Nemzet, 1889. május (8. évfolyam, 2396-2426. szám)
1889-05-01 / 2396. szám
IRIBUL 2031,13. Budapest, ápr. 30. (A képviselőház ülése.) A képviselőhöz holnap, május hó 1-én, szerdán, d. e. 10 órakor illést tart. Napirend: Az 1847/8-ik évi III. t.-cz. 14-ik §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása s az 1889. évi állami költségvetés tárgyalása. Budapest, ápr. 30.(A főrendiház ülése.) A főrendiház május hó 4-én d. e. 11 órakor tartandó ülésében érdemileg tárgyalandó az Olasz- és Spanyolországgal az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése ; a Németalfölddel az árumustrák ideiglenes vámmentessége tárgyában kötött egyezmény beczikkelyezéséről, az 1889. évben kiállítandó ujonczokról és az 1847/48-ik évi III. t.-cz. 14. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Budapest, ápr. 30. (A szabadelvű párt értekezlete.) Az országgyűlési szabadelvű párt holnap, május hó - én, szerdán, d. u. 611 órakor értekezletet tart. Budapest, ápr. 30. (A főrendiház bizottságaiból.) A főrendiház közjogi törvénykezésügyi bizottsága máj. 1-én, d. e. 12 órakor ülést tart. Napirend: »Az 1889. évi ujonczmegajánlásról« szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A főrendiház pénzügyi és közgazdasági és közlekedési bizottsága május hó 1-én, déli 121/8 órakor ülést tart, melyen tárgyalni fogják »az 1847/8- ik évi III. t.-cz. 14-ik §-ának módosításáról« szóló törvényjavaslatot. — A főrendiház naplóhiteles fő bizottsága f. évi május hó 4-én, a nyilvános ülés előtt ülés tart, melynek tárgya: a folyó évi május hóra két naplóbiráló tag kijelölése. Budapest, ápr. 30. (A bécsi tanácskozások.) A »Bud. Corr.« Bécsből a következőket jelent távirati uton: Tisza miniszterelnök ma délelőtt hoszszabb ideig Szőgyény osztályfőnökkel, később Moser osztrák-magyar bankkormányzóval értekezett. Wekerle pénzügyminiszter hosszabb ideig Moser bankkormányzóval és később Dunajewski pénzügyminiszterrel tanácskozott. — D. u. */* 1-től 1/113-ig a külügyminisztériumban Kálnoky gr. külügyminiszter elnöklete alatt közös miniszteri értekezlet volt, melyen Bauerb., Kállay, Taaffe gr., Dunajewski, Tisza és Wekere miniszterek, továbbá Steineck b., tengernagy, Szőgyény és Lambert osztályfőnökök vettek részt. 13 órától 5-ig ő felsége elnöklete alatt a Burgban közös miniszteri tanácskozás volt, melyben a három közös miniszter, a két miniszterelnök és a két pénzügyminiszter vettek részt.A jövő évi közös előirányzat legfontosabb számaira nézve végleges megállapodások történtek, de néhány részlet függőben maradt, mely részletekre vonatkozólag előbb írásbeli tárgyalások fognak folytattatni. A delegatiók elé terjesztendő kormányjavaslatok meghatározására néhány nap múlva újólag miniszteri értekezletek tartatnak, melyekre a magyar miniszterek újból Bécsbe jönnek. A delegatiók egybehivásának határideje még biztosan megállapítva nincs, de az ülésezések aligha fognak a pünkösdi ünnepek előtt megkezdetni. A megnyitási nap különben június 12-ikére van tervezve. — Tisza és Wekerle miniszterek, kik ma Kálnoky grófnál ebédeltek, este Budapestre visszautaztak. Ugyanez ügyben a »N. Fr. Presse«, mint lapunknak Bécsből táviratilag jelentik, a következőket közli: Úgy látszik, hogy eddig nem sikerült a közös miniszteri értekezletek alkalmával fölmerült differentiákat, amelyek a hadügyminiszter és a két pénzügyminiszter közt törtek ki, teljesen eloszlatni. A magyar miniszterek ma este visszatérnek Budapestre, mert a költségvetés általános vitája hazaszólítja őket a magyar fővárosba. A legközelebbi napokban azonban ismét Bécsbe jönnek. Az említett differenciák. hir szerint nem vonatkoznak jelentékeny számra s inkább véleményeltérésből keletkeztek a költségvetés formájára nézve. A hadügyi kormány csak a lovasságra vonatkozólag akar nagyobb hitelszaporitást kérni. Mivel a lóállomány már az utolsó két év alatt szaporittatott, ez által valószínűleg a fegyvernem szaporításáról van szó, de hogy mi módon, az még nem tudatik. Utalnak azonban arra, hogy a 9. és 10. sz. dzsidás ezredek még tényleg ez idő szerint nem léteznek, és hogy katonai részről több ízben fölmerült a javaslat, hogy a lovasezredek századait 6-ról 4-re szállítsák le, de ennek fejében az ezredek számát 41-ről 62-re emeljék s ennek megfelelőleg a tartalék századokat szaporítsák. E fokozott követeléstől eltekintve a hadügyi igazgatás költségigénye az ez évi előirányzat keretében marad. Rendkívüli fegyverkezési hitel ez idő szerint nincs kilátásba helyezve. A múlt évi fegyverkezési hitelnél, hír szerint, a túlkiadás 1*6—1*7 millióra rúg. Budapest, ápr. 30. (A cultusminiszter rendelete a zsidó anyakönyvi ügyben és a zsidó hitközségek viszonyainak szabályozásáról.) A »Magyar zsidó szemle« májusi füzete Csáky Albin gr. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a zsidó ügyre vonatkozólag m. é. deczember 31-én kiadott rendeletét közli, melynek érdekes és nagyfontosságu tartalmából a »B. C.« után, kiemeljük, hogy a rendelet szerint, midőn 1871. november hó 15-én a zsidó hitközségeknek megengedtetett az akkoron közzétett orthodox szabályzat szerinti szervezkedés, nyíltan kimondatott, hogy a minisztérium a hivatott szabványok bírálatába nem bocsátkozhatik és kijelentette, hogy ez intézkedés folytán, az orthodox zsidó és a congressusi zsidó fél közt előforduló viszályok meg fognak szűnni. Ezen intézkedéshez fűzött remények azonban nem valósultak meg. És azért csakis helyeselheti a miniszter elődének azon eljárását, hogy a zsidó anyakönyvi ügyet és a zsidó hitközségek viszonyait szabályozta s nem érzi magát indíttatva e rendeleteknek akár visszavonására, akár megváltoztatására: 1. mert azon elv, hogy hazánkban csak egy zsidó hitfelekezet van, országos törvényeinkben talál teljes igazolásra; 2. mert mindkét rendelet a külön szervezetű zsidó hitközségre egyaránt és egyenlő joghatállyal terjed ki, csak azon esetben intézkedvén a vitás ügyeknek közigazgatási úton való elintézéséről, ha ugyanazon okokból, melyeknek épp az orthodox szervezési szabályzat is létezését köszöni, a zsidók a hitfelekezeti választott bíróságnak magukat alávetni nem akarják; 3. mert e szabályrendeletek ellen sem a congressusi, sem a status-quo ante alapon álló zsidó hitközségek közül egy sem szólalt fel; és 4. mert végre az anyakönyvi szabályrendelet a gyakorlati kivitelben máris sikerültnek bizonyult. SZTEIA, Budapest, ápr. 30. (A második átalános osztrák catholicus gyülés.)Bécsből távirják mai kelettel. Ganglbauer bibornok a Szt.István székesegyházban ma Te Deumot celebrált, melyen a catholicus gyűlés majdnem valamennyi tagja részt vett, azután kezdetüket vették az osztálygyülések. A társadalmi osztály az ünnepi munkaszünet ügyében tanácskozott és hosszabb vita után határozati javaslatot fogadott el, hogy a vasárnapi munkát eltiltó rendelet szigorúbban keresztül vitessék és hogy a vasárnapi munkaszünet a catholicus ünnepekre is kiterjesztessék. A vasár- és ünnepnapi munkaszünet jótéteményében lehetőleg távoli körök, különösen a hivatalnokok is részesítendők.— A sajtóosztály gyűlésén körülbelül kétszázan vettek részt. Határozati javaslatot fogadtak el, mely lehetőleg számos sajtóegylet alakítását javasolja. — A catholicus tanulói egyletek alosztálya,melyen német birodalmi catholicus egyletek is képviselve voltak, határozati javaslatot fogadott el, mely lehetőleg számos catholicus tanulói egylet alapítását, az azokba való tömeges belépést és a monarchia valamennyi catholicus tanuló egyletének szoros csatlakozását javaslatba hozza. Az iskolaügyi osztály a mai értekezletén határozati javaslatot fogadott el, mely szerint kívánatos, hogy a középiskolák szintúgy, mint a népiskolák félemeletiek legyenek; hogy az állam a felekezeti magán középiskolák létesülését elősegítse, hogy a reáliskolák és ipariskolák magasabb osztályaiban a vallástanítás meghonosíttassék és, hogy a tanítók alkalmazásánál, de kivált a középiskolák vezetőinek megválasztásánál, a tanítványok és szülők vallásos és osztrák érzülete figyelembe vétessék. A sajtóügyi osztályánaknak indítványát, hogy a hirlapbélyeg eltöröltessék és hogy a hirdetések után pedig négyszög centiméterenként adó szedessék, megszövegezés végett bizottsághoz utasította. Az első ünnepélyes ülés, melyen igen sokan vettek részt, ma este tartatott meg. Broome gróf megnyitván az ülést, közölte, hogy a pápa titkárától táviratilag válasz érkezett, mely szerint a pápa áldását adja a gyűlésben résztvevőknek. A pápa továbbá méltányolván a catholicusok gyűlésének nyilatkozatait a szentszék jelenlegi helyzetére vonatkozólag, a gyermeki szeretet ezen nyilvánulásaiban vigaszt lelt. (Zajos tetszés.) Cahensky tartománygyűlési képviselő Németországból Windthorst üdvözletét tolmácsolván, megjegyzi, hogy ha Németországban Ausztria megtámadtatnék, úgy mind a két ország nem egymás ellen, hanem egymás mellett fogna állást foglalni. (Tetszés.) Ezután még beszéltek Müller semináriumi igazgató, Broome gróf, ki Th un Leóról emlékezett meg és Kathrein képviselő, mire az ülés véget ért, melyen Ganglbauer bibornok és több más főpap is részt, vett. A catholicus gyűlés társadalmi osztálya határozati javaslatot fogadott el, mely szerint új iparvállalatok létesítésének megengedése bizonyos kimutatásokhoz legyen kötve és pedig kimutatandó legyen a vállalat soliditása és életképessége, a vállalkozó és az üzletvezető feddhetetlensége, valamint az is, hogy az új vállalat nem foszt meg hirtelen egész néposztályokat a munkától. Ezen kívül határozati javaslatot fogadott el az osztály maximális munkanap további reducálása iránt, egyes iparágaknál, továbbá az iránt, hogy az idevágó határozatok terjesztessenek ki a szállítási és közlekedési vállalatok alkalmazottjaira is és hogy a gyárakban tiltsák el teljesen a nőket az éjjeli munkától. Budapest, ápr. 30. (A cseh pártviszonyokról.) Csehországban a tartománygyűlési választások következőleg alapíttattak meg: falusi községek július 2, városok július 5., kereskedelmi kamarák július 9, nagy földbirtok július 15. — A compromissumnak az alkotmánypárti nagy földbirtokosság általi visszautasításáról szólva, az ó-cseh lapok azt mondják, hogy a nagy földbirtokosság a német nemzeti ellenzék előtt capitulált. Azáltal, hogy a nagy földbirtokosság képviselőket is küld a német nemzeti ellenzék végrehajtó bizottságába, felelős lett ezen ellenzék tévedéseiért is. A »Politik« azt mondja, hogy a conservativ nagybirtokosság csakis azon feltétellel ajánlhatta fel a 15 mandátumot német kartársainak, hogy csak ezt el is fogadják gyakorlatilag, ne pedig tüntetésre használják fel. A visszautasítás ürügye tehát nagyon erőszakoltnak látszik. A »Narodni Listy« azt mondja, hogy a compromissum a cseh ügyre nézve egészen aggálytalan volt, az ellenzékre nézve azonban kényes jelleggel bírt. A német képviselőknek vagy követni kellett volna a nemességet a tartománygyűlésbe, vagy közöttük szakadás következik be. A német nagybirtokosok most teljesen a német nemzetiekhez csatlakoztak, bizonyára azért, mert az által a kormányt megbuktathatni hiszik. A »Hlaz Naroda« ez alkalomból minden további engedmény ellen fölszólal, s azt mondja, hogy a kormány ne hosszabbítsa meg a mostani visszás állapotokat az alkotmányos párt iránt tanúsítandó engedékenység által. .-üti_.^exj3d. Budapest, ápr. 30. (Boulanger a háborúra 1.) Boulanger tábornok Londonban a »Pall Mail Gazette« egyik munkatársát fogadta, ki azon kérdést intézte hozzá: való-e, hogy a boulangerismus háborút jelent Németország ellen, s hogy Francziaországnak Oroszországgal való szövetsége egyértelmű e czélnak jobb elérésével. Boulanger így felelt: »Teljesen helytelen azt mondani, hogy a boulangerismus a háborút jelenti Németország ellen. Nyomorult ember s gonosztevő lennék, ha könnyű szívvel gondolnék a Németország elleni háborúra. A háború borzasztó dolog és . . . játszik-e ön écartét ? Hogy ha a király és e mellett négy ütő kártya van az ön kezében, a játszmát meg kell nyernie. De a háborúban másként áll a dolog. Legyen akár minden ütő kártya az ön kezében, a csatát mégis elveszítheti. A történelem azt tanítja, hogy igen gyakran csaták, melyek négy óráig megnyerteknek látszottak, mégis elvesztek, amint az éj beállott és a harczot be kellett szüntetni. Nagy balgaság, gonosz balgaság lenne tehát, ha azt mondanám, hogy a Németország elleni háborút tervezném, amint Francziaország sorsának intézését kezembe veszem. Különben a franczia kormánynak fejét a belfranczia politikának megoldásra váró sok kérdése fogja foglalkoztatni, amíg a külügyi politika kérdéseire gondolhatni. De természetesen, nem volnék franczia és nem lehetnék franczia hazafi, hogyha Francziaországnak jövendőjét ama borzasztó háború következményei által, melyben mi oly szerencsétlenek voltunk, mindenkorra rendezettnek tekinteném. Teljesen egyetértek erre nézve Gambetta szavaival: »A Németország elleni háború oly dolog, a melyre minden franczia hazafinak mindig kellgondolnia, de a melyről sohasem szabad szólania.« Éppen ily gonosz balgaság lenne részemről, ha így szólanék: »Én a Németország elleni háborút akarom és megkezdem azt, a mint Francziaország hatalmát kezemben tartom.« Nem kevésbé gonosz lenne az részemről, ha azt mondanám, hogy valamely lehető sértést, vagy szelídebben szólva, bármit tűrnék, ami képes lenne Francziaországot a világ tiszteletében csökkenteni és azt ötödrangú hatalommá lesülyeszteni. Egy nemzet sem tűrhet el ily bánásmódot és én Francziaországot első rangú hatalomnak, bármely nagy hatalommal egyenrangúnak tartom. Eddig nem volt okunk e tekintetben panaszra, ami Németországot illeti, de ha a helyzet megváltoznék, ha Francziaországgal nem az őt megillető tisztelettel bánnának, akkor .. . Végül mi 1870-ben csak szerencsétlenek voltunk és a háború eredményét soha sem lehet megjósolni s különösen jelenleg, midőn hatalmas és fontos új találmányok az eddigi harczmodort naponként megváltoztatják. Ismétlem, aki azt mondja, hogy az által igyekszem Francziaországban hatalomra jutni, hogy honfitársaimnak harczias érzületét buzdítom fel és azzal hitegetem őket, hogy háborút üzenek Németországnak, amint a hatalomra jutok, — aki ezt állítja, az valótlant mond. Őszintén bevallom, hogy most is mindent elkövetek és jövendőre is elkövetni fogok, hogy a Francziaország és Oroszország közötti barátságot és jó viszonyokat ápoljam, mert azt hiszem, hogy a két nemzetnek politikai czéljai ugyanazonosak. Remélem és várom a legbensőbb baráti viszonyokat Francziaország és Anglia között is s én magam félangol vagyok, anyám angol nő; jelenleg nem látok semmit, a mi a két nemzetnek egymás iránti barátságos érzelmeit megváltoztathatná.« Budapest, ápr. 30. (Külföldi krónika.) A pétervári lapok tüzetesen szólanak az orosz hadseregben legutóbb történt előléptetésekről. Különösen figyelemreméltók a »Garasdanin« fejtegetései. »A húsvéti kinevezések — mondja e lap — kizárólag a nyugati határt illetik, ahol legutóbbi időben a szomszédállamok erős őrködése folytán Oroszország hasonló ébersége szükséges jen. Ide tartozik mindenekelőtt a hadparancsnokok segédeinek kinevezése a wilnai és kiewi katonai kerületekben. E katonai kerületekben, melyekben jelenleg az egész aktív orosz hadsereg harmadrésze van egyesítve, nem voltak eddig a hadparancsnokoknak segédeik. A német hadseregnek Thorn és Tissa közötti központosítása, valamint az osztrák-magyar hadseregé Észak-Galicziában (?), az orosz katonai kormányzatot arra kényszeríté, hogy ez oldalról megfelelőleg biztosítsa magát. Ezenkívül a legutóbbi előléptetésnél tizenkilenc létező hadtest közül hat új parancsnokot nyert. Ezen intézkedés az orosz hadsereg szaporításának szükségképpeni következménye, amelynek ereje nemcsak a szuronyok számán, hanem a fővezetés felfrissítésén is alapszik. A párisi »Estafette« egy bizottság birtokába ment át, amely hír szerint Jules Ferry vezetése alatt áll. Az új szerkesztőség nyilatkozatot adott ki, amelyben azt mondja: »Az óra válságos a köztársasági pártra nézve. Aki a megpróbáltatás e napjaiban köztársasági akar maradni, annak az alkotmány és a Parlamentarismus hívének kell lennie. Mi azonban azt is hiszszük, hogy a vak köztársasági érzület nem illik a köztársaságiakhoz és nekik a mai válságból nagy és becses tanulságokat kell meríteniük. Minden józanul gondolkozó előtt két dolog világosan kitűnt: a régi formulák tehetetlensége és a veszélyessége a közöny és lemondás politikájának. Szándékosan szemet kell hunyni a világosság előtt, ha nem látjuk, hogy az általános szavazatjog, miután azt éveken át bizonytalan ígéretek és kérkedő programmok elaltatták, fölébred és ha nem is reformokat, hanem kormányt követel. Az volt a köztársaságiak nagy tévedése, hogy azt hitték, hogy a köztársaság mindent megtett, amit az ország tőle követelt, miután szabadságot adott neki. Az ország azonban még valamivel többet várt tőle, t. i. kormányt.«—A nyilatkozat azután megtámadja a politikai iskolát, a mely a radicalismus neve alatt minden erő rendszeres szétrontására tör, melyek a közhatalmak védelméül szolgálnak, és hivatkozik Jules Ferry legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint az alkotmánynak revisiója felesleges, lelkiismeretes végrehajtása azonban szükséges. Az edinburgi Gladstone-pártiak a plebiscitum egy nemét szervezik a felett, hogy hány polgár kívánja Parnellt a város díszpolgárává választani. E czélból 42.000 lakáshoz küldöttek postai levelező lapot. Táviratok: Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A Vaskapu szabályozására vonatkozó tárgyalások igen kielégítő eredménynyel folynak. A magyar kormány elfogadta a szerb javaslatokat — egynek kivételével, mely a halászati jogra vonatkozik, de amelyre nézve remélhetőleg nemsokára létre jön a megállapodás. A magyar kormány legközelebbről kiküldi a mérnököket az előmunkálatok megkezdésére. (P. C.), Berlin, ápr. 30. E r a r d corvetta-kapitány jelentése szerint Malietoa főnök tanácskozást folytatott más samoai főnökökkel, mire kijelenté Erard kapitány előtt, hogy sajnálja korábbi magatartását és arra kéri a császárt, bocsásson meg neki a történtekért. E jelentés vétele után a császár elrendelte Malietoa szabadon bocsátását. Berlin, ápr. 30. Az országgyűlés mindkét háza berekesztetett. Hága, ápr. 30. A törvényhozás teljes ülésén a miniszterelnök kijelente: a király egészségi állapota április 7-ike óta annyira javult, hogy a minisztertanács az orvosok véleményének megfelelően és az államtanáccsal egyetértőleg, azt indítványozza, hogy a király az uralkodást újra átveheti. Ez indítványt az osztályokhoz utasították. — Looból ma délután táviratilag azt jelentik, hogy a király állapota folytonosan javul. Bern, ápr. 30. A szövetségtanács elhatározta Wohlgemuthnak, a Rheinfeldenben letartóztatott német rendőrségi hivatalnoknak, kiutasítását és elrendelte Lutz baseli szabómester letartóztatását. London, ápr. 30. Az alsóházban Fergusson kijelentette, hogy a párisi angol követ nem kapott utasítást, hogy a párisi kiállítás megnyitásán jelen legyen, miután Angolország a kiállításon hivatalosan nincs képviselve. Páris, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A tény, hogy több hatalom párisi követe, köztük gróf Münster, Menabreu tábornok, sz. Mohrenheim, a világkiállítás megnyitása, valamint a forradalmi emlékünnepélye alkalmából Páristól távol lesznek, csak ama visszásság sajnálatos következménye, mely a világkiállításnak a forradalom százados ünnepélyével való összeköttetése által követtetett el. Kissé több megfontolással, előrelátással és ügyességgel a kiállítást a nélkül lehetett volna rendezni, hogy ezzel Európa régi monarchiáinak jogosult érzékenységét meg ne sértsék. Ezen hibát nem lehet már jóvá tenni, de megvárható, hogy amint május 5-dike a százados emlékünnep napja elmúlt, nem fogják minden alkalommal a világkiállításban a forradalmat ünnepelni. (P.C.) Páris, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Saigumban bizottság ül össze a testületek magas hivatalnokaiból és elnökeiből, amely az Ind-Chinában levő franczia gyarmat részére végleges szervezetet dolgoz ki.E bizottság határozatai a franczia parlament által törvényerőre emelendők lesznek. (P. C.) Róma, ápr. 30. Az egyes minisztériumokban czélba vett megtakarítások alapján, az 1889/90. évi költségvetés 14 2 millióval kedvezőbb, mint a múlt évi volt. A tényleges bevételek és kiadások közötti különbözet figyelembe vételével a hiány jelenleg 37 millió erejéig van előirányozva. Ehhez járul még a pénztárak 91 /2 millióra tehető szükséglete, miáltal az összes hiány 461/2 millióra szaporodik. Róma, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az olasz kormány már helyeslőleg felelt a svájczi szövetséges kormány felhívására a gyári munka nemzetközi szabályozása ügyében, de nyilatkozatában kijelenté, hogy semminemű kötelezettséget sem vállal a conferentia által hozandó határozatoknak végrehajtására. (P. C.) Róma, ápr. 30. Agostino pater, ki egy hitszónoklata alkalmával a királyért és kormányért imádkozott, a bibornok-helynöktől szigorú megrovást kapott. A szerzetes a bibornokhoz intézett iratban bocsánatot kért. (D. Ztg.) Cettinje, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Nikita fejedelem, Petrovics közlekedési minisztert Danilovgradra küldötte, hogy megtegyen minden előkészületet a rég tervezett és mind stratégiai, mind kereskedelmi tekintetből fontos danilovgradiniksitzi, Orja-Lukán át vezető, országút kiépítésére. Az építést már május elején megkezdenék. (P. C.) Bécs, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Petronjevics szerb követ, ki tudvalevőleg az olasz kir. udvarhoz is Szerbia képviselőjévé neveztetett ki, — holnap utazik Rómába, hogy Umberto királynak átnyújtsa megbízó iratát. Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A külföldi sajtó által sokszorosan terjesztett azon felfogáshoz, hogy Mihály volt metropolitának visszatérése a pánorosz propaganda növekedését okozná, sőt ezen egyházfejedelem Szerbia külpolitikájára is befolyást fogna gyakorolni, sok szó fér. Mindenekelőtt általában kétséges, hogy Mihály metropolita a rokonszenv befolyása alatt, melylyel az orosz társadalom őt elhalmozá, a szerb nemzeti érzületet annyira elvesztette-e, hogy magát a pánorosz propaganda eszközéül adja oda. De, ha visszatérte után ezen értelemben is akarna működni, az által c ak a saját tekintélyének ártana és magát csakhamar is eláltnak látná. Szerbiában egyáltalában nincsenek olyféle pánszlávok, mint azt a külföldön hiszik. Az Oroszország iránti minden nemzeti és vallási rokonszenv mellett, a szerbeknek sokkal határozottabb nemzeti és erősebb önállósági érzületök van, semhogy valaha hívei lehetnének a parrassismusnak, mely a balkáni népeinek más állam és más népközösség alá rendelését követeli. Mindezt nem tekintve, Mihály metropolitának személyét és állását a külföldön nagyon túlbecsülik, másképpen egyáltalában nem keletkezhetett volna azon igazolatlan föltevés, hogy ő Szerbia külpolitikáját más irányba terelhetné. Teljesen ki van zárva, hogy Mihály metropolita a szerb kabinet külpolitikáját, hívják a kabinetet Gruicsnak vagy másnak, befolyásolhatná. Szerbiába való visszatérése nem bír tehát a nemzetközi esemény jelentőségével, s ha netán a metropolitai méltóságba visszahelyeztetnék — ez sem bírna ily jelentőséggel, hanem egyszerűen csak belügyi eseményszámban menne. (P. C.) Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A liberális pártnak ez idő szerinti vezetője, Avakumovics által kibocsátott felhívás, a Mihály volt metropolita visszatérte alkalmából rendezendő fogadási ünnepélyeket ,illetőleg, még a saját párt körében is igen lanyha résztvételre talál. A radicális- és a haladópárt azt határozta, hogy ez ünnepélyeken való minden hivatalos résztvételtől tartózkodik. (P. C.) Belgrád, ápr. 30. Rosetti belgrádi román követ ma átnyújtotta a régenseknek új megbízólevelét. — Bray gr. német követ csütörtökön nyújtotta át a maga új megbízólevelét. (P. C.) Bukarest, ápr. 30. Az »Agence Roumaine« jelenti: A trónörökös fogadásánál a pályaudvarban az egész diplomatiai kar teljes díszben lesz jelen. A fogadási ünnepségek programmját falragaszokon tették közzé. Bukarest, ápr. 30. Auguszta császárné szerencsekivonatait tudatta Ghika Zoe asszonynyal leánya kiházasítása alkalmából. — A trónörökös tiszteletére a jövő héten nagy hadiszemle fog tartatni. — A sophiai román diplomatiai ügyvivőség titkára Petrescu állomása helyére utazott. Bukarest, ápr. 30. A Catargiu minisztériumnak B ra t ia no Demeter párthiveivel való kiegészítése abba marad, mert a cabinet több tagja ellene van az ilyen fusionak. (N. Fr. Pr.) London, ápr. 30. Pétervári jelentések a nihilisták újabb kísérleteiről szólanak, hogy a czárt elrémítsék. Midőn a czár néhány nappal ezelőtt dolgozó szobájába, az Anitskoff-palotában belépett, az íróasztalon az iratcsomagok között a Svájczban megjelenő »Sloboda« (»Szabadság«) nihilista lapnak több példányát, forradalmi tartalmú röpiratot s ezenkívül halálfejekkal és más ily jelvényekkel művészileg kiczifrázott leveleket talált, melyekben »Alexander Alexandrovits« felhivatik, hogy a halálra elkészüljön. A czár elrémült e felett és szigorú vizsgálatot rendelt el. Azt beszélik, a czár első komornyikja elfogatott és vele együtt a palota több szolgája is. Alig hihető, hogy a czár első komornyikja vétkes, hanem az esetet az iránta rossz akarattal viseltető udvari emberek ürügyül használták fel arra, hogy a szolgát, ki a császár legteljesb kegyének örvend, discreditálják és befolyásától megfoszszák. A komornyik már II. Sándornál ennek még trónörökös korában is szolgált — és kipróbált hűségű aggastyán. — Különben, hir szerint, a titkos rendőrség feje is erősen van compromittálva és Pontilinét egyelőre Vinogradott fogja helyettesíteni. Az osztályfőnökök is, kik Pontiliné alatt szolgálnak, hivatalaiktól megfosztattak. Udvari körökben nagy mérvű izgatottság ural, és a császárné, ki a tényről értesült, pillanatra sem hagyja el férjét. (Esti), Konstantinápoly, ápr. 30. (Eredeti távirat. A szultán a legutóbbi szelamlik után a szabadság idejéből visszatért Nejidov orosz nagykövetet, a betegségéből felgyógyult lady Whitet, Trottler ezredes angol katonai attachét s a Hohenlohe herczegi párt audientián fogadta. Hohenlohe herczegnek a szultán a Seikav-rend nagyszalagját adományozta. (P. C.) Konstantinápoly, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A porta és Olaszország közötti differentia, mely az Ahmed pasa, a janinai kormányzó által a diplomatiai illem ellen elkövetett azon vétségből támadt, hogy a pasa nem viszonozta a prevesai olasz consul által nála tett látogatást — elintéztetett. A porta, melynek el kellett ismerni az olasz kormány által ez ügyben emelt reclamatiók alaposságát, arra utasítá a fentebb említett kormányzót, hogy a prevesai consul látogatását a Ramazanünnep után viszonozza és az olasz kormány, tekintettel a vallási szokásokra és Ahmed pasa agg korára, nem kifogásolta e halasztást. (P. C.) Pozsony, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Az itteni marhavásáron, melynek a város által való megszerzését a minisztérium tudvalevőleg nem engedte meg, jelenleg interregnum uralkodik. A volt nemzetközi vásár-consortium, amelynek a várossal egy évre ideiglenesen kötött szerződése április 1-én lejárt, de nem nyittatott meg, viszi egyelőre tovább a vásárt. Most tehát, hogy az utolsó pillanatban valahogy megmentsék a vásárt Pozsony számára, Mihályi kereskedelmi kamarai elnök fölkérte a várost, hogy engedje át neki a vásárjogot, hogy azt a saját számlájára gyakorolhassa. hírek. Április 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A fővárosi iskolák tankönyveinek kérdéséhez. — A mérnöki hivatal újjászervezése. — Tárcza: úgy nőtt fel, mint a virág. (Regény.) — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság . Közlemények. — Közgazdasági táviratok. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Kivonat a hivatalos lapból. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — Katonai díszszemle Bécsben. A király ma délelőtt fél 9 órakor, mint már táviratilag említettük, nagy katonai díszszemlét tartott a schmelczi gyakorlótéren a bécsi helyőrség összes csapatai fölött, melyek König báró táborszernagy, Zambauer, Christianovics, Weigl altábornagyok és Bothmer tábornok vezénylete alatt teljes díszben vonultak ki. A szemlén nagyszámú közönség volt jelen, melynek jelentékeny részét az osztrák aristocratia képezte. A király kíséretében voltak Rainer főherczeg, Lipót bajor herczeg és neje, Gizella főherczegasszony és fia Konrád herczeg, Cumberland herczeg és neje, Waldemár dán királyi herczeg, Kálnoky gr., Bauer br. közös miniszterek, Beck br. táborkari főnök, Reusz herczeg német, Paget angol nagykövetek, Paar Ede gr. főhadsegéd, Pálffy András gr. magyar testőrkapitány, Toda japán követ és az összes külföldi katonai attadék. A szemle végén a csapatok elvonultak ő felsége előtt. A szemle d. e. 10 órakor ért véget. — Udvari vadászat. Bécsből távirják mai kelettel. A király ő felsége a mára tervezett reichenaui vadászkaándulást elhalasztotta, Lipót bajor herczeg a vadásztársaság többi tagjaival azonban elutazott a vadászterületre, — Milán király útja, Belgrádból távírják mai kelettel. Ide érkezett legújabb hírek szerint, Milán királynak a fővárosba való visszatérte május közepére várható. Milán királynak további dispositióiról azt hírlik, hogy ő körülbelül három hérig fog Belgrádban időzni, innen Párisba megy a világkiállítás megtekintésére s azután egy későbben meghatározandó fürdőbe. — Izabella főherczegasszony balesetét levelezőnk távirata révén még megírtuk röviden. A sajnálatos esetről a következő részleteket irja a»Presb. Ztg.« Izabella főherczegasszony vasárnap d. u. P ró nay b. főhadnagy hadsegéd kíséretében sétalovaglásra indult a pozsonyi ligetbe. Visszajövet lova ismeretlen okból megbokrosodott s bár a főherczegasszony a legnagyobb erőfeszítést fejtette ki, nem tudta megfékezni. A neki vadult paripa visszatarthatlanul száguldott a sétálók nagy tömege között, mely rémülten szaladt szét s a melyből nem akadt senki, a ki a megbokrosodott állat zablására vesse magát. A főherczegasszony helyzete nagyon veszedelmes volt, főleg a Duna közelsége miatt. Prónay bárónak végre sikerült utólérni őt, lovát kantáron ragadta s ezzel elhárította a szerencsétlenséget. A főherczegasszony rövid pihenés után lépésben lovagolt vissza a főherczegi palotába. — Csáky Albin gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Berzeviczy Albert államtitkár kíséretében ma délben egy órakor megtekintette a Clotildszeretetházat. Az intézetet fentartó egyesület részéről jelen voltak: gróf Andrássy Gyuláné,elnöknő, Jálics Ignáczné, Országh Sándor és Küffer Béla. A miniszter több osztálynak előadásait meghallgatta, maga is kérdéseket intézett a növendékekhez, azután Andrássy grófnő kalauzolása mellett, sorra megtekintette az intézet helyiségeit és kertjét, melyet a növendékek művelnek. A miniszter a tapasztalt rend és az intézet beosztása fölött kifejezte teljes megelégedését. — Revertera Salandra Frigyes gróf, monarchiánk nagykövete a szentszék mellett — mint röviden már jelentettük — f. hó 27-én a Vaticánban megbízólevelét a pápának átadta. A pápa, mint a »M. Állam« írja, a nagykövetet a trónteremben ünnepélyesen fogadta, a szokott szertartások között. Az ünnepélyes fogadtatás után magánkihallgatásban részesült a nagykövet, amelynek befejeztével a nagykövetség személyzete fogadtatott. A gróf kíséretében volt Stillfried báró, cs. és kir. kamarás. Végül Rampolla bíboros államtitkárnál tisztelegtek és imádkoztak, hagyományos szokás szerint, szent Péter sírjánál. — Kossuth Lajosról a legkedvezőbb hireket hozza Helfi Ignácz országgyűlési képviselő, ki tegnap este érkezett vissza olaszországi utazásából. Nyolcz napot töltött Turinban s az utóbbi időben már órákig tartó sétákat tett a nagy hazafival, élénken beszélgetve a hazai dolgokról. Helfinek igen jót tett az olaszországi tartózkodás, makacs légcsőhurutja engedett, de azért még mindig tartózkodásra és vigyázatra van szüksége. — A berlini kiállítást Berlinből távirják mai kelettel. A baleset ellen óvó szerek átalános kiállítását ma délelőtt nyitották meg az országos kiállítási palota Hohenzollern-termében a császár, a császárné, Sándor herczeg és a meiningeni örökös herczeg jelenlétében. Ott voltak továbbá: a birodalmi és állami hatóságok fejei, a szövetségi meghatalmazottak, számos katonai főméltóság, köztük Mol1ke gróf tábornagy, Waldersee gróf vezérkari főnök, a birodalmi gyűlés és a porosz országgyűlés elnökei, a főváros képviselői, a tudományos világ számos kitűnősége, stb. stb. Rosicka Rikhárd, a kiállítás elnöke, a vállalat fejlődését vázolta és fölkérte a császárt, jelentse ki megnyitottnak a kiállítást. Vilmos császár erre felolvasta megnyitó beszédét, melyben kiemelte, hogy örömmel üdvözölte a kiállítást, mely az ipari munka megotalmazását czélozza az e hivatással járó és az új korban még növekedett veszélyek ellenében. Hathatós nyilvánulása ez a felebaráti szeretetnek. Majd megemlékezett a császár felséges nagyatyjáról, ki örökre feledhetetlen érdemet szerzett magának azért, hogy