Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)

1886-03-26 / 1282. szám

Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk e. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1282 (85.) szám. Reggeli kiadás. Kiadó­hivatal: F­er­encziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva, 1 hónapra ................................................... 2 frt. 8 hónapra ..........„ .. ................................. 6 » 6 hónapra ........................................12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 . Egyes szám 2 kr. Budapest, 1886. Péntek, márczius 26. V. évi folyam. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed közeledtével tisztelettel kérjük fel olvasóinkat előfizetésük megújí­tására. A Nemzet az uj évnegyedben is, mint a múltban, az eddigi irányban fog haladni, igye­kezni fog a szabadelvű párt politikájának a publicistica terén tárgyilagos szószólója lenni s érvényt szerezni azon eszméknek a sajtóban, melyek az ország különböző politikai ténye­zői részéről évről-évre általánosabb felkarol­­tatásban részesülnek. Lapunk tározója folytatja Jókai Mór regénye közlését; estilapunk regényközlemé­nyekben való gazdagságára szintén gon­dunk lesz. A „Nemzet“ előfizetési ára : évnegyedre . . 6 frt. fél évre . . .12 frt. egész évre . .24 frt. Az estilap külön küldéséért negyedéven­­kint 1 írttal több. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhiva­talához Athenaeum-épület (Ferencziek tere 3. sz.) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest, márczius 25. Az aknamunka, melyet az orosz kor­mány Sándor fejedelem ellen a bolgár nép közt folytat, a nyilt harcz jellegét kezdi öl­teni. Az orosz barát vezére Bulgáriában a na­pokban a következő nyilatkozatot tette közzé: »Válaszul a sürgönyre, melyet 46 sophiai pol­gár márczius 2/15. napján a czárhoz intézett, mely loyalitást és változhatlan hűséget nyilvánítva ő fel­sége trónraléptének évforduló napja alkalmából, a czár a sophiai orosz diplomatiai ügynöknek meg hagyni méltóztatott, hogy fejezze­­ki legőszintébb kö­szönetét a mondott polgároknak. Ő felsége azt is meg kívánta mondatni, hogy továbbra is a legélénkebben érdeklődik a bolgár nép sorsa iránt, meg lévén győ­ződve, hogy belső és külső ellenségeik ármányai daczára, a bolgárok mindig hivek fognak maradni a testvéri érzületekhez, melyek szülőföldüket Oroszor­szághoz fűzik.« Hogy a belső ellenség, aki a Bulgáriát Oroszországhoz fűző testvéri érzelmekhez hűt­len lett, kicsoda — azt felesleges magyaráz­ni. De nevezetes dolog, hogy Sophiában csak negyvenhat polgár akad, a­ki a czárt, trónra lépése évforduló napján üdvözölni meri. Sán­dor fejedelemnek egyelőre úgy látszik nem sokat kell tartania a maga belső ellenségétől, a sophiai orosz ügynöktől. Annál nagyobb hévvel folytatja ellene a harczot a külső ellenség, a szent­pétervári kabinet. Ennek félhivatalos franczia közlönye tegnap oly czikket közölt, melyből kitűnik, hogy az orosz kormány nemcsak a maga ne­vében lép fel a bolgár fejedelem ellen, de síkra szólítja ellene egész Európát is. E czikkben, me­lyet reggeli lapunk a hivatalos északi távirda ügynökség sürgönye nyomán ismertetett, azt fejtegeti, hogy Sándor fejedelem magaviselete nem igazolja a bizalmat, melyet az időhöz nem kötött kinevezés involvál, sőt az orosz külügyminisztérium félhivatalosa felelőssé te­szi a bolgár uralkodót még a görög kabinet fenyegető magatartásáért is. Ily körülmények közt a nagy nehezen megkötött török-bolgár egyezmény szentesí­tése és vele a Balkán-félsziget békéje ismét kérdésessé válnék. A török kormány tehát, mely eddigelé minden tőle telhetőt megtett, hogy a békét biztosítsa, újabb engedményre határozta el magát. A »Pol. Corr.« levelezője szerint a szultán eláll attól a feltételtől, hogy a bolgár fejedelemnek adandó investitura időhöz legyen kötve. Az orosz kabinet tagadná meg már most a bolgár nemzettől azt a függetlenséget és önállóságot, melyet a porta neki meg akar adni? Ki fogja akkor megérdemelni­­a szlá­vok örökös ellensége« nevét? Milyen sikert remélhet akkor a bolgár népnél Zankoffék orosz-barát propagandája ? Hanem azért bi­zonyos lajtán inneni és lajtántúli »hazafiak« továbbra is azt fogják hirdetni, hogy Kara­­veloff, Garasanin és Miskatovics a szláv nem­zetek árulói és a­ki Griers úr politikája ellen küzd, az ellensége a »szláv ügy« érdekeinek.­vaslat tartalmát, előadja, hogy a szóban forgó köl­csönért való jótállás alól, monarchiánk nemzetközi, politikai és forgalmi szempontból nem vélte magát kivonhatni, a­mi nagyhatalmi állásával sem lett volna összeegyeztethető. Szóló elfogadásra ajánlja a javas­latot annyival inkább, mert monarchiánkra abból tényleges teher nem járul. — Wahrmann elfo­gadja a javaslatot, ámbár nem látja feltétlenül ki­zártnak azt, hogy esetleg későbben teher is hárul­hatna belőle reánk. Tarkovics miniszteri tanácsos, mint a mi­niszterelnök képviselője előadja, hogy nemcsak a monarchia nagyhatalmi állására való tekintet volt irányadó e jótállás elvállalásánál, hanem az Ale­xandriában kárt szenvedetteknek adandó kárpótlás is, a­melynél monarchiánk inkább volt érdekelve, mint más nagyhatalmak. Egyáltalában nem látszik valószínűnek az, hogy ebből monarchiánkra valami­kor tényleges teher káromolj­ék. Wahrmann az egyezményben azon hézagot látja, hogy nincs kimondva, miként az esetleges elő­legezések Egyptom által később minő kamatláb mel­lett térítendők vissza. Tarkovics miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy e kérdés előfordult a londoni conferentián is, de a nagyhatalmak képviselői azon nézetben voltak, hogy ez oly valószínűtlen eset, hogy felesleges róla beszélni. A bizottság átalánosságban s némi szerkezeti módosításokkal részleteiben is elfogadta a tör­vényjavaslatot. Tárgyalás alá vétetett ezután a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883: 43. t.-cz. némely határozatának módosításáról szóló törvényjavaslat. Hegedűs előadó hivatkozva a javaslathoz csatolt indokolásra, részletesen ismerteti a javaslat intézkedéseit; a személyzet szaporítás javasolt ará­nyával beéri, de azt indokoltnak is tartja. A szaporí­tás módjára nézve, szóló az igazságügyi bizottság azon módosításával szemben, hogy az uj bíráknak királyi táblai bírói minőségű fizetésük, de curiai bírói rangjuk legyen, correctnek és logicusnak a miniszter javaslatát tartja, mely szerint az uj bírák rangja is királyi táblai bírói minőségű lenne. Szóló e tekintetben az eredeti szerkezetet ajánlja el­fogadásra. A miniszteri indokolás azon pontjára, mely szerint a miniszter az illetékek kezelése körül észlelt hiányok orvoslására törvényjavaslatot szándé­kozik benyújtani, megjegyzi szóló, hogy az orvoslás módozatánál figyelem lenne fordítandó az alsóbb kö­zegek qualifikátiójára, az illeték kiszabásnál divó rendszerre s magára a pénzügyi bíróság hatáskörére is. A javaslatot elfogadásra ajánlja. S­z­a­p­á­r­y gr. pénzügyminiszter az igaz­ságügyi bizottság módosítására nem fektet nagy súlyt, csak azt kívánja, hogy a fizetés akként állapíttassák meg a mint javaslatba hozta. — Wahrmann a ha­táskör azonosságára való tekintetből indokoltabbnak véli az igazságügyi bizottság javaslatát. — H­­­e r­o­­n y m i académicus jellegűnek tartja e vitát, miután a miniszter elfogadta már az igazságügyi bizottság javaslatát, de azt tartja, hogy az előadónak e tekin­tetben egészen igaza van. A szóban forgó módosítás infractióját jelenti a nálunk 18 év óta meghonosult gyakorlatnak. Ha lenne nálunk szolgálati pragmatica, lehetetlen lett volna az igazságügyi bizottság e ja­vaslata. — Harkányi elvileg nem barátja az ilye­tén rangosztogatásnak s az eredeti javaslatot helye­sebbnek tartja. A bizottság átalánosságban s az igazságügyi bizottság módosításával részleteiben is elfogadja a törvényj­avaslatot. Hegedűs előadó a bizottságnak e két javas­latra vonatkozó jelentését legközelebb a ház elé terj­eszti, a braganzai herczegnek adandó dotatióról és a menyegző költségeiről szól. Washington, márcz. 25. Manning pénzügy­­miniszter hirtelen megbetegedett. Szélhüdéstől tar­tanak. Fiume, márcz. 25. Lajos Victor főherczeg szo­ros incognitóban a Trieste hadigőzösen Lacromából ideérkezett. Temesvár, márcz. 25. (E r­e­d­e t­i távirat.) A »Timisiana« czimű délmagyarországi román bank ma megtartott közgyűlésén Brediceanu Coriolan lu­­gosi és Rottariu temesvári ügyvédek és ismert natio­­nalisták a kormány ellen szenvedélyesen felszólaltak, mert azt követelték, hogy az alapszabályok hiteles szövege magyar legyen és ne román. A közgyűlés azonban indítványukat elvetette. A közgyűlésen meg­jelent mintegy 100 részvényes. BELFÖLD, Budapest, márcz. 25. (A kép­viselőház ülése.) A képviselőház f. hó 26-án, pénteken, d. u. 10 órakor ülést tart. Napirend : A köztörvény­hatóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalá­sának folytatása. Budapest, márcz. 25. (A képviselőház pénzügyi bizottsága) Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette az Egyptom pénzügyei rendezése ügyében Londonban, 1885. márczius 18-án kötött nemzetközi egyezménynek s a Londonban 1885. julius 25-ikén kelt nemzetközi nyilatkozatnak beczikk­elyezéséről szóló törvényjavaslatot. Hegedűs Sándor előadó ismertetvén a ja­ Táviratok. Belgrád, márcz. 25. A miniszter válság még nem nyert megoldást, mert a kabinet­­alakítás nehézségekbe ütközik. Garasa­­nint minden oldalról kérik, hogy maradjon meg állásában, de ő még mindig ragaszkodik lemondásához. A király ma is értekezik a kü­lönböző pártvezérekkel. Athén, márcz. 25. A Havas-ügynökség jelentése: Hiteles forrásból vett értesülés sze­rint, a kormány azon ponton áll, hogy be­­hívja a tartalékosokat. Hir szerint ez intézke­désre a török-bolgár kérdésben beállt bonyo­dalom szolgáltatott okot.­ Páris, márcz. 25. A »Journal de Debats« egy berlini távirata szerint, a német trón­örökösné súlyosan megbetegedett és állapota felettéb aggasztó. London, márcz. 25. Holnap minisztertanács lesz, melynek tárgyát Gladstone kormányelnök­nek Írország jövő kormányzatára vonatkozó javas­latai fogják képezni. London, márcz. 25. Az alsóház mai ülésén Gladstone helyett, a­ki roszul érzi magát, de holnap a házban ismét megjelenhetni remél, Harcourt kijelenti, hogy a miniszterelnök a kormánynak az ír kérdésben elfoglalt álláspontját, ápril 8-án közölni fogja. Harcourt reméli továbbá, hogy a költség­­vetés ápril hó első felében előterjeszthető lesz. London, márcz. 25. Midőn a királynő Beatrix herczegnővel tegnap délután sétakocsizást tett, egy ember rohant a kocsihoz, melybe egy levelet dobott. Az illetőt azonnal elfogták s a kihallgatásból kitűnt, hogy már két ízben volt tébolydában. A királynő folytatta a kocsikázást. Azon levél szerint, melyet ezen egyén a királynő kocsijába dobott, az katona volt, s 23 évi szolgálat után elbocsáttatván, nyug­díjat kér. Brüssel, márcz. 25. A munkások ma estére ki­tűzött gyűlése alkalmából a rendőrség elrendelte, hogy az azon résztvevőknek sem a gyűlés előtt, sem utána nem szabad az utczákon tömegekben átvo­nulnak. Konstantinápoly, márcz. 25. Madrid pasa ide érkezett. — Gadban effendi Konstantinápolyba hivatott. Lissabon, márcz. 25. A képviselőház elfogadta a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, mely közgazdasági táviratok. Berlin, márcz. 25. A szövetségtanács hozzájáru­lását nyilvánította a Zanzibárral kötött kereskedel­mi és hajózási szerződéshez. Calcutta, márcz. 25. India költségvetését ma tették közzé a hivatalos lapban. A pénzügyminiszter constatálja, hogy főként a kereskedelem és közleke­dés állapota ad aggodalomra okot, és megjegyzi, hogy a kormány felhívta erre India miniszterének figyel­mét, kiemelvén, hogy szükségesnek látszik a nagy­hatalmakkal és az északamerikai Egyesült­ Államok­kal karöltve, az ezüst kérdést illetőleg fönforgó ne­hézségek megoldására lépéseket tenni. Pétervár, márcz. 25. Baltisch-Portban a hajó­zás szerdán fog megnyílni. A revali kikötőt még jég borítja. Páris, márcz. 25. Mint hírlik, a költségvetési bizottság a kölcsön megszavazását a költségvetés megszavazásához akarja fűzni, minélfogva az előbbit nem tárgyalja le azonnal. Azt hiszik továbbá, hogy a többség a kormány által javasolt nem törlesztendő kötvények helyett 3 százalékos törlesztendő kötvények mellett fog nyilatkozni. HÍREK: Márczius 25. — Hivatalos. Kitüntetés. A király Pók Mihály csók- t­rdományi róm. kath. kántortanitónak, sok éven át ki-­­ fejtett buzgó tanítói működése elismeréséül, a koronás ezüst-érdemkeresztet adományoz. — A király ajándékai. A király Lazán község­nek, az ott 1885. évi szeptember hó 18-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére ötszáz, és Hubina községnek, az ott 1885. évi október hó 16-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai se­gélyezésére háromszáz, végre az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek, az általa folyó hó 1-én rendezett bál alkalmából, száz frtnyi segélyösszeget adott magánpénztárából. — Személyi hír. Báró Kemény Gábor közle­kedésügyi miniszter tegnap este Ajnácskőről a fővá­rosba visszaérkezett. — Nemesség. A király idősb dr. Wágner Dá­niel budapesti gyógyszerész és vegyésznek, valamint törvényes utódainak, a tudományosság terén hosszú évek során át kifejtett kitűnő működése elismeréséül, a magyar nemességet a »zólyomi« előnévvel díjmen­tesen adományozta.­­ Chambord grófné, mint lapunknak Görzből sürgönyzik, ma délelőtt 10 és fél órakor szívszélhüdés folytán meghalt. A grófné 8 év óta szervi szívbajban szenvedett, legközelebb megsütötte magát és csak két napon át volt ágyban fekvő beteg. Az utolsó perczig teljesen öntudatnál volt s a halotti szentsé­geket nagy ájtatossággal vette föl. A holttestet jövő szombaton balzsamozzák be. A temetés napja még nincs megállapítva, az egész város mélyen fájlalja kiváló jótevője elvesztését. Mária, Terézia, Beatrix, Gaetana, osztrák (Este) főherczegnő, magyar herczegnő, csillagkeresz­tes hölgy, IV. Ferencz modenai herczegnek (– 1846.) volt leánya. Anyja, Mária Beatrix, I. Viktor Emánuel sardiniai királynak volt legidősebb leánya. Az elhunyt grófnő 1817. július 14-én született és 1846. november 16-án ment férjhez Henrik bordeaux-i herczeghez, Chambord grófhoz, a­kinek 1883. augusz­tus 24-ke óta özvegye. Férje halála óta a grófnő állandóan Görzben lakott. — Liszt Ferencz Párisban. A franczia főváros­ból ma a következőket sürgönyzik: A köztársaság elnöke Liszt Ferenczet holnap kihallgatáson fogadja. A mestert Hoyos gróf osztrák-magyar nagykövet fogja bemutatni. — A hontmegyei dolgokhoz. A »Pesti Napló« mai száma a következő sorokat közli: A »Pesti Napló« múlt évi nov. 20-iki számában a »Tisza kor­mány alatt« felirattal megjelent czikket illetőleg, e lapok szerkesztősége készséggel elismeri, hogy e czikk a Luka Pál t. ügyész ellen emelt vádakra nézve, az ügy illetékes végelintézése előtt, tehát idő előtt mon­dott véleményt s ennek alaptalanságáról, a velünk közlött adatokból meggyőződve, e véleményt vissza­vonni kötelességünknek ismerjük s az eset felett saj­nálatunkat jelentjük ki. — A lüttichi munkászavargásokról folyton nyug­talanítóbb hírek érkeznek. A Maas egész balpartján megszűnt a munka, és a strike kiütött a Cockerill­­féle gyárban Seraingben is, a melyben 5000 munkás dolgozott. A strikeolók felháborodtak a tisztek eljá­rása fölött, a­kik használják revolverüket és eddig több embert halálosan megsebesítettek, a többi közt ártatlan kiváncsi nézőket is. A katonák ellenben csak a levegőbe lőnek. Flamellben 13, Seraingben 30 em­bert fogtak el. Verviers, Huy, Gent és Charleroi munkásai közt nagy elkeseredettség uralkodik. A lüttichi fenyítő bíróság előtt f. hó 24-én több vádlott állott, köztük Wagener főczinkos, a­ki e hó 19-kén jelt adott a fosztogatásra. Wagener vakmerő maga­viseletet tanúsított a biróság előtt és kérkedett tet­teivel. A biróság hat havi fogházra és 200 frank pénzbírságra ítélte őt. Mai kelettel a következőket sürgönyzik : D e 1 o o­z tábornok parancsára tegnap este egyne­gyed 11 óra tájban az egész polgári őrség hirtelen fegyverbe szólittatott. A polgári őrség csapatosztályai megszállották a bányát, mely előtt nagy néptömeg gyűlt össze.­­ Tegnap késő este összeütközés volt itt a csapatok és a strikeoló munkások közt. Két munkás megsebesült és pedig az egyik halálosan. A polgári őrség ma reggel óta megszállva tartja a városházát. Az itteni csapatok erősbítésére Haselt­­ből és Reeverlooból katonaság érkezett. A strike folyton terjed. Az anarchista vezérek nyíltan izgat­nak a fosztogatásra. A város közvetlen közelében oly rész lábon áll a közbiztonság, hogy a levélhordó­kat katonák kísérik. A környékbeli községeket a strikeolók nagy számban járják be, koldulva és a lakosságot fenyegetve. St.­Nicolasban a strikeolók megtámadták a polgármester lakását és bezúzták annak ablakait. A csapatok tisztjei felhatalmazást kaptak, hogy oly egyéneket, kik hívatlanul fegyvert viselnek, tartóztassanak le. A 9. sorezred néhány szá­zada St. Nicolasba indittatott, hol tegnap két strikeoló munkás halálosan megsebesült. — Gentben, Lalou­­viereben, Verviersben, Loewenben és Andenneben vasárnapra népgyülés van hirdetve. A hasselti pálya­­házban a sínektől hat lábnyira egy csomag találtatott melyben 35 dynamittöltény volt. A lüttiebi főügyész maga fogja ez iránt a vizsgálatot vezetni. A strike még mindig terjed. Charleroiban holnapra átalános munkabeszüntetéstől tartanak és ezért oda csapato­kat küldtek. — Strikeok. New-Yorkból sürgönyzik . Az it­teni köpeny­gyárakban 7000 munkás megszüntette a munkát. Evansvilleből (Indiana) azt jelentik, hogy a nashville-louisvillei vasút váltóőrei strikeolni kezde­nek. A Missouri-Pacific-vasút strikeoló munkásai és hivatalnokai és a rendőrség közt összeütközésre ke­rült a dolog. Az előbbiek erőszakosan meg akarták akadályozni, hogy egy tehervonat elindíttassék. A mozdonyvezető és a sűtő elhagyták helyeiket. A vona­tot csak a rendőrség beavatkozásával lehetett erős fedezet mellett elindítani. A rend fentartása­­végett militia hivatott be. — Magyar tűzoltó Ázsiában. Gróf Széchenyi Ödön pasa, levélben megkereste Sczerbovszki Szaniszló fővárosi tűzoltó főparancsnokot, hogy a magyaror­szági s lehetőleg a fővárosi tűzoltóság köréből ajánl­jon alkalmas szakembert, aki Smyrnában a tűzoltó­ságot szervezze. E megkeresésre Sczerbovszki főpa­rancsnok a nagy számban jelentkezők közül Bogisich Károlyt, a fővárosi Önkéntes tűzoltóság főparancsnok­­helyettesét ajánlotta gróf Széchenyinek, ki az ajánlást a maga részéről pártolván. Bogisich 3—4 hét múlva útra kel Ázsiába. E czélból a fővárostól egyelőre hat havi szabadságidőt kért. — Temetés. Stern Adolf fővárosi bizottsági tag temetése ma délelőtt 10 órakor nagy részvét mellett ment végbe. A temetésen jelen voltak majdnem az összes fővárosi bizottsági tagok és sok tekintélyes polgár, többek közt Ráth Károly főpolgármester, Kada Mihály alpolgármester, Haberbauer tanácsnok, Toldy József városi főügyész, Wahrmann Mór, Rémi Róbert, Mendl István, dr. Adler Zsigmond, Wein­­szeisz Lajos, Pucher József, Hűvös József, Heidrich Antal, Atlasz Samu stb. bizottsági tagok. — Halálozások. Schwartz Antal fővárosi bizott­sági tag és a VI. ker. plébánia egyházi gondnoka folyó hó 24-én, rövid betegség után élete 81-ik évé­ben elhunyt. Tetemei k­ulyajj f. hó 26-án, délutáni 3 órakor fognak a gyászházban. (VI. ker., Lázár­ utcza 14. sz.) a róm. kath. egyház szertartásai szerint be­szenteltetni s a budapesti köztemetőben örök nyuga­lomra tétetni. — Adán Ferenczné szül. Váczy Emilia folyó hó 25-én hosszú szenvedés után életének 64-ik évében elhunyt. — A budapesti ügyvédi kamara Hódossy Imre elnöklete alatt ma délelőtt tartotta tizenegyedik évi rendes közgyűlését.­­ A választmányi jelentés előter­jesztése után dr. Dell’Adami Rezső éles bírálat alá alá vette a kamarai jelentésnek az igazságügyi jelen­tések és politikára vonatkozó bírálatát. Ezután Pár­tos Béla dr. a következő indítványt terjesztette a köz­gyűlés elé: Határozza el a közgyűlés, hogy az igaz­ságügyi minisztériumhoz feliratot intéz, azzal a kére­lemmel, hogy az ország összes,­­ legkivált azonban a vidéki kir. járásbíróságoknál rendszeresített irnoki, valamint a bijnoki állásokat, minden egyes megürülés esetén legott betöltesse, sőt ez állásoknak a felmerülő szükséghez képest szaporítását is gondos figyelme tár­gyává tegye. A felirat szerkesztésével és indokolásával a kamara választmányát bízzák meg.­­ A közgyűlés azt határozta, hogy ez indítványt átteszi a választ­mányhoz, mert nem adatott be kellő időben s igy a közgyűlés vele mint inditványnyal nem foglalkozhat. Az általunk már bőven ismertetett választmányi je­lentésnek tudomásul vétele után a közgyűlés még a tisztviselők és a kezelő személyzet évi fizetését álla­pította meg s ezzel véget ért. — Szamaritanus felolvasások. Dr. Eli­scher Gyula az Erzsébet-kórház főorvosa ma folytatta elő­adásait a betegápolásról; legközelebbi előadása e hó 30-án,kedden lesz. — Dr. Goldzieber főorvos e hó 27-én tart előadást, szintén német nyelven, (láncz­­hid-tér 1. sz.) — Dr. Janny Gyula az Erzsébet­­kórház igazgatója magyar előadását holnap pénteken fejezi be az Academia Kisfaludy termében (d. u. 5 órakor.) A magyar szamaritánus előadásokat jövő hétfőn dr. T­a­k­á­c­s fogja folytatni ugyanott. — Wolff Miksa zeneszerző néhány hét előtt Bu­dapesten tartózkodott, hogy jelen legyen »Raphaela« czímű operettjének első előadásán. Ma azt jelenti egy távirat Bécsből, hogy a tehetséges zeneszerző meg­halt. Wolff 1840-ben Morva-Weisskirchenben szüle­tett és mint zeneszerző számos sikert aratott.­­ A pázmándi gyilkossági bűnügyet tegnap, szerdán tárgyalta a székesfehérvári törvényszék dr. Máder Ferencz elnöklete s Csiky József kir. ügyész közvádja mellett. 1885. decz. 21-én Pázmándon Jan­­kovics János molnárt meggyilkolták, s a vizsgálat szerint Szikora János unokaöcscse, Vrabec Ferencz apósa, mint tettesek s Jankovics Jánosné a feleség mint felbujtó követték el a tettet. A végtárgyaláson — mint lapunknak írják — a 21 éves Szikora hatá­rozottan kijelente, hogy szeretője volt az asszonynak, a­ki házasságot ígért neki, ha férjét megöli. A fiatal­asszony ezt hazugságnak jelenti ki. Midőn Szikora Vrabecnek is szemébe mondja, hogy ketten ölték meg Jankovicsot, Vrabec a bíróság előtt arc­ul köpte. A tárgyalás késő estig húzódott, miután a bizonyítási eljárás véget ért. Csiky kir. ügyész mind a három vádlottra kötél általi halált kért, és dr. Neumann és Szüts védők csak az emberölés bűntettében kérték védenczüket bűnösnek kimondani, Kenessey Gyula pedig védenc­e, Jankovics Jánosné teljes felmenté­sét kérte. Vrabec és Jankovicsné mindvégig ártatlan­nak mondták magukat. A törvényszék 1/46-kor vonult vissza tanácskozni s dr. Máder Ferencz elnök */17-kor hirdette ki az ítéletet, mely szerint Szikora János és Vrabecz Ferencz a B. T. K. 278. §-ában minősülő gyilkosság bűntettében mondattak ki bűnösnek s ezért a 91. §. alkalmazásával életfogytig tartó fegyházra ítéltetnek. Jankovics Jánosné a 278. §. és a 69. §. 2 pontjában minősülő gyilkosság bűntettében való bűn­­részességben mondatik ki bűnösnek s a 72. és 66.§-ok alapján a mai naptól számított 8 évi fegyházra ítél­tetik ; ez utóbbi 8 évi hivatalvesztésre, a két első pe­dig, megkegyelmezés esetére, 10 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Szikora és Vrabecz felebbeznek, de Janko­vicsné újból kijelenti, hogy ártatlan, de azért meg­nyugszik az ítéletben, mert úgyis érzi, hogy a reggelt nem fogja megérni. — Felolvasás. Kiss József komáromi felolva­sása, mely 22-ikére volt kitűzve, a költő betegsége miatt elmaradt s szombaton f. hó 27-én fog meg­tartatni. — Járvány a fővárosban. Dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvos a fővárosban fellépett typhus-járvány­­ról a következő jelentést teszi közé: A typhus-járványra vonatkozólag, a tettleg fennálló körülmények constatálása s a túlzott hí­rekkel szemben, a közönség megnyugtatására kötelességemnek tartom a következőket közé tenni. Tény az — fájdalom — hogy a typhus a fővárosban újabb időben ismét mutatkozik. Hangsúlyozni kívá­nom, hogy általában a fővárosban s nem csupán spe­­cializer a rendőrség börtöneiben. A közkórház kimu­tatásai bizonyítják, hogy a főváros népességének különösen alsóbb rétegeiből legközelebb többen vétettek fel typicussal a közkórházba. Hogy a rend­őrség börtönéből is kerültek ki ilyenek és küldettek be a kórházba az egyes rendőrorvosok által, azt min­denki természetesnek fogja találni, a ki tudja, hogy a rendőrség börtönei szintén a nép legalsóbb osztályai­ból népesittetnek be s ezek közül is leginkább kiéhe­zett, elcsenevészedett egyénekből. Hogy a szigorú igazságnak megfeleljek, kötelességemnek tartom el nem hallgatni, hogy a rendőrség börtöneiből f. hó 18-tól máig 30 egyén szállíttatott be a kórházba olyan, kiket a kórházban a typhus constatáltatott. E 30 egyén közül azonban 12 csak legfeljebb egy na­pon át tartózkodhatott e fogda­helyiségekben, követ­kezőleg már a typhus lappangási időszakában szen­vedve hozatott oda be s ezek egy része éppen a kór­házba szállítás czéljából jelentkezett. 18 egyén hosszasabban tartózkodott a börtönökben, 4 a köz­ponti, 6 a VIII—IX. kerületi és 8 a tolonczházi fogda­helyiségben. Ezek a tények. Azt mondani tehát, hogy épen a rendőrség börtönhelyiségei képezik a ragály góczait, egyátalá­­ban nem lehet. Még kevésbbé felel meg a valóságnak az a széles körökben colportált hír, hogy a központi he­lyiségben már három tisztviselő is megkapta a typicust. E tisztviselők megbetegedtek ugyan, de ketten gyomorhurut, egyen hevenyváltóláz tünetei mutatkoznak s csupán ketten feküdtek ágyban két napon át. Tehát typicusról ezeknél szó sem lehet. A fertőtlenítés tekintetében meg kívánom jegyezni, hogy az összes fogházi helyiségek a lehető leg­nagyobb gonddal a folytonosait desinficiáltat­­nak ; de a­ki csak egy rövid pillanatra látta azok lakóit, tudhatja, hogy ilyen egyének tartóz­kodási helye, — bár mi történjék is a desinfectio te­kintetében — teljes tisztaságot nem tüntethet fel. Végül, hogy az igazságnak egészen elég legyen téve, egy napilap azon hírével szemben, hogy a rendőrség a fővárosi tanács azon átiratát, mely szerint a bör­tönök kiürítése czéljából szükséges helyiségeket a tanács késznek nyilatkozott rendelkezésre bocsá­tani, válasz nélkül hagyta: azt a tényt kívánom köz­tudomásra hozni, hogy ilyen átirat a tanácstól a rendőrséghez eddig egyáltalán nem érkezett, ellenkezőleg a rendőrség ily értelemben úgy a fővá­rosi mint a katonai hatósághoz megkeresést inté­zett, mely ügy azonban még elintézést nem nyert. A járványra vonatkozólag a Rókus kórház igaz­gatósága kimutatást állíttatott össze a kórházba eddig beszállított hagymázas betegekről. Ebből kitű­nik, hogy a tolonczházban az első megbetegedés ja­nuár hó 11-én történt s azóta a járvány nem szüne­telt. Ez időtől fogva máig, a tolonczházból 20 beteget szállítottak a barokk kórházba. A főkapitányság bör­tönéből márczius 8-án vitték az első beteget a kór­­házba. Itt állandóan a járvány veszélyesebb neme a beteges hagymát pusztít; a beszállított betegek száma máig 18. A betegek számát tekintve utána mindjárt a VIII—IX. ker. kapitányság következik, melynek fogházából eddig 8 beteget vittek a kórházba. A VII. kerületi kapitányságnál 6, a X. kerületinél (Kőbánya) 3 , az I., a IV—V. és a VI. kerületi kapi­tányságoknál egy-egy eset fordult elő. E szerint a fő­városi rendőrségnél eddigelé 58 hagymáz betegedés fordult elő. A járvány természetét illetőleg, az legve­­szélyebb a főkapitányság börtöneiben, honnan f. hó 20-án egyszerre 6 beteget vittek kór­házba, a soroksári IV —V. büntető járásbí­róság börtönében szintén fordult elő két eset, melyekről a börtönorvos azt állítja, hogy egy a főkapi­tányságról oda szállított rab hurczolta be a jár­ványt. Kívülről mintegy 30 beteget szállítottak a kórházba, úgy hogy a barakkban jelenleg 90 hagy­mázas beteg fekszik. A járvány veszedelmességét eléggé mutatja az a körülmény, hogy a barakkban dr. Beuer Sándor alorvos és egy ápolónő szintén megkapták a hagymázt, de a gyors segély szerencsére mind a kettőnek megmentette az életét.­­ Tegnap a járvány a Rottenbiller-utczai hajléktalanok menhe­­lyében is kitört, de még eddig csupán egy betegedés fordult elő. Mivel itt a ragálynak igen kedvező anyaga van s az­éjt ott töltött, de reggel munkára tá­vozó napszámosok­ a betegséget könnyen széthordhat­ják a városban, a legszigorúbb óvintézkedések életbe­léptetése válik szükségessé. A kívülről beszállított be­tegek tartózkodási helyeit illetőleg a Rókus-kórház jegyzéket vezet, mert megelőző járványoknál azt ta­pasztalták, hogy egyes házak és telepek mintegy gócz­­pontjai a járványnak s minthogy ezek legtöbbnyire nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek, s a lakók, különösen az alvók bennük zsúfolva van­nak, az ilyenekről a kórház igazgatósága az illető la­kás kiürítése s a szükséges intézkedések megtétele végett, azonnal értesíteni fogja a rendőrséget. — Öngyilkosságok. Ma a fővárosban három öngyilkosság történt. Az Andrássy-út 50. sz. a. ház negyedik emeletéről Szánthó Ignáczné sz. Hegedűs Julia esztergomi születésű 38­­éves cseléd, az udvarra vetette le magát és szörnyet halt. Szánthóné ma dél­előtt asszonyával összeveszett, azt tettleg is bántal­mazta, miért is a szolgálatból rögtön elbocsátot­ták. E feletti elkeseredésében lett öngyilkossá. —. Lichtner Károly újpesti kereskedő ma este 10 óra tájban egy kerepesi­ úti kávéházban öngyilkossági szándékból mérget ivott. Még élve a Rókus-kórházba

Next