Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)

1887-03-26 / 1642. szám

Ö&aaaaBSKrősjiö: Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK Úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 1642. (84.) szám. Reggeli kiadás. Budapest, 1887. Szombat, márczius 26. 1 v 1%uj 1 5-wstÁ$Ár,­ ..... ....., Ferencelek-tere, Athenaeum-épület, földalíni, Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ..........-.............................r „ 2 fri 3 hónapra ...................... 6 9 6 hónapra ................................................. _ 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Egyes szám 2 kr. VI. évi folyam. Budapest, márczius 25. Az osztrák quota-bizottság — írja a »Bud. Corr.« — tegnap azt állapította meg, hogy válasz-üzenetében azon javaslatot fogja tenni, hogy a jövő tíz esztendőben Ma­gyarország a közös kiadásoknak, a Magyar­­ország terhére eső, a határőrvidéki bevételek után fizetendő 2 százalék levonása után ma­radó összegnek, nem mint eddig 80, hanem 34 százalékát fizesse, hogy tehát Magyaror­szág összesen — nem mint eddig 31­4, — hanem 35­4 százalékát fizesse a közös kiadá­soknak. Ezen javaslat tehát Magyarország hozzájárulási kuotáját egyenesen 4 százalék­kal akarja emelni és nem mint a bécsi lapok tévesen említik 3­6 százalékkal. BELFÖLD, Budapest, márczius 25. (A képviselő­ház ülése.) A képviselőhöz holnap, márczius hó 26-án, szombaton, d. e. 11 óraikor ülést tart. Napirend : A hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfelkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árvái­nak katonai ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása és a chilei köztársaságnak Peru és Bolívia ellen folytatott háborúja alkalmával hadikárokat szenve­dett magyar és osztrák alattvalók kártérítési köve­telései iránt Chilével 1885. évi július 11-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat harmadszori felolvasása. Budapest, márczius 25. (A főrendiház ülése.) A főrendiház folyó hó 28-án, d. e. 11 órakor ülést tart, melynek napirendje: Elnöki elő­terjesztés. Az igazoló bizottság jelentése a főrendi névjegyzék kiigazítása tárgyában. A mentelmi bizott­ság jelentése Batthyány Elemér gróf mentelmi jogá­nak felfüggesztése tárgyában. Az­­ 1886. évi közös­ügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről és a közösügyek tár­gyalására kiküldött országos bizottságok által rend­kívüli katonai óvó intézkedések költségeire megsza­vazott 52.500.000 frtnyi póthitel Magyarországra eső részének fedezéséről szóló törvényjavaslatok tár­gyalása. Budapest, márcz. 25. (A főrendiház bi­zottságaiból.) A főrendiház gazdasági bizottsága f. hó 28-án, a nyilvános ülés után ülést tart. Tárgy : 1. Számadások és leltár megvizsgálása. 2. A főrendiház tisztviselőinek és szolgáinak drá­gasági pótlékérti kérvényük. Az igazoló bizottság f. hó 28-án a fő­rendiház nyilvános ülése előtt ülést tart. Napirend: Névjegyzék kiigazítása. Budapest, márcz. 25. (A vasúti tiszti tan­­f­oly­am.) Baross Gábor közmunka és közleke­désügyi miniszternél, mint a »Bud. Corr.« Írja, testü­letileg tisztelgett a vasúti tisztképző tanfolyamnak nemrég megalakult felügyelő bizottsága, a­melyben valamennyi vasút, továbbá a vallás és közoktatásügyi minisztérium, a közmunka és közlekedésügyi minisz­térium vasúti szakosztálya és a vasúti főfelügyelőség is képviselve van. A felügyelő bizottságot, mint annak elnöke Lukács Béla államtitkár vezette, a hazai vasutak igazgatóságainak köszönetét fejezve ki a mi­niszternek a vasúti szakoktatás szervezésének kezde­ményezése, illetőleg létesítése körül tett fáradozá­saiért. Budapest, márcz. 25. (A vámtariffa revi­­siója.) A magyar kormány és az osztrák kormány — mint a »Bud. Corr.« írja — abban állapodtak meg, hogy a vámtariffa revisiójára vonatkozó törvény — feltéve, hogy akkoráig egyidejűleg szentesítés alá terjeszthetők lesznek a vám- és kereskedelmi szövet­ség megújításáról, a bankszabadalom meghosszabbí­tásáról és a quóta-aránynak 10 évre való újabb meg­állapításáról szóló törvényjavaslatok — már 1. évi június 1-én életbe lépjen. Budapest, márcz. 25. (A vám és kereske­delmi tárgyalások a főrendiház hár­mas bizottsága előtt.) A főrendiház egyesült hármas bizottságának Haynald Lajos bibornok érsek elnöklete alatt és dr. B­­­á­t­b Miklós jegyzősége mel­lett három órán át tartó ülése volt. Jelen voltak az ülésen Tisza Kálmán miniszterelnök, Széchenyi Pál gr. kereskedelmi miniszter és dr. M­a 1t­e­k­o­­vits Sándor államtitkár és Wekerle államtitkár.­­ A bizottság ezen ülés folyamában a petróleumra vo­natkozó tarifatétel kivételével letárgyalta az osztrák­magyar vám- és kereskedelmi szövetség megújításá­ról, valamint az általános vámtarifa módosításáról szóló törvényjavaslatokat. — A vám- és kereskedelmi szövetség tárgyalásánál csak a valuta rendezésének kérdésére vonatkozó czikk idézett elő behatóbb vitát. — Somssich Pál utalt arra, hogy a kormánynak kötelessége volna lehetőleg előmozdítani a valuta ren­dezését és ha már nem hozhatják be az arany érté­ket, legalább meg­ kellene indítani az ezüstérték hely­­reállít­ásra c­élzó előkészületeket, miután ez keve­sebb nehézségeket okozna. Szónok folytatólag kérdi, váljon két külön, vagy pedig egy közös szakértekez­letről van-e szó ezen törvényjavaslatban. — Kautz Gyula határozottan az aranyérték mellett nyilatko­zik s behatóan kifejtette, hogy más valutarendezésről egyáltalában szó sem lehet. Németországgal és Ang­liával szemben monarchiánkat a legnagyobb veszély­nek tennék ki, ha csak meg is kisérlenék a kettős értéket, melyet Somssich Pál kétségkívül szem előtt tartott, miután csak nem gondolhatott tiszta ezüst­értékre. Andrássy Gyula gr. kiemeli, hogy a valuta rendezése nagyfontosságú kérdés, melylyel a kormány­nak komolyan foglalkoznia kell s miután a kettős ér­ték behozatala tényleg csakis a többi európai álla­mokkal egyetértőleg vihető keresztül, a magyar és az osztrák kormányoknak meg kellene ragadniuk a kez­deményezést s fel kellene szólítani a többi államokat egy nemzetközi érték- conventióra. — Tisza Kál­mán miniszterelnök megjegyzi, hogy lehetetlen a va­luta­rendezést nálunk ily, a legkedvezőbb esetben is sok időt igénybe vevő nemzetközi tárgyalásoktól füg­gővé tenni. Ő ugyan nem ellenese az ilyen érték­­szövetkezetnek, de ha mi kezdeményeznők is azt, nagyon kétes, ha várjon eredményre vezetnének-e eb­beli lépéseink, már­pedig addig míg ily tárgyalások el­dőlnek, mi nem hagyhatjuk monarchiánkban az egész valuta rendezésének kérdését függőben. És ezért szándékba is van véve e fontos kérdésnek szakérte­kezlet útján való tárgyalása. A két kormány minden­esetre előbb saját szakközegeit hallgatja meg; végle­ges határozathozatal előtt azonban természetesen szükséges az is, hogy a két kormány közt is tárgya­lások folyjanak.­­ A bizottság ezután egyhangúlag és változatlanul elfogadta a törvényjavaslatot. Következett ezután a vámtariffa módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kautz Gyula kijelenti, hogy ő elvileg ellenzi a folytonos vámemeléseket; ezt a védvámos áramla­tot meggyőződése szerint még meg fogja sínyleni egész Európa. Miután azonban ezen áramlat ellen sikerrel úgy sem lehet küzdeni, s miután az osztrá­kok valóban azt hiszik, hogy ebből az áramlatból iparukra haszon fog leáramlani s nálunk is sokan elő­nyöseknek tekintik az agrárvámokat, opportunitási szempontból megszavazza a törvényjavaslatot azon reményben, hogy a közvélemény nemsokára a vámok leszállítását fogja követelni. M­­­n­d­r­á­s­s­y Gyula gr. megjegyzi, hogy ő e törvényjavaslat határozmá­­nyait helyesli és nemzetgazdasági szempontból meg­szavazza. Ha az osztrák ipar erősbödik, ez ránk nézve határozottan előny, mert terményeink biztos és állandó vevői vételképesebbek lesznek. A külföldi iparosokat mi nem támogathatjuk, minthogy ezektől soha sem kapjuk vissza pénzünknek csak egy ré­szét sem. A bizottság a törvényjavaslatot elfogadta rész­letes tárgyalás alapjául s ezután a kormány javasla­tára a következő módosításokat, melyeket egyenként Matlekovsit­s­ állam­titkár indokolt, állapította meg: 1. A vámtariffa törvény VIII. czikkében e sza­vak helyett »művészeti és tudományos« »művészeti, tudományos és ipartermési« tétettek. 2. A 20. tariffaszám jegyzeténél a melasse vámja 25 krról 1 frt 50 krra emeltetett. 3. A 67. tariffaszámnál »stearin sav, palmitin­­sav, tisztított parafin 6 frt.« a »tisztított« szó kiha­gyatott ; a 68. t. sz. a kihagyások után igy hangzik: »keresii, czervelő 4 frt.« 4. A 139. számhoz tartozó jegyzet következőleg módosittatik: »Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból, melyek gaboná­val való megtöltés végett hozatnak be és két hó le­folyása alatt megtöltve ismét kivitetnek, a rendeleti után megállapítandó föltételek és ellenőrzés mellett vámmentesek.1 5. A 142. sz. egy harmadik altételt kap, mely igy hangzik: »e) mindennemű damasztnyers állapot­ban is 80 frt.« 6. A 148. számhoz tartozó jegyzet igy módosit­tatik. »Jegyzet. Használatban volt jegyes zsákok ju­tából, melyek gabnával való megtöltés végett hozat­nak be és két hó lefolyása alatt megtöltve ismét kivi­tetnek, a rendeleti után megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett vámmentesek.« 7. 154. 1. sz. »Gyapjúfonalak (gyapjúból vagy egyéb állati szőrökből) és vigognefonalak módosított a) altétele igy hangzik: »a) Egyes vagy kettős fona­lak durva állati szőrökből (marhaszőr s­effélék) a me­­tricus származási mód szerint az 5. számig bezárólag nyers állapotban 8 írt.1 8. Ugyan tariftaszám d­­altételének 2. számában a külön meg nem nevezett kettős vagy többesével sod­rott gyapjúfonalak, nyers állapotban 45-ös számon felül a vám 16 írtról 14 írtra szállíttatott. 9. A 154. t. sz. e) altétele után álló jegyzet: »festett gyapjúból való melirozott egyes fonalak 12 frt, áttétetik eme tariffa szám f) altétele után és mó­dosítva igy hangzik: »festett gyapjúból való melirozott egyes és kettős fonalak 12 frt.« 18. A 168. t. sz. b) altétele elmaradás a 168. sz. szövegébe bevézetik e szó »csipkék« (csipke kendők). 11. A 211. t. sz. szövege módosítva igy hang­zik : »külön meg nem nevezett viaszos vászon, viaszos mousselin és úgynevezett könyvkötő vászon 30 frt. 12. A 269. tariftaszám szövege végéről e szavak: nyers, meg nem munkált (csupán öntött, préselt, ko­vácsolt) késműáru-alkatrészek — ki­hagyatnak és a helyett 270. tariffa számhoz finom vas és aczéláruk közzé (15 frtos vámmal) felvétetnek az előbbi szavak 13. A 283. t. sz. »varró- és kötő­gépek« b) al­tételénél »gépfejek: ezek kész alkatrészei (a tűk kivételével) a 40 frtos vám 30 forintra szállittatik le. 14. A 284. t. sz. módosítva igy hangzik: »Fonó anyagokat előmunkáló és feldolgozó gépek; fonógé­pek ; czérnafonógépek: a) pamut- vagy gyapjúból való hulladékfonál vagy posztófonál fonására 4 frt 25 kr. — b) minden másféle fonásra 3 frt, — 284. b. szám. Továbbá szövéshez való segédgépek; szövő-kötő-gé­­pek; kelmenyomtató henger-gépek; gőzekék — mind­ezek 284. és 284. b) teljes (habár szétszedett) álla­potban 4 frt 25 kr. 15. A 324. t. sz. szövegében »tisztított borax« kimarad és a 323. 1. sz. szövegébe tétetik át, a­mi ál­tal a tisztított borax vámja 4 írtról 3 írtra szállítta­tott le. A bizottság a törvényjavaslat többi tételeit, a petróleum-tétel kivételével, mely a kormány kivona­­tára holnapig függőben maradt, a képviselőház hatá­rozataival egybehangzóan fogadta el. A bizottság holnap délután 1 órakor ülést fog tartani, a­melyen letárgyalja a petróleumra vonatkozó vámtételt és hi­telesíti a jelentést. Budapest, márcz. 25. (Közoktatásügyünk méltatása a külföldön.) A Dreyfuss-Brisac Ödön szerkesztésében Párisban megjelenő »Revue internationale de l’enseignement« legutóbbi száma a magyar közoktatásügy állapotáról terjedelmes ismer­tetést közöl. Kiváló méltánylással emlékszik meg azon haladásról, mely hazánkban a közoktatás terén mutatkozik s a legteljesebb elismerés hangján szól Trefort Ágost közoktatásügyi miniszterünk érdemei­ről. A bevezető részből átveszük a következő sorokat: »A magyar alkotmánynak a dualismus alapján 1867-ben történt helyreállítása, visszaadta a nemzet­nek függetlenségét Ausztriával szemben. Azóta a magyar nemzet, számos akadály leküzdésével, minden erejét megfeszítette, hogy a polgárosodás munkájá­ban a nyugati művelt népekhez méltóan sorakozzék. Állam és társadalom vállvetve működtek közre az ország anyagi és szellemi felvirágoztatásának mun­kájában. A közgazdaság terén elért sikert, daczára az átélt s részben még most is fenyegető bajoknak, fényesen igazolta az elmúlt évben Budapesten tartott országos kiállítás, melyet a francziák, minden nemes küzdelem barátai, rokonszenves és kitüntető figyel­mükben részesítettek.­­ Az ország értelmi fejlődé­sét helyes világításban tüntetik fel azon adatok, melyeket évi jelentésében a közoktatásügyi miniszter tett közzé. Méltó a felemlítésre, hogy ezen geniális és bámulatos tevékenységű ember, — ki nevének ta­núsága szerint franczia származású — azon 13 év alatt, mióta éles belátással a magyar közoktatásügyet vezeti, miként érvényesítette ennek összes ágaiban magasztos eszméit, széles körű ismereteit, gazdag ta­pasztalatait és hatalmas teremtő erejét. Egyúttal méltánylással kell megemlékeznünk arról is, hogy ezen nagy művében a törvényhozó hatalom bőkezű­sége s a közvélemény lelkesedése a minisztert hatal­masan támogatta.« Ezen elismerés reánk nézve annál becsesebb, mert a nevezett szaklap Francziaország egyik legki­válóbb tanügyi közlönye. Szerkesztő-bizottságában oly nevekkel találkozunk, mint Berthelot, a mostani franczia közoktatásügyi miniszter, továbbá Lavisse, Boissier, Brésal, Füstés de Coulanger, Lyon-Caen, Marion, Pasteur, Taine és mások — mindany­­nyian a franczia tudományos élet elsőrangú kép­viselői. AUSZTRIA Budapest, márcz. 25. (A v­á­m­t­á­r­g­y­a­l­á­s­o­k.) Az osztrák urak házának kiegyezési bizottsága — mint a »Bud. Corr.« írja — holnap tartandó ülésé­ben, a magyar főrendiház egyesült hármas bizottságá­val egyidejűleg tárgyalni fogja a vámtariffa-novellá­­nak a nyers petróleum-vámra vonatkozólag függőben hagyott tariffa-tételét és egyszersmind határozatot fog hozni az új vámtörvény életbeléptetésének idejére nézve is. A két kormány között létrejött megállapo­dás szerint a nyers petróleumra, ha az nehéz 2 frt, a könnyű nyers­olajra pedig 2 frt 40 kr vámtétel lesz kiszabva. Táviratok: Berlin, márcz. 25. A »N­o­r­d d. A11 g. Z e­i­t g.« idézvén a »France« czimü hírlapnak, márczius 22. irt, Németországot és Vilmos császárt szi­dalmazó czikkének végmondatait, a követke­zőket jegyzi meg: »Ha a franczia hazafiak e lapjának szemtelenségeivel foglalkozunk is, úgy ez korántsem azért történik, hogy e szemtel­enségek felett bírálatot mondjunk, hanem csak­is azért, hogy ezeket is azon nagy sokaságú tényekhez sorolhassuk, melyek egy­koron tanúságot fognak arról tenni, hogy mily nyu­galommal és türelemmel tűrte Németország évek hosszú során át Francziaországnak leg­­szemtelenebb szidalmazásait és kihí­vás­ai­t.« Páris, márcz. 25. Sophiából érkező h­írek szerint Radoslavoff körútjának állító­lag az a valódi czélja, hogy mindenütt haza­fias bizottságokat létesítsen, melyek Bulgária jelenlegi kormányzatát megvédeni volnának hivatva. Bukarest, márcz. 25. Az »Express Orient« szerint a Zankov-pártiak Riza­bej előtt kije­lentették, hogy vele csakis mint a porta kül­döttjével, de nem mint a kormányzók szó­szólójával, kívánnak tárgyalásokat folytatni és megjegyezték egyúttal azt is, hogy a kül­ügyi politika tekintetében kikötik, hogy az esetre, ha pártjuk uralomra jutna, a kormány­zóság által kötött kölcsönöket ne tartozzanak elismerni. Pétervár, márcz. 25. K a t k o f f hosszabb czikk­­ben válaszol a hivatalos lap márcz. 21-iki czikkére és bizonyítani igyekszik, hogy a német hírlapok helye­selték a Bulgáriában végrehajtott agyonlövetése­­ket, továbbá kétségbevonja a bulgáriai német követ­nek érdemeit is. Róma, márcz. 25. A »Tribuna« valótlan­nak mondja, hogy oly alapon, a­mint ez hír­lik , személyváltozások volnának kilátás­ban a cabinet tagjai közt. Róma, márcz. 25. A »Fanfulla« szerint egyre beszélik, hogy a Depretis-Crispi minisz­térium alakítására irányuló tárgyalások előre­haladtak. Róma, márcz. 25. Az »Italie« szerint a kö­vetkező minisztérium van alakulóban: A mi­niszterelnökségre, tárcza nélkül D­e­p­r­e­t i­s volna kijelölve; C­r­i­s­p­i belügy; R­o­b­i­l­a­n­i külügy; Beltolem­ale hadügy; Mag­­­ia­­ni pénzügy; Grimaldi közmunka; Za­­nardelli igazságügy; továbbá Brin a tengerészeti; B­r­a­n­c­a a földmivelési tárczát venné át. — Az »Italie« azon megjegyzéssel kiséri e névsort, hogy mindenképen valószí­nűtlen, hogy a cabinet újjáalakulása hosz­­szabb időn át haladékot szenvedjen. Róma, márcz. 25. Az a hir van elterjedve, hogy Ra­do­witz fogja Kendel helyét Rómában elfoglalni. Páris, márcz. 25. A senatus mai ülésén 186 szavazattal 86 ellenében elfogadta a ka­mara által már megszavazott gabna-vám­­pótlékot. London, márcz. 25. A felsőház mai ülésében a titkos tanács lordelnöke Viscount Cranbrook közölte a házzal, hogy a kormány China írásbeli nyi­latkozatának van birtokában, mely szerint China kötelezettséget vállal Hamiltonnak, vagy Korea más részének megszállása iránt. Ezen nyilatkozatból egyúttal kivehető, hogy Oroszország Korea területét az esetre, ha Anglia Hamilton kikötőt kiüríti, nem fogja háborgatni. Oroszország az erre vonatkozó ígéretet nem Angliá­nak, hanem Chinának tette. London, márcz. 25. A felsőház mai ülésén Salisbury törvényjavaslatot nyújtott be, mely szerint a tized a bérlőkről a földbirtokosokra hárít­­tatik át. Salisbury megjegyzi, hogy az eddigi törvény 50 évi fennállása alatt jó hatással volt, de a mezőgazdaság legújabb válságos helyzete nagy nehéz­ségeket idézett elő, így a szabadkereskedés, mely másnemű érdekeknek annyira előnyére van, a mező­­gazdaságot felettébb sújtotta, úgy, hogy a gazdaság ez ágának segélyt kell nyújtani. A törvényjavaslat első olvasásban elfogadtatott. London, márcz. 25. Az alsóház ülése. Gladstone folytatta az ír büntetőjog sürgősségére vonatkozó indítvány feletti vitát s kijelenté, hogy az ellenzék a kényszerbilt ellen, mely tekintve az íror­szági állapotokat, nincs indokolva — pontról-pontra a legerélyesebben küzdeni fog. London, márcz. 25. Az alsóház mai ülésén Ber­­gusson kijelente, hogy az nem igaz, hogy Franczia­ország a tananarivoi angol alconsul visszahivatását követelte volna, és hogy e követelés teljesítése Fran­­cziaországnak megigértetett volna. Labouchére kilátásba helyezte, hogy az esetre, ha Morley indít­ványa, hogy az írországi büntetőjogi novella ne tár­­gyaltassék sürgősen,f­elejtetnék, ő azon pótindítványt fogja benyújtani, hogy a sürgősség a pénteki ülésre ne vonatkozzék. Bécs, márcz. 25. A tegnapi választáson a német liberálisok győztek kevés kivétellel. A XI. és X. ke­rület kivételével, ahol az antisemiták jelöltjeiket ke­resztül vitték, a német liberálisok jutottak mandá­tumhoz. Vetter, az ismert antisemita, tegnap is meg­bukott. Megválasztották: az I. kerületben Prossmnagg, Fellner, a II. kerületben Müller, Mayer, Halbeknapp, a III. kerületben Scipel, a IV. kerületben Prix, Hac­kenberg, az V. kerületben Schenner, a VI. kerület­ben Scharf, a VII. kerületben Vogler, a VIII. kerü­letben Proksch, Hága, márcz. 25. A kormány felhatalmazást kér a kamarától, hogy a szárazföldi és tengeré­szeti militia szolgálata egy évvel meg­­hosszabbítassék. A militia a béke fentartá­­sának reményében ez évben fel lett volna mentve a szolgálattól. A kormánynak azonban tekintettel több állam nagy hadikészülődésére számolnia kell a bonyo­dalmak lehetőségével. A kamara elé bizalmas jegyzék terjesztetett, mely fölvilágosítást nyújt úgy a hadse­reg mint a haditengerészet erejéről. Róma, márcz. 25. Savonában ma két ízben éreztek földrengést. H I R E IC. Márczius 25 — A honvédség köréből. Geréb Béla 9-ik számú honvéd-huszár-ezredbeli szabadságolt állományú főhad­nagynak, valamint Moravcsik Géza 2-ik számú honvéd­­gyalog-féldandárbeli szabadságolt állományú hadnagy­nak a honvédség kötelékéből kérelmezett kilépésük, védkötelezettségüknek teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatuknak megtartása nélkül, népfölkelési kö­telezettségüknek fentartása mellett, megengedtetett.­­ Pályázatot hirdet a cs. és kir. közös hadügy­minisztérium tengerészeti osztálya, a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémiában a jövő tanévre 13 ingyenes és fél díjmentes kincstári és fizetéses helyre. Pályázhat­nak az osztrák vagy magyar állampolgárok fiai, kik testileg úgy a katonai nevelésre mint a tengeri szolgá­latra alkalmasak, kielégítő erkölcsi magaviseletet tanú­sítottak, a 14. életévüket már betöltötték és a 16-ikat még túl nem haladták, a középiskolák négy alsó osztá­lyát kielégítő eredménynyel elvégezték. A kincstári helyekre a tisztek, az állami és udvari hivatalnokok fiai előnynyel bírnak. Az élelmezési átalány egész fize­téses helyért 800 frt fél díjmentes helyért 400 frt. A kér­vények aug. 10-ig a közös hadügyminisztériumhoz inté­­zendők. — Telekkönyvi hatósággal ruházta föl a törvényho­zás utólagos jóváhagyásának fentartása mellett az igaz­­ságügymininiszter a tenkei királyi járásbíróságot. — Ügyvédi kamara. A beszterczebányai ügyvédi ka­mara közhírré, teszi hogy dr. Tomcsányi Miksa, turócz­­szent­mártoni ügyvéd elhalálozása következtében a ka­mara lajstromából kitöröltetett, s irodája részére a ha­­laszthatlan teendők teljesítésére dr. Vanovits János tu­­rócz-szent-mártoni ügyvéd neveztetett ki gondnokul. — Tankönyv engedélyezés. A közoktatásügyi minis­zer, a dr. Gyulay Béla által szerkesztett „ipariskolai ol­vasókönyv“ II. és III. évfolyamát, az alsófokú iparisko­lák megfelelő osztályai számára engedélyezte. — Alapszabályok. A tata-tóvárosi polgári temetke­zési és a budapesti magyar iparosok franczia társaskö­rének alapszabályai, a m. kir. belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak­. A király-ő felsége négy heti itt tartózkodása után ma este 9 órakor elhagyta fővárosunkat és az osztrák-magyar államvasuttársaság 18. számú rendes személyvonatával Bécsbe utazott, hova holnap haj­nalban érkezik meg. Az o.­m. vasút pályaházában a kedvezőtlen idő daczára nagy számú közönség gyűlt egybe. Ő felségétől búcsúzandó megjelentek Tisza Kálmán miniszterelnök, Orczy Béla b., Baross Gábor miniszterek, Hieronymi Károly a vasút­társaság igazgatója, S­z­a­p­á­r­y István gróf főispán, R­á­t­h Károly főpolgármester, Török János főka­pitány, valamennyien magyar díszruhában, továbbá Hübner, Leitner felügyelők és Littman állomásfőnök. Ő felsége néhány perc­c­el érkezett a pályaházba a vonat elindulása előtt és az udvari váróteremben Ti­sza Kálmán miniszterelnökkel, majd a többi minisz­terekkel beszélgetett. Azután a szőnyegekkel bevont perronon áthaladva a kocsiba szállott, s szívélyesen ke­zet fogott a jelenlevő méltóságokkal. A nagyszámú közönség ismételten megéljenezte a királyt, ki a vo­nat megindulásáig az udvari kocsi ajtajánál állott és kezével búcsút intett. A vonat, mely a személyvo­natot tizenöt perczc­el előzte meg, 5 udvari kocsiból, egy a szolgaszemélyzet számára berendezett közönsé­ges kocsiból és egy podgyász kocsiból állott, s össze­sen 36 személyre volt berendezve. Marcleggig Leit­ner és Cartellieri felügyelők vezették a vonatot, me­lyen a király utazott. P­o­p­p Leonidás főhadsegéd, Wolkenstein gr., főkonyhamester, P­á­p­a­y István udvari tanácsos, Benkieser ezredes,­ Fliesser, Freund, Ress őrnagyok, szárnysegédek Wéber százados, Hahn Parismi, Marsó udvari titká­rok képezték ő felsége közvetlen kíséretét. — Rudolf trónörökös ma egész nap nem hagyta el a királyi várlakot s összes szabad idejét irásmun­­kával töltötte. Délután ő fensége kihallgatáson fo­gadta Széchenyi Pál gr. kereskedelmi minisztert és a családi ebéd után este 6 óra 5 perc­kor a déli vasút rendes gyorsvonatával Pragerhof-Szt.­Péteren át elutazott Abbáziába, ahol ő fensége 8—10 napot szándékozik tölteni. A déli vaspálya indulóházánál nagyszámú közönség várta már jóval 6 óra előtt a trónörökös jöttét, kit az indóházban Braun üzlet­­igazgató és Pekáry főkapitányi helyettes fogad­tak és üdvözöltek. 1­0 fensége Wohlgemuth szárny­segédje kíséretében valamivel 6 óra előtt érkezett az indóházba s itt érdekkel kérdezősködött az üzletigaz­gatói, hogy sok bajt okoztak-e az utóbbi hózivatarok által előidézet forgalmi akadályok ? — A trónörökös az udvari várótermen áthaladva, beszállott a számára készen tartott udvari kocsiba, mely egy kis salont és egy hálófülkét tartalmaz. — A vonat elindulásakor az összegyűlt közönség lelkes éljenzéssel búcsúzott el ő fenségétől. A trónörököst vivő vonatot Braun üzlet­­igazgató és Weisz felügyelő kisérték. — Udvar­i hir. A mai ünnepnapot teljes vissza­­vonultságban töltötte az udvar. A királyi család dél­előtt a Szt.­Zsigmond-kápolnában tartott ünnepi is­teni tiszteleten volt jelen, mely alkalomra a kápolna összes csillárait felgyújtották. A misét Maszlaghy prépost-plébános­ szolgálta. Délután családi ebéd és egy mellékteremben marschal-asztal volt a váriak­ban. Ez ebéden a király, királyné, a trónörökös és az összes magasrangú udvari személyzet vett részt. Rö­viddel azután Rudolf trónörökös 6 óra 5 perc­kor, a déli vasút budai pályaudvarából Abbáziába utazott, Stefánia trónörökösné látogatására. A király pe­dig este a rendes személyvonathoz csatolt üdv. osz­tályban Bécsbe utazott, kíséretével együtt. Király ő felsége elutazása alkalmából megemlítjük, hogy feb­ruár 28-án reggel érkezett hozzánk s igy összesen 26 napot töltött egyhuzamban a fővárosban, az előzete­sen tervezett három hét helyett. — Személyi hírek: Conte Cesare Sali­­m­e­­, ki XIII. Leo pápa megbízásából Vannutelli biboros-bécsi nuntiusnak a zacchetót Bécsbe hozta, valamint A­m­o­n­i Lipót, a bécsi nuntiatura upito­­reje tegnap este Budapestre érkeztek. — Szabó Norbert kassai kanonok, az ottani nőegyletnek kine­­veztetése alkalmából 100 frtot adományozott. — Hu­­bay Jenő ápril 3-án Kolosvártt hangversenyt rendez. — Az eszékiek a bán nejének. A fölirat, melyet pompás díszbe kötve, Illinger Lipót és Kresztics György, Eszék város küldöttei gr. Khuen-Héderváry horvát bán hitvesének — mint már jelentettük, — átnyújtottak, a következőleg hangzik: »Nagyméltó­­ságu grófné! Eszék város lakosságára fájdalmasan hatott a hir, hogy ezúttal ismét fel kell adnia azt a rég táplált reményt, hogy bánunk mélyen tisztelt hitvesét ez év első hónapjaiban körében üdvözölhesse, s az e czélból tervezett ünnepélyek koronája gyanánt ünnepelhesse. A lakosság azonban nem mondhat és nem is mond le ebbeli óhajtásáról, sőt inkább bátor­kodik Nagyméltóságodat újból felkérni, hogy mihelyt a viszonyok engedik, tüntesse ki Excellentiád Eszék városát magas látogatásával, hogy a város lakossága abban a kellemes helyzetben lehessen, hogy a női ideálnak, ki boldogitólag áll kegyelmes bánunk oldala mellett, teljes szívből, őszinte érzéssel kifejezhesse hódolatát és nagyrabecsülését. Fogadja Excellentiád ismételt biztosítékát legmélyebb és legalázatosabb tiszteletünknek és legőszintébb hódolatunknak, me­lyet alulírottak a lakosság nevében és megbízásából ezennel kifejezésre juttatnak.« A feliratot ötven te­kintélyes polgár irta alá. » Katonai emlékünnepélyt rendezett az aradi várban a 23. számú, Kussevichi báró nevet viselő ez­red. Megülte a Mortara és novarai csaták (1849. márcz. 21. és 23.) emléknapját. Az ezrednek a vár­ban állomásozó zászlóalja teljes díszben a helyőrségi templom elé vonult, ahol Kultig vezérőrnagy várpa­rancsnok szemlét tartott fölöttük. Ezután Eggloff őrnagy a zászlóalj arczvonala előtt beszédet intézett a legénységhez, fejtegetve az ünnep jelentőségét. Ezután ünnepi isteni tisztelet következett. — Dr. Mayer Salamon bécsi egyetemi tanárt, kinek a magyar büntetőtörvény és büntetőjogi irodalom külföldön való megismertetése körül oly fényes érdemei vannak, újabban ismét nagy kitünte­tés érte. A franczia közoktatásügyi miniszter ugyanis — mint halljuk — folyó évi február hó 14-én kelt elhatározásával, irodalmi érdemeinek elismeréséül, kinevezte őt közoktatásügyi tisztté (officier de l’instruc­­tion publique) és az »arany pálma« jelvényével dí­szítette fel. — Vay Miklós báróról a következőket írja a bécsi »Fremdenblatt«: Az egykori magyar udvari kanczellár és a magyar főrendiház jelenlegi alelnöke Vay Miklós báró koronaőr egészségi okokból indít­tatva érzi magát, minden további politikai tevékeny­ségről, melynek munkában gazdag élete 64. évét szen­telte, teljességgel lemondani, és a magánéletbe vissza­vonulni. Jövő tartózkodási helyéül Arad megyét vá­lasztotta, ahol leánya, báró Bánhidy Sándorné közelé­ben szándékozik letelepedni. — Farre tábornok, volt franczia hadügyminisz­ter — mint Párisból távírják — ma meghalt 71 éves korában. Favre 1816-ban született Valence-ban. A műegyetemet elvégezve a műszaki csapatoknál szolgált, s lassan haladt előre a különböző rangfoko­zatokon. 1870-ben tábornok volt, s Metznél sikerült elmenekülnie az elfogatás elől. Az északi hadsereg összes hadműveleteiben részt vett. A háború után volt algíri főparancsnok, s később egy ideig hadügy­miniszter is. Kitüntetései között legnevezetesebb a becsületrend nagy szalagja. — Az egyetemi ifjúság és a magyar nyelvű tiszti vizsgálat. Az egyetemi hallgatók körülbelül ötszázan ma délután öt órakor a papnövelde-utcza 4. sz. a. ház kertjében értekezletet tartottak. Azt beszélték meg, hogy a magyar nyelvű tiszti vizsgálat ügyében minő további lépést tegyenek és ez ügyben az érdemleges gyűlést hol tartsák meg. A rendőrség részéről Chudy rendőrkapitány volt jelen az értekezleten. Elfogadták Andreánszky Jenő indítványát, hogy egy többtagú küldöttség menjen az egyetemi rectorhoz és a főkapi­tánysághoz tanácsot kérendő, hogy hol jöjjön össze az ifjúság, ha az összejövetelt sem az egyetemen, sem azon kívül valamely nyilvános helyen meg nem engedik. E küldöttségbe megválasztottak Bartha Alajos el­nöklete alatt Szomjas Lajos, Bellaágh László, Papp Zoltán és Andreánszky Jenő. Jövő vasárnap d. u. 5

Next