Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1883-09-11 / 249. szám

Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi ré­szeit illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS ELADÓ-HIVATA­­ : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................................... 2 frt. 3 hónapra .................................... 6 > 6 hónapra ...................................................... 12 > Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenként ........................... 1 .­n. évi folyam. Budapest, 1883. kedd, szeptember 11. 249. szám. Budapest szeptember 10. A culturmérnöki szakképzés. Alig néhány éve, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium életbe léptette a cul­turmérnöki intézményt s máris oly szép eredménye­ket képes az felmutatni, a­melyek méltán elismerést kelthetnek e fiatal intézmény s annak jeles vezetője és megteremtője, Kvassay Jenő iránt. Azon egészséges fejlődés, melynek gazdasági életünk terén máris — bár ugyan még aránylag csak szórványosan — örvendetes jelei mutatkoznak, termé­szetszerűleg maguk után vonandják a culturmérnöki intézmény további és tágabb körű kifejlesztését, oly irányban, a­mint az az országos gazdasági egyesület kebelében is élénk eszmecsere s ha jól emlékszünk, ebből kifolyó felterjesztés tárgyát képezte. Ehhez azonban nem elég pusztán a culturmér­nöki — mint gyakorlatai! — intézmény kifejlesztése és tágabb alapokra fektetése, de múlhatatlanul szük­séges, hogy mód és alkalom nyujtassék az e pályára ké­szülő ifjaknak kellő szakszerű kiképeztetésükre. S e ki­­képeztetés dolgában, — sajnálattal kell constatálnunk — véghetetlenül gyöngén állunk."A­ culturmérnök ré­szére ugyanis nem elegendő azon elvont elméleti és szorosan vett technikai kiképzés, a­melyet a mű­egyetem általános iránya mellett nyújtani képes. A culturmérnök egész működésének alapja: a mezőgaz­daság, ennek javítása az ő feladata, a­melynél tehát pusztán elméleti és elvont technikai ismeretekből és elvekből nem lehet és nem szabad kiindulni. A cul­turmérnöki szakképzésnek elengedhetetlen feltétele tehát, hogy a technikai és gazdasági elvek kapcsola­tosan tárgyaltassanak. További kelléke a culturmérnöki szakkép­zésnek — a­mit ugyan nemcsak ennél, de úgy a gaz­dasági, valamint a technikai szakképzésnél is irány­adóul kellene venni —, hogy az folytonos tekintettel és vonatkozással legyen a hazai viszonyokra. Ha ezt nem téveszti szem elől az oktatás, akkor a kezdő fiatal szakember nem fog lépten-nyomon fenn­akadni a gyakorlatban, s nem fog felkapni és vakon követni eszméket és nézeteket, a­melyek az ő felada­­tának megoldásánál nem alkalmazhatók s talán több kárt mint hasznot okoznának. A culturmérnöki szakképzés kétségtelenül ren­dezést, szervezést igényel, s nincs okunk rajta két­kedni, hogy Trefort Ágoston miniszter úr, kinek a hazai felsőbb oktatásügy fejlesztése körül oly kiváló érzéke, oly maradandó érdemei vannak, bizonyára ki fogja terjeszteni a technikai szakképzésnek ez irányú fejlesztésére is magas figyelmét. Műegyetemünkön ugyanis jelenleg csak egy ága van a culturmérnöki szakképzésnek képviselve, ez is azonban csak annyira, a­mennyiben egy ügybuzgó szakférfiú, G­o­n­d­a Béla miniszteri főmérnök, már évek óta rendes előadásokat tart, mint magántanár — minden legcsekélyebb díjazás nélkül — a mező­­gazdasági vízműtanból, mely előadásaiban részletesen tárgyalja, mindenekelőtt azon természeti tényezőket, a­melyek a patakok és folyók képződésére és vízjárására, úgyszintén a tavak, mocsarak képződé­sére stb. befolyást gyakorolnak. Ennek megfelelőleg bevezetésül rendszeres — bár a rendelkezésre álló rövid idő miatt csak vázla­tos — climatológiát adj elő, különös tekintettel hazai viszonyainkra, s e részben közli mindazon adatokat s azok felhasználása módját, a­melyek folyószabályo­zásoknál, tavak, mocsarak és belvizek levezetésénél, nemkülönben talaj­csövezéseknél és földöntözéseknél irányadók. Külön tárgyalja a talajviszonyok befolyá­sát a folyók, tavak, mocsarak képződésére s azok ren­dezésére, illetve levezetésére. Részletesen tárgyalja az ármentesítés kérdését, az ártalmas vizek levezetését, a talajszikkasztás és földöntözés különböző nemeit, melylyel kapcsolatban megismerteti a hazában ez irányban eddig létesített nevezetesebb műveleteket, az azok tervezésénél és ki­vételénél követett eljárást s a műveletek eredményeit. Előadásaiban — a tárgy természeténél fogva s tekintettel az elérendő czélra — túlnyomólag gya­korlati irányt követ s előadásait jellemzi az a világos közvetlenség, a mely az egyes kérdéseket nem az el­mélet szemüvegén s nem a különféle theoreticusnál theoreticusabb német szakművek nyomán, hanem főleg és első­sorban saját tapasztalatai alapján tár­gyalja, a­mely tehát már kiállotta a gyakorlat tisz­tító füzét. Nincs szándékunk ezen előadások részletes is­mertetésébe bocsátkozni; ezeket is csak azért emlí­tettük fel, hogy felhívjuk az illetékes körök figyelmét a­ culturmérnöki szakképzés szervezésére s egyúttal kifejezzük azon óhajtásunkat, hogy addig is, míg ez megtörténhetnék, igyekeznének az illetők meg­nyerni oly szakférfiakat, a­kik az imént ismertetett nagyfontosságú tantárgy mellett a gazdasági építé­szetet és gépészetet volnának hajlandók előadni, a­me­lyekkel a kultúrmérnöki tágabb hatáskörre is kellő­leg elő lehetne készíteni az e pályára lépni szándékozó ifjúságot. P. B. s ezáltal a termelő és fogyasztó között közvetlen ösz­­szeköttetést hozzon létre. Ma, midőn az országnak bő gyümölcstermése van, a gyümölcs mintacsarnok intézménye kétszere­sen szükséges, mert tudvalevő körülmény az, hogy Budapest nemes gyümölcs szükségletét eddigelé nagy részben a külföld fedezte, s jelen évi bő termésünk­kel végre meg kell tennünk a kísérletet arra, hogy az ország fővárosában a hazai gyümölcscsel az idegent kiszorítsuk. Hogy azonban ezt sikerrel tehessük, figyelmez­tetnünk kell hazai termelőinket két körülményre: 1-szer a kellő csomagolásra, 2-szor és különösen arra, hogy csakis a mutatványnak megfelelő árut küldjenek be. A fővárosi gyümölcs­kereskedők azért fordultak főleg a külföldhöz, mert onnan jól csomagolva és a mutatványnak mindig megfelelő árut kaptak, ellenben telve vannak panaszokkal a magyar termelők ellen, kik sem csomagolásra nem ügyelnek kellően, sem arra, hogy a mutatónak megfelelő gyümölcsöt küldjenek. Hogy tehát a fővárosi gyümölcskereskedők e méltányos panasza a jövőben alappal ne bírjon,­­ szükségesnek tartjuk a termelő közönséget 1-ször a csomagolásra nézve figyelmeztetni, és felhívni figyel­mét arra, hogy sértetlenül az alma, körte és más gyü­mölcs­félék kosarakban (ez előnyösebb) vagy ládák­ban úgy szállíthatók, hogy ha a gyümölcs lehet, szo­rosan rakatik egymás mellé, úgy hogy az után rázás által helyéből ne mozdulhasson. Akár papirosba, (sokan ezt tartják legjobbnak) akár finom sarjúba, vagy polyvába történjék e csomagolás, ezen elvet soha sem szabad szem elől téveszteni. Egy másik fontos követelmény a szállításnál még az is, hogy a gyümölcs folyton circuláló levegővel bírjon, s azért is ha a szál­lítás ládákban történik, — oldalai több helyen kifu­­randók,­­ hogy az így támadt nyílásokon a levegő szabadon járhassa a gyümölcsöt. Egy másik fontos körülmény az, hogy a mutat­ványnak megfelelő gyümölcs küldessék be. Erre nézve szükséges volt a gyümölcs mintacsarnok szabályza­tát azzal pótolni ki, hogy az eladott gyümölcs átvéte­lénél a vevő a mintacsarnok kezelőségét igénybe ve­heti, s­­ ha ez a szállított árut nem találja mutat­­ványszerűnek, az esetben az áru visszautasíttatik. S hogy ennek érvénye legyen, még az is felvétetett a szabályzatba, hogy minden kis­termelő, ki a gyümölcs mintacsarnok útján árusítja el terményét, köteles magát alávetni a mintacsarnok szabályzatának. A téli gyümölcsévad nem sokára kezdetét ve­­vén, a mintacsarnok is elkezdendi működését, s azért a szabályzatból fölemlítjük a következő pontokat: Az eladásra szánt gyümölcsből 1—1x/2 kilogrammnyi mutatvány küldendő be az országos gazdasági egye­sülethez. A termelés helyének a vasúttóli távolságnak, úgy szinte az eladásra szánt mennyiségnek megneve­zésével. A beküldő tartozik a darabonkénti, egy mé­­termázsánkénti árat megnevezni úgy az eladás helyén mint loco Budapest. Ha azonban az árra nézve tájé­kozva nincsen, akkor a minta­csarnok kezelősége ré­széről az esetleg történt kínálatok az eladóval közöl­­tetni fognak. Felhívás a hazai gyümölcstermelőkhöz. Az országos magyar gazdasági egyesület már az elmúlt évben egy gyümölcs mintacsarnokot létesí­tett azon czélból, hogy eladásra szánt gyümölcs-mu­tatványok kiállítása által a nemes gyümölcsöt a bu­dapesti és más fogyasztó közönséggel megismertesse. A kereskedelmi és ipari szakoktatás az aradi keres­kedelmi iparkamara területén. — Két közlemény. — II. Békés megyében az iparos tanonczok múlt évi szeptember hó 4-én összeiratván, létszámuk e megyé­ben 885-nek találtatott. Ezek csak négy városban vannak oly számmal, hogy a százat meghaladják, u. m. B.-Csabán 162, Gyulán 157, Orosházán 125 és Szarvason 107 ; a többi községekben feltűnően cse­kély számmal vannak. Megjegyzendő azonban, hogy a megyei közegek által eszközölt összeírás számai tá­volról sem érik el a népszámlálás adatait, s ennél­fogva fel kell tennünk, hogy sokkal több az iparos tanuló, mint a­mennyiről az összeírás számai valla­nak. Ennek oka az, hogy az alárendelt községi köze­gek által eszközölt összeírásnál sok iparos eltagadja tanonczát. A 885 összeírt iparostanoncz számára külön vasárnapi iparos ismétlő iskola létezett már eddig is Csabán, Gyulán és Szarvason, melyekbe jelenleg 170, 175 és 77, összesen 422 iparostanoncz jár. Gyulán és Csabán, a képzetlenek egy előkészítő osztályban írni és olvasni, a többiek a II. osztályban számolni és fogalmazni tanulnak. A szarvasiak a rajzban is oktattatnak hetenkint egy órában, a csabaiak fél óra alatt, a gyulaiak épen nem. Csabán és Gyulán az ipartanodai bizottság megalakulván, e tanév végével e két városban rendes alsó fokú ipartanoda állíttatott fel és remélhető, hogy eziránt a tárgyalások Szarvason és Orosházán is meg fognak kezdethetni. Csanád megyében, Makón a legközelebb múlt években a kereskedői és iparostanonczok ismétlő is­­kolailag a többi ismétlő tankötelesektől elkülönítve oktattatnak egy tanító által. A folyó 1882/ 3-ik tanévben a vallás- és közok­tatásügyi miniszter urnak 1882-ből 14510. szám és 23439. sz. a. kiadott rendeletei s az iparos tanulók iskoláinak szervezetére kiadott utasítása alapján a város megalapította az iparos tanhatóságot, s az ipa­rosok oktatását e folyó tanév második felétől u. m. február elsejétől teljesen a kereskedői tanonczokétól elkülönítette. Ennek alapján a kereskedői tanonczok most kü­lön oktattatnak heti 6 órában. Ezen iskolának az első félévben 46 növendéke volt, most van 50, kik közül 40 helybeli, 10 megyebeli vidéki. A tantárgyak 1. magyar olvasás, 2. kereskedelmi irálytan, 3. egyszerű könyvvitel, 4. számtan, 5. földrajz, 6. hazai történe­lem, 7 alkotmánytan. A tanítási eredmény: dicsére­tes. Az iparos tanonczok ezen tanév első felében, míg az elkülönített oktatás rendszeresíttetett, a rendes is­métlő iskolába jártak, február 1-je óta elkülönítve a miniszteri tanterv szerint oktattatnak heti 7 órában, melyből 3 heti óra a szükséges rajzra fordíttatik. A folyó tanévben szerveztetett: a) az előké­szítő osztály, b) a miniszteri szervezet szerinti első, c) a második osztály. A beírott és feltárt tanulók száma 187. Maga az oktatás ily alakban csak febr. elseje óta vezettetvén, az eredmény ma még nem ítélhető meg alaposan, csak is a működő tanerők szorgalma és képessége, a felügyelet s ellenőrzés folytonossága nyújt reményt a kellő sikerhez Hunyadmegyében. Déván az 188­2/a tanévre be­iratkozott összesen 74 tanoncz, ezekből tartozik az iparos-osztályhoz 60 tanoncz, a kereskedői osztályhoz 14 tanoncz, összesen 74 tanoncz. A tanítási czél minél sikeresebbé tétele szem­pontjából a következő szervezet hozatott be: Az iparos tanonczok, képzettségük szerint há­rom csoportba osztattak és a szerint is járnak az iskolába. A kereskedő tanonczoknak: Olvasás, kereske­­reskedelmi számtan, egyszerű könyvviteltan, kereske­delmi levelezés és kereskedelmi földrajz. A tanítás ellenőrzése szempontjából minden tanoncz úgynevezett ellenőrző könyvecskét kapott, melybe minden hónapban erkölcsi magaviselete, szorgalma, előmenetele, mulasztott órái (mentettek vagy nem mentettek) pontosan bejegyeztetnek, és fő­nökeik, illetőleg mestereik által alá­iratnak. Petrozsényben 4, Hátszegen 7 tanoncz járt az ismétlő iskolába. Piskin a múlt évben nem rendezte­tek be az iparos tanulók külön iskolája. Szászváros-széknek, mint törvényhatóságnak, Hunyad megyébe tett bekebeleztetése után, a szász­városi ipariskola felügyelete, a szász­ nemzeti egyetem intézkedése következtében, a városi képviselő testü­letre szállott át. A városi képviselő testület a szabá­lyok értelmében felügyeleti jogát egy általa válasz­tott iskolai bizottságra ruházta át, mely bizottságot 1878. június 27-én meg is választotta. A bizottság elnöke a városi polgármester. A bizottság működését csak november hóban kezdette meg. Ekkor választattak meg a tanítók, írattak össze és osztályoztattak az iparos tanulók. A iskolai bizottság a tanulók osztályozása, a tananyag és tannyelv beosztásánál arra töre­kedett, hogy az oktatástól a tanuló ifjúságra lehető legnagyobb haszon háromoljék. Minthogy pedig az előadásokból sikert csak úgy lehet remélni, ha a tanulók az előadásokat meg is értik, vezérelvül mondatott ki, hogy a lehetőség határai között, minden tanuló oly nyelven hallgassa az előadá­sokat, melyet ért. E végből az iparos tanuló ifjúság 2 előkészítő és 2 iparos osztályba osztatott be, és pedig úgy, hogy a második előkészítő osztály két párhuza­mos osztályra szakítattott. Az első előkészítő osztály­ban, minthogy az ezen osztályba járó tanulók legna­gyobb része román, a tannyelv is román volt. A má­sodik előkészítő osztályba járt tanulók vegyes ajkúak, németek, magyarok és románok. Többségben voltak a magyarok, azután a németek, végül a románok. A ro­mánok azonban, minthogy többnyire vagy magyar, vagy német iskolából kerültek ki, egyik vagy másik nyelvet értették. Ennek következtében és azért is, mert az ez osz­tályba eső növendékek igen nagy számmal voltak, a II-ik előkészítő osztály két párhuzamos A. és B. osztályra osztatott. Az elsőben a tannyelv magyar, a másodikban német volt. A romá­nok , nyelvismeretükhöz képest osztattak be, kik magyarul tudtak a magyarokhoz, kik németül a né­metekhez. Az első iparos osztályba eső tanulók nagy több­sége magyar volt, ugyanezért ez osztályban a tan­nyelv is magyar lett, egy tantárgy azonban németül adatott elő. A második iparos osztály növendékeinél épp megfordítva állott a dolog, ott a többség német volt, ugyanazért az előadási nyelv is német lett, egy tan­tárgy azonban itt is magyarul adatott elő. Minthogy az iskolai bizottság az előkészítő mun­kálatokat csak november havában végezhette be, az előadások dec­ember 1-én kezdettek meg. Dec­ember elejétől június 22-ig az 1-ső előkészítő osztályban tar­tatott 105 óra, a második előkészítő osztályban 147, az I-ső iparos osztályban 150 1/2, a II-ik iparos osz­tályban is 150 1/2 óra. Az első előkészítő osztályban 15 tanuló mulasztott 385 órát, egy tanulóra tehát esik átlag 26 óra. A második A. előkészítő osztályban 38 tanuló mulasztott összesen 827 órát, miből átlag egy tanu­lóra esik 22 mulasztott óra. A második B. előkészítő osztályban 24 tanuló mulasztott összesen 563 órát, miből egy tanulóra esik átlag 23 óra. Az első iparososztályban 16 tanuló mu­lasztott összesen 178 órát, miből egy tanulóra átlag esik 11 óra. A második iparos osztályban 14 tanuló mulasztott összesen 390 órát, miből egy tanulóra esik átlag 27 óra. A tanulók általán szívesen jártak az előadásokra ; a mulasztások legnagyobbrészt onnan származtak, hogy a mesterek tanítványaikat az iskola pontos látogatásában sokszor akadályozták. Az ipariskola 5 osztálya 3 helyen volt elhelyezve. Az előadások kedden, csütörtökön és pénteken est­e 7—9 óráig, a rajztanítás pedig minden vasárnap délelőtt 8—12-ig tartott. Ez utóbbi napon felváltva egyik héten 8—10-ig, másik héten 10—12-ig tanul­tak ugyanazon tanulók, oly czélból, hogy leg­alább minden második vasárnap mehessenek el a templomba is. A fűtés, világítás és takarítás költségeit a város vette magára oly formán, hogy a nevezett intézetnek 2 öt tűzi­fát és 40 frtnyi összeget szavazott meg min­den osztályért. Tanító­eszközökkel az illető tanintéze­tek látták el az ipariskolát. A tanulók által használt taneszközök többnyire az ipariskola költségén lettek beszerezve. Az ipariskolába beíratta magát az év folytán: az I-fő előkészítő osztályba 15, a második előkészítő­ A. osztályba 43, a második előkészítő B. osztályba 25, az I-ső iparos osztályba 27, a II-ik iparos osztályba 16, összesen 122. Időközben legény lett 13, eltávozott­­, maradt tehát az év végén 103 tanuló. Mai számunkhoz fél­ig melléklet­tan csatatok Közlemények. A szöllőművelésnek, s különösen a Duna és Ti­sza közötti rónán fennálló homoktalaj a szőllősker­­teknek, mint nemzeti vagyonnak s adóalapnak meg­védése tekintetéből — értesülésünk szerint — Kecs­kemét város közigazgatási bizottsága, következő in­tézkedések megtétele iránt tett előterjesztést a kor­mányhoz : 1. A mesterséges bőrgyártás vagy egészen betiltassék, vagy a legszükségesebb korlátok közzé szoríttassék. 2. A vízzel feleresztett szesznek, mint pálinkának kimérése, átalában eltiltassék, s a szesz elárusítása csak iparczélokra engedélyeztessék. 3. A borfogyasztási adó megállapításánál, a hegyi szőlők és szőlőskertek, főleg a futóhomok megkötésének czéljá­­ból ültetett szőlők termése közt, a homoktalajú szőlők védelmére, megkülönböztető módosítás rendeltessék el és végül­­, hogy az új kataster megalkotásánál, a tiszta jövedelem kiszabására nézve a vidék-, a talaj-, a forgalomminőség, és termelési viszonyokhoz képest, méltányos és igazságos arány állapíttassák meg. A tenyészállatvásárról. Az idei tenyészállatvá­sárnak különös érdeket fog kölcsönözni az, hogy az osztrák alpesi vidékek tenyésztői is meg fognak je­lenni ; nevezetesen: Feuchtner József pinzgaui birto­kos szt.-johanni csirászatából, 28 pinzgaui marhát je­lentett be a vásárra. Nem kevésbé örvendetes jelen­ség az is, hogy Tisza István úr, a miniszterelnök fia s a biharmegyei gazda­egyesület alelnöke, Biharmegye gazdáit arra bírta, hogy collective jelentsenek be a vásárra, mi a legjobb eredmény által kísértetett. Ro­senthal Alfréd vállalkozó importeurünk pedig Ful­cher Tamás angol tenyésztő megbízásából. Shorthorn­­bikákat, norfolki szarvatlan fajból bikát és tehenet, továbbá valódi angol sertéseket jelentett be. Utolsó közlésünk óta még bejelentetett a fentebbieken kívül Eördög Alajos Berkshire-sertéseket, Freystädtler Vilmos hazai, a kassai gazda tanintézet berkshirei és mecklenburgi keresztezéseket, simentháli és kuhlandi tiszta vérű állatokat, továbbá simentháli és kuhlandi keresztezést; báró Königswarter Mór Csabacsüdről pinzgaui, magyar és pinzgaui keresztezést magyar faj­tával. Ezenkívül gróf Schmidegg János, gr. Desewffy Dénes, Spitzer Mór jelentettek be különféle tenyész­­anyagot. Gazdasági ösztöndíj: Kapriorai Vodianer Al­bert ur, ki 1880-ban 3 éven át, évenkint 150 forintot ajánlott fel az országos gazdasági egyesületnek egy növendéknek az istván-telki földmives iskolábani ki­­képeztetése czéljából, ezen ajánlatát újból 3 évre megújította. Örömmel veszünk alkalmat arra, hogy Wodianer úrnak ezen hazafias áldozatkészségét köz­tudomásra hozzuk. Az országos iparegylet ipariskolai felügyelő bi­zottsága, legutóbb Mudrony Soma elnöklete alatt megtartott ülésén, beható eszmecsere után elhatározta, hogy az igazgatóságnak a következő pontokat fogja előterjeszteni és pedig: a) Hozassék be 1—1 évre,fe­jenként 1 frt. tandíj és keressék fel a miniszter, hogy az ipariskolai szabályzatok erre vonatkozó pont­jának szükség szerinti módosítását engedje meg; b) a nagyobb fővárosi ipartelepek tulajdonosai aláírási ívek utján keressenek fel, hogy az ipartanodai alap gyarapításához, tőlük telhetőleg hozzájáruljanak; c.) a fővárosi tanács az igazgatóság utján az iparisko­lai dotatió felemelésére kérendő fel; d.) az igazgató­ság tegyen annak idejében lépéseket, hogy az 1885 évi állami előirányzat összeállításakor, az ipartanodák eddigi évi dotatiója aránylag, azaz az évről évre mu­tatkozó nagyobb szükséglethez képest, nagyobb összeg­ben előirányoztassék. K­o­k­e­s­c­h Sándor abbeli in­dítványára, hogy"a bizottsági tagok nemcsak az évi vizs­gákon legyenek jelen, hanem a tanév folyamán is mi­nél többször látogassák meg az ipariskolákat, elhatá­roztatott, hogy az ez ügyben már kiadott igazgatósági körrendeletre a bizotsági tagok figyelme újólag felhí­­vassék. Elnek szóba hozván különösen az ipariskolai olvasó­könyvek mikénti kezelését, czélszerűnek véli e tekintetben egy részletes útmutatás kidolgozását, mely­ben egyfelől a tanterv, másfelől a tanmód meghatá­rozva legyen. E czélra, Hajnal Adolf javaslatára, 5 tagú bizottság kiküldése határoztatott el, mely­nek tagjaiul felkérettek: Mudrony Soma, J­e­n­y József, I­r­i­c­s­e­k Ferencz, Hajnal Adolf és V­­­o­­­lisch Károly. Vesztegzár megszüntetés. Az osztrák kereske­delmi miniszter lépéseket tett a magyar kormánynál arra nézve, hogy az afrikai és ázsiai török kikötőkből érkező hajók ellen elrendelt 10 napi megfigyelés, az egyptomi choleraveszély szünőfélben tétele folytán, helyeztessék hatályon kívül, s csupán a syriai és ará­­biai kikötőkből jövő hajókkal szemben tartassák fenn. Ez irányban való egyöntetű intézkedés végett, az olasz kormánynál is megtétettek a kellő lépések. Pesti hazai első takarékpénztár egyesület. Azon vidéki pénzintézeteknél, melyek a pesti hazai első ta­karékpénztár egyesülettel, az osztrák-magyar bank alapjából­ váltó visszleszámitolás utján összeköttetés­ben állnak, 1883. julius végén el volt helyezve 1.980,478 frt 93 kr. f. é. aug. havában leszámitolta­­tott 839,501 frt 47 kr. értékű, s a bankhoz visszleszá­mitolás végett beadott: 701,110 frt 05 kr. értékű váltó; 648,769 frt 10 kr. értékű, időközben lejárt váltók a pénzintézetek által beváltottak, marad leszá­mítolva 2.171,211 frt 30 kr. A pesti hazai első takarékpénztár egyesület 1883. évi augusztus havi forgalmáról következő kimutatást veszszük: I. Bevételek: Betétek 2.152,931 forint 56 kraj­­czár, visszafizetett előlegek 13,945 forint 43 krajczár, ki­bocsátott pénztárjegyek — frt —­kr., visszafizetett jelzá­log kölcsönök 171,691 forint 60 krajczár, előlegek és kölcsö­nök utáni kamatok 141,951 forint 20 krajczár, kölcsönök törlesztési részlete és kamata 5,073 frt 74 kr., különféle dí­jak : 2,670 frt 63 kr., adó, bélyeg és illetékek 817 frt 15 kr., beváltott váltók 3,114,636 frt 96 kr., váltók kamata 38,336 frt 92 krajczár, vidéki pénzintézetek váltó és kamat számláján 1, 359,828 forint 76 krajczár, fiókpénztáraktól átvett kész­pénz 470,000 forint — kr., idegen pénztárjegyek 205,000 forint — krajczár, letétek folyó­számlára 1,242,489 forint 42 krajczár, értékpapírok számláján —.— forint — kr., visszatérített kamat és kezelési költség 217 forint 88 kr., kétes követelésekből befolyt 85 frt 91 kr, intézeti házak jövedelme 13,150 forint — krajczár összesen 8.932,827 forint 16 kr, pénztári készlet augusztus 1-én 1.276,716 frt 31 krajczár, főösszeg 10.209,543 forint 47 krajczár. I II. Ki­adások: Visszafizetett betétek 2.197,242 frt 65 krajczár, betétek utáni kamatok 7,465 forint 46 krajczár, előlegek II, 295 forint 43 krajczár beváltott pénztárjegyek és azok kamata 981 frt 05 kr., jelzálog kölcsönök 128,137 frt 63 kr., leszámítolt váltók 2.841,004 frt 05 kr., vidéki pénzin­tézetek váltó- és kamat­számláján 1.474,317 frt 27 kr., fiók­pénztáraknak átadott készpénz 860,000 frt — kr., fizetmények folyó­számlán 653,652 frt 98 kr., értékpapírok számláján — frt — krajczár, hivatalnokok és szolgák fizetése 7,606 forint 51 kr., kezelési költség, adó és illetékek 13,840 frt 64 krajczár, különféle kamatok 208 forint 18 krajczár alkuszdij 650 forint 26 kr, intézeti házakra tett kiadások 5,647 frt 90 kr, idegen pénztárjegyek 1.021,214 frt 13 kr., összesen 9.223,234 forint 14 kr, készpénz marad­vány augusztus 31-én 986,309 forint 33 krajczár, főösszeg 10.209,543 frt 47 krajczár. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betétek : 1.422,808 forint 20 kr., visz­­szafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.581,133 forint 94 kr. — A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 595,970 forint 37 krajczár, viszszafizetett beté­tek s azok kamatai 803,284 forint 71 krajczár. — A lipótvárosi fiókpénztárnál: Betétek: 414,809 forint 19 kr., visszafizetett betétek s azok ka­matai 527,559 frt 63 kr., kibocsátott pénztárjegyek — frt — kr., beváltott pénztárjegyek s azok kamata 2,084 frt 20 kr. Bihar-békési helyi érdekű vasút. A belügymi­niszter egyetértőleg a pénzügyminiszterrel jóváhagyta a Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Kőrös-Ladány és Vész­tő községek képviselőtestületeinek a Békés megye tör­vényhatósági bizottsága által elfogadott ama határo­zatait mely értelemben Szeghalom 4,800, Füzes-Gyar­mat 1,000, Körös-Ladány 2,400, esetleg 4,000 és Vésztő 3,000 frtot kötelesek évenként fizetni a vasút segélyezésére, mely Nagyváradról kiindulva a Gyoma és Mező-Túr között fekvő Sima csárdánál a m. k. ál­lamvasutak tisza-vidéki vonalához fog vezettetni. Az »Erdészeti Lapok« 1883. évi Vill. füzete a következő tartalommal jelent meg: Néhány szó a rossz korban lévő erdők helyrehozásáról. Irta: Fe­kete Lajos, m. kir. erdőtanácsos. Egy uj költözési képlet. Irta­: Horváth Sándor. Magyarország erdő­terményeinek áruforgalma az 1882-dik év második felében. Irta: Telkes Simon. Az akáczcsemeték egy újabban felfedezett ellensége. Irta: Rózsay Rezső, m. kir. erdőrendező. Az Ocneria dispár hernyójáról. Ir­ta: Nagy Sándor. Lapszemle. A »Zeitschrift für Forst- und Jagdwesen.« A »Schweizerische Zeit­schrift für das Forstwesen.« Az átmérők kikerekitésé­­ről. Adatok az »Erdészeti műszótár«-hoz. Irták: N. Gy., Ziegelhoffer Mihály, urad. erdész és Erdődi György urak. A magyar nyelv érdekében. Irta: —á—é—, -j- Heyer Gusztáv. Vidéki levél. Irta: Ma­rosi Ferencz. A fapiaczról (B.) Hirdetmény a sze­gedi erdőőri szakiskola megnyitása tárgyában. Hir­detmény a folyó 1883-ik évben megtartandó erdészeti államvizsga tárgyában. Hirdetmény a folyó 1883. év­ben megtartandó »erdőőri szakvizsgák« ügyében. Fel­hívás. Különfélék. A métermértékek rövidített jelzé­se. A váltó- és mocsárláz ellen. A fák zöld revesedé­­se. A kohók füstje által okozott növénymérgezés. Ma­­gyarosodunk. Adományok a »magyar erdőtisztek és erdészeti altisztek segélyezési alapja« javára. Erdé­szeti rendeletek tára. Az orsz. erdészeti­ egyesület pénztáránál teljesített befizetések. Előfizetési felhívás az »Erdészeti Rendeletek Tára« második évfolyamá­ra. Hirdető melléklet. A fapiaczról. Budapest, aug. 26-án. (B.) A nyári faüzlet élénk keresletével nem szenvedett változást s miután a külföldre való kivitel sem csökken, az épü­let- és műszerfára fennálló kedvező helyzet a tartós­ság kilátásával bír, a tölgyfaanyagoknál. Francziaor­­szág kedvezőnek ígérkező bortermése a dongafa ke­resletét fokozza, s ez anyag ára kerek számban leg­alább 10°/0-al emelkedett, míg saját szüreti kilátásunk mennyiségben szűkebbnek mutatkozván, hazai pia­­czainkon hasonló hatással nem bírhat. A tölgyfaanya­gok élénk keresletét azonban még nagyobbá teszi a bútoripar terjedő divata, miután Belgiumban, Hol­landban, Németországban, magában Londonban és Párisban is, daczára az utóbbiban érezhető lany­hább ipari tevékenységnek, a szoba- és lakásberende­zéseknél kiváló mértékben kedvelik és keresik a tölgy­fát s ezért arra, az említett helyeken, folyton növe­kedő mennyiségben van szükség. A tűzifa kereslete leginkább a szénfára szorítkozik, miután a vasgyárak faszén iránti szükséglete emelkedőben van; a­mi ma­gát a fűtésre való tűzifát illeti, ennél sem mondható hanyatlás, noha többen azon nézetben vannak, hogy ez anyagból felesleges készletek állanak rendelke­zésre, a­mit azonban részünkről még eddig nem fo­gadhatunk el. (Erdészeti lapok.) Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. A helyi díjszabások II. rész 2. füzetéhez f. évi szeptem­ber hó 15-ével alV. pótlék Kövesd és Zebegény állo­mások megnyitását az áruforgalomra, továbbá a kor­látolt forgalmú állomások jegyzékének kiigazítását, és végül Androhó állomás számára felállított kocsirako­­mányi díjtételeket tartalmazza. Példányok a díjsza­bási ügyosztályunkban kaphatók. Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság ki­mutatása az augusztus hó 16-tól augusztus 22-ig ter­jedő bét bevételéről: 1883. év : 352,507 forint 39 kr. 1882. évi 383,725 forint 13 kr., ehhez bevételek a hajózás kezdetétől folyó év augusztus 15-ig 8.886,292 forint 11 kr., 1882. évi 7.689,376 forint 30 kr. Ösz­­szesen az 1883. bevétele 9.238,799 forint 50 kr., az 1882. évi 8.073,101 forint 43 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasut kimutatása az augusztus hó 19-től aug. hó 25-ig terjedő hét bevételéről: 1883. évi 24,557 forint 99 kr, 1882. évi 21,544 forint 72 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi aug. hó 18-ig 804,145 forint 49 kr., az 1882. évi 754,908 forint 58 kr. Összesen az 1883. év bevétele 828,703 forint 48 krajczár, az 1882. évi 776,453 fo­rint 30 krajczárral szemben. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szeptember 10. Az üzlet jelentéktelen. — Magyar, urasági, öreg nehéz 53.-----54.—, fiatal nehéz 54.50—55.—, közép 55.50—56, könnyű 57-----.—. Eredeti nehéz 54.50—, kö­zép 54.-----55.—, könnyű 56.-----57.—. — Romániai bako­nyi nehéz —.-----.— átmeneti, közép 56.—56,50 átme­neti, könnyű 57.-----.— átmeneti, eredeti nehéz—.------.— átmeneti, közép 53—54 átmeneti Szerbiai nehéz —.--------. átmeneti, közép 56.-----57.— átmeneti könnyű 56.-----56.50 átmeneti. — Hízó 1 */, éves élősúlyban 4'/o levonással-----------, 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4°/« levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint S aranyforint vám fejében megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 10. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán lanyha volt az üzlet iránya. Eladatott búza tavaszra 11.01 írttól 10.98 írtig, őszre 10.28 írt­tól 10.25 forintig, tengeri május—júniusra 6.90 fo­rinton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 10.96—10.98. — Szok­­ványbuza őszre 10.24—10.26. Bánáti tengeri ju­lius—augusztusra 6.90—6.92. — Szokványzab ta­vaszra 7.18—7.20. — Szokványzab őszre 6.70—6.73. •— Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 167/8 i É­rtéküzlet. (Esti tőzsde.) Londoni árjegy­zések némileg lehangolták a tőzsdét, miért is az árak egy árnyalattal csökkentek. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 86.90—86.95. — 5 százalékos papírjáradék 85.671/2—85.70. — Osztrák hitelbank­részvények 290.50—290.10. — Magyar hitelbank­részvények 288.50—288.76. Leszámítoló bankrészvé­nyek 90.25. — Osztrákmagyar államvasuti részvények 321.50. A zárlat 5 órakor nem változott lé­nyegesen és a hangulat alapjában szilárdnak nevez­hető , sőt Párisból hírlik, hogy ott nagyobbszerű pénz­ügyi műveletek előkészületeiről kapunk tudósítá­sokat.

Next