Nemzet, 1889. május (8. évfolyam, 2396-2426. szám)

1889-05-01 / 2396. szám

IRIBUL 2­031,13. Budapest, ápr. 30. (A képviselőház ülése.) A képviselőhöz holnap, május hó 1-én, szerdán, d. e. 10 órakor illést tart. Napirend: Az 1847/8-ik évi III. t.-cz. 14-ik §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori megszava­zása s az 1889. évi állami költségvetés tárgyalása. Budapest, ápr. 30.(A főrendiház ülése.) A főrendiház május hó 4-én d. e. 11 órakor tartandó ülésében érdemileg tárgyaland­ó az Olasz- és Spa­nyolországgal az ínséges tengerészek kölcsönös segé­lyezése ; a Németalfölddel az árumustrák ideiglenes vámmentessége tárgyában kötött egyezmény beczik­­kelyezéséről, az 1889. évben kiállítandó ujonczokról és az 1847/48-ik évi III. t.-cz. 14. §-ának módosítá­sá­ról szóló törvényjavaslatokat. Budapest, ápr. 30. (A szabadelvű­ párt értekezlete.) Az országgyűlési szabadelvű párt holnap, május hó - én, szerdán, d. u. 611­ órakor értekezletet tart. Budapest, ápr. 30. (A főrendiház bizott­ságaiból.) A főrendiház közjogi törvényke­zésügyi bizottsága máj. 1-én, d. e. 12 órakor ülést tart. Napirend: »Az 1889. évi ujonczmeg­­ajánlásról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A főrendiház pénzügyi és közgazdasági és közlekedési bizottsága május hó 1-én, déli 121/8 órakor ülést tart, melyen tárgyalni fogják »az 1847/8- ik évi III. t.-cz. 14-ik §-ának módosításáról« szóló törvényjavaslatot. — A főrendiház naplóhite­le­s f­­­ő bizottsága f. évi május hó 4-én, a nyilvános ülés előtt ülés tart, melynek tárgya: a folyó évi má­jus hóra két naplóbiráló tag kijelölése. Budapest, ápr. 30. (A bécsi tanácskozá­so­k.) A »Bud. Corr.« Bécsből a következőket je­lent t­ávirati uton: Tisza miniszterelnök ma dél­előtt hoszszabb ideig Szőgyény osztályfőnökkel, később Moser osztrák-magyar bankkormányzóval értekezett. W­e­k­e­r­l­e pénzügyminiszter hosszabb ideig Moser bankkormányzóval és később Duna­­j­e­w­s­k­i pénzügyminiszterrel tanácskozott. — D. u. */* 1-től 1/113-ig a külügyminisztériumban Kálnoky gr. külügyminiszter elnöklete alatt közös minisz­teri értekezlet volt, melyen Bauerb., K­á­l­­lay, Taaffe gr., Dun­aj­ewski, Tisza és We­­ker­­­e miniszterek, továbbá Steineck b., tenger­nagy, Szőgyény és Lambert osztályfőnökök vettek részt. 1­3 órától 5-ig ő felsége elnök­lete alatt a Burgban közös miniszteri ta­nácskozás volt, melyben a három közös miniszter, a két miniszterelnök és a két pénzügyminiszter vet­tek részt.A jövő évi közös előirányzat leg­fontosabb számaira nézve végleges megállapodások történtek, de néhány részlet függőben maradt, mely részletekre vonatkozólag előbb írásbeli tárgyalások fognak folytattatni. A delegatiók elé terjesztendő kormányjavaslatok meghatározására néhány nap múlva újólag miniszteri értekezletek tartatnak, me­lyekre a magyar miniszterek újból Bécsbe jönnek. A delegatiók egybehivásának határideje még biztosan megállapítva nincs, de az ülésezések aligha fognak a pünkösdi ünnepek előtt megkezdetni. A megnyitási nap különben június 12-ikére van ter­vezve. — Tisza és Wekerle miniszterek, kik ma Kálnoky grófnál ebédeltek, este Budapestre vissza­utaztak. Ugyanez ügyben a »N. Fr. Presse«, mint lapunknak Bécsből táviratilag jelentik, a következő­ket közli: Úgy látszik, hogy eddig nem sikerült a kö­zös miniszteri értekezletek alkalmával fölmerült diffe­­rentiákat, a­melyek a hadügyminiszter és a két pénz­ügyminiszter közt törtek ki, teljesen eloszlatni. A ma­gyar miniszterek ma este visszatérnek Budapestre, mert a költségvetés általános vitája haza­szólítja őket a magyar fővárosba. A legközelebbi napokban azon­ban ismét Bécsbe jönnek. Az említett differenciák. hir szerint nem vonatkoznak jelentékeny számra s inkább véleményeltérésből keletkeztek a költségvetés formá­jára nézve. A hadügyi kormány csak a lovasságra vonatkozólag akar nagyobb hitelszaporitást kérni. Mi­vel a lóállomány már az utolsó két év alatt szaporittatott, ez által valószínűleg a fegyvernem sza­porításáról van szó, de hogy mi módon, az még nem tudatik. Utalnak azonban arra, hogy a 9. és 10. sz. dzsidás ezredek még tényleg ez idő szerint nem létez­nek, és hogy katonai részről több ízben fölmerült a javaslat, hogy a lovasezredek századait 6-ról 4-re szállítsák le, de ennek fejében az ezredek­ számát 41-ről 62-re emeljék s ennek megfelelőleg a tartalék századokat szaporítsák. E fokozott követeléstől elte­kintve a hadügyi igazgatás költségigénye az ez évi előirányzat keretében marad. Rendkívüli fegyverke­zési hitel ez idő szerint nincs kilátásba helyezve. A múlt évi fegyverkezési hitelnél, hír szerint, a túlkiadás 1*6—1*7 millióra rúg. Budapest, ápr. 30. (A cultusminiszter rendelete a zsidó anyakönyvi ügyben és a zsidó hitközségek viszonyainak szabályozásáról.) A »Magyar zsidó szemle« májusi füzete C­s­á­k­y Albin gr. vallás- és közokta­tásügyi miniszternek a zsidó ügyre vonatkozólag m. é. deczember 31-én kiadott rendeletét közli, melynek érdekes és nagyfontosságu tartalmából a »B. C.« után, kiemeljük, hogy a rendelet szerint, midőn 1871. november hó 15-én a zsidó hitközségeknek megen­gedtetett az akkoron közzétett orthodox szabályzat szerinti szervezkedés, nyíltan kimondatott, hogy a mi­nisztérium a hivatott szabványok bírálatába nem bo­­csátkozhatik és kijelentette, hogy ez intézkedés foly­tán, az orthodox zsidó és a congressusi zsidó fél közt előforduló viszályok meg fognak szűnni. Ezen intézkedéshez fűzött remények azonban nem valósul­tak meg. És azért csakis helyeselheti a miniszter elődének azon eljárását, hogy a zsidó anyakönyvi ügyet és a zsidó hitközségek viszonyait szabá­lyozta s nem érzi magát indíttatva e rende­leteknek akár visszavonására, akár megváltoztatá­sára: 1. mert azon elv, hogy hazánkban csak egy zsidó hitfelekezet van, országos törvényeinkben talál teljes igazolásra; 2. mert mindkét rendelet a külön szervezetű zsidó hitközségre egyaránt és egyenlő jog­hatállyal terjed ki, csak azon esetben intézkedvén a vitás ügyeknek közigazgatási úton való elintézéséről, ha ugyanazon okokból, melyeknek épp az orthodox szervezési szabályzat is létezését köszöni, a zsidók a hitfelekezeti választott bíróságnak magukat alá­vetni nem akarják; 3. mert e szabályrendeletek el­len sem a congressusi, sem a status-quo­ ante alapon álló­ zsidó hitközségek közül egy sem szólalt fel; és 4. mert végre az anyakönyvi szabályrendelet a gya­korlati kivitelben máris sikerültnek bizonyult.­ ­ SZTEIA, Budapest, ápr. 30. (A második átalános osztrák catholicus gyülés.)Bécsből távirják mai kelettel. Ganglbauer bibornok a Szt.­István szé­kesegyházban ma Te Deumot celebrált, melyen a ca­tholicus gyűlés majdnem valamennyi tagja részt vett, azután kezdetüket vették az osztálygyülések. A társadalmi osztály az ünnepi munkaszü­net ügyében tanácskozott és hosszabb vita után hatá­rozati javaslatot fogadott el, hogy a vasárnapi mun­kát eltiltó rendelet szigorúbban keresztül vitessék és hogy a vasárnapi munkaszünet a catholicus ünne­pekre is kiterjesztessék. A vasár- és ünnepnapi mun­kaszünet jótéteményében lehetőleg távoli körök, kü­lönösen a hivatalnokok is részesítendők.— A sajtó­­osztály gyűlésén körülbelül kétszázan vettek részt. Határozati javaslatot fogadtak el, mely lehetőleg szá­mos sajtóegylet alakítását javasolja. — A catho­licus tanulói egyletek alosztálya,melyen né­met birodalmi catholicus egyletek is képviselve voltak, határozati javaslatot fogadott el, mely lehetőleg szá­mos catholicus tanulói egylet alapítását, az azokba való tömeges belépést és a monarchia valamennyi catholicus tanuló egyletének szoros csatlakozá­sát javaslatba hozza. Az iskolaügyi osz­tály a mai értekezletén határozati javaslatot fogadott el, mely szerint kívánatos, hogy a kö­zépiskolák szintúgy, mint a népiskolák fél­emeletiek legyenek; hogy az állam a feleke­zeti magán középiskolák létesülését elősegítse, hogy a reáliskolák és ipariskolák magasabb osztályaiban a vallástanítás meghonosíttassék és, hogy a tanítók al­kalmazásánál, de kivált a középiskolák vezetőinek megválasztásánál, a tanítványok és szülők vallásos és osztrák érzülete figyelembe vétessék.­­ A sajtó­ügyi osztály­ánaknak indítványát, hogy a hirlapbélyeg eltöröltessék és hogy a hirdetések után pedig négyszög centiméterenként adó szedessék, meg­szövegezés végett bizottsághoz utasította. Az első ünnepélyes ülés, melyen igen sokan vettek részt, ma este tartatott meg. Br­o­o­m­e gróf megnyitván az ülést, közölte, hogy a pápa titká­rától táviratilag válasz érkezett, mely szerint a pápa áldását adja a gyűlésben résztvevőknek. A pápa to­vábbá méltányolván a catholicusok gyűlésének nyilat­kozatait a szentszék jelenlegi helyzetére vonatkozólag, a gyermeki szeretet ezen nyilvánulásaiban vigaszt lelt. (Zajos tetszés.) Cahensky tartománygyűlési képviselő Németországból Windthorst üdvözle­tét tolmácsolván, megjegyzi, hogy ha Németország­ban Ausztria megtámadtatnék, úgy mind a két or­szág nem egymás ellen, hanem egymás mellett fogna állást foglalni. (Tetszés.) Ezután még beszéltek Mül­ler semináriumi igazgató, Br­o­o­m­e gróf, ki T­h u­n Leóról emlékezett meg és Kathrein képviselő, mire az ülés véget ért, melyen Ganglbauer bibornok és több más főpap is részt, vett. A catholicus gyűlés társadalmi osztálya határozati javaslatot fogadott el, mely szerint új iparvállalatok létesítésének megengedése bizonyos kimutatásokhoz legyen kötve és pedig kimutatandó legyen a vállalat soliditása és életképessége, a vállalkozó és az üzletvezető feddhetetlensége, valamint az is, hogy az új vállalat nem foszt meg hirtelen egész néposztályokat a munkától. Ezen kívül határozati ja­vaslatot fogadott el az osztály maximális munkanap további reducálása iránt, egyes iparágaknál, továbbá az iránt, hogy az idevágó határozatok terjesztessenek ki a szállítási és közlekedési vállalatok alkalmazott­jaira is és hogy a gyárakban tiltsák el teljesen a nő­ket az éjjeli munkától. Budapest, ápr. 30. (A cseh pártviszo­nyokról.) Csehországban a tartománygyűlési vá­lasztások következőleg alapíttattak meg: falusi köz­ségek július 2­, városok július 5., kereskedelmi kama­rák július 9, nagy földbirtok július 15. — A compro­­missumnak az alkotmánypárti nagy földbirto­kosság általi visszautasításáról szólva, az ó-c­s­e­h lapok azt mondják, hogy a nagy földbir­tokosság a német nemzeti ellenzék előtt capitulált. Az­által, hogy a nagy földbirtokosság képviselőket is küld a német­ nemzeti ellenzék végrehajtó bizottsá­gába, felelős lett ezen ellenzék tévedéseiért is. A »Politik« azt mondja, hogy a conservativ nagy­birtokosság csakis azon feltétellel ajánlhatta fel a 15 mandátumot német kartársainak, hogy csak ezt el is fogadják gyakorlatilag, ne pedig tüntetésre hasz­nálják fel. A visszautasítás ürügye tehát nagyon erő­­szakoltnak látszik.­ A »Narodni Listy« azt mondja, hogy a compromissum a cseh ügyre nézve egészen aggálytalan volt, az ellenzékre nézve azonban kényes jelleggel bírt. A német képviselőknek vagy kö­vetni kellett volna a nemességet a tartománygyűlésbe, vagy közöttük szakadás következik be. A német nagy­­birtokosok most teljesen a német­ nemzetiekhez csat­lakoztak, bizonyára azért, mert az által a kormányt megbuktathatni hiszik. A »Hlaz Naroda« ez alkalomból minden további engedmény ellen fölszó­lal, s azt mondja, hogy a kormány ne hosszabbítsa meg a mostani visszás állapotokat az alkotmányos párt iránt tanúsítandó engedékenység által. .-üti_.^exj3d. Budapest, ápr. 30. (Boulanger a háború­­r­a 1.) Boulanger tábornok Londonban a »Pall Mail Gazette« egyik munkatársát fogadta, ki azon kérdést intézte hozzá: való-e, hogy a boulangerismus háborút jelent Németország ellen, s hogy Francziaországnak Oroszországgal való szövetsége egyértelmű e czélnak jobb elérésével. Boulanger így felelt: »Teljesen helytelen azt mondani, hogy a boulangerismus a há­borút jelenti Németország ellen. Nyomorult ember s gonosztevő lennék, ha könnyű szívvel gondolnék a Németország elleni háborúra. A háború borzasztó dolog és . . . játszik-e ön écartét ? Hogy ha a király és e mellett négy ütő kártya van az ön kezében, a játszmát meg kell nyernie. De a háborúban más­ként áll a dolog. Legyen akár minden ütő kártya az ön kezében, a csatát mégis elveszítheti. A történelem azt tanítja, hogy igen gyakran csaták, melyek négy óráig megnyerteknek látszottak, mégis elvesztek, a­mint az éj beállott és a harczot be kellett szüntetni. Nagy balgaság, gonosz balgaság lenne tehát, ha azt mondanám, hogy a Németország elleni háborút tervez­ném, a­mint Francziaország sorsának intézését ke­zembe veszem. Különben a franczia kormánynak fe­jét a belfranczia politikának megoldásra váró sok kérdése fogja foglalkoztatni, a­míg a külügyi politika kérdéseire gondolhatni. De természetesen, nem volnék franczia és nem lehetnék franczia hazafi, hogyha Fran­cziaországnak jövendőjét ama borzasztó háború követ­kezményei által, melyben mi oly szerencsétlenek voltunk, mindenkorra rendezettnek tekinteném. Teljesen egyet­értek erre nézve Gambetta szavaival: »A Németor­szág elleni háború oly dolog, a melyre minden fran­czia hazafinak mindig kell­­gondolnia, de a melyről sohasem szabad szólania.« Éppen ily gonosz balgaság lenne részemről, ha így szólanék: »Én a Németország elleni háborút akarom és megkezdem azt, a mint Francziaország hatalmát kezemben tartom.« Nem kevésbé gonosz lenne az részemről, ha azt mon­danám, hogy valamely lehető sértést, vagy szelí­debben szólva, bármit tűrnék, a­m­i képes lenne Francziaországot a világ tiszteletében csökkenteni és azt ötödrangú hatalommá lesülyeszteni. Egy nemzet sem tűrhet el ily bánásmódot és én Francziaországot első rangú hatalomnak, bármely nagy hatalommal egyenrangúnak tartom. Eddig nem volt okunk e tekintetben panaszra, a­mi Németorszá­got illeti, de ha a helyzet megváltoznék, ha Franczia­­országgal nem az őt megillető tisztelettel bánnának, akkor .. . Végül mi 1870-ben csak szerencsétlenek voltunk és a háború eredményét soha sem lehet meg­jósolni s különösen jelenleg, midőn hatalmas és fon­tos új találmányok az eddigi harczmodort naponként megváltoztatják. Ismétlem, aki azt mondja, hogy az ál­tal igyekszem Francziaországban hatalomra jutni, hogy honfitársaimnak harczias érzületét buzdítom fel és azzal hitegetem őket, hogy háborút üzenek Né­metországnak, a­mint a hatalomra jutok, — a­ki ezt állítja, az valótlant mond. Őszintén bevallom, hogy most is mindent elkövetek és jövendőre is elkö­vetni fogok, hogy a Francziaország és Oroszország közötti barátságot és jó viszonyokat ápoljam, mert azt hiszem, hogy a két nemzetnek politikai czéljai ugyanazonosak. Remélem és várom a legbensőbb ba­ráti viszonyokat Francziaország és Anglia között is s én magam félangol vagyok, anyám angol nő; jelenleg nem látok semmit, a mi a két nemzetnek egymás iránti barátságos érzelmeit megváltoztathatná.« Budapest, ápr. 30. (Külföldi krónika.) A pétervári lapok tüzetesen szólanak az orosz hadse­regben legutóbb történt előléptetésekről. Különösen figyelemreméltók a »Garasdanin« fejtegetései. »A húsvéti kinevezések — mondja e lap — kizárólag a nyugati határt illetik, a­hol legutóbbi időben a szomszédállamok erős­ őrködése folytán Oroszor­szág hasonló ébersége szükséges jen. Ide tartozik mindenekelőtt a hadparancsnokok segédeinek kineve­zése a wilnai és kiewi katonai kerületekben. E kato­nai kerületekben, melyekben jelenleg az egész aktív orosz hadsereg harmadrésze van egyesítve, nem vol­tak eddig a hadparancsnokoknak segédeik. A német hadseregnek Thorn és Tissa közötti központosítása, valamint az osztrák-magyar hadseregé Észak-Gali­­cziában (?), az orosz katonai kormányzatot arra kényszeríté, hogy ez oldalról megfelelőleg biztosítsa magát. Ezenkívül a legutóbbi előléptetésnél tizenki­­lenc­ létező hadtest közül h­a­t új parancsnokot nyert. Ezen intézkedés az orosz hadsereg szaporításának szükségképpeni következménye, a­melynek ereje nem­csak a szuronyok számán, hanem a fővezetés felfris­sítésén is alapszik. A párisi »Estafette« egy bizottság birtokába ment át, a­mely hír szerint Jules Ferry vezetése alatt áll. Az új szerkesztőség nyilatkozatot adott ki, a­melyben azt mondja: »Az óra válságos a köztársasági pártra nézve. A­ki a megpróbál­tatás e napjaiban köztársasági akar maradni, annak az alkotmány és a Parlamentarismus hívének kell lennie. Mi azonban azt is hiszszük, hogy a vak köztársasági érzület nem illik a köztársaságiakhoz és nekik a mai válságból nagy és becses tanulságokat kell meríteniük. Minden józanul gondolkozó előtt két dolog világosan kitűnt: a régi formulák tehetetlen­sége és a veszélyessége a közöny és lemondás politi­kájának. Szándékosan szemet kell hunyni a vi­lágosság előtt, ha nem látjuk, hogy az általános szavazatjog, miután azt éveken át bizonytalan ígé­retek és kérkedő programmok elaltatták, fölébred és ha nem is reformokat, hanem kormányt kö­vetel. Az volt a köztársaságiak nagy tévedése, hogy azt hitték, hogy a köztársaság mindent meg­tett, a­mit az ország tőle követelt, miután szabad­ságot adott neki. Az ország azonban még valamivel többet várt tőle, t. i. kormányt.«—­A nyilatkozat azután megtámadja a politikai iskolát, a mely a ra­di­calismus neve alatt minden erő rendszeres szétrontására tör, melyek a közhatalmak védelméül szolgálnak, és hivatkozik Jules Ferry legutóbbi nyilatkozatára, a­mely szerint az alkotmánynak revi­­siója felesleges, lelkiismeretes végrehajtása azonban szükséges. Az edinburgi Gladstone-pártiak a plebiscitum egy nemét szervezik a felett, hogy hány polgár kí­vánja Parnellt a város díszpolgárává választani. E czélból 42.000 lakáshoz küldöttek postai leve­lező lapot. Táviratok: Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A Vaskapu szabályozására vonat­kozó tárgyalások igen kielégítő eredmény­nyel folynak. A magyar kormány elfogadta a szerb javaslatokat — egynek kivételével, mely a halászati jogra vonatkozik, de a­melyre nézve remélhetőleg nemsokára létre jön a megállapodás. A magyar kormány leg­közelebbről kiküldi a mérnököket az előmun­kálatok megkezdésére. (P. C.)­, Berlin, ápr. 30. E r a r d corvetta-kapitány jelentése szerint Mali­etoa főnök tanács­kozást folytatott más samoai fő­nökökkel, mire kijelenté Erard kapitány előtt, hogy sajnálja korábbi magatartását és arra kéri a császárt, bocsásson meg neki a történtekért. E jelentés vétele után a császár elrendelte Malietoa szabadon bocsátását. Berlin, ápr. 30. Az országgyűlés mindkét háza berekesztetett. Hága, ápr. 30. A törvényhozás teljes ülésén a miniszterelnök kijelente: a király egész­ségi állapota április 7-ike óta annyira javult, hogy a minisztertanács az orvosok véleményének megfelelően és az államtanác­csal egyetértőleg, azt indítványozza, hogy a király az uralkodást újra átve­heti. Ez indítványt az osztályokhoz utasították. — Looból ma délután táviratilag azt jelentik, hogy a király állapota folytonosan javul. Bern, ápr. 30. A szövetségtanács elhatározta Wohlgemuthnak, a Rheinfeldenben letartóztatott né­met rendőrségi hivatalnoknak, kiutasítását és elren­delte Lutz baseli szabómester letartóztatását. London, ápr. 30. Az alsóházban Fer­gus­s­o­n kijelentette, hogy a párisi angol követ nem kapott utasítást, hogy a párisi kiállítás megnyitásán jelen legyen, miután Angolország a kiállításon hiva­talosan nincs képviselve. Páris, ápr. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A tény, hogy több hatalom párisi követe, köztük gróf M­ü­n­­ster, Menabreu tábornok, s­z. Mohrenheim, a világkiállítás megnyitása, valamint a forradalmi emlékünnepélye alkalmá­ból Páristól távol lesznek, csak ama visszásság sajnálatos következménye, mely a világki­állításnak a forradalom százados ünnepélyével való összeköttetése által követtetett el. Kissé több meg­fontolással, előrelátással és ügyességgel a kiállítást a nélkül lehetett volna rendezni, hogy ezzel Európa régi monarchiáinak jogosult érzékenységét meg ne sértsék. Ezen hibát nem lehet már jóvá tenni, de megvárható, hogy a­mint május 5-dike a százados emlékünnep napja elmúlt, nem fogják minden alka­lommal a világkiállításban a forradalmat ünnepelni. (P.C.) Páris, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Sai­­gumban bizottság ül össze a testületek magas hiva­talnokaiból és elnökeiből, a­mely az Ind-Chiná­­ban levő franczia gyarmat részére vég­­leges szervezetet dolgoz ki.E bizottság ha­tározatai a franczia parlament által törvényerőre emelendők lesznek. (P. C.) Róma, ápr. 30. Az egyes miniszté­riumokban czélba vett megtakarítá­sok alapján, az 1889/90. évi költségvetés 14­­ 2 millió­val kedvezőbb, mint a múlt évi volt. A tényleges be­vételek és kiadások közötti különbözet figyelembe vételével a hiány jelenleg 37 millió erejéig van elő­irányozva. Ehhez járul még a pénztárak 91 /2 millióra tehető szükséglete, miáltal az összes hiány 461/2 millióra szaporodik. Róma, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az olasz kormány már helyeslőleg felelt a s­v­á­j­c­z­i szövetséges kormány felhívására a gyári munka nemzetközi szabályozása ügyében, de nyi­latkozatában kijelenté, hogy semminemű kötelezett­séget sem vállal a conferentia által hozandó határo­zatoknak végrehajtására. (P. C.) Róma, ápr. 30. A­g­o­s­t­i­n­o pater, ki egy hit­szónoklata alkalmával a királyért és kormá­nyért imádkozott, a bibornok-helynöktől szi­gorú megrovást kapott. A szerzetes a bibor­­nokhoz intézett iratban bocsánatot kért. (D. Ztg.) Cettinje, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Ni­kita fejedelem, Petrovics közlekedési minisztert Danilovgradra küldötte, hogy megtegyen min­den előkészületet a rég tervezett és mind stratégiai, mind kereskedelmi tekintetből fontos danilovgradi­­niksitzi, Orja-Lukán át vezető, országút kiépítésére. Az építést már május elején megkezdenék. (P. C.) Bécs, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Pe­­tronjevics szerb követ, ki tudvalevőleg az olasz kir. udvarhoz is Szerbia képviselőjévé neveztetett ki, — holnap utazik Rómába, hogy Umberto király­nak átnyújtsa megbízó iratát. Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A külföldi sajtó által sokszorosan terjesztett azon felfogáshoz, hogy Mihály volt me­­tropolitának visszatérése a pánorosz propaganda növekedését okozná, sőt ezen egy­­házfejedelem Szerbia külpolitikájára is befo­lyást fogna gyakorolni, sok szó fér. Mindenekelőtt általában kétséges, hogy Mihály metropolita a rokonszenv befolyása alatt, melylyel az orosz társadalom őt elhalmozá, a szerb nemzeti érzü­letet annyira elvesztette-e, hogy magát a pánorosz propaganda eszközéül adja oda. De, ha visszatérte után ezen értelemben is akarna működni, az ál­tal c ak a saját tekintélyének ártana és magát csakhamar is eláltnak látná. Szerbiában egyáltalá­ban nincsenek olyféle pánszlávok, mint azt a kül­földön hiszik. Az Oroszország iránti minden nem­zeti és vallási rokonszenv mellett,­ a szerbeknek sokkal határozottabb nemzeti és erősebb önállósági érzületök van, semhogy valaha hívei lehetnének a parrassismusnak, mely a balkáni­ népeinek más ál­lam és más népközösség alá rendelését követeli. Mindezt nem tekintve, Mihály metropolitának szemé­lyét és állását a külföldön nagyon túlbecsülik, más­képpen egyáltalában nem keletkezhetett volna azon igazolatlan föltevés, hogy ő Szerbia külpolitikáját más irányba terelhetné. Teljesen ki van zárva, hogy Mihály metropolita a szerb kabinet külpolitikáját, hívják a kabinetet Gruicsnak vagy másnak, befolyá­solhatná. Szerbiába való visszatérése nem bír tehát a nemzetközi esemény jelentőségével, s ha netán a metropolitai méltóságba visszahelyeztetnék — ez sem bírna ily jelentőséggel, hanem egyszerűen csak belügyi esemény­számban menne. (P. C.) Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A liberális pártnak ez idő szerinti vezetője, A­v­a­ku­m­­o­v­i­c­s által kibocsátott felhívás, a Mihály volt metropolita visszatérte alkalmából rendezendő fogadási ünnepélyeket ,illetőleg, még a sa­ját párt körében is igen lanyha résztvételre talál. A radicális- és a haladópárt azt határozta, hogy ez ün­nepélyeken való minden hivatalos résztvételtől tar­tózkodik. (P. C.) Belgrád, ápr. 30. Rosetti belgrádi román követ ma átnyújtotta a régenseknek új megbízóleve­lét. — B­r­a­y gr. német követ csütörtökön nyújtotta át a maga új megbízólevelét. (P. C.) Bukarest, ápr. 30. Az »A­g­e­n­c­e R­o­u­m­a­i­n­e« jelenti: A t­r­ó­n­ör­ö­k­ös fogadásánál a pálya­udvarban az egész diplomatiai kar teljes díszben lesz jelen. A fogadási ünnepségek programmját falraga­szokon tették közzé. Bukarest, ápr. 30. Auguszta császárné sze­­rencsekivonatait tudatta G­h­i­k­a Zoe asszonynyal leánya kiházasítása alkalmából. — A trónörökös tiszteletére a jövő héten nagy hadiszemle fog tar­tatni. — A sophiai román diplomatiai ügyvivőség titkára Petrescu állomása helyére utazott. Bukarest, ápr. 30. A Catargiu minisztérium­nak B r­a t i­a n­o Demeter párthiveivel való kiegé­szítése abba marad, mert a cabinet több tagja ellene van az ilyen fusionak. (N. Fr. Pr.) London, ápr. 30. Pétervári jelentések a nihilisták újabb kísérleteiről szólanak, hogy a czárt elrémítsék. Midőn a czár néhány nappal ezelőtt dolgozó szobájába, az Anitskoff-palo­­tában belépett, az íróasztalon az iratcsomagok között a Svájczban megjelenő »Sloboda« (»Szabadság«) nihi­lista lapnak több példányát, forradalmi tartalmú röpiratot s ezenkívül halálfejekkal és más ily jelvé­nyekkel művészileg kiczifrázott leveleket talált, melyekben »Alexander Alexandrovits« felhivatik, hogy a halálra elkészüljön. A czár elrémü­lt e felett és szigorú vizsgálatot rendelt el. Azt beszélik, a czár első komornyikja elfogatott és vele együtt a palota több szolgája is. Alig hihető, hogy a czár első ko­mornyikja vétkes, hanem az esetet az iránta rossz akarattal viseltető udvari emberek ürügyül használ­ták fel arra, hogy a szolgát, ki a császár legteljesb kegyének örvend, discreditálják és befolyásától meg­­foszszák. A komornyik már II. Sándornál ennek még trónörökös korában is szolgált — és kipróbált hű­ségű aggastyán. — Különben, hir szerint, a titkos rendőrség feje is erősen van compromittálva és Pon­­tilinét egyelőre Vinogradott fogja helyettesíteni. Az osztályfőnökök is, kik Pontiliné alatt szolgálnak, hiva­talaiktól megfosztattak. Udvari körökben nagy mérvű izgatottság ural, és a császárné, ki a tényről értesült, pillanatra sem hagyja el férjét. (Esti), Konstantinápoly, ápr. 30. (Eredeti táv­irat. A szultán a legutóbbi szelamlik után a szabadság idejéből visszatért N­e­j­i­d­o­v orosz nagy­követet, a betegségéből felgyógyult lady W­h­i­t­e­t, Trottler ezredes angol katonai attachét s a Ho­henlohe herczegi párt audientián fogadta. Ho­henlohe herczegnek a szultán a Seikav-rend nagy­­szalagját adományozta. (P. C.) Konstantinápoly, ápr. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A porta és Olaszország közötti diffe­rentia, mely az Ah­med pasa, a janinai kormányzó által a diplomatiai illem ellen elkövetett azon vétségből támadt, hogy a pasa nem viszonozta a prevesai olasz consul által nála tett látogatást — elintéztetett. A porta, melynek el kellett ismerni az olasz kormány által ez ügyben emelt reclamatiók alaposságát, arra utasítá a fentebb említett kormány­zót, hogy a prevesai consul látogatását a Ramazan­­ünnep után viszonozza és az olasz kormány, tekintet­tel a vallási szokásokra és Ah­med pasa agg korára, nem kifogásolta e halasztást. (P. C.) Pozsony, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az itteni marhavásáron, melynek a város által való meg­szerzését a minisztérium tudvalevőleg nem engedte meg, jelenleg interregnum uralkodik. A volt nemzet­közi vásár-consortium, a­melynek a várossal egy évre ideiglenesen kötött szerződése április 1-én lejárt, de nem nyittatott meg, viszi egyelőre tovább a vásárt. Most tehát, hogy az utolsó pillanatban valahogy meg­mentsék a vásárt Pozsony számára, Mihályi kereske­delmi kamarai elnök fölkérte a várost, hogy engedje át neki a vásár­jogot, hogy azt a saját számlájára gyakorolhassa. h­írek. Április 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A fővárosi iskolák tankönyveinek kérdéséhez. — A mérnöki hivatal újjászervezése. — Tárcza: úgy nőtt fel, mint a virág. (Regény.) — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság . Közlemények. — Közgazdasági táviratok. — Időjárási táblá­zat. — Naptár. — Kivonat a hivatalos lapból. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — Katonai díszszemle Bécsben. A király ma délelőtt fél 9 órakor, mint már táviratilag említettük, nagy katonai díszszemlét tartott a schmelczi gya­korlótéren a bécsi helyőrség összes csapatai fölött, melyek König báró táborszernagy, Zambauer, Chris­­tianovics, Weigl altábornagyok és Bothmer tábornok vezénylete alatt teljes díszben vonultak ki. A szemlén nagyszámú közönség volt jelen, melynek jelentékeny részét az osztrák aristocratia képezte. A király kísé­retében voltak Rainer főherczeg, Lipót bajor herczeg és neje, Gizella főherczegasszony és fia Konrád her­czeg, Cumberland herczeg és neje, Waldemár dán királyi herczeg, Kálnoky gr., Bauer br. közös minisz­terek, Beck br. táborkari főnök, Reusz herczeg német, Paget angol nagykövetek, Paar Ede gr. főhadsegéd, Pálffy András gr. magyar testőrkapitány, Toda ja­pán követ és az összes külföldi katonai attad­ék. A szemle végén a csapatok elvonultak ő felsége előtt. A szemle d. e. 10 órakor ért véget. — Udvari vadászat. Bécsből távirják mai ke­­lettel. A király ő felsége a mára tervezett reiche­­naui vadászka­ándulást elhalasztotta, Lipót bajor herczeg a vadásztársaság többi tagjaival azonban el­utazott a vadászterületre, — Milán király útja, Belgrádból távírják mai kelettel. Ide érkezett legújabb hírek szerint, Milán királynak a fővárosba való visszatérte május közepére várható. Milán királynak további dis­­positióiról azt hírlik, hogy ő körülbelül három hérig fog Belgrádban időzni, innen Párisba megy a világ­kiállítás megtekintésére s azután egy későbben meg­határozandó fürdőbe. — Izabella főherczegasszony balesetét levele­zőnk távirata révén még megírtuk röviden. A­ sajná­latos esetről a következő részleteket irja a»Presb. Ztg.« Izabella főherczegasszony vasárnap d. u. P r­ó n­a­y b. főhadnagy hadsegéd kíséretében sétalovaglásra indult a pozsonyi ligetbe. Visszajövet lova ismeretlen okból megbokrosodott s bár a főherczegasszony a legna­gyobb erőfeszítést fejtette ki, nem tudta megfékezni. A neki vadult paripa visszatarthatlanul száguldott a sétálók nagy tömege között, mely rémülten szaladt szét s a melyből nem akadt senki, a ki a megbokroso­dott állat zablására vesse magát. A főherczegasszony helyzete nagyon veszedelmes volt, főleg a Duna kö­zelsége miatt. Prónay bárónak végre sikerült utólérni őt, lovát kantáron ragadta s ezzel elhárította a sze­rencsétlenséget. A főherczegasszony rövid pihenés után lépésben lovagolt vissza a főherczegi palotába. — Csáky Albin gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár kísére­tében ma délben egy órakor megtekintette a Clotild­­szeretetházat. Az intézetet fentartó egyesület részéről jelen voltak: gróf Andrássy Gyuláné,elnöknő, Já­­lics Ignáczné, Országh Sándor és Küffer Béla. A miniszter több osztálynak előadásait meg­hallgatta, maga is kérdéseket intézett a növendékek­hez, azután Andrássy grófnő kalauzolása mellett, sorra megtekintette az intézet helyiségeit és kertjét, melyet a növendékek művelnek. A miniszter a tapasz­talt rend és az intézet beosztása fölött kifejezte teljes megelégedését. — Revertera Salandra Frigyes gróf, monar­chiánk nagykövete a szentszék mellett­ — mint rövi­den már jelentettük — f. hó 27-én a Vaticánban megbízólevelét a pápának átadta. A pápa, mint a »M. Állam« írja, a nagykövetet a trónteremben ün­nepélyesen fogadta, a szokott szertartások között. Az ünnepélyes fogadtatás után magánkihallgatásban ré­szesült a nagykövet, a­melynek befejeztével a nagy­­követség személyzete fogadtatott. A gróf kíséretében volt Stillfried báró, cs. és kir. kamarás. Végül Ram­­polla bíboros államtitkárnál tisztelegtek és imádkoz­tak, hagyományos szokás szerint, szent Péter sírjánál. — Kossuth Lajosról a legkedvezőbb hireket hozza Helfi Ignácz országgyűlési képviselő, ki tegnap este érkezett vissza olaszországi utazásából. Nyolcz napot töltött Turinban s az utóbbi időben már órá­kig tartó sétákat tett a nagy hazafival, élénken be­szélgetve a hazai dolgokról. Helfinek igen jót tett az olaszországi tartózkodás, makacs légcsőhurutja en­gedett, de azért még mindig tartózkodásra és vigyá­zatra van szüksége. — A berlini kiállítást Berlinből távirják mai kelettel. A baleset ellen óvó szerek átalános kiállítá­sát ma délelőtt nyitották meg az országos kiállítási palota Hohenzollern-termében a császár, a csá­szárné, Sándor herczeg és a meiningeni örökös herczeg jelenlétében. Ott voltak továbbá: a birodalmi és állami hatóságok fejei, a szövetségi meg­hatalmazottak, számos katonai főméltóság, köztük M­o­l1­k­e gróf tábornagy, Waldersee gróf vezér­kari főnök, a birodalmi gyűlés és a porosz országgyű­lés elnökei, a főváros képviselői, a tudományos világ számos kitűnősége, stb. stb. R­o­s­i­c­k­a Rikhárd, a kiállítás elnöke, a vállalat fejlődését vázolta és föl­kérte a császárt, jelentse ki megnyitottnak a kiál­lítást. Vilmos császár erre felolvasta megnyitó beszédét, melyben kiemelte, hogy örömmel üd­vözölte a kiállítást, mely az ipari munka megotalma­­zását czélozza az e hivatással járó és az új korban még növekedett veszélyek ellenében. Hathatós nyilvá­­nulása ez a felebaráti szeretetnek. Majd megemléke­zett a császár felséges nagyatyjáról, ki örökre feledhetetlen érdemet szerzett magának azért, hogy

Next