Nemzet, 1883. január (2. évfolyam, 2-30. szám)
1883-01-14 / 13. szám
ftJAöő HIVATAL . .*.r&fok-ts?e, Athenaeum-épület, földszint Ii/H-KZRTÉSI DU : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás est: kiadás együtt: 1 hónapra .. ..................................................... 2 frt 3 hónapra 6» S hónapra ................ ■». « ... * ........... 12 * Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizeti-V nagyi..i évt.nkánt .. .................. I * II. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, január 14. SzISRKEPÍTŐS Éaaai istoktore, Athenaeuia-épület, 2. smtlii A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőségben, intézendő, Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk HIRDETÉSEK egy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. 13. szám, Budapest, január 13. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet A búzaüzlet szilárd irányzatban indult meg és az árak malmaink jó vételkedve mellett lassankint 10—15 krral emelkedtek, de a hét derekán már lanyhább üzleti hangulat állott be, úgy hogy az érvényre jutott áremelkedés ismét teljesen elenyészett. De múlhatatlanul még tovább is csökkentek volna az árak, ha malmaink lisztüzlete nem javul meg. Így azonban elmaradt az árak rosszabbodása, és ha áremelkedés nem is, de a hét végével újólag kellemesebb irányzat és valamivel jobb vételkedv kapott lábra. Az összes heti forgalom 90—95,000 mmázsára tehető, a legnagyobb árjegyzés 10 frt 50 kr volt 81,5 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül igen szilárd hangulat volt constatálható 5—10 krnyi áremelkedésnél. A határidőüzlet a kész búzaüzlet befolyása következtében majd szilárd, majd lanyha irányzatban folyt, szóval épen olyan ingadozó volt mint amaz, anélkül azonban, hogy jelentékenyebb árhullámzásról szó lehetne. Legtöbb kötés búzában történt tavaszra és pedig 9.56, 9.57, 9.55, 9.50, 9.53, 9.48 és 9.50 írton. A zárlat igen szilárd és megemlítjük még, hogy tudósításunk bezárta előtt 9.54, 9.55 és 9.56 írton történtek kötések. Kiviteli czélra, habár piaczunkon közbe-közbe lanyha üzletmenet volt is constatálható, az egész hét folyamán meglehetős jó vételkedv mellett vásároltak búzát és pedig leginkább Dél-Németországba és svájczi számlára. Első ízben említést érdemel ama körülbelül 6000 métermázsára terjedő rakomány szerbiai búza, mely részben Szemendrián, részben ehhez közel fekvő állomásokon szállíttatott és 8,20—25 forinton adatott el helyben átvéve. A tiszavidéki állomásokon vásárolt búzáért 9.60—9.75 és a finom pestmegyeiért 9.30—9.40 frtot fizettek métermázsánként az egyes állomásokon és minőség szerint. Végre csehországi számlára adatott el néhány ezer métermázsa és pedig bánáti állomásokon 9.10—9.20, és felvidéki állomásokon 9 10—9.25 írtjával. Az öszszes forgalom 15—20,000 métermázsára rúghat. Rozsot a lefolyt héten nagyobbrészt csupán helyi szükségletre vásároltak. A behozatal gyenge volt a miért is a beérkezett 2000 métermázsa jól tartott árak mellett, azaz 7.10—7.25 írton kelt el. Kiviteli czélra főleg elsőrendű árut kerestek és vásároltak a fővároshoz közel fekvő állomásokon 1500— 2000 méter mázsát 7—7.20 írton. Árpa a lefolyt héten jelentékenyebb szerepet játszott, amennyiben etetésre szánt áruból 10— 15 ezer mmázsa adatott el a múlt heti árakhoz képest 20 krral magasabb árak mellett. A behozatal gyenge volt, a fenmaradt szükséglet ekképen a helyben beraktározott áruból fedeztetett. A vásárlásban szeszgyárosok és hizlalók egyaránt részesültek és jó vételkedv mellett 6.60—6.85 frtot fizettek mmázsánként. A helyi forgalom, középminőségű és maláta árpában aránylag sokkal kisebb volt. Mindössze körülbelül 8000 mmázsára terjedhet a következő árak mellett: Középminőségű árpa 7—7'25 frt, maláta árpa 71/1 — 8 frt. Kiviteli czélra jobb minőségű árpából mintegy 8—10.000 mmázsát vásároltak, és fizettek az egyes állomásokon minőség szerint 7.50—8.50 forinton. Zab. A lefolyt héten a behoztás gyér volt, minek következtében a 2000 métermázsára terjedő forgalom szilárdabb irányban fejlődött ki. Fizettek első rendű zabért 6.45—6.65 frtot, középminőségüért 6.30—6.40 frtot, alárendelt áruért 5.90—6.15 frtot. Szokványzatban tavaszra e héten egy kötés sem történt. Árak névlegesek 6.52—6.55 frt. Tengeriben gyenge volt a behozatal, árak ennek folytán 15—20 krsjezárral emelkedtek. Eladatott 10—12 mmázsa 5.90—6.15 frton. Bánáti állomásokon változatlan szilárd irányzat és árak mellett folyt az üzlet, de a forgalom nem volt jelentékeny. Bánáti tengeriben május—júniusra majd szilárdabb, majd lanyha irányzat uralkodott, jelentékenyebb árhullámzás nélkül. Kötések történtek 6.13, 6.17, 6.15 és 6.12 írton és egy rakomány június—júliusra 6.21 írton. A zárlat valamivel gyengébb, az árak a tudósítás bezárta előtt névlegesek 6.13—6.15 forinton. Liszt. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Az üzlet e héten kellemesebb volt, mint az elmúlton, ami egyrészt a búzaárak általános emelkedésének s másrészt a vevők vételkedvének tulajdonítandó. Nagyobb vásárlások különösen helybeli kereskedőkkel történtek. A külföld kiváltkép közepes fajtákat vásárolt, míg a finomabbat elhanyagolta. Ennek oka aztán az lett, hogy az árak átlag véve 20 krral emelkedtek. Az irányzat szilárd. — Korpában az irányzat szintén igen szilárd, de nem jelezhetünk jelentékenyebb forgalmat. Jegyzéseink a következők: 0 1 2 S 45 «78 20. 19.50 UT 18.50 17.70 16.40 15.80 14.40 12.60 8», 8 ‘It 9 F » 10.40 8.30 7. Korpa 3.80 8.50 Hüvelyesek. A lefolyt héten az üzletben megmaradt a múlt hét kedvező hangulata, habár nagyobb kötéseket nem is jelezhetünk. Bab, szép minőségű, nagy szemű 91/* írtjával ajánltatott, csekélyebb Dunavidéki áru 9 frt. Első minőségű törpe bab hiányzik, középszerű ls/4— 12‘/4 frton kelt. Lencse csak csekélyebb mennyiségben képezte forgalom tárgyát; minőség szerint 12—16 frt. Borsó kevés figyelemben részesül 10—11 frt. Köles, kásakészitésre alkalmas áru igen keresett s oláhországit 6-40, magyarországit 6 írtjával örömest fizetik. Takarmányárát 5 frtra tartják. Köleskása, változatlanul jó kereslet és kelet mellett ára eddig 10a/4 frtra emelkedett. Kendermag az emelkedő árak mellett a vételkedv hanyatlott, ára 11 frt, kisebb mennyiségben lll/4 frtot is fizetnek. Mák, kék áru 32, szürke 26 frt, a szürke áru keresettebb. Szesz. Csendes üzletmenet mellett az árak meglehetősen változatlanok s jegyeztetett: Nyers szesz nagyban 307/4 frt. Nyers szesz fogyasztásra 318/4 frt. Petroleum. Az egész héten át fizettek 24,75 frtot nagyban, és 25 frtot, egyes tételekben készpénzben. Az amerikai és az összes európai kikötőkből érkezett magasabb jegyzések hírére a hangulat szilárdult és az árak 1/1 írttal emelkedtek. A készletek, mint azelőtt, úgy e héten is igen korlátoltak. Gyapjúüzlet. A forgalom a lefolyt héten mintegy 200 mmázsára szorítkozott, melynek fele katona posztónak való gyapjúból, másik fele pedig czigaja gyapjúból állott. Úgy az irányzat, mint az árak vál- tozatlanok. Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az üzlet az uj esztendőben lassan fejlődik. A múlt héten majdnem teljesen szünetelt, a forgalom e héten is még erősen küzdött a kezdet nehézségével. Igen hátrányos befolyást gyakorolt az árvíz Győr és vidékén. És előre is el lehetünk készülve, hogy e terület az idei kereskedelemben nem igen fog, mint tényező szerepelni. Különben nem hisszük, hogy a forgalom korábban ölthessen nagyobb mérveket, mint a tavaszi szükségletek fedezésénél. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: C z u k o r. Későn, csaknem elkésve köszöntött be a hideg időjárás. Majdnem elkésve, mert ha az idő kedvező marad is, csakis a még fel nem dolgozott répaanyagra lehet előnyös és ez ma már az őszi menynyiségnek egy ötödrészét teszi. A nemzetközi nyersáru-piacon az elmúlt héten sem volt élénkebb forgalom, habár félreismerhetlen, hogy a hangulat kevésbé nyomott és egyedül Angliából jelentenek még lanyha hangulatot, nyilván azért, mert jelentékeny szállítmányok érkeztek a gyarmatokból. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy 1882. január elején Európa készletei 455.435 tonnára rúgtak, ellenben a folyó évben 538.178 tonnára, miből az következik, hogy a jelenlegi árak 8—12°0-kal alacsonyabbak, mint a múlt év megfelelő szakában és ennek folytán emelkedésre képesek. — A belföldi piaczon az irányzat kissé szilárdabb jelleget öltött. A beállott fagy folytán a vevők ugyan kísérletet tettek az árak leszállítására, de ez a teendők merevségén hajótörést szenvedett. A Finomított áru a prágai piacon határozottan szilárdult, sőt */4 írttal emelkedett, ellenben nálunk a vételkedv hiánya miatt még mindig korlátolt az üzlet, sőt az árak is csak nehezen tarthatták eddigi álláspontjukat. Az egész forgalom csak a legközelebbi szükségletek és egyes hiányok fedezésére szorítkozik. A heti átlagos árakat következőkben közöljük: Raff, legfinomabb 45.50 frt, finom 45 frt, közép 44.50 frt, melis legfinomabb 44— 43.50 frt, finom 42.50 frt, közép 42 frt, koczkaczukor I. 48 frt, II. 47.50 frt 100 klormkint, fogyasztási adó nélkül. Kávé. Mint rendesen az év első heteiben, úgy most is igen szűk határok közt mozgott a kávé-üzlet, de emúit év végén megindult kedvezőbb áramlat fönntarthatta magát és ez már magában véve is kielégítő. A jobb conjuctura iránt általános a remény és alapszik ez elsősorban azon, hogy a legközelebbi kávéaratás iránt kedvezőtlenek a kilátások; másodsorban alapos a remény azért is, mert a fogyasztás örvendetes módon növekszik és lassan kint kiegyenlítődik a termelés és fogyasztás közötti különbözet. A készletek is csökkennek, mert előttünk fekvő hiteles kimutatás szerint az európai és amerikai (Egyesült Államok) készletek múlt év decz. 1-én 165.425 tonnára rúgtak, ellenben f. évi jan. 1-én 158.606 tonnára. E napokban ismét egy új pótkávé, az úgynevezett Café Litteré került forgalomba, mely abban különbözik a többiektől hogy vegyítés nélkül használható és nem épen finnyásoknak pótolhatja a természetes kávét. Egy kisérlet semmi esetre sem árthat és az ízlés dönthet használata felett. Fűszerekről e héten még keveset jelenthetünk, mert ezen czikkekben ez időtájban nem igen szokott forgalom lenni és csak később fejlődik ki. Az egész forgalom pusztán a napi szükségletek fedezésére szorítkozik ott, hol ilynemű hiány mutatkozik. Az árak és irányzat utolsó tudósításunk óta nem szenvedtek figyelemre méltó változást. Sertésüzlet, Budapest-Kőbánya, jan. 12. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező részvénytársulat jelentése.) A vidéki sertések nagy felhajtása következtében, melyek minőségileg nem feleltek meg a követelménynek, az üzlet nagyon lanyhává vált. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramos 62—63 krajczár, 220— 260 kilogramos 60—611/* krajczár, 300 kilogramon felüli öreg 60 krajczár, vidéki sertések 57 —59 kr. Átmenetileg: szerbiai 56—611/a kr, romániai 57 — 62 kr, tüskés 54—55 kr kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.15—6.25 ft,árpa 6 frt 70 ki mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: jan. 5-én maradt 64,244 drb. Felhajtatott: az alvidékről hizott 4953 darab, hizlalni való 106 darab, Szerbiából 606 db, Romániából 1847 db, a magyar állam vasúton hízott 2875 drb, hizlalni való 824 db, a budai vámon át 172 db, összesen: 11,383 db, összes állomány: 75,627 db. Elhajtatott: a felvidékre 363 db, Bécsbe 1484 db, Csehországba 135 db, Bodenbachon át 3219 db, Ruttkán át 848 db, Délnémetországba 8 db, budapesti fogyasztás 2661 db, kültelki fogyasztás 150 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 300 darab, a magyar államvasuton át 105 darab, összesen 9265 db; állományban marad: 66,362 db. A részvényszállásokban van 10,343 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban január 5-én maradt 8419 darab sertés. Febajtatott: szerbiai 606 darab, romániai 1847 db, összesen: 10,872 db. Elhajtatott 3538 db, marad az állományban 7334 db és pedig 2802 darab szerbiai, 4532 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 104 db sertés vonatott el a fogyasztástól. II. Értéküzlet. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.). A lefolyt héten, a tőzsde nagyon hajlandó volt mindent a legrózsásabb színekben látni, s ha szigorúan vizsgáljuk, a régen várt javulás gyenge szerény nyomaira találunk. Természetesen a nagyon megrendült bizalom csak lassan tér vissza, a közönség óvatosan s a legnagyobb figyelemmel választja meg az értékeket, melyekben tőkéit elhelyezni szándékozik. A hét eleje még mindig Gambetta halálának befolyása alatt állt, s csodálatos, hogy a tőzsde, mely szokva van a legkülönbözőbb eseményeket rögtön s helyesen megítélni, éppen itt nagyon sokáig habozott, egyik tőzsde a másiktól várta az initiatiót, míg végre Páris adta meg a jelszót s az egész hét folyamában emelkedéssel igyekezett az irányt megadni. Ha a mostani árfolyamokat az egy év előttiekkel összehasonlítjuk, nagy árkülönbségeket veszünk észre, megvan adva az alkalom, hogy a tőke a speculatiohoz közeledjék. Mert mind hiába, a tőzsde a közönség nélkül csak nagyon is üres fogalom s ha a tőke távol tartja magát, a tőzsde vajmi bajosan felelhetne meg azon követelményeknek, melyeket hozzá, mint a közgazdasági életben fontos tényezőhöz jogunk van fűzni. A tőzsde is belátja lassan ennek igazságát. Gambetta halála után a tőzsde lassan és óvatosan haladt előre, s minden tized emelkedésnél megállt, s vizsgálódott, várjon követi-e a közönség, mely inkább más helyt keresi tőkéjének elhelyezését, mint a tőzsdén. Ha a látszat nem csal, vannak jelenségek, melyek arra mutatnak, hogy a közönség még nem feledte el egészen a tőzsdét. Természetesen az is megfigyelendő, hogy a januári szelvényért begyűlt milliók elhelyezésre várnak. Meg kell szoknunk, saját viszonyainkkal számítani, s saját erőnkben bizni. A párisi piacz rémitő zilált s a krizis még távolról sincs túlhaladva. Francziaországban óriási nagy tőke van oly papírokban elhelyezve, melyek absolut semmi értékkel sem bírnak. S oly bukásokat mint legutóbb a »Societé Financiére de Paris«-é még többet is fogunk látni. A német piacok is nagyon könnyen befolyásolhatók, ha már a berlini piacra is egy jelentéktelen fizetésképtelenség hatást gyakorol. Szerencsére nálunk a viszonyok nem olyan kétségbeejtők ; az igaz, hogy azon túlcsigázott remények, melyek egy fényes kiviteli idényhez fűződtek, nem teljesültek, de az ipari kereskedelem terén a javulás tagadhatlan. Vasutaink bevételi eredményei valóban nagyobbak mint kielégítők. A vasipar fényesebb mint valaha, s magán a pénzpiac terén egy pénzkrízis jelei teljesen alátűntek. Bankjaink ugyan nem fognak fényes mérleggel előállni, de ez oly tényező melyet meg kell szokni; különben ha a tőzsde ismét új erőt nyer s az állam tavaszszal új kölcsönnel lép elé, megjön rájuk nézve is a jobb idő, mely meg fogja könnyebbíteni a mérlegezés nehéz voltát. Egy szóval a javulás jelei megvannak, s ha talán a többi piacnok nem nyújtanak oly szép kilátást, nem kell elcsüggednünk, hanem saját erőnkbe bizni. Járadékaink valamivel szilárdabbak, mint a hét elején. Helybeli értékeink nagy szilárdságot mutatnak s különösen malom papírjaink jobb keresletnek örvendenek. Malmaink az üzletév első felében veszteséggel dolgoztak, de második felében a nyereség oly bő, hogy még részletesebb leírások után is tisztességes osztalékot nyújtanak a részvényeseknek. Arany és valuták szintén magasabban állnak, mint a hét elején. KÖZLEMÉNYEK: A bécsi általános takarékpénztár vezetése mellett fennálló életjáradék-intézetnél az »A11 gemeine Versorgungsanstalt-nál az érdekelt biztosított felek rovására már évek óta elkövetett viszszaélések megszüntetésére már több ízben tétettek kísérletek és az osztrák tartományok különböző részeiben e czélból már védegyletek is alakultak, sőt hazánk egyes városaiban is gyüléseztek az érdekeltek. Minthogy azonban e mozgalom czélhoz mindeddig nem vezetett, s Magyarországon a mondott szövetkezetnek több ezer tagja van, az érdekeltek közül számosan mozgalmat indítottak meg egy értekezlet egybehívására. Az értekezleten, mint értesülünk, az érekeltek képviseletükkel egyik fővárosi ügyvédet szándékoznak megbízni, aki a magyar érdekeltek részéről a kormánynál a szükséges lépéseket a végből megtegye, hogy az intézet ügyei behatóan megvizsgáltassanak. Tiszai kölcsönügy. Az 1880. XX. tcz. 13. §-a alapján alakított kölcsönkiosztó hetes bizottság gr. Szapáry István elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak Ribáry József miniszteri tanácsos, Kovács János és Rapaics Radó osztálytanácsosok, mint kinevezett bizottsági tagok, továbbá gr. Károlyi Sándor, Keszlerffy János és dr. Darányi Ignácz választott bizottsági tagok. — Bejelentetett báró Sennyey Pálnak a bizottsági tagságról történt lemondása. Ezen lemondás élénk sajnálattal vétetvén tudomásul, báró Sennyeynek nagybecsű tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Bejelentetett továbbá, hogy a Tiszavölgyi társulat központi bizottsága b. Sennyey Pál helyére Keszlerffy János eddigi póttagot, az utóbbinak helyére pedig póttaggá Mailáth Józsefet választotta meg. Tárgyalás alá vétetett a Nyirviz-szabályozó társulatnak Meczner Gyula társulati kormánybiztos által benyújtott 1.700.000 frtos kölcsönkérvénye. Folyamodó társulat 1882. deczember 4-iki közgyűlése, melyben a kérelmezett kölcsön megszavaztatott, a Tiszavölgyi társulatba való belépést is elhatározta s ennek alapján a központi bizottsághoz a felvételért folyamodván, a folyó hó 2-án tartott központi bizottsági ülés kimondotta, miszerint a belépés ellen elvi akadályt nem talál s a belépési kérvényt pártolólag terjeszti a Tiszavölgyi társulat elé. Ebből folyólag a hetes bizottság a társulat által kimutatott 73,977 (1200 □ öles) hold fejlesztett árterületben, melynek a szabályozás utáni becsértéke 4.573,020 Írttal, illetőleg a szabályozás folytáni értékemelkedése 2.838.640 frttal van Szabolcsmegye alispánja által hitelesített kimutatásban feltüntetve, a kért kölcsönre nézve elég biztosítékot talált s a Nyirvizszabályozó társulat részére a kért 1.700.000 frt kölcsönt megszavazta; — miután azonban ezen kölcsön az 1880. XX. tcz. által alkotott kölcsönalapban már teljes fedezetet nem talál, a hetes bizottság ezen kölcsönnek realisálását és folyóvá tételét a pénzügyminiszter úr elhatározásától, illetőleg a hiányzó fedezetnek az állam által leendő biztosításától tette függővé. Kikötötte továbbá a hetes bizottság, hogy ezen kölcsönből nemcsak a 360,000 frtot tevő állami előlegek vonassanak le, hanem azon 116,666 frt is kifizettessék, melylyel a kölcsönt nyert társulat a nyírviz-gyűjtő főcsatorna kiépítése fejében még a felsőszabolcsi társulatnak tartozik. Végül a társulatnak a felveendő kölcsönért az 1882. deczember 4-iki közgyűlésen elvállalt egyetemleges szavatossága a kiállítandó kötelezvénybe felvétetni határoztatok. A tejtermelők szövetkezete és az állatorvos-egylet. Az országos gazdasági egyesület kebelében alakulóban levő tejtermelők szövetkezete a gazdasági egyesület útján a kérdésnek állategészségügyi tekintetből való megoldhatónn , az állatorvos-egylethez. Az egylet alaposan megvitatva az ügyet, részletezett válaszában élénk színekben ecseteli az e téren eddig tapasztalt bajokat és azoknak elhárítására vonatkozólag szakszerű javaslatokat tesz. A fővárosi és vidéki kereskedők körének elnökségéhez újabban két panaszlevél érkezett. Az egyiket egy fővárosi kávéháztulajdonos intézte az elnökséghez, melyben előadja, hogy egy év előtt üzletében a szeszes italokat confiscálták, mert ő nem bírt regale-joggal. Ő azonnal folyamodott e jogért, de kérvénye még máig sem nyert elintézést. Időközben a belügyminiszter, több felfolyamodásra, rendeletileg kimondotta, hogy a kávésoknak az iparengedélyen kívül más jog a szeszes italok árulhatására nem szükséges. Ő most lépéseket óhajt tenni szenvedett költségei visszatérítése iránt s erre nézve a körtől kér tanácsot. Egy helybeli hitelszövetkezet pedig az iránt kereste meg az elnökséget, hogy a főváros által jogtalanul rovatott meg adóval, mely ellen a kellő lépések megtevésére a kört kéri. Mind a két ügyben legközelebb általános értekezletet fognak egybe hívni. Az országos magyar gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztálya a fővárosi tejtermelők szövetkezetének megalakítása ügyében f. hó 1- án (kedden) délelőtt 11 órakor a Köztelken ülést tart. A parkolási tanfolyamok, mint a központhoz beérkezett tudósításokból kitűnik, a vidéken is mindinkább terjednek, miután az újítás hasznát, mely a kovácsiparnak fölötte előnyös lendületet van hivatva adni, a vidéken is felismerik. Legközelebb az ország különböző vidékén 5 helyen fognak ily tanfolyamot nyitni. Csőd Szerbiában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a Szerbiában előfordult következő csődesetről nyert értesítést: Guttman B. belgrádi kereskedő ellen a belgrádi kereskedelmi törvényszéknél csőd nyittatott; a bejelentés napjai, január 24/12- dike, a tárgyalás napjai, január 27/15-dike. Az óbecsei első takarékpénztár folyó hó 28-án tartja X. évi rendes közgyűlését. Az intézetnek mérlege szerint a múlt évre eső 14,690 frt 64 krnyi nyereségből fordíttatik a tartalékalap alapszabályszerű 10°/0 dotatiójára 1469 frt 07 kr, az igazgató és helyigazgató jutalékára 1057 frt 68 kr, az igazgatótanács és felügyelő bizottság jutalékára 925 frt 56 kr, leírásokra 710 frt, jótékonyczélú adakozásokra 150 frt, tiszti jutalmazásokra 500 frt, a tartalékalap külön dotatiójára 2130 frt 33 kr. A fenmaradó 7748 frt az 596 darab 100 forinttal befizetett részvényre 13 írtjával osztatik szét. Az intézet tartalékalapja 25,208 frt 50 kr. A kiskereskedők és iparosok hitelszövetkezete. A fővárosi és vidéki kereskedők köre által kiküldött szövetkezeti szakértekezlet folyó hó 11-én tartotta ülését Fromm Antal elnöklete alatt. A tanácskozás tárgyát a kiküldött szűkebb bizottság jelentése képezte. Mayer Sándor igazgató előadta, hogy a kiküldött bizottság feladata volt azon módokról gondoskodni, mikép lehetne a magyarországi hitelszövetkezeteknek kielégítő és olcsó visszleszámitolási hitelt szerezni s igy közvetve a szövetkezeti tagokat olcsó és elég kiterjedt hitelben részesíteni. Miután a szövetkezetek nagyobbrészt apró váltók és adóslevelek alapján hiteleznek : ezen apró váltók visszleszámítolása a fővárosi nagy pénzintézetek legtöbbje által nem szívesen eszközöltetik, az adóslevelek pedig épen nem adhatók tovább. A dolog ily állásában az igazgató a szűkebb bizottságban azon indítványt tette, hogy egy külön, legalább egy millió alaptőkével rendelkező leszámítoló intézet létesíttessék, mely intézetnek, tekintettel azon körülményre, hogy a szövetkezetektől átvett apró váltókat és adósleveleket nem adhatja tovább, a takarékpénztári üzlettel is kell foglalkoznia, hogy ez után t. i. a takarékbetétesek által szerezze be a szövetkezetek szükségletének megfelelő pénzkészletet. Hogy ez lehetséges legyen, a betevőket okvetlenül oly előnyökben kell részesíteni, milyeneket a takarékpénztárak nem nyújtanak. Ezen czél elérhető, ha a betevők a takarékpénztári üzlet jövedelmében, a rendes kamaton felül, részesíttetnek. Ezt annyival inkább ajánlja, mert ez az igazság követelménye is. A szűkebb bizottság az eszmét elfogadván, az igazgatót egy emlékirat és az alapszabályok kidolgozásával bízta meg, miket a bizottság által tett apróbb módosításokkal be is mutatott. Az emlékiratot egész terjedelmében elfogadták s a terv financirozásával egy szűkebb körű bizottság bízatott meg. Az országos magyar gazdasági egyesület iskolatakarékpénztári szakosztályának a szűkülés alkalmával kiküldött bizottsága ma délután 4 órakor a Köztelken ülést tartott. Jelen voltak: elnök gr. Károlyi Sándor, alelnök Weisz B. Ferencz, a közoktatási minisztérium részéről Mayer Miksa titkár, jegyző dr. Szabó Ferencz. A tanácskozás tárgyát gr. Károlyi Sándor szakosztályi elnök azon indítványának megbeszélése képezte, mely szerint tekintve az iskolatakarékpénztárak szaporodtával az országos gazdasági egyesületre háramló felelősség szaporodását, óhajtandó volna, ha ezen pénztárak kezelésével megbízottakat bizonyos módon ellenőriznék. Az elnök reá mutat az iskolaszékekre, mint melyek a legegyszerűbb módon hajthatnák végre az ellenőrzést; másrészt reá mutat a hazánkban is valószínűleg nemsokára meghonosítandó postatakarékpénztári intézményre, melynek az iskolatakarékpénztári intézmény mintegy a gyűjtője, artériája. Hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg a bizottság, hogy addig is, míg majd a postatakarékpénztári intézmény életbe lép, csakis olyan jelentést fogad el az iskolai év végével tanítóktól, mely jelentéseket az iskolaszék vagy a községi lelkész vagy a községi elöljáróság láttamoz. A számadásoknak évközben való ellenőrzéséül pedig köteles a kezelő tanító a község egyik tekintélyes tagját felkérni, hogy időközönként a számadásokat átvizsgálja. A láttamozott kimutatásokat a tanítók a tanfelügyelő útján küldik az országos gazdasági egyesülethez. Végre elhatározta a bizottság, hogy a szakosztály beleegyezésével megkeresi az országos gazdasági egyesület igazgató választmányát, hogy kérje fel a közoktatási minisztert, hogy ezen határozatokat az iskolaszékekkel, a községi lelkészekkel és elöljárókkal tudassa és őket hívja fel, hogy az intézmény fejlődését lehetőleg előmozdítsák és a kívánt láttamozást megtegyék. Ezzel az ülés véget ért. A felső torontáli ármentesítő társulat árterének kiegészítő részét képező azon temesmegyei árterületekre nézve, melyek a Temes megyében elvonuló marosi töltések által vannak némileg ármentesítve, már évek -jegállapodás jött létre, a nevezett társulat s Temes megye, illetve a temes megyei érdekeltek között, hogy a nevezett társulat a kérdéses töltéseket illetőleg egyelőre csakis a műszaki felügyelet kötességét vállalta magára és csak akkor határoztatak a jelzett töltések egészen a torontáli társulat keretébe levonatai, a midőn azok az illetők által teljesen védképes állapotban kiépíttettek. Minthogy azonban a kérdéses töltés megfelelő állapotban mindeddig ki nem építtetett, de ennek folytán a torontáli társulat a Temes és Torontál megye között legrégibb idő óta fennálló határtöltést volt kénytelen összerejéből fenntartani és tatarozni, mely czimen a jövő évi költségvetésben is 38,318 frt 83 krnyi összeget irányzott elő, ez okból a nevezett társulat azon kéréssel fordult a közmunka és közlekedésügyi miniszterhez, hogy annak meghatározása végett, mennyiben tartoznak a fent emlitett töltés fölépítéséhez maguk az illető temesmegyei érdekeltek s mennyiben Temes megye hatósága hozzájárulni — egy miniszteri kiküldöttet rendeljen ki, ki a nevezett társulat, valamint Temes megye és a temesi érdekeltek képviselőinek közbenjöttével a szükséges tárgyalásokat megtartván, annak alapján úgy az építési költségekre vonatkozó hozzájárulási arány, valamint a töltés kiépítésének záros határideje is megállapittassék. A miniszter a társulat ezen kérését figyelembe véve, a tárgyalást elrendelte, mely Rapaics Ráda miniszteri tanácsos vezetése alatt Nagykikindán 1883. január 24. d. e. e. 10 órakor fog megtartatni. E tárgyaláshoz Temes megye alispánja részéről a megye közönsége képviseletében Rácz Atanáz, kir. tanácsos alispán és Capdebo Ferencz aljegyző, továbbá mint szakértő Petrovics Miklós királyi főmérnök, megyebizottsági tagok küldettek ki. Kereskedelmi szerződés Szerbia és Németország között. A Szerbia és a német birodalom között megállapított kereskedelmi szerződés tíz évre szól és a legnagyobb kedvezmény alapjára van fektetve. Szerbia több engedményt tett Németországnak, különösen gyapjú és gyapotszövetekben, kötött árukban, varrógépekben, festékekben, játékszerekben, bőrárukban; ezen czikkek vámját 5—7°/C-kal szállították le. A consularis szerződés analóg tartalmú a többi consularis szerződésekkel. A központi pályaudvar építésénél szükséges vas szerkezetek szállítása czéljából, az összes nagyobb magyarországi és osztrák gyárosok, valamint a magyar államvasutak gépgyára és a Fives Lille társulat meghívást nyertek. Az ajánlatok a hó végéig nyújtandók be. A szállítmányok értéke több mint 200,000 frt, a határidő 1883. vége, mert a jelenlegi pályaudvar szűk volta miatt az uj személy-pályaudvart legkésőbb 1884. tavaszán meg akarják nyitni. Mid számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. Gazdasági és üzleti tudósítások. Zenta, január 12. (A »Nemzet« tudósítása.) A már egynéhány hét óta tartó valóságos tavaszi időjárás megváltozott és a tél a lefolyt hét elején végrevalahára teljes szigorával uralomra lépett. A jég csípős, erősen maró. A vetések állása kielégítő, mielőbbi tavaszra volna szükségünk, hogy azok meg volnának óva a hideg kártékony befolyásától. Gabonaüzletünk pang. A kínálat szerfölött mérsékelt, de a vételkedv is korlátolt. Hetipiaczaink, mint rendesen ez időszakban, gyengén vannak látogatva. A magánforgalom is szűk korlátok között mozog és csak egynéhány apróbb tételekre szorítkozik. Más gabonaáraink inkább névlegesek. Jegyzünk: Búza 8.80— 9.10 frt, árpa 5.40—5 frt, zab 5.50—5.70 frt, kukoricza tavaszi beszállítással 5—5.20 frt, mind 100 kigként. Cservenka, jan. 10. (A »Nemzet« tudósítása.) Végre beköszöntött a várva várt tél, három-négy nap óta 8—10° C. szerint a hőmérsék, úgy hogy a Perencz-csatorna egészen befagyott, még csak hótakaróra volna szükség a kitűnően álló vetések érdekében. Az üzlet eddig az utak járhatlansága következtében pangott, de tegnap óta megélénkült, a behozatal nagyobb. Jegyzéseink: Búza 77 — 78 kgm. 9—9.10 frt; zab 5.50—5.60 frt; árpa 6.40—6.60 frt. 100 kgkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — Január 1S. Olcsóbb minőségű sertésekben nagy a készlet s az az üzletet lanyhává teszi ; a forgalom jelentéktelen. — Magyar öreg nehéz 60 — 61, fiatal nehéz 62—62’/», közép 61 — 62, könynyü 59 —60. Szedett nehéz 58 — 59, közép 57—58, könnyű 56 — 57. Romániai bakonyi nehéz 60—62 átmeneti, közép 58 — 59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti, eredeti nehéz-----átmeneti, könnyű---------átmeneti. — Szerbiai nehéz-------------átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 40/„ levonással 50—56, 2 éves 53—56 — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/» levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Január II. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán elkelt egy rakomány bánáti tengeri 6.11 írtjával. Egyébben nem volt forgalom, irányzat s jegyzés változatlan. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.53—9.55. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.12—6.14. Szokványzat tavaszra 6.52—6.55. Káposztarepcze 1883. aug. szept. 13.88—13.50. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) Ma délután sok csalódáson ment keresztül a tőzsde. Páris igen magas járadékárakat küldött. 5 százalékos 115.90. — Mire itt mindenféle értékek emelkedtek. Később Berlinből újra a tőzsde megadóztatásának ijesztő réme hallatszott, s erre azután a hanyatlás ismét általános lett. — Hogy mennyi igaz mindebből, nehéz kitalálni. Elég az ahhoz, hogy a javulásnak sokan szegülnek ellene — per fás et nefas. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 85.60 —85.40—85.45. Magyar 5 százalékos papírjáradék 84.80—84.70—84.75. Osztrák hitelintézet 283.60— 281.70—282.30. — Magyar hitelbank 272. — Magyar leszámítoló bankrészvények 891/s_89.75. __ Osztrák államvasuti részvények 327,75. A zárlatkor 6 órakor ezen áraktól semmi változás nem volt többé észlelhető.