Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)
1883-09-11 / 249. szám
Szerkesztőség : Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részeit illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS ELADÓ-HIVATA : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................................... 2 frt. 3 hónapra .................................... 6 > 6 hónapra ...................................................... 12 > Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ........................... 1 .n. évi folyam. Budapest, 1883. kedd, szeptember 11. 249. szám. Budapest szeptember 10. A culturmérnöki szakképzés. Alig néhány éve, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium életbe léptette a culturmérnöki intézményt s máris oly szép eredményeket képes az felmutatni, amelyek méltán elismerést kelthetnek e fiatal intézmény s annak jeles vezetője és megteremtője, Kvassay Jenő iránt. Azon egészséges fejlődés, melynek gazdasági életünk terén máris — bár ugyan még aránylag csak szórványosan — örvendetes jelei mutatkoznak, természetszerűleg maguk után vonandják a culturmérnöki intézmény további és tágabb körű kifejlesztését, oly irányban, amint az az országos gazdasági egyesület kebelében is élénk eszmecsere s ha jól emlékszünk, ebből kifolyó felterjesztés tárgyát képezte. Ehhez azonban nem elég pusztán a culturmérnöki — mint gyakorlatai! — intézmény kifejlesztése és tágabb alapokra fektetése, de múlhatatlanul szükséges, hogy mód és alkalom nyujtassék az e pályára készülő ifjaknak kellő szakszerű kiképeztetésükre. S e kiképeztetés dolgában, — sajnálattal kell constatálnunk — véghetetlenül gyöngén állunk."A culturmérnök részére ugyanis nem elegendő azon elvont elméleti és szorosan vett technikai kiképzés, amelyet a műegyetem általános iránya mellett nyújtani képes. A culturmérnök egész működésének alapja: a mezőgazdaság, ennek javítása az ő feladata, amelynél tehát pusztán elméleti és elvont technikai ismeretekből és elvekből nem lehet és nem szabad kiindulni. A culturmérnöki szakképzésnek elengedhetetlen feltétele tehát, hogy a technikai és gazdasági elvek kapcsolatosan tárgyaltassanak. További kelléke a culturmérnöki szakképzésnek — amit ugyan nemcsak ennél, de úgy a gazdasági, valamint a technikai szakképzésnél is irányadóul kellene venni —, hogy az folytonos tekintettel és vonatkozással legyen a hazai viszonyokra. Ha ezt nem téveszti szem elől az oktatás, akkor a kezdő fiatal szakember nem fog lépten-nyomon fennakadni a gyakorlatban, s nem fog felkapni és vakon követni eszméket és nézeteket, amelyek az ő feladatának megoldásánál nem alkalmazhatók s talán több kárt mint hasznot okoznának. A culturmérnöki szakképzés kétségtelenül rendezést, szervezést igényel, s nincs okunk rajta kétkedni, hogy Trefort Ágoston miniszter úr, kinek a hazai felsőbb oktatásügy fejlesztése körül oly kiváló érzéke, oly maradandó érdemei vannak, bizonyára ki fogja terjeszteni a technikai szakképzésnek ez irányú fejlesztésére is magas figyelmét. Műegyetemünkön ugyanis jelenleg csak egy ága van a culturmérnöki szakképzésnek képviselve, ez is azonban csak annyira, amennyiben egy ügybuzgó szakférfiú, Gonda Béla miniszteri főmérnök, már évek óta rendes előadásokat tart, mint magántanár — minden legcsekélyebb díjazás nélkül — a mezőgazdasági vízműtanból, mely előadásaiban részletesen tárgyalja, mindenekelőtt azon természeti tényezőket, amelyek a patakok és folyók képződésére és vízjárására, úgyszintén a tavak, mocsarak képződésére stb. befolyást gyakorolnak. Ennek megfelelőleg bevezetésül rendszeres — bár a rendelkezésre álló rövid idő miatt csak vázlatos — climatológiát adj elő, különös tekintettel hazai viszonyainkra, s e részben közli mindazon adatokat s azok felhasználása módját, amelyek folyószabályozásoknál, tavak, mocsarak és belvizek levezetésénél, nemkülönben talajcsövezéseknél és földöntözéseknél irányadók. Külön tárgyalja a talajviszonyok befolyását a folyók, tavak, mocsarak képződésére s azok rendezésére, illetve levezetésére. Részletesen tárgyalja az ármentesítés kérdését, az ártalmas vizek levezetését, a talajszikkasztás és földöntözés különböző nemeit, melylyel kapcsolatban megismerteti a hazában ez irányban eddig létesített nevezetesebb műveleteket, az azok tervezésénél és kivételénél követett eljárást s a műveletek eredményeit. Előadásaiban — a tárgy természeténél fogva s tekintettel az elérendő czélra — túlnyomólag gyakorlati irányt követ s előadásait jellemzi az a világos közvetlenség, a mely az egyes kérdéseket nem az elmélet szemüvegén s nem a különféle theoreticusnál theoreticusabb német szakművek nyomán, hanem főleg és elsősorban saját tapasztalatai alapján tárgyalja, amely tehát már kiállotta a gyakorlat tisztító füzét. Nincs szándékunk ezen előadások részletes ismertetésébe bocsátkozni; ezeket is csak azért említettük fel, hogy felhívjuk az illetékes körök figyelmét a culturmérnöki szakképzés szervezésére s egyúttal kifejezzük azon óhajtásunkat, hogy addig is, míg ez megtörténhetnék, igyekeznének az illetők megnyerni oly szakférfiakat, akik az imént ismertetett nagyfontosságú tantárgy mellett a gazdasági építészetet és gépészetet volnának hajlandók előadni, amelyekkel a kultúrmérnöki tágabb hatáskörre is kellőleg elő lehetne készíteni az e pályára lépni szándékozó ifjúságot. P. B. s ezáltal a termelő és fogyasztó között közvetlen öszszeköttetést hozzon létre. Ma, midőn az országnak bő gyümölcstermése van, a gyümölcs mintacsarnok intézménye kétszeresen szükséges, mert tudvalevő körülmény az, hogy Budapest nemes gyümölcs szükségletét eddigelé nagy részben a külföld fedezte, s jelen évi bő termésünkkel végre meg kell tennünk a kísérletet arra, hogy az ország fővárosában a hazai gyümölcscsel az idegent kiszorítsuk. Hogy azonban ezt sikerrel tehessük, figyelmeztetnünk kell hazai termelőinket két körülményre: 1-szer a kellő csomagolásra, 2-szor és különösen arra, hogy csakis a mutatványnak megfelelő árut küldjenek be. A fővárosi gyümölcskereskedők azért fordultak főleg a külföldhöz, mert onnan jól csomagolva és a mutatványnak mindig megfelelő árut kaptak, ellenben telve vannak panaszokkal a magyar termelők ellen, kik sem csomagolásra nem ügyelnek kellően, sem arra, hogy a mutatónak megfelelő gyümölcsöt küldjenek. Hogy tehát a fővárosi gyümölcskereskedők e méltányos panasza a jövőben alappal ne bírjon, szükségesnek tartjuk a termelő közönséget 1-ször a csomagolásra nézve figyelmeztetni, és felhívni figyelmét arra, hogy sértetlenül az alma, körte és más gyümölcsfélék kosarakban (ez előnyösebb) vagy ládákban úgy szállíthatók, hogy ha a gyümölcs lehet, szorosan rakatik egymás mellé, úgy hogy az után rázás által helyéből ne mozdulhasson. Akár papirosba, (sokan ezt tartják legjobbnak) akár finom sarjúba, vagy polyvába történjék e csomagolás, ezen elvet soha sem szabad szem elől téveszteni. Egy másik fontos követelmény a szállításnál még az is, hogy a gyümölcs folyton circuláló levegővel bírjon, s azért is ha a szállítás ládákban történik, — oldalai több helyen kifurandók, hogy az így támadt nyílásokon a levegő szabadon járhassa a gyümölcsöt. Egy másik fontos körülmény az, hogy a mutatványnak megfelelő gyümölcs küldessék be. Erre nézve szükséges volt a gyümölcs mintacsarnok szabályzatát azzal pótolni ki, hogy az eladott gyümölcs átvételénél a vevő a mintacsarnok kezelőségét igénybe veheti, s ha ez a szállított árut nem találja mutatványszerűnek, az esetben az áru visszautasíttatik. S hogy ennek érvénye legyen, még az is felvétetett a szabályzatba, hogy minden kistermelő, ki a gyümölcs mintacsarnok útján árusítja el terményét, köteles magát alávetni a mintacsarnok szabályzatának. A téli gyümölcsévad nem sokára kezdetét vevén, a mintacsarnok is elkezdendi működését, s azért a szabályzatból fölemlítjük a következő pontokat: Az eladásra szánt gyümölcsből 1—1x/2 kilogrammnyi mutatvány küldendő be az országos gazdasági egyesülethez. A termelés helyének a vasúttóli távolságnak, úgy szinte az eladásra szánt mennyiségnek megnevezésével. A beküldő tartozik a darabonkénti, egy métermázsánkénti árat megnevezni úgy az eladás helyén mint loco Budapest. Ha azonban az árra nézve tájékozva nincsen, akkor a mintacsarnok kezelősége részéről az esetleg történt kínálatok az eladóval közöltetni fognak. Felhívás a hazai gyümölcstermelőkhöz. Az országos magyar gazdasági egyesület már az elmúlt évben egy gyümölcs mintacsarnokot létesített azon czélból, hogy eladásra szánt gyümölcs-mutatványok kiállítása által a nemes gyümölcsöt a budapesti és más fogyasztó közönséggel megismertesse. A kereskedelmi és ipari szakoktatás az aradi kereskedelmi iparkamara területén. — Két közlemény. — II. Békés megyében az iparos tanonczok múlt évi szeptember hó 4-én összeiratván, létszámuk e megyében 885-nek találtatott. Ezek csak négy városban vannak oly számmal, hogy a százat meghaladják, u. m. B.-Csabán 162, Gyulán 157, Orosházán 125 és Szarvason 107 ; a többi községekben feltűnően csekély számmal vannak. Megjegyzendő azonban, hogy a megyei közegek által eszközölt összeírás számai távolról sem érik el a népszámlálás adatait, s ennélfogva fel kell tennünk, hogy sokkal több az iparos tanuló, mint amennyiről az összeírás számai vallanak. Ennek oka az, hogy az alárendelt községi közegek által eszközölt összeírásnál sok iparos eltagadja tanonczát. A 885 összeírt iparostanoncz számára külön vasárnapi iparos ismétlő iskola létezett már eddig is Csabán, Gyulán és Szarvason, melyekbe jelenleg 170, 175 és 77, összesen 422 iparostanoncz jár. Gyulán és Csabán, a képzetlenek egy előkészítő osztályban írni és olvasni, a többiek a II. osztályban számolni és fogalmazni tanulnak. A szarvasiak a rajzban is oktattatnak hetenkint egy órában, a csabaiak fél óra alatt, a gyulaiak épen nem. Csabán és Gyulán az ipartanodai bizottság megalakulván, e tanév végével e két városban rendes alsó fokú ipartanoda állíttatott fel és remélhető, hogy eziránt a tárgyalások Szarvason és Orosházán is meg fognak kezdethetni. Csanád megyében, Makón a legközelebb múlt években a kereskedői és iparostanonczok ismétlő iskolailag a többi ismétlő tankötelesektől elkülönítve oktattatnak egy tanító által. A folyó 1882/ 3-ik tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak 1882-ből 14510. szám és 23439. sz. a. kiadott rendeletei s az iparos tanulók iskoláinak szervezetére kiadott utasítása alapján a város megalapította az iparos tanhatóságot, s az iparosok oktatását e folyó tanév második felétől u. m. február elsejétől teljesen a kereskedői tanonczokétól elkülönítette. Ennek alapján a kereskedői tanonczok most külön oktattatnak heti 6 órában. Ezen iskolának az első félévben 46 növendéke volt, most van 50, kik közül 40 helybeli, 10 megyebeli vidéki. A tantárgyak 1. magyar olvasás, 2. kereskedelmi irálytan, 3. egyszerű könyvvitel, 4. számtan, 5. földrajz, 6. hazai történelem, 7 alkotmánytan. A tanítási eredmény: dicséretes. Az iparos tanonczok ezen tanév első felében, míg az elkülönített oktatás rendszeresíttetett, a rendes ismétlő iskolába jártak, február 1-je óta elkülönítve a miniszteri tanterv szerint oktattatnak heti 7 órában, melyből 3 heti óra a szükséges rajzra fordíttatik. A folyó tanévben szerveztetett: a) az előkészítő osztály, b) a miniszteri szervezet szerinti első, c) a második osztály. A beírott és feltárt tanulók száma 187. Maga az oktatás ily alakban csak febr. elseje óta vezettetvén, az eredmény ma még nem ítélhető meg alaposan, csak is a működő tanerők szorgalma és képessége, a felügyelet s ellenőrzés folytonossága nyújt reményt a kellő sikerhez Hunyadmegyében. Déván az 1882/a tanévre beiratkozott összesen 74 tanoncz, ezekből tartozik az iparos-osztályhoz 60 tanoncz, a kereskedői osztályhoz 14 tanoncz, összesen 74 tanoncz. A tanítási czél minél sikeresebbé tétele szempontjából a következő szervezet hozatott be: Az iparos tanonczok, képzettségük szerint három csoportba osztattak és a szerint is járnak az iskolába. A kereskedő tanonczoknak: Olvasás, kereskereskedelmi számtan, egyszerű könyvviteltan, kereskedelmi levelezés és kereskedelmi földrajz. A tanítás ellenőrzése szempontjából minden tanoncz úgynevezett ellenőrző könyvecskét kapott, melybe minden hónapban erkölcsi magaviselete, szorgalma, előmenetele, mulasztott órái (mentettek vagy nem mentettek) pontosan bejegyeztetnek, és főnökeik, illetőleg mestereik által aláiratnak. Petrozsényben 4, Hátszegen 7 tanoncz járt az ismétlő iskolába. Piskin a múlt évben nem rendeztetek be az iparos tanulók külön iskolája. Szászváros-széknek, mint törvényhatóságnak, Hunyad megyébe tett bekebeleztetése után, a szászvárosi ipariskola felügyelete, a szász nemzeti egyetem intézkedése következtében, a városi képviselő testületre szállott át. A városi képviselő testület a szabályok értelmében felügyeleti jogát egy általa választott iskolai bizottságra ruházta át, mely bizottságot 1878. június 27-én meg is választotta. A bizottság elnöke a városi polgármester. A bizottság működését csak november hóban kezdette meg. Ekkor választattak meg a tanítók, írattak össze és osztályoztattak az iparos tanulók. A iskolai bizottság a tanulók osztályozása, a tananyag és tannyelv beosztásánál arra törekedett, hogy az oktatástól a tanuló ifjúságra lehető legnagyobb haszon háromoljék. Minthogy pedig az előadásokból sikert csak úgy lehet remélni, ha a tanulók az előadásokat meg is értik, vezérelvül mondatott ki, hogy a lehetőség határai között, minden tanuló oly nyelven hallgassa az előadásokat, melyet ért. E végből az iparos tanuló ifjúság 2 előkészítő és 2 iparos osztályba osztatott be, és pedig úgy, hogy a második előkészítő osztály két párhuzamos osztályra szakítattott. Az első előkészítő osztályban, minthogy az ezen osztályba járó tanulók legnagyobb része román, a tannyelv is román volt. A második előkészítő osztályba járt tanulók vegyes ajkúak, németek, magyarok és románok. Többségben voltak a magyarok, azután a németek, végül a románok. A románok azonban, minthogy többnyire vagy magyar, vagy német iskolából kerültek ki, egyik vagy másik nyelvet értették. Ennek következtében és azért is, mert az ez osztályba eső növendékek igen nagy számmal voltak, a II-ik előkészítő osztály két párhuzamos A. és B. osztályra osztatott. Az elsőben a tannyelv magyar, a másodikban német volt. A románok , nyelvismeretükhöz képest osztattak be, kik magyarul tudtak a magyarokhoz, kik németül a németekhez. Az első iparos osztályba eső tanulók nagy többsége magyar volt, ugyanezért ez osztályban a tannyelv is magyar lett, egy tantárgy azonban németül adatott elő. A második iparos osztály növendékeinél épp megfordítva állott a dolog, ott a többség német volt, ugyanazért az előadási nyelv is német lett, egy tantárgy azonban itt is magyarul adatott elő. Minthogy az iskolai bizottság az előkészítő munkálatokat csak november havában végezhette be, az előadások december 1-én kezdettek meg. December elejétől június 22-ig az 1-ső előkészítő osztályban tartatott 105 óra, a második előkészítő osztályban 147, az I-ső iparos osztályban 150 1/2, a II-ik iparos osztályban is 150 1/2 óra. Az első előkészítő osztályban 15 tanuló mulasztott 385 órát, egy tanulóra tehát esik átlag 26 óra. A második A. előkészítő osztályban 38 tanuló mulasztott összesen 827 órát, miből átlag egy tanulóra esik 22 mulasztott óra. A második B. előkészítő osztályban 24 tanuló mulasztott összesen 563 órát, miből egy tanulóra esik átlag 23 óra. Az első iparososztályban 16 tanuló mulasztott összesen 178 órát, miből egy tanulóra átlag esik 11 óra. A második iparos osztályban 14 tanuló mulasztott összesen 390 órát, miből egy tanulóra esik átlag 27 óra. A tanulók általán szívesen jártak az előadásokra ; a mulasztások legnagyobbrészt onnan származtak, hogy a mesterek tanítványaikat az iskola pontos látogatásában sokszor akadályozták. Az ipariskola 5 osztálya 3 helyen volt elhelyezve. Az előadások kedden, csütörtökön és pénteken este 7—9 óráig, a rajztanítás pedig minden vasárnap délelőtt 8—12-ig tartott. Ez utóbbi napon felváltva egyik héten 8—10-ig, másik héten 10—12-ig tanultak ugyanazon tanulók, oly czélból, hogy legalább minden második vasárnap mehessenek el a templomba is. A fűtés, világítás és takarítás költségeit a város vette magára oly formán, hogy a nevezett intézetnek 2 öt tűzifát és 40 frtnyi összeget szavazott meg minden osztályért. Tanítóeszközökkel az illető tanintézetek látták el az ipariskolát. A tanulók által használt taneszközök többnyire az ipariskola költségén lettek beszerezve. Az ipariskolába beíratta magát az év folytán: az I-fő előkészítő osztályba 15, a második előkészítő A. osztályba 43, a második előkészítő B. osztályba 25, az I-ső iparos osztályba 27, a II-ik iparos osztályba 16, összesen 122. Időközben legény lett 13, eltávozott, maradt tehát az év végén 103 tanuló. Mai számunkhoz félig melléklettan csatatok Közlemények. A szöllőművelésnek, s különösen a Duna és Tisza közötti rónán fennálló homoktalaj a szőllőskerteknek, mint nemzeti vagyonnak s adóalapnak megvédése tekintetéből — értesülésünk szerint — Kecskemét város közigazgatási bizottsága, következő intézkedések megtétele iránt tett előterjesztést a kormányhoz : 1. A mesterséges bőrgyártás vagy egészen betiltassék, vagy a legszükségesebb korlátok közzé szoríttassék. 2. A vízzel feleresztett szesznek, mint pálinkának kimérése, átalában eltiltassék, s a szesz elárusítása csak iparczélokra engedélyeztessék. 3. A borfogyasztási adó megállapításánál, a hegyi szőlők és szőlőskertek, főleg a futóhomok megkötésének czéljából ültetett szőlők termése közt, a homoktalajú szőlők védelmére, megkülönböztető módosítás rendeltessék el és végül, hogy az új kataster megalkotásánál, a tiszta jövedelem kiszabására nézve a vidék-, a talaj-, a forgalomminőség, és termelési viszonyokhoz képest, méltányos és igazságos arány állapíttassák meg. A tenyészállatvásárról. Az idei tenyészállatvásárnak különös érdeket fog kölcsönözni az, hogy az osztrák alpesi vidékek tenyésztői is meg fognak jelenni ; nevezetesen: Feuchtner József pinzgaui birtokos szt.-johanni csirászatából, 28 pinzgaui marhát jelentett be a vásárra. Nem kevésbé örvendetes jelenség az is, hogy Tisza István úr, a miniszterelnök fia s a biharmegyei gazdaegyesület alelnöke, Biharmegye gazdáit arra bírta, hogy collective jelentsenek be a vásárra, mi a legjobb eredmény által kísértetett. Rosenthal Alfréd vállalkozó importeurünk pedig Fulcher Tamás angol tenyésztő megbízásából. Shorthornbikákat, norfolki szarvatlan fajból bikát és tehenet, továbbá valódi angol sertéseket jelentett be. Utolsó közlésünk óta még bejelentetett a fentebbieken kívül Eördög Alajos Berkshire-sertéseket, Freystädtler Vilmos hazai, a kassai gazda tanintézet berkshirei és mecklenburgi keresztezéseket, simentháli és kuhlandi tiszta vérű állatokat, továbbá simentháli és kuhlandi keresztezést; báró Königswarter Mór Csabacsüdről pinzgaui, magyar és pinzgaui keresztezést magyar fajtával. Ezenkívül gróf Schmidegg János, gr. Desewffy Dénes, Spitzer Mór jelentettek be különféle tenyészanyagot. Gazdasági ösztöndíj: Kapriorai Vodianer Albert ur, ki 1880-ban 3 éven át, évenkint 150 forintot ajánlott fel az országos gazdasági egyesületnek egy növendéknek az istván-telki földmives iskolábani kiképeztetése czéljából, ezen ajánlatát újból 3 évre megújította. Örömmel veszünk alkalmat arra, hogy Wodianer úrnak ezen hazafias áldozatkészségét köztudomásra hozzuk. Az országos iparegylet ipariskolai felügyelő bizottsága, legutóbb Mudrony Soma elnöklete alatt megtartott ülésén, beható eszmecsere után elhatározta, hogy az igazgatóságnak a következő pontokat fogja előterjeszteni és pedig: a) Hozassék be 1—1 évre,fejenként 1 frt. tandíj és keressék fel a miniszter, hogy az ipariskolai szabályzatok erre vonatkozó pontjának szükség szerinti módosítását engedje meg; b) a nagyobb fővárosi ipartelepek tulajdonosai aláírási ívek utján keressenek fel, hogy az ipartanodai alap gyarapításához, tőlük telhetőleg hozzájáruljanak; c.) a fővárosi tanács az igazgatóság utján az ipariskolai dotatió felemelésére kérendő fel; d.) az igazgatóság tegyen annak idejében lépéseket, hogy az 1885 évi állami előirányzat összeállításakor, az ipartanodák eddigi évi dotatiója aránylag, azaz az évről évre mutatkozó nagyobb szükséglethez képest, nagyobb összegben előirányoztassék. Kokesch Sándor abbeli indítványára, hogy"a bizottsági tagok nemcsak az évi vizsgákon legyenek jelen, hanem a tanév folyamán is minél többször látogassák meg az ipariskolákat, elhatároztatott, hogy az ez ügyben már kiadott igazgatósági körrendeletre a bizotsági tagok figyelme újólag felhívassék. Elnek szóba hozván különösen az ipariskolai olvasókönyvek mikénti kezelését, czélszerűnek véli e tekintetben egy részletes útmutatás kidolgozását, melyben egyfelől a tanterv, másfelől a tanmód meghatározva legyen. E czélra, Hajnal Adolf javaslatára, 5 tagú bizottság kiküldése határoztatott el, melynek tagjaiul felkérettek: Mudrony Soma, Jeny József, Iricsek Ferencz, Hajnal Adolf és Volisch Károly. Vesztegzár megszüntetés. Az osztrák kereskedelmi miniszter lépéseket tett a magyar kormánynál arra nézve, hogy az afrikai és ázsiai török kikötőkből érkező hajók ellen elrendelt 10 napi megfigyelés, az egyptomi choleraveszély szünőfélben tétele folytán, helyeztessék hatályon kívül, s csupán a syriai és arábiai kikötőkből jövő hajókkal szemben tartassák fenn. Ez irányban való egyöntetű intézkedés végett, az olasz kormánynál is megtétettek a kellő lépések. Pesti hazai első takarékpénztár egyesület. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első takarékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjából váltó visszleszámitolás utján összeköttetésben állnak, 1883. julius végén el volt helyezve 1.980,478 frt 93 kr. f. é. aug. havában leszámitoltatott 839,501 frt 47 kr. értékű, s a bankhoz visszleszámitolás végett beadott: 701,110 frt 05 kr. értékű váltó; 648,769 frt 10 kr. értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszámítolva 2.171,211 frt 30 kr. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület 1883. évi augusztus havi forgalmáról következő kimutatást veszszük: I. Bevételek: Betétek 2.152,931 forint 56 krajczár, visszafizetett előlegek 13,945 forint 43 krajczár, kibocsátott pénztárjegyek — frt —kr., visszafizetett jelzálog kölcsönök 171,691 forint 60 krajczár, előlegek és kölcsönök utáni kamatok 141,951 forint 20 krajczár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 5,073 frt 74 kr., különféle díjak : 2,670 frt 63 kr., adó, bélyeg és illetékek 817 frt 15 kr., beváltott váltók 3,114,636 frt 96 kr., váltók kamata 38,336 frt 92 krajczár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 1, 359,828 forint 76 krajczár, fiókpénztáraktól átvett készpénz 470,000 forint — kr., idegen pénztárjegyek 205,000 forint — krajczár, letétek folyószámlára 1,242,489 forint 42 krajczár, értékpapírok számláján —.— forint — kr., visszatérített kamat és kezelési költség 217 forint 88 kr., kétes követelésekből befolyt 85 frt 91 kr, intézeti házak jövedelme 13,150 forint — krajczár összesen 8.932,827 forint 16 kr, pénztári készlet augusztus 1-én 1.276,716 frt 31 krajczár, főösszeg 10.209,543 forint 47 krajczár. I II. Kiadások: Visszafizetett betétek 2.197,242 frt 65 krajczár, betétek utáni kamatok 7,465 forint 46 krajczár, előlegek II, 295 forint 43 krajczár beváltott pénztárjegyek és azok kamata 981 frt 05 kr., jelzálog kölcsönök 128,137 frt 63 kr., leszámítolt váltók 2.841,004 frt 05 kr., vidéki pénzintézetek váltó- és kamatszámláján 1.474,317 frt 27 kr., fiókpénztáraknak átadott készpénz 860,000 frt — kr., fizetmények folyószámlán 653,652 frt 98 kr., értékpapírok számláján — frt — krajczár, hivatalnokok és szolgák fizetése 7,606 forint 51 kr., kezelési költség, adó és illetékek 13,840 frt 64 krajczár, különféle kamatok 208 forint 18 krajczár alkuszdij 650 forint 26 kr, intézeti házakra tett kiadások 5,647 frt 90 kr, idegen pénztárjegyek 1.021,214 frt 13 kr., összesen 9.223,234 forint 14 kr, készpénz maradvány augusztus 31-én 986,309 forint 33 krajczár, főösszeg 10.209,543 frt 47 krajczár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 1.422,808 forint 20 kr., viszszafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.581,133 forint 94 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 595,970 forint 37 krajczár, viszszafizetett betétek s azok kamatai 803,284 forint 71 krajczár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 414,809 forint 19 kr., visszafizetett betétek s azok kamatai 527,559 frt 63 kr., kibocsátott pénztárjegyek — frt — kr., beváltott pénztárjegyek s azok kamata 2,084 frt 20 kr. Bihar-békési helyi érdekű vasút. A belügyminiszter egyetértőleg a pénzügyminiszterrel jóváhagyta a Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Kőrös-Ladány és Vésztő községek képviselőtestületeinek a Békés megye törvényhatósági bizottsága által elfogadott ama határozatait mely értelemben Szeghalom 4,800, Füzes-Gyarmat 1,000, Körös-Ladány 2,400, esetleg 4,000 és Vésztő 3,000 frtot kötelesek évenként fizetni a vasút segélyezésére, mely Nagyváradról kiindulva a Gyoma és Mező-Túr között fekvő Sima csárdánál a m. k. államvasutak tisza-vidéki vonalához fog vezettetni. Az »Erdészeti Lapok« 1883. évi Vill. füzete a következő tartalommal jelent meg: Néhány szó a rossz korban lévő erdők helyrehozásáról. Irta: Fekete Lajos, m. kir. erdőtanácsos. Egy uj költözési képlet. Irta: Horváth Sándor. Magyarország erdőterményeinek áruforgalma az 1882-dik év második felében. Irta: Telkes Simon. Az akáczcsemeték egy újabban felfedezett ellensége. Irta: Rózsay Rezső, m. kir. erdőrendező. Az Ocneria dispár hernyójáról. Irta: Nagy Sándor. Lapszemle. A »Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen.« A »Schweizerische Zeitschrift für das Forstwesen.« Az átmérők kikerekitéséről. Adatok az »Erdészeti műszótár«-hoz. Irták: N. Gy., Ziegelhoffer Mihály, urad. erdész és Erdődi György urak. A magyar nyelv érdekében. Irta: —á—é—, -j- Heyer Gusztáv. Vidéki levél. Irta: Marosi Ferencz. A fapiaczról (B.) Hirdetmény a szegedi erdőőri szakiskola megnyitása tárgyában. Hirdetmény a folyó 1883-ik évben megtartandó erdészeti államvizsga tárgyában. Hirdetmény a folyó 1883. évben megtartandó »erdőőri szakvizsgák« ügyében. Felhívás. Különfélék. A métermértékek rövidített jelzése. A váltó- és mocsárláz ellen. A fák zöld revesedése. A kohók füstje által okozott növénymérgezés. Magyarosodunk. Adományok a »magyar erdőtisztek és erdészeti altisztek segélyezési alapja« javára. Erdészeti rendeletek tára. Az orsz. erdészeti egyesület pénztáránál teljesített befizetések. Előfizetési felhívás az »Erdészeti Rendeletek Tára« második évfolyamára. Hirdető melléklet. A fapiaczról. Budapest, aug. 26-án. (B.) A nyári faüzlet élénk keresletével nem szenvedett változást s miután a külföldre való kivitel sem csökken, az épület- és műszerfára fennálló kedvező helyzet a tartósság kilátásával bír, a tölgyfaanyagoknál. Francziaország kedvezőnek ígérkező bortermése a dongafa keresletét fokozza, s ez anyag ára kerek számban legalább 10°/0-al emelkedett, míg saját szüreti kilátásunk mennyiségben szűkebbnek mutatkozván, hazai piaczainkon hasonló hatással nem bírhat. A tölgyfaanyagok élénk keresletét azonban még nagyobbá teszi a bútoripar terjedő divata, miután Belgiumban, Hollandban, Németországban, magában Londonban és Párisban is, daczára az utóbbiban érezhető lanyhább ipari tevékenységnek, a szoba- és lakásberendezéseknél kiváló mértékben kedvelik és keresik a tölgyfát s ezért arra, az említett helyeken, folyton növekedő mennyiségben van szükség. A tűzifa kereslete leginkább a szénfára szorítkozik, miután a vasgyárak faszén iránti szükséglete emelkedőben van; ami magát a fűtésre való tűzifát illeti, ennél sem mondható hanyatlás, noha többen azon nézetben vannak, hogy ez anyagból felesleges készletek állanak rendelkezésre, amit azonban részünkről még eddig nem fogadhatunk el. (Erdészeti lapok.) Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. A helyi díjszabások II. rész 2. füzetéhez f. évi szeptember hó 15-ével alV. pótlék Kövesd és Zebegény állomások megnyitását az áruforgalomra, továbbá a korlátolt forgalmú állomások jegyzékének kiigazítását, és végül Androhó állomás számára felállított kocsirakományi díjtételeket tartalmazza. Példányok a díjszabási ügyosztályunkban kaphatók. Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság kimutatása az augusztus hó 16-tól augusztus 22-ig terjedő bét bevételéről: 1883. év : 352,507 forint 39 kr. 1882. évi 383,725 forint 13 kr., ehhez bevételek a hajózás kezdetétől folyó év augusztus 15-ig 8.886,292 forint 11 kr., 1882. évi 7.689,376 forint 30 kr. Öszszesen az 1883. bevétele 9.238,799 forint 50 kr., az 1882. évi 8.073,101 forint 43 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasut kimutatása az augusztus hó 19-től aug. hó 25-ig terjedő hét bevételéről: 1883. évi 24,557 forint 99 kr, 1882. évi 21,544 forint 72 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi aug. hó 18-ig 804,145 forint 49 kr., az 1882. évi 754,908 forint 58 kr. Összesen az 1883. év bevétele 828,703 forint 48 krajczár, az 1882. évi 776,453 forint 30 krajczárral szemben. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szeptember 10. Az üzlet jelentéktelen. — Magyar, urasági, öreg nehéz 53.-----54.—, fiatal nehéz 54.50—55.—, közép 55.50—56, könnyű 57-----.—. Eredeti nehéz 54.50—, közép 54.-----55.—, könnyű 56.-----57.—. — Romániai bakonyi nehéz —.-----.— átmeneti, közép 56.—56,50 átmeneti, könnyű 57.-----.— átmeneti, eredeti nehéz—.------.— átmeneti, közép 53—54 átmeneti Szerbiai nehéz —.--------. átmeneti, közép 56.-----57.— átmeneti könnyű 56.-----56.50 átmeneti. — Hízó 1 */, éves élősúlyban 4'/o levonással-----------, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4°/« levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint S aranyforint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 10. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán lanyha volt az üzlet iránya. Eladatott búza tavaszra 11.01 írttól 10.98 írtig, őszre 10.28 írttól 10.25 forintig, tengeri május—júniusra 6.90 forinton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 10.96—10.98. — Szokványbuza őszre 10.24—10.26. Bánáti tengeri julius—augusztusra 6.90—6.92. — Szokványzab tavaszra 7.18—7.20. — Szokványzab őszre 6.70—6.73. •— Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 167/8 i Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Londoni árjegyzések némileg lehangolták a tőzsdét, miért is az árak egy árnyalattal csökkentek. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 86.90—86.95. — 5 százalékos papírjáradék 85.671/2—85.70. — Osztrák hitelbankrészvények 290.50—290.10. — Magyar hitelbankrészvények 288.50—288.76. Leszámítoló bankrészvények 90.25. — Osztrákmagyar államvasuti részvények 321.50. A zárlat 5 órakor nem változott lényegesen és a hangulat alapjában szilárdnak nevezhető , sőt Párisból hírlik, hogy ott nagyobbszerű pénzügyi műveletek előkészületeiről kapunk tudósításokat.