Nemzet, 1883. január (2. évfolyam, 2-30. szám)

1883-01-14 / 13. szám

ftJAöő HIVATAL . .*.r&fok-ts?e, Athenaeum-épület, földszint I­i/H-KZRTÉSI DU : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás est: kiadás együtt: 1 hónapr­a .. ..................................................... 2 frt 3 hónapra 6» S hónapra ................ ■». « ... * ........... 12 * Az esti kiadás postai különkü­ldéseért felül­fizeti-V na­gyi..i évt.nkánt .. .................. I * II. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, január 14. SzISRKEP­ÍTŐS Éa­­­aai istok­tore, Athenaeuia-épület, 2. smtlii A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­ben, intézendő, Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk HIRDETÉSEK egy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok­ tere, Athenaeum-épület) küldendők. 13. szám, Budapest, január 13. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményü­zlet. Gabonaü­zlet A búzaüzlet szilárd irányzat­ban indult meg és az árak malmaink jó vételkedve mellett lassankint 10—15 krral emelkedtek, de a hét derekán már lanyhább üzleti hangulat állott be, úgy hogy az érvényre jutott áremelkedés ismét teljesen elenyészett. De múlhatatlanul még tovább is csökken­tek volna az árak, ha malmaink lisztüzlete nem javul meg. Így azonban elmaradt az árak rosszabbodása, és ha áremelkedés nem is, de a hét végével újólag kel­lemesebb irányzat és valamivel jobb vételkedv kapott lábra. Az összes heti forgalom 90—95,000 mmázsára tehető, a legnagyobb árjegyzés 10 frt 50 kr volt 81,5 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül igen szilárd hangulat volt constatál­­ható 5—10 krnyi áremelkedésnél. A határidőüzlet a kész búzaüzlet befolyása kö­vetkeztében majd szilárd, majd lanyha irányzatban folyt, szóval épen olyan ingadozó volt mint amaz, a­nélkül azonban, hogy jelentékenyebb árhullámzásról szó lehetne. Legtöbb kötés búzában történt tavaszra és pedig 9.56, 9.57, 9.55, 9.50, 9.53, 9.48 és 9.50 írton. A zárlat igen szilárd és megemlítjük még, hogy tudósításunk bezárta előtt 9.54, 9.55 és 9.56 írton történtek kötések. Kiviteli czélra, habár pia­­czunkon közbe-közbe lanyha üzletmenet volt is con­­statálható, az egész hét folyamán meglehetős jó vé­telkedv mellett vásároltak búzát és pedig leginkább Dél-Németországba és svájczi számlára. Első íz­ben említést érdemel ama körülbelül 6000 mé­termázsára terjedő rakomány szerbiai búza, mely részben Szemendrián, részben ehhez közel fekvő ál­lomásokon szállíttatott és 8,20—25 forinton ada­tott el helyben átvéve. A tiszavidéki állomáso­kon vásárolt búzáért 9.60—9.75 és a finom pest­megyeiért 9­.30—9.40 frtot fizettek métermázsánként az egyes állomásokon és minőség szerint. Végre csehországi számlára adatott el néhány ezer méter­mázsa és pedig­­ bánáti állomásokon 9.10—9.20, és felvidéki állomásokon 9 10—9.25 írtjával. Az ösz­­szes forgalom 15—20,000 métermázsára rúghat. Rozsot a lefolyt héten nagyobbrészt csupán­­ helyi szükségletre vásároltak. A behozatal gyenge volt a miért is a beérkezett 2000 métermázsa jól tar­tott árak mellett, azaz 7.10—7.25 írton kelt el. Ki­viteli czélra főleg elsőrendű árut kerestek és vásárol­tak a fővároshoz közel fekvő állomásokon 1500— 2000 méter mázsát 7—7.20 írton. Árpa a lefolyt héten jelentékenyebb szerepet játszott, a­mennyiben etetésre szánt áruból 10— 15 ezer mmázsa adatott el a múlt heti árakhoz ké­pest 20 krral magasabb árak mellett. A behozatal gyenge volt, a fenmaradt szükséglet ekképen a hely­ben beraktározott áruból fedeztetett. A vásárlásban szeszgyárosok és hizlalók egyaránt részesültek és jó vételkedv mellett 6.60—6.85 frtot fizettek mmázsán­­ként. A helyi forgalom, középminőségű és maláta ár­pában aránylag sokkal kisebb volt. Mindössze körül­belül 8000 mmázsára terjedhet a következő árak mellett: Középminőségű árpa 7—7'25 frt, maláta árpa 71/1 — 8 frt. Kiviteli czélra jobb minőségű árpá­ból mintegy 8—10.000 mmázsát vásároltak, és fizet­tek az egyes állomásokon minőség szerint 7.50—8.50 forinton. Z­a­b. A lefolyt héten a behoztás gyér volt, mi­nek következtében a 2000 métermázsára terjedő for­galom szilárdabb irányban fejlődött ki. Fizettek első rendű zabért 6.45—6.65 frtot, középminőségüért 6.30—6.40 frtot, alárendelt áruért 5.90—6.15 frtot. Szokványzatban tavaszra e héten egy kötés sem tör­tént. Árak névlegesek 6.52—6.55 frt. Tengeriben gyenge volt a behozatal, árak ennek folytán 15—20 krsjezárral emelkedtek. El­adatott 10—12 mmázsa 5.90—6.15 frton. Bánáti ál­lomásokon változatlan szilárd irányzat és árak mel­lett folyt az üzlet, de a forgalom nem volt jelenté­keny. Bánáti tengeriben május—júniusra majd szi­lárdabb, majd lanyha irányzat uralkodott, jelentéke­nyebb árhullámzás nélkül. Kötések történtek 6.13, 6.17, 6.15 és 6.12 írton és egy rakomány június—jú­liusra 6.21 írton. A zárlat valamivel gyengébb, az árak a tudósítás bezárta előtt névlegesek 6.13—6.15 forinton. Liszt. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Az üzlet e héten kellemesebb volt, mint az elmúlton, a­mi egyrészt a búzaárak általános emel­kedésének s másrészt a vevők vételkedvének tulajdo­nítandó. Nagyobb vásárlások különösen helybeli ke­reskedőkkel történtek. A külföld kiváltkép közepes fajtákat vásárolt, míg a finomabbat elhanyagolta. En­nek oka aztán az lett, hogy az árak átlag véve 20 krral emelkedtek. Az irányzat szilárd. — Korpában az irányzat szintén igen szilárd, de nem jelezhetünk jelen­tékenyebb forgalmat. Jegyzéseink a következők: 0 1 2 S 45 «78 20. 19.50 UT 18.50 17.70 16.40 15.80 14.40 12.60 8»­, 8 ‘It 9 F » 10.40 8.30 7. Korpa 3.80 8.50 Hüvelyesek. A lefolyt héten az üzletben meg­maradt a múlt hét kedvező hangulata, habár nagyobb kötéseket nem is jelezhetünk. Bab, szép minőségű, nagy szemű 91/* írtjával ajánltatott, csekélyebb Du­­navidéki áru 9 frt. Első minőségű törpe bab hiányzik, középszerű l­s/4— 12‘/4 frton kelt. Lencse csak csekélyebb mennyiségben képezte forgalom tárgyát; minőség szerint 12—16 frt. Borsó kevés figyelem­ben részesül 10—11 frt. Köles, kásakészitésre al­kalmas áru igen keresett s oláhországit 6-40, ma­gyarországit 6 írtjával örömest fizetik. Takarmány­árát 5 frtra tartják. Köleskása, változatlanul jó kereslet és kelet mellett ára eddig 10a/4 frtra emel­kedett. Kendermag az emelkedő árak mellett a vételkedv hanyatlott, ára 11 frt, kisebb mennyiség­ben lll/4 frtot is fizetnek. Mák, kék áru 32, szürke 26 frt, a szürke áru keresettebb. Szesz. Csendes üzletmenet mellett az árak meg­lehetősen változatlanok s jegyeztetett: Nyers szesz nagyban 307/4 frt. Nyers szesz fogyasztásra 318/4 frt. Petroleum. Az egész héten át fizettek 24,75 frtot nagyban, és 25 frtot, egyes tételekben készpénz­ben. Az amerikai és az összes európai kikötőkből érkezett magasabb jegyzések hírére a hangulat szi­lárdult és az árak 1/1 írttal emelkedtek. A készletek, mint azelőtt, úgy e héten is igen korlátoltak. Gyapjúüzlet. A forgalom a lefolyt héten mint­­­­egy 200 mmázsára szorítkozott, melynek fele katona­­­ posztónak való gyapjúból, másik fele pedig czigaja­­ gyapjúból állott. Úgy az irányzat, mint az árak vál- t­­ozatlanok. Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az üzlet az uj esztendőben lassan fejlődik. A múlt héten majdnem teljesen szünetelt, a forgalom e héten is még erősen küzdött a kezdet nehézségével. Igen há­trányos befolyást gyakorolt az árvíz Győr és vidékén. És előre is el lehetünk készülve, hogy e terület az idei keres­kedelemben nem igen fog, mint tényező szerepelni. Kü­lönben nem hisszük, hogy a forgalom korábban ölt­­hessen nagyobb mérveket, mint a tavaszi szükségle­tek fedezésénél. Az egyes czikkekről következő tudó­sítást közlünk: C z u k o r. Későn, csaknem elkésve köszöntött be a hideg időjárás. Majdnem elkésve, mert ha az idő kedvező marad is, csakis a még fel nem dolgozott ré­paanyagra lehet előnyös és ez ma már az őszi meny­­nyiségnek egy ötödrészét teszi.­­ A nemzetközi nyersáru-piac­on az elmúlt héten sem volt élénkebb forgalom, habár félreismerhetlen, hogy a hangulat kevésbé nyomott és egyedül Angliából je­lentenek még lanyha hangulatot, nyilván azért, mert jelentékeny szállítmányok érkeztek a gyarmatokból. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy 1882. január elején Európa készletei 455.435 tonnára rúgtak, el­lenben a folyó évben 538.178 tonnára, miből az kö­vetkezik, hogy a jelenlegi árak 8—12°­0-kal alacso­nyabbak, mint a múlt év megfelelő szakában és en­nek folytán emelkedésre képesek. — A belföldi pia­­czon az irányzat kissé szilárdabb jelleget öltött. A beállott fagy folytán a vevők ugyan kísérletet tettek az árak leszállítására, de ez a teendők merevségén ha­jótörést szenvedett. A Finomított áru a prágai piac­on határozottan szilárdult, sőt */4 írttal emelke­dett, ellenben nálunk a vételkedv hiánya miatt még mindig korlátolt az üzlet, sőt az árak is csak nehezen tarthatták eddigi álláspontjukat. Az egész forgalom csak a legközelebbi szükségletek és egyes hiányok fedezésére szorítkozik. A heti átlagos árakat követ­kezőkben közöljük: Raff, legfinomabb 45.50 frt, finom 45 frt, közép 44.50 frt, melis legfinomabb 44— 43.50 frt, finom 42.50 frt, közép 42 frt, koczkaczukor I. 48 frt, II. 47.50 frt 100 klormkint, fogyasztási adó nélkül. Kávé. Mint rendesen az év első heteiben, úgy most is igen szűk határok közt mozgott a kávé-üzlet, de emúit év végén megindult kedvezőbb áramlat fönn­tarthatta magát és ez már magában véve is kielégítő. A jobb conjuctura iránt általános a remény és alapszik ez első­sorban azon, hogy a legközelebbi kávé­aratás iránt kedvezőtlenek a kilátások; másodsorban alapos a remény azért is, mert a fogyasztás örvendetes mó­don növekszik és lassan kint kiegyenlítődik a termelés és fogyasztás közötti különbözet. A készletek is csök­kennek, mert előttünk fekvő hiteles kimutatás szerint az európai és amerikai (Egyesült­ Államok) készletek múlt év decz. 1-én 165.425 tonnára rúgtak, ellenben f. évi jan. 1-én 158.606 tonnára.­­ E napokban ismét egy új p­ó­t­k­á­v­é, az úgynevezett Café Litteré került forgalomba, mely abban különbözik a többiek­től hogy vegyítés nélkül használható és nem épen finnyásoknak pótolhatja a természetes kávét. Egy kisérlet semmi esetre sem árthat és az ízlés dönthet használata felett. Fűszerekről e héten még keveset jelent­hetünk, mert ezen czikkekben ez időtájban nem igen szokott forgalom lenni és csak később fejlődik ki. Az egész forgalom pusztán a napi szükségletek fede­zésére szorítkozik ott, hol ilynemű hiány mutatkozik. Az árak és irányzat utolsó tudósításunk óta nem szen­vedtek figyelemre méltó változást. Sertésüzlet, Budapest-Kőbánya, jan. 12. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) A vidéki sertések nagy fel­hajtása következtében, melyek minőségileg nem fe­leltek meg a követelménynek, az üzlet nagyon lany­hává vált. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramos 62—63 krajczár, 220— 260 kilogramos 60­—611/* krajczár, 300 kilogra­­mon felüli öreg 60 krajczár, vidéki sertések 57 —59 kr. Átmenetileg: szerbiai 56—611/a kr, romániai 57 — 62 kr, tüskés 54—55 kr kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.15—6.25 ft,árpa 6 frt 70 ki mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: jan. 5-én maradt 64,244 drb. Felhajtatott: az alvidékről hizott 4953 darab, hizlalni való 106 darab, Szerbiából 606 db, Romániából 1847 db, a magyar állam vasúton hízott 2875 drb, hizlalni való 824 db, a budai vámon át 172 db, összesen: 11,383 db, összes állomány: 75,627 db. Elhajtatott: a felvidékre 363 db, Bécsbe 1484 db, Csehországba 135 db, Bodenbachon át 3219 db, Ruttkán át 848 db, Délnémetországba 8 db, budapesti fogyasztás 2661 db, kültelki fogyasztás 150 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 300 darab, a magyar államvasuton át 105 darab, összesen 9265 db; állományban marad: 66,362 db. A részvény­szállásokban van 10,343 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban január 5-én maradt 8419 da­rab sertés. Feb­ajtatott: szerbiai 606 darab, ro­mániai 1847 db, összesen: 10,872 db. Elhajtatott 3538 db, marad az állományban 7334 db és pe­dig 2802 darab szerbiai, 4532 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 104 d­b sertés vonatott el a fogyasztástól. II. Értéküzlet. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.). A lefolyt héten, a tőzsde nagyon hajlandó volt mindent a legrózsásabb színekben látni, s ha szigo­rúan vizsgáljuk, a régen várt javulás gyenge szerény nyomaira találunk. Természetesen a nagyon megren­dült bizalom csak lassan tér vis­sza, a közönség óva­tosan s a legnagyobb figyelemmel választja meg az értékeket, melyekben tőkéit elhelyezni szándékozik. A hét eleje még mindig Gambetta halálának befolyása alatt állt, s csodálatos, hogy a tőzsde, mely szokva van a legkülönbözőbb eseményeket rögtön s helyesen meg­ítélni, éppen itt nagyon sokáig habozott, egyik tőzsde a másiktól várta az initiatiót, míg végre Páris adta meg a jelszót s az egész hét folyamában emelkedéssel igyekezett az irányt megadni. Ha a mostani árfolyamokat az egy év előttiekkel összehasonlítjuk, nagy árkülönbségeket veszünk észre, megvan adva az alkalom, hogy a tőke a speculatiohoz közeledjék. Mert mind hiába, a tőzsde a közönség nélkül csak nagyon is üres fogalom s ha a tőke távol tartja magát, a tőzsde vajmi bajosan felelhetne meg azon követelményeknek, melyeket hozzá, mint a közgazda­­sági életben fontos tényezőhöz jogunk van fűzni. A tőzsde is belátja lassan ennek igazságát. Gambetta halála után a tőzsde lassan és óvatosan haladt előre, s minden tized emelkedésnél megállt, s vizsgálódott, várjon követi-e a közönség, mely inkább más helyt keresi tőkéjének elhelyezését, mint a tőzs­dén. Ha a látszat nem csal, vannak jelenségek, me­lyek arra mutatnak, hogy a köz­önség még nem fe­ledte el egészen a tőzsdét. Természetesen az is meg­figyelendő, hogy a januári szelvényért begyűlt mil­liók elhelyezésre várnak. Meg kell szoknunk, saját viszonyainkkal szá­mítani, s saját erőnkben bizni. A párisi piacz rémitő zilált s a krizis még távolról sincs túlhaladva. Fran­­cziaországban óriási nagy tőke van oly papírokban elhelyezve, melyek absolut semmi értékkel sem bír­nak. S oly bukásokat mint legutóbb a »Societé Fi­­nanciére de Paris«-é még többet is fogunk látni. A német piac­ok is nagyon könnyen befolyásolhatók, ha már a berlini piac­ra is egy jelentéktelen fizetés­­képtelenség hatást gyakorol. Szerencsére nálunk a viszonyok nem olyan két­­ségbeejtők ; az igaz, hogy azon túlcsigázott remények, melyek egy fényes kiviteli idényhez fűződtek, nem teljesültek, de az ipar­i kereskedelem terén a javulás tagadhatlan. Vasutaink bevételi eredményei valóban na­gyobbak mint kielégítők. A vas­ipar fényesebb mint valaha, s magán a pénzpiac­ terén egy pénzkrízis jelei teljesen alátűntek. Bankjaink ugyan nem fog­nak fényes mérleggel előállni, de ez oly tényező me­lyet meg kell szokni; különben ha a tőzsde ismét új erőt nyer s az állam tavaszszal új kölcsönnel lép elé, megjön rájuk nézve is a jobb idő, mely meg fogja könnyebbíteni a mérlegezés nehéz voltát. Egy szóval a javulás jelei megvannak, s ha talán a többi piacnok nem nyújtanak oly szép kilátást, nem kell elcsügged­nünk, hanem saját erőnkbe bizni. Járadékaink valamivel szilárdabbak, mint a hét elején. Helybeli értékeink nagy szilárdságot mutatnak s különösen malom papírjaink jobb keresletnek ör­vendenek. Malmaink az ü­zletév első felében veszte­séggel dolgoztak, de második felében a nyereség oly bő, hogy még részletesebb leírások után is tisztessé­ges osztalékot nyújtanak a részvényeseknek. Arany és valuták szintén magasabban állnak, mint a hét elején. KÖZLEMÉNYEK: A bécsi általános takarékpénztár vezetése mel­lett fennálló életjáradék-intézetnél az »A11 g­e­m­e­i­­ne Versorgungsanstal­t-nál az érdekelt biz­tosított felek rovására már évek óta elkövetett visz­­szaélések megszüntetésére már több ízben tétettek kísérletek és az osztrák tartományok különböző ré­szeiben e czélból már védegyletek is alakultak, sőt hazánk egyes városaiban is gyüléseztek az érdekel­tek. Minthogy azonban e mozgalom czélhoz minded­dig nem vezetett, s Magyarországon a mondott szö­vetkezetnek több ezer tagja van, az érdekeltek közül számosan mozgalmat indítottak meg egy értekezlet egybehívására. Az értekezleten, mint értesülünk, az ér­ekeltek képviseletükkel egyik fővárosi ügyvédet szándékoznak megbízni, a­ki a magyar érdekeltek részéről a kormánynál a szükséges lépéseket a vég­ből megtegye, hogy az intézet ügyei behatóan meg­vizsgáltassanak. Tiszai kölcsönügy. Az 1880. XX. tcz. 13. §-a alapján alakított kölcsönkiosztó hetes bizottság gr. S­z­ap­ár­y István elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen jelen voltak Ribáry József miniszteri taná­csos, Kovács János és Rapaics Radó osztály­­tanácsosok, mint kinevezett bizottsági tagok, továbbá gr. Károlyi Sándor, Keszlerffy János és dr. Darányi Ignácz választott bizottsági tagok. — Bejelentetett báró Sennyey Pálnak a bizottsági tagságról történt lemondása. Ezen lemondás élénk sajnálattal vétetvén tudomásul, báró Sennyeynek nagybecsű tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönet sza­vaztatott. Bejelentetett továbbá, hogy a Tiszavölgyi társulat központi bizottsága b. Sennyey Pál helyére Keszlerffy János eddigi póttagot, az utóbbinak helyére pedig póttaggá M­a­i­l­á­t­h Józsefet válasz­totta meg. Tárgyalás alá vétetett a Nyirviz-szabályo­­zó társulatnak M­e­c­z­n­e­r Gyula társulati kormány­­biztos által benyújtott 1.700.000 frtos kölcsönkérvé­­nye. Folyamodó társulat 1882. deczember 4-iki köz­gyűlése, melyben a kérelmezett kölcsön megszavazta­tott, a Tiszavölgyi társulatba való belépést is elhatá­rozta s ennek alapján a központi bizottsághoz a felvé­telért folyamodván, a folyó hó 2-án tartott központi bizottsági ülés kimondotta, miszerint a belépés ellen elvi akadályt nem talál s a belépési kérvényt párto­­lólag terjeszti a Tiszavölgyi társulat elé. Ebből fo­­lyólag a hetes bizottság a társulat által kimutatott 73,977 (1200 □ öles) hold fejlesztett árterületben, melynek a szabályozás utáni becsértéke 4.573,020 Írttal, illetőleg a szabályozás folytáni értékemelke­dése 2.838.640 frttal van Szabolcsmegye alispánja által hitelesített kimutatásban feltüntetve, a kért kölcsönre nézve elég biztosítékot talált s a Nyirviz­­szabályozó társulat részére a kért 1.700.000 frt köl­csönt megszavazta; — miután azonban ezen kölcsön az 1880. XX. tcz. által alkotott kölcsönalapban már teljes fedezetet nem talál, a hetes bizottság ezen köl­csönnek realisálását és folyóvá tételét a pénzügymi­niszter úr elhatározásától, illetőleg a hiányzó fedezet­nek az állam által leendő biztosításától tette függővé. Kikötötte továbbá a hetes bizottság, hogy ezen köl­csönből nemcsak a 360,000 frtot tevő állami előle­gek vonassanak le, hanem azon 116,666 frt is kifi­zettessék, melylyel a kölcsönt nyert társulat a nyír­­viz-gyű­jtő főcsatorna kiépítése fejében még a felső­szabolcsi társulatnak tartozik. Végül a társulatnak a felveendő kölcsönért az 1882. deczember 4-iki köz­gyűlésen elvállalt egyetemleges szavatossága a kiál­lítandó kötelezvénybe felvétetni határoztatok. A tejtermelők szövetkezete és az állatorvos-egy­let. Az országos gazdasági egyesület kebelében ala­kulóban levő tejtermelők szövetkezete a gazdasági egyesület útján a kérdésnek állategészségügyi tekin­tetből való megoldhatónn , az állatorvos-egylethez. Az egylet alaposan megvi­tatva az ügyet, részletezett válaszában élénk színek­ben ecseteli az e téren eddig tapasztalt bajokat és azoknak elhárítására vonatkozólag szakszerű javas­latokat tesz. A fővárosi és vidéki kereskedők körének el­nökségéhez újabban két panaszlevél érkezett. Az egyiket egy fővárosi kávéháztulajdonos intézte az elnökséghez, melyben előadja, hogy egy év előtt üzletében a szeszes italokat confiscálták, mert ő nem bírt regale-joggal. Ő azonnal folyamodott e jogért, de kérvénye még máig sem nyert elintézést. Időköz­ben a belügyminiszter, több felfolyamodásra, rende­letileg kimondotta, hogy a kávésoknak az iparenge­délyen kívül más jog a szeszes italok árulhatására nem szükséges. Ő most lépéseket óhajt tenni szenvedett költségei visszatérítése iránt s erre nézve a körtől kér tanácsot. Egy helybeli hitelszövetkezet pedig az iránt kereste meg az elnökséget, hogy a fő­város által jogtalanul rovatott meg adóval, mely ellen a kellő lépések megtevésére a kört kéri. Mind a két ügyben legközelebb általános értekezletet fognak egybe hívni. Az országos magyar gazdasági egyesület állat­­tenyésztési szakosztálya a fővárosi tejtermelők szövet­kezetének megalakítása ügyében f. hó 1- án (kedden) délelőtt 11 órakor a Köztelken ülést tart. A parkolási tanfolyamok, mint a központhoz be­érkezett tudósításokból kitűnik, a vidéken is mindin­kább terjednek, miután az újítás hasznát, mely a ko­vács­iparnak fölötte előnyös lendületet van hivatva adni, a vidéken is felismerik. Legközelebb az ország különböző vidékén 5 helyen fognak ily tanfolyamot nyitni. Csőd Szerbiában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a Szerbiában előfordult következő csőd­esetről nyert értesítést: Guttman B. belgrádi keres­kedő ellen a belgrádi kereskedelmi törvényszéknél csőd nyittatott; a bejelentés napja­i, január 24/12- dike, a tárgyalás napjai, január 27/15-dike. Az ó­becsei első takarékpénztár folyó hó 28-án tartja X. évi rendes közgyűlését. Az intézetnek mér­lege szerint a múlt évre eső 14,690 frt 64 krnyi nye­reségből fordíttatik a tartalékalap alapszabályszerű 10°/0 dotatiójára 1469 frt 07 kr, az igazgató és hely­­igazgató jutalékára 1057 frt 68 kr, az igazgatótanács és felügyelő bizottság jutalékára 925 frt 56 kr, leírá­sokra 710 frt, jótékonyczélú adakozásokra 150 frt, tiszti jutalmazásokra 500 frt, a tartalékalap külön do­tatiójára 2130 frt 33 kr. A fenmaradó 7748 frt az 596 darab 100 forinttal befizetett részvényre 13 írtjával osztatik szét. Az intézet tartalékalapja 25,208 frt 50 kr. A kiskereskedők és iparosok hitelszövetkezete. A fővárosi és vidéki kereskedők köre által kiküldött szövetkezeti szakértekezlet folyó hó 11-én tartotta ülését Fromm Antal elnöklete alatt. A tanács­kozás tárgyát a kiküldött szűkebb bizottság jelentése képezte. Mayer Sándor igazgató előadta, hogy a kiküldött bizottság feladata volt azon módokról gondoskodni, mikép lehetne a magyarországi hitel­­szövetkezeteknek kielégítő és olcsó visszleszámitolási hitelt szerezni s igy közvetve a szövetkezeti tagokat olcsó és elég kiterjedt hitelben részesíteni. Miután a szövetkezetek nagyobbrészt apró váltók és adósleve­­lek alapján hiteleznek : ezen apró váltók visszleszá­mítolása a fővárosi nagy pénzintézetek legtöbbje által nem szívesen eszközöltetik, az adóslevelek pe­dig épen nem adhatók tovább. A dolog ily állásában az igazgató a szűkebb bizottságban azon indítványt tette, hogy egy külön, legalább egy millió alaptőké­vel rendelkező leszámítoló intézet létesíttessék, mely intézetnek, tekintettel azon körülményre, hogy a szö­vetkezetektől átvett apró váltókat és adósleveleket nem adhatja tovább, a takarékpénztári üzlettel is kell foglalkoznia, hogy ez után t. i. a takarékbetéte­sek által szerezze be a szövetkezetek szükségletének megfelelő pénzkészletet. Hogy ez lehetséges legyen, a betevőket okvetlenül oly előnyökben kell részesíteni, milyeneket a takarékpénztárak nem nyújtanak. Ezen czél elérhető, ha a betevők a takarékpénztári üzlet jövedelmében, a rendes kamaton felül, részesíttetnek. Ezt annyival inkább ajánlja, mert ez az igazság kö­vetelménye is. A szűkebb bizottság az eszmét elfogad­ván, az igazgatót egy emlékirat és az alapszabályok kidolgozásával bízta meg, miket a bizottság által tett apróbb módosításokkal be is mutatott. Az emlékira­tot egész terjedelmében elfogadták s a terv financiro­­zásával egy szűkebb körű bizottság bízatott meg. Az országos magyar gazdasági egyesület isko­latakarékpénztári szakosztályának a szűkülés alkal­mával kiküldött bizottsága ma délután 4 órakor a Köztelken ülést tartott. Jelen voltak: elnök gr. Ká­rolyi Sándor, alelnök Weisz B. Ferencz, a közokta­tási minisztérium részéről Mayer Miksa titkár, jegyző dr. Szabó Ferencz. A tanácskozás tárgyát gr. Károlyi Sándor szakosztályi elnök azon indítványának meg­beszélése képezte, mely szerint tekintve az iskolata­karékpénztárak szaporodtával az országos gazdasági egyesületre háramló felelősség szaporodását, óhaj­tandó volna, ha ezen pénztárak kezelésével megbí­zottakat bizonyos módon ellenőriznék. Az elnök reá mutat az iskolaszékekre, mint melyek a legegyszerűbb módon hajthatnák végre az ellenőrzést; másrészt reá mutat a hazánkban is valószínűleg nemsokára meg­honosítandó postatakarékpénztári intézményre, mely­nek az iskolatakarékpénztári intézmény mintegy a gyűjtője, artériája. Hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg a bizottság, hogy addig is, míg majd a postatakarékpénztári intézmény életbe lép, csakis olyan jelentést fogad el az iskolai év végével tanítók­tól, mely jelentéseket az iskolaszék vagy a községi lelkész vagy a községi elöljáróság láttamoz. A szám­adásoknak évközben való ellenőrzéséül pedig köteles a kezelő tanító a község egyik tekintélyes tagját fel­kérni, hogy időközönként a számadásokat átvizsgálja. A láttamozott kimutatásokat a tanítók a tanfel­ügyelő útján küldik az országos gazdasági egyesület­hez. Végre elhatározta a bizottság, hogy a szakosztály beleegyezésével megkeresi az országos gazdasági egyesület igazgató választmányát, hogy kérje fel a közoktatási minisztert, hogy ezen határozatokat az iskolaszékekkel, a községi lelkészekkel és elöljárók­kal tudassa és őket hívja fel, hogy az intézmény fej­lődését lehetőleg előmozdítsák és a kívánt láttamozást megtegyék. Ezzel az ülés véget ért. A felső torontáli ármentesítő társulat árterének kiegészítő rész­ét képező azon temesmegyei árterüle­tekre nézve, melyek a Temes megyében elvonuló marosi töltések által vannak némileg ármentesítve, már évek­­ -jegállapodás jött létre, a nevezett társu­lat s Temes megye, illetve a temes megyei érdekeltek között, hogy a nevezett társulat a kérdéses töltéseket illetőleg egyelőre csakis a műszaki felügyelet köt­­­ességét vállalta magára és csak akkor határoztatak a jelzett töltések egészen a torontáli társulat keretébe levonatai, a midőn azok az illetők által teljesen véd­­képes állapotban kiépíttettek.­­ Minthogy azonban a kérdéses töltés megfelelő állapotban mindeddig ki nem építtetett, de ennek folytán a torontáli társulat a Temes és Torontál megye között legrégibb idő óta fennálló határtöltést volt kénytelen összerejéből fenn­tartani és tatarozni, mely czimen a jövő évi költség­­vetésben is 38,318 frt 83 krnyi összeget irányzott elő, ez okból a nevezett társulat azon kéréssel fordult a közmunka és közlekedésügyi miniszterhez, hogy an­nak meghatározása végett, mennyiben tartoznak a fent emlitett töltés fölépítéséhez maguk az illető te­­mesm­egyei érdekeltek s mennyiben Temes megye ha­tósága hozzájárulni — egy miniszteri kiküldöttet ren­deljen ki, ki a nevezett társulat, valamint Temes me­gye és a temesi érdekeltek képviselőinek közbenjötté­­vel a szükséges tárgyalásokat megtartván, annak alap­ján úgy az építési költségekre vonatkozó hozzájáru­lási arány, valamint a töltés kiépítésének záros ha­tárideje is megállapittassék.­­ A miniszter a társu­lat ezen kérését figyelembe véve, a tárgyalást elren­delte, mely Rapaics Ráda miniszteri tanácsos veze­tése alatt Nagykikindán 1883. január 24. d. e. e. 10 órakor fog megtartatni. E tárgyaláshoz Temes megye alispánja részéről a megye közönsége képviseletében Rácz Atanáz, kir. tanácsos alispán és Capdebo Fe­­rencz aljegyző, továbbá mint szakértő Petrovics Mik­lós királyi főmérnök, megyebizottsági tagok küldet­tek ki. Kereskedelmi szerződés Szerbia és Németország között. A Szerbia és a német birodalom között megálla­pított kereskedelmi szerződés tíz évre szól és a legna­gyobb kedvezmény alapjára van fektetve. Szerbia több engedményt tett Németországnak, különösen gyapjú és gyapotszövetekben, kötött árukban, varrógépekben, festékekben, játékszerekben, bőrárukban; ezen czikkek vámját 5—7°/C-kal szállították le. A consularis szer­ződés analóg tartalmú a többi consularis szerződé­sekkel. A központi pályaudvar építésénél szükséges vas szerkezetek szállítása czéljából, az összes nagyobb magyarországi és osztrák gyárosok, valamint a ma­gyar államvasutak gépgyára és a Fives Lille társulat meghívást nyertek. Az ajánlatok a hó végéig nyúj­tandók be. A szállítmányok értéke több mint 200,000 frt, a határidő 1883. vége, mert a jelenlegi pályaud­var szűk volta miatt az uj személy-pályaudvart leg­később 1884. tavaszán meg akarják nyitni. Mid számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. Gazdasági és üzleti tudósítások. Zenta, január 12. (A »Nemzet« tudósítása.) A már egynéhány hét óta tartó valóságos tavaszi idő­járás megváltozott és a tél a lefolyt hét elején végre­­valahára teljes szigorával uralomra lépett. A jég csípős, erősen maró. A vetések állása kielégítő, mi­előbbi tavaszra volna szükségünk, hogy azok meg volnának óva a hideg kártékony befolyásától. Gabo­naüzletünk pang. A kínálat szerfölött mérsékelt, de a vételkedv is korlátolt. Hetipiaczaink, mint rendesen ez időszakban, gyengén vannak látogatva. A magán­­forgalom is szűk korlátok között mozog és csak egy­néhány apróbb tételekre szorítkozik. Más gabona­áraink inkább névlegesek. Jegyzünk: Búza 8.80— 9.10 frt, árpa 5.40—5 frt, zab 5.50—5.70 frt, kuko­­ricza tavaszi beszállítással 5—5.20 frt, mind 100 kigként. Cservenka, jan. 10. (A »Nemzet« tudósítása.) Végre beköszöntött a várva várt tél, három-négy nap óta 8—10° C. szerint a hőmérsék, úgy hogy a Perencz-csatorna egészen befagyott, még csak hóta­­karóra volna szükség a kitűnően álló vetések érde­kében. Az üzlet eddig az utak járhatlansága követ­keztében pangott, de tegnap óta megélénkült, a be­hozatal nagyobb. Jegyzéseink: Búza 77 — 78 kgm. 9—9.10 frt; zab 5.50—5.60 frt; árpa 6.40—6.60 frt. 100 kgkint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — Január 1S. Olcsóbb minőségű sertésekben nagy a készlet s az az üzletet lanyhává teszi ; a forgalom jelentéktelen. — Magyar öreg nehéz 60 — 61, fiatal nehéz 62—62’/», közép 61 — 62, köny­­nyü 59 —60. Szedett nehéz 58 — 59, közép 57—58, könnyű 56 — 57. Romániai bakonyi nehéz 60—62 átmeneti, közép 58 — 59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti, eredeti nehéz-----át­meneti, könnyű---------átmeneti. — Szerbiai nehéz-------­------átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 40/„ levonással 50—56, 2 éves 53—56 — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/» levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Január II. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán elkelt egy rakomány bánáti tengeri 6.11 írtjával. Egyébben nem volt forgalom, irányzat s jegyzés változatlan. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.53—9.55. — Bá­náti tengeri május—júniusra 6.12—6.14. Szokvány­­zat tavaszra 6.52—6.55. Káposztarepcze 1883. aug. szept. 13.8­8—13.50. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) Ma délután sok csalódáson ment keresztül a tőzsde. Páris igen magas járadékárakat küldött. 5 százalékos 115.90. — Mire itt mindenféle értékek emelkedtek. Később Berlinből újra a tőzsde megadóztatásának ijesztő réme hallat­szott, s erre azután a hanyatlás ismét általános lett. — Hogy mennyi igaz mindebből, nehéz kitalálni. Elég az ahhoz, hogy a javulásnak sokan szegülnek ellene — per fás et nefas. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 85.60 —85.40—85.45. Magyar 5 százalékos papírjáradék 84.80—84.70—84.75. Osztrák hitelintézet 283.60— 281.70—282.30. — Magyar hitelbank 272. — Ma­gyar leszámítoló bankrészvények 891/s_89.75. __ Osztrák államvasuti részvények 327,75. A zárlatkor 6 órakor ezen áraktól semmi változás nem volt többé észlelhető.

Next