Nemzet, 1890. március (9. évfolyam, 2696-2726. szám)

1890-03-01 / 2696. szám

És ha ez mind így van, — a minthogy az el­lenkező állítást puszta koholmánynak kell tartania mindenkinek, a­ki­­ a tényekre visszaemlékezni tud, avagy akar —, ho­l van akkor az elvi állás­pontnak az a feladása, a­mely ellen ma Apponyi Albert gr. a miniszterelnöki tekintély és az államférfim reputatio érdekében oly nagy szónoklatot tartott? Miből merít jogosultságot akkor Apponyi Al­bert gr. képviselő úr arra, hogy a hamisítatlan par­lamentarismus nevében a miniszterelnök távozását a miniszterelnöki szék tekintélye érdekében követelje ? A tények erre jogosultságot absolute nem ad­nak. A tényekkel szemben jogosultságot ily követe­lésre csakis oly párttactica arrogálhat magának, mely — a mint ma Apponyi gróf beszédéből is láttuk — hajlandó még a parlamenti obstructio részére is men­levelet kiállítani. Budapest, febr. 28. (Képviselőválasz­tás.) A sziráki választókerületben, mint táviratilag jelentik, S­r­é­t­e­r Adolf szabadelvűpárti ma egyhan­gúlag képviselővé választatott. A képviselőhöz holnap, márczius hó 1-jén, szombaton, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: Az 1890-ei költségvetési törvényjavaslat tárgyalása. ^USZTRIA. Az osztrák képviselőház mai ülésén — mint Pécsből táviratilag jelentik — harmadik olvasás­ban fogadták el a galicziai korcsmáltatási jog meg­váltása folytán a kincstár javára eső kártalanítási összegnek hováfordításáról szóló törvényt. Elfogadták továbbá Proskovetz határozati javaslatát, melyben a kormányt felhívja,hogy terjes­szen elő még a jelen ülés­szakban törvényjavaslatot a szarvasmarhák feltételes beoltásának kötelezővé tétele iránt.­­ A római és görög katholicusok és a görög keleti exponált segédlelkészek congruájának javításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásánál Kronavetter, Fuchs, Victor, Pscheiden és Schery beszéltek. G­n­i­e­n­o­s­z előadó zárszava után elfogadták a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. A legközelebbi ülés ked­den lesz. Az anarchista törvény Ausztriában. A reichsrath képviselőháza által az anarchista­ törvény tárgyalására kiküldött bizottság mai ülésén, mint B­é­c­s­b­ő­l távira­tilag jelentik, T­a­a­f­f­e gróf miniszterelnök kijelenti, hogy a kormány az eddigi tapasztalatok alapján és tekintettel a socialisticus mozgalmak nyugodtabb jel­legére, fentartja magának, hogy a kivételes intézke­dések részleges megszüntetését legközelebb fontolóra vegye, de kénytelen ama meggyőződésének is kifeje­zést adni, hogy az eddigi kivételes intézkedéseket az idevágó törvények létrehozásával kell nélkülözhetőkké tenni. Minthogy e feltételek eddig nem teljesültek s mig a socialisticus mozgalom tart, az anarchisticus irányba való átcsapás veszélyétől kell tartani s ezért a kivételes intézkedések teljes megszüntetése ez idő szerint nem lehetséges. A Kronawetter által kívánt vizsgálat, a hatóságoknak a kivételes intézkedéseken alapuló eljárása tárgyában, a munkások közt izga­tottságot kelthetne, a­mit pedig most jobb elkerülni. Erre a bizottság elvetette Kronawetter határozati ja­vaslatát, melyet Pernerstorfer is pártolt. T&TZ­ TLfSr OX, XD, A német hadseregről, Berlinből távirják mai kelettel. A német császárnak legutóbb kiadott ca­binet rendelete, mely a hadseregben a legény­séggel való rossz bánásmóddal foglalkozik, magára vonta a külföldi lapok figyelmét. Különösen a bécsi »Neue Freie Presse« foglalkozott vele beha­tóan s ez alkalommal igen keményen és elitélőleg nyilatkozott a porosz hadseregről és a benne uralgó szellemről. A »N. Fr. Pr.« czikke nem maradt hatás nélkül a német birodalom fővárosában, s a lapok ma sietve pártjára kelnek a német hadseregnek a bécsi támadások ellen. Legérdekesebb a »Nordd. Alig. Ztg.« és a »Post« czikke, melyek lényegükben a követ­kezők: A »Nordd. Alig. Ztg« a következőket mondja: A »Neue Freie Presse« a legutóbbi években buzgó támogatója volt az osztrák-magyar német szövetség­nek. E szövetség legerősebb oszlopa tagadhatlanul az a hadsereg, melyet Ferencz József császár és király a bécsi burgban adott emlékezetes ebéden a katonai erények tündöklő mintaképének nevezett. A szövet­ség megalapítója az a nagy uralkodó volt, kit a »Neue Freie Presse« a junkerek és a muckerek ki­rályának nevezett. Poroszország fejlődése a legutóbbi évtizedekben azon királyok alatt, kiknek korszakát a »II. Fr. Presse« a sötétség korszakának jelzi, fényes volt. E fényt a Hohenzollern-ház uralkodói hazájuk­nak és a német birodalomnak a hadsereg utján sze­rezték, melynek tisztikarában istenfélelem és erköl­csösség uralkodtak és uralkodni fognak és melynek kiképzése több mint egy évtized óta fegyelem (drill) és nevelés útján történik. — A »Post« szin­tén élesen kel ki a »Neue Freie Presse« el­len és következő szavakkal végzi czikkét: Nagy tévedésben vannak a »Neue Freie Presse« szerkesz­tőségében, ha azt hiszik, hogy az előtte kedves szemé­lyiségek és intézmények ilynemű megtámadásával császárunknak port lehet a szemébe hinteni. Igen jól tudja, mit czéloznak ily manőverekkel és teljesen tisztában van az eszközök és utak iránt, melyeket czéljainak elérésére választott. A »N. Fr. Presse«-re nem szorul, hogy elérhesse a mit akar, de talán az utolsó vércseppig hű ragaszkodással iránta vi­eh­ető hadseregére, mely sokkal magasabban áll, semhogy a »N. Fr. Pr.« nyomdafestéke dicsőségéből és hűsé­géből a legparányibb részt is elhomályosíthatna. Uralkodók találkozása. A német császár és a czár legközelebbi találkozása — mint Londonból táv­irják — nem Pétervárott, hanem Nyugat-Oroszor­­szágban, a porosz határ közelében lesz. Passics a czárnál. Mint Belgrádból távirják, Passics, a szerb skupstina elnöke és Belgrád polgár­mestere, aki félhivatalos híresztelések szerint a vízve­zeték ügyét tanulmányozza az európai nagy­városok­ban, Pétervárra érkezett. A czár hosszabb kihallga­táson fogadta és teára is meghívta. A németek Afrikában. A »Times«-nek Zanzi­­bárból tegnapi kelettel azt jelentik, hogy Eranaheri hir szerint békét akar kötni Németországgal. HBIH Orosz kéz Boszniában. Bakunin szerajevói orosz consul ide-oda utazgatásáról Boszniában, Herczego­­vinában, már több ízben megemlékeztünk. Mint a »Köln. Ztg«-nak Bécsből távírják, a panszlavistáknak sikerült azokban a herczegovinai és montenegrói ha­tárkerületekben, a­melyeket Bakunin szerajevoi con­sul gyakran beutazgatott, valahára megindítani a kivándorlási mozgalmat és állítólag már 700 szegény családot rávettek, hogy a tavas­szal Szerbiába ki­vándoroljanak. A boszniai kormány, a kivándorlás­sal szemben csak is egy óvó rendelet kibocsátására fog szorítkozni. m -------------­ A berlini conferentia programmja. — Távirat. — Berlin, febr. 28. A »Reichsanzeiger« mai száma jelenti. A lon­doni, párisi, római és bécsi nagykövetek, valamint a berni, brüsszeli, hágai, lppenhágai és stockholmi kö­vetek legfelsőbb rendeletre utasíttattak, hogy az oda­való kormányokat értekezletre hívják meg a gyáripari és bányamunka szabályozása végett. Az illető külügy­minisztereknek átadott iratok kifejtik, hogy a császár azt javasolja, hogy értekezletre jöjjenek össze ama kormányok képviselői, melyek a gyári és bányamun­kások sorsának javítása iránt érdeklődéssel viseltet­nek, hogy tanácskozás tárgyává tehessék a nemzet­közi jelentőségű kérdéseket, melyeket az értekezlet programmja tartalmaz. Minthogy e kérdések poli­tikai horderővel nem bírnak, czélszerűnek látszik, hogy első­sorban is szakemberek tegyék azokat ta­nácskozásuk tárgyává. Hogy az értekezlet megnyitása és további folyamata megkönnyíttessék, a császári kormány a jegyzékhez csatolta az értekezlet pro­­grammját. A programra főbb pontjai a következők: 1. A bányamunka szabályozása, azon mellék­kérdésekkel : megtiltandó-e a napközben való munka bizonyos koron alul levő gyermekeknek, valamint a nőknek; nem volna-e kívánatos a munkaidő megszo­rítása oly bányákban, a­melyekben a munka különö­sen ártalmas hatással van az egészségre; lehetséges-e a kőszénbányákban rendszeres széntermelés mellett a munka biztos voltát nemzetközi egyezmények útján szabályozni. 2. A vasárnapi munka szabályozása, azon mel­lékkérdésekkel : eltiltandó-e vasárnap a munka, a kényszeresetek fenntartása mellett, és esetleg mely kivételek engedélyezhetők, s vajjon a kivételek nem­zetközi egyezség, törvény vagy közigazgatási intéz­kedések útján határozandók-e meg? 3. A gyermekek munkájának szabályozása, azon mellékkérdésekkel: kizárandók-e a gyermekek bizo­nyos életkor eléréséig az ipari munkából és esetleg ezen életkor miképpen volna meghatározandó s várjon minden iparágra, vagy csak egyes iparágra nézve volna-e és mily módon a gyermekek munkaideje és munkaköre megszorítandó. 4. A serdülő fiatalság munkájának szabályo­zása azon mellékkérdésekkel: megszorítandó-e a gyer­mekkoron túl lévő serdülő fiatalság munkája és eset­leg mely életkorig szorítandó meg; mely megszorítá­sok eszközlendők és egyes iparágakra nézve lehet-e kivételeknek helye ? 5. A nők munkájának szabályozása azon mel­lékkérdésekkel : Megszorítandó-e a férjes asszonyok munkája nappal, vagy éjszaka, továbbá megszorítandó volna-e a nőmunkások munkája általában véve és mily megszorítások volnának kívánatosak s engedé­­lyezhetők-e kivételek egyes iparágakra és esetleg mely iparágakra nézve. 6. A létrejött megállapodások végrehajtása, azon mellékkérdésekkel: váljon a megállapítandó határo­zatok végrehajtása és ellenőrzése iránt szükséges-e közös megállapodás; a résztvevő kormányok képviselői tartsanak-e ismételten értekezleteket és mily meg­bízások volnának a kormányok képviselőinek adandók. m­int ® London, febr. 28. Az alsó ház mai ülé­sén Graham kérdést intézett az iránt, he­lyesen értelmezte-e, hogy a munkásügyben tartandó berlini értekezleten résztvevő angol meghatalmazottak a felnőtt munkások mun­kaidejének nemzetközi megszorítása felett nem bocsátkoznak tárgyalásba, míg más kül­földi kormányok képviselői erre fel vannak hatalmazva. Fergusson államtitkár kije­lentette, hogy olyan egyezség, a­minőről Graham tesz említést, nem létezik. Anglia válaszának tartalma Németország előzetes ja­vaslatára vonatkozólag, már közöltetett, és már a német kormány részletes programmja is megérkezett. A­mint az utóbbit megfontol­ják, az egész iratváltást előterjesztik. Páris, febr. 28. Francziaországot a munkások ügyében Berlinbe összehívott con­­ferentián hir szerint Bardeau képviselő, az 1890. évi költségvetés előadója és Herbette nagykövet fogják képviselni. Harmadik meg­hatalmazottnak Francis Charmes-ot, a kül­ügyminisztérium politikai osztályának volt igazgatóját emlegetik. Páris, febr. 28. A »New­ York He­rald« párisi kiadásának egyik munkatársa meglátogatván Barth­él­emy St. Hilai­­re-t, a volt külügyminisztert, ez kijelentette, hogy teljesen helyesli a német császár eszméjét és Francziaországnak részt kellene venni a conferencián, bár annak eredménye nagyon kérdéses. Bismarck lángeszű ember, a­mit leg­jobban bizonyít a berlini congressus, a­mely­nek megállapodásai nélkül Oroszország ma­­ Európa döntő hatalma tenne. A franczia­­orosz szövetség ajánlgatása ügyetlenség, mert ez annyit tesz, mint a hármas szövetséget tenni az európai civilisatio védőjéül a szláv barbarismus ellen. St.­Hilaire a német csá­szárt kiváló uralkodónak tartja, a­ki, bár­mit mondjanak, teljes megegyezésben van Bis­marck herczeggel. — Jules Simon szintén helyesli Francziaország részvételét a berlini konferencián, de azt véli, hogy oda csakis nem politikust kell küldeni. Simon a beszélgetés további folyamán ellene nyilatkozott az ál­lami socialismusnak. Egyes lapok, mint a »Figaro«, helyeslik Spuller külügyminiszter elhatározását, míg mások azt mondják, hogy Francziaországnak mi keresni valója sincs Berlinben s erre nézve Flourens volt kül­ügyminiszter véleményére hivatkoznak. (N. Fr. Pr.) Páris, febr. 28. Laur interpella­­tióját a berlini értekezlet ügyében Spul­ler kívánságára valószínűleg elhalasztják csütörtökig. Páris, febr. 28. Bernből érkezett ma­­gánhírek szerint egyes kormányok közt tár­gyalás van folyamatban az iránt, hogy a berlini ér­tekezleten résztvett hatalmak közül többen — első­sorban Francziaország —kép­viselőik meghatalmazását olyképp fogják megszorítani, hogy azok bizonyos kérdések, mint pl. a lefegyverzés kérdésének fölvetése esetén ki fogják jelenteni, hogy azok tárgya­lására nincsenek felhatalmazva. Bern, febr. 28. A szövetségi tanács a berlini conferenciához Blumert és Kauf­­mannt, a svájczi kormány iparügyi osztályá­nak első titkárát nevezte ki meghatalmazot­takká. Berlin, febr. 28. A mai szűkebb vá­lasztásoknál megválasztották: Lip­csében Götz nemzeti szabadelvűt, Stuttgartban Siegle nemzeti szabadelvűt, Mannheimban Dreesbach socialistát, Majna Frankfurtban Schmidt socialistát és Münchenben Birck so­cialistát 10,348 szavazattal Sedlmayer ellené­ben, ki 9179 szavazatot kapott. Róma,febr. 28. A massanai ügyekre vonatkozó zöld könyvet ma osztották szét. A zöld könyv 152 diplomatiai okiratot tartal­maz, melyek 188­8. május 30-ától szeptember másodikéig terjednek. Az iratok a capitula­­tiók kérdésében Massauahra vonatkozólag Olasz-, Görög- és Francziaország között föl­merült ügyekre és Olaszországnak a Zulah terület fölött való védnökségére vonatkoznak. Konstantinápoly, febr. 28. (E­re­d­e­t­i táv­ira­t.) A »N. Fr. Presse« jelentése: V­u 1­­kovics bolgár ügyvivő a nagyvezért egy jegyzékben értesítette a Panicza és társai ös­­­szeesküvése ügyében folytatott vizsgálat befeje­zéséről. E jegyzék szerint a vizsgálatból kide­rült, hogy a vádlottak hitelt adtak az orosz részről jövő ama értesítésnek, hogy Oroszor­szág, ha Ferdinánd fejedelem márczius else­jéig el nem hagyja Sophiát, Bulgáriát meg­szállja. Panicza, ki nem barátja az oroszok­nak, hogy megmentse hazáját az occupatio veszélyétől, összeesküvést szőtt. A bolgár ügyvivő utal továbbá arra, hogy habár ku­darczott vallott is az összeesküvés, az még­sem fejlődött volna még odáig sem, mint a­meddig tényleg fejlődött, ha Bulgária biztosí­tott viszonyai a fejedelem és a kormány elis­merése által már kétségbe nem jöhető legali­tást nyertek volna, azért a portának és a többi európai hatalomnak érdekében állana végre már megtenni a szükséges lépéseket ezen elisme­rés megtörténésére. Sophia, febr. 28. Wangenheim hiva­talos értesítést kapott, hogy a bolgár bank megbizatott, hogy haladéktalanul fizesse ki az orosz megszállási költségeknek inclusive 1890. január elsejéig esedékes részleteit. A fegyve­rekért és lőszerekért járó kárpótlást illetőleg a kormány előbb az erre vonatkozó számadá­sokat kéri. Philippopol, febr. 28. A »Plovdiv« czimü lap a hátralékos megszállási költségek­nek Oroszország részére való visszafizetéséről szólva, azt mondja, hogy Oroszország e lépése a jelenlegi állapotok indirect elismerését in­volválja. A nevezett lap azt kivánja a kor­mánytól, hogy tegyen lépéseket az iránt, hogy Ferdinánd herczeg elismertessék Bulgária fejedelmének. Sophia, febr. 28. Oroszországnak a hátra­lékos megszállási költségek kifizetésére vonat­kozó követelése alkalmából a »Svoboda« a »Plovdiv« czikkével megegyezően ir. Czik­két e szavakkal végzi: Most Európán van a sor hivatalosan kimondani, hogy végre-vala­­hára elismeri a mai bolgár állapotokat. Konstantinápoly, febr. 28. (Eredeti távirat.) Az itteni diplomatia kö­­r­é­b­e­n egy Athénből érkezett hit élénk vita tárgyát képezi. E hír szerint O­n­o­u, Orosz­ország athéni követe és Hadsi Mihály, a krétai felkelők egyik vezetője között, tárgya­lások folytak. Onou állítólag az utóbbinak tudtára adta, hogy az orosz kormány a kré­taiaknak messzemenő segítséget fog nyújtani egy újabb actio esetére. Az itteni diplomatia körében e hit valószínű voltára nézve a vé­lemények nagyon eltérők; számos tekinté­lyes politikus teljesen komolyan veszi e hírt, míg mások, nem kevésbé komoly politikusok, erősen kételkednek benne. (P. C.) Közgazdasági táviratok, Belgrád, febr. 28. A hivatalos lap ma közli a régensség által szentesített egyezséget a só­­monopolium megváltását illetőleg. Liszabon, febr. 28. A kormány mai rendeleté­vel a búza behozatali vámját 16 reista szállítja le ki­logrammonként. Értéktőzsde, Bécs, febr. 28. (T­ő­z­s­d­e­i t­u­d­ó­s­i­t­á­s.) Az arbitrage és helyi eladások minden téren tetemes nyomást gyakoroltak. Zárlat felé kissé szilárdult az irányzat. Berlin, febr. 28. (T­ő­z­s­d­e­i t­u­d­ó­s­í­t­á­s.) A befe­jezett ultimo-szabályozás utóhatásaként nagymérvű kényszer­­eladások eszközöltettek különösen bankokban, bánya- és kő­­szénbánya-értékekben. Áru mélyen csökkent árfolyamok mel­lett készséggel elfogadtatott. Külföldi értékek viszonylagosan jól tartják. Orosz értékek és bankjegyek szilárdak. Bécs, febr. 28. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm­. kötyv. 88.50. Erdélyi földteherm. kötv. —­ 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 201.—­ 1878. m. k. v. áll. első kötv 113 50. Magy. nyer. k. sorsjegy 138.75. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.50. 4 száz. aranyjáradék 103,15. M. orsz. k.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 117.50. Magyar hitelk. részvény 350.—. Alföldi vasut-részv. 202.50. Magyar észak-kel. vasut-r. 191.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszav. vasut-r. 246.50. Magyar lesz. és váltóbank-r. 115.25. Kassa-Oderbergi vasut-r. 160.50. 5 száz. papír-járadék 99.05.­­ Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. — Magyar fegyvergyár r. t­ ., Bécs, febr. 28. (O­s­z­t­rá­k értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 318.85. Déli vasut-részv. 134.50. 4 százalé­kos aranyjáradék 110.10. Londoni váltóár 119 60. Károly La­jos vasut-rész­vény­társaság 196 50. 1864. sorsjegy 181 50. 4.2 száz. ezüstjáradék 88.45. 1660. sorsjegye 139.50. Török sorsjegy 35.75. Angol-osztrák bank-részv. 170.—. Osztrák államvasut részv. 223.50. 20 francos arany 9.46­, 4­2. száz. papirjáradék 88.50. Osztrák hitelsorsjegy 184.25 Osztrák-magyar bank-1. 928.—. Cs. kir. vert arany 5.60. Német bankváltók 58 50. Elbe­­völgyi vasút 230.50. Dunagőzhajózási r. t. S92 Bécsi bank egyl. 126 —. Nemzeti, villamossági társ. részv. —.— Aj irányzat szilárdult. Bécs, febr. 28. (E­s­t­i tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 819.50. Osztrák államvasut­ r. 724 50. Unio­bank­ 260.23. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. 168 60. 20 francos arany 9­46—. Déli vasut-részv. 134,75. Magyar hitelb.-részv. 850.50 1864. sorsjegy —­ 4 °/0 M­agyar aranyjáradék 103­20 Magyar fegyvergyár —.—. Az irányzat szilárd, Frankfurt, febr. 28. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 169.— 4 °­ C-os osztrák aranyjáradék —.—. 4 °/O magyar aranyjáradék 88 50. Osztr. hitelrészv. 271.75. Osztr államv. részv. 191.87. Déli vasút r. t. 114 87. M. Gácsor. v r. —.—. Az irányzat javult Külföldi értéktőzsdék zárlata február 28-án. Átszámítási árfolyam: 100 márka visza =2c 58.85 forint. — 100 franc vista = 47.SO. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek, árutőzsde, Bécs, febr. 28. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, csendes irányzat mellett, az árak változatlanok. Eladatott:Búza 1890.tavaszra 6­93 — 8.95 írton, máj.— júniusra 8­97—8­99 forinton. — Rozs tavaszra 8.36- 8­35 forinton, máj.—júniusra —.-----.— írton. — Zab tavaszra 8.22—8.24 forinton, máj.—júniusra —.-----.— forinton. — Tengeri 1890. május—júniusra 5.20— — 5.21 írton, július — augusztusra —.--------írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1890. tavaszra 8­94 -8.99 forinton, máj.—júniusra 8.96 — 9­01 forinton. — Rozs tavaszra 8.35—8­40 írton, máj.—júniusra 1 .85 - 8.40 forinton. — Tengeri 1890. május— júniusra 5.18—5.23 írton, június—júliusra 5.23—5.28 írton. — Zab tavaszra 8.22—8.27 forinton, május -júniusra 8.08 — 8.13 forinton. — Káposztarepcze február—márcziusra 18.-----18.50 írton, aug.—szeptemberre 13.60 —13.70 forinton. — Repczeolaj február—áprilisra 45.-----45.50 frton. — Szesz (Contingentálva) jan.—májusra 12.62—12.75 forinton, febr.— májusra II.-----13.25 forinton. Berlin, febr. 28. (T­er­m­é­n­y­v­á­s­ár.) (Zárlat) Búza ápril— májusra 197 márka 50 Litér (­ 11 frt 50 kr), jun.—júliusra 166 márka — fillér (= 11 frt 41 kr). — Rozs ápril—májusra 171 márka 75 fillér (= 10 frt — kr) ; június—júliusra 170 márka 10 fillér (= 9 frt 91 kr). — Zab ápr.—máj­­ra 163 márka 50 fillér (= 9 frt 53 kr); május— júniusra 163 márka — fillér (== 9 frt 50 kr). — Repczeolaj ápr.—máj­­ra 69 márka 80 fillér­­— — frt — kr); szept.— októberre 61 márka — fillér (=­ — frt — kr). — Szesz februárra 33 márka 10 fillér (>- — frt. — kr); ápril— májusra 33 márka 30 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka ■­ 58 frt, 35 krral. Páris, febr. 28. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza folyó búra 24 frk 80 étme (— 11 frt 71 kr.); márcziusra 24 frk 60 etme (= n frt 71 kr.) ; márcziust­ó 4 bóra 24 frk 50 étme (— 11 frt 66 kr.) ; májustól 4 bóra 24 frank 40 ctme (— 11 frt 61 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó bóra 52 frk 80 étme (— 15 frt 67 kr.) ; márcziusra 52 frk 75 étme (— 15 frt 66 kr; márcziustól 4 bóra 53 frank 25 ctme (= 15 forint 81 kr.) ; májustól 4 bóra 54 frk — ctme (= 16 frt 03 kr.) Repcze­olaj folyó bóra — frk — ctme (= — frt — kr.); márcziusra — frk — ctme (= — frt — kr.); márcziustól 4 bóra — frk — ctme (= — frt — kr.); májustól 4 bóra - frk — ctme (== — frt — kr.) Szesz folyó bóra 35 frk 75 ctme (= 18 frt 39 kr); márcziusra 36 frk 25 c­me (= 18 forint 64 kr); márczius—áprilisra 36 frk 50 c­me (= 18 frt 78 kr) ; májustól 4 bóra 37 frk 50 c­me (= 18 frt 98 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 30 krral. Külföldi terménytőzsdék h­írek. Február 28. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés: Az appropriatio.— Közgazdaság: A vízszabá­­lyozási kölcsönügy. A lisztminőségek számozása. Közlemények. Naptár. — Vízállás. — Időjárási táblázat. — Színházak. — Az udvar itthon. A királyi család visszavo­nultan töltötte a mai napot is. A király délelőtt 10 órakor fél órai magánkihallgatáson fogadta Orczy Béla báró ő felsége személye körüli minisztert. A ki­rályasszony minden idejét lakosztályában tölti, csak déltájt tesz naponként hosszabb sétát a királyi pa­lota kertjében. — Személyi hírek. Dom Pedro, volt bra­zíliai császár, a jövő nyarat a Hetzendorf kastélyban fogja tölteni, melyet Ferencz József király rendelke­zésére bocsátott. — A nápolyi király és neje Párisból Münchenbe érkeztek. — Az edin­burghi herczeg és neje Pétervárról hosszabb tartózkodásra Coburgba mentek. — Coburg her­czeg és neje tiszteletére a madridi osztrák-magyar nagykövetség ebédet adott, melyen buszon vettek részt, többek közt Izabella infánsníj is. — Croy- Dülmen herczeg, Izabella főherczegasszony atyja, több napi tartózkodásra Meránba érkezett. — Vil­la­u­m­e ezredes, a pétervári német katonai attache, súlyosan megbetegedett. — M­a­i­l­á­t­h gróf, eszter­gomi főispán, székhely­éről ma Budapestre érkezett.­­­­ Czobor Béla dr., akadémiai tag, holnap reggel Beszterczebányára utazik, hol a város közönségének meghívására még aznap este felolvasást tart. A jeles tudós másnap Zólyomba rándul, hol szintén felolva­sást fog tartani. E felolvasást az ottani intelligentia belépti dijjal rendezi s a befolyt tiszta jövedelmet a zólyomi ó-vár folytatólagos ásatásainak költségeire fordítják. — Dr. V­e­r­é­d­y Károly, kir. tanfelügyelő ma meglátogatta a Vili. ker. Szentkirályi-utczai iparos-tanoncziskolát s az egyes osztályokban hosz­­szabb ideig hallgatta a tanítást. Távozáskor Őrley János igazgatónak teljes elismerését fejezte ki a tan­testület sikerdus működése fölött. — Scerbovszky Szaniszló, fővárosi tűzoltó-főparancsnok, tegnap Fiuméba utazott az ottani tűzoltóság meghívására. — Az Andrássy család utazása. Andrássy Gyula gróf özvegye s fiai Andrássy Tivadar és Gyula grófok tegnap Batthyány Lajos gróf bir­tokára Ikervárra utaztak, hogy — mint előre jelez­tük — ott töltsék a mély gyász napjait. A grófi c­a­­lád három hétig marad Ikerváron. — Schlauch püspök a rabszolgaságról. Schlauch Ib­rin­ez püspöknek a Szent­ László társulat közgyű­lésén az afrikai rabszolgakereskedés megszüntetése érdekében mondott beszédet a bécsi apostoli követség német fordításban megküldte a brüsszeli nemzetközi congressusnak. Báró Lambermont, a congressus el­nöke, a napokban a belga követség utján köszönetét fejezte ki a conferentia tagjai nevében Schlauchnak a kitűnő beszédért. — A bolgár fejedelem születésnapja. Táviratilag már megemlékeztünk azokról az ünnepélyekről, me­lyeket Soph­ában Coburg Ferdinánd herczeg szüle­tésnapja alkalmából rendeztek. Tudósí­tásunk kiegé­szítéséül fölemlítjük, hogy a fejedelmi palotában, a fogadtatás alkalmával a hadügyminiszter a hadsereg nevében üdvözölte a fejedelmet s beszédében megemlékezett a legutóbbi összeesküvésről is, arra kérve a fejedelmet, hogy e sajnálatraméltó esemény­ben csak egy elkábultnak oly, tettét lássa, a mit az egész hadsereg kárhoztat. Őszinte szívből biztosít­hatja a fejedelmet, hogy a fejedelem mindenkor, de legfőkép viharok idején bizton számíthat hadseregére! A fejedelem válaszában hangsúlyozta­ abbeli szilárd meggyőződését, hogy a hadseregnek semmi köze sincs az egyedül­álló vétkes szándékhoz és továbbra is bízik tisztjeiben. A kabinet Stambulov vezetése alatt tisztelgett a fejedelemnél s a miniszte­elnök beszédet intézett hozzá. Külön tisztelegtek még a clprus, a hi­vatalnokok és a tisztek Marinov térparancsnok veze­tése alatt. A fejedelem többeket rendjellel tüntetett ki. Megemlítjük itt, hogy Ferdinánd fejedelem szüle­tésnapja alkalmából kétezernél több üdvözlő távira­tot kapott az ország minden részéből. — Andrássy Gyula gróf emlékezete. Az első magyar általános biztositó társaság mai választmányi ülésén kegyeletes szavakban emlé­kezett meg Andrássy Gyula gr. elhunytáról, melylyel pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Andrássy egy­aránt rendkívüli volt, mint statusférfiu, mint hazafi és mint ember. Társaságunk — úgymond — benne hatal­mas támaszt és pártfogót vesztett. Három évtizeden át volt a választmány tagja s ez egylet iránt mindig a legnagyobb rokonszenvet és ragaszkodást tanúsította. Kijelenti, hogy az igazgatóság az elhunyt ravatalára díszes koszorút tett le és a temetésen testületileg vett részt; egyúttal indítványozza, hogy a választmány gr. Andrássy halála fölötti fájdalmát jegyzőkönyvében örökítse meg, hogy az özvegyhez részvétiratot intéz­zen, hogy a megboldogult arczképét festesse le, hogy egyik fiát választmányunkba válas­sza be, hogy a mai jegyzőkönyv erre vonatkozó része a legközelebbi ren­des közgyűlésnek tudomására hozassák. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták. — Nagyszeben város ma tartott közgyűlésén a polgármester kegyeleteben emlékezett meg Andrássy Gyuláról. A közgyűlés tagjai helyeikről felálltak s igy adtak kifejezést rész­vétüknek. — A hadsereg köréből. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket közli: Áthelyeztettek: Lukics P. ezredes a 43. gyalogezred­hez és Orsini-Rosenberg B. gr. ezredes all. hadtest vezérkari főnöke — hasonló minőségben a 3. had­testhez a Lipótrend lovagkeresztjének adományozása mellett. A 12. hadtest vezérkari főnökévé Fischer Colbrie L. alezredes neveztetett ki. Wiktorin M. ez­redes az 56. gyalogezredhez és Vivenot E. ezredes a 98. gyalogezredhez helyeztetett át. Cervinka N. őr­nagy az első vadászzászlóalj parancsnokává nevezte­tett ki. Wohlstein Gy. ezredes a legmagasabb meg­elégedés nyilvánítása mellett nyugalmaztatott s he­lyébe Gargar E. őrnagy a 15. vadászzászlóalj pa­rancsnokává neveztetett ki. Illyés M. ezredes, a 13. huszárezred parancsnoka a katonai érdemkereszt ado­mányozása mellett nyugalmaztatott. — Egy angol írónő Jókairól. A »Glasgow Weekly Herald« legutóbbi számában Bruch A. Er­zsébettől »Jókai Mórról, a magyar regényíróról és újságíróról« czim alatt értekezés jelent meg. A szerző, ki még Trefort Ágost miniszter életében volt Buda­pesten és tőle kapott ajánlást Jókaihoz, nagy elra­gadtatással ecseteli azt a mély és rokonszenves be­nyomást, melyet Jókai tett reá. Egészen boldog volt, midőn Jókai lelkesült nyilatkozatait hallotta az angol költőkről és különösen Dickensről, Thackerayről és Walter Scottról. Részletesen elbeszéli Jókai pálya­futását, behatóan leírja Jókai lakását — ki akkor még a Sándor­ utczában lakott — és nem győzi eléggé kiemelni Jókai rengeteg műveit és Rudolf trónörö­kösre vonatkozó emléktárgyait, melyek egész szobáját betöltik. Távozásakor Jókai Mór a következő monda­tot írta be a hölgy naplójába : »A költészet az igazi világnyelv.« — Hugo Viktor unokája, Hugo György, mint lapunkban már jeleztük a feltűnést és visszatetszést keltett esetet, kegyetlen uzsorások kezébe került, a­kik aztán rutul visszaéltek a gyerekember tapaszta­latlanságával. Hugo Györgynek pénzre volt szüksége s egy Dubois nevű asszonyhoz fordult, a­ki bár mar­­quisnőnek adja ki magát, foglalkozik kölcsönszerzés­­sel is. Dubois asszony Aubionhoz utasította a fiatal embert. Hanem Aubion practicus ember, a­kinek meg nincs bizalma kiskorúakhoz, a­minő Hugo György is volt. Az utóbbinak ugyanis a kölcsönkunyerálás ide­jében még négy hónapja hiányzott a nagykorúsághoz. Mindamellett Aubion hajlandónak nyilatkozott a kölcsönadásra, de csak oly váltóra, melyre az idő nincs kiírva. Aláíratott tehát Hugo Györg­gyel öt váltót, összesen 240,000 franc értékben, pénzt azonban csak 80,000 francot adott, a többit pedig koczkakö­­vekben bocsátotta rendelkezésére. A fiatal embert a múlt év aug. 21-én nagykorusitották s Rubin a vál­tókra ezt a keltet irta, aztán egy harmadik ember által bepöröltette Hugó Györgyöt. A törvényszék az utóbbi ellen elrendelte a végrehajtást s a nagy költő unokája megérte azt, hogy még ruháit is lefoglalták. A védő azonban erélyesen lépett föl az uzsorásokkal szemben s panaszt emelt ellenük, azért, hogy vissza­éltek egy fiatal ember tapasztalatlanságával. A véde­lem különösen arra fektet súlyt, hogy Hugo György még mint kiskorú írta alá a váltókat. A vizsgálat, mint már említettük, folyamatban van. — A műkedvelők photographia-kiállítása. A Kárpátegyesület tudvalevőleg műkedvelő-fényképki­­állítást rendez. A kiállítás bíráló bizottsága nevében Eötvös Loránd b., a Kárpátegylet elnöke, küldöttséget vezetett Teleki Géza gr. belügyminiszterhez s föl­kérte, hogy vállalja el a jury elnökségét és támogassa a kiállítás ügyét. A miniszter szívesen fogadta a kül­döttséget, megköszönte az iránta tanúsított bizalmat, a fölajánlott elnöki tisztet elfogadta és megígérte, hogy a kiállítást tőle telhetőleg támogatni fogja. — A katona-orvosnövendékek bevonulása. Az uj védtörvény értelmében a katonanövendékek fél évi tényleges szolgálatra kötelesek bevonulni a sorkato­nasághoz. Az idén ápr. 1-jén történik a bevonulás.

Next