helyet, ahol a tüzistennek az áldozatot bemutatták, még ma is tűzhalomnak hívják. A napimádás őseinknél nem más népektől átvett cultus, hanem a nép mythosképző erejének alkotása volt. Végül felolvasó még kimutatja, hogy őseinknek e hite népdalainkban, regéinkben s hagyományokban meg van örökítve. Ábrányi Emilnek »A hegy és a király« czímű balladáját Komócsy József olvasta fel. Ezt követte ifj. Ábrányi Kornél »Gyermeksírás az éjszakában« czimű elbeszélése. Bartók Lajos egy pásztorregét olvasott fel kárpáti emlékeiből »A dobogó kő« czim alatt. Balázs Sándor felolvasása »A véres orr«-ról az idő előhaladottsága miatt elmaradt. A felolvasóülést zárt ülés követte, melyben folyó ügyek intéztettek el. Naptár. Hétfő, október 9. Napkel Bóra 13 p. nyug. 56. 21 p. — Hold két S 6 22 p. reg. nyug. 3 ó. 57. p. d. u. — Hold a földtávolban. R. kath.: Dénes. Prot. Dénes. Görög-orosz: (szeptember 26.) Kodrát. Zsidó :(u.r 26.) Ábrahám. Horvát miniszter fogad d. e. fo —d. u. 2. A magyar tud. akadémia II. (jog., phil. éstört. tudományi) osztályának ülése d. u. 5 órakor Értekeznek: Veisz Ignácz, Pesty Frigyes, Finály Henrik. Fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése délelőtt 10 órakor (régi városháza.) Fővárosi közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor (új városháza.) Főellenőrzői szemle a közös hadseregbeli 33—40* gyalogezredhez tartozó legénységgel az üllői-úti laktanyában reggel 8 órakor. Közgazdaság. A békéscsabai kiállítás. Békés Gyula, október 8. (Saját tudósítónktól.) A békésmegyei gazdasági egylet ma tartotta Gyulán állat-, termény- és iparczikkek kiállítását. Verőfényes, szép időben 9 órakor nyitotta meg Göndöcs Benedek, országgyűlési képviselő és gyulai lelkész a kiállítást. Megnyitó beszédében, melyet a nagy számmal megjelent megyei gazdaközönség nagy figyelemmel hallgatott végig, hangsúlyozta a kiállítások gazdasági és kulturális fontosságát. Jelezte azon újítást, amelyet a gazdasági egylet szakemberei a kiállítás rendezése körül életbe léptettek. A bíráló bizottság ennek folytán még a megnyitás előtt végezte feladatának nagy részét, hogy ezáltal a gazdaközönség ne csak a hírlapokból, hanem mindjárt a helyszínen értesüljön arról, hogy kik részesültek jutalomban, elismerésben. Beszéde további folyamán figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy fejleszsze kereskedelmi értékét, melyet a jövőben elérhet azáltal, ha fiai a kereskedelmi és ipari pályára lépnek. Ezután köszönetet mondott báró Kemény Gábor miniszternek, aki kendertörőgépet és szövőszéket bocsátott a kiállítás rendelkezésére, a gazdasági egyletnek, a jurynek és a kiállítóknak. A közönség erre a kiállított állatok megszemlélését kezdte meg. A kiállítók sorában van a vidék nagybirtokosainak és kisebb gazdáinak nagy része. A gyümölcs- és iparczikkek kiállítása, valamint a békéscsabai szövőiskola a városház termeiben szemlélhető meg. A géposztályban képviselve vannak a budapesti gyárosok is, nevezetesen Brogle, Tarnóczy, Kotzó stb. A kiállításnak a nap folytán nagy számú látogatója volt. Ott voltak : Beiczey István főispán, Göndöcs Benedek, Mokry Sámuel a gazdasági egylet titkára, Geist Gáspár, csákói földbirtokos, Bartóky László, Fehér Béla. Kisebb gazdáink is számosan jelentek meg, legnagyobb részt vásárolva is. A kiállítók száma százakra rúg. A kiállításon kívül ekeverseny is lesz erős talajban. KÖZLEMÉNYEK. A magyar vasúti igazgatók értekezlete. A holnap tartandó értekezlet napirendjére a közlekedési miniszter három leirata tűzetett ki : a Bécsbe szállított szarvasmarha-szállítmányok számára engedélyezendő mérsékelt díjszabás ügyének újbóli tárgyalása iránt, továbbá az amsterdami 1883-as nemzetközi kiállításra szánt tárgyak viteldijának mérséklését illetőleg, és az osztrák vasutak által a ki nem készített rizsnek a gabonadijszabásba való sorolására vonatkozólag hozott határozat közlése tárgyában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1883. évi kiadásainak előirányzatába rendes kiadások fejében 27.488 frt 20 krt, és rendkívüli kiadások czime alatt, melyben a középipartanoda és a fővárosi iparrajziskolák növendékei számára kiutalványozandó ösztöndíjak és a műszaki iparmúzeum segélyezése is foglaltatik, 2300 frtot vett fel. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 8. Gabonaüzlet. Készáruban igen élénk üzlet fejlődött a vasárnapi forgalomban. Kedvező kínálat és élénk vételkedv mellett elkelt 30,000 mm., melyekért a teljes, több tételnél a napiáraknál egynéhány krral magasabb árakat is fizettek. Más gabonanemekben az üzlet korlátolt maradt, rozs és árpa szilárd, tengeri iránt jobb kereslet mutatkozott és áru hiánya miatt 10 krral magasabban fizették. Zablanyha. Legmagasabb ár volt 82 kilós tiszavidéki búzáért 10 forint 10 krajczár, míg ellenben legkisebb ár gyanánt fizettetett 773 kis északmagyarországi búzáért 8 forint 95 kr. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki 2700 mm. 82 k. 10 forint 10 kr, I-a, 900 mm. 81 k. 9 frt 95 kr, 200 mm. 81 k. 9 frt 82% kr, 100 mm. 81 k. 9 frt 90 kr, 800 mm. 81 k. 9 frt 95 kr, 400 mm. 81 k. 9 frt 90 kr, 1400 mm. 81 k. 9 frt 92% kr, 100 mm. 805 k. 9 frt 75 kr, 100 mm. 80 k. 9 frt 85 kr, 100 mm. 79 k. 9 frt 70 kr, 200 mm. 79 k. 9 frt 70 krajezár, 100 mm. 787 k. 9 frt 65 kr, 100 mm. 78 k. 9 frt 65 kr, 900 mm. 78 k. 9 frt 75 kr. Pest megyei: 400 mm. 81 k. 9 frt 75 krajezár, 1200 mm. 785 k. 9 forint 72% kr. Bajai 4000 mm. 785 k. 9 frt 75 kr, 2100 mm. 78 k. 9 frt 52% kr. Bánsági: 3700 mm. 77 k. 9 forint 42% krajczár. Kanizsai 1800 mm. 79'8 k. 9 frt 90 kr. Dunai: 1500 mm. 73’8 k. 9 frt 35 kr. Fehérmegyei: 600 mm. 78’5 k. 9 frt 60 kr, 400 mm. 76'5 k. 9 frt üszögös. Marosmegyei: 100 mm. 80 k. 9 forint 65 krajczár. Felső tiszai 400 mm. 79 , 9 frt 60 kr, 300 mm. 77 5 k. 9 frt 50 kr. Északmagyarországi: 150 mm. 77 k. 9 frt 15 kr, 100 mm. 77 k. 9 forint 10 kr, 100 mm. 77 k. 9 frt 25 kr, 100 mm. 77 3 k. 8 frt 95 kr, 100 mm. 76 4 k. 8 frt 95 kr. Mind 3 hóra. R o z s: 400 mm. 7 frt 10 kr, 200 mm. 6 frt 95 kr. r Árpa: 200 mm. 6 frt 40 kr, 200 mm. 6 frt 30 kr, 400 mm. 8 frt 20 kr. Tengeri: 200 mm. 7 forint 65 kr, 200 mm. 8 frt. Készpénz fizetés mellett. A határidőüzlet ma igen szilárd irányzatban nyílt meg s az árak átalában emelkedtek , zárlatnál azonban némi gyengülés állott be. Köttetett három rakomány szokványbuza tavaszra 9.20—9.30 és 9.25 írton, és három rakomány szokványbuza őszre 8.15—8.18 és 8.14 írton. Jegyeznek : Szokványbuza tavaszra 9.27—9.30. — Szok- Nyomatika kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület, ványbuza őszre 9.15—9.17. — Bánáti tengeri május—júniusra 5.73—5.76. — Szokványzab tavaszra 6.26—6.28. — Szokványzab őszre 6.20—6.23. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) Sokáig maradt az üzlet forgalom nélkül, és mikor megkezdődött, akkor a bécsi hírek kedvezőtlen hatást tettek. Az hallatszott, hogy Newyorkban a váltóárfolyam újra tetemesen csökkent, és hogy ott nagy pénzszűke létezik. A mi árainkra lehangolólag hatott, de csakis osztrák hitelrészvények érezték meg az első benyomást. A forgalom igen kicsiny volt. Jegyzéseink, melyek többnyire névlegesek, a következők : Uj ar. járad. 87.45—87.47 %, 5 százalékos papirjáradék 86.50—86.55. Osztrák hitelrészvények 314.50—313.60—313.80. Magy. hitelrészvény 302.75 303. Leszám. bt. 103.50—103.75. Egyebekben nem volt forgalom. A zárlat 12 óra 30 perckor csendes maradt. Időjárás október 8. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázatai: © = szélcsend; o = tiszta, derült ; Λ = V* felhős ; 3 = V. felhős ; 0 = */* felhős ; 0 =borult; • ;= eső; = hóeső; A=régi = = köd; OO = gőz . ■ér = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak, Európában: A nagy légnyomás (774—775) a continens keleti részéből kiterjed annak nyugati nagy részére is (764 — 766). Mérsékelt szelekkel az idő a keleti félben derült, száraz, hűvös, nyugaton változó felhőzet mellett enyhébb, gyéren helyi esőkkel. Hazánkban: Többnyire keleti és délkeleti, mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet töbnyire kevéssel nagyobb, a légnyomás kisebb lett. — Az idő egészben száraz, csendes, a keleti nagyobb félben derült; nyugaton felhőz. — Beszterbányán dél, Nagy-Szebenben gyenge fagy volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Átalában csendes, száraz, keleten derült, nyugaton felhőző időt várhatni kissé nagyobb hőmérséklettel. Léé- Szél A u°' Állomások nyomás iri”y* é‘ “érséklet C“P»- Felhő* mL. 7004- ereje Celsius- déli*#» zet ______________^ (1-18) fokban____________ 1Arad............................ — DK 35.8 — ® Besztercze................. — — — — — Beszterczebánya .. 72.3 © 12.3 — 3 Budapest ................ 72.0 © 4.4—0 Csáktornya............... 69.5 KI 6.4 — ® Debreczen................ 72.6 Dl 4.6 — O Eger........................... 73.5 Él 3.3—0 Eszék......................... — — — — — Fiume......................... 69.1 K 1 15.3 — 0 Késmárk.................... 73.0 DNY 2 2.6 — 0 Keszthely ................ 70.6 DK 3 9.9 — O Kolozsvár................ 73.4 NY 1 1.2 — O Magyar-Óvár......... 70.9 KI 6.7 — 0 Máramaros-Sziget 72.9 DK 2 2.2 — 0 Nagy-Enyed ......... 73.9 ÉNY 1 4.5—0 Nagy-Szeben......... 72.6 DK 1—0.8 — O Nagy-Várad......... 72.4 KI 6.9—0 Orsóvá....................... 73.8 © 3.6 — == Pancsova................... 71.4 DK 1 6.2 — O Selmeczbánya .. .. 74.8 DNY 3 2.6—0 Sopron........................ — — — — — Szatmár-Németi .. 71.4 EK 2 4.0 — O Szeged....................... — — — — — Sepsi-Szt-György — Kl 6.0 — O Szolnok ................... 71.5 K 2 5.8 I — O Temesvár................ 74.0 Ki 6.0 — 3 Trencsén................... 70.7 DK 1 6.5 — 0 Ungvár....................... 71.1 EK 3 2 9 — 2 Zágráb........................ 71.7 EK 2 8.5 — 3 Bécs......................... 70.4 6 6.1 — 0 Bregenz................... 66.5 9.6 — 2 Konstantinápoly.. — — — — — Lesina..................... 69.6 K 1 17.1 — O Pola........................... 69.2 K 1 16.8 2 0 Prága.......................... 70.7 Dl 5.4 — O Sulina....................... 73.6 ÉNY 18.0— 0 Serajevo.................... 69.6 1 8.0 — 0 I Színházak. Budapest, hétfő, október 9-én. Nemzeti színház. Uj betanulással: Essex gróf. Szomorujáték 5 felv. Irta Laube Henrik. Fordította Szigligeti. Erzsébet Jászay M. Essex gróf Nagy Imre Lord Burgleigh Bercsényi Lord Egressy Sir Walter Gyenes Southampton Horváth Lady Lendvayné Rutland p. Márkus E. Sir Limes Szigeti Imre North Mihályi! Derby gróf Császár Duff, titkár Halmi Jonathan Újházi Robsay szolga, Faludi Királyné apródja Adorján B. Mari Sántháné Tiszt Szirmai Holnap, kedden : Romeo és Julia Népszínház. Harmadszor: Szép Heléna. Operettet felvívták Meilhac és Halévy. Fordította Evva Lajos. Zenéjét szerzette Jaques Offenbach. Személyek: Párig Kápolnai Menelaus Kassai Heléna Pálmai I. Agamemnon Andorfi Orestes Sik Gizella Calchás Solymosi Achilles Szabó 1- ső Ajax Újvári 2- ik Ajax Hatvani Fitokom Komáromi J. Euticles Y. Kovács Baicis Béni Irma Leona ) . . .. Victorné Parthenis) veterik Szirmai M. Holnap, kedden : Marosa és Mariska. Kezdete 7 órakor. Ma hétfőn esti 71/8 órakor FÉNYES ELŐADÁS Végül először: Egy nagy khinai népünnepély. Nagy kiállítási mű. Binden bővebbk a falragaszok s a kihordási lápokból. 774 Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Láng Lajos. Legelső és legkitűnőbb eredeti gyártmány caász. kir szabadalmazott szabályozható tölló- és szellőztető-kályhák. (4EEÜRTH fi. csász. kir. udvari gépésztől, kaphatók. Bécs, VII. Kaiserstrasse 71.. P. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve raktárhelyiség : Budapesten Jurenák utódainál. 918 Ropaxa __Eredeti gyártmány.