Nemzet, 1883. szeptember (2. évfolyam, 240-268. szám)

1883-09-16 / 254. szám

Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS II. évi folyam Budapest, 1883. vasárnap, szeptember 16. KIADÓ-HIVATALi: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési du : Pesten küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra 2srt 8 hónapra­­ , 6 hónapra .................................... 12 . Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenként .. . ................. 1­2 . — -----. aa­t 254. szám. Budapest, szeptember 15. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaü­zlet. A megelőző hét zárlatánál már arra mutatott a búzaü­zlet iránya, hogy újra kedve­zőtlen változásnak nézünk elébe. Nem is csalódtunk. A kis javulás, mely a múlt héten beállott, nem gyö­kerezett meg, e héten pedig egyátalán nem szólha­tunk egyébről mint rossz üzletmenetről. És ez, saj­nálatomért­ő, kétszeresen káros. Mert,míg termelőink, a­kik eladni akarnak, vagy­­ a­kiknek eladni kell, alacsony árakat kapnak búzájokért, mal­maink is károsodnak, amennyiben a lisztüzlet is igen sok kívánni valót hagy fenn. — A kivitel ezen áru­­czikkben is minimális, oly­annyira, hogy malmaink gyártmányainak legnagyobb része raktáron marad. Nem csoda tehát, ha folyton arra törekszenek, hogy nyomják az árakat. Ezt könnyen el is érik, miután a behozatal búzában még mindig nagy, a piaczon levő tárházak és magánraktárak pedig annyira elteltek, hogy maholnap nem lesz hely beraktározásra. Mindez arra mutat, hogy igen kedvező viszonyoknak kell be­­állaniok, hogy jobb fordulatot vegyen az üzlet. A kínálat eleinte mérsékelt volt, majd sürgető lett és szemben a malmok tartózkodó voltával, az is maradt. — Az irányzat és hangulat egyaránt nyomott volt. Eladatott a lefolyt héten körül­­belől 100,000 méter mázsa finom búza 30 krral, alárendelt 40—50 krajczárral olcsóbb árak mellett, szemben a múlt hét árjegyzéseivel. Tudósításunk be­zárta előtt közvetlenül változatlan, lanyha irányzat és korlátolt vételkedv mellett folyt az üzlet. A h­a­­táridőüzlet nyugodt hangulat mellett indult meg, mely később valamivel szilárdabb irányzatra változott, hogy azonban végre itt is teljesen lany­ha üzletmenetnek engedje át a tért. Az árcsök­kenés itt nem érvényesült oly rohamosan, mint a kész búzánál, de miután a külföld piac­ai is majdnem naponként olcsóbb árakat jelentettek, mégis 30—35 krajczárra növekedett az. Befolyásolta különben azon körülmény is az üzletet, hogy a hivatalosan átvételre felmondott búza, mindamellett, hogy nem állott nagy mennyiségből nehezen helyeztetett el. Búzát ta­vaszra a hét elején 11.08—11.05, őszre 10.35—10.30 frton vettek, míg most 10.70—10.76, illetőleg 9.98 10.05 frt árak mellett foly az üzlet. Zárlatkor vala­mivel kedvezőbb lett a hangulat, miután az őszi szál­lításra eladott búzára több átvevő jelentkezett mint eddig. Jegyzéseink a következők: szokványbuza őszre 10.08—10, tavaszra 10.80—10.82 frt. Kivitelre búzában tudtunkkal nem tör­téntek uj eladások. Rozsban meglehetős nagy volt a behoza­tal s 8—10,000 mmázsára tehető a heti forgalom.Eb­ből 2—3000 mmázsa Csehországba ment, mig a má­­sik rész belföldi szükségletre adatott el. A vételkedv kedvező volt és az is maradt az egész héten át. Fizet­tek közönséges rozsért 7.30 frttal 7.60 frtig, finom rozsért 7.70 frtot. Szokványrozsban szep­tember—októberre e héten sem volt üzlet. Jegyezünk 7.40—7.50 frtot, mint névleges árt. Árpában e héten jelentékeny helyi forga­lomról tehetünk jelentést, különösen etetésre szánt áruban, melyben nagy volt a behozatal. Körülbelül 35.000 mmázsa adatott el, de mindamellett, hogy a vételkedv meglehetősen kedvező volt mégis 5—15 krajczárral. csökkentek az árak, miután tömeges volt a kínálat. Fizettek alárendelt áruért 6.80 írttól 7.10 jobb minőségűért 7.25—7.50 forintot. Eladatott továbbá néhány haj­órakomány Oláhországi árpa, szeptember október hónapokban történendő szál­lításra 7.10—7.25 forinton, három havi váltóra. Középminőségü árpából 4—5000 méter mázsa került piaczra és adatott el 7.70 írttól 8.25 frtig. Ezen árak a múlt hét jegyzéseivel szemben 15—20 krajczárnyi csökkenést mutatnak fel. Finom árpában helyi szük­ségletre , behozatal hiányában nem volt üzlet, a vidéki állomásokon elavatott néhány kocsirakomány 9 írttól 9,75 frtig. A kivitellel árpában úgy állunk mint a megelőző héten, új eladások nem történtek, árak a vidéki állomásokon középminőségű és malátaárpáért névlegesek. Zabban a hét elején meglehetős jó vételkedv mellett folyt az üzlet, a hét vég­én azonban teljesen ellanyhult az irányzat. Fizettek vasúton beérkezett áruért. 6.70—6.90 frtig később 6.60—6.65 frtot, ha­jón érkezett zabért 6.60—6.65 frtig a hét végén csu­pán 6.35 frtot, elkelt mintegy 4500 mmázsa. Szokványzatban határidőkre kedvező hangulat mellett indult meg az üzlet, sőt néhány krajczárral emelkedtek is az árak később azonban az általános rossz üzletmenet hatása alatt itt is ellany­hult az irányzat. Tavaszi szállítások 7.25 írttól 7.15 őszre 6.73 írtról 6.62 -6.65 írtra csökkentek az árak. Zárlatkor szünetelt az üzlet, árak nem változtak. Tengeriben 10—15,000 mmázsára terjedő forgalom volt. Az üzlet majdnem az egész héten át lehangolt vételkedv mellett folyt árak azonban csak 5—10 krajczárral csökkentek. A hét végén jegye­zünk : Közönséges tengeriért 6.50—6.55 bánátiért 6.60—6.65 frtot. Bánáti tengeriben határidőkre olyan körülmények közt folyt le az üzlet, mint egyéb ter­ményekben későbbi szállításra. Kötések egy-két kö­tés kivételével, melyek októberre történtek, csak má­­jus-júniusra adattak el. Az árak 6.96—9.85 frt kö­zött mozogtak. Zárlatkor csekély forgalom volt, 6.90, 6.88 frt árak mellett. Repczében augusztus-szeptemberre folyton folyvást csökken a forgalom, miután az ezen hóna­pokra történt kötések legnagyobb része már lebonyo­­líttatott. Eladatott néhány ezer imázsa 167/8 és 17 foton. Zárlatkor jegyezünk névlegesen 16®/8—167/8 forint. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Utolsó tudósításunk óta a liszt­árak a buzaüzletben egész Európában beállott árha­nyatlás következtében, ismét 40 krral hanyatlottak. Ezen árhanyatlás nm csupán a búzaárak hanyatlá­sának, hanem a kivitel teljes szünetelésének következ­ménye. Korpa az egyetlen czikk, melyben élénk az üzlet. Kész áru a készlet hiánya és a nagy kereslet következtében drágább, későbbi szállításra valamivel olcsóbb. Jegyzéseink helyben átvéve, a vasútállomás­hoz vagy hajóhoz szállítva: 0 12 3*5_____G 7_____8 20.20 19.50 18.30 18.10 17.20 UT 11h TT 13.10 8»/. 8»/t 9 _____JF____ _G 11.50 8.10 7.40 Korpa 4.00 4.40 Hüvelyesek. Az e heti üzlet kevés változást szenvedett, szállítás és kínálat változatlanul nagy, az árak ugyanazok. Bab, csak a legszükségesebb meny­­nyiségben vásároltatik, s így az árban csökkenés vár­ható, jegyzik: nagyszemü fehér 10—10.20, törpe bab 10.05—11.50 frt. Lencse Csak kis mennyiségben kel, magyar zsizsiktelen áru, minőség szerint 12—15 frton vásároltatik. Borsó még idei termésben nem került piaczra, tavalyi ára 9—9.50 frton kelt. K­ö­­les szilárd, ára 7—7.50 frt. Köleskása elég nagy kereslet mellett az előbbeni árak megszilárdul­nak, 11.75—12.50 frt. Kendermag idei ter­mést várják a piaczra; múlt évi szép minőségű árut 11 frton veszik; csekélyebb, halványabb minőségű 10,50 frt. Muhar és bükköny teljesen figyel­men kívül hagyottak s árát nem is­ jegyzik. K­öm­é­ny hiányzik; uj áruért 27—27-50 frtot szívesen fizetnek. Mák keresett s ára szilárdult; eddigelé kék áru 29 frt, szürkét még nem szállítottak, ára 26,50—26.75 frtra tehető. Zsiráfuk még mindig elhanyagoltak; sertészsír városi árut hordóstól 66, anélkül 65 frtra tartják. Táblás szalonna füstölt 66 frt, jégen szárított 58—59 ,frt, kenyérhez való és paprikás szalonna 58 frt 100 kgronként. Gyapjúüzlet. Az üzlet nyugodt, a kereslet fésűs gyapjúkban teljesen hiányzik, a­mi arra bírta a tu­­ajdonosokat, hogy megfelelő comissiókat tegyenek, ennek a körülménynek köszönhetni, hogy a lefolyt léten 1300 mmra terjedt a forgalom, mely legna­gyobbrészt fésűs gyapjúból állott. Eladatott közönsé­ges minőségű egynyiratu fésüsgyapju 80—84 frton, hibás egynyiratu fésüsgyapju 70—72 frton, hibás és hibátlan bécsi egynyiratu 60—65 frton. Gyárilag mosott gyapjúból az utolsó réten körülbelől 22,500 kiló adatott el belföldi gyá­rosoknak 1.80—3.60 foton kilogrammonként. Da­czára a gyapjúüzletben uralkodó lanyha hangulatnak, gyárilag mosott gyapjú után élénk a kereslet, külö­nösen közép, középfinom és finom minőségekben és a conjuncturának megfelelő árak mellett ezek gyorsan kelnek. Szeszüzlet. A trieszti piac­on olasz-porosz aján­latok nyomják az árakat és ha itt még tartott is a nyers szesz ára, nem ismerhetni félre, hogy a hangu­­at lanyha. Nyers szesz finomítóknak 33.50—33.75 frt, nagyban 34.25 frt, fogyasztásra 34.75 frt. Petroleumüzlet. Az európai kikötő piaczokon az amerikai bousse következtében beállott uralkodás itt is élénk üzletmenetet vont maga után, a múltbeli­eknél magasabb árakat fizettek és pedig készáruért nagyban 25.25 frtot, és 25.50 frtot egyes barrelekben 100 kgként, készpénzben, határidőre */4 frttal alacso­nyabb az ár. Az üzlet szilárdul zárul. Élelmiszerek. (Klein és Kohn elég jelentése.) A fogyasztás észrevehető növekedése és a bűvös időjá­rás élénkítőleg hatottak az üzletre, minek folytán az szilárd irányt követett, mit a külföldi piaczokról az egyes czikkekben­­ jelzett áremelkedés még nö­velt, de mindamellett élénk forgalom fejlődött részint a szállítmányok csekély volta, részint pedig a ki nem elégítő minőség miatt. Baromfiak. Az élénk kí­nálatnak a fogyasztás megfelelő volt s az árak nagyobb változásokat nem szenvedtek. — Tojás. A készle­tek csökkenése, a külföldi piaczokról jelzett áremel­kedés és a speculatiónak fejlődő bizalma lassú, de ál­landó áremelkedést okozott a hét végével 40—41 drb kelt forintjával; első tulajdonosoknál 23—23 50 frt. jával kelt 1000-e. — V­aj. A fogyasztás részéről az áru még mindig mellőztetik s az­­árak változatlanul megmaradtak. — Burgonya. Az esőzések folytán csekélyebb mennyiségű árut hoztak piaczunkra, a minek következtében ez szilárd irányt követett. — Jegyzéseink következők: liba 5.40—5.60 frt, kacsa 1.60—1.80 frt, pulyka 3—3 50 frt, tyuk 80 kk­g párjával; vaj : 68—80 frt, vereshagyma 3—3.50 frt, fokhagyma 8—10 frt burgonya 2.30—2.40 métermá­zsánként. Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az őszi üzlet iránt táplált reményekről, illetőleg azok teljesüléséről ma már lemondhatunk. A kereskedelem fejlődésének előfeltétele: a bizalom, hiányzik és ha ez visszatérne is, a későbbi még oly kedvező üzletmenet sem lenne képes pótolni azokat a károkat, melyek pár hét alatt a hazai árukereskedelmet és így a gyarmat­árukereskedelmet is érték. Az incasso, mely már leg­jobb után haladt, ismét megakadt, rendetlenül folyik és az uralkodó viszonyoknál fogva, nem lehet egyebet tenni, mint a helyzetbe belenyugodni és a kért halasz­tásokat megadni. Az egyes czikkekről következő tudó­sításokat közlünk: C­z u k o r: A lefolyt héten nem volt már az idő­járás kedvező a czukorrépára, de azért eddig az eső, nem lévén túlságos, nem igen okozhatott kárt. Ha az esős időjárás nem lesz állandó, a gyárak egymásután megkezdik működésüket, úgy, hogy a hó végéig vala­mennyi aktív lehet. A répatermésre vonatkozólag már nagyon kívánatosak lennének a biztos adatok, mert míg ezek hiányzanak, a kereskedelem nem bir oly alappal, melyen biztosan mozoghat. A becslések eddig minden figyelmen kívül hagyták a magyaror­szági igen kedvező kilátásokat és csak általában a monarchia össztermését vizsgálták. Német­országban a kilátások állandóan kedvezők és jó időjárás mellett az eredmény nem fog az 1881-iki kitűnő ter­més mögött maradni. — Francziaországban a meny­­nyiség tekintetében a hiányt 15— 20°/o-ra becsülik. A többi termelő tartományokból nem érkeztek újabb tudósítások. Nyers ezukor a külföldi piaczokon szilár­dabb irányzatot követett. Külföldön nagyon pessi­misz­kusan fogták fel az esős időjárás következmé­nyeit ; azt hiszik, hogy a termés­mennyiség tekinteté­ben mindenütt hiányos lesz és a minőség nem lesz olyan, hogy előbbi hiányát fedezze. Párisban ez okból az irányzat emelkedni kezdett, bizonyos fokig London is követte ez irányzatot, a németországi és belgiumi piaczok kezdetben tartózkodók maradtak, de ma már általánosabb a szilárd hangulat. A belföldi piacz párisi tudósításokra kedvezőbb alakot öltött és határ­idei ára körülbelül 1/1 frát­­ emelkedett. A forgalom azonban még mindig szűk korlátok közt mozog és a vételkedv nem felel meg az eladási ajánlatoknak. Finomított czukor süvegben változatlan maradt, kész áru csak a legközelebbi szükségletekre vásároltatik körülbelül a legutóbbi árakon, későbbi szállításra még nem fejlődött ki figyelemre méltó vételkedv. Pilé, kész áru meglehetősen tartotta jegy­zéseit, későbbi szállításra az árak nyomottabbak. A heti átlagos árakat következőkben közöljük: Raff, legfinomabb 44.50 frt, finom 44 frt, közép 43.50 frt, melis legf. 43 frt, finom 42.50 frt, közép 42 frt, kocz­­kaczukor I. 46 frt, II. 45 frt 100 kilónként fogyasz­tási adó nélkül. Kávé megtartotta szilárd irányzatát, mert Brazíliából kedvező hírek érkeztek. A legutolsó kábel­sürgöny úgy Santos, mint Rióból igen szilárd hangulatot jelent. A jávai termést most ugyan valamivel nagyobbra becsülik, de ezt ellensúlyozza a legutóbbi földrengések által okozott kár az ül­tetvényekben. Európa főbb piaczainak kávékészlet kimutatása fekszik ma előttünk és ebből kitűnik, hogy szeptemberben a készlet 216.512 tonna, ellenben a múlt évi szeptemberben csak 175 371 tonna volt. E körülmény daczára az e héten tartott hollandi árverés kedvezően folyt le, az áruk becslési árakon felül adat­tak el. Hazai forgalmunk természetesen e czikkben sem öltött nagyobb mérveket, mert nemcsak vevők, eladók is nagy tartózkodást és óvatosságot tanúsítanak. Fűszerek közül egyedül borsban volt élénkebb forgalom, mely magasabb áron vásároltatott. Tea szilárdabb, mert eladók egy esetleges franczia-chinai háború folytán nagyobb tartózkodást tanúsítanak. Sertésüzlet, Budapest-Kőbánya, szept. 15. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Habár a vásár ezen a héten exporteurök által látogatottabb volt is , habár körül­belül 2300 darab sertéssel több szállíttatott külföldre, mint a múlt héten , a folytonosan tartó nagy felhaj­tás folytán a heti üzlet irányzata, különösen nehe­zebb fajtákban, melyek csekély figyelemben részesül­nek, mégis lanyha volt. Heti átlagárak: magyar válogatott áru 260—300 kilogramm súlyban 541/a—55 kr, 180—260 kilogramm nehéz 55—krajezár, öreg 300 kilogrammon fölül 53 krajezár, vidéki sertés 55—57 krajezár. Átmenetileg szerbiai 55 —57 krajezár, romániai 55 — 58*/a krajezár, tüskés 54—55 krajezár karmmonként tiszta súlyban. T­a­­karmányárak: bánáti tengeri 7.25 frt, árpa 7.90 frt métermázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: szept. 7-én maradt 123,701 drb. Felhajtatott: az alvidékről hízott 2782 darab, hizlalni való 39 darab, Szerbiából 2988 db, Romániából 3238 darab; a magyar államvasuton át: hízott 2769 darab, hizlalni való 1802 darab; a budai vámon át: — darab, hajón: (szerémi) — darab, a vidékről 6 darab; összes állomány: 137 364 darab. Elhajtatott: a felvi­dékre 646 darab, Bécsbe 1668 darab, Csehor­szágba 833 darab, Bodenbachon át 3400 darab, Ruttkán át 2961 darab, Délnémetországba 65 db, budapesti fogyasztás 2376 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 6 darab, a magyar államvasuton át 76 darab, összesen 12,125 db; állományban marad: 125,239 db. A rész­vényszállásokban van 24,765 db sertés. Az egészség­­ügyi és átviteli szállásokban szept. 7-én maradt 13,195 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 2988 darab, ro­mániai 3283 db, összesen: Ift/­66 darab. Elhajtatott 4957 db, marad az állományban 14,509 db és pe­dig 4735 darab szerbiai, 9774 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-je óta a fogyasztás­tól el­vonatott és technicai czélokra fordíttatott 1651 darab. Mai számunkhoz egy ir melléklet van csatolva: II. É r t é k U z l e t. A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése. V. A. Londonban a bank leszállította a kamat­rátát. — Hát pessimista uraink erre mit felelnek ? Igenis, azt mondják, hogy ez abnormális helyzet és idétlen eljárás. Igen szépen köszönjük a becses felvi­lágosítást. De ha igaz, hogy »Gouverner c’est pr­é­­v­o­­­r«, akkor ugyan az illető uraknak nincsen sok abból, amit előrelátásnak lehetne nevezni, sem pedig különös jogosultságuk a világ kormányzására. — A feketébbnél feketébb nézetek, melyekkel folyton és mindenütt találkozunk, csak a contremineurök epéjé­ben keletkeznek és onnan csak nagyobb megrázkód­tatás árán lesznek eltávolíthatók. Nézetük szerint a világnak már ma, vagy leg­feljebb holnap össze kell roskadnia, és ha az akkor reggel, mikor a hírlapot elolvasták, még­sem történt meg, fejcsóválva csodálkoznak rajta s nem hiszik el, hogy még épen egészségesen mozog. Jobb szerették volna ugyan ha a világnak legalább egy része, mond­juk Magyarország tönkre ment volna, mint ahogy ők ezt már oly biztosan előre megjövendölték,­­ de miu­tán ez nem történt meg, keserű mosolylyal állítgatják hogy: »Eppur si muove«. Ilyen természetű a szenve­dély, a rögeszme és az elfogultság. Ha mi is ilyen és hasonló indokokon indulva hasonló nézeteket tápláltunk volna, akkor megértük volna a szégyent, hogy az események által ma meg­hazudtol­tattunk volna. — Nem mintha elég ok nem létezett volna arra, hogy tekintvén az abnormális ese­teket, melyek hazánk déli részeiben elharapództak, némileg aggodalmat, de talán még inkább hazafiús szomorúságot érezzünk. De azért még­sem volt ok arra, hogy fejünket veszítvén, átengedjük magunkat azon epés nihilismusnak, mely csak a romhalmazban találja búskomor megelégedését. A tőzsde és a világ pénzvásárai nem ezen a vo­nalon indultak meg. Az alap, melyen ezek mozognak, sokkal inkább azon elvitázhatlan tényekre van fektetve, melyeket mi néhány héttel ezelőtt, e helyen fejtegettünk, és da­czára, a már akkor uralkodó bátortalanságnak, fen­­tartottunk. A nagy világáramlat nem Magyarországon át folyik. Magyarország m­ég ez idő szerint egy a világ pénzáramlatán kívüli, és félreeső zug.­­ Sokszor láthatjuk, hogy nagy folyók, vagy hatalmas vizek legközelebb szomszédságában egészen csendes, majd­nem mozdulatlan vizecskék léteznek, melyek a nagy folyam működésétől egészen érintetlenül maradnak. Ilyen kis, félreeső medencze még most Magyar­­ország. A világ nem első­sorban számol vele. Jó, ha ő is ugyanazon irányzatban halad, mint a nagy világ, de mit sem tesz, ha csendesen otthon marad. A londoni pénzvásárról azt mondották, hogy szeptember havában a pénz nagyon szűken lesz, mert évek tapasztalata mutatja, hogy ilyenkor csakugyan kell a pénz mindenfelé, de leginkább gabona­félék beszerzésére. Továbbá azt is mondották, hogy Ame­rika kényes pénzviszonyai éppen most kellemetlenül fogják a londoni vásárt befolyásolni és igénybe venni. Sok a helyes ebben az érvelésben. Mi is úgy véleked­tünk hónapokkal ezelőtt. De mi megértettük az idők jeleit. Mihelyest láttuk, hogy a külföldnek egyelőre még igen tetemes készletei megmaradtak a múlt évi aratás bőségé­ből, azonnal azon következtetést vontak le eme A budapesti kereskedelmi és iparkamara ipar­­osztálya, f. hó 14-én Ráth Károly kamarai alelnök elnöklete alatt ülést tartván, olvastatott a földmive­­lés,­ ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium leirata, melylyel véleményadás végett leküldi az egri pintér-ipartársulatnak a fegyházakban űzött ipar kor­látozása tárgyában benyújtott emlékiratát. L­é­g­r­á­d­y Károly, Havas Sándor, Érczhegyi Ferencz, Walser Jakab és Csepreghy János kamarai tagok és Ráth Károly alelnök hozzászólása után,az osztály pártolni javasolja az egri pintér-ipartársulat ügyét és felkérni ajánlja a nevezett minisztériumot arra, hogy a fegyházipar tárgyában tartott enquéte határozatai minden irányban érvényesíttessenek.­­ A Csányi Ágoston által oly czélból felajánlott 1000 frtos alapítványra nézve, hogy ez alapítvány kamatai a háziipar valamely ágának Csány községben leendő meghonosítására vagy fejlesztésére fordíttassanak, az osztály felvilágosítást ajánl kérni a gyöngyösi kama­rai kültagoktól az iránt, hogy a házi ipar melyik ága volna Csányban legczélszerűbben meghonosítható.­­ A fent nevezett minisztériumnak a törvényhatósá­gokhoz intézett körrendelete, a gyárakban gyakor­­landó felügyeletet illetőleg és a titkárságnak e tárgy­ban tett intézkedése tudomásul szolgál.­­ Bemutat­­tatván azon emlékirat és statistikai munkálat, mely a gyári munkások érdekében létesített segélyző intéze­tekről és egyletekről a nevezett minisztériumhoz in­­téztetett, az osztály azt helyeslőleg tudomásul veszi. — A m. kir. technológiai iparmúzeum értesítése, mely szerint e fontos intézet működési köre oly jelesebb iparczikkek kiállítására is kiterjed, melyek akár az anyag megválasztása és alkalmazása, akár a con­­structiv kivitel tekintetében figyelemre méltó hála­adást tanusítanak, ajánltatni fog a szakbeli ipartársul­atok figyelmébe.­­ Az iparosztály ülését megelőző­leg tartott közös bizottsági ülésben, a budapesti hen­­tesipartársulat emlékirata tárgyaltatott, melyben egy sertés közvágóh­ának a fővárosban szándékba vett létesítése ellen felszólal. Hosszabb és beható esz­mecsere után, a közös bizottság közegészségügyi tekin­tetekből a sert­és közvágóhíd felállítása mellett nyi­latkozik, de figyelembe veendőnek tartja, a hentes­­ipartársulat emlékiratát annyiban, hogy a közvágó­híd felállítása a kérdéses iparág fontos érdekeinek tekintetbe vételével és olykép eszközöltessék, misze­rint a sertéshús és zsiradék a közvágóhíd felállítása következtében meg ne dráguljon. Gyümölcsészetüink az 1885 iki országos kiállí­­­­táson. Hazai gyümölcsészetünknek az 1885-iki or­­­­szágos kiállításon leendő bemutatása ügyében, az­­ első kezdeményező lépést az erdélyi gazdasági egylet Közlemények. legújabb constellatióból, hogy az érték- és pénzvásá­rok ezen kedvező körülményt az idén sokka­l előbb fogják megérezni, mint azt amúgy megtették volna, és hogy következésképen a javulás a pénzvásárokon a­helyett hogy csak a tél vége felé állott volna be mint szokás volt eddig, az idén már az ősz végén fog beállani. Ezt előre láttuk, előre mon­dottuk és ez be is teljesedett. A pénz olcsóbbá lett, az aggodalmak széjjelfoszlanak, és­­ az értékek is­mét emelkednek. Ami pedig a politikai helyzetet illeti, arról már pláne egész biztossággal mondottuk, hogy a b­é­k­e nem fog megszavaztatni Európában. Mily fényesen igazoltatik ezen, szintén hasonló psychológiai tünetekre alapított állításunk, azt a naponta érkező mindenféle sürgönyök, hírek és tudósítások olvasój­a ha csak a fennebb említett epe­beteg családhoz nem tartozik, minden segítség nélkül maga is kifundálhatja magának, Így állván a dolgok helyzete, mely még napról­­napra jobban megszilárdul, azt kérdjük, hogy lesz-e hazánkban is visszahatása ez áramlatnak ? Feleletünk az, hogy igenis lesz. Az antisemitismus réme, legalább mint különös magyar betegség, naponta többet veszít borzasztósá­­gából. És itt bocsássanak meg máskép gondolkozó honfitársaim, ha mint pénzemben némileg cinikus né­zeteket látszanám előtérbe tolni. Minden dolog e világon egyszer új — és azután elkopik. Maga a méreg is elveszíti rendes hatását a hosszas gyakorlat által, így az antisemitism­us is. — A két párt sokáig dühösen állt egymással szemben, mert van mindkét félnek a másik ellen nagy de nagy rovása. Mind a két fél a másiknak a legiszonyúbb dolgokat mondotta arénába. — De itóvégre belefárad­nak mindketten a reeriminátiókba és — szivükben mégis magyarok, és kétségen kivül magyar érzelmüek lévén, előbbi békés szomszédi viszonyukba fognak il­leszkedni, úgy hogy sem a zsidók nem fognak Jeru­zsálembe vándorolni, sem pedig a zsidók ez országból kiüzenni nem fognak. Ha ezen időpont­­ majd beáll, akkor sokan köztük meg fognak arról emlékezni, hogy bizony kár volna, ha nem kábaság, saját birtokukat megrontani, és járadékaikat értékükben csökkenteni. — Ha to­vábbá látni fogják, hogy a külföld szilárd és hogy nem nagyon törődnek barátságos czivakodásainkkal, akkor megéljük, hogy — ők lesznek ismét legmele­gebb szószólói ezen tejjel-mézzel folyó Magyarország­nak, melynek polgáraivá lenni eddig is legnagyobb szükségük volt. A horvát kérdést illetőleg, az sem lesz útjában a pénzügyek javulásának. A dolog komplicált és ezért nem kívánunk részleteibe belebocsátkozni, de érezzük, hogy jó, hogy ezen kérdés valahára vég­elintézésig fejlődött. Senki sem szereti, ha Damocles pallosa folyton feje fölött van felfüggesztve, jó, hogy napirendre került a horvát kérdés, akkor, mikor a horvátoknak sokkal kevésbbé van igazuk a magyarok ellen, mint bármikor ezelőtt. Érezzük, hogy a rosszból jó fog támadni. »The evil must prevail, that good may come of it.« Ez a nézetünk a horvát kérdésre nézve. Ha már most mindezekre nézve levonjuk a kö­vetkeztetéseket, azok elméletünk után nagyon vilá­gosak. — Mi nem csüggedünk. Nincs okunk reá. — Nincs rosszabb, mint ha két kofa a vásár közepén ki­áll és kezeiket csípőikre támasztván, az egyik lármá­jával felülmúlni iparkodik a másikat, addig míg álta­lános tusa nem támad belőle. Hadd legyenek mások a kofák. Mi nem követjük őket a vásár közepére. Nem zárhatjuk be heti elmélkedésünket annél­­kül, hogy pessimista barátainktól nem kérdeznénk, ha vájjon nem tudnák-e nekünk megmondani, hogy az ágró ára miért nem emelkedik, és miért csök­ken­­tette, amennyiben elhatározta, hogy a Nagy-Enyeden október hóban tartandó erdélyi gazdák vándorgyű­lésére, Kolozsvár és környékének gyümölcsészetét rendszeres egybeállításban tartalmazó gyümölcskol­­lektióval jelenik meg s egyúttal felkérte az enyedi rendező bizottságot, hogy intézzen felhívást az erdé­lyi gyümölcstermelőkhöz, hogy vidékeik szerint gyűjt­sék össze az ott termő jobb és értékesebb gyümölcsö­ket azon nevekkel, ahogy ott nevezik s küldjék be a rendezőséghez, mely azt rendszeresen kiállítja s ez által alapját veti meg az 1885-iki országos kiál­lításra küldendő erdélyi rendszeres gyümölcskollec­­tiónak. Magyar kir. államvasutak. Az osztrák-magyar­­svájcz-vorarlbergi kötelékforgalomban 1882. aug. 1-től érvényes kivételes gabona díjszabáshoz folyó évi augusztus 20-ával 4. számú pótlék s az ugyanazon időtől érvényes átvételi gabona díjszabáshoz 3. számú pótlék lépett érvénybe, mely pótlékok a díjszabási ha­tár­ozmányok kiegészítését és változott díjtételeket tartalmaznak. Budapesten, 1883. szeptember 12-ikén. Az igazgatóság. — Az osztrák-magyar-bajor kötelék­ben érvényes gabona kivételes díjszabáshoz folyó évi augusztus hó 25-ével 4. számú pótlék lépett életbe, mely a gabonaküldemények betárolására és reexpedi­­tiójára nézve határozmányokat, a jelentékenyebb ba­jor állomásokra változott állomási díjszabást és a Budapest-újvidéki vonal állomásairól metszőponti díj­tételeket tartalmaz. A pótlék szövege használatbavé­tel előtt oly módon kiegészítendő, hogy a 3. lap b) pontja után kéziratilag bejegyzendő : »sowie in den hauptstädtischen Communal-Lagerhäusem in Buda­pest.« E pótlék példányai díjszabási osztályunkban kaphatók. Budapesten, 1883. szeptember 12-én. Az igazgatóság. — Az osztrák-magyar román kötelék díjszabás II. részéhez folyó év és hó 20-án a I. szá­mú pótlék lép életbe, mely uj kivételes díjszabást tar­talmaz 5000 és 10,000 kgnyi kocsirakományokban feladásra kerülő I. rendes osztályba tartozó árukra, továbbá a 7-ik különdijszabás (üvegárukra) helyesbí­tését Példányok díjszabási ügyosztályunkban kapha­tók. Budapest, 1883. szeptember hó 13-án. A m. kir. államvasutak igazgatósága. Hirdettmény. Köz­tudomásra hozatik,miszerint a felső-szilézia­i­­osztrák-magyar kőszén forgalomban Nicolai, Burghardgrube, Bradegrube és Lazisk állomások egyrészt és Budapest Józsefváros állo­másunk között másrészt érvényben volt díjtételek helyett folyó év szeptember hó 1-től fogva a Leo- és Charlottengrube állomásokról fenti állomá­sunkra fennálló olcsóbb díjtételek alkalmaz­tatnak. Budapesten, 1883. szeptember hó 13-án. Az igazgatóság. Magyarország első gyümölcstelepe. Említettük, hogy Bereczki Máté jeles pomológusunknak mező-ko­­vácsházai gyümölcstelepe, melyet 20 év előtt alapított és azóta Magyarország legelső minta-gyümölcstele­­pévé nevelt, pusztulás elé néz, a mennyiben a kincstári birtokot, melyen a gyümölcsös áll, a jelenlegi bérlő, a felemelt bérletnél fogva nem hajlandó újból kivenni. Az országos magyar és az erdélyi gazdasági egyletnek e gyümölcsészetünk megmentése érdekében a kor­mánynál tett lépései eredményre vezettek, a­mennyi­ben a kincstár és a bérlő között, kölcsönös engedmé­nyek alapján a bérlet 10 évre újból megköttetett s e szerint Bereczki gyü­mölcstelepe 10 évre ismét biz­tosítva van. »Szlávia* bank. Az 1883. évi ápril 1-tól junius 30-áig terjedő idő alatt az összes biztosítási főosztályokban (I­V) 21,078 m­ biztosítás 18,662,070 frt 73 kr, biztosított tőkével, 516,036 frt 86 krra rúgó dijjövedék és illetmény mellett köt­tetett. Ugyanazon idő alatt az öszszes biztosításitási ágakban összesen 154596 frt 51 krnyi kártér­tések jutottak kifizetésre. Központi pénztárunk pénzforgalma ugyanezen időre 2,319.567 frt 26 krt tett. Tűzoltószerekben a következő községek része­sültek: Magyarországban: N.-Szölgyén,Eszter­gom m. Csehországban: Smiris, jaromeri járás, Zahorány, dobrisi járás. Gácsországban : Rzozd­v, vielickai járás. 1883 január 1 -étől június 30-áig az összes biztosítá­i főosztá­lyokban összesen 30851 új biztosítás köttetett, 29.978.750 frt 90 kr. biztosított tőkével, 863.098 frt 42 kr dijjövedék és il­letmény mellett. Ugyanazon idő alatt az összes főosztályok­ban a bank tagjainak összesen 234.022 frt 99 krt nyujtatott kártérítések fejében. A »Szlavia« bank képviselőinek nyug­díj egylete 1888-dik évi junius végével 4452 tagot számlál és a nyugdíjalap már is 84.647 frt 93 kr emelkedett. Kőbányai sertésüzlet, A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — szeptember 15. Nehéz áruban az üzlet lanyha, közép és könnyű szerbiai áruban némileg élénkebb. — Magyar, urasági, öreg nehéz 53.50 — 54.50, fiatal nehéz 58.50—55, közép 54.50----, könnyű 55—. Eredeti nehéz 51.—53.—, kö­zép 52.-----53.—, könnyű 53.-----55.—. — Romániai bako­nyi nehéz —.----.— átmeneti, közép 58.—57.— átme­neti, könnyű 54.50—56.50 átmeneti, eredeti nehéz —.----. átmeneti, közép 55—56. átmeneti Szerbiai nehéz 58._57.50 átmeneti, közép 55.50—56.— átmeneti könnyű 55.----56.50 átmeneti. —­ Hízó 1 */, éves élősúlyban 4%/0 levonással____ 2 éves-------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 46 kig. és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 8 aranyforint vám fejében me­rté­­rittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 15. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Késő délutáni órákban még a következő kötések történtek: Búzában tavaszra 10.74, 10.76 frton, őszre 10.05 10.08 forinton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 10.73—10.76.—Szok­ványbuza őszre 10.02—10.04. Bánáti tengeri jú­lius—augusztusra 6.88—6.90. — Szokványzab ta­vaszra 7.18—7.20. — Szokványzab őszre 6.65.6.67. — Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 168­. -161. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Azok, a kik reg­gel és délben bágyadt hangulatban voltak, úgy lát­szik, hogy már elfelejtették szerepüket, mert a dél­után folytán már ismét megváltoztatták nézeteiket a mennyiben ismét némileg a vásárlásra adták fejeiket. A külföld jegyzései természetesen sokat tesznek e megtérítési munkánál. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 87.05. 5 százalékos papírjá­­radék 85.75—85.77. — Osztrák hitelbank részvé­nyek 291.70—292.20. — Magyar hitelbank részvé­­nyek 290.50. — Leszámítoló bankrészvények 90.50. — Osztrák magyar államvasuti részvények üzlet nélkül. A zárlat 6 órakor szilárd maradt, de az árakban tovább nem történt változás.

Next