Nemzet, 1888. március (7. évfolyam, 1978-2008. szám)

1888-03-01 / 1978. szám

volna és azután ezeket mondják. Tiltakoznunk kell még oly tényekkel szemben is, mint a­minő a mostani választásnál előfordult, hogy t. i. 190 főt adatott be a dunaszerdahelyi járásbíróságnál, mint vesztegetési eszköz, a­mely pedig mint fuvardíj lett előre depo­nálva két csalóközi községnek : Szentmihályfának és Sülynek egyenként 95 írtban. Meg vagyunk győződve, hogy botrányhajhászok által lett e dolog visceni­­rozva, a mely csak a kerület becsületének meghurczo­­lására jó, és a mely azon erkölcsbiró és népboldogító urak munkája, a kikből mostanában e kerületnek igen kijutott. Budapest, febr. 29. (Az országgyűlési szabadelvű pártból.) Az országgyűlési szabad­elvű párt ma délután Vizsolyi Gusztáv elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen a czukoradóról szóló törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A tör­vényjavaslat Hegedűs előadó és Perlaky felszó­lalásai után általánosságban elfogadtatván, követke­zett annak részletes tárgyalása. A részleteknél V­a­­r­a­s­d­y Károly és Neumann Ármin tettek meg­jegyzéseket, melyekre Tisza miniszterelnök és We­­kerle államtitkár válaszoltak. Ezek után a törvény­­javaslat részleteiben is elfogadtatván, az értekezlet véget ért. Budapest, febr. 29. (A pozsonyi marha­vásár fentartása.)A pozsonyi marhavásár fen­­tartása végett, az orsz. gazdasági egyesület és szesz­termelők orsz. egyesülete részéről kiküldött vegyes bizottság, ma Szapáry Gyula gr. elnöklete alatt tartott ülésében kimondotta, hogy a pozsonyi vásár felhajtása biztosításának érdekében létrehozott car­­tell felbontottnak nyilvánu­la, így sem a marha-, sem a juhvásárt ez idő szerint Pozsonyban nem tartják meg. A bizományosok ugyanis — egy­nek kivételével — kijelentették, hogy ezentúl Po­zsony számára nem fogadnak el küldeményeket. Két­séges lévén, hogy a fölhajtás talál-e a kellő számú ve­vőkre, a bizottság a pozsonyi vásárt egyelőre be­szünteti. De kimondták, hogy a kérdést nem ejtik el. Sátoralja-Ujhely, febr. 27. (Zemplén megye közgyűlése. [Saját levelezőnktől.] Zem­plén vármegye törvényhatósági bizottságának ez évi első közgyűlése ma kezdődött meg, melyen a főispán megnyitó beszédében meleg szavakkal emlékezett meg hazánk kiváló alakja s vármegyénk nagy fia, báró S­e­n­n­y­e­y Pál volt országbíró és főrendiházi elnök elhunytéról s emlékezete közhelyeslés mellett, jegyző­könyvileg megörökittetni határoztatok. Ezután a sztropkói és homonnai üresedésben levő főszolgabírói állások, valamint az ezek után üre­sedésbe jött több tiszti helyek töltettek be.­­ Sztropkói főszolgabíróvá egyhangúlag Payzsoss János szinnai szolgabiró, homonnai főszolgabíróvá egyhangúlag Haraszthy Miklós tokaji főszolga­bíró, tokaji főszolgabíróvá Füzesséry Ödön ottani szolgabiró 57 szótöbbséggel, szinnai szolga­­biróvá Mester István közig, gyakornok, tokaji szolgabiróvá 51 szótöbbséggel Bessenyey László közig, gyakornok választatott meg. A derék tisztvise­lők az esküt azonnal le is tették. — A gyűlést holnap folytatják. Budapest, febr. 29. (Az orosz-fran­­czia szövetség.) A párisi »Tempse — amely lapról tudvalevőleg azt állítják, hogy a franczia külügyi hivatal orgánuma — a »Revue des deux Mondes« ismert czikkével (La France, la Russie et l’Europe) foglalkoz­ván, a következőleg nyilatkozik a franczia­­orosz szövetségnek Francziaországban mind­inkább megingó eszméjéről: »Nagyon gyakran hangsúlyoztam itt a Fran­­cziaország és Oroszország közt lehetséges szövetsé­ges czélszerűtlen voltát és veszélyeit semhogy ne örülnék annak, hogy egy orosz viszonyokat kiválóan ismerő író ez irányban veti mérlegbe autoritását. Az Oroszországgal való szövetség, — feltéve, hogy lehet­séges, — veszélyeket teremtene ránk nézve és nem járna semmi előnynyel. Annak tennék ki magunkat, hogy előidéznénk, provokálnánk, terveznénk oly válla­latokat, a­miket fenyegetéseknek vehetnének és semmi más erőt nem nyújtana, mint azt, a­melyet érdekünk közösségéből meríthetünk. A mi érdekünk és Orosz­országé is Európa hatalmainak oly egyensúlyba való hozása, mely megakadályozza bármelyiket, hogy emel­kedését a másik függetlenségének lerombolásával se­gítse elő. Oroszország követeli cselekvési szabadságát,­­­minthogy mi követeljük az élethez, a fejlődéshez való jogot, követeljük a nemzetek koncertjében szere­pünk fentartását, nem törődve szomszédaink félté­kenykedésével. Sem Francziaország, sem Oroszország nem akarja politikáját alárendelni egymásnak és az az azonos haszon, mely Európa védő­egyensúlyából rájuk hárul, biztosítja őket, hogy azonnal meg fognak egyezni minden erre a czélra irányuló törek­vésben. Minek hát megkötni magukat szerződéssel ? Mivel erősbíthetnék a helyzet e hatalmát a megálla­podások és aláírások ? Az a miniszter, a­ki eddig menne, kétségtelenül kielégítené a közönséges előíté­leteket, a rövidlátó szenvedélyeket, a tudatlanok po­litikáját, de compromittálná Francziaország méltó­ságát, ha ajánlatait visszautasítanák és Franczia­ország biztonságát, ha­— mi lehetetlen — el­fogadnák.« Budapest, febr. 29. (Külföldi krónika.) Bismarck Herbert gróf, a német cancellár idősb fia és jobb keze, tegnap Londonba érkezett s onnét állítólag Dublinba utazik. Útját azzal hozzák kapcso­latba, hogy a német cancellár bizalmas felvilágosítá­sokat kért Salisbury-től az angol politika további ma­gatartása felől. A »C­o­r­r. d­e l’E­s­t« híre szerint Blanc báró, Olaszország nagykövete Konstantinápolyban, úgy nyilatkozott volna, hogy utasítást kapott Orosz­ország legutóbbi lépésének támogatására a portánál, de csak bizonyos fentartás mellett, és e fenntartást ekkér formulázhatja: »Nem egyezünk azok vélemé­nyével, a­kik Coburg herczeg megválasztatását tör­vénytelennek tekintik. Az actust magát teljesen cor­­rectnek és szabályszerűen végbementnek tartjuk. Csak az törvénytelen és incorrect, hogy a herczeg Sophiában van, minthogy sem a szultán meg nem erősítette, sem a hatalmak el nem ismerték. Ezt megengedjük és el­ismerjük és a béke feltartása érdekében minden vo­nakodás nélkül ki is jelentjük.« A »N­o­r­d d. A11 g. Z t­g« tagadja, hogy B­ü - r­o­v német miniszter a berlini congressuson C­o­r­t­i gróf előtt Tunis ügyét szőnyegre hozta volna. Montpensier herczeg, bár Sagasta spa­nyol miniszterelnök a cortesben bevallotta, hogy Montpensier herczeg és Izabella exkirálynő tényleg intrigáltak a spanyol kormány ellen, mégis visszatért Madridba, a­hol a pályaudvaron csak arpraefect által fogadtatott, a miniszterek közül senki sem jelent meg. Franczia lapok tudósítása szerint a herczeg mielőtt Sevillába a többi orleanista herczegekhez utazik, öt napig szándékozik Madridban időzni. A spanyol kor­mány a herczeget mindaddig megtűri Spanyolország­­ban, a­míg az ország belügyeibe újra be nem avatkozik. Boulanger a legutóbbi képviselőválasztások­nál : Loire departementben 12,800, Maine et Loire-ban 7600, Cote d’or-ban 5800, Loiret-ben 1700, Haute- Marne-ban 670, Haute-Alpes-ben, Flourens mellett, csak 110 szavazat­­ kapott. Párisból azt jelentik, hogy a minisztertanácsban legutóbb szóba került Boulanger felmentése parancsnoksága alól, de mel­lőzték a dolgot, mert a tábornok tiltakozott jelöltsé­gének felállítása ellen. A »Temps« bécsi levelezője szerint Dolgo­­r­u­c­k­i herczeget, ki eddig Oroszországot Perzsiában képviselte, tekintik Oroszország jelöltjének a bolgár trónra. Tudvalevőleg az utóbbi napokban hire járt, hogy Dolgorucki herczeget az orosz kor­mány visszahívta Teheránból, a­hová Oroszország jelenlegi cettinjei követe fog követté kineveztetni. A­mikor szó volt arról, hogy Oroszország és Törökor­szág biztosokat küldjenek Bulgáriába, állítólag Dol­gorucki herczeg volt kijelölve orosz biztosul. A szerb scupstina legközelebbi ülés­szaka — mint a »Pol. Corr.« értesül — a teendők sokasága miatt előreláthatólag nyár derekáig fog tar­tani. Mijatovic Vassiljevics és Marinkovic volt szerb miniszterek az államtanács tagjaivá nevez­tettek ki. V­a­r­s­ó rendőrfőnökévé Tolstoi gróf helyébe Kieigels dragonyos ezredes, a czár szárnysegéde neveztetett ki. A »K­ö­­­n. Z t­g« sugalmazott berlini levele a porosz államtörvények és a Hohenzoller-ek házi tör­vények alapján kimutatja, hogy semmi szükség sincs a régensség kérdésének szabályozása végett újabb rendelkezésre. Az angol alsóház elfogadta az új házszabályo­kat, a­melynek alapján 100 szavazat többséggel a vita bármikor berekeszthető. Budapest, febr. 29. (Oroszország maga­tartása). A »Pol. Corr.« berlini levelezője, Oroszország további magatartására vonatkozólag a következőket írja: Sokan azt hiszik, hogy Oroszor­szág mit sem tesz többé. Más, ugyancsak jól értesült körök abban a meggyőződésben vannak, hogy Orosz­ország, valutájának hallatlan csökkenése folytán, bé­­keszeretetének documentálása végett új ajánlatok té­telére is hajlandóságot érez s abban a hitben él, hogy a kérdések, melyek a hatalmak válaszaiban fölvettet­tek, egy európai conferentia által volnának legczélsze­­rűbben elintézhetők.Ez a feltevés azonban még jelenleg minden tényleges alapot nélkülöz , bár az a körül­mény, hogy ily kezdeményezés általános helyesléssel találkoznék s hogy ez az egyedüli s legközelebb álló mód, melylyel Oroszország a megkezdett után tovább haladhat: e föltevésnek a valószínűség bizonyos fokát kölcsönzi.­­ Ha a legutóbbi orosz impulzusnak csak­ugyan az volt a czélja, hogy lehangoltságot idézzen elő, úgy ez a czél hajótörést szenvedett. Az osztrák­magyar monarchia, Angolország s Olaszország föllé­pése a teljes egyöntetűség jellegével bír s e hatalmak bizalmatlansága Németország ellen, Bismarck her­czeg nyílt cselekvési módja és beszéde következtében teljesen ki van zárva. Táviratok, San­ Remo, febr. 29. Ma délelőtt a követ­kező hivatalos orvosi jelentés adatott ki: A trónörökös ma éjjel eleinte nyugtalanul aludt, később azonban kielégítő álma volt. A nyak­­választás nagyobb mérvű. Berlin, febr. 29. (Eredeti tá­vir­at.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A német trón­örökös betegségéről semmi újabb tényleges hírt sem lehet jelenteni. Feltűnő, hogy Berg­mann tanár neve a mai hivatalos bulletin alól hiányzik, bár elutazásáról eddig semmi hír sem érkezett. Az a hír, hogy a trónörökös fulladási rohamokkal küzdött, nem nyert megerősítést Újabban azt beszélik, hogy a császár és a császárné sürgősen San­ Remoba akarnak utazni, s a császár csak­is az állami érdekekre való tekintettel egyezett bele abba, hogy csak a melegebb idő bekövetkeztével menjen San-Remoba. San-Remo, febr. 29. A Stefani-ügynök­­ség jelenti: A német trónörökös meglehetős jól töltötte az évét, hosszasabban aludt. A köhögés sokkal mérsékeltebb. Karlsruhe, febr. 29. Y­i­l­m é­s porosz herczeg éjjel San­ Remoba utazik. Róma, febr. 29. Angolország, az osztrák­magyar monarchia és Olaszország az orosz előterjesztésekre majdnem egybe­hangzóan azt felelték, hogy noha Coburg herczeg uralkodása törvénytelen — a portát mégsem akarják semmi olyan határozathoza­talra szorítani, a­melynek gyakorlati eredménye úgy sem lehetne. Mindenesetre veszedelmes volna Bulgáriát attól a kormány­tól megfosztani, a­mely — bár nélkülözi a hatalmak helybenhagyását — az ország nyu­galmát és rendjét mégis fentartja, míg az orosz javaslatok, még ha megvalósíthatók volnának is, egy erőteljes kormány alakulását nem biz­tosítanák, de igenis felidéznék azt a veszélyt, hogy a jelenleg fennálló rend és nyugalom helyébe átalános zűrzavar lenne. Azt hiszik, Törökország szintén mellőzni fogja az orosz javaslatokat. (N. Fr. Pr.) Jassy, febr. 29. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Kisenevbe ma nagyszámú katonaság érkezett. A katonák a 18. gyalog hadosztályhoz tartoznak. Az ér­kező négy ezred élén Arcsinikov tábornok jött meg. Zágráb, febr. 29. (O. É.) Valótlan az a hír, hogy a mérsékelt ellenzéki párt válasz­tói gyűlést tartott. A mérsékelt ellenzék már régeb­ben elhatározta, hogy egyátalán nem vesz részt a pót­választásokban, miután semmi kilátása sincs sikerre. Páris, febr. 29. A kamara mai ülésén a kül­ügyi költségvetés tárgyalásánál B r e t e u i 1 marquis szót emelt és felső sorban a hármas szövetség által előidézett helyzettel foglalkozott. Megjegyzi, hogy nem hisz ugyan e szövetség nagy szilárdságában, mégis kijelenti, hogy szemben a kül­földdel az országban nincsenek sem monarchisták, sem republicánusok. Bismarckot teszi felelőssé azokért a nagyarányú hadikészülődésekért, melyek Európát agyonnyomják. Francziaország hasznára for­díthatná a helyzetet, csakhogy kormányformája meg­nehezíti az ily feladat megoldását, mert a szövetségek létrehozatalát meggátolja. Szükségnek tartja, hogy a kormány változásoknak, különösen a hadügyi és ten­gerészeti tárczáknál eleje vétessék. Ha erősek leszünk — úgymond — a szövetségesek maguktól fognak ajánlkozni. A jobb­ párt nem fog nehézségeket elő­idézni, mert a haza érdekeit mindenkor föléje he­lyezi a pártérdekeknek. Nekünk azt kell kíván­nunk, hogy a czáz választott bíró maradjon a béke kérdésében. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy bebizonyítsuk iránta való rokon­­szenvünket, a­nélkül azonban, hogy túloznánk a tün­tetésekkel. Megfoghatóvá kell előtte tenni, hogy mi solid, de discrét barátok vagyunk. A szónok örömét fejezi ki, hogy Angolországgal a viszályok majdnem teljesen kiegyenlíttettek és kívánja, hogy az Angol­országgal való viszonyok barátságosabbakká váljanak. Constatálja, hogy Francziaország nem viseltetik rossz indulattal Olaszország ellen és reményét fejezi ki, hogy a két ország, közös érdekeik következtében is­mét közeledni fognak egymáshoz. Mutassuk meg — igy végzi beszédét — hogy oly nemzet vagyunk, a­mely a békét akarja, de a há­borútól nem fél, utasítsuk el magunktól a támadó há­borúnak minden gondolatát. Mi csak a munkának akarunk élni azzal a feltétellel, hogy becsületünket és méltóságunkat semmiben sem compromittáljuk. Bécs, febr. 29. (E r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) A »Post« ama jelentését, hogy a bécsi, londoni és római kabi­­netek között a k­ö­z­ö­s eljárás alapja a bolgár ügyek tárgyalására nézve jelenleg szilárdabb, mint valaha, a »P­o­l. C­o­r­r.« teljesen megegyezőnek je­­lenti ki saját informátióival, de tagadja, hogy a »Post«-ban idézett és a »Pol. Corr.«-ban napokkal ezelőtt megjelent berlini levélben ennek ellenkezője állott volna. Bécs, febr. 29. (B. C.) A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma (az esti lapunkban már említett kinevezéseken kívül) jelenti, hogy Kos­ter­sitz József vezérőrnagy a XI. számú hadtest mű­szaki főnöke betegsége miatt ez állásától felmentetett, gross-scribori R­y­­­s­k­i Kornél lovag, műszaki törzs­beli ezredes a X. számú hadtest főnöke hason minő­ségben a XI. számú hadtesthez áthelyeztetett; Hausner József alezredes a IV. számú felszerelési raktár parancsnoka az I. számú felszerelési raktár parancsnokává, Thomas Ferencz őrnagy, a II. sz. felszerelési raktár parancsnoka a IV. sz. felszerelési raktár parancsnokává kineveztetett, Got­ti Ferencz ezredes a I. számú hadfel­szerelési raktár főnöke pedig saját kérelmére nyugdíjaztatott. * Berlin, febr. 29. A képviselőház mai ülé­sén, Arenberg azon indítványának tárgyalásánál, hogy az egyházi szerzeteknek, melyek régebben tes­tületi jogokkal bírtak, ezek a jogok éo ipso ismét visszaadassanak, ha ily szerzetek létesítése újólag engedélyeztetik, a vallásügyi miniszter kije­lenti, hogy a kormány novellát szándékozik benyúj­tani, mely az újból engedélyezett egyházi szerzetek­nek a testületi jogot megadja. Erre az indítványt Arenberg kivonatára levették a napirendről. London, febr. 29. Az alsóház folytatta mai ülésében a kormány javaslatának tárgyalását a h­áz­­szabályok módosítására vonatkozólag és ebben bezárólag a 12. czikkig haladt. Az egyes in­dítványok módosításokkal­­fogadtattak el, melyekhez a kormány is hozzájárult. A módosítások értelmében az elnök huza­vonára c­élzó indítványokkal szemben a név szerinti szavazást mellőzheti, a trónbeszédre adandó válaszfelirat második olvasása pedig elmarad. A vitát kedden folytatják. Páris, febr. 29. A kamara mai ülésén Flourens külügyminiszter a vaticánnál léte­sített követség költségeit melyeket a költségvetési bi­zottság töröl, megszavaztatni kéri és azt mondja, hogy a jelenlegi viszonyok a követség megszavazását pa­­rancsolólag követelik. Minden állam, melynek nehéz­ségei voltak a szentszékkel, ismét helyreállította ez­zel a diplomatiai összeköttetést. Befolyásunkat a Ke­leten az európai hatalmak megtámadják. A keletre való befolyásunknak egyik leghathatósabb tényezője a vaticáni nagykövetség. Ennek eltörlését határozni el, annyi volna, mint azt határozni, hogy a levantei is­kolákban a gyermekek a jövőben csak olaszul tanul­janak. Itt a hazafiság kérdése forog szóban, melyet a kamara meg fog érteni. (Helyeslések több oldalról.) P­e­tr­e­t­a­n ellenzi a költségek megszavazását, mire T­i­r­a­r­d miniszterelnök emel szót és támogatja Flou­rens fejtegetéseit. Ezután a ház a vaticani nagykövet­ség költségeit 294 szavazattal 240 ellenében meg­szavazta. Róma, febr. 29. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Kétség­telen, hogy a pápa által nem rég fogadott marok­kói küldöttség Spanyolország ösztönzésére kül­detett Rómába. A marokkói küldöttség a spanyol nagykövetség palotájában lakik és szakadatlan érint­kezésben áll a spanyol nagykövetséggel. (P. C.) Massalah, febr. 29. Baldissera tábornok két zászlóalj Bersaglierivel és az irregularis csapa­tok egy osztályával kémszemlére indult és Ailetig előre nyomulván, mi jelét sem látta az abyssiniaiak átvonulásának. Vigano őrnagy f. hó 24-én az Agametta fensikon kémszem­lére indult, úgy látszik abból a czélból, hogy a nyá­ron át Afrikában táborozó olasz csapatok részére egészségesebb és szellősebb tartózkodási helyeket keressen. Berlin, febr. 29. Hung-Seun chinai nagykövet Kreyer és Lien titkára és tolmácsa kíséretében Bécsbe utazott, hogy meghatalmazási okmányait át­nyújtsa. London, febr. 29. P­y­n­e, parnellpárti képviselőt, Clommelben lázító beszéd miatt hat heti fogságra ítélték. Az elitélt felebbezett. Kopenhága, febr. 29. Sponneck gróf, volt pénzügyminiszter és fővámigazgató, György görög király egykori tanácsosa, az éjjel meghalt. Pozsony, febr. 29. (D. É.) Pozsony megye köz­ponti választmánya Kr­e­m­p­a alispán elnöklete alatt ma délután tartott ülésében a szűkebb választást Krausz és Bartal közt (a dunaszerdahelyi kerületben) márczius hó 12-ére tűzte ki. Brassó, febr. 29. (D. É.) Imrich János a vidombáki kerület szász néppárti kép­viselője a ma tartott pártgyűlésen bejelentette, hogy lemond mandátumáról. Helyére, hír szerint Filtschet, a »Kronstädter Zeitung« szerkesztőjét, ál­lítják fel képviselőjelöltnek. Közgazdasági táviratok. Bécs, febr. 29. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A szesz­adó reformja tárgyában kiküldött bizottság ma este tartott hosszabb ülésében végre befejezte a kormány által beterjesztett javaslat általános tárgyalását. A szónokok közül különösen kiemelendő Auspitz képviselő beszéde, ki azt fejtegette, hogy a szeszadó nem más, mint a Magyarországnak fizetendő ár, azért, hogy a monarchia másik fele a czukoradó reformjához hozzájárul. De ez az ár igen nagy azért a 305.000 mé­termázsa czukorért, melyet Magyarország az osztrák örökös tartományokból szállít, s ez­által 534,000 frtnyi tehertöbbletet szenved. Ha Ausztria Magyarországtól 100,000 hectoliter szeszszel többet vesz, ezért teteme­sen többet kell fizetni, mint eddig. Auspitz ezután azt indítványozta, hogy a pénzügyminisztériumban tartott szaktanácskozmányok jegyzőkönyvei kinyomattassa­­nak. Ezt az indítványt elfogadták, és újabb kilenc­ tagú albizottságot küldtek ki a javaslat részletes tár­gyalására. Bécs, febr. 29. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) W­e­i­s­s, az osztrák hitelintézet igazgatója, 22 évi buzgó mű­ködése után, agg korára való tekintettel, igazgatói állásáról lemondott. Valószínű, hogy a márcz. 28-án tartandó közgyűlésen a felügyelő bizottság tagjává vá­lasztják meg. Bécs, febr. 29. Az alsó-ausztriai leszá­mítoló társaság közgyűlése az osztalékot 4 és fél százalékban (221/a írtban) állapította meg. Róma, febr. 29. A kamara ülésénCrispi miniszterelnök beterjeszti a Francziaország­­gal folytatott kereskedelmi szerző­dési tárgyalásokra vonatkozó okmányok második sorozatát. Prinetti kérdésére válaszolva, a miniszterelnök kijelente, hogy a kormány minden lehetőt megtett arra nézve, hogy olasz-franczia conven­­tionalis tarifa létesüljön. Re­ménye, hogy a kamarának nincsen szándéka, az ügyet vita tárgyává tenni. Fájdalmas volna, ha az olasz par­lament vitába elegyednék a franczia parlamenttel. Ha máshol oly szavak mondattak, melyek rosszul estek nekünk, erre Olaszország válasza ékesen szóló hallga­tás legyen. A zöld könyv bebizonyítja hogy Olasz­ország türelmes volt az alkudozások folyamán. A két nemzet között szerencsétlenségre le­het kedvetlenség, de viszály nem lehet. Mi azon­ban élénken és őszintén óhaj­tjuk, hogy Olaszország és Francziaország között sem viszály, sem meghasonlás ne le­gyen. Európa igazságos lesz irántunk és el fogja ismerni, hogy nekünk sem többet sem kevesebbet nem lehetett, de nem is volt sza­bad tennünk, mint a­mennyit tettünk.­­ Ez­után visszapillantást vetve az alkudozásokra, Crispi így végző beszédét: Ha holnap kénytelenek le­szünk az átalános tarifát alkalmazásba venni, ez nem róható föl nekünk. Ma este rendelet fog meg­jelenni, mely az átalános tarifa sok tételét módosítja Francziaországgal szemben. Itt védelemről van szó, nem támadásról. Olaszországnak is függetlennek kell gazdaságilag és pénzügyileg len­nie. Legyenek önök ebben segítségünkre és mi telje­sítjük akaratukat. (Tetszés.) — Prinetti helyesli a Crispi által kifejtett eszméket. — Nicotera azt hiszi, hogy az ország, hála saját és kormánya nyu­godtságának a jelenlegi nehézségeket is le fogja győzni. Olaszországnak nem lehet óhaja, hogy Francziaországgal csak gazda­sági háborúba is keveredjék. Szükség esetén ő is bizalmat szavaz a kormánynak. A Fer­rari radicálispárti a miniszterelnök részéről adott felvilágosítások után eláll azon szándékától, hogy a kérdés iránt most interpelláljon. — M­i­c e­­­i előadó a kormány hazafiságába vetett bizal­mának ad kifejezést. — A kamara ezek után 209 szavazattal 16 ellenében megszavazta a törvényja­vaslatot, mely a Spanyolországgal fennálló kereske­delmi szerződést két hónapra meghosszabbítja. Róma, febr. 29. A hivatalos lap közzéteszi a kormánynak az 1888. évi febr. 10-én kelt törvény 2. czikke alapján kibocsátott rendeletét, mely az áta­lános tarifában megállapított beho­zatali vámokat holnaptól kezdve bi­zonyos francziao­rszági áruczikkekre nézve fölemeli. E czikkek közt vannak: a bor, szeszes ital, kávé, czukor, csokoládé, olaj, szappan, illatszer, festékáru, bútornemü, fából készült játék­szer, fegyver, lisztnemü, tésztanemü, eczetbe vagy olajba rakott gyümölcs, hal, gyertya, legyező, zon­gora stb. A szövöttáru, bőr, vasúti eszköz, agyag-, üveg- és rézáru vámja 50 százalékban, a vasáruké 20 százalékban és a gépeké 30°/o-ban van megál­lapítva. Róma, febr. 29. A »Riforma« megjegyzi, hogy az olasz kormány a franczia termékek bevi­teli vádjainak felemelésénél az olasz termékek ellen irányuló franczia törvényt tartotta szem előtt. A hírlapok helyeslőleg nyilatkoznak Crispi mai kijelentéseiről és a parlament részéről ta­núsított magatartásról. Róma, febr. 29. A senatus mai ülésében Crispi miniszterelnök előterjesztette a kamara által elfogadott törvényjavaslatot, melylyel a Spa­nyolországgal jelenleg fennálló keres­kedelmi szerződés meghosszabbíttatik. Az ülés ezután megszakíttatott, hogy a bizottságnak al­kalma legyen a törvényjavaslatot tárgyalás alá venni. Az ülés újból megkezdetvén, F­­­a­­­i, a bizottság előadója felolvassa a jelentést, mely a törvényjavasla­tot elfogadásra ajánlja. Crispi miniszterelnök a spa­nyol szerződés meghosszabbítását indokolván, áttért a Svájczczal folytatott alkudozásokra és kijelente, hogy a kormány és a szövetségtanács között létrejött megállapodás, mely Olaszországnak a legtöbb ked­vezményes nemzetek szerinti elbánást fentartja, ma aláíratott, hogy a tárgyalások folytattassanak. Fran­­cziaországra vonatkozólag a miniszterelnök lényegben ismételte azon kijelentéseket, melyeket a kamarában tett, mire a senatus a spanyol szerződést titkos sza­vazásban elfogadta. Pétervár, febr. 29. Az orosz külkereskedelmi bank felügyelő- és igazgató-tanácsa, a nélkül, hogy az 1887. évi végleges üzleti jelentést bevárná, köteles­ségének tartja már most közhírré tenni, hogy az összes árfolyamveszteségek fedezése és valamennyi kétes tétel törlése után, a bank 20 millió rubelnyi alaptő­kéje, valamint a tartaléktőke érintetlen marad és hogy érczvaluta czímén fedezetlen tartozások jelenleg nincsenek. Páris, febr. 29. A k­a­m­a­r­a mai ülésén Flou­rens külügyminiszter ama kifogásokra válaszolt, melyeket Laferrenays a Suez-csatornára vo­natkozó egyezmény ellen, valamint az Új- Hebridákat illetőleg emelt. A miniszter kijelentette, hogy létezik egy más, ettől egészen elütő egyptomi kérdés is, de Francziaországnak magasabb érdekek parancsolták, hogy a Suez-csatorna nemzetközi jel­leggel ruháztassék fel, azért hatott oda, hogy létre­jöjjön az egyezmény, melyet a kamara bizonyára el­fogad. (Helyeslés.) Róma, febr. 29. (Eredeti távirat.) A­z Olaszország és Spanyolország között nem rég megkötött kereskedelmi szerződést a két állam megbízottai már aláírták. (P. C.) Értéktőzsde, Bécs, február 29. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 105.75. Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. M nagy. földbit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. lét.—. 1876. m. k. h. áll. els. kötv. 108.25. Magy. nyer. k. sorsjegy 119.60. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 123 — 4 száz. aranyjáradék 96.17. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 148.50. Magyar hitelb. részvény 268 —. Alföldi vasút részv. 170.—. Magyar észak-kel. vasút r. 151.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv 93.70. Tiszav. vasut­ r. —. Magyar lesz. és váltóbank­ r. 84.—. Kassa-Oderbergi vasút r. 136 50. 5. száz. papir-járadék 82 85. Adria m tengeri görb. r. társ. —Török doh­ány-----. Északi vasutrészv. —. BéCS, február 29. (O­s­z­t­r­á­k értékek zárlata.) Osztrák hitelrész. 268.30. Déli vasút részvény 75 50. 4 százalé­kos aranyjáradék 108.70. Londoni váltóár 126.80. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 191.25. 1864. sorsjegy 167.25. 4.2 száz. ezüstjáradék 78.70. 1860. sorsjegy 132.— Török sorsjegy 17.75. Angol-osztrák bank részv. 98.75 Osztrák államvasut részv. 214.25. 20 frankos arany 10.05— 4.2 száz. papirjáradék 77 52. Osztrák hitelsorsjegy 176.25 Osztrák-magyar bankrész. 855.— Cs. kir. vert. arany 5.98. Német bankváltók 62.20. Elbe­­völgyi vasút 10­ 5.—. Dunagőzhajózási r. t. 345. Bécsi bankegyl. 81.—. Az irányzat : bágyadt. Bécs, február 29. (E­s­t­i tőzsde) Osztrák hitelrészv. 268.20. Osztrák államvasutr. 214.10. Unio-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 98.75. 20 frankos arany 10.04.—. Déli vasút részv. 75.50. Magyar hitelb.-részv. 268.—. 1884. sorsjegy—.—. 4°/« magy.aranyjáradék 96 20. Ma­­gyar-gal. vasút —.— Az irányzat nyugodt. London, február 28. (Zárlati árfolyamok) 4 százalékos magyar aranyjáradék 76.25 (·= 95 frt 93 kr) M. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 86.— (= 107 frt 30 kr) M. 4­2 száza­lékos osztr. ezüstjáradék 62 — (77 frt 80 kr) M Angol consolok 102.37 Bécsi váltó 12 87 (== 127 frt 46.) Ezüst 43.87 (= 89.60) kr. Átszámítási árfolyam : 10 fontsterling =•· 126 frt 90 kr. Külföldi értéktőzsdék zárlata február 29-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista 1­02 80 forint. 100 frank vista 1t50,85 forint — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, február 29. (Gabona- és termény­tőzsde.) A mai tőzsde irányzata csendes, az árak ma tartózkodók. Eladatott: Búza őszre 7.80—7.81 forinton, októ­ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.42 — 7.39 for­inton, május—júniusra —.-------.— forinton. — Rozs őszre —.--------. forinton, rozs tavaszra 6.02—5.04 forinton. — Zab őszre—.—.— forinton, tavaszra 5.74 — 5.73 forin­ton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, július—augusztusra —.--------.— forinton, augusztus—szep­temberre —.-------.— forinton, szeptember—októberre — -----frton. Továbbá eladatott 1888-iki uj tengeri 6.53—6.56 fo­rinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza 1888. tavaszra 7.88—7.48, május—júniusra 7.48 — 7.55 forinton, őszre 7.77—7.82, október—novemberre—.-----.— forinton. — Rozi 1888. tavaszra 5.99—6.04 forinton, május—júniusra 6.07 — 6.12 forinton, június—júliusra—.—— —.— forinton, őszre —.-------.— forinton, október-novem­berre -----.-----forinton. — Tengeri 1888. május—jú­niusra 6.57 — 6.62 forinton, junius—júliusra 6.42—6.47 frton, julius—aug. 6.42 — 6.47 frton, augusztus—szeptemberre —.­­ —.—— forinton, szeptember—októberre —.-------.— forinton, uj tengeri —.--------.— forinton, május—júniusra —.— frt. — Zab 1888. tavaszra 5.71—5.76 forinton, május—júniusra 5­85—5.90 forinton, szeptember—októberre —.--------.— fo­rinton, őszre —.-----------forinton — Káposztarep­cze 1888. feb­ruár-márcziusra 11.35—11 45 forinton, au­gusztus—szeptemberre 10.70— 10.80 forinton, szept.—októ­berre —.--------.— forinton. — Repczeolaj kész szál­lításra 28.50—29.00,február - áprilisra —.-------.— frton, áp­­ril—májusra 27.00—27.50 forinton, szeptember—deczember 27.00—27.50 forinton. Szesz. Az árak ma hanyatlottak. Készáru 28.25 frton, febr.—máj. szállításra 26.75 —27.25 forinton, deczember—májusra —.--------.— fo­ rinton, május—augusztusra 28. 0 — 28.12 forinton, július— szeptem­berre--------.-----, június—októberre —.--------— forinton, októbe—novemberi szállításra —.-----------.— fo­rinton jegyeztetik. Berlin, február 29. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza ápril—májusra 166 márka — fillér = 10 frt 03 kr. ; június— júliusra 165 márka — fillér (= 10 frt 26 kr.). Bozs ápril— májusra 118 márka 75 fillér (= 7 frt 39 kr kr.). ; június— júliusra 122 márka 75 fillér (= 7 frt 63 kr.). Zab ápril— májusra 112 márka 50 fillér (= 7 frt 61 kr.); június— júliusra 116 márka 75 fillér = 7 frt 26 kr.) Repczeolaj ápril— májusra 44 márka 30 fillér (= 27 forint 55 kr.). ; szept.— októberre 45 márka 10 fillér (= 28 frt 06 kr.). Szesz ápril— májusra 96 márka 60 fillér (= — frt — kr.); május— júniusra 97 márka 30 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 62 frt 30 krral. Stettin, febr. 20. (Terményvásár.) Búza ápril—májusra 164 márka — fillér (­= 10 frt 20 kr.); június—júliusra 168 márka 50 fillér (= 10 forint 48 kr.). Bors ápril— májusra 114 márka — fillér (= 7 frt 09 kr.); június—júliusra 118 márka 50 fillér (= 7 forint 36 krajczár). Repczeolaj februárra 44 márka 50 fillér (= 27 forint 68 kr. ; — ápril májusra 44 márka 60 fillér (= 27 frt 68 kr.). Szesz kész szál­lításra (hordó nélkül) 96 márka — fillér (■= — frt — kr.) ; kész szállításra (50 márka fogyasztási adóval) 47 márka — fillér (=— frt — kr . kész szállításra (70 márka fogyasztási adóval) — márka — fillér (■= — frt — kr.); deczember—januárra — márka — fillér (= — frt — kr.); ápril—májusra — márka — fillér (= — frt - kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m­. = 62 frt 30 krral. Köln, február 29. (Terményvásár.) Búza márcziusra 17 márka 40 fillér (<“ 10 frt 83 kr.); májusra 17 márka 75 fillér (•­■ 11 frt 04 kr). Bors márcziusra 12 márka 40 fillér (· 7 frt 72 kr.); májusra 12 márka 60 fillér (■■ 7 frt 87 kr.) Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 25 márka 25 fillér (««» 31 frt 41 kr.); májusra 23 márka 90 fillér (» 29 frt 74 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka ■■ 02 frt 80 krral. Berlin Frankfurt _P & r­­ s Árf. | Paritás Árf. | Paritás Árf. | Paritás^ 4*/o‘0« magyar aranyjárad. 77 20 96.35K 76.90J 95.990 77.06 96 4SU 5'/«-ob „ papi íj árad. 66.10 72.69K 66.40, 8S.05K----------— 4'27#-ob osztrák „ .62 10 77.78 K 61.90, 77.49 K —— 5°/«-OS n n — —■, -Ki -K —.— 4 2®/#*0 ° n ezüstjárad. 63 IC 78.89 K 63.­ 78.77 K —— — 4°/o*ob „ aranyjárad. i 86.30 107 94 K 86.70 108.42K —.— —• Magyar keleti vasúti kötv.1 75.10 97.78K, ——— 5*/*-os keleti vasút els. kötv. 100 20 12. 01 K —— •“ Osztrák hitelrészvény........­ 188.40 267.91 U 218.37 267.700 —— Osztrák-magyar bank.........I —687 — 856.44K Osztrák-magyar államvasut 86.­ 214.83 U. 171.67 214.280 430.­ 214 48M Déli vasút.................... 31.— 77.21 Ujj 59 84 76.2­0170.­ —­­M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —.— !! —.— —.— —.— • Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.— 1j*—.— —•— —•— • Elbevölgyi vasútrészvény.. ——•— —•— Károly-Lajos vasút.............. 76­ 70 191 02 0 153.25 191 02 0 —.— — • — Kassa-oderbergi vasút......... —Ki!—-— —.— • Orosz bankjegyek................ 163 60 101.9801! —-------•— —•-----------­Váltó bécsi piaczra............... 160.50 62 30 160 25 62.40 — II. kibocs. keleti kölcsön... —.— —.— ——•— —•— —• 41/*•/•'08 földhitelint. zálogl. —.— —.—­­——•— —•— —•— 3*/0-68 franczia járadék----- —.— —.— .—.— — •— 82.40 —*'09 5V**/*-08 franczia járadék .. —.— —.—­­ —.— —•— 106.57 —O Ottomán bank részvény ... —.— —j —.— — •— j — •— —■ — Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —•— j 85.35 • O Magyar vasúti kölcsön sz. n.'j—.— —.— —.— —.— i 298. * • **“* Magyarjelzálog-hitelbank. .j| —■— |j — •— — „ országos.­b................J —.— —j —.— —•— j —•— •" Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERUH. Február 89. Február S* Búza ápril—májusra.............................161 márka — fillér 160 márka 50 fillér „ június—júliusra .... 165 „ — , 164 „ 60 , ROZS ápril—májusra.............................118 , 76 „ 118 „ 1a » „ Junius—júliusra . . 1SS „ 15 „ 1!» » S5 „ Zab ápril—májusra.............................118 „ en .. 118 „ 'b „ Junius—júliusra . ... 116 „ 75 „ 116 , 75 . STETTIN. Búza ápril—májusra..............................164 márka — fillér 165 márka — fillér „ május—júniusra .... 168 , 50 , 160 „ — „ Boza ápril—májusra.............................114 , — „ Ill , *0 „ „ május—júniusra .... US „ 50 „ 119 » — „ KÖLN. Búza márcziusra...............................17 márka 40 fillér 17 márkái 40 fillér „ májusra.....................................17 „ 75 „ 17 * 75 » ROZS márcziusra...............................12 „ 40 „ 18 M 40 n „ májusra...........................................19« « „ 12 „ 75 „ PÁRIS. Búza folyó hóza ...... 24 frank 10 etme 24 frank 10 etma „ márcziusra ...........................93 „ 90 * 24 „ 10 ,3 „ márcziustól 4 hóra. .­­ . 24 „ — „ 84 „ 10 „ .. májustól 4 hóra...............................84 „ 10 * 24 „ 80 „ Liszt folyó hóra.............................. 62 * 73 * 62 1 SO „ márci­usra.....................................52 „ 50 „ 62 „ 50 „ H márcziustól 4 hóra.... 52 „ 40 „ 52 „ 41) » „ arábitól 4 hóra. , ... 52 n 40 es»e 58 frank 60 öts»«

Next