Nemzet, 1890. szeptember (9. évfolyam, 2878-2904. szám)

1890-09-01 / 2878. szám

Szerkesztőség : F Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­ hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ára 3 kr. vidéken 4 kr. 28­­8. (241.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1890. Hétfő, szeptember 1. I­ [ADÓ-HIVATAL ] Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszinti Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ............................................. 2 fit 3 hónapra .. .. .................. 6 » 6 hónapra ....................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 • Ara 3 kr. vidéken 4 kr. IX. évi folyam. Budapest, aug. 31. Az »Egyetértés« mai számában »Germanizá­­lás a belügyminisztériumban« czim alatt megjelent közlemény oly állításokat tartalmaz, melyek a való­ságnak nem felelnek meg. A belügyminisztérium a jelenben és múltban egyaránt fentartotta a magyar államiságból folyó és a reciprocitáson alapuló azt a jogosultságot, mely szerint valamint mi elfogadjuk az idegen hatóságoktól a saját hivatalos nyelvükön írt átiratokat, viszont mi is jogosítva vagyunk idegen hatóságokkal saját hivatalos nyelvünkön levelezni Ezen felfogás tekintetében, sem előbb, sem jelenleg semmiféle változás nem történt. A közbejött egyedüli intézkedés is, csupán ama visszás állapot megszüntetésére czélzott, a­mely a ma­gyar nyelvnek az idegen hatóságokkal szemben való kizárólagos használata folytán a gyakorlatban több­szörösen beállott és sok esetben az ügyek gyors lebo­nyolítását károsan hátráltatta. Konkrét eseteket nem kívánunk felsorolni, hanem csakis arra az egy esetre utalunk, amidőn épen egy ily magyar átirat lefordítá­­sának nehézségei és az ebből származott késedelem, egy rendőrileg üldözött egyénnek Amerikába való megszökését eredményezte. Ami pedig az említett közleményben foglalt ama különböző állításokat illeti, hogy a kérdéses in­tézkedésnek nyilvánosságra hozatala esetére fegyelmi eljárás helyeztetett kilátásba, valamint hogy a linczi Landesausschuss a belügyminisztert egy átiratban azért, mert állítólag a német nyelvet Magyarországra nézve idegennek nyilvánította, kérdőre vonta, — és végre, hogy az állítólagos közjogi sérelem védelmére kiszállt osztálytanácsos a miniszter haragját vonta magára: ezekkel, mint légbő­l kapott valótlanságokkal foglalkozni felesleges. Ezen, ha a király az ellenzéket kormányalakításra szólítaná fel, nem lehetne egyszerre áldozatul oda­dobni az eddig hozott áldozatokat, fokozatosan kel­lene megalakítani a nemzeti hadsereget, néhány év alatt, évenként egy-egy hadtestet és így to­vább, a többi közös ügyekből való kibontako­zásra is néhány év kellene, a­ki nem így csinálná, az vagy szédelgést művelne, vagy kísérletezést. Felolvas egyes részleteket Kossuth egy leveléből, melyben Kossuth elvileg elfogadja a delegációba való lépést. Óhajtja szónok, hogy az általa évekkel ezelőtt a párt­ban benyújtott és el is fogadott javaslat a tanácsko­zási rendről tényleg életbe is lépjen, hogy az elnök­nek hatalma legyen, intrikáknak elejét venni. Kijelenti ezt, bár tudja, hogy kellemetlenségei lesz­nek, de azért mégis harczolni fog, elég erőt érez ma­gában erre. Szervezni kell a pártot a küzdelemre, hogy kellő erőt fejthessen ki. Felolvas ezután egy határozati javaslatot, mely szerint az erdélyrészi függetlenségi párt kijelenti, hogy a personális unió alapján áll, a részletekre nézve pedig fentartja 1881-i programmját. Továbbá, hogy minél hamarább megkezdendő a pártnak megyénként, városonként leendő szervezése, mert a független magyar állam és az önkormányzat érdekében vívandó politikai és választási harc­ban teljes erejével szüksé­ges fellépősé. A javaslatot éljenzéssel fogadták. B­a­r­t­h­a Miklós hosszasan beszél az állami administratív ellen. Indítványozza, hogy bizottság küldessék ki, mely keresse az érintkezést a más pár­ton levő municipalistákkal. Az indítvány elfogadása után megválasztották a bizottság tagjait, még­pedig elnökké : Ugron Gábort, alelnökökké: Bartha, Mol­nár és Győrffy képviselőket és Betegh Ferencz föld­­birtokost. Bizottsági tagokat, (számszerint 48-at) válasz­tottak Kolozsvármegyére és a vidéki megyékre, va­lamint Kolozsvár városa és Marosvásárhely területére. Berzenczey István felszólalása után Put­­n­o­k­y földbirtokos indítványozza, hogy a párt pénztára javára adakozást indítsanak. Betegh és Ugrón felszólalása után ez ügy az intéző bizottságra bízatott. A gyűlés Ugrón éltetésével ért véget. ZBEHL.I-’ÖIL.N­D. Ugrón párt­ szervezése, TT vagy Ugrón-párt szervezése. Kolozsvár, aug. 31. Az erdélyrészi függetlenségi pártnak Ugrón ál­tal összehívott gyűlését ma tartották meg a redoute­­ban. A gyűlésen képviselve vannak: Csik-, Udvar­hely-, Szolnok-Doboka-, Maros-Torda-, Kis-Küküllő-, Kolozs-, Háromszék- és Szilágy-megyék. Az ország­­gyűlési képviselők közül B­a­r­t­h­a Miklós, Ugrón Ákos, H­o­i­t­s­y Pál, Molnár József és G­y­ő­r­f­f­y Gyula voltak jelen. Bénes Ferencz, a kolozsvári függetlenségi párt elnöke megnyitván a gyűlést, elő­adja, hogy Ugrón Gábort gyanúsításokkal illették. Ő, mint a párt elnöke, felkérte Ugront, hogy nyug­tassa meg választóit. Ugrón Gábor válaszában kije­lentette, hogy bármely pillanatban kész Kolozsvárra jönni és szervezni az erdélyrészi pártot. Az elnök in­dítványára ezután küldöttség ment Ugronért, a­ki a jelenvoltak éljenzése és viharos tapsai közt lép a te­rembe. Molnár József képviselő üdvözli Ugront, hogy a kilátásba helyezett actiót megkezdte és az erdélyi részek nevében bizalmát fejezi ki Ugrón iránt, a kit Erdélyben mindenki úgy ismer, mint igaz hazafit. Éljenzéssel fogadott beszédje végén Ugrónt buzdítja a továbbműködésre. Az üdvözlés után Ugrón tartotta meg be­szédjét. Nem új programm az — úgymond Ugrón — melyet kecskeméti beszámolója alkalmával mondott. Régi az, mint az igazság (!) A szónok úgy járt, mint az, a­ki alakot talált rikító színeken, letépte a színe­ket és tökéletes szobor állt előtte, melybe csak élet kellene. Ilyen szobor lehetne a magyar nemzet! Nem is kell új programm. Századokon át való törekvésünk eléggé meg van érlelve. Legyen a nemzet az a mi volt: szabad és független! Az 1848-diki törvényhozás a tör­vényben kimondta, hogy a hazának önálló a külügye, a hadügye. Az 1867-diki kiegyezést nem a kellő óva­tossággal csinálták s 1869-ben megalakult a bal­közép. 1872-ben Lónyay megakasztotta az ellenzéket. Tisza eldobta lobogóját, 15 évig kormányozván a nem­zet kárára. A szónok sem akkor nem tagadta meg elveit, sem később. Rágalom azt állítani róla, hogy megtagadja. 1874-ben nem volt körülírva a párt czélja, csupán arra gondolhattak, hogy az eszmét ápolják. Következett a boszniai occupatió. Sokan jöttek akkor át az ellenzék táborába. A nyolc­va­­nas években a képviselők egy része mérsékelt irányú pártnyilatkozatot adott ki Eötvös szép tollából. A párt azonban kibékült és Irányi foglalta el az el­nöki széket, a­melyet buzgalommal töltött be. T­é­­ves tehát, a­mit Herman Ottó mond 1874-ről, hogy: most már körvonalazott elvek van­nak; personál unió ez elvek sarkpontja és alapja.« Ezt nyíltan, őszintén kell kimondani. A szónok kije­lenti, hogy a 48-as irányt a 49-e­s­t­ő­l, mely ápril 14-ét elfogadja, meg kell tisztítani. Két irány nem állhat meg egymás mellett. A szónok élesen kikel Hermann ellen és azon irány ellen, melyet követnek, ámbár nyíltan nem merik bevallani, mert fél­nek a magyar nép józanságától. Ugrón előadja, hogy ez évben néhány­an meg akarták ünnepelni április 14-ikét. Elnök Károlyi volt, ünnepi verset Ábrányi ígért. A szónok intette mindakettőt, hogy óvakodjanak, ugyanezt tette Irá­nyi Dániel is s igy elmaradt a demonstratio. T­á­­vozzék ez elem a pártból — úgymond a szónok — kevesebb lesz nehánynyal, de növekedik súlya, mert forradalmat senki sem akar. (Zajos helyeslés ) Szónok fellépésének oka az is, hogy Tisza Kálmán egy ízben detronizálási törekvésekkel vádolta az el­lenzéket, akkor szónok ezt rágalomnak jelentette ki és aztán egyszerre látta, hogy néhány­an április 14-ének megünneplésével defavouál­­j­á­k. Külön pártot szónok és követői nem akarnak; az erdélyrészi párt már 1881-ben megalakult; az ak­kori programaihoz ma is ragaszkodnak. A delegátiók intézménye helytelen és megszün­tetendő, de ma megvan; és ha háború fenyegetne, ha az ellenzék kormányra jutna, vagy ha a függetlenségi párt egyedüli ellenzék maradna, bele kell menni, hi­a Nord a helyzetről. Mint Brüsszelből távírják, a »Nord« az orosz külügyminisztériumnak félhivata­los lapja, határozottan állítja, hogy Vilmos császár látogatása Oroszországban, végeredményében teljesen megfelelt annak a kedvező várakozásoknak, a­melyek a narvai találkozáshoz kezdettől fogva fűződtek. A ta­lálkozás, úgymond, nem mindennapi politikai esemény volt, a­melyet egész Európa közönsége rokonszenvvel üdvözölt. Még az angol, osztrák-magyar és a franczia lapok is bizalomteljesen nyilatkoztak róla és találga­tásaikban diséretek maradtak. Csupán csak a »Daily Telegraph« akarta kisütni, hogy a találkozás után az orosz politikában egy teljesen valószínűtlen evolutio készül, de az angol lap híreszteléseivel kudarczot vallott Szemben a müncheni »Alig. Zig«-gal, a­mely nemrég azt hangsúlyozta, hogy a czár békés hajlamú, de mint chauvinista orosz aka­ratlanul is előmozdította annak a harczos pánszláv áramlatnak nagyranőttét, a­melynek végül még egyet­len czár sem tudott ellentállani, — a »Nord« meg­jegyzi : »Oroszországban nincs más akarat, csak a czáré.« Ugyancsak az említett lapnak egyik pétervári levele hangsúlyozza, hogy Caprivinek a czár által való kitüntetése nagy jelentőségű. Szemléjében nagy meg­elégedését fejezi ki ama beszéd felett, melyet Carnot a franczia köztársaság elnöke La Rochelleben tartott. Az orosz félhivatalos lap végül helyteleníti Görög­ország magatartását Törökország irányában, de örömmel üdvözli, hogy újabban kedvezőbb fordulat állott be, amennyiben Görögország a legutóbbi idő­ben némi mérsékletet tanúsít és így meggyőződése szerint a bolgár püspökök ügye miatt nem lesz török­görög conflictus. Az örmény­országi állapotokról elter­jedt hírek — úgymond — kevés­bé nyugtalanítók, mert érdekelt forrásból származnak.« A »Nord« fentebbi békés jellegű nyilatkozatai­val egyezik a »N. Br. Presse« következő pétervári értesülése . Az itteni politikai körökben a »Moskovs­­kija Vjedomosti« németellenes czikkét legutolsó kí­sérletnek tekintik az orosz-német közeledés meghiúsí­tására. A vezető körök hangulata a »Novoje Vremja« diplomatikusan tartott czikkében nyer kifejezést. A czár mind a két lapot olvassa. Az a tartózkodás, a­melyet a felsőbb körökben uralkodó áramlatról jól értesült Grasshanin tanúsít, nem a »Moskovskija Vjedomosti« irányzata mellett szól, a­mely irányzat a francophil párt malmára hajtja a vizet. Rómából jelentik, hogy ama bombák közül, a­melyeket Mancin­i Domokosnál, a feloszlatott Ober­bank egylet vezérszerepet vivő tagjánál találtak, a tüzérségi bizottság jelentése szerint kettő nem volt megtöltve, tehát teljesen ártalmatlan, míg a másik kettőben igen finom puskaport, sok ólomgolyót talál­tak, g­yutacsa is volt, igy esetleg veszélyes lehetett volna­ ki. Délután két órakor ő felsége Python br. helytartó kíséretében sétakocsizást tett a vá­ros körül és a park mellett elhaladva a dom­bon fekvő és pompás kilátást nyújtó schön­­dorfi templomhoz hajtatott, hol nagyszámú vidéki közönség gyűlt össze. A püspök és a plébános kíséretében ő felsége megszemlélte a goth-stylü ódon templomot, majd meg­tekintette Braun testvérek reszelő gyá­rát, jólehet a vasárnap miatt a munka szünetelt. Ő felsége ez alkalommal a gyár­ban elszállásolt Landvwehr - dragonyosokat megszólítással tüntette ki s azután a városon át a nép folytonos tüntetései közt a würtem­­burgi kastélyba hajtatott. A kastélyba érve ő felsége az ott táborozó Landwehr gyalog­sági csapatok fölött tartott szemlét. A kas­tély udvarán a tulajdonos St.-Julien gr. által tiszteletteljesen fogadtatván, ő felsége be­járta a tulajdonos egyik elődje által. Ul­ik Károly császár fogadtatására épített és ro­coco styla kastély termeit és a tulajdonos kérésére a VI. Károly császár idejéből való pompás kristályserlegből bort ivott. Hat óra­kor udvari ebéd volt. —a felsége lóposztot adományozott a helybeli szegények javára. Kiel, aug. 31. Henrik herczeg tegnap az osztrák-magyar hajóraj tiszteletére fényes diszebédet adott a királyi kastély fehér ter­mében. Henrik herczeg osztrák-magyar sor­­hajókapitányi egyenruhát viselt s a lakoma folyamán felköszöntötte Ferencz József ő felségét és családját, mire Károly István fő­­h­erczeg Vilmos császárra és a királyi házra mondott felköszöntővel válaszolt. Az ebéden Vilmos mecklenburgi herczeg és XXVI. Beuss Henrik herczeg is részt vettek. Károly István főherczeg Henrik herczeg neje mel­lett, Eissenstein osztrák-magyar nagykövet­ségi tanácsos és Steineck báró tengernagy Henrik herczeg mellett ültek. Sophia, aug. 31. A szultán trónra lépé­sének évfordulója alkalmából Stambulov kor­mányelnök és a külügyminisztérium főbb tisztviselői, valamint az idegen képviselők ma látogatást tettek Besed beynél, a török biz­tosság titkáránál, hogy szerencsekivánatai­­kat fejezzék ki. Sophia, aug. 31. A »Bulgarie« a szultán trónraléptének évfordulója alkalmából a szul­tán arczképét közli s magasztalólag szól a szultán bölcs és előrelátó politikájáról, mely Bulgáriát a hála újabb kapcsaival fűzi szu­­zerénjéhez. Egyúttal a legőszintébb szeren­­csekivánatoknak ad kifejezést a nevezett lap a trónralépés örömteljes évfordulója alkal­mából. Sophia, aug. 31. A »Bulgarie« a leghatározot­tabban megc­áfolja a »Weekly Times« azt a hírét, hogy a bolgár kormány elhatározta a mac­edoniai bolgár iskolák subventionálását és kiemeli, hogy a szóban forgó iskolákat az odavaló lakosság tart­ja fenn. Sophia, aug. 31. Jól értesült körökben mit sem tudnak a franczia lapok ama híreszteléséről, hogy Klementina herczegasszony nyugdíjat ajánlott volna föl Panicza anyjának. Lauterberg, aug. 31. Wissmann őrnagy Bumil­­ler társaságában Brüsszelbe és Ostendele megy a belga királyhoz, aztán Brémába, Hamburgba és Kölnbe utazik s szeptember 16-án szándékozik visz­­szatérni Berlinbe. Táviratok, Vöcklabruck, aug. 31. A reggeli miséhez, melyen ő felsége jelen volt, a vidékről sürű­ csoportokban érkezett a nép és a templom előtt, hol a hadastyánok tartották fenn a rendet, várta ő felsége megérkezését, mert a kiskápolnában csak a honoratioroknak ju­tott hely. A kápolnába lépve, ő felségét Dop­pelbauer püspök fogadta. Midőn a király a kápolnából távozott, az időközben is felsza­porodott közönség lelkesült éljenzésbe tört Közgazdasági táviratok. Fiume, aug. 31. Az Adria »Bend­une« csere­gőzöse, mely Leithba, a »Szapáry« gőzös, mely Bris­tolba fog árukat szállítani, ideérkezett; az »Aleppo« bérelt gőzös Liverpoolba elindult. Ideérkeztek még továbbá a »Benvich« cseregőzös, mely Glasgowba és a »Braemer«, mely Siciliába fog árukat szállítani. Victoria, aug. 31. Az Adria »Matlekovics« gő­zöse visszahajózott Adriaticba. Rouen, aug. 31. A » Tibor« Adriagőzös szállít­mányokért visszatért Bordeauxba. Vlissingen, aug. 31. A »Kemény« Adriagőzös Glasgowba elindult. HÍREK. Augusztus 31. — Mária Valéria főherczegasszony Pólában. Pólából jelentik, hogy szeptember 25-én lesz a »Kaiserin Elisabeth« czirkáló hajónak tengerre bo­csátása, a keresztanyas tisztet Mária Valéria főherczegasszony vállalta el. Pólában bizottság ala­kult a főherczegnő ünnepélyes fogadására, ki ez al­kalommal látogatja meg első ízben Pólát. — József főherczeg utazása. József főher­czeg szept. 5-én indul Nagyváradra, hogy az addig ott központosított 79. és 80. honvédgyalogdandár és 2. honvédhuszárezred felett szemlét tartson. Nagy- Váradról a főherczeg 6-án Gyapjúra megy jószágára s onnét 9-én Nagyváradon keresztül Debreczenbe, hogy 10-én szemlét tartson az ott központosított kassai honvédhadosztály felett. 11-én a főherczeg is­mét Nagyváradon lesz. J­ózsef Ágost főherczeg ma este Tátrafüredre indul, de 5-étől kezdve jelen lesz atyja oldalán az összes hadgyakorlatokon. — Keresztelő a német udvarnál, Potsdam­­ból távirják mai kelettel. Ma délben volt Hohen­­zollern Vilmos herczeg leányának keresztelője a császári pár, Hohenzollern Lipót h­er­czeg és Ferdinánd román trónörökös jelenlété­ben. A kis herczegnő a keresztségben az Auguszta Victoria, Vilhelmina, Antonia, Matild, Erzsébet, Lu­dovika neveket kapta. A csecsemőt a császárné tartotta keresztvízre. — A miniszterelnök útja, Szapáry Gyula úr miniszterelnök, a »B. C.« értesülése szerint, már szeptember 9-én érkezik Nagyváradra, hogy je­len legyen ő felsége megérkezésénél, illetőleg fogadta­tásánál. Szeptember 11-én Székelyhidon fog tartózkodni a miniszterelnök és 12-én Debre­­czenben lesz jelen a királylátogatás alkalmával. Onnét elmegy Aradra a kiállítást megtekintendő, innét leutazik Szapáry gr. a Vaskapuhoz, hogy megnézze a szabályozási munkálatok megkezdését és visszamenet Herkulesfür­dőben fog egy-két na­pig tartózkodni. — Személyi hírek. Károly román király, mint Ostendéből távirják, ma Scheveningenbe utazik, a hol több napig marad, azután Angliába megy, a hol az angol királynő vendége lesz. — Zalka János győri püspök és Hornig Károly báró veszprémi püs­pök fognak assistálni a herczegprimásnak dr. Steiner Fülöp székesfehérvári püspök felszentelésénél, mely f. hó 8-án lesz Esztergomban. — Splényi Ödön dr. rendőrkapitány és neje Blaha Lujza asszony tegnap visszaérkeztek a fővárosba. — Ferdinánd fejedelem rendjele. Az »Agramer Ztg.«-nak írják. Feltűnt, hogy Ferdinánd fejedelem, mint legújabb arczképén látható, nyakán egy olyan rendjelt viselt, a­minőt még eddig egyetlen fejedelmen sem vettek észre. Ez a rendjel kék-vörös szalagon függő kereszt, a­melyet az orthodox vallás terjeszté­sére alakult palaestinai társaságnak alapító tagjai viselnek. Az 1883-ban III. Sándor kezdeményezésére alapított társaság elnöke Sergius nagyherczeg és a társaság hivatalos helyisége a téli palotában van. A­ki legalább is 200 rubelt adományoz a társaság czél­­j­ainak előmozdítására, jogot szerez az említett keresz­tet nyakán viselhetni. Mindenesetre érdekes, hogy Ferdinánd fejedelem rom. katholikus létére részt vesz az orosz c­ár vallásos vállalatában, Palaestinát az orthodoxiának megnyerendő, és az orosz társulat keresztjét tüntetőleg viseli. — Nikolics Fedor báró királyi biztos, a kiről a lapok tévesen írták, hogy Dáljára és Karlóczára uta­zott, tegnap reggel rudnói birtokáról a fővárosba ér­kezett, hogy a »Tököly« nevelő intézetben megürese­dett 8 alapítványi helyre a kijelöléseket megtegye. A görög keleti egyház ma tartott közgyűlése, melyen Nikolics Fedor báró elnökölt, elfogadta a királyi biztos indítványát és az alapítványi helyek nyolcz ma­gyar születésű szerb tanulóval töltöttek be, a­kik ma­gyar gymnasiumokban kitüntetéssel tettek érettségi vizsgálatot. A gyűlés a hazafias elnököt zajos zsi­­ó­­val üdvözölte. N­i­k­o­l­i­c­s Fedor báró holnap vissza­utazik Rudnóra. — Kitüntetés. L­u­d­w­i­g­h Gyula miniszteri ta­nácsosnak, a magyar államvasutak igazgató elnöké­nek A­b­d­u­l-H­amid szultán a Medjidie-rend 2. osztályú és Schober Albert igazgatónak ugyanezen rend 3. osztályú jelvényét adományozta.­­ A tanszerkiállítás bezárása a Köztelken ma délután 4 órakor ment végbe díszes közönség jelen­létében. Ott volt gróf C­s­á­k­y Albin, vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert államtit­kár, Verédy Károly tanfelügyelő, Gyertyánffy István, paedagogiumi igazgató, Zirzen Janka, az Andrássy­­úti nevelőképezde igazgatónője, a fővárosban időző tanférfiak csaknem teljes számmal, a IV. egyetemes tanítógyű­lés rendező bizottsága Péterffy Sándor és Lakics Vendel elnökkel, a kiállítást rendező bizott­ság tagjai, élükön Kozocsa Tivadar; a kiállítók nagy száma teljesen megtöltötte a kiállítás termeit. A mi­niszter egy órai szemle közben többször adott kife­jezést megelégedésének. A bizottság részéről Péterffy Sándor mondott köszönetet a kitüntető látogatásért és azon nagybecsű jóindulatért, melyet a miniszter az egész egyetemes tanítógyűlés iránt tanúsított. A miniszter válaszában úgy az egyetemes tanítógyűlés lefolyása, mint a kiállítás sikere fölött érzett megelé­gedésének kifejezést adva, a jelenlevők lelkes éljen­zése között távozott. — Szinész-lakoma. A szinészeti kiállítás bi­zottsága ma este a Sándor-utczai Rambovszky ven­déglőben társas vacsorára gyűlt egybe, a­melyen a ki­állítás ügye élénk megbeszélés tárgyát képezte. A vacsora közben nem volt hiány felköszöntőkben sem. Lelkes szavakkal éltették Szapáry Gyula grófot, mint a színművészet pártolóját, a sajtót és a közönsé­get, mely a kiállítás ügyét felkarolta, Kaffka mi­niszteri titkárt, Bényei Istvánt, Hatvanit, s mindazokat, a­­siknek részük van a kiállítás fényes sikerében. — Plébános-beiktatás. A budavári királyi pa­lota új plébánosának, V­ézinger Károlynak hiva­talába való ünnepélyes beigtatása nagyszámú és elő­kelő közönség jelenlétében ma délelőtt 10 órakor ment végbe a budai várpalotában levő szent Zsigmond­­kápolnában. A szertartás »Veni Sancte«-val vette kezdetét, ezután felolvasták a királyi kinevezési ok­mányt, majd az új plébános letette az apostoli hitval­lást, mire Bogisich Mihály budavári prépost, esperes­plébános beszédet mondott és átadta az uj plébános­nak az evangéliumos könyvet, a templom kulcsait s különösen »a szent jobb« őrizését, mely szintén az uj plébános kötelessége, a szivére kötötte. V­é­z­i­n­g­e­r plébános fogadást tett, hogy kötelességét mindig pon­tosan fogja teljesíteni. A beszéd után az uj plébános ünnepi misét mondott. — Magyar méhészek Gráczban. A magyar or­szágos méhészeti egyesület Gergelyi Kálmán el­nökhelyettes vezetése melett, e hó 28-án társas kirán­dulást rendezett Gráczba a stájerországi méhész-ki­­állítás megtekintésére. A magyar vendégek a legszí­­vélyesebb fogadtatásban részesültek, a pályaudvaron külön bizottság fogadta őket, s a kiállítók, ott való meg­jelenésükkor óriási magyar trikolórt tűztek ki A mé­­hész-jury elnökéül is magyar embert­­.Binder Ivánt, a »Méhészeti Lapok« szerkesztőjét választották meg. A congressus azt határozta, hogy 1891-ben Lübecken és 1892-ben Budapesten tartják összejövetelüket. A magyar kiállítók közül Mayer lelkész és Gerge­lyi Kálmán (Csákvár) díszoklevelet, Kühne (Bu­dapest) tiszteletdíjat, A­m­b­r­ó­z­y báró ezüst, F­o­e­r­s­c­h (Fogaras) bronz érmet kaptak. — Jubiláló pap, Kurcz Vilmos ferenczrendi áldozár, ferencz­városi plébános ma ünnepelte meg 25 éves hivatali jubilaeumát. A ferenczvárosi templomot ebből az alkalomból virágokkal feldiszitették. A ju­biláns d. e. 10 órakor nagy ünnepi misét mondott és ezután ünnepi beszédet tartott. A templom zsúfolva volt közönséggel. Az isten­tiszteleten testületileg jelen volt a kerületi elöljáróság. — Püspök-felszentelés. Kassán tegnap este az ottani dalárda Dessewffy nemrég kinevezett Csanádi püspök fel­zentelése előestéjén fáklyás-szerenádot adott az új püspöknek, a­ki többekkel együtt B­u­­­b­i­c­s kassai püspök vendége volt. Desseuffy püspök megjelent a püspöki palota erkélyén és Lekly tanár üdvözlő beszédére válaszolva, megköszönte Kassa vá­ros lakossága szeretőjének nyilvánulását, hangsúlyoz­ván, hogy minő büszke volt eddig, hogy Kassa város polgára lehetett. — A kegyesrendiek ünnepe. A kegyesrendiek kápolnájában ma délelőtt ünnepelték meg a rend ala­pítójának, kalazanti szent Józsefnek emlékünnepét. Délelőtt 9 órakor csendes mise volt, majd ezután K­a­n­o­v­i­c­s Béla Mór józsefvárosi apát-plébános szép egyházi beszédet tartott. — A fiumeiek hazafias tüntetése. Új-Aradon szeptember 6-án az ottani önkéntes tűzoltóság zászló­szentelést tart. Ez alkalomból Fiuméból Fletzer Fe­rencz tiszteletbeli főparancsnok vezetése alatt a fiumei tűzoltóság öttagú küldöttsége utazik Új-Aradra. A küldöttség pompás koszorút visz magával, hogy azt az aradi vértanuk emlékszobrára tegye. A koszorúnak vörös-fehér-zöld szalagján e szavak olvashatók: »Az aradi vértanuknak a fiumei hazafiak.« — Moser bankkormányzó balesete. Mosert, az osztrák-magyar bank kormányzóját tegnap Bécsben, hivatalos helyiségében erős szélhű­dés érte, úgy hogy a mentő­társaság önkéntesei által kellett hazavitetni. A 72 éves bankkormányzó állapotát aggodalmasnak tartják. — A villamos vasút kára. A villamos vasútnál hűtlen kezelésre bukkantak, a­mely a vállalatot egy idő óta érzékenyen megkárosította.. A dolog egy tu­dósító szerint úgy történt, hogy bizonyos Stein nevű korcsmáros a fiát, a­ki a villamosvasút alkalmazottja, rávette, hogy a már egyszer eladott s a közönség által a leszállásnál eldobott jegyeket szedje fel és ismét hozza forgalomba. Belátta az öreg, hogy a manipulá­­ciót sikeresen csak úgy lehet folytatni, ha a csalás czéljából consortiumot alapítanak, a­melybe néhány ellenőr is benne legyen. A szervezést magára vál­lalta Stein, a korcsmáros s egymásután meghívta egy pohár borra Lőwi, Szántói és Révész ellenőröket. A pohárból literek lettek s az öreg vesztegetni kez­dett, a­mi látszólag sikerült is. Szántóinak 10 forintot adott s ígérte, hogy minden héten kap annyit, ha sze­met h­uny, a hűtlen jegykezelés előtt. Lőwinek hetet kínált, Révésznek azt mondta, hogy a másik kettő már elfogadta az indítványt, lépjen be ő is a consor­­tium­ba. Révész azonban nem tágított s mégis ő járta meg legjobban. Másnap ugyanis a másik kettő megbán­va beleegyezésüket, a pénzt feljelentés kíséretében át­adta az igazgatóságnak. A kocsivezetők, körülbelül né­gyen, mit sem tudva a feljelentésről, már másnap meg­kezdték a csalást, a­minek Révész nyomára jött, de az a szerencsétlen gondolata támadt, hogy nem dönti kar­társait veszélybe, nem jelenti fel a csalást. Eközben az igazgatóság a városligeti vonalra, a­hol a csalás tör­tént, a főkapitányságtól detectiveket kért, a­kik az üzelmeket figyelemmel kisérték s a bűnös kocsiveze­­tőket, valamint a gyanúsított ellenőröket még a múlt hét folyamán mind letartóztatták, de a napokban mindnyáját ismét szabadon bocsátották. Más jelentés szerint a villamos vasút igazgatóságát anonym levél­ben figyelmeztették a csalásra. A villamos vasút igaz­gatósága a bűnös és gyanúsított alkalmazottakat rö­vid uton mind elcsapta. — Vízáradások Ausztriában. Már több ízben említettük, hogy az osztrák alpesi vidékeken a renge­teg esőzések nagy vizáradásokat okoztak, melyek egész virágzó völgyeket viz alá temettek. A catastro­­pháról, mely a magyarországi tí­zeknél is nagyobb károkat okoz, a következő részleteket írják : Bregenzből jelentik tegnapi kelettel, hogy az egész Boden-tó vidékén 48 óra óta szünet nélkül sza­kad a záporeső. Gottliebennél még a gőzhajó kikötő­­hídja is víz alá került. St-Gallen és Lustenau között a Rajna elöntötte a vasúti töltést. A Svájcz felé való közlekedés megszakadt. Götzis és Hohenems között a vasúti pályán 80 d­m. magas víz van. —■ Innsbruckból távírják tegnap estétől, hogy az innsbruck-bécsi gyorsvonat utasai Hohenemsnél kényszerültek ki­­szálni és Götzisig kocsin menni, mert a pályatest tel­jesen el van rombolva. Az utasok nagy része nyitott kocsin, a szakadó záporban kényszerült utazni az átszálló állomásig. A hegyek hóval vannak borítva, az országúton is több helyütt mély vizeken kellett keresztül gázolni, melyek majd a tengelyig értek. Altach község, mely Hohenems és Götzis között fek­szik és 1000 lakossal bir, egészen viz alatt van. Teg­nap reggel 3 óra tájban riasztotta fel a lakosságot a vészharang. A Rajna átszakította a gátat és elöntötte az egész virágzó községet. Az árvíz hihetetlen gyorsa­sággal terjedt, rövid negyed óra alatt a falu 2 méter magas víz alá került. A lakosság a háztetőkre, emele­tekre menekült. A betakarított gabonát, kazalba rakott takarmányt mind el­vitte a rohanó áradat. St.-Marga­­rethenbe és Lustenauba, melyet az árvíz szintén elön­téssel fenyeget, s csak a vasúti töltés tartja vissza, egy szakasz utász ment ki Bregenzből ásókkal, kapákkal. — Hohenemsből jelentik, hogy a tegnapi nap folya­mán az ártér rémületesen nagyobbodik. Lustenauban a drága védművet, az úgynevezett »Seelachendammot« az árvíz három helyen átszakította és ennek követ­keztében Lustenau egész vidéke viz alá került. A vasúti töltés 1200 méter hosszúságban szintén viz alatt van, melynek magassága a sínek fölött 78 d­m. A höchsti Rajna-hídon alul a gátak szintén több helyütt át vannak törve. Az elöntött vidékre Belrupt gr. kerületi főnök és Krumh­olz főfelügyelő vezetése alatt mentő csapatok érkeztek csolnakokkal és egyéb szerekkel. Délután újból 80 katona érke­zett. A mentési munka erősen folyik, több száz csalá­dot már elszállásoltak és élelemmel elláttak.­­ A Salzburg melletti Oberndorfból távírják tegnap esté­től, hogy a Salzach-völgyében óriási felhőszakadás volt, melynek következtében a községet elöntötte az árvíz. A község nagyobb része másfél méter mély víz alatt van.­­ A sveithwörthi völgy beláthatatlan nagy tóvá alakult át. A kár kiszámíthatatlan. Ezt a völ­gyet különben már ötödször önti el az árvíz két hó­nap alatt.

Next