Nemzet, 1890. április (9. évfolyam, 2727-2755. szám)

1890-04-01 / 2727. szám

­tetőivel értekezzék. A tanácskozások első­sorban a delegatio elé terjesztendő javaslatokra vonatkoznak. Jól értesült oldalról az hallatszik, hogy Szapáry gróf és az osztrák miniszterek között az új szeszadó­­törvény kiegészítése, illetve módosítása is szóba fog kerülni. P­r Budapest, márcz. 31. (A valuta rende­zé­s­e.) A »Bud. Corr.« jelenti: N­i­e­b­a­u­e­r osztály­főnök ma reggel ide érkezett és — mint értesülünk — a mai nap folyamán több órán át tanácskozott Láng államtitkárral és azután W­e­k­e­r­l­e pénzügy­­miniszterrel a valutaszabályozás kérdése tárgyában. A tanácskozások holnap folytattatni fognak. Nyíregyháza, márcz. 31. (A szabolcsm­­e­­gyei szabadelvű párt megalakulása.) [Eredeti távirat.] A Kotajban márczius 5-én kelt felhívással Nyíregyházára mára összehívott köz­gyűlésen Szabolcsvármegye szabadelvű pártja meg­alakult. A közgyűlésen a megye minden kerületét som­misénetes intelligentia képviselte. A társada­­tormet­­ten osztályából megjelent párthívek a nagy értekezleten megtöltötték. A gyűlést az előzetes A pártalíi­elbizásából Gencsy Béla nyitotta meg. indok­­­­olásra vonatkozó elvi indítványt tartalmas fel­lással dr. Vay Tibor terjesztette elő. Halasi .-J8, Ferenczy Emil, dr. Trajtler Soma, Szomjas József, Andrássy Kálmán és dr. Heuman Ignácz fel­szólalásai után a párt nagy lelkesedéssel megalakult. Fráter Sándor indítványára egyhangúlag megválasz­tottak : elnökké: Gencsy Béla, alelnökökké: gr. Vay Tibor és Ferlicska Kálmán, jegyzővé: dr. Vadász Lipót. A szervezeti szabályzat kidolgozására huszon­négy tagú bizottság küldetett ki.­­ Makó, márcz. 3.1. (Csanádmegye köz­gyűlése.) [Az »O. É.« jelentése.] Csanádme­gye törvényhatósági bizottsága a múlt évben, rendes bizottságot küldött ki, hogy a közigazgatás reformját tanulmányozzák és erről jelentést tegyenek. A kikül­dött bizottság a megye mai közgyűlése elé terjesztette javaslatát s a javaslatban azt indítványozza, hogy úgy az országgyűléshez, mint a kormányhoz felirat intéz­­tessék az iránt, hogy a kinevezési rendszer mellőzésé­vel a választási rendszer tartassák fenn. A köz­gyűlés az indítványt elfogadta és elhatározta, hogy az indítványt emlékirat alakjában az összes törvényha­tóságoknak megküldi. A közgyűlés egyszersmind fel­iratban azt kéri, hogy Aradot kir. tábla székhelyévé Táviratok. BéCS, márcz. 31. Ő felsége kinevezte Taaffe gróf miniszterelnököt a Lipót-rend cancellárjává. Kopenhága, márcz. 31. A landsthingben a jobboldal 12 tagja azt javasolta, hogy határozza el a landsthing, hogy a kormány által előterjesztett költségvetéshez és később beterjesztendő hitelkövetelé­sekhez hozzájárul, mivel a folkething hosszadalmas tanácskozásai a landsthingnak lehetetlenné teszik a költségvetés részleteinek megvitatását, azonban a landsthing a szabálytalan költségvetésért minden fe­lelősséget elhárít magáról. London, márcz. 31. A »Times«-nek Zanzi­­bárból tegnapi kelettel azt jelentik, hogy a német főconsul legközelebb nagy fegyveres kísérettel hivata­los látogatást tesz a ritui szultánnál. A biztosok, kiket a zanzibari szultán békéltető missióval küldött a déli kikötő­helyekre, eredmény nélkül tértek vissza. Stuttgart,márcz. 31. (Eredeti távirat.) Megbízható értesülés szerint Bismarck herczeg holnap Stuttgart díszpolgárává lesz. Az itt megjelenő „ Tagblatt­e megjegyzi, hogy tekin­tettel a Bismarck visszalépése által keletke­zett bizonytalan helyzetre, a német szövetségi államok államférfiainak értekezlete el­maradhatatlan szükséggé vált. öreg királynét záratta egy palota magányába, hová a király nejének sem szabad lépnie, hanem a királyné szeretett fivérét, Albert herczeget is, mert az alkot­mányra vágyó néppel tart, száműzte az országból. A herczeg a magányos palotában lappang s csak néha titkon találkozik a királynéval, hogy mikor, azt le­vélben írják meg egymásnak s a leveleket mindig Philibert viszi és hozza a kalapjában, a nélkül, hogy tudná. Nem veszi észre, hogy saját neje vagy lánya csempészik a kalapba a levelet s veszik ki abból a választ. Philibert csak magasba szálló ihletével gon­dol s gyönyörködve hallgatja vidám lány­át, midőn azt mondja, hogy ő is röpülni szokott, »a sassal száll a felsőbb régiók fényes körén«, s büszkén sóhajt föl: »Látszik, hogy a leányom. Miért nem született fiú­nak.« Jön egy fiatal gróf, Cantarini, ki egyszerűen megkéri a lánya kezét, mert Carina szép kedves és gazdag. Az apa mm ad kosarat, de megkívánja, hogy ne csak lányát szeresse, hanem őt is. Vagyis legyen segéde, eszköze, bámulja őt mint államférfiút s igye­kezzék történetivé tenni nevét! De hogyan ? Segítsen megmenteni neki a trónt és hazát, fölfedezni valami sötét, ármányos összeesküvést, mert van az most mindenütt. A­mint hogy van is összeesküvés — tehát ez sem egészen hóbortos képzelgés, — de nem ott van, ahol Philibert keresi. Sőt Cantarini grófnál is hiába keresi a szálak nyomát, mert ez a fiatal úr testőrökkel, víg ficzkókkal csak kalandokról, tréfák­ról, szerelmi csínyekről beszél, s hallott most is egy vén bolondról, ki kalapja bérlésében tudtán kívül hor­doz szerelmes leveleket. Philiber­t mindjárt a maga kalapjára gondol, megtapogatja annak bélését s meg­lepetve vesz észre abban valami levelet. Lerázza a grófot a nyakáról, s megnézi mi van a levélben: »Ma lehet! A jelszó: három galamb!« Mi ez? Sze­relmi üzenet vagy összeesküvés ? Inkább ez utóbbit hiszi, mert arra vágy. Most már történeti névvé le­het. Viszi a levelet, hogy megtudja a választ. A­míg távol jár, megtudjuk, hogy a király nem tud megbocsátani száműzött sógorának, hiába kéri szivszorongva a királyné, ki most már titkon sem merne vele találkozni, ha a Philibert neje nem biz­tatná. Látunk továbbá egy különös, de kedves jelene­tet, amint Carina, kit nem csak Cantarini gróf kért meg, hanem a cancellár is meg fog kérni, találkozik azzal, a­kit fiatal szívvel szeret: Emanuellel, távoli rokonukkal, ki messze fekvő szigetükről hozott jó híreket és virágbokrétát; félénk e szép leánynyal szem­ben ; kardforgatáshoz nem tud, ■ - Carina ad neki vi­­vóleczkét, de nem boldogul vele, ellöki mind a két kardot, s rá kiált: gyáva! De a megbántott ifjú tilta­kozik : ő nem gyáva! A bátorságnak egyéb faja is van, mint az, mely ütni, vágni, ölni tud. Uj eszmék szültek új eszményeket. A szellem széttöré bilincseit s a nyers erővel, régi zsarnokával, merészen szembe szállott; kardja ellen betűt állít, ágyúi ellen szabad szóval küzd. Ő is azok közül való, kik így küzdenek. Vitézi tornán nem nyer díjat, de meghal azért, a­kit szeret. S nem gyáva! Carina meglepetve hallgatja. Ez ifjú arcra lángol, szeme villog, szavában indulat ég. Lát­szik, hogy hatalmat vett a leány szivén. Philibert je visza az olvasott és vissza tett válaszszal melyről nem tudja, hogy kinek szól. Lá­nyára nem gyanakszik, de mikor ez titkon kiveszi a levelet, megdöbbenve rohan rá, kérdve tőle, hogy kinek szól a válasz Hiába vallatja: Carina nem árulja el. Csak annyit mond, hogy nem szerelmi csel­­szövény. Akkor hát összeesküvés! Megijed, hogy lánya is bűnös, neje is bűnös, de, hogy Carina el ne áruljon semmit, hivat egy udvari papot, kinek a leg­közelebbi püspökséget ígéri, ha szót fogad s lányát elviszi az Orsolya szüzek közeli kolostorába. Hiába mondja neki Carina: »Papám, bakot fogsz lőni,« ő rohan a nagyratermettség ösvényén. Az van írva a válaszban: »tiz órakor a rendes helyen!« Majd meglátja, mi lesz akkor ? Addig pedig lesi, hogy ki nyúl a kalapjához a válaszért. Cantarini gróf nem nyúl. De a saját neje, Leona elviszi a kalapot. Utána akar rohanni, de nem lehet, mert a királyné épp indul a kápolnába s a Philibert karját kéri. Most már nem tudja, hogy mi történhetett körülte, egy pillanatban a saját neje szerelmi cselszövényére gondol s a má­sikban magán kívül gorombáskodik: »Sokkal vénebb s rátabb!« A második felvonásban, mely a Philibert lak­osztályában játszik, Santa Rosa gróf, az alkotmá­nyos törekvés egyik főembere tűnik föl, a­mint Ema­nuellel beszél a kitörendő mozgalomról. Philibert er­ről nem is álmodik, őt csak a kalapjának titka bántja. Nem tudja, hogy váljon neje az ő becsülete vagy hazája ellen esküdt össze? Nem figyel az Emánuel gazdasági jelentéseire sem s elkergeti Leonát, a­ki csak kineveti kései féltékenységéért s magára hagyja. Philibert ekkor attól ijedez, hogy a nagyság útján összeütközhetik családi legszentebb érzelmeivel, mert ha lánya is összeesküvő, hogy legyen ő annak Bru­­tusa, holott Brutus sem lett volna Brutus, ha fia helyett ilyen szép kis leánya van. Ekkor jön a cancel­lár, hogy röviden categórikusan megkérje Carina kezét. Az apa oda ígéri neki, mert ha a cancellár lesz a veje, bátran fölfedezheti az összeesküvést, lányának nem lesz baja. El is mondja neki mindjárt, hogy összeesküvés nyomán van. A cancellár kap rajta s mohón kérdi: hol van, rég tartozik a királynak egy összeesküvéssel, ez épp jókor jön ! De Philibert maga akar ám a felfedező lenni, nehogy más kaparja el a történeti nevet. Azt mondja, hogy még csak nyomon van s fegyveres őrséget kér rendelkezésre, mit a cancellár meg is igér, csak aztán összeesküvésre ta­láljon, ne a maga szarvaira. Philibert kifakad, mit emlegeti azokat a szarvakat! A cancellár távozik s Cantarini jő, keresve a menyasszonyát, midőn künn a bástyán megrendül az Emánuel szerelmi dala. Phili­bert abban is politikát keres, de utoljára megnyug­szik, hogy drága leányról s nem drága asszonyról van benne szó. Inkább összeesküvéssel kecsegteti magát s felölti az inasa bérruháját, hogy gyanutlanabbul les­­kelődhessék, mert közéig a tiz óra. Leona halkan lő a terembe s lecsavarja a lámpát. Titkos készülődés. Egy földig érő nagy kép sarkán megfordul s megjelen a királyné, feketébe burkoltan s Philibert csak akkor veszi ijedten észre, midőn benn van. Keresztet vet magára, de a neje, mint együgyü inast, kitolja a szo­bából. Jön az ajtón Albert herczeg is, szeméig felhú­zott köpenyben. A főösszeesküvő — reménykedik Philibert. Hárman vannak s szerelmi találkozáshoz nem hívnak tanút, — istennek hála összeesküvés ! S mig a testvérek édes szeretetben beszélnek, Philibert őrökért fut. Míg oda jár, a kolostor kertfalán átugrott Carina fut be, hogy meneküljenek, mert baj lesz. A királyné épp eltűnik a képajtón, midőn Philibert őrökkel döngeti az ajtót, melyet épp akkor törnek be, midőn Carina a maga szobájába suhan Albert herczeggel, hogy ezt megmentse. Leona a férje elé áll: »Megőrültél, hogy fegyveres erővel törsz önnön hajlékodba!« De ez se lát, se hall, annak az össze­esküvők kellenek, — látta ruhájukat, lábukat ! Leona megsúgja neki, hogy a királyné volt itt s nem összeesküvők. Philibert elszomorodik, hogy vége a történeti névnek! De uj gondolata tá­mad. Védni fogja a királynét, kinek szerelmi kalandja van, tehát hálás lesz érte s előtte meg­nyílik a hatalom, a nagyság útja. Küldi el Can­­tarinit s az őröket s midőn a cancellár jő, őreivel hogy tőle az ígért összeesküvőket követelje, Philibert sehogysem szolgálhat velük s karddal áll a leánya ajtaja elé, nehogy a cancellár bemehessen. Kiabálja, — remélve, hogy a királyné meghallja és hálás lesz értte, — oda nem juthat be senki, csak az ő holttestén keresztül! E lárma közt Carina lép ki. Philibert megdöbbenve csodálkozik, a cancellár pedig szidja, hogy a saját nejét gyanusstá, őt meg bolonddá tette. Ekkor jön Emánuel, hozva az ifjút, Albert herczeget, ki a Carina szobájából leugrott, s ő men­ten elcsipte. Uj zavar. A cancellár is, Cantarini gróf is mindjárt lemondanak menyasszonyukról, a­kiért az imént még versengtek. Albert, hogy a leány hírét megmentse, meg akarja nevezni magát, de Carina nem engedi. Az — úgymond — a­ki őt szívből szereti becsüli, az nem gyanúsítja semmi látszatért, az hisz, bízik benne. »Hiszek, bízom benned!« — feleli Emánuel elragadtatva. Philibert rá­formed: »Ki törődik a te hiteddel, te koldus rokon!« Philibert reszket a dühtől s fenyegtődzik , más ugyan nem fél tőle, de Albertet, a rejtélyes lovagot, bör­tönbe kisérteti. A harmadik felvonás színhelye, mint az elsőé, ismét a palota egy nagyobb terme. Ott találkozik Ca­rina aggódva Emánuellel, ki fogadja, hogy ha bajba ejti a herczeget, meg is fogja menteni, aztán csókot váltva, (mert nem gyáva már Emánuel), kéri Cari­­nát, hogy mondjon el a kápolnába menő királynak mindent, a­mire ő betanítá. A lány bátran vállalko­­zik rá, a­midőn a közelgő király ingerülten szidja cancellárja ügyetlenségét, hogy összeesküvést keresve, turbékoló szerelmes párt vertek föl, pedig az igazi összeesküvés épp akkor törhet ki hátuk mögött. Carina elbeszéli a királynak, hogy a cancellár mindig csak ámítja őt, beszélve a nép békéjéről, elégültségéről, pedig a nép akkor fogja csak imádni királyát, ha cancellárját elkergeti, Albert herczeget visszahívja s alkotmányt ad. A király kérdi: »Gyermek! tudod te, mi az alkotmány ?« »Nem tudom felség, de valami nagyon jó lehet, mert mindenki óhajtja s a cancellár ellene van!« A királynénak ezalatt Philibert pana­szolja el, hogy mily családi szégyen érte: lánya szo­bájából egy idegen lovag ugrott ki, a kit ő börtönbe csukatott. A királyné kéri: bocsássa szabadon s szá­mítson kegyére, megad neki mindent, mit egy királyné adhat! A királyné megmondja neki azt is, hogy az az ifjú az ő testvére, Albert herczeg. Philibert majd elszédül meglepetésében s elárulja, a mivel a király­nét megsérti, hogy ő más valakit gondolt. A királyné bántódva távozik, de meghagyja neki a jóvátevés re­ményét. A »nagyratermett« férfi pedig uj tervet és álmot sző, hisz most kezében az emelkedés eszköze; hivatja az udvari papot, oda ígéri neki a legelső püs­pökséget, ha teljesiti kivonatát, vigye lányát magá­val s eskesse meg azonnal a kápolnában a börtönbe vetett ifjúval. A pap vállalkozik s Phil­bert megnyug­tatja magát, hogy mint megsértett apa jogosan cse­lekszik, lánya becsületét állítva helyre, aztán édeseg az örömben, hogy meglesz a történeti név, lánya herczegné, esetleg királyné s ő az ország ura — ugrándozik örömében. Künn az utczán pedig kitör a népmozgalom, ágyú szól, harcz folyik, a palotaőrség egy része átment a néphez s a fölkelők tódulnak a palota felé. Phili­bert e közben a kápolna csöngetésére vár, s midőn hallja a csöngetést, bevallja a királynénak, hogy lá­nyát összeesketteté az idegen lovaggal. A cancellár őrültnek nevezi. De csakugyan jó az új pár, csakhogy Carinát Emánuel vezeti. Ő ült a herczeg helyére a börtönbe, s őt esketi meg a pap, a­hogy az apa kí­vánta. Philibert dühös, de nem segíthet a dolgon. Egyéb baj is van. A fölkelők betörtek a palotába, s a király kéri kardját, hogy királyként haljon meg. Az elszántság comicuma ez, mert nem fog itt vér folyni. A fölkelők a királyt éltetik, s Albert herczeg hódola­tot nyilvánít. A király meg van hatva. Elkergeti cancellárját, a­ki félrevezette, s kinevezi utódjának — természetesen nem a »nagyra termett«-et, hanem Santa Rosa grófot, míg Albert herczeget maga mellé emeli, s alkotmányt ad. Van nagy öröm, Te Deum. Philibert busul, hogy be nement a történeti név. De kissé még reménykedMost , a királyné lesz az uralkodó, az ő felesége peavndeolható a király­nénál. Ennek kedvét kell hátisnie. Oda siet a ne­jéhez s karját nyújtja: »Imádott nőm! végy lódnak engem !« Ezzel végződik a vigját melynek, comb­aihőse nemcsak botorán táplált és eliltan f­ajszolt törek­véseivel vall nevetséges kudac, hane­m mulatságos nemezisévé válik az is, hogy ára a saját neje véd­­szárnyai alá menekül, a­kit­­ elejétől fogva min­dig fenhéjázólag nézett le. Igen ki­­van kerekítve ekképp a főszemély comicuma mint az az egész bonyo­­dalom, mely folyvást egy nrc halad. Mindig Phi­libert a központ, s annak óságából ered meg, bonyolódik és oldódik megcselek-vény, minden félrecsapongás nélkül. Iga­gy a főszemély, a helyzetek, fordulatok, sőt a is a bo­hózatba oly­kor a burleszkbe csapnak, s hra lehetővé tette hogy az ábrázoló művész Plitet megóvja a bár­­gyuság, félkegyelműség szint a car­ricatura túl­zásaitól. Nem valami képzeóbort vezeti őt, mert a kormányzásról könyvet irrthatja ,magát olyan­nak, mint a cancellár. A trödött örvérzet és hiű­­ség az, mely bajokba, baklöve sodor­ja. Az össze­esküvés sem alaptalan képzi, Inert Létezik, csak­hogy nem ott, a­hol az ő reze látja. Szerkezeti­leg a mű épp úgy, mint gyönetezés tekintetében technikai virtuositással bir, van az idő, hely és cselekvény egységére. A szűcsen összetartvák s a comicai furcsaságok közt, rokonszenves ele­mek is szerepelnek, a­ki testvéri szeretete Carina élénk és tiszta szere Emanuel ifjúi lel­kesedése. Egyes alakok rajtelékesnek­ tekinté a szerző, így a beteges, gidó király laposan, a cancellár minden külső ménélkül maradt. De a helyzetek bővelkednek éyben, a dialógok pedig elmésségben. A ny néhol — az udvari hang szempontjából — kis lesz a simítás, de természetesen nem a zavaiodulatok mozzana­taiban, hol az író csak a y test keresheti s tán maguk udvariak sem a társalgóból válogat­ják k. kor a kifejező A játék nem áll és tartalom magas polezán, de okvetlen bi^i, formai becscsel eleven színi hatással és ntékkel; ennélfogva a' bíráló bizottság négy taffynek ellenében, ki a pályadij kiadása ellen n­tt — azt javasolja, hogy a IV. sz., »A nagyít« czimű vígjáték a tavalyi Karátsonyi-féle jutalomdíj kitünte­tésében részesüljön. Berlin, márcz. 31. A német birodalmi g­y­ű- r­é­s aligha fog április 20-ka előtt összeülni, mivel az új katonai törvényjavaslatok még nem készültek el. Feszült érdeklődéssel várják a trónbeszédet, a­mely­ből nagyjelentőségű felvilágosításokat remélnek. (F­tt.) Páris, márcz. 31. Az itteni brazíliai követség Rio de Janeiróból tegnapi kelettel hivatalos táviratot kapott, mely megczáfolja mindazokat a hí­reket, melyek arról szólnak, hogy a rio de janeiroi helyőrség megtagadta az engedelmességet, hogy a lakos­ság közt elégedetlenség volna észlelhető s hogy a kor­mány ellen összeesküvést szőttek volna A távirat kijelenti, hogy mindenütt teljes rend uralkodik s a katonaság hiven szolgálja a kormányt, melyet a la­kosság is támogat. Belgrád, márcz. 31. Az ú­j miniszterek ma tették le az esküt a régensség tagjainak kezébe. Sophia, márcz. 31. (E r­e d­e t i t­á v i­r­a t.) A­z N. Fr. Presse jelentése: Belgrádból ideérkezett jelentések szerint az ottani bolgár ügynökség hivatalos helyisége előtt tüntetések történtek volna. E hírek itt annál kevésbbé okoztak feltűnést, mert igen jól tudják, hogy a belgrádi rendőrség ilynemű tüntetésekkel szemben rendesen mit sem tesz. A bolgár kormány ezúttal is több politikai tapintatot mutatott, a­mennyiben Mincsevicset tizennégy napi szabadságra Bécsbe engedte utazni. Belgrád, márcz. 31. K­a­t­i­c­s, a skupstina alel­­nöke, Pasics politikai magatartása miatt ki akar lépni a radicális pártból s vele együtt több tekinté­lyes radicális képviselő. (Fott.) London, márcz. 31. Az alsóház ülésében Fergusson államtitkár felemlítette az Athénben terjesztett hírt, hogy egy vagy több török hadi­hajót olasz lobogó alatt láttak Kréta felé indulni. London, márcz. 31. A Reute­r-ü­gynökség mai kelettel Caneaból jelenti: Sakir pasa a görögországi török képviselőktől azt a hírt­ kapta, hogy fegyveres expeditió akar Krétába törni. A krétai katonai hatóságok ennek kö­vetkeztében megkettőztették éberségüket. A menekültek fenyegető magatartása valószínű­­leg késleltetni fogja az amnestia-rendelet to­vábbi végrehajtását és a hadbíróságok meg­szüntetését. Konstantinápoly, márcz. 31. (Eredeti táv­irat.) Kréta szigetén április 16—25-ke közt lesz a képviselőválasztás, közvetett választás útján. (P. C) Közgazdasági táviratok. Bécs, márcz. 31. A Länderbank közgyűlése az osztalékot 14 írtban állapította meg. 673,939 frt új számlára vitetik át. Bécs, márcz. 31. A »Wiener Abend­post« megczáfolja azt a hírt, hogy a kereskedelmi minisztérium S­c­u­d­­­e­r báró táborszernagygyal, az osztrák-magyar állam vasúttársaság bécsi igazgatóta­nácsának elnökével a tárgyalásokat megszakította. — A »B.C.« jelentése szerint ama közlemények,mintha az osztrák-magyar államvasut bécsi igazgatótanácsának elnöke visszalépne, minden alapot nélkülöznek. A »Vaterland« ellen sajtópert indítanak. Berlin, márcz. 31. Korai a hír, mintha a c­u­­koranyagokra fennálló adót legközelebb megszüntet­nék. A megszüntetés hí­ szerint a czukorprémium rendszerének megszüntetése érdekében létesítendő nemzetközi egyezménytől és azon kérdést­ől függ, váj­jon a czukoripar a londoni piac­on versenyképes marad-e. Értéktőzsde, Bécs, márcz. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Járadé­kok szilárdak és élénkek, a többi stagnáló. Végre Berlinre minden téren javulás állott be. Berlin, márcz. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Gyengén kezdve, szilárdult az irányzat azon hírre, hogy a bánya­munkások nagyobb része Westphaliában a strike-ok ellen fordul és a munka a legtöbb bányában meg is kezdetett. Bányaértékek magasabbak. Bankok, közgyűlési jelentésekre, szilárdak Orosz é­tékek, az orosz költségvetés kedvező rész­leteire, szilár­dak. Egyptomi járadék gyengült. Pénz bőven. Bécs, márcz. 31. (Magyarertesek zárlata Magyar földtel­ean. kötv. 88 30. Erdélyi földtekek­n. köti —.—. 5 és fé­l száz. magy. földh. int. zálogl. —. —. Érd­lyi vasutrészv. 2°0 50. 187­, m. k. v. áll. első kötv 113 80 Magy. nyer. k. sorsjegy 138.75. Szőlődé­­smaválts. kötv. — 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjeg 106.50. 4 száz. aranyjáradék 101.50. M. orsz. b.-részv. — Magy. vasúti kölcsön 117.—. Magyar hitelb. részvény 848. — Alföldi vasut-részv. 200 50 Magyar észak-kel. vasut-r.189.— 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszav. vasut-r. —. — Magyar lesz. és váltóbank-r. 109 —. Kassa-Oderbergi vasut-1 158 50 5 száz. papir-járadék 98 50 Adria m. tengeri gőzk­r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. — Magyar fegyvergyár r. t. —. —. Bécs, márcz 81. (Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitelrészv. 309 85. Déli vasut-részv. 122 25, 4 százalé­kos aranyjáradék 110.15. Londoni váltóár 119 30 Károly La­jos vasut-részvénytársaság 192 50. 1864. sorsjegy 177.25. 4.­ száz. ezüstjáradék 87.65. 1860. sorsjegy 138.50. Török sorsjegy 33.40. Angol-osztrák bank-részv. 152 10. Osztrák államvasu részv. 218.1. 20 francos arany9.45'/1­4­2. száz. papirjáradék 87 65. Osztrák hitelsorsjegy 186.— Osztrák-magyar bank­i 934.—. Cs. kir. vert arany 5.63. Német bankváltók 58 62. Elbe völgyi vasút 215 50. Dunagőzhajózási r. t. 330. Bécsi bank egyl. 118 50. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat javult. Külföldi értéktőzsdék zárlata márczius 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista­­ 58­,0 forint. — 100 franc vista 47,1­5. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben :K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val elért értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás | Árf. | Paritás Árf. | Paritás | | 4®Vos magyar aranyjárad.. ] 16.10 101 F8E 86.Xm tül 47 n $6.75 101.59 5®/s-oa „ papírjára«!. . . 83 50 8 6K 83 101 **8.)7K| — 4 go/o-oa osztrák „ 4 1 j 8 38 K­­73 % 87.UK..'—.— — S°/o-ob „ „ 87 ilCi.27 K 86.701161.94 Ki — 4*2°/0-o8 K ezüstjárad 4 C 87 37 R 74. 0 67 Sb k| —.— —.— 4°/0-ob „ aranyjárad.. 4.0llv.92 K 04 06 110.87 K —.— Magyar keleti vasúti kötv. .­ K —.— —.— —.— —.— 5%-os keleti vasut els. kötv.­ — — .—K-------—.— —.— — Osztrák hitelrészvény...... 168 Jen 508 87 O #80 75 Srt8 01 U —.— — Osztrák-magyar bank...... —92— 1 936^6 KJ —•— —• — Osztrák-magyar államvasut 93.10 *18 5» U 18^­50 Sr­ 94.41 V 63 75 217.: OM Déli vasút .................... «1 70 19 82 1 '01 26 120.55 1 275. — 121 111 Erzsébet, osztrák ny. vasút. 1 —.— —— —.— —.— — Magyar-gácsországi vasút..íj —65*5 —.— —.— —.— Eibevölgyi vasutrészvény. I 95.1­0 —.— —.— —.— —.— — Károly­ Lajos vasút..........íj 82.10 192 68 U 113 25 192 13 1 —.— —.— Kassa-oderbergi vasút__ 6'' — 1 10 24R —.— —.—­­ —.— —.— Orosz bankjegy...............5 21 6 19* 58 ——.— ——.— Váltó bécsi piaczra........... 170 2 ' 18 65 70 - 18.75 —.— — .— II. kibocs. keleti kölcsön . 68 4" —.— —.— —.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ. ——.— —.— —.— *61.— —.— 8 76-os franczia járadék...... ——.— —.— —.— 88 *5 —.— 4./*°/6-os franczia járadék ..­­ —.— —.— —.— — l01f 07 — Ottomán bank részvény .. —.— —.— —.— —.— 631.81 —.— Franczia törleszthető fárad. —— —.— —.— —.— 1 2 60 —.— 0 ■evn ti kölcsön az. n. —.— —.— —.— —.— —. —.— — Magyar j­ezálog-hitelbank — ——.— —.— —.— — Magyar országos­ bank ... . — .— —.— —.— — .— —.— —.— X Árutőzsde. Bécs, márcz. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, szilárd irányzat mellett, az árak emelkedők. Eladatoott Búza tavaszra 9 01 9 02. máj. —jun. 8.92 — 8 93, őszre 8.-----8 01. — Rozs tavaszra 8 50 - 8 52. máj.—jun. —. — —, őszre —.-----.—. — Zab tavaszra 8.65 — 8 62. máj.—jun. —.----őszre 6.45—6 42. — Tengeri máj.— j­un. 5.22-----5.19. jun.—­ 1. —.-----.— jul.— rúg. —.------.—. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 9.-----9 05, máj.—jun. 8.90 — 8 95, őszre 7.98— 8 03. — Bors tavaszra 8 52 - 8 57, máj.—jun­­.45 - 8.50, őszre 6.79 - 6.84 —Tengeri máj.—jun. 5.18—5.23, jun.—jul. 5.23—5 28, jul.—arg. 5.32—5.37 —Zab tavaszra 8 58 —8.68, máj—jun. 8.45— 8.50, ősz­e 6.43 — 6.48. — Káposztarepcze febr.—márcz. 19-----20.—­ aug.—szept. 12.6­—12.75. — Repczeolaj kész szántásra 45 -----45 50, ápr.— máj. 45------45.50. — Szesz (Contingentálra) 12 62 —12 87, má­­z—máj. 12 87 — 13 12 forinton. Berlin, márcz 31 (T­e­r­m­én­y v­á s á r.) (Zárlat.) Búza ápril—májusra 195 márka 75 fillér (*= 11 frt 49 kr), jun.—júliusra 19­5 márka 25 fillér (*= 11 frt 46 kr). — Bors ápril— májusra 170 márka 75 fillér (— 10 frt 03 kr) , június— júliusra 167 márka 60 fillér (= 9 frt 83 kr). — Zab ápr.—máj.­ra 168 márka 50 fillér (—= 9 frt 59 kr); május— júniusra 162 márka — fillér (— 9 frt 50 kr). — Repczeolaj ápr.—máj.-ra 67 márka­. 50 fillér (= — frt — kr); szept.— októberre 66 márka 80 fillér (­— — frt — kr). — Szesz ápril—májusra 33 márka 80 fillér (== — frt — kr); aug.— szeptemberre 34 márka 90 fill­ér (— — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka (=* 58 frt 70 árral. Páris, márcz 31.(Terményvásá­r.)Buza folyó hóra 24 frk 25 ctme (= 11 frt 49 kr.); áprilisra 24 frk 46 ctme (= 11 frt 56 kr.) ; május—júniusra 24 frk 10 ctme (== 11 frt 42 kr.) ; májustól 4 hóra 24 frank 10 ctme (= 11 frt 42 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó hóra 53 frk 40 ctme (= 15 frt 92 kr.) ; áprilisra 52 frk 80 ctme (= 15 frt 74 kr; május—júniusra 53 frank — ctme (= 15 forint 79 kr.) ; májustól 4 hóra 53 frk 40 ctme (= 15 frt 92 kr.) Repcze­olaj folyó hóra 74 frk — ctme (= 35 frt 08 kr.) ; áprilisra 70 frk — ctme (= 33 frt 28 kr.); májustól 4 hóra 71 frk — ctme (== 38 frt 66 kr.); 4 utó’86 hóra 67 frk 75 ctme (= 32 frt 12 kr.) Szesz folyó hóra 35 frk — ctme (= 18 frt 10 kr); áprilisra 35 frk 50 ctme (= 18 forint 34 kr); májustól 4 hóra 36 frk 25 ctme (— 18 frt 70 kr) ; 4 utolsó hóra 37 frk 25 ctme (= 19 frt 24 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk ■*1 17 frt 40 krral. KÜLföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek ősszel alphí­tása. BKKI.IS. Márczius St. Márczius 9. Búza ápril-májusra ..... ISSrak­ks 15 fillér 196 márka­­• fillér „ jun.—júliusra..............................191 „ gr, „ 194 „ ',5 R07S ápril—májusra..........................,10 „ 71 „ 169 „ 50 „ „ j n.—júliusra...............................167 „ tO „ 1(5 „ 10 „ Zab ápril—májusra..........................168 „ 10 „ 163 50 „ „ május -júniusra . . . . 16S „ — „ 161 „ — „ STETTIN. Búza ápril—májusra..........................191 márka Fo fillér 1S9 márka - Allé­­ a június—júliusra..........................180 „ 50 „ 190 „ 50 „ Rizs ápril—májusra..........................16ft „ — „ 165 „ — „ „ junlus-juliusra......................166 „ — !«5 „ -- „ KOI.»', Búza márcziusra......................................— márka — fillér 80 márka 60 fillér „ májusra..................................... »0 „ 4" „ 80 „ 30 „ Roz* m­árcziusra......................................— „ 16 „ 90 „ májusra . 16 60 „ 16 60 H I K . K. Márczius 81. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A román izgatók vádaskodásai. — Fővárosi ügyek . A köz­egészségi bizottságból. — Sport. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság. Pénzpiacz. A kézműáruüzlet helyzete. Közle­mények. — Időjárási táblázat. — Színházak. — A király ő felsége — mint Bécsből távirják — ma este háromnegyed 9 órakor Payerbachba uta­zott fajdvadászatra , holnap reggel 8 óra 25 percz­­kor tér vissza. — Személyi hírek. König báró, a gyalogság főfelügyelője, Triesztbe érkezett és szemlét tartott a csapatok felett. — Stambulov Sophiába utazott. — Kratzmann Ede üvegfestő, a magyar állam kötelékébe lépett s mint új állampolgár a napokban tette le Kamermayer Károly polgármester kezébe a honpolgári esküt. — O­r­d­ó­d­y Lajost, az országos magyar gazdasági egyesület igazgatóját, a franczia földművelésügyi miniszter a Mérite Agricole tisztjévé nevezte ki. — Caprivi a harcrtéren. Caprivi, az új német cancellár, mint már említettük, az 1880—71-ki né­­met-franczia háborúban, jelentékeny szerepet játszott, mint a tizedik hadtest vezérkari főnöke. Az új biro­dalmi cancellár egyik fegyvertársa hosszabb czikket közöl a »Köln. Ztg.«-ban Caprivi akkori szereplésé­ről. Nagy elragadtatással ecseteli az aránylag fiatal vezérkari főnök mindenre gondoló munkaszeretetét, éles látását, szolgálatban kimért, de társaságban szí­ves modorát. Bár mindenről szeretett érte­sülve lenni, s mert semmi fáradságtól vissza nem riadt, személyes tapasztalata alapján tájékozva is volt mindenr­ől, de a mellett szorosan ragaszkodott Moltke elvéhez, hogy minden csapatparancsnok a reá bízott feladat köré­ben, saját felelősségére, önállóan járjon el. Tisztjei minél inkább megismerték, annál inkább hódolattá változott iránta érzett tiszteletük. — A hadsereg köréből. A hadsereg rendeleti lapjának mai száma ő felségének következő legfelsőbb elhatározásait közli: Hermann O. br. várakozási illetékkel szabadságolt ezredes nyugalmaztatott. A következő vezérkarbeli alezredesek véglegesen a gyalogság létszámállományába vézettek át: Laban R., Perl M. és Jónák A., áthelyeztettek továbbá a következő vezérkarbeli alezredesek : Steinsberg Mór a 12., Danic György az 53. gyalog- és Attems Mór gr. a 12., dragonyos-ezredhez. Siedler N. a 4. hadtest­­tüzérezredhez — ez utóbbi négy alezredes a vezér­kar állományában való meghagyás mellett a csapat­hoz szolgálattételre való beosztás viszonyában. Gróf Rüdt-Weiprecht 12. dragonyos ezredbeli alezredes várakozási illetékkel egy évre szabadságoltatott. — Cuza herczeg halála. Bukarestből je­lentik, hogy a nem­régiben elhunyt Cuza herczeg legidősb fia, Sándor herczeg, életének 28 évében Mad­ridban, hol súlyosan megbetegedett, meghalt. Foga­dott gyermeke volt az 1866-ban trónjától megfosz­tott Cuza Sándor Jován herczegnek, ki őt utódjául jelölte ki a román trónra. — »Elvonulás« a császári pár előtt. Berlinben a legutolsó defilir-courról, melyen különben a hölgyek sorát Széchenyi Imre gróf neje kezdte meg, többek között a következőket írják: Hogy elszegényedett német főnemesek keresz­tény, vagy zsidó polgárleány­o­kkal kötött házasság útján ismét felszínre kerüljenek, az nem ritka dolog. A királyi palota lovagtermében a császár és császárné előtti legutóbbi »elvonuló estélyen« a »Kreutzzig.« jelentése szerint csupán főrangú hölgyek voltak jelen,­­ 26 kisasszony (ezek közt 11 grófnő) és 25 férjes asszony (ezek közül egy herczegnő, tíz grófnő és há­rom bárónő). A legutóbbi 25 közül nyolcz (köztük négy grófnő, egy bárónő) polgári származású volt.­­ Az ünnepelt Bismarck. Holnap, április­­­én lesz Bismarck herczeg születésnapja, a­melyet a né­met nemzet ezúttal kiváló módon fog megünnepelni. Több város díszpolgárrá fogja megválasztani a nagy államférfiut. Tegnap Berlinben is igen látogatott érte­kezlet gyűlt egybe, a felett tanácskozandó, hogy mi­képpen fejezzék ki hálájukat a herczeg iránt. Javas­latba hozták, hogy feliratot adjanak át neki, továbbá, hogy Bismarck emléket állítsanak föl Berlinben, te­gyenek jótékony alapítványokat stb. A volt cancel­­lártól, mint már említettük, a berliniek imposai­s módon vettek búcsút. Útközben hasonló üdvözlésben részesült, nevezetesen Spar­dauban, a­hol a rajongó szeretet megkapó nyilvánulása könnyekre indította az ősz államférfiat. Mint a »N. Fr. Presse« uttán la­punknak Friedrichsruhéból távírják, Bismarck her­czeg, midőn tegnapelőtt az ottani pályaudvaron a fel­állított díszszázadot megpillantotta, igy szólt: lep az a megtiszteltetés, a melyben a császár részesít, hisz én már csak szolgálaton kívül álló miniszter va­gyok!« — Majd mosolyogva megjegyzé: »Ez bizo­nyára a tábornagyot illeti.« Ma este, — mint hasonló­kép Friedrichsruhéból távirják — odaérkeztek Bis­­marck Herbert gróf, Rantzau gróf és neje, Bismarck herczeg idősebb testvére, Bismarck tartományi taná­csos, fiával. Folyton érkeznek idegenek Friedrichs­­ruhébe, számuk már is meghaladja az 5000-et. — Végül fölemlítjük, hogy állítólag nemzetközi nyilat­kozat készül Bismarck tiszteletére. — A honvédség köréből. A közös hadseregből a honvédgyalogság tettleges állományába — a »B. C.« értesülése szerint — áthelyeztettek: Flesch Ágost 1. oszt. vezérkari százados, Bsnntay Imre 2. oszt. szá­zados a 96. ezredben, Wagner Albert főhadnagy a 26. gyalogezredben, Kubiny Pál főhadnagy a 46. gy. ezredben, Brubecz Gyula figy a 85. gy. ezredben, to­vábbá a hon­védi­ovasság tetleges állományába Vla­­dár Imre frgy a 12. huszáezredben és Kralovánszky Gyula frgy a 16. huszárezrdben. — A regényolvasás irtása. Rendkívül érdekes eset történt Párisban, erős bizonyságul arra, hogy a regényolvasás sokszor értén megrontó befolyást gyakorol. Néhány nappal e előtt egy párisi éksze­rész-munkás jelentkezett a rendőrségnél felesége s egyik szomszédja kíséretébe. Arra kérte a rendőr­tisztet, hogy legyen iránta kisörületes és helyeztesse el őt valamelyik őrültek házba, különben érzi, hogy szabadságával kárt fog teni valakinek az életében Legjobban félti két gy­erméét, mert valahányszor átja, minden akarata ellenér, ösztönszerűleg fegy­vert keres, hogy megölje őket.És ez az állapot azóta vett erőt rajta, mióta elolvad Zola legújabb mán­­káját, »La hete humaine«-t. Il ahogy magára ismert Jacques Lantier személyében amereu, szakadatlanul arra gondol, hogy gyermekei megölje. Felesége és szomszédja mindenben meger­tett­­ék azt, a­mit mon­dott. Panaszkodtak, hogy sodr­óéjszakákon át kel­­ett rá vigyázniuk, nehogy gye­rmekeire rohan­jon. A szerencsétlen munkás­nól kijelentette, hogy azt hiszi, ez az utolsó okos jog, a­mit életében tesz, hogy a rendőrségnél jelereziloe. A rendőrtiszt azonnal gondoskodott elhelyeséről. A tébolydában :felesége meglátogatta s rémül el l­­átta, hogy férje mint sorvad napról-napra. M meg erősebb benne a vágy, mint volt az előtt, hog­yer­­mekeit megölje . Felolvasó estély volt a nap­­ a kőbányai ca-­­iuóban. Ábrányi Emil Kothnel tett­átogatá­sát adta elő, utána Márkuszsef olvasott fel eg novellát. A felolvasókat élénk megéeljenezték. Zajo tapsokra ragadta azonban a ÜnségEjet Fáy Szeren, szavalata, a ki mint vendég zajotet fel egy hatá­sos költeményt. A felolvasást oma követte. — Gyermekünnepély. Kés g­yermekünnepet rendezett tegnap délután Esz­t-Sarolta fővárosi

Next