Nemzet, 1890. szeptember (9. évfolyam, 2878-2904. szám)
1890-09-01 / 2878. szám
Szerkesztőség : F Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ára 3 kr. vidéken 4 kr. 288. (241.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1890. Hétfő, szeptember 1. I [ADÓ-HIVATAL ] Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszinti Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ............................................. 2 fit 3 hónapra .. .. .................. 6 » 6 hónapra ....................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 • Ara 3 kr. vidéken 4 kr. IX. évi folyam. Budapest, aug. 31. Az »Egyetértés« mai számában »Germanizálás a belügyminisztériumban« czim alatt megjelent közlemény oly állításokat tartalmaz, melyek a valóságnak nem felelnek meg. A belügyminisztérium a jelenben és múltban egyaránt fentartotta a magyar államiságból folyó és a reciprocitáson alapuló azt a jogosultságot, mely szerint valamint mi elfogadjuk az idegen hatóságoktól a saját hivatalos nyelvükön írt átiratokat, viszont mi is jogosítva vagyunk idegen hatóságokkal saját hivatalos nyelvünkön levelezni Ezen felfogás tekintetében, sem előbb, sem jelenleg semmiféle változás nem történt. A közbejött egyedüli intézkedés is, csupán ama visszás állapot megszüntetésére czélzott, amely a magyar nyelvnek az idegen hatóságokkal szemben való kizárólagos használata folytán a gyakorlatban többszörösen beállott és sok esetben az ügyek gyors lebonyolítását károsan hátráltatta. Konkrét eseteket nem kívánunk felsorolni, hanem csakis arra az egy esetre utalunk, amidőn épen egy ily magyar átirat lefordításának nehézségei és az ebből származott késedelem, egy rendőrileg üldözött egyénnek Amerikába való megszökését eredményezte. Ami pedig az említett közleményben foglalt ama különböző állításokat illeti, hogy a kérdéses intézkedésnek nyilvánosságra hozatala esetére fegyelmi eljárás helyeztetett kilátásba, valamint hogy a linczi Landesausschuss a belügyminisztert egy átiratban azért, mert állítólag a német nyelvet Magyarországra nézve idegennek nyilvánította, kérdőre vonta, — és végre, hogy az állítólagos közjogi sérelem védelmére kiszállt osztálytanácsos a miniszter haragját vonta magára: ezekkel, mint légből kapott valótlanságokkal foglalkozni felesleges. Ezen, ha a király az ellenzéket kormányalakításra szólítaná fel, nem lehetne egyszerre áldozatul odadobni az eddig hozott áldozatokat, fokozatosan kellene megalakítani a nemzeti hadsereget, néhány év alatt, évenként egy-egy hadtestet és így tovább, a többi közös ügyekből való kibontakozásra is néhány év kellene, aki nem így csinálná, az vagy szédelgést művelne, vagy kísérletezést. Felolvas egyes részleteket Kossuth egy leveléből, melyben Kossuth elvileg elfogadja a delegációba való lépést. Óhajtja szónok, hogy az általa évekkel ezelőtt a pártban benyújtott és el is fogadott javaslat a tanácskozási rendről tényleg életbe is lépjen, hogy az elnöknek hatalma legyen, intrikáknak elejét venni. Kijelenti ezt, bár tudja, hogy kellemetlenségei lesznek, de azért mégis harczolni fog, elég erőt érez magában erre. Szervezni kell a pártot a küzdelemre, hogy kellő erőt fejthessen ki. Felolvas ezután egy határozati javaslatot, mely szerint az erdélyrészi függetlenségi párt kijelenti, hogy a personális unió alapján áll, a részletekre nézve pedig fentartja 1881-i programmját. Továbbá, hogy minél hamarább megkezdendő a pártnak megyénként, városonként leendő szervezése, mert a független magyar állam és az önkormányzat érdekében vívandó politikai és választási harcban teljes erejével szükséges fellépősé. A javaslatot éljenzéssel fogadták. Bartha Miklós hosszasan beszél az állami administratív ellen. Indítványozza, hogy bizottság küldessék ki, mely keresse az érintkezést a más párton levő municipalistákkal. Az indítvány elfogadása után megválasztották a bizottság tagjait, mégpedig elnökké : Ugron Gábort, alelnökökké: Bartha, Molnár és Győrffy képviselőket és Betegh Ferencz földbirtokost. Bizottsági tagokat, (számszerint 48-at) választottak Kolozsvármegyére és a vidéki megyékre, valamint Kolozsvár városa és Marosvásárhely területére. Berzenczey István felszólalása után Putnoky földbirtokos indítványozza, hogy a párt pénztára javára adakozást indítsanak. Betegh és Ugrón felszólalása után ez ügy az intéző bizottságra bízatott. A gyűlés Ugrón éltetésével ért véget. ZBEHL.I-’ÖIL.ND. Ugrón párt szervezése, TT vagy Ugrón-párt szervezése. Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi függetlenségi pártnak Ugrón által összehívott gyűlését ma tartották meg a redouteban. A gyűlésen képviselve vannak: Csik-, Udvarhely-, Szolnok-Doboka-, Maros-Torda-, Kis-Küküllő-, Kolozs-, Háromszék- és Szilágy-megyék. Az országgyűlési képviselők közül Bartha Miklós, Ugrón Ákos, Hoitsy Pál, Molnár József és Győrffy Gyula voltak jelen. Bénes Ferencz, a kolozsvári függetlenségi párt elnöke megnyitván a gyűlést, előadja, hogy Ugrón Gábort gyanúsításokkal illették. Ő, mint a párt elnöke, felkérte Ugront, hogy nyugtassa meg választóit. Ugrón Gábor válaszában kijelentette, hogy bármely pillanatban kész Kolozsvárra jönni és szervezni az erdélyrészi pártot. Az elnök indítványára ezután küldöttség ment Ugronért, aki a jelenvoltak éljenzése és viharos tapsai közt lép a terembe. Molnár József képviselő üdvözli Ugront, hogy a kilátásba helyezett actiót megkezdte és az erdélyi részek nevében bizalmát fejezi ki Ugrón iránt, a kit Erdélyben mindenki úgy ismer, mint igaz hazafit. Éljenzéssel fogadott beszédje végén Ugrónt buzdítja a továbbműködésre. Az üdvözlés után Ugrón tartotta meg beszédjét. Nem új programm az — úgymond Ugrón — melyet kecskeméti beszámolója alkalmával mondott. Régi az, mint az igazság (!) A szónok úgy járt, mint az, aki alakot talált rikító színeken, letépte a színeket és tökéletes szobor állt előtte, melybe csak élet kellene. Ilyen szobor lehetne a magyar nemzet! Nem is kell új programm. Századokon át való törekvésünk eléggé meg van érlelve. Legyen a nemzet az a mi volt: szabad és független! Az 1848-diki törvényhozás a törvényben kimondta, hogy a hazának önálló a külügye, a hadügye. Az 1867-diki kiegyezést nem a kellő óvatossággal csinálták s 1869-ben megalakult a balközép. 1872-ben Lónyay megakasztotta az ellenzéket. Tisza eldobta lobogóját, 15 évig kormányozván a nemzet kárára. A szónok sem akkor nem tagadta meg elveit, sem később. Rágalom azt állítani róla, hogy megtagadja. 1874-ben nem volt körülírva a párt czélja, csupán arra gondolhattak, hogy az eszmét ápolják. Következett a boszniai occupatió. Sokan jöttek akkor át az ellenzék táborába. A nyolcvanas években a képviselők egy része mérsékelt irányú pártnyilatkozatot adott ki Eötvös szép tollából. A párt azonban kibékült és Irányi foglalta el az elnöki széket, amelyet buzgalommal töltött be. Téves tehát, amit Herman Ottó mond 1874-ről, hogy: most már körvonalazott elvek vannak; personál unió ez elvek sarkpontja és alapja.« Ezt nyíltan, őszintén kell kimondani. A szónok kijelenti, hogy a 48-as irányt a 49-estől, mely ápril 14-ét elfogadja, meg kell tisztítani. Két irány nem állhat meg egymás mellett. A szónok élesen kikel Hermann ellen és azon irány ellen, melyet követnek, ámbár nyíltan nem merik bevallani, mert félnek a magyar nép józanságától. Ugrón előadja, hogy ez évben néhányan meg akarták ünnepelni április 14-ikét. Elnök Károlyi volt, ünnepi verset Ábrányi ígért. A szónok intette mindakettőt, hogy óvakodjanak, ugyanezt tette Irányi Dániel is s igy elmaradt a demonstratio. Távozzék ez elem a pártból — úgymond a szónok — kevesebb lesz nehánynyal, de növekedik súlya, mert forradalmat senki sem akar. (Zajos helyeslés ) Szónok fellépésének oka az is, hogy Tisza Kálmán egy ízben detronizálási törekvésekkel vádolta az ellenzéket, akkor szónok ezt rágalomnak jelentette ki és aztán egyszerre látta, hogy néhányan április 14-ének megünneplésével defavouálják. Külön pártot szónok és követői nem akarnak; az erdélyrészi párt már 1881-ben megalakult; az akkori programaihoz ma is ragaszkodnak. A delegátiók intézménye helytelen és megszüntetendő, de ma megvan; és ha háború fenyegetne, ha az ellenzék kormányra jutna, vagy ha a függetlenségi párt egyedüli ellenzék maradna, bele kell menni, hia Nord a helyzetről. Mint Brüsszelből távírják, a »Nord« az orosz külügyminisztériumnak félhivatalos lapja, határozottan állítja, hogy Vilmos császár látogatása Oroszországban, végeredményében teljesen megfelelt annak a kedvező várakozásoknak, amelyek a narvai találkozáshoz kezdettől fogva fűződtek. A találkozás, úgymond, nem mindennapi politikai esemény volt, amelyet egész Európa közönsége rokonszenvvel üdvözölt. Még az angol, osztrák-magyar és a franczia lapok is bizalomteljesen nyilatkoztak róla és találgatásaikban diséretek maradtak. Csupán csak a »Daily Telegraph« akarta kisütni, hogy a találkozás után az orosz politikában egy teljesen valószínűtlen evolutio készül, de az angol lap híreszteléseivel kudarczot vallott Szemben a müncheni »Alig. Zig«-gal, amely nemrég azt hangsúlyozta, hogy a czár békés hajlamú, de mint chauvinista orosz akaratlanul is előmozdította annak a harczos pánszláv áramlatnak nagyranőttét, amelynek végül még egyetlen czár sem tudott ellentállani, — a »Nord« megjegyzi : »Oroszországban nincs más akarat, csak a czáré.« Ugyancsak az említett lapnak egyik pétervári levele hangsúlyozza, hogy Caprivinek a czár által való kitüntetése nagy jelentőségű. Szemléjében nagy megelégedését fejezi ki ama beszéd felett, melyet Carnot a franczia köztársaság elnöke La Rochelleben tartott. Az orosz félhivatalos lap végül helyteleníti Görögország magatartását Törökország irányában, de örömmel üdvözli, hogy újabban kedvezőbb fordulat állott be, amennyiben Görögország a legutóbbi időben némi mérsékletet tanúsít és így meggyőződése szerint a bolgár püspökök ügye miatt nem lesz törökgörög conflictus. Az örményországi állapotokról elterjedt hírek — úgymond — kevésbé nyugtalanítók, mert érdekelt forrásból származnak.« A »Nord« fentebbi békés jellegű nyilatkozataival egyezik a »N. Br. Presse« következő pétervári értesülése . Az itteni politikai körökben a »Moskovskija Vjedomosti« németellenes czikkét legutolsó kísérletnek tekintik az orosz-német közeledés meghiúsítására. A vezető körök hangulata a »Novoje Vremja« diplomatikusan tartott czikkében nyer kifejezést. A czár mind a két lapot olvassa. Az a tartózkodás, amelyet a felsőbb körökben uralkodó áramlatról jól értesült Grasshanin tanúsít, nem a »Moskovskija Vjedomosti« irányzata mellett szól, amely irányzat a francophil párt malmára hajtja a vizet. Rómából jelentik, hogy ama bombák közül, amelyeket Mancini Domokosnál, a feloszlatott Oberbank egylet vezérszerepet vivő tagjánál találtak, a tüzérségi bizottság jelentése szerint kettő nem volt megtöltve, tehát teljesen ártalmatlan, míg a másik kettőben igen finom puskaport, sok ólomgolyót találtak, gyutacsa is volt, igy esetleg veszélyes lehetett volna ki. Délután két órakor ő felsége Python br. helytartó kíséretében sétakocsizást tett a város körül és a park mellett elhaladva a dombon fekvő és pompás kilátást nyújtó schöndorfi templomhoz hajtatott, hol nagyszámú vidéki közönség gyűlt össze. A püspök és a plébános kíséretében ő felsége megszemlélte a goth-stylü ódon templomot, majd megtekintette Braun testvérek reszelő gyárát, jólehet a vasárnap miatt a munka szünetelt. Ő felsége ez alkalommal a gyárban elszállásolt Landvwehr - dragonyosokat megszólítással tüntette ki s azután a városon át a nép folytonos tüntetései közt a würtemburgi kastélyba hajtatott. A kastélyba érve ő felsége az ott táborozó Landwehr gyalogsági csapatok fölött tartott szemlét. A kastély udvarán a tulajdonos St.-Julien gr. által tiszteletteljesen fogadtatván, ő felsége bejárta a tulajdonos egyik elődje által. Ulik Károly császár fogadtatására épített és rococo styla kastély termeit és a tulajdonos kérésére a VI. Károly császár idejéből való pompás kristályserlegből bort ivott. Hat órakor udvari ebéd volt. —a felsége lóposztot adományozott a helybeli szegények javára. Kiel, aug. 31. Henrik herczeg tegnap az osztrák-magyar hajóraj tiszteletére fényes diszebédet adott a királyi kastély fehér termében. Henrik herczeg osztrák-magyar sorhajókapitányi egyenruhát viselt s a lakoma folyamán felköszöntötte Ferencz József ő felségét és családját, mire Károly István főherczeg Vilmos császárra és a királyi házra mondott felköszöntővel válaszolt. Az ebéden Vilmos mecklenburgi herczeg és XXVI. Beuss Henrik herczeg is részt vettek. Károly István főherczeg Henrik herczeg neje mellett, Eissenstein osztrák-magyar nagykövetségi tanácsos és Steineck báró tengernagy Henrik herczeg mellett ültek. Sophia, aug. 31. A szultán trónra lépésének évfordulója alkalmából Stambulov kormányelnök és a külügyminisztérium főbb tisztviselői, valamint az idegen képviselők ma látogatást tettek Besed beynél, a török biztosság titkáránál, hogy szerencsekivánataikat fejezzék ki. Sophia, aug. 31. A »Bulgarie« a szultán trónraléptének évfordulója alkalmából a szultán arczképét közli s magasztalólag szól a szultán bölcs és előrelátó politikájáról, mely Bulgáriát a hála újabb kapcsaival fűzi szuzerénjéhez. Egyúttal a legőszintébb szerencsekivánatoknak ad kifejezést a nevezett lap a trónralépés örömteljes évfordulója alkalmából. Sophia, aug. 31. A »Bulgarie« a leghatározottabban megcáfolja a »Weekly Times« azt a hírét, hogy a bolgár kormány elhatározta a macedoniai bolgár iskolák subventionálását és kiemeli, hogy a szóban forgó iskolákat az odavaló lakosság tartja fenn. Sophia, aug. 31. Jól értesült körökben mit sem tudnak a franczia lapok ama híreszteléséről, hogy Klementina herczegasszony nyugdíjat ajánlott volna föl Panicza anyjának. Lauterberg, aug. 31. Wissmann őrnagy Bumiller társaságában Brüsszelbe és Ostendele megy a belga királyhoz, aztán Brémába, Hamburgba és Kölnbe utazik s szeptember 16-án szándékozik viszszatérni Berlinbe. Táviratok, Vöcklabruck, aug. 31. A reggeli miséhez, melyen ő felsége jelen volt, a vidékről sürű csoportokban érkezett a nép és a templom előtt, hol a hadastyánok tartották fenn a rendet, várta ő felsége megérkezését, mert a kiskápolnában csak a honoratioroknak jutott hely. A kápolnába lépve, ő felségét Doppelbauer püspök fogadta. Midőn a király a kápolnából távozott, az időközben is felszaporodott közönség lelkesült éljenzésbe tört Közgazdasági táviratok. Fiume, aug. 31. Az Adria »Bendune« cseregőzöse, mely Leithba, a »Szapáry« gőzös, mely Bristolba fog árukat szállítani, ideérkezett; az »Aleppo« bérelt gőzös Liverpoolba elindult. Ideérkeztek még továbbá a »Benvich« cseregőzös, mely Glasgowba és a »Braemer«, mely Siciliába fog árukat szállítani. Victoria, aug. 31. Az Adria »Matlekovics« gőzöse visszahajózott Adriaticba. Rouen, aug. 31. A » Tibor« Adriagőzös szállítmányokért visszatért Bordeauxba. Vlissingen, aug. 31. A »Kemény« Adriagőzös Glasgowba elindult. HÍREK. Augusztus 31. — Mária Valéria főherczegasszony Pólában. Pólából jelentik, hogy szeptember 25-én lesz a »Kaiserin Elisabeth« czirkáló hajónak tengerre bocsátása, a keresztanyas tisztet Mária Valéria főherczegasszony vállalta el. Pólában bizottság alakult a főherczegnő ünnepélyes fogadására, ki ez alkalommal látogatja meg első ízben Pólát. — József főherczeg utazása. József főherczeg szept. 5-én indul Nagyváradra, hogy az addig ott központosított 79. és 80. honvédgyalogdandár és 2. honvédhuszárezred felett szemlét tartson. Nagy- Váradról a főherczeg 6-án Gyapjúra megy jószágára s onnét 9-én Nagyváradon keresztül Debreczenbe, hogy 10-én szemlét tartson az ott központosított kassai honvédhadosztály felett. 11-én a főherczeg ismét Nagyváradon lesz. József Ágost főherczeg ma este Tátrafüredre indul, de 5-étől kezdve jelen lesz atyja oldalán az összes hadgyakorlatokon. — Keresztelő a német udvarnál, Potsdamból távirják mai kelettel. Ma délben volt Hohenzollern Vilmos herczeg leányának keresztelője a császári pár, Hohenzollern Lipót herczeg és Ferdinánd román trónörökös jelenlétében. A kis herczegnő a keresztségben az Auguszta Victoria, Vilhelmina, Antonia, Matild, Erzsébet, Ludovika neveket kapta. A csecsemőt a császárné tartotta keresztvízre. — A miniszterelnök útja, Szapáry Gyula úr miniszterelnök, a »B. C.« értesülése szerint, már szeptember 9-én érkezik Nagyváradra, hogy jelen legyen ő felsége megérkezésénél, illetőleg fogadtatásánál. Szeptember 11-én Székelyhidon fog tartózkodni a miniszterelnök és 12-én Debreczenben lesz jelen a királylátogatás alkalmával. Onnét elmegy Aradra a kiállítást megtekintendő, innét leutazik Szapáry gr. a Vaskapuhoz, hogy megnézze a szabályozási munkálatok megkezdését és visszamenet Herkulesfürdőben fog egy-két napig tartózkodni. — Személyi hírek. Károly román király, mint Ostendéből távirják, ma Scheveningenbe utazik, a hol több napig marad, azután Angliába megy, a hol az angol királynő vendége lesz. — Zalka János győri püspök és Hornig Károly báró veszprémi püspök fognak assistálni a herczegprimásnak dr. Steiner Fülöp székesfehérvári püspök felszentelésénél, mely f. hó 8-án lesz Esztergomban. — Splényi Ödön dr. rendőrkapitány és neje Blaha Lujza asszony tegnap visszaérkeztek a fővárosba. — Ferdinánd fejedelem rendjele. Az »Agramer Ztg.«-nak írják. Feltűnt, hogy Ferdinánd fejedelem, mint legújabb arczképén látható, nyakán egy olyan rendjelt viselt, aminőt még eddig egyetlen fejedelmen sem vettek észre. Ez a rendjel kék-vörös szalagon függő kereszt, amelyet az orthodox vallás terjesztésére alakult palaestinai társaságnak alapító tagjai viselnek. Az 1883-ban III. Sándor kezdeményezésére alapított társaság elnöke Sergius nagyherczeg és a társaság hivatalos helyisége a téli palotában van. Aki legalább is 200 rubelt adományoz a társaság czéljainak előmozdítására, jogot szerez az említett keresztet nyakán viselhetni. Mindenesetre érdekes, hogy Ferdinánd fejedelem rom. katholikus létére részt vesz az orosz cár vallásos vállalatában, Palaestinát az orthodoxiának megnyerendő, és az orosz társulat keresztjét tüntetőleg viseli. — Nikolics Fedor báró királyi biztos, a kiről a lapok tévesen írták, hogy Dáljára és Karlóczára utazott, tegnap reggel rudnói birtokáról a fővárosba érkezett, hogy a »Tököly« nevelő intézetben megüresedett 8 alapítványi helyre a kijelöléseket megtegye. A görög keleti egyház ma tartott közgyűlése, melyen Nikolics Fedor báró elnökölt, elfogadta a királyi biztos indítványát és az alapítványi helyek nyolcz magyar születésű szerb tanulóval töltöttek be, akik magyar gymnasiumokban kitüntetéssel tettek érettségi vizsgálatot. A gyűlés a hazafias elnököt zajos zsióval üdvözölte. Nikolics Fedor báró holnap visszautazik Rudnóra. — Kitüntetés. Ludwigh Gyula miniszteri tanácsosnak, a magyar államvasutak igazgató elnökének Abdul-Hamid szultán a Medjidie-rend 2. osztályú és Schober Albert igazgatónak ugyanezen rend 3. osztályú jelvényét adományozta. A tanszerkiállítás bezárása a Köztelken ma délután 4 órakor ment végbe díszes közönség jelenlétében. Ott volt gróf Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert államtitkár, Verédy Károly tanfelügyelő, Gyertyánffy István, paedagogiumi igazgató, Zirzen Janka, az Andrássyúti nevelőképezde igazgatónője, a fővárosban időző tanférfiak csaknem teljes számmal, a IV. egyetemes tanítógyűlés rendező bizottsága Péterffy Sándor és Lakics Vendel elnökkel, a kiállítást rendező bizottság tagjai, élükön Kozocsa Tivadar; a kiállítók nagy száma teljesen megtöltötte a kiállítás termeit. A miniszter egy órai szemle közben többször adott kifejezést megelégedésének. A bizottság részéről Péterffy Sándor mondott köszönetet a kitüntető látogatásért és azon nagybecsű jóindulatért, melyet a miniszter az egész egyetemes tanítógyűlés iránt tanúsított. A miniszter válaszában úgy az egyetemes tanítógyűlés lefolyása, mint a kiállítás sikere fölött érzett megelégedésének kifejezést adva, a jelenlevők lelkes éljenzése között távozott. — Szinész-lakoma. A szinészeti kiállítás bizottsága ma este a Sándor-utczai Rambovszky vendéglőben társas vacsorára gyűlt egybe, amelyen a kiállítás ügye élénk megbeszélés tárgyát képezte. A vacsora közben nem volt hiány felköszöntőkben sem. Lelkes szavakkal éltették Szapáry Gyula grófot, mint a színművészet pártolóját, a sajtót és a közönséget, mely a kiállítás ügyét felkarolta, Kaffka miniszteri titkárt, Bényei Istvánt, Hatvanit, s mindazokat, asiknek részük van a kiállítás fényes sikerében. — Plébános-beiktatás. A budavári királyi palota új plébánosának, Vézinger Károlynak hivatalába való ünnepélyes beigtatása nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében ma délelőtt 10 órakor ment végbe a budai várpalotában levő szent Zsigmondkápolnában. A szertartás »Veni Sancte«-val vette kezdetét, ezután felolvasták a királyi kinevezési okmányt, majd az új plébános letette az apostoli hitvallást, mire Bogisich Mihály budavári prépost, esperesplébános beszédet mondott és átadta az uj plébánosnak az evangéliumos könyvet, a templom kulcsait s különösen »a szent jobb« őrizését, mely szintén az uj plébános kötelessége, a szivére kötötte. Vézinger plébános fogadást tett, hogy kötelességét mindig pontosan fogja teljesíteni. A beszéd után az uj plébános ünnepi misét mondott. — Magyar méhészek Gráczban. A magyar országos méhészeti egyesület Gergelyi Kálmán elnökhelyettes vezetése melett, e hó 28-án társas kirándulást rendezett Gráczba a stájerországi méhész-kiállítás megtekintésére. A magyar vendégek a legszívélyesebb fogadtatásban részesültek, a pályaudvaron külön bizottság fogadta őket, s a kiállítók, ott való megjelenésükkor óriási magyar trikolórt tűztek ki A méhész-jury elnökéül is magyar embert.Binder Ivánt, a »Méhészeti Lapok« szerkesztőjét választották meg. A congressus azt határozta, hogy 1891-ben Lübecken és 1892-ben Budapesten tartják összejövetelüket. A magyar kiállítók közül Mayer lelkész és Gergelyi Kálmán (Csákvár) díszoklevelet, Kühne (Budapest) tiszteletdíjat, Ambrózy báró ezüst, Foersch (Fogaras) bronz érmet kaptak. — Jubiláló pap, Kurcz Vilmos ferenczrendi áldozár, ferenczvárosi plébános ma ünnepelte meg 25 éves hivatali jubilaeumát. A ferenczvárosi templomot ebből az alkalomból virágokkal feldiszitették. A jubiláns d. e. 10 órakor nagy ünnepi misét mondott és ezután ünnepi beszédet tartott. A templom zsúfolva volt közönséggel. Az istentiszteleten testületileg jelen volt a kerületi elöljáróság. — Püspök-felszentelés. Kassán tegnap este az ottani dalárda Dessewffy nemrég kinevezett Csanádi püspök felzentelése előestéjén fáklyás-szerenádot adott az új püspöknek, aki többekkel együtt Bubics kassai püspök vendége volt. Desseuffy püspök megjelent a püspöki palota erkélyén és Lekly tanár üdvözlő beszédére válaszolva, megköszönte Kassa város lakossága szeretőjének nyilvánulását, hangsúlyozván, hogy minő büszke volt eddig, hogy Kassa város polgára lehetett. — A kegyesrendiek ünnepe. A kegyesrendiek kápolnájában ma délelőtt ünnepelték meg a rend alapítójának, kalazanti szent Józsefnek emlékünnepét. Délelőtt 9 órakor csendes mise volt, majd ezután Kanovics Béla Mór józsefvárosi apát-plébános szép egyházi beszédet tartott. — A fiumeiek hazafias tüntetése. Új-Aradon szeptember 6-án az ottani önkéntes tűzoltóság zászlószentelést tart. Ez alkalomból Fiuméból Fletzer Ferencz tiszteletbeli főparancsnok vezetése alatt a fiumei tűzoltóság öttagú küldöttsége utazik Új-Aradra. A küldöttség pompás koszorút visz magával, hogy azt az aradi vértanuk emlékszobrára tegye. A koszorúnak vörös-fehér-zöld szalagján e szavak olvashatók: »Az aradi vértanuknak a fiumei hazafiak.« — Moser bankkormányzó balesete. Mosert, az osztrák-magyar bank kormányzóját tegnap Bécsben, hivatalos helyiségében erős szélhűdés érte, úgy hogy a mentőtársaság önkéntesei által kellett hazavitetni. A 72 éves bankkormányzó állapotát aggodalmasnak tartják. — A villamos vasút kára. A villamos vasútnál hűtlen kezelésre bukkantak, amely a vállalatot egy idő óta érzékenyen megkárosította.. A dolog egy tudósító szerint úgy történt, hogy bizonyos Stein nevű korcsmáros a fiát, aki a villamosvasút alkalmazottja, rávette, hogy a már egyszer eladott s a közönség által a leszállásnál eldobott jegyeket szedje fel és ismét hozza forgalomba. Belátta az öreg, hogy a manipulációt sikeresen csak úgy lehet folytatni, ha a csalás czéljából consortiumot alapítanak, amelybe néhány ellenőr is benne legyen. A szervezést magára vállalta Stein, a korcsmáros s egymásután meghívta egy pohár borra Lőwi, Szántói és Révész ellenőröket. A pohárból literek lettek s az öreg vesztegetni kezdett, ami látszólag sikerült is. Szántóinak 10 forintot adott s ígérte, hogy minden héten kap annyit, ha szemet huny, a hűtlen jegykezelés előtt. Lőwinek hetet kínált, Révésznek azt mondta, hogy a másik kettő már elfogadta az indítványt, lépjen be ő is a consortiumba. Révész azonban nem tágított s mégis ő járta meg legjobban. Másnap ugyanis a másik kettő megbánva beleegyezésüket, a pénzt feljelentés kíséretében átadta az igazgatóságnak. A kocsivezetők, körülbelül négyen, mit sem tudva a feljelentésről, már másnap megkezdték a csalást, aminek Révész nyomára jött, de az a szerencsétlen gondolata támadt, hogy nem dönti kartársait veszélybe, nem jelenti fel a csalást. Eközben az igazgatóság a városligeti vonalra, ahol a csalás történt, a főkapitányságtól detectiveket kért, akik az üzelmeket figyelemmel kisérték s a bűnös kocsivezetőket, valamint a gyanúsított ellenőröket még a múlt hét folyamán mind letartóztatták, de a napokban mindnyáját ismét szabadon bocsátották. Más jelentés szerint a villamos vasút igazgatóságát anonym levélben figyelmeztették a csalásra. A villamos vasút igazgatósága a bűnös és gyanúsított alkalmazottakat rövid uton mind elcsapta. — Vízáradások Ausztriában. Már több ízben említettük, hogy az osztrák alpesi vidékeken a rengeteg esőzések nagy vizáradásokat okoztak, melyek egész virágzó völgyeket viz alá temettek. A catastropháról, mely a magyarországi tízeknél is nagyobb károkat okoz, a következő részleteket írják : Bregenzből jelentik tegnapi kelettel, hogy az egész Boden-tó vidékén 48 óra óta szünet nélkül szakad a záporeső. Gottliebennél még a gőzhajó kikötőhídja is víz alá került. St-Gallen és Lustenau között a Rajna elöntötte a vasúti töltést. A Svájcz felé való közlekedés megszakadt. Götzis és Hohenems között a vasúti pályán 80 dm. magas víz van. —■ Innsbruckból távírják tegnap estétől, hogy az innsbruck-bécsi gyorsvonat utasai Hohenemsnél kényszerültek kiszálni és Götzisig kocsin menni, mert a pályatest teljesen el van rombolva. Az utasok nagy része nyitott kocsin, a szakadó záporban kényszerült utazni az átszálló állomásig. A hegyek hóval vannak borítva, az országúton is több helyütt mély vizeken kellett keresztül gázolni, melyek majd a tengelyig értek. Altach község, mely Hohenems és Götzis között fekszik és 1000 lakossal bir, egészen viz alatt van. Tegnap reggel 3 óra tájban riasztotta fel a lakosságot a vészharang. A Rajna átszakította a gátat és elöntötte az egész virágzó községet. Az árvíz hihetetlen gyorsasággal terjedt, rövid negyed óra alatt a falu 2 méter magas víz alá került. A lakosság a háztetőkre, emeletekre menekült. A betakarított gabonát, kazalba rakott takarmányt mind elvitte a rohanó áradat. St.-Margarethenbe és Lustenauba, melyet az árvíz szintén elöntéssel fenyeget, s csak a vasúti töltés tartja vissza, egy szakasz utász ment ki Bregenzből ásókkal, kapákkal. — Hohenemsből jelentik, hogy a tegnapi nap folyamán az ártér rémületesen nagyobbodik. Lustenauban a drága védművet, az úgynevezett »Seelachendammot« az árvíz három helyen átszakította és ennek következtében Lustenau egész vidéke viz alá került. A vasúti töltés 1200 méter hosszúságban szintén viz alatt van, melynek magassága a sínek fölött 78 dm. A höchsti Rajna-hídon alul a gátak szintén több helyütt át vannak törve. Az elöntött vidékre Belrupt gr. kerületi főnök és Krumholz főfelügyelő vezetése alatt mentő csapatok érkeztek csolnakokkal és egyéb szerekkel. Délután újból 80 katona érkezett. A mentési munka erősen folyik, több száz családot már elszállásoltak és élelemmel elláttak. A Salzburg melletti Oberndorfból távírják tegnap estétől, hogy a Salzach-völgyében óriási felhőszakadás volt, melynek következtében a községet elöntötte az árvíz. A község nagyobb része másfél méter mély víz alatt van. A sveithwörthi völgy beláthatatlan nagy tóvá alakult át. A kár kiszámíthatatlan. Ezt a völgyet különben már ötödször önti el az árvíz két hónap alatt.