Nemzet, 1886. december (5. évfolyam, 1529-1558. szám)

1886-12-01 / 1529. szám

-CT 2L, T­­Ö L 15. Budapest, nov. 30. (Orosz izgatások.) A »Moskovskija Vjedomosti« a bolgár régensek ellen írott elkeseredett czikkében lázadásra biztatja az Oroszországhoz hű­ bolgár katonatiszteket. Az érde­kes czikket a következőkben ismertetjük: »Kaulbars missiójának az volt a rendeltetése, hogy a bolgár népet kiábrándítsa abból a tévelygés­ből, melybe az országot a cselszövény juttatta. A tör­ténelemben párját ritkító csalás volt ez. Oroszország nevében, azon a czímen, hogy ez az ő kedvére s pa­rancsára történik, a bolgár népet leigázták ellensé­gei. Szükséges volt bármilyen módon is tudtára adni a bolgár népnek, hogy Oroszország el nem is­meri törvényes kormánynak a bolgár népen uralkodó férfiakat. Hinni merjük, hogy legjobb lett volna már ak­kor azt tenni, a­mi most történt, s a­minek »diplo­­matiai szakítás« a neve. Ekkor minden bolgár belátta volna, legyen bár politikus, katona, vagy paraszt, hogy a kormányférfiakat Oroszország el nem ismeri törvényes kormánynak. Csakhogy ezekkel a bitorlók­kal úgy bántak, mintha elismernék régens és minisz­ter voltukat és Kaulbars báró Nacsevicshez fordulva azt írta, hogy »Miniszter úr, van szerencsém stb.« így aztán az lett a vége, hogy a­mely missió lett volna hivatva bebizonyítani a bolgároknak, hogy ré­­genseik és minisztereik bitorlók, ugyanez bizonyított törvényes voltuk mellett, ilyen jellemmel ruházván fel őket. A pseudokormány élt ezzel a kétértelműséggel; a bécsi és berlini félhivatalos lapok szidalmazták Kaulbarst és a németeknél megszokott szemtelenséggel, valami pansláv párt emissa­­riusának nevezték el. Mikor pedig a bolgárok közt nyilatkozni kezdett a hazafias mozgalom, a brit mi­niszterelnök s az osztrák-magyar külügyminiszter hi­vatalos demonstrátiókkal éltek az orosz diplomatiai ügynök ellen. Mindamellett Kaulbars minden lehetségest megtett, missiója végre is czélt ért volna, lemondás­ra kényszerítvén a minisztereket és régenseket, ha közbe nem lép némely hatalmak csel­­szövénye, olyanoké, kik titkon és nyíl­tan K­a­ul­­­b­ars ellen működtek. Kaulbars missiója, távoztával véget ért, meg­valósult a legkomolyabb fenyegetés, csak a folytatás is megfelelő volna. Az a helyzet, mely Kaulbars és az orosz ügynökök távozásával támadott, nem húzódhatik soká, bármint fondorkodjék az európai cselszövény s bármily for­télyhoz nyúljanak is a régensek. Bulgária most a véletlenségnek van kiszolgáltatva. A törvényes rend nem állítható benne helyre Oroszország részvétele nélkül. A diplomatiai szakítás után Oroszország csak úgy térhet vissza Bulgáriába, ha abban politikai léte­zésének összes viszonyai megváltoznának. S itt han­goztatjuk ismételten abbeli kijelentésünket, hogy ha Oroszország nem szándékozik közrehatni az őt Bul­gáriában megillető autoritás helyreállítása végett, legjobb, ha megtartja cselekvése szabadságát. Nem veszít általa semmit és isten segítségével előbb-utóbb visszaszerez mindent. Most, hogy consulaink eltávoztak, a cselek­­vésre szabad tér nyílt meg a becsüle­tes és józanul gondolkodó bolgárok számára, a­kik csak is Oroszország hívei lehet­nek. A bolgár hadsereg »legjobb tisztjei«, kik Bat­­tenberget elűzték, nyilván csak az orosz diplomatiai ügynökök távozását várták, mert ezek az ő jelenlétük­kel a törvényesség jellemével ruházták fel a bitorló­kat. Ezek a tisztek nem aludtak; már rég előkészí­tették ama mozgalom szervezetét, mely fenyegeti a pseudo-hazafiakat, ha haladéktalanul nem tágítanak. Szinte meg vagyunk győződve, hogy a szabaditó mozgalom, melyet Bulgária olyan ré­gen vár, szervezve van.« T­áviratok. BéCS, nov. 30. A »Pol. Corr.« a szerb követség által felhatalmaztatott annak kije­lentésére, hogy teljesen koholt az a hír, mely szerint a szerb király ellen merényletet ter­veztek és őt Cettinyébe vinni szándékozták volna. Megbízható belgrádi forrás szerint e hírt a szabadelvűek bocsátották szárnyra. A király csupán azért siettette visszatérését va­dászati kirándulásáról, mert a belgrádi vár­ban choleragyanús betegedések fordultak elő. A király, daczára annak, hogy az orvosok le­beszélik, naponként meglátogatja a beteg ka­tonákat, kiket borral láttat el a királyi pin­­czékből. BéCS, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint a selamlik, amelyen Kaulbars tábornok mint vendég jelen volt, rendkívüli fény­nyel állítta­tott ki. Nelidov néhány nappal előbb a szultán által külön kihallgatáson fogadtatott s ez alkalommal átnyújtotta neki a czár levelét. A selamlik a besiktasi mecsetben tartatott meg. Ez alkalomra egy lovasezred, három gyalogezred, 10 császári gárda, a néger ez­red és egy-egy tüzér és tengerészcsapat vo­nult ki. A szultán a Kaulbars tábornok fo­gadtatása után Nelidovot magánkihallgatáson fogadta. Konstantinápoly, nov.30. (Eredeti táv­irat.) Németország, Ausztria-Magyarország és Oroszország nagykövetei most már nem képeznek olyan összefüggő csoportot, mint a múlt évben, sőt Calica báró mostanában az angol és olasz nagykövetekkel gyakrabban érintkezik, mint orosz collegájával, a­mi a török körökben nem maradt észrevétel nél­kül. Calica báró magatartását egyátalában nagy figyelemmel kísérik, különösen azon angol nyilatkozat óta, mely szerint a londoni kabinet a bécsinek a keleti kérdésben elsőbb­séget enged. Törökország sem körjegyzéket nem bocsát ki, sem conferentiát nem hoz ja­vaslatba, hanem bevárja Ausztria-Magyaror­­szág magatartását. A londoni és bécsi kabine­­tek közeledése bizonyos visszahatással volt Németországra. (P. C.) Krakó, nov. 30. Moszkvából jelentik : A Moskowskija Wjedomosti közzé teszi Schach­­trchtinski jelenleg Konstantinápolyban időző orosz ügynök jelentését, mely szerint a porta elhatározta, hogy Kelet-Ruméliát és Bulgá­riát török csapatokkal szállja meg. (N. W. A.) London, nov. 30. Hír szerint Orosz,¡’i'Bij,i%, hogy a bolgár kérdés me^r'-e^10 megoldá­sát _fontos engedményt haj­landó tenni. Ha minden hatalom beleegyezik a mingreliai herczeg vagy más orosz jelölt támogatásába s ha a sobranje megválasztja, Oroszország elismeri az utóbbit, valamint annak törvényes voltát. Remélik, hogy Tö­rökország megtagadja ez ügyben a kezdemé­nyezést. Hir szerint Lobanov herczeg biro­dalmi cancellár czimmel nemsokára felváltja Gierst. (Pl.) Berlin, nov. 30. Anglia már ezelőtt két héttel kész volt a mingréliai herczeg jelöltségét elfogadni s ezt a vele barátságban álló cabinetnek tudtára is adta. Időközben a londoni cabinet arról értesült, hogy az afghanistáni jogszerű emír elleni angolellenes fel­kelésbe belejátszik Oroszország keze. Ezenkívül meg­tudta azt is,hogy­ azsindiai trónkövetelő Pétervárra ér­kezett és ott az északindiai felkelés kiterjesztését ki­látásba helyezte. Mivel továbbá Oroszország az egyp­­tomi kérdésben egyre agitál Anglia ellen, a londoni kabinet a mingreliai herczeg jelöltsége ellen állást foglalt s úgy látszik mindaddig akadályokat gördít Oroszország ellen a bolgár ügyben, amíg az utóbbi Afghanistánban és algyptomban a zavarokat támo­gatja. Páris, nov. 30. Ideérkezett magánhírek szerint Oroszország nem ragaszko­dik ahhoz, hogy a mingreliai her­czeg jelöltessék ki a bolgár trónra. Bécs, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« párisi levelei szerint ott Ororszország maga­tartását a bolgár kérdésben nagyon negatív ítélik meg. Pétervártt be kellene látniuk, hogy a békét igénylő Európa nem sokáig bízhatja magát a véletlen esélyekre. Francziaország minden lépéshez csatla­kozni fog, a­mi a bolgár kérdés megoldására irá­nyul. (P. C.) Berlin, nov. 30. A mai birodalmi gyűlésen a költségvetést tárgyalták. J­a­c­o­b­i pénzügyi államtit­kár a folyó költségvetési év bevételeiről és kiadásai­ról, valamint az utóbbi költségvetés adatairól nyújtott áttekintést és megemlíti e mellett az ezüst rudaknak az egyptomi kormány részére történt átengedését, ki­jelenti továbbá, hogy a birodalmi gyűlésnek a leg­utóbbi adójavaslatokkal szemben tanúsított visszauta­sító magatartása következtében a szükségletek födö­­zése csakis a quota felemelésének segélyével volt esz­közölhető. R­i­c­k­e­r­t bírálgatja a költségvetés egyes té­teleit és heves támadást intéz a kormány jelenlegi pénzügyi politikája ellen. Stephan államtitkár és Scholz pénzügy­­miniszter visszautasítják a Rickert által tett szemre­hányásokat. Előbbi kifejti, hogy a távirdai tarifa­dí­jak olcsóbbá tétettek. Scholz miniszter kiemeli, hogy a­ki a német nép felől azt állítja, hogy nem képes előteremteni az állam biztonsága érdekében szükséges összegeket, az nem mond igazat. B­e­n­d­e sajnálatát fejezi ki, hogy a kormány a pálinkáról nem terjesztett elő újabb javaslatokat. A német nép nem fog visszamaradni a biztonsága érdekében szükséges áldozatkészségtől. Páris, nov. 30. Mint határozottan állítják, Wad­­dington franczia nagykövet a Suez csatorna-tervezet ügyében végleges választ kért Sddesleigh külügymi­nisztertől. Francziaország és Mexico közt kereskedelmi szerződés köttetett. Prága, nov. 30. A ma megejtett pótválasztá­soknál Brüx-Bilin-Oberleutendorfban Gr Unter­mann dr. 642 szavazattal 344 ellenében és Rei­­chenbergben Schücker dr 1030 szavazattal (1042 beadott szavazat közül) tartománygyű­lési képvise­lőkké választottak. 1393 választó nem vett részt a szavazásban. Lemberg, nov. 30. (Er­ed­eti távirat.) A Wolfen Barylova község a Kamionka kerületben pa­naszt emelt, hogy a nem­régiben egy orosz bizottság által egyoldalúlag foganatosított határkiigazítás alkalmá­val három hektár hasíttatott ki a község területéből, s az orosz területhez csatoltatott. A hatóság részéről eddig panasz nem emeltetett. (P. C.) Baja, nov. 30. (Eredeti távirat.) A ma folytatott tisztújító közgyűlésen Jankovich Aurél fő­ispán kinevezte főkapitányi helyettessé Scheibner Gyulát, főorvossá dr Bernhardt Jánost, főszámvevővé Fábry Lajost, kórházorvossá dr. Sztruhák Istvánt, kerületi orvossá dr. Ladányi Mórt és árvaszéki nyil­vántartóvá Lakner Istvánt. A közgyűlés jegyző­­könyvi meleg köszönetet szavazott a főispánnak a tisztújítás tapintatos vezetéséért. Este az új tisztikar fényes banquettet rendezett. Zágráb, nov. 30. A vinkoveci választókerület a ma megejtett pótválasztásnál K­h­u­e­n Antal grófot, a bán fivérét 150 szótöbbséggel tartománygyűlési képviselővé választotta. Zágráb, nov. 30. A tartománygyűlés mai ülésén tárgyalta s úgy általánosságban, mint részle­teiben változatlanul elfogadta az 1852. évi bünte­tőtörvény néhány határ­ozmányána­k módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az álta­­los tárgyalásnál Derencsin és Frank ellen­zéki képviselők a törvényjavaslat mellett szólottak. Szombaton ismét ülés lesz. Közgazdasági táviratok. Bécs, nov. 30. A Länderbank igazgató tanácsa ma megtartott ülésében elfogadta ama megállapodá­sokat, melyeket a főrészvényesek német és franczia csoportjaival Párisban megindított, és a legutóbbi na­pokban itt folytatott tárgyalások eredményeztek. E szerint határozatba ment, hogy január 10-én rendkí­vüli közgyűlés hivatik egybe, melyen az igazgatóság­nak az alapszabályokban meghatározott maximális kiegészítésének kérdése fog napirendre tűzetni s elő­reláthatólag két ausztriai igazgató tanácsos mellett, a franczia részvényesek csoportjából kettő,fa néme­tekéből három fog az igazgatótanácsba választatni. Az uj osztrák tagok megnevezése, kiknek elfogadása a német és franczia csoport beleegyezésének föntar­­tatott, ezen csoportok legközelebbi ülésén fog meg­történni. Belgrád, nov. 30. (Eredeti távirat.) A szerb kereskedelmi minisztérium a bécsi iparmúzeum­­bft, a szerb házi ipar czikkeiből karácsonyi kiállítást rendez. A múzeum igazgatósága a szerb kormány ez iránti kérelmét készségesen teljesítette. Ez lesz az első eset, hogy a szerb háziipar fontosabb czikkei a külföldön collectiv kiállításban mutattatnak be. (P. C.) Konstinápoly, nov. 30. (Eredeti távirat.) A dohányjövedéki társaság javára újabban ismét egy iradé bocsáttatott ki, mely szerint, a hadügyi, tenge­részeti és rendőri minisztériumok szigorú utasítást kaptak, hogy a dohánycsempészés meggátlása czéljá­­ból tegyék meg a kellő intézkedéseket. Trieszt, nov. 30. A »Daphne« nevű Lloyd-gő­­zös ma délben megérkezett Alexandriából. Értéktőzsde, BÉCS, nov. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.80 Erdélyi földteherm. kötv. 104.75 5 és fél száz. magy. földiát, int. zálogl. — ...Erdé­lyi vaentrészv. 187.25 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 118 90. Magy. nyer. k. sorsjegy 124­­5. Szölödézsmaválts. kötv. 99.--. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 125.25.4 száz. aranyjáradék 105 25. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 152.50 Magy. hitelt­. részv. 108.--. Alföldi vasút részv. 189.25. Magy. észak-kel. vasút r. 173.50. 1869. m­. k. V. áll. els. kötv. 100.25. Tiszav. vasut-rész. 251.25 Magy lesz. és váltóbank-r. 104 25. Kassa-Oderberg vasut-r. 151 75. 5 száz. papir-járadék 94 25. M. jelz.­hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. BéCS, nov. 30 (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 297 80. Déli vasút,részvény 106.50. 4 százalékos arany­járadék 114.95. Londoni váltóár 126.10 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 197.9. 1864. sors­jegy. 171.25, 4­­2 száz. ezüstjáradék 84 90. 1880. sorsjegy 139 . Török sorsjegy 17.20. Angol-osztrák bank részv. 115.25 Osztrák államvasut részv. 248.25, 20 frankos arany 9­98—, 4­2 száz. papir-járadék 84.26. Osztrák hitelsorsjegy 178.75, Osztrák-magyar bankrészv. 886 — Cs. kir. vert arany 5.93. Német, bankváltók 81 80. Elbevölgyi vasut 168.75, Du­­nagözbajórási. 1. 382. Bécsi ban­­cegyl. 109— Az iránytű’. nyomott. Bécs, nov. 30 (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 298 60. Osztr. államvasuti 249.10 Union bank------1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.­bank-részv. 115 50 20 frankos arany 9.97 —. Déli vasút részvény 107 —. Magyar hitelb.-részv. 308 50. 1864. sorsjegy —.—. 4°/0 magy.­ar.­járadék 10­5.40. Magyar-gal. vasút, — .—. /1 irányzat szilárd. Frankfurt, nov. 30. (Esti tőzsde.) 4*2% papirjáradék —.—. 4*2% ezüstjáradék 68 60 6% magyar aranyjáradék —.—. 5% magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bank . —.—. Károly Lajos vasút r. —.—. Erzsébet nyug. vasút részv.­­ .—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4*/,% földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —. —. M. orsz. bankr. —.—. 5% osztrák papirjáradék —.—. 4% osztrák aranyjáradék — .—. 4% magyar aranyjáradék 84­70, Osztrák hitelrészv. 40. —. Osztrák államvasut r. 200.—. Déli vasút r.------. Magy .-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. tesz és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —.—. irányra! : szilá­d. Külföldi értéktőzsdék zárlata nov. 30-án. Átszámítási árfolyam: 100 márka insta­lc 61.85 frt. 100 frank vnsta , 49 75 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt P á r i b i Árf. Paritás jj Árt­. Paritás Árt. Paritás _ : — *•/«-©t magyar aranyjárad. 84 30 IO1» 87 U 84 70 105 25 UI 85 87 105.1 SU 5%-ok „ papírjára«1. 75 50 84 9 UI 75.60 84 09 C------— 4*11*/0-o» osztrák „ . —.— —.— K —.— —.— K —. — —.— 5°/o-08 ,, „ i —. —- K ——.— K —.— — 4*2*Vöt „ ezüstjárad. 68 KJ 85.23 K 68 60j 85.35 K — i«Voe „ aranyjárad. 92.90 115 15 K »3 10 115 32 K ——.— Magyar keleti vasúti kötv.­­ 80.60 100 18 Ki .—.— —.— —.— —.— 5°/6-os keleti vasút els. kötv. 102 90 127.73K —. —­ —.— —.—­­ — — Osztrák hitelrészvény........481.— 297.44 UI 229 25 297.69 Ij — Osztrák-magyar bank........ ——.— 717.50.890 58 Il —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 401.— 426.98 11,199.25 247 46 N­ 508 75 248 9SU Déli vasút ............................. 177 50 110.84­­7 85 82 109.— ü 227.50 107. S50 Erzsébet osztrák­ ny.vasút . —.— —.— — — —.— K —.— —.— Magyar-gácsországi vasút . ——.— —.— —.— E —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. 275 — —.- U1 —.— —.— K — Károly-Lajos vasút............ 80.10 197.86 N­ 159.50 198 08 1J — Kasaa-oderbergi vasút........ 61.10 151.94 K­—.—­­ .— Román vasúti részvények. ——.— — —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek............. L92 20 118 88 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............1161 60 61.88 161.57 61.83 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 158.50 —.— O —.— — Magyar vasúti kölcsön.... I —.— K —.— —.— —.— —K „ jelzálog-hitelbank.­—.— —.— K —.— —.— —.— .— N­ „ lesz.-és pénzv.-b. —.— —.— K —.— —.— . — —.— 4’ /■#/6-ob földhitelint. zálogl. —. — ——.— ——.— 3#/0-os franczia járadék---- —. — —.— —.— —.— 1­83 25 —.— a’/aVo-os franczia járadék . —.— —.— —.— —.— 109.80 —.— Ottoman bank részvény —.— —.— —.— —.— 1.530.— —.— Franczia törleszthető járad. — mm —^­ —.— || 86.07 —.— Árutőzsde. Bécs, nov. 30. (Gabona- és termény­tő­z­s­d­e.) A londoni és newyorki kedvező jelentések folytán az üzlet szilárdul indult, az árak valamivel javultak. Eladatott: Búza tavaszra 9.24—9.25 fo­rinton, május—júniusra---—.------.— forinton, ok­tóber—novemberre —.-----.— forinton, őszre 8.98— 9.00 forinton. — Rozs őszre —.-----.— forin­ton, rozs tavaszra 6.83—6.85 forinton. — Zab őszre —.-----.— forinton, tavaszra 6.60—6.62 fo­rinton. — Tengeri julius—augusztusra —.----­—.— forinton, augusztus—szeptemberre —.-----.— forinton, szeptember—októberre —.— frton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.43— 8.45 frton. Hivatalos jegyzések: Búza 1887. tavaszra 9.23—9.28, május—júniusra 9.30—9.35 forinton, őszre 8.98—9.30, október—novemberre —.-----.— forinton. — Rozs tavaszra 6.80—6.85, május —júniusra 6.88—6.93, őszre —.-----.—, október— novemberre —.-----.—. Tengeri május—júniusra 6.42—6.47 forinton, tengeri június—jul. 6.47— 6.52, julius—aug. 6.52—6.57, augusztus—szep­temberre —.-----.■—, szeptember—októberre —.— -----, uj tengeri —.-----------. — Zab szeptem­ber—okt. —.------.-----forinton, tavaszra 6.60— 6.65 forinton, május—júniusra 6.67—6.72 frton, ősz­re —.------.— forinton. — Káposztarep­cze 1887. február—márcziusra 11.15—11.25 fo­rinton, aug.—szeptemberre 11.85—11.95 forinton, szept.—októberre —--------frton. Szesz. Üzlet nem volt. Az árak ma nem vál­­oztak. Készáru 25.25 frton jegyeztetett. Berlin, novemb. 30. Terményvásár. (Záb­ út.) Búza nov.—decz.-re 156 márka fillér (= 9 frt 63 kr.) ; April— máj.-ra 162 márka — fillér (= 10 frt 01 kr.). Rozs nov.­­decz-re 132 márka 25 fillér(= 8 frt 14 kr.); April— máj.-ra 134 márka — fillér (= 8 frt 84 kr.). Zab nov.­decz.-re 109 márka 50 fillér (= 6 frt 77 kr.); ápr.-máj.-ra 110 márka 50 fillér (=2­6 frt 83 kr.). Repczeolaj nov.-decz.-re 45 márka 10 fillér (= 27 forint 88 kr.); Ápril—májusra 45 márka 70 fillér (= 28 frt 24 kr.). Szesz novemb.-decz.-re 87 márka 40 fillér (=■ 23 frt 12 kr.); április—májusra 88 márka 70 fillér (= 23 frt 92 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 80 krral. Stettin, nov. 30. Terményvásár: Búza nov.-decz.­­re 158 márka — fillér (=■= 9 frt 76 kr.). April—májusra 164 márka 50 fillér (= 10frt 16 kr.). Rozs nov.-decz.-re 126 márka — fillér (= 7 frt 76 kr.); ápril-májusra 131 márka — fillér (= 8 frt 09 kr.). Repczeolaj nov.-decz.re 45 márka — fillér (= 27 frt 80 kr.); április—májusra 45 márka — fillér (­= 27 frt 80 kr.). Szesz kész szállításra 36 márka 60 fillér (= 22 frt 62 kr.); nov.-decz. 36 márka 40 fillér (= 22 frt. 49 kr.); ápril-májusra 86 márka 50 fillér (= 22 frt 55 kr.,­ május-júniusra 88 márka 10 fillér (= 23 frt 55 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka =*= 81 frt 80 krral. Köln, nov. 30. Termény vásár: Búza deczemberre 16 márka 60 fillér (= 10 frt 26 kr.); márcziusra 17 márka 20 fillér (= 10 frt 63 kr.). Rozs decz.-re — márka — fillér (=— frt — kr.); márcziusra 13 márka 30 fillér (= 8,22 frt.). Rep­czeolaj (hordóstól) kész szállításra 24 márka 20 fillér (= 29 frt 91 kr.); nov.-re 24 márka 40 fillér (= 30 frt 13 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 80 krral. Páris, novemb. 30. Terményvásár. Búza folyó bora 22 frt 75 d­me(= 11 frt 32 kr.); decz.-re 22 frk 80 ctme (= 11 frt 84 kr.); első 4 hóra 23 frk 40 ctme (= 11 frt 64 kr.)már­­cziustól 4 hóra 23 frank 75 ctme (=11 forint 82 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 52 frk 50 ctme (= 16 frt 42 kr.) decz.-re 52 frk 10 ctme(= 16 frt 30 kr.); első 4 hóra 52 frk 80 ctme (= 16 frt 45 krajczár) ; márcz.-tól 4 hóra 53 frk 10 ctme (= 16 frt 75 kr.). Repczeolaj folyó hóra 54 frk 50 ctme (= 27 frt 12 kr.); decz.-re 54 frk 25 ctme (= 27 frt — kr.) első 4 hóra 55 frk 25 ctme (27 frt 48 kr.); márcz.-tól 4 hóra 55 frk — ctme (= 27 frt 35 kr.). Szesz folyó hóra 88 frk 50 ctme (= 20 frt 86 kr.); decz.-re 3 . frk 75 ptme (■» 20 frt 99 t'hóra'Tl frk 75 (= 22 feVV/ril «0 **•) i »*»»­**• Átszámítási árfolyam : 100 frk = 4­9 frt 75 krral. Hamburg, novemb.29. Terményvásár. Búza lanyha holsteini 156—162 márka (= P frt 62 — 9 fr­t 9­8 kr.). Rozs lanyha, meklenburgi 134—138 márka (= * frt 25 — 8 frt 49 kr.); orosz termésű 100—103 márka (= 6 rt 16 — 6 fr 34 kr.). Repczeolaj kész szállításra 42 mrk . fil. (= 25 frt 87 kr.). Szesz nyugodt, novemberre 26 márka — fillér (=16 frt 02 kr.); decz.-januárra 25 márka 75 fillér (= 15 frt 88 kr.) ápril-májusra 25 márka 25 fillér (= 15 forint 53 krajczár... Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 60 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása BERI.ISr. Nov. 29. Nov. 30. Búza nov.-deczemberre .... if,s márka 50 fillér 156 márka — fillér » ápril—mi:..ra ........... 162 „ 50 „ 162 — „ Rozs nov.-dtcz.-re..............185 „ 50 „ TS2 85 Apr--máj.-ra ..............isi „ _ „ is4 „ -£aD nov.-decz.-re............. — 109 $0 „ ipr.máj.-ra .......... — ” no ” 50 ” STETTIN. súza nov.—decz.-re..............158 márka 50 fillér 158 márka — fillér. » ápril— májusra........... 162 „ 50 „ 164 „ 60 ROZS nov.­deez -re ...........185 „ 50 „ 186 — „ „ ápril-májusra...........ISO „ — „ 131 „ _ „ havi, Búza deczemberre.............. 10 márka 40 fillér 16 márka 60 fillér. „ márcziusra .............. 17 M _ |t 17 m 20 „ ROZS decze­mberre................ 13 f_ _ ^ — ” __ ” „ márcziusra .............. 13 „ 20 ” 13 ” 30 PARIM. Búza folyó hóra................. 82 frank 60 d­m- 82 frank 75 elme. » deczemberre.............. 22 „ 75 „ 22 „ 80 „ „ első 4 hóra ........... 28 „ 40 „ 23 „ 40 „ „ márcz.-tól 4 hóra .... 23 „ 75 ,, 23 „ 75 „ tiszt folyó hóra................. 61 „ 75 „ 52 „ 50 „ „ deczemberre .............. 51 ,, 60 „ 51 „ 10 „ „ első 4 hóra ........... 52 „ 10 „ 52 „ 60 „ márcz.-tól 4 hóra .... 58 , 75 „ 53 10 „ HÍREK. November 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Szarcsevics interpellatiója. — Egyesületek és tár­sulatok könyvtárai hazánkban. — Tárcza: A török uralom Boszniában. — Közgazdaság. Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — Kinevezések és áthelyezések, Ő felsége báró Prandau Alfrédnak ö felsége főmarsalli hivatalának irodaigazgatóságával megbízott, udvari tanácsosi czím­mel és jelleggel felruházott országos főtörvényszéki ta­nácsosnak, az általa kérelmezett visszahelyezését a bécsi országos főtörvényszék jóváhagyta és megengedte, hogy neki ez alkalommal, buzgó szolgálata elismeréséül a legfelső megelégedés kifejezése tudtára adassák.­­ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Munkácsy Elek trencséni kath. főgymnasiumi helyettes tanárt ugyancsak a trencséni és Fekt Ferencz lugosi főgym­nasiumi helyettes tanárt ugyancsak a lugosi főgymna­­siumhoz, rendes tanárokká nevezte ki. A vallás- és köz­­oktatásügyi m. kir. miniszter Baranyai Antal komlósi áll. el. isk. rendes tanitót jelen állásában végleg megerő­sítette. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, dr. gróf Csáky Józsefet, a budapesti kir. állatorvosi tanintézettel kapcsolatban álló állami vegy­­kisérleti állomáshoz ideiglenes minőségben segéd-ve­­gyészszé, Müller Győző III. oszt. számtisztet másod oszt. miniszteri számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénz­ügyminiszter, Duda Mihály III. oszt. adóhivatali ellen­őrt a mócsi kir. adóhivatalhoz III. oszt. adótárnokká; Varga Mór III. oszt. kir. adótisztet ugyanazon adóhiva­talhoz III. oszt. ellenőrré; Csép József IV. oszt. kir. adótisztet a magyar-láposi adóhivalhoz III. oszt. ellen­­őrré; Schmidt Pál I. oszt. adóhivatali ellenőrt, az aba­­uj­szántói ki r. adóhivatalhoz III. oszt. kir. adótárnok­ká, Timár Mihály IV. oszt. kir. adótisztet, a vajda­­hunyadi kir. adóhivatalhoz III. osztály ellenőrré, Peszkár János IV. oszt. kir. adótisztet, a margittai kir. adóhivatalhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. — A honvédség köréből. A m. kir. honvédelmi mi­niszter által f. évi deczember hó 1-től számítandó rang­ral, a szabadságolt állományban honvéd-segédlelkészekké­­neveztettek . Az első csoportban : Boros István, 22. féldandárbeli honvéd és gör. kath. lelkész, a gyulafe­­hérvár-fogarasi érsekséghez tartozó Csik-Szent Iván községben; Zund Péter, 1. számú féldandárbeli hon­véd és róm. kath. segéd­lelkész, a kalocsai érsek­séghez tartozó Nádudvar községben ; Offenmüller Zsig­­mond 20. féldandárbeli honvéd és róm. kath. segédlel­kész, a pécsi püspökséghez tartozó Regöly községben; Sermán Antal, 20. féldandárbeli honvéd és rom. kath. segédlelkész, a veszprémi püspökséghez tartozó Kápta­lanfa községben; Mészáros Flórián 20. féldandárbeli honvéd és róm. kath. segéd­lelkész, a veszprémi püs­pökséghez tartozó Zala-Szent-Balázs községben ; Herbai Pál 19. féldandárheli honvéd és r. kath­. segéd­lelkész, a veszprémi püspökséghez tartozó Általán községben; Ja­­kubovics Sándor 2. féldandárbeli honvéd és r. kath. segéd­­lelk., a váczi püspökséghez tartozó Herencsény községben; Viedveczky Ottó Imre 10. féldandárbeli honvéd és róm. kath­. áldozár, az egri érsekséghez tartozó Gyöngyös községben, Mihinic István 27. féldandárbeli honvéd és róm. kath. segédlelkész, a zágrábi érsekséghez tartozó Jola községben, Rajkovis Demeter 28. féldandárbeli honvéd és gör. keleti segédlelkész, a karlóczai érsek­­séghez tartozó Járkó községben, Czár Miklós 26. fél­­dandárbeli honvéd és róm. kath­. segédlelkész, a zeng­­nodrusi püspökséghez tartozó Fuzsina községben. A I-ik csoportban: Staudner Mátyás, 22. féldandárbeli honvéd és helv. hitv. lelkész, az erdélyi superintenden­­iához tartozó Moson községben, Quoditlán György 15. éldandárbeli honvéd­ és ágostai hitv. segéd­lelkész, a lunáninneni superintendentiához tartozó Ó-Tura köz­égben, Tóth József 11. féldandárbeli honvéd és helv. htv. segédlelkész, a tiszáninneni superintendentiához artozó Szürthe községben, és Bőd László 2. féldandár­­beli honvéd és helv. hitv. segédlelkész, a tiszántúli uperintendentiához tartozó Okány községben. — Czimerhasználati engedély. A m. kir. miniszter­­elnök, Kaufmann Jakab budapesti likőr-, rum- és eczet­­­városnak s nagykereskedőnek, a magyar korona or­­szágai egyesitett czimerének használhatását megengedte. — Névváltoztatások: Spitz Mór miskolczi illetőségű ugyanottani lakos kiskorú Jenő (Jakab) fia veze­éknevének „Serédi“-re, Nikola Pál apateleki ille­­tségü borosjenői lakos, saját valamint Mária és írnő kiskorú gyermekei vezetéknevének „Rákóczidra, Jaknusz Ilona, Béla, és Gizella nagybecskereki illető­­égű ugyanottani lakosok vezetéknevüknek „Kálmán“-ra, kisk. Buttor András czeglédi illetőségű nagykőrösi lakos ezetéknevének „Szilágyiéra, kisk. Perlusz Miksa asze­­li illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Pol­­gár“-ra, Pető Márton felső-dobfalvi illetőségű felső-szeli l­akos vezetéknevének ,,Petö“-re, Kohn Miksa, Károly, Márkus, Bernát, Mór nyitra-zsámbokréti illetőségű bécsi­akosok vezetéknevének „Korányidra, Moskovits György h­adi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Mol­­nár“-ra, Groszmann Vilmos szolnoki illetőségű mácsai­akos vezetéknevének „Hevesiére, kisk. Truszik István hajdu-szoboszlói illetőségű ugyanottani lakos vezetékne­­■ének „Kereki“-re, Kohn László nagy-bajomi illetőségű udapesti lakos kiskorú Ignácz fia vezetéknevének Kovácsira, és Wicha Ferencz bottoki illetőségű iganottani lakos vezetéknevének „Városiéra kért át­­k­oztatása belügyminisztériumi rendelettel megen­­gedtetett. — Személyi hírek. Taaffe gr. osztrák mi­niszterelnök ma reggel Budapestről Bécsbe utazott. — Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó ma reggel­zékhelyéről Budapestre érkezett. — Andaházy Antal kerületi kapitány a lembergi helytartósághoz helytartósági tanácsnokká neveztetett ki. — Fábián László, Aradmegye új főispánja f. hó 18-ikán vett búcsút az aradi törvényszéktől, melynek advalevőleg elnöke volt. Az ünnepélyes bucsuvétel — mint az »Aradi közlöny« írja — a törvényszék árgyaló termében folyt le, hol összegyűlvén az egész m­ói kar, Fábián a következő szavakban vett búcsút volt kartársaitól: »Az utolsó perczig halasztottam a mesut; az utolsó perczig azért, hogy addig is önök között érezhessem magamat. Nehéznek és fájdalmas­nak érzem e pillanatot, mert ha kartársaimtól vi­­aszt el, azoktól, kikkel tizenöt éven át együtt szol­gáltam a magyar igazságszolgáltatás nemes és szent így él. Nem kell mondanom, hogy volt e tizenöt év­nek sok nehéz és válságos napja, midőn jelesek távoz­­ak körünkből és nehezebbé lett a feladat, melynek letöltésére hivatva valánk. És nem kell mondanom azt sem, hogy a tizenöt éven át mindig a kortársi becsülés és őszinte ragaszkodás volt az, a­mi összefü­­lött, a bizalom és egyetértés, mely feladatunkat meg­­könnyítette. És midőn én most körükből távozom, s a régi pályának »Isten hozzád«-ot mondok, újra csak azt hangsúlyozhatom, hogy én a tiszteletet és becsü­ltet «..au iránt ezentúl is változatlanul érezni fogom . ..imáig ...I-».,-, -,gy«ek sokáig egyik szerény harczosa valék, viszont pedig önöket is arra kérem, hogy eddigi rokonszenvüket irányomban továbbra is megtartsák«. A beszédet követő éljenzés után dr. A­v­a­r­f­f­y Károly törvényszéki biró vála­szolt meleg hangon tartott beszédben. :— A beiktató ünnepélyről már lapunk ma reggeli számában hosz­­szabb táviratot közöltünk. Tudósításunk kiegészíté­séül az »Aradi Közlöny« nyomán felemlítjük, hogy az új főispánhoz számos üdvözlő távirat érkezett. A többek közt Edelsheim Gyulai báró a következő táv­iratot küldte:­ »A beiktatási ünnepély alkalmából fo­gadja legőszintébb szerencsekivánataimat. Szerencsét kívánok Arad vármegyének is, hogy ily kitűnő férfiút nyert főispánjául.« — A megyei és városi beiktatási ünnepély után a főispán a tisztelgő küldöttségeket fo­gadta. Tisztelegtek az Aradon állomásozó közös és honvédtisztek, a róm. kath. és g. kath. egyházközség Jánosi Demjén minorita rendfőnök vezetése alatt, a ref. egyházközség Berenczy Gedeon lelkész, az ág. hitv. egyházközség Frint Lajos, a szerb egyházközség Pet­­rovics Arzén, az izr. hitközség Rosenberg Sándor rabbi, az aradi törvényszék és ügyészség Avarffy Ká­roly, az államvasutak üzletvezetősége Pekár Károly, a pénzügyi hivatalok tisztviselői Löw Rezső kir. adófel­­ügyelő, a dohánybeváltó hivatal tisztjei Feichtinger Miksa, az államépítészeti, posta, távíró és folyammér­­nökségi tisztek Pálffy József, a jószágigazgatóság hi­vatalnokai Sverteczky József, a catasteri felügyelő­ség tisztviselői Oláh Elek, az állami középiskolák ta­nárai Kuncz Elek igazgató vezetése alatt. A kis­­tan­felügyelőség és állami tanítóképezde részéről Var­ja­ssy Árpád tanfelügyelő, az ügyvédi kamara részé­ről Hász Sándor kamarai elnök, az ipar- és kereske­delmi kamara s a kereskedelmi testület nevében pe­dig Grümwald Ferencz elnök beszélt. Az ipartestület küldöttségét ifj. Kristyófy János, a kereskedelmi académia tantestületét Abray Lajos igazgató ve­zette. Az aradvárosi községi iskolák összes ta­nítóit és tanítónőit, valamint az aradvidéki ta­­nító­egylet küldöttségét Simay István t. taná­csos iskolafelügyelő vezette a főispán elé. Az aradvárosi szabadelvű párt küldöttsége élén Bonis Döme kir. tanácsos hatásos beszédet intézett a főispánhoz, ki e beszédre rendkívül szívélyesen vála­szolt. Ugyanazon alapon áll ő is — úgymond — mint a szabadelvű párt s az annak élén álló kor­mány, melynek bizalmából a főispáni széket betölti. Szilárd meggyőződése, hogy e párt mindig első és fő czéljául tekintette és tekinti a haza javának és boldogulásának előmozdítását, s ez czélja az arad­városi polgárok többségéből alakult szabadelvű párt­nak, s míg törekvéseit e czél fogja irányozni — a­mi bizonyára mindig igy lesz, mert mindig is igy volt — ő e pártot szívesen támogatni fogja, a­mint reméli, hogy feladata betöltésében ő is mindig találkozni fog e párt támogatásával. Következett ezután az arad­­csanádi vasutak igazgatósága, melyet Atzél Péter vezetett, továbbá a Zselenszky gr. által vezetett gazd.­egylet. A Kölcsey-egyesület választmánya nevé­ben dr. Jancsó Benedek, a Lloyd-társulat részéről Ring Vilmos, az arad megyei takarékpénztár igazga­tósága részéről Vásárhelyi László, az aradi önkéntes tűzoltókar nevében pedig Novotny Lajos üdvözölték a főispánt. Az ipar- és népbank igazgatóságát Var­­jassy József, a takarék- és segélyegylet választmányát Grünwald Ferencz, a színtársulatot Krecsányi Ig­nácz, az első aradi betegsegélyző- és temetkezési egy­letet dr. Adler Lipót, a kereskedő ifjak társulatát Gaál Jenő és végül a városi tisztikart Salacz polgár­­mester kir. tanácsos vezette a főispán elé. — Ruvarácz Hilarionról, az újonnan megvá­lasztott verseczi püspökről, a következő életrajzi ada­tokat, közlik : Ruvarácz 1832-ben született a Szerém­­ség Ó-Banowze községében, melynek lelkésze volt a mostani püspök atyja. Kuvarácz Hilarion két testvé­rével együtt kifogástalan neveltetésben részesült; gymnasiumi tanulmányait Karlóczán végezte, a két utoló osztályt azonban Bécsben, hol 1856-ban bevé­gezte jogi tanulmányait is. Ugyanez évben a karló­czai görög-keleti papnövelde hallgatója s egy­szersmind a szerb és latin nyelvek közép­iskolai tanára lett. Papi pályáján gyorsan emel­­dett, Ivacskovics patriarchának valósággal jobb keze volt s később a karlóczai papnevelő intézet recto­­rává lett. 1870—71-ben az egyházi congressus tag­jává választatott s a horvát tartománygyűlésnek ma is tagja. Kuvarácz püspök az irodalom terén is jelen­tős tevékenységet fejtett ki, a szerbek között ő a leg­jelesebb és legtermékenyebb történetíró. Mint törté­nelmi kutató különösen a szerbek őstörténetével fog­lalkozott sokat, de ezenkívül mint criticus és jó nevet vívott ki magának a­ szerb litteraturában. Nem kevésbé tekintélynek ismerik el a theologia terén is, és püs­pökké választatását az összes szerb lapok nagy örömmel vették tudomásul. — Gyászlap. Báró Podmaniczky Elemér saját, valamint neje Tarnay Fanny és gyermekei, valamint testvérei: Béla cs. kir. főhadnagy és gyermekei, Gyula m. kir. honv. húsz. főhadnagy és neje Podma­niczky Zsófia és gyermekei, Endre m. kir. honv. húsz. hadapród, valamint az elhunyt testvérei: Julia özv. báró Jósika Miklósné és Frigyes val. bel. titk. tan­ és az összes rokonság nevében megtört szívvel tudatja a felejthetlen atya, nagyatya és testvérnek podmanini és aszódi báró Podmaniczky Ármin kir. taná­csos és az óbudai m. kir. koronauradalom igazgatójá­nak f. hó 28-án, délután fél 5 órakor hosszas szenve­dés után, tüdőlokban történt gyászos kimultát. A megboldogult földi maradványai f. hó 30-án, délután 3 órakor fognak óbudai főtéri lakásán az ág. hitv. ev. egyház szertartásai szerint heszenteltetni és deczem­ber hó 1-én az aszódi családi sírboltban örök nyuga­lomra tétetni. Budapest, 1886. november 29. Áldás és béke hamvaira! — A vörös-kereszt egylet központi választmánya ma délután ülést tartott Schlauch Lőrincz püs­pök elnöklete alatt. Az ülésen jelen voltak: Tisza Kálmánné, Szapáry István grófné, Ivánka Imréné, Ráth Károlyné, Adler Antalné, Stefani Lajosné, Bi­­schitz Dávidné, Kralovánszky Istvánná, Kármán La­josné, Zichy Nándor gróf, Szapáry István gr., Tisza Lajos gr., Rudnyánszky Ferencz, Tabódy József, Ivánka Imre gondnok, Lintner Imre igazgató; to­vábbá : Janny Gyula, Takács Endre, Goldzieher Vil­mos, egészségügyi tanácsosok; Saághy Gyula, Máday Izidor számvizsgálók ; a hadsereg részéről: Gammel Ferencz altábornagy, Bastendorff Antal hadbiztos.­­ A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, a napirend során az országos közgyűlés óta kifejtett működésről olvastatott föl a jelentés, a­melyből föl­említjük, hogy az ápolónői intézmény jelenleg 51 vi­lági ápolónőt, 11 világi tanulót, 9 szerzetes ápolónőt és 8 szerzetes tanulót számít. A közös hadügyminisztérium fölhívására, a közösen megállapított betegszálló állo­másokon kívül még Medgyesen, Aradon, Tövisen, Szabadkán, Kis-Kőrösön, Dombóvárott, Nagyszom­batban, Trencsénben, Csáczán, Tolnán és Püspök- Ladányban rendezett be az igazgatóság állomásokat. A fővárosban mutatkozott cholera járvány ideje alatt az igazgatóság 14 kocsit bocsátott a központi jár­ványbizottság rendelkezésére, a megfelelő személyzet­tel együtt.­­ A napirend következő tárgyát az Erzsébet kórház ügyei képezték. Az 1886. év 10 hó­napja alatt üdvös működést fejtett ki a kórház; mu­tatkozik ugyan mintegy 24 ezer frtnyi defic­it, de ez nem lepte meg a választmányt, mert hiszen ennek

Next