Nemzet, 1890. július (9. évfolyam, 2816-2846. szám)

1890-07-01 / 2816. szám

IKTStX­^F’OXjID­A legutóbbi bolgár jegyzék. A »N. Fr. Presse« Konstantinápolyból meg­kapta a bolgár kormánynak a portához intézett leg­utóbbi jegyzékét, a mely egész terjedelmében igy hangzik: Sophia, 1890. jun. 4. (16.) Ügynök ur! Öt év óta törekszik Bul­gária a szerződések által előirt határok között ele­get tenni nemzetközi kötelezettségeinek, valamint a souzerain udvar iránti kötelességeinek és ezen idő alatt bizonyságot tett szilárd és változhatatlan el­­tökéléséről, hogy megvédi függetlenségét és megőrzi a rendet és nyugalmat az országban. Azért vélhette, hogy lételéért és a békéért vívott küzdelmében annál is inkább számíthat a magas porta erköl­csi és anyagi támogatására, minthogy Bulgária­z ottomán birodalom biztonságára ézve éppenséggel nincs jelentőség nélkül, mégis mindazon áldozatok után, a­melyeket mű­vett, hogy kiegyeztesse saját érdekeit a biroda­­talános érdekeivel, ama buzgó fáradozások után,­­ez arra fordított, hogy a souzerain udvar­­át és jóindulatú támogatását megnyerje, a ’’b sajnálatára kénytelen constatálni, hogy a a,nagyon is áll távol attól, hogy eleget tenne fűzött reményeknek és várakozásoknak, magát a szuzerainitás kötelességei alól és kormány mindazon esetekben, a­hol a hit­­ának szüksége lett volna segítségére, meg­­nan­­ és a fejedelmi kormány feladatát még sú­lyosabbá tette. Rövid előadása a tényeknek világossá fogja tenni, azt az acitot, a­melyet kellett volna végrehaj­tani szemben azzal a politikai válsággal, a­melyben az ország van, úgy a magas portának, mint a feje­delmi kormánynak és pedig kölcsönös jogaik és kö­telességeik érvényesítése alapján. A berlini szerződésnek 3. czikkében biztosított joga alapján a fejedelemség választott magának feje­delmet s midőn a fejedelmet szabadon választotta meg, biztosítékot nyújtott arról, hogy el­­ét akarja venni minden olyan politikai combination­t, a mely függetlenségét koczkáztathatná és a bo­g ne­vép érde­keit csorbíthatná. Azon idő óta, számít’70’ 80 luzerani udvar tá­­mogatására, az volt meggyőződése, hogy a magas por­ta a nemzet szabad akaratából keletkezett kormányt el fogja ismerni és kész lesz a nagyha­­talmakn­ál közbenjárni, hogy megnyerje hozzájárniatjukat az elismertetés ad­usá­­hoz. A m­­agas porta azonban a­helyett, hogy ez értelembe­­n lépéseket tett volna, az ország óhajá­val ellenk­ező értelemben járt el, midőn 1888. márcz. 5-éi­g a bolgár kormányhoz oly nyilatko­zatot juttatt itt, a­mely alkalmas volt megrendíteni azt az állás­­t, a­melyet a fejedelemség annyi áldozat és fáradozá­s árán ki tudott vívni. Ami azt a viszonyt illeti, a­mely az államok között, ért­­ékeiket képező ügyekben fennáll, az a fe­lette jelle­mző tény volt észlelhető, hogy míg a feje­delmi ko­­rmányt a magas porta elismertnek tekin­tette, a­­­mikor az a császári kincstárba lefizette a hű­béridőt, avagy a souzerain udvar iránti másnemű kötelezettségét teljesítette, addig teljesen ignorálta, valahányszor jogait vette igénybe. S a császári kor­mány tényleg a mai napig nem lépett közvetlen érint­kezésbe a bolgár kormánynyal, míg más hatalmak, a­melyek nem állanak vele oly kötelékben, a­minő a bolgár kormány és a császári birodalom között fenn­áll, mégis közvetlenebb és bensőbb érintkezésben ál­lanak vele. A souzerain udvarnak e tekintetben elfoglalt magatartása az általános felfogás megzavarodását és a bolgár ügyek nyugtalanítását eredményezte. A jövő bizonytalansága alatt szenvedett a kereskedelem, az ipar, e­miatt végzetes fennakadást szenvedett az or­szág fejlődése és nőtt az elégületlenség. Bulgária ellenségeinek zsoldjában álló politikai izgatók felhasználták ezen körülményeket, kizsák­mányolták azt a helyzetet, a­melyben a fejedelmi kor­mány nemzetközi viszonyait illetőleg van s ha nem is tudtak felkelést szítani a lakosság körében, mint­hogy az bízik a saját elhatározása alapján létrejött nemzeti kormányban, de annyit mégis elértek, hogy csalóka ígéretek által gyenge szellemeket elcsábítva, azokat oly összeesküvések és kalandos vállalatokra vet­ték rá, a­melyek — sikerülés esetén — Bulgária vesztét eredményezték volna. Ha a magas porta elismerte volna Bulgária fe­jedelmét és a fejedelmi kormánynyal közvetlen és benső viszonyt ápolt volna, akkor nem kellene ilyen állapot létezését­ constatálni és e helyett az országot a jövőbe vetett bizalommal a békés fejlődés ösvényén látnák haladni. A­míg a magas porta mind a mai napig tartóz­kodott a souzerain hatalomtól joggal elvárt cseleke­dettől, még egy másnemű, de a fentebbieknél nem ke­­vésbbé nyomatékos bajba is keverte a bolgár kor­mányt. Azokról a bolgárokról van szó, a­kik a szultán császári felségének uralma alatt álló tartomá­nyokban laknak, s a­kiknek szomorú helyzete oly nagy mérvben hat vissza a fejedelemségre, hogy elte­kintve az ellenzéki pártok, valamint az idegen izgatók heves kriticájától, a lakosság körében is fe­lette erős mozgalom keletkezik, a­mely kezdi felvetni azt a kérdést, váljon nemzeti-e a kormány politikája, avagy pedig ellentétbe jött-e a bolgár nemzet ér­dekeivel ? Pedig, ha van kérdés, a­melyben a souzerain ud­var érdekei bensőleg egybeforrottak a fejedelemség érdekeivel, úgy kétségtelenül ilyen a Bulgáriá­ban levő mozlimo­­k és a Törökországban levő bolgárok kérdése. A fejedelmi kormány mindenkor nagy gondot fordított a Bulgáriában levő mozlimokra. A mozlim községek kedvezőbb elbánásban részesülnek, mint bár­mely más nemzetiségűek, a­mit már az a körülmény is bizonyít, hogy az állami költségvetésből 23 mufti kap fizetést. Azok a községek, a­melyeknek lakossága körében túlnyomó a mozlim, alkatrészét képezik az ország politikai és közigazgatási összszervezetének, épp úgy, mint a többi községek, van képviselőjük a nemzeti gyűlésben és a községi ügyek vezetésében jo­gaikat teljes mértékben érvényesítik. A fejedelemség összes polgárai közül csupán csak a mozlimoknak van joguk, a katonakötelezettség terhétől megszabadulni; mindennek daczára a bolgár hadseregben több mohamedán vállalt, mint tiszt szol­gálatot, így a fejedelmi kormány mindenkor becsület­beli kötelességének tartotta, hogy alkalmazkodjék a berlini szerződés 5-ik czikkéhez. A mohamedánok­nak nemcsak vallás- és tanszabadságot biztosít, ha­nem segélyösszegeket is ad mecsetjeik és iskoláik fentartására. A közhivatalokhoz juttatja, biztosítja politikai és községi jogaik érvényesítését. Valahány­szor a magas porta részéről valami szóba hozatott, a bolgár kormány törvényjavaslatok útján eleget igyekszik tenni a kívánságnak. S tényleg a kiván­dorlott mozlimok most kezdenek visszatérni elhagyott otthonukba. Bulgária ezért azt hihette, hogy törzsbelijei Törökországban legalább is oly elbánásban részesül­nek, mint a többi nemzetbeliek. De ez éppen nem áll. A szultán sogara alatt két millió bolgár él és azt panaszolják, hogy minden fermán daczára, nem kaptak egyházfőt. Az exarchá­­nak, a­ki az 3­870-ki fermán és az alkotmánynak 39. Vizikké szerint a bolgár egyház feje, nincs meg az az őt megillető állása az egyházi és oktatási ügyekben, mint ennek előtte. Az az ellenvetés, hogy az ellen az örmény h­archa kifogásokat tesz, tarthatatlan. A patriarcha a bolgárokat kiközösítette, nincs többé mit foglalkozni azokkal, akik az Ő risdictiója alá tartozni nem is akarnak. Különben görögöknek, akik 60.000 lakost számlálnak, három metropolitájuk van Bulgáriában, míg Törökország két millió bolgárjának, daczára a fejedelmi kormány szerződéses hűségének és türelmességének, sem isko­lája sem püspöke nincsen. A bolgárokra nézve a magas clerus hiánya, jogaik tekintetbe nem vétele, a nehézségek, melyeket a közoktatásügyi bizottság emel, bolgár nyelvű hirla­­pok megjelenésének megtiltása, s az az elnyomatás, melyet ennélfogva a bolgárok szenvednek — mindez olyan izg­almat kelt a fejedelmségben, amely a fejede­lemségben a nyugalom és a rend megtartását fölötte megnehezíti. Ilyen körülmények között a porta, — mely előtt nem ismeretlen, hogy Bulgáriában a hatalom a nép­től támadván, a nép souverain befolyást gyakorol a kormányra, — meg lehet győződve, hogy a fejedelmi kormány elhanyagolná kötelességeit, ha a nemzeti akarattal és az ország érdekeivel nem számol s ha bátorságot vesz magának arra, hogy ma a bolgárok érdekében Törökországban fölszólaljon, az csak azon czélból történik, hogy minden olyan bonyodalomnak eleje vézessék, mely egyaránt ártana a birodalomnak és a fejedelemségnek. A tények azon sorozatában, melyek tájékoztat­nak a felől, hogy a porta minő szellem által van át­­hatva a fejedelemség iránt, szükséges rámutatni a katonai erők azon kifejtésére és az erődök azon cso­portosítására, melyek az ottomán birodalom határán észlelhetők, úgy h­angoztatván, mintha ellenség ellen fordíttatnának. A fejedelmi kormány nem kívánja magyarázni a hasonló intézkedéseket, melyek azt az egyetértést és egységet zavarják, melynek a közös érdek szem­pontjából, a souzerann udvar és hűbéri fejedelemség közötti viszonyban meg lenni kellene. A­midőn a bolgár kormány e fölsorolt meg­jegyzéseket tiszteletteljesen előterjeszti, kéri a csá­szári kormányt, méltóztassék meggyőződni arról, hogy ezeket csak azon őszinte óhaj mondatta el, hogy min­den félreértés kikerültessék, hogy a kapcsok, me­lyek a souzerain udvart és fejedelemséget összefűzik szorosabbá tétessenek s igy el legyen ér­hető, hogy azon káros következmények, melyek a dol­gok ilyetén állása mellett úgy a birodalomra, mint a fejedelemségre támadhatnak, elmellőztessenek. A fejedelemség azt sürgeti a souzerain udvar­tól, lépjen ki abból a tartózkodásból, melyet vele szemben tanusit, lépjen közvetlen összeköttetésbe a kormánynyal s adja meg neki azt az erkölcsi támo­gatást, a melyhez joga van s a mely létezéséhez szük­séges. A fejedelmi kormány kéri a portát, változ­tassa meg magatartását a birodalom többi tar­tományainak bolgárai iránt s adja meg neki ugyanazon jogokat és immunitásokat, melyek a császári törvények, és a népjogi szerződések által meg­állapítva vannak s a melyeket az összes többi nem­zetiségek teljes mértékben élveznek. Ha a magas porta ezen, igazság és humanitási érzelmeihez intézett hivatkozás után, megtagadja a fejedelemség szavának meghallgatását, és vissza­utasítja jogos követeléseit a fejedelem és kormányá­nak, valamint a bolgár egyház jogainak elismerése iránt,­­ezzel csak annak adná bizonyítékát, hogy a souzerain udvar a hűbéri fejedelemségtől minden vé­delmet megvont, hogy átengedje saját sorsának s a fejedelemségi kormány a legnagyobb sajnálatára kény­szerítve érezné magát a saját erejében keresni eszközöket arra, hogy egy ilyen bizonytalan és ve­szély­lyel teljes helyzetből kiszabaduljon. Ön fel van hatalmazva ügynök úr, a fentieket a belügyminiszter úr ő excellentiájának felolvasni, s kívánatra annak másolatát átadni. Páris, jun. 30. A »Temps« az ellenkező hírek­kel szemben kijelenti, hogy a külföldi katonai atta­­chék jelen lesznek az I-se és a Il-ik hadtest hadgya­korlatain Páris, az­­ Ahaitii kormány hivatalos elis­­mer­és hatalmak részéről, július 15-én fog határról a következő esetet s száraz fát szedett az erd­ő­­anézia határvonal szeg átb­ilitására visszavonultak, de a nem válaszoltak, az utóbbi egsebesitette. | ■ , jun. 30. A bolgár egy­házi kér­désben mindó engedményekre, de az elis­mertetés . ..ubsoben nagyok a nehézségek. — A tö­­rök-montenegrói határ mentén, Ipek körül, a legelte­tés miatt újra véres összeütközés történt. (N. Fr. Pr.) Konstantinápoly, jun. 30. Megerősítik azt a hírt, hogy Erzerumban zavargások voltak. A kormányzó hitelt adva annak a besúgásnak, hogy az örmények egyik templomában és iskolájában fegyvert halmoz­tak fel, a templom és iskola átkutatására hivatalno­kokat küldött ki csendőrök kíséretében. A besúgás koholmánynak bizonyult, de mikor a hivatalnokok az átkutatott helyeket elkészültek hagyni, az örmények által, a­kik közt azt híresztelték, hogy a törökök erő­szakkal törtek be a templomba, lövésekkel fogadtat­tak. Az így keletkezett harc­ban, a­melyben csakha­mar a kivonuló katonaság is részt vett, 8 örmény megöletett, 30 megsebesült. A törökök közül is majd­nem annyian estek el és sebesültek meg. (P. C.) Verona, jun. 30. Az Etsch árad. — Sondrio és Bergamo tartományokban a szélvihar jelentékeny ká­rokat okozott. Nagy-Szeben, jún. 30. Thallmann alispán el­nöklete alatt ma tartott városi közgyűlésen, mely öt óra hosszáig tartott, megválasztották: Hochmeister polgármesterré, Dortleff első, Sigerné második ta­nácsnokká, Teutsch főjegyzővé, Theiss árvaszéki ül­nökké, Weiss első, Haller hadnagy pedig másod rend­­őrbiztossá, Angermann első, Acker második, ifj. Hochmeister harmadik segédjegyzővé. Máramarossziget, jan. 30. Az itteni reform, gymnasiumban Tóth Sámuel egyházkerületi képviselő elnöklete alatt Beöthy Zsolt miniszteri biztos jelen­létében a több napon át tartott érettségi vizsgálat aránylag kedvező eredményének kihirdetése után a miniszteri biztos és a püspöki kiküldöttek tiszteletére Pavel püspök szlatinai fürdőhelyiségében lakoma volt, melyen az összes tanárok és a küligazgatóság számos tagjai jelentek meg. Várady Gábor orsz. képviselő, felügyelő-gondnok Csáky Albin gróf minisztert és Ré­vész püspököt, mint közoktatási és egyházi, a kor­mány jelenlegi itt megjelent képviselőit éltette. A fel­köszöntők hosszú során a fürdő tulajdonost Pável magyar hazafias érzelmű püspököt és Jody László görög kath. román esperes pedig lelkes beszédben kö­szöntötte fel Szilágyi István igazgatót, a tanári kart, kiknek vezetése alatt végezte tanulmányait. — Az emelkedett szellemű banquettnek a gyönyörű nyári est vetett véget. Temesvár, jun. 30. A városi törvényhatósági bi­zottság Molnár Viktor főispán elnöklete alatt ma köz­gyűlést tartott, a­melyen Telbisz Károly dr. polgár­­mester bejelentette, hogy miután a tanácsnak tudo­mására jutott, hogy Temesvárott egy lovas ezredet szándékoznak elhelyezni, a laktanya fölépítése iránt azonnal jánlatot tett a hadtestparancsnokság utján a katonai kormányzatnak. — A gyárvárosi r. cath. templom fölépítésére a város 42.000 forintot szava­zott meg. Dr. Stranszky. Budapest, jun. 30. (A három külügymi­niszter.) Kálnoky gróf, Caprivi tábornok és Crispi külügyminiszterek közt küszöbön álló találkozásról, melyet olasz lapok újólag jelentenek, mint a »B. C.« Írja, mérvadó körökben mit sem tudnak. Táv­i­r­a t­o­k. Bécs, jan. 30. A király ma délután megláto­gatta Bourbon Margit herczegnőt és este egynegyed 9 órakor elutazott Gasteinba, hol a királyné és Mária Valéria főherczegnő tartózkodnak. Bécs, jún. 30. Dávid altábornagyot kinevezték a XV. hadtest parancsnokának és vezénylő tábor­noknak helyettesévé (Szerajevo), Reicher altáborna­gyot a XIII. hadtest parancsnokává és vezénylő tábornokká (Zágráb), Bechtolsheim báró altáborna­gyot a XI. hadtest parancsnokának és vezénylő tá­bornoknak helyettesévé (Lemberg), Reicher altábor­nagy a XIII. hadtest parancsnoka, a titkos tanácsosi méltóságot kapta. Helsingör, jun. 30. Vilmos császár és a dán király a királyi herczegek, Waldemar herczeg neje és az anhalti özvegy herczegné kíséretében ma délelőtt 1012 órakor ideér­keztek. Szívélyes búcsúzás után a császár, ágyúdörgések közt, Christiániába utazott, míg a király visszautazott Kopenhágába. Sassnitz, jún. 30. Auguszta Viktória császárné fiával, ma délután 5 óra felé a harangok zúgása s a nép örömriadala közt ide érkezett. A »Louise« hajó a császárnét ágyulövésekkel üdvözölte. Bécs, jun. 30. A morvaországi városi kerületek és kereskedelmi kamarák ma ejtették meg a tarto­­mánygyűlési választásokat s ez alkalommal a németek három helyet nyertek. A sziléziai vidéki választókerü­letekben a német szabadelvűek két helyet vesztettek. A stájerországi városok és kereskedelmi kamarák vá­lasztásainál az eddigi arány nem változott. Berlin, június 30. A »Reichsanzeiger« közli: A külügyi hivatal gyarmatügyi osztálya eddigi vezetőjé­nek Krauer dr.-nak helyére, ki külföldre fog kinevez­tetni, Kayser dr. titkos követségi tanácsost nevezték ki a gyarmatügyi osztály vezetőjévé. Páris, június 30. A kamara mai ülésében foly­tatta az aszú szőlőből készült bor vámjának tárgyalá­sát és 390 szavazattal 127 ellenében elhatározta a részletes tárgyalás megkezdését. Néhány szakasz le­­tárgyalása után a vitát megszakították és a tárgyalás folytatását holnapra halasztották. Laur képviselő be­jelentette, hogy holnap interpellálni fog a Credit Fonciere, továbbá a franczia bank privilégiumának megnyitása ügyében, valamint az iránt, hogy mi indí­totta a kormányt arra, hogy a kölcsön megszavazását a parlamenti szünet utánra halasztotta. Közgazdasági táviratok, New-York, jan. 30. A »New-york Herald« jelenti Washingtonból. Hír szerint Blaine az Egyesült­ Államok külföldön levő képviselői­től azt az értesítést kapta, hogy a szárazföldi hatalmak Mackinley vámtarifajavaslatát harcü­­­zenetnek tekintik a kereskedelem terén. Né­metország vezetése alatt Francziaország, Ausztria-Magyarország, Olaszország és Spa­nyolország megegyeztek, hogy az amerikai főbb kiviteli czikkekre vetendő védvámok által repressáliát fognak gyakorolni. Bécs, jan. 30. A Länderbank igazgatótanácsa elhatározta, hogy Párisban fiókintézetet létesít, mely egy igazgató vezetése és egy bizottság ellenőrzése alatt fog állani, mely bizottságnak a Párisban lakó igaz­gatótanácsosok lesznek a tagjai. A fiókintézet létesíté­sének czélja, hogy a bankot közvetlen összeköttetésbe hozza Párissal s a bank és pénzügy terén kölcsönösen szolgálja Bécs és Páris közt a közgazdasági érdeke­ket. Laurans igazgató e czélból legközelebb Párisba utazik. London, jun. 30. A »Times« Buenos­ Ayresből e hó 27-iki kerettel táviratot közöl, mely szerint az ot­tani nemzeti bank igazgatótanácsa fizetésképtelenséget jelentett. Az arany agrója ennek következtében 148-ra emelkedett. Árutőzsde, Bécs, jun. 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, csendes irányzat mellett, az árak változatlanok. Eladatott: búza őszre 7.31 — 7.29, máj.—jun. 8.28— 8.15. Rozs őszre 5.95 — 5.88, máj.—jun. Zab őszre 6.36 — 6. 18, máj.—jun. 10.90—10.—. Tengeri máj.—jun. —.— - . —, jul.—aug. 5.24-5.27 írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza máj.—jun. 8.27—8.30, őszre 7.27 —7.32. Rozs máj.—jun. 7.20 — 7.25, őszre 5.86 — 5.91. Tengeri máj.—jun. 5.22—5.26, jun.—jul. 5.25—5.30, jul.—aug. 5.25—5.30, aug.—szept. 5.25 — 5.30, szept.—okt.5.40—5.50.Zab máj.—jun. 10.50—10.70, őszre 6.38—6.43. Káposzta-repcze aug.—szept. 11.-----11.05. Repcze-olaj szept.—decz. 30.----31.—. Szesz (contingentálva) kész szállításra 12.75-13.—, jun.—szept. 13.-----13.20, aug.— warrant 13.25—13.50 írton. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlitása. BERLIN. Junius 30. Junius 28. Búza jun.—júliusra....................... 207 márka— fillér 206 márka 25 fillér „ szept —októberre .... 180 „ — „ 179 „ 50 „ ROZS jun.—júliusra.......................11­7 „ 75 „ 158 „ — „ „ szept. - októberre .... 148 „ 25 „ 148 „ 25 „ Zab júniusra........................................166 „ — „ 167 „ — „ „ szept.—októberre . . . • 138 „ 50 „ 138 „ 50 „ STETTIN. Búza junius—júliusra......................195 márka 50 fillér 195 márka—fillér „ szept.—októberre .... 176 „ — „ 176 „ 50 „ ROZS június—júliusra.......................158 „ — » 157 „ 50 n „ szept.—októberre .... 145 „ 50 „ 145 „ 50 , HÓÉN. Búza júliusra ........................................20 márka 60 fillér 20 márka 60 fü­lé „ novemberre............................18­³ 60 „ 18 „ 60 „ ROZS júliusra........................................15 „ 40 , 15 » 40 „ „ novemberre............................14 „ 50 „ 14 » 50 „ PÁRIS. Búza folyó háza............................ • 20 frank 30 címe 26 frank 25 címe „ júliusra.......................................15 „ 60 „ 25 „ 50 „ ,, julius—augusztusra. . . . í-5 „ — „ 24 „ 9» „ „ 4 utolsó hóra ...... 23 „ 60 ,, 23 „ 50 „ Liszt folyó hóra ...... 1 5 ,, 50 „ 55 „ 50 „ „ júliusra........................................„ 50 „ 55 „ 60 „ „ július—augusztusra. • • . 65 ,, 40 „ 55 „ 50 „ „ 4 utolsó hóra............................ '3 „ 60 ,, 53 „ 25 . Értéktőzsde. Bécs, jun. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Kedvező vetések állása folytán emelkedő. Vasutak, osztrák-angol bank és magyar fegyvergyár élénk, utóbbi nagyon ingadozó. Berlin, jun. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Eleinte nagyon szilárd volt az irányzat, futólagosan gyengülés állott be, végre erős javulás bányaér­tékekben , járadékok nyugod­tak, vasutak szilárdak, bankok javultak. Bécs, jun. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 89.—. Magyar hitelbank részv­. 344.50. Erdélyi vasút részv. 200.50. 1876. m. k. V. áll. els. kötv. 113.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 138.75. Magy. resz. és váltó­bank 117.25. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 127.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 103.4­0. Magy. fegyvergyár 117.—. Magy. vasúti kölcsön 96.— . Alföldi vasut-részv. 202.—. Magy. észak­keleti vasut-részv. 197.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oberbergi vasut-részv. 16­7.75. Magyar 5 száz. papirjáradék 99.70. Villamos részv.­t. —.—. Zilagy. jelzálogbank részv. —.—. Bécs, jun. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 300.15. Déli vasut-részv. 139.75. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 109.35. Londoni váltóár 116.85. Károly­ Lajos vasut-részv. 200.50. 1864. sorsjegy 176.25. 1860. sorsjegy 140.25. Török sorsjegy 37­­0. 4 2 száz. ezüst-járadék 89.45. Dunagőzhajózási társ. 369.—. Dohány-részv. 121.—. Angol­­osztrák­ bank-részv. 154.50. Osztr. államvasuti részv. 233.75. 20 francos arany 9.31—. 4 2 száz. papirjáradék 88.62. Osztrák hitelsorsjegy 186. — . Német bankváltók 57.37. Cs. k. vert arany 5.55—. Osztrák-magyar bank-részv. 973.—. Elbevölgyi vasut­­részv. 234.7­5. Bécsi bankegylet-részv. 120.60. Alpina-részv. 1. 99.30. — Az irányzat szilárd. Frankfurt, jun. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 265.12. Osztr. államvasuti részv. 204.25. Déli vasut-részvény 121.25. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.— . Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék—.—.Alpina részv. társ. — . —. — Az irányzat csendes. Külföldi értéktőzsdék zárlata junius 30-án. x * 100 márka vnsta = 57.45 forint. — 10­0 franc vista =46 45.—A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsd­én nem jegyeztetnek. i B e r l i n I Frankfurt Páris J Árf. | Paritás | Árf. Paritás Árf.­­ Paritás 40/0-os magyar aranyjárad. . 89 90^103 65 K 89.70 103 36 U 90 81 103 46 5°/o-os „ papirjárad . . 6 90! 99 92 K 86.70 99 67K —— — 4-26/o-os osztrák „ 76 60! 88 11 K 77.05 88 64K — 5%-os „ „ 88 10 101 49 Jv 87.85 101 20K — 4-20/o-os „ ezü­stjárad.. 77 30 69 13 K 77.5»» 89 07 K — 4%-os „ aranyjárad.­ 5—109.31 K 95.15 09.46K — Magyar keleti vasúti kötv. . — - —K —.— —.— — — 5°/o-o-keleti vasút els. kötv.l----------- -.— K ——.— —• — Osztrák hitelrészvény . . J 166 50 305 79 V 265.--305 1011 — — — .— Osztrák-magyar bank. . . .!-------—.— 145.— 973 20 K — — —­­Os­trák-magyar államvasut 103 20 236.96U 205.37 236 77 0,518 75 236.87M Déli vasút...............................­ 61 l6 140.23 U 122. — 1140 45 U 305 — 140 21 Erzsébet osztrák ny. vasúti —•— —.— —. - ) —.— —.— Magyar gácsországi vasút .1 —.- —.— 170.50 --------—•— —.— Elbevölgyi vasút..................1 if 8 — .— —.—J -• — —.— —.— Károly-Lajos vasút...............'[ 87 50 200 31 U 173.50 199 450 — Kassa-Oderbergi vasút . . J 72 90 168 16K —. — I —.— — Orosz bankjegyek.................. 34 90 134 95 —. —J--------—•— — — Váltó bécsi piaczra............jtr.3 10 57.45 173 95 57 40 —.— II. kibocs. keleti kölcsön . . — — —.— —.— —.—­­ — —•— Osztrák földhitel-részv.társ.­ —.— —.— ——-— 1033— —.— 3°/0-os franczia járadék . . . —.— ——.— —.—­­ 91 72 —.— 4,/s%-os franczia járadék . — .— —.— 1»06 25 —.— Ottomán-bank részvény ..­ —.— —. — —.— —.— 601 25 — — 0 Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— 4­65 — —6 Magyar vasúti kölcsön . . . ——.— —.— —.— —. —• — Magyar jelzálog-hitelbank —.— —.— —•—-------­Magyar országos bank ...'-------—.— —.— —.— —• — —.- M HÍREK. Június 30. — Jókai Mór új regényét, melynek czíme »Nincsen örd­ög«, lapunk mai tárczájában kezdjük meg. Jókainak e regénye angol for­dításban New­ Yorkban fog megjelenni, az angol kiadó kikötötte azonban, hogy a re­génynek az angol kiadás előtt más fordítás­ban megjelennie nem szabad, ezért írtuk ki az első tárcza-közlemény élére, hogy a fordí­tás jogát a szerző fentartja magának. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A közegészség nyáron. — A határszéli ipar és a román vámszerződés. — T­á­r c­z a : Egy pillantás a nagy minden­­ségbe. (Irta: Donászy Ferencz.) — Tudomány és irodalom­­— Sport. — Egyesületek és társulatok. — Közgazdaság: A lisztjelzésre vonatkozó egye­mény. (Irta : Lobmayer János Ferencz.) Közlemények. — Naptár. — Időjárási táblázat. — Vízállás. — Szinházak. — A királyné Mária Valéria főherczegnő eskü­vője után, mint Bécsből írják, azonnal hosszabb ten­geri útra indul, a­mely több hónapig fog tartani. Amsterdamban száll hajóra s először Gibraltár felé megy. Udvari körökben különben azt beszélik, hogy a királyné ezúttal valósítja meg régi kedvencz tervét és sokkal távolabb eső pontokra is elhajóz. — Klementina herczegnő a karthausiaknál. Kle­mentina herczegnő, Ferdinand bolgár fejedelem anyja tegnap látogatást tett a grenoblei karthausiak kolostorában. A herczegnő társaságában voltak a bolgár fejedelem öcscse s a herczegnő két unokája. Előtte való este távirat érkezett a pápától a rend fő­nökéhez, a­mely tudatta a szentsége engedélyét a ko­lostor megtekintésére. A rend főnöke és a coadjutor kalauzolták a herczegi családot, mely több órai ot­tani tartózkodás után Aix les-Bainsbe utazott. — Személyi hírek. Tisza Kálmán orsz. kép­viselő Budapestre érkezett. — Dr. Berzeviczy Albert államtitkár Berzeviczéről visszaérkezett a fő­városba és átvette hivatala vezetését. — B­a­r­­­a­y Ede, a nemzeti zenede igazgatója öt heti szabadságra Tapolczára utazott. — A kormány és a tanítók. A f. é. aug. 20-ra ter­vezett IV. egyetemes tanitógyűlés költségeire kért 2000 frtnyi államsegélyt gr. Csáky miniszter tudva­levőleg »fedezet hiányában« nem adhatta meg. A tanítók eme kérése bizonynyal teljesíthető lett volna most, ha kellő időben, még tavaly fordulnak ez iránt a közokt. kormányhoz, mely a kért összeget az évi költségvetésbe felvehette volna. De ez nem történ­vén, a miniszter a budget-keretek most szigorúbban vett megtartásának tekintetei által, kötve érezte ma­gát, de késznek nyilatkozott a 2000 h­tot a jövő évi előirányzatba fölvenni, mely esetben az egyetemes gyűlést is a jövő évre kellett volna elhalasztani. Erre azonban a gyűlést előkészítő és rendező tényezők nem állhattak rá, mert az egyetemes gyűlésre már megtörténtek a főbb előkészületek, s úgy a vidéki, mint a fővárosi tanítóság fel volt biztat­va és biztosra is vette, hogy ez évben fog a nagy­gyűlés megtartatni. Ilyen helyzetben­­ gróf Csáky Albin, hogy az ügy iránti érdeklődését s a ta­nítóság iránti meleg rokonszenvét tanúsítsa és a mel­lett a tanítógyűlést a budget tekintetek sérelme nél­kül lehetővé tegye, a Röck-alap kamataiból ötszáz forintot helyezett kilátásba az egyetemes tanító­­gyűlés költségeinek fedezésére nemcsak, de a tanitó­­bizottságok által, ugyanezen czélra kibocsátott gyűj­­tőivek egyikén úgy gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula miniszter­­elnök, mint gróf Csáky Albin miniszter sajátjukból ö­t­v­e­n-ö­tv­en forintot írtak alá. A kormány­elnök és a tanügyi szakminiszter eme tényei, melyek utánzásra méltó például szolgálhatnak az előkelő és módosabb társadalmi tényezők előtt, már annálfogva is igen kellemes benyomást és örömteljes hangulatot keltettek a fővárosi tanügyi körökben, s fognak kel­teni bizonynyal a vidéken is, mert ebben a kormány­férfiak részéről való méltánylását látják ama kiváló szolgálatoknak is, melyeket a néptanítók az állam­nyelv, a magyar kultúra és nemzeti szellem terjesz­tése körül tettek és tesznek. Ilyen biztató előzmények után a tanítói körök most már bizton hiszik, hogy a költségek fedezésére még szükséges összegek adako­zások utján be fognak folyni, gató része az ül még oszt? hiva tiszt Ein niszl tart igaz­nap dúl be­tö ki. h­e 1 E te A Sz jez mej vánj köny Ádám kön este rozta, hogy koporsó fölött v lengyel egyletek képi. dani. Azután beszentek.. csátják. — Panicza. Tegnapeb Paniczát a városi temetőben, kivégzettnek néhány rokona s . Panicza kivégzése előtt azt moni volna, hogy őt csakugyan agyon fogj... ipni. Legin­kább gyermekét keresztatyja, Battenberg Sándor­­ czeg jóindulatába ajánlotta, feleségének pedig­­ engedte, hogy másodszor férjhez menjen. Egy phil popoli kereskedő, a­kinek fiát Panicza a háború al egy ló miatt agyonlövette, Panicza kivégeztetése ut­tán gyertyákat áldozott. A vizsgálat megállapítot hogy a huszonegy golyó közül tizenhat fúródott I­uicza felső testébe, a többi pedig lábaiba ment. Annyi erős volt a lakosság hite Panicza megkegyelmez­­ésében, hogy az ítélet végrehajtását senki sem aka­ta elhinni. A bevégzett ténynyel szemben barát ellenség egyetért abban, hogy Panicza bor­zasztó g­­osztevő volt s hogy most utolérte végzete. Még , ellenzéken is nagy számmal vannak olyanok, a­k nyíltan hirdetik, hogy egyáltalán felesleges volt P­anczát politikai mártyrrá fölfújni, mivel állítólag ali­ gaztetteivel már régen rászolgált arra, hogy árta­matlanná tegyék. Örvendetes jelenség továbbá, hog a tisztikar zömének hazafias szelleme elítélte Pan­czát, mielőtt még kivégezték volna. Annyi bizony, hogyha még van békétlenkedő tiszt a bolgár hadse­seregben, azt Panicza elrettentő példája egyszers min­denkorra, vagy legalább is jóidőre ártalmatlanná te­szi. Utólag azt jelentik, hogy Ferdinand fejedelem­­ halálos ítéletet Ruscsukban irta alá, s hogy azt A­gun őrnagy kézbesítette a végrehajtó bizottságnak. — Jeanne d’Arc szobra Nancyban. Jeanm dArc szobrát, melyet Premier művész készített, és leplezik le Nancyban. Az ez alkalomból folyó ünnepé­lyek már tegnap este vették kezdetüket és az egész város fényesen ki volt világítva és földiszitve. — »Útmutató.« A hivatalos vasúti menetrend könyvnek az »Útmutató«-nak júliusi füzete megjele a »Vasúti és közlekedési közlöny« szerkesztésébe Ára 50 kr. — Magyar lövészek Berlinben. A magyar lö­vészek csütörtökön, julius hó 3-án délután 1123 órakor indulnak Szávoszt Alfonz főlövészmester vezetése alatt a magyar államvasutak futárvonatával Bécsbe, honnét másnap folytatják útjukat Berlinbe, hova jul. 5-én érkeznek meg és a német lövészek részéről ün­nepélyes fogadtatásban fognak részesülni. Az eluta­zást megelőzőleg július 2-án este a budai lövöldében ismerkedési estély lesz.­­ A touristák figyelmébe. Egy hajózási vállalat gondoskodott róla, hogy a vidéken való nyaralás he­lyett mérsékelt költséggel a nyári szünidőt arra lehet felhasználni, hogy Amerikába utazzék az ember, a­mely nemcsak kellemes és érdekes, de tanulságos nya­ralás is. A költségek nem igen sokkal nagyobbak, mint ha fürdőn időzik az ember 4—6 hétig, sőt te­kintve azt, hogy mennyit nyújt a touristának, bámu­latosan csekély. 315 p. é. forintért 60 napra érvényes jegyet kap az utas, a­mely az utasnak a következőket nyújtja: II. oszt gyorsvonatra szóló vasúti jegyet, Bécsből Linzen, Passaun, Regensburgon át, — vagy Salzburg Münchenen át; továbbá Nürnberg—Würz­burg—Mainz—Wiesbaden—Koblenz—Bonn Köln városokon át Haagába és Rotterdamba avagy Am­sterdamba ; végül a hajón első osztályú casute-re szol­gáló jegyet New­ Yorkig és vissza, egyúttal kitűnő étkezést, pompás ágyat a hajón; ugyanezen jegygyel azután hazatérhetni Amsterdam, Hannover, Berlin, Lipcse, Prága városokon át Bécsbe. Az utas a 60 napon belül az összes említett városban tetszése szerint idézhetik s megtekintheti annak érdekességeit. Minthogy a 24 napig tartó tengeri ut alatt az ellá-­ tási költségek elesnek, csak 36 napja marad, a­me­lyeken át magának kell ellátásáról gondoskodnia, ha tehát naponként 10 iitot költ élelmezésére és mulat­ságára, akkor ez az élvezetes, változatos szünidei uta­zás 675 írtjába kerül és egész életére kellemes em­léke lesz. Ezek a jegyek, valamint a másodosztályú gőzösökre szóló jegyek a németalföld-amerikai gőzha­józási társulatnál (Niederländisch-Amerikanische Dampfschiffart Gesellschaft) Bécs I. Kolowratzing 9. szám alatt adatnak ki, ugyanott a legkészségeseb­ben szolgálnak minden tekintetben felvilágosítással. — Tűzoltó-ünnep Soroksáron. A soroksári köz­ségházban tegnap nagy ünnepséggel leleplezték La­­porte János nyug. főtiszt arczképét, a­ki, mint elnök Mauks Elek főparancsnokkal együtt újjászervezte a soroksári önkéntes tűzoltótestületet. Az ünnepélyen a környékbeli tűzoltók küldöttségileg vettek részt. Rieser Antal jelenlegi elnök üdvözlő beszéde után kiosztották az öt éves szolgálati érmeket. Ezután diszgyakorlat és társas lakoma volt. — Az elégetett lobogó. Mint az »O. É.« Zág­ráb b­e­­­jelenti, K­ár­oly v­ár­o­sb­a­n tegnap este Reicher tábornok zágrábi hadtestparancsnok ott időzésekor, a tábornok hivatalos lakására kitűzött fekete-sárga zászlót — eddig ismeretlen tettesek — elégették. — Az uj törvényház. A budapesti törvényszék pompás palotája már teljesen készen áll az alkot­­mány-utczában, melyet most egész az országos erdé­szeti egyesület épületéig széltében kinyitottak. Most

Next