Nemzet, 1890. október (9. évfolyam, 2907-2937. szám)

1890-10-01 / 2907. szám

Nico­ler­a és Magliani vezetése alatt akarta Crispi állását megrendíteni. Azonban a jobboldal elégedet­len elemeinek szövetkezését velük, nem tudták kiesz­közölni. A párisi gróf levelének hatása most, hogy a trónkövetelő már útban van Amerikába, a monar­­chisták táborába is egyre élesebben kezd jelentkezni. A »Soleil«, a­mely eddig a párisi grófnak főlapja volt, tudomást sem vett a levélről a »Petit Moniteur« pedig határozottan elitélte azt. A »Köln. Zig« érte­sülése szerint a jobboldalnak 60—80 tagja már el is határozta, hogy a párisi gróf politikáját tovább nem támogatják, hanem egy köztársasági-conservativ pár­tot alkotnak. E határozatot a kamara egybeülte után közölni fogják a párisi gróffal. Nihilismus az orosz hadseregben. Ismételve em­lítettük már, hogy a nihilismus behatolt az orosz hadseregbe is. Érdekes új adatot közölt e részben egyik orosz tiszt, a­ki a rovnoi hadgyakorlatokon résztvett. A »Neueste Münchener Nachrichten« var­­bói levelezőjének közlése szerint ugyanis Gurko hadseregében négy tisztet fogtak el, a­kiknél a nem­rég Genfben megjelent, »az orosz hadsereg tiszt­jeihez« czímű röpiratnak példányait találták meg. A lengyel socialis forradalmi párt által kiadott röp­­irat közös eljárást ajánl az oroszoknak a lengyelekkel és felszólítását a következőkben foglalja egybe: »A jövendőbeli háború színhelyére, mint Oroszország sza­bad polgárai jöjjetek a népek szabadságának, egyen­lőségének, testvériségének zászlóival s mi mindanyian tárt karokkal fogadunk s közösen harczolunk majd veletek a szláv népek szabad egyesüléséért«. A jöven­dőbeli harcztér alatt Lengyelországot értik. A röpirat kifejti továbbá, hogy a mint Oroszország belügyeit az önkényes uralom intézi, azonképen Oroszország kül­politikáját is nem Oroszország érdekei, hanem a Ro­manov dynastia érdekei szerint vezetik. Végül szívére kötik az orosz tiszteknek, hogy mielőtt a küszöbön álló háború kitörne, vegyenek példát a decabristákról és Dubrovin, Luh­anov, Rogacsev, Stromberg és má­sok példáit követve, a szabad Oroszországnak legye­nek védelmezői. Táviratok. Berlin, szept. 30. A »Montags-Revue « nyilatkozataival szemben, a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« a következőket jegyzi meg: Magától érthető, hogy a két vezető államférfi Rohnstockban a két monarchia gaz­dasági viszonyait is megbeszélés tárgyává tette. Ebből vérmes reményekre jogosító con­­cret következtetéseket meríteni ez idő sze­rint nem látszik igazoltnak. Berlin, szept. 30. A »National Ztg.« római távirata szerint a »Figaro«-ban közölt tudósítás Crispi interviewálásáról teljesen koholt. (N. W. T.) Páris, szept. 30. Minthogy olasz részről meg­­c­áfolják a »Figaro«-ban megjelent tudósítást a Cris­­pivel folytatott beszélgetésről, Jacques de Saint-Cére fentartja állításait. Crispi — úgymond — két ízben is fogadta, a­miről bizonyítékai is vannak. (N. Fr. Pr.) London, szept. 30. Egyes angol lapok újra sensatios táviratokat közölnek az ör­ményországi állapotokról, így Ersingtonból azt a hírt közlik, hogy ott a helyzet igen ko­moly. Az orosz csapatok központosítása a határon egyre tart, állítólag már 72,000 ember van összevonva. Minthogy török rész­ről támadástól tartanak, a kurdok már vé­delmi intézkedéseket tettek. Ersingtanba na­ponkint érkeznek Erzerumból európai csalá­dok, mert nagy mészárlásoktól tartanak. (Pl.) London, szept. 30. Ma tartották Tom­ Manrí és Bumns munkásvezérek vezetése alatt az első dock­­munkás és átalános évi munkás-congressust, melyen kiemelték, hogy a congressus czélja az, hogy munici­­pális ellenőrzés alatt álló gyárak létesíttessenek és valamennyi munkás-egylet egyesüljön oly békebíró­­ságok létesítésére, melyek nem politikusokból és phi­­lantropokból, hanem oly férfiakból álljanak, a­kik a munkás­kérdésekhez igazán értenek. Vegye fontolóra továbbá a congressus, hogy nem volna-e lehetséges Londonban a dock-mun­­ kooperatív alapon el­vállalni ? Bern, szept. 30. A szövetségtanács 19 szavazattal egy ellenében elfogadta a kiuta­sításról szóló törvényjavaslatot a rendi tanács által eléje terjesztett szövegezésben. — A nemzeti tanács folytatta a tessini ügyek tár­gyalását. Lissabon, szept. 30. A király a cintrai kastély parkjában sétát tett; később fogadta Martens Ferreát, a­ki az ebédhez is hivata­los volt. Lissabon, szept. 30. Martens Ferrao el­vállalta az uj cabinet megalakítását s hir szerint a külügyi tárczát veszi át. Belügy­miniszternek Casal Ribeiro grófot emle­getik. Yokohama, szept. 30. A lakosság körében mind­­nagyobb mérveket ölt az izgatottság a szerződések módosításának kérdése miatt, melynél különösen ar­ról van szó, hogy a külföldiek a japán bíróságok tör­vénykezésének legyenek alávetve. A külföldieknek szeptember 11-én megtartott értekezletének elnöke újból fenyegető levelet kapott. Kopenhága, szept. 30. A mai landsthingi válasz­tásoknál két socialdemocratát is megválasztottak. Ez az első eset, hogy a socialisták ülést nyertek a lands­­thingben. Róma, szept. 30. A »Riforma« azt írja, hogy még mielőtt a »Figaro« által közzétett Crispi-interview szószerinti szövegét ismerné, már most kijelentheti, hogy a »Figaro« köz­leménye, az azt ismertető táviratból ítélve, sok lényeges pontra nézve helytelen, neveze­tesen nagyon távol állanak a valóságtól bizo­nyos nyilatkozatok, melyek állítólag Crispi véleményének volnának a kifejezői. Belgrád, szept. 30. (Eredeti táv­irat.) Itt azt beszélik, hogy dr. Dokics le­mondását Sándor király mellett elfoglalt állá­sáról Milán király sürgette, ki fiát minden radicális befolyástól menten akarja tartani. A kormány csak utólag értesült az esetről. (P. C.) Pétervár, szept. 30. Azzal, hogy Vilmos császár visszautasította az ünnepélyes fogad­tat­ást Bécsben (a­mi ugyan nem igaz. A szerk.) a »Novoje Vremja » szerint meg akarja semmisíteni azt a kelletlen hatást, a­melyet a két szövetséges uralkodó újabb találkozása, Oroszországban felidézhetne. A »Novosti« vi­tázva a »N. Fr. Pressé «-vel a Balkán-félszi­get semlegesítését a legjobb eszköznek mondja az Ausztria-Magyarország és Orosz­ország közötti jó viszony megzavarására (?) (N. Fr. Pr.) Konstantinápoly, szept. 30. Duperre tengernagy a »Forbin« hajón és a »Jautour« gőzös 120 tiszttel ideérkezett. A tengernagyot a Dardanellákban a sül­tén nevében Izzet pasa fogadta. Duperre öt napig marad itt. Pétervár, szept. 30. (E r e d e t i távirat.) Hübbenet orosz közlekedésügyi miniszter a Balti-tar­tományokba és Lengyelországba biztosokat küldött, hogy az ottani vasuthivatalnokokat orosz nyelvbeli is­mereteikre nézve megvizsgálják s azokat, kik nem bír­ják teljesen az orosz nyelvet, azonnal függeszszék fel állásuktól. — Obrucsev tábornok, a vezérkar főnöke legközelebb hat heti szabadsággal külföldre utazik. (P. C.) Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, szept. 80. (Tőzsdei t u d é h i t A s.) Egyes kiviteli vasutak csökkenése és gyenge Berlin lehangoltak. Valuta ezüst-lanyhaság daczára bágyadt. Berlin, szept. 30. (Tőzsdei tudósítás.) A for­galom többrendbeli ingadozások mellett bonyolult le. Bécsi eladások osztr.-magyar államvasutban és déli vasutban nyom­tak, szintúgy a lemezvas­ árának leszállítása a vasrészvénye­­ket és tanyaértékeket. Külföldi értékek, belföldi vasutak és értékek javultak. Orosz bankjegyek tovább emelkedtek. Bécs, szept. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 89.— . Magyar hitelbank részv. 850.75. Erdélyi vasút részv. 200.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 110.25. Magyar nyer. k. sorsjegy 187.—. Magy. lesz. és váltó­bank 116.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 129.25. Magyar 4 száz. aranyjáradék 100.90. Magy. fegyvergyár 75.25. Magy. vasúti kölcsön 97.20. Alföldi vasut-részv. 201.25. Magy. észak­keleti vasut-részv. 195.50. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut-részv. 173.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 99.15. Villamos rész­v­t. —.—. Magy. jelzálogbank részv. —.—. BéCS, szept. 80. (O­s­z­t­r­á­k é­r­t­é­k­e­k zárlata.) Osztrák hitelrészvény 308.—. Déli vasut-részv. 153.75. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 106.75. Londoni váltóár 112.50. Károly­ Lajos vasut-részv. 203.75. 1864. sorsjegy 179.25. 1860. sorsjegy 137.25. Török sorsjegy 38.35. 4­2 száz. ezüst-járadék 88.35. Dunagőzhajózási társ. 368.—. Dohány-részv. 135.25. Angol, osztrák-bank-részv. 166.—. Osztr. államvasuti részv. 249.25. 20 francos arany 8.89—. 4­2 száz. papirjáradék 88.—. Osztrák hitelsorsjegy 185.75. Német bankváltók 55.22. Cs. k. vert arany 5.85—. Osztrák-magyar bank-részv. 959.—. Elbevölgyi vasut­­részv. 236.75. Bécsi bankegylet-részv. 121.80. Alpina-részv. t. 99.40. — Az irányzat gyenge. Frankfurt, szept. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 277.87. Osztr. államvasuti részv. 225.—. Déli vasut-részvény 138.50. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. —.—. — Az irányzat csendes. Külföldi értéktőzsdék zárlata szeptember 30-án. Átszámítási árfolyam : ICO márka vista 34­55,25 forint. — 100 franc vista s= 44 50. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin | Frankfurt Páris I Árf. Paritás Árf. | Paritás Árf. , Paritás ....." ■ - ■ [i """ i r 1 4°/*-os magyar aranyjárad. .1 91 — 100 56 K] 91 — 100 67 U 91.58 100 96 5%-os „ papirjárad . .ij 79 30 98 87 K 89 30­ 98 87 K — 4-20/.-OS osztrák „ I 79 40 87 96 K 79 101 87 50 K —— — 5*/.-os „ „ I 91 30 100 96K 9116b00 70K —2d 4*2°/»-os „ ezüstárad.. 79 KO 88 10 K 79 60' 88 09 K — — — 40/.-OS „ aranyjárad.. 96 40 106 17 Kj 6 10 s 06 43 K-----— Magyar keleti vasúti közv. .­ —.— — —K —.—j ——.— —.— 5°/«-os keleti vasút els. kötv. —.— — K —.— I — ~ ——.— Osztrák hitelrészvény . . j 74 20 807 420?78 —1807 780 — — — — Osztrák-magyar bank. . . J - - — ' 66 50 958 26 K — — --------­Osztrák-magyar állam­vasút 113 10 248 73 U 224 75 248 88 u 575 - 248 06 Déli vasút.....................I 69 00 153 07 U 238 25 152 98 u 352 50 152 26 Erzsébet osztrák ny. vasút! — ■ — —. I ——.— —.— Magyar gácsországi vasút .­ — - —. — 177 —|------------— Elbevölgyi vasút............107 30 - - J —|------—.— — Károly-Lajos vasút.............. 92 16‘1­02 94 U] 183 87 20S 28 U — Kassa-Oderbergi vasút . . J1 78 10‘172 88 K — —­ — — — Orosz bankjegyek............ 256 70 14' 91 —------——.— Váltó bécsi piaczra .... 80 60 65 St 180 65 55 30 — II. kibocs. keleti kölcsön . . 81 10-----—.— —.— - — —.— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— — — —.— —.— 1075— 3®/p-ob franczia járadék . . .) ——.— —.— 95 — —.— 4*/s'76-os franczia járadék .!! ——•“ — — 1 96 — —— Ottomán-bank részvény . . —.— —. —­­636 561 —­ — Franczia törleszthető járad. —.— —.— |-----—.— 1 96 50 — — — Magyar vasúti kölcsön . . . ——.— —.— j —— Magyar jelzálog-hitelbank . — —... —.— —j —.— —.— A magyar országos bank . . . —.— —.— —.— —j —.— —.— Árutőzsde. Bécs, szept. 80. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, szilárd irányzat mellett, az árak változatlanok. Eladatott: búza őszre 7.51 — 7.52, 1891. tavaszra 7.76—7.77. Bozs őszre 7.02 — 7.03, tavaszra 6.93—6.92. Zab őszre 6.87—6.89, tavaszra 6.91 —6.93. Tengeri szept.— okt. —.----.—, 1891 máj.—jun. 6.06—6.07 frton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 7.49 — 7.54, tavaszra 7.75—7.80. Bozs őszre 7.03— 7.08, tavaszra 6.90—6.95. Tengeri jun.—jul. —.-----.—, jul.— ang.—.-----.—, ang.—szept. — .-----.—, szept.—okt. 6.30— 6.35, máj.—jan. 6.05 — 6.10. Zab őszre 6.87—6.92, tavaszra 6.90—6.95. Káposzta-repcze szept.—okt. 12.10—12.20, jan.— febr. 12.80—12.40. Repcze-olaj szept.—decz. 31.-----31.50, jan.—ápr. 31.-----82.—. Szesz szept.—warrant —.--------.—, nov.—máj. 13.75 — 14.— frton. Berlin, szept. 30. (T­e­r m­é n­y v­á s á r.) (Zárlat.) Búza szept.—októberre 190 márka 75 fillér (= 10 frt 55 kr); ápr.—máj. 191 márka 50 fillér (= 10 frt 60 kr). Bors szept.— okt. 176 márka — fillér (= 9 frt 72 kr) ; ápr.—máj. 164 márka 75 fillér (= 9 frt 10 kr). Zab szept.—okt. 140 márka 10 fillér (= 7 frt 75 kr); ápr.—máj. 137 márka 50 fillér (= 7 frt 59 kr). Bepcze-olaj szept.—okt. 65 márka 40 fillér (= — frt — kr); ápr.—máj. 59 márka 30 fillér (== — frt — kr). Szesz szept.-re 42 márka 75 fillér (= — frt — kr) ; szept.— okt. 42 márka 75 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 55 frt 25 krral. Páris, szept.1O. (T e­rm­é n­y v­á s á r.) Búza folyó hóra 26 frk 80 c­m (=11 frt 95 kr); okt.-re 25 frk 50 ctm (=11 frt 38 kr); novembertől 4 hóra 25 frk 30 ctm (=11 frt 29 kr) ; 4 első hóra 25 frk 40 c­m (= 11 frt 33 kr). Liszt (12 márkás) folyó hóra 63 frk 25 ctm (=17 frt 74 kr) ; okt.-re 59 frk 10 ctm (= 16 frt 57 kr); novembertől 4 hóra 57 frk 10 ctm (= 16 frt 01 kr); 4 elő hóra 56 frk 80 ctm (= 15 frt 98 kr). Repczeolaj folyó hóra 06 frk — ctm (= 29 frt 43 kr); okt.-re 66 frk — ctm (= 29 frt 43 kr); nov.—decz. 66 frk — ctm (= 29 frt 43 kr); 4 első hóra 65 frk 75 ctm (= 29 frt 81 kr). Szesz folyó hóra 35 frk 50 ctm (=17 frt 25 kr); okt.-re 85 frk 75 ctm (= 17 frt 37 kr); nov. —decz. 36 frk — ctm (=17 frt 48 kr);­­ első hóra 87 frk 50 ctm (= 18 frt 21 kr). Átszámítási árfolyam : 100 frk = 44 frt 50 krral. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. Szeptember 30 Szeptember 29. BERLIN. Búza szept - októberre .... 190 márka 75 fillér 191 márka 25 fillér , ápr..—májusra . . . • 191 e 50 „ 191 „ 75 „ Rozs szept.-októberre.....................176 „ — „ 176 „ 50 , * ápr.—májusra. . ... 164 „ 75 p 164 „ 75 „ Zab szept.—októberre .... 140 „ 10 „ 140 „ 75 n „ ápr.—májusra............................. 137 60 „ 138 * 76 r r TETTIX Búza szept.—októberre .... 187 márka — fillér 187 márka—fillér „ ápr —májusra.......................190 B # 190 B , Rozs szept.—októberre .... 172 „ — „ 169 „ — „ „ ápr.—májusra ... 162 „ 50 „ 161 „ 50 9 feil* Bűz« novemberre .......................1ő márka 10 fillér 19 márka 20 fillér n márcziuara. .... 19 „ 20 „ 19 „ 30 „ B0Z* novemberre .... 16 „ 70 „ 16 „ 70 „ márcziusra. .... 16 „ 40 „ 16 „ 40 B IfÁK » Suza »friert \­ r& . . 18 frank 80 elme 26 frank 80 címe „ októberre . . . 26 „ 60 „ 25 „ 40 ,, „ novembertől 4 hóra . 25 „ 40 „ 25 ,, 30 „ „ 4 első hóra .... 25 „ 40 „ 25 „ 40 ,, L 3?« V­ivó Im­a . . . 63 „ 25 „ 63 „ 25 „ „ októberre . . . . 59,, 10 „ 59 „ 50 „ „ novembertől 4 hóra . , 67 M 10 , 57 ,, 30 „ „ 4 első hóra .... 16 „ 80 * 58 „ 90 „ HÍREK. Szeptember 80. — A királyasszony útja. Párisból távírják a »Pol. Corr.«-nak, hogy az odaérkezett jelentés szerint, királyasszonyunk tegnap délelőtt Algírban Tirman­­nak, Algír fökormányzójának látogatását viszonozta. — Személyi hirek. György porosz herczeg, ki már hetek óta vendége Bécsnek, ma reggel Prágába utazott; onnan két napra Drezdába megy, majd visz­­szatér Berlinbe. — Oszkár Gusztáv Adolf svéd trónörökös ma Baden-Badenből Bécsbe érkezik, a­hol a Burgban bocsátottak rendelkezésére lakást, a­mit azonban arra való tekintettel, hogy több napon át marad Bécsben, nem fogadott el. — Csekonics Endre gr. ma délelőtt az első magyar átalános biztosító tár­saság választmányi ülésén elnökölt, alelnöki minő­ségében helyettesítve a társaság elnökét, a gyöngél­kedő Károlyi Gyula grófot. A Csekonics gróf egész­ségi állapotáról az utóbbi időben részvéttel célportált kedvezőtlen hirek túlzottak voltak s ma már egyáta­­lán nem felelnek meg a valóságnak, miután a nemes gróf immár a legjobb egészségnek örvend. — Dr. Balkányi M­­ausser fürdőorvosi működéséből vissza­érkezve, orvosi gyakorlatát megkezdte. — A hollandi király halálán. Amsterdamból azt jelentik egyes külföldi lapoknak, hogy III. Vilmos hollandi király állapota annyira aggodalmas, hogy halála minden perezben beállhat. A csapatok készen­létben vannak, hogy az esetleges socialisticus zavar­gásokat elnyomják. Tindel őrnagy manifestuma, a­melyben Mackay clericális minisztériumának szemére hányta, hogy a királyt a világtól teljesen elzárva tart­ják, nagy izgatottságot idézett elő az országban. Egy újabb távirat szerint a király állapota már megnyug­tatóbb. Az orvosok állítólag úgy nyilatkoztak, hogy a beteg állapota nem ad különös aggodalomra okot. Azt hiszik, hogy a király nemsokára ismét foglalkozhatik a folyó ügyekkel. A király állapotáról hiteles forrás­ból a következőket jelentik: A király szombat óta nem dolgozhatott, mert vesebaja újra jelentkezett s megtámadta idegrendszerét, úgy, hogy igen roszszul érezte magát. A tegnapi consultationál az orvosok meglepő erőben találták a királyt. Komoly aggoda­­lomr­a egyátalán nincs ok. A király nemsokára ismét megkezdheti rendes tevékenységét. Vinkhuyzen, a ki­rály orvosa, visszatért Hágába és egyelőre nem is szándékozik a loci kastélyba menni. — Nők a kereskedelemben. Az V-ik kerületi polgári leányiskolában a női kereskedelmi tanfolya­mot, melyet tavaly várakozáson felül látogattak, a vallás- és közoktatási miniszter a folyó tanévre is fentartatni rendelte. — A nemzeti múzeum régiségtára hat értékes tárgygyal gazdagodott. Stein M. Aurél hazánkfia, a lahorei (India) egyetem tanára gypsmásolatban aján­dékozott néhány nevezetesebb indiai műemléket. E domborművek eredetije közül négy a Pendsáb éjszak­nyugati határán fekvő Gandhára vidékéről való, kettőt pedig ez évben a Yussufszai törzsterületen eszközölt ásatások alkalmával találtak. E leletek, melyek élén­ken tüntetik fel a claucus szobrászat befolyását, a lahorei múzeumban őriztetnek. — A hadsereg köréből. A hadsereg rendeleti lapja Lobkowitz Rudolf herczeg altábornagy kineve­zését a 4. hadtest parancsnokává, jelenti továbbá, hogy Némethy A. vezérőrnagy, a krakói lovashadosz­tály parancsnokává neveztetett ki. Galgóczy T. altá­bornagy a krakói lovashadosztály parancsnoka ha­sonló minőségben a 35. gyaloghadosztályhoz helyez­tetett át; áthelyeztettek továbbá: Haradauer K. alez­redes, a katonai földrajzi intézet állományába és Prikoda Ede alezredes, a katonai földrajzi intézet topographiai csoportjának főnökévé, Gruber J. őr­nagy nyugalmaztatok és helyébe Andres F. százados neveztetett ki a nagy­szombati katonai rokkantak kórházához parancsnokká. Miaslikowski J., a buda­pesti műszaki igazgatóság katonai főépitési kezelője nyugalmaztatok és a Ferencz József-rend lovagke­resztjét kapta. — Vasút megnyitás. Deésről távirják lapunk­nak mai kelettel. Bánffy Dezső dr. főispán, a szamos­­völgyi vasút elnöke ma délután Beszterczéről ideér­kezett. Az állomás­házban a város előkelőségei fogad­ták. A közönség örömének Balás Máté törvényszéki elnök adott kifejezést, a­mit dr. Bánffy röviden kö­szönt meg. Este Deés közönsége fáklyásmenettel tisz­telgett a szamosvölgyi vasút megteremtőjénél. A hol­nap megnyitandó deés­zilahi vonat átadása alkalmá­ból Voith Gergely kir. tanácsos lelkes üdvözlő beszé­det mondott, melyet az elismerés és ragaszkodás hangja hatott át. A szónok lelkesen mutatott rá Bánffy Dezsőnek 15 évi főispánsága alatt elért sikereire és a nehézségek leküzdésével megteremtett vasút sokol­dalú üdvös voltára, kérve a főispánt, hogy jóindula­tát Szolnok-Doboka­ vármegye és Deés városa iránt a jövőben is őrizze meg. A többszörösen felhangzott él­jenzés után, az ünnepelt férfiú dr. Bornemissza fő­ispán ablakából hálásan köszönte meg a közönség figyelmét, melyet hosszas főispánsága alatt több íz­ben tanúsított iránta. Megvallja, hogy a hatalom bir­tokában is mindig hálásan vette a közönség köszöne­tét. A tűzoltó zenekar több darabot adott elő, mire a közönség eloszlott. Ma este még hangversenyt, utána pedig banquettet rendeznek. A holnapi meg­nyitásnál Baross minisztert ,Lukács államtitkár képviseli. — Az egyetemről. Az egyetemi matinéek bíráló bizottsága tegnap alakult meg. Az első mati­néét az egyetemi ifjúság még október hóban rendezi. A matinéeken csak meghívott vendégek vehetnek részt és belépti díjat, a szokáshoz híven, ez évben sem szednek. Pályaművek és szavalatok, valamint zeneda­rabok bejelentése október hó 12-ig P­o­r g e s Manó­hoz, a tud. viták és rhetoricai esték elnökéhez jelen­­tendők be.­­ A műegyetemen ma délelőtt tartotta meg magántanári próbaelőadását Ra­di­s­i­c­s Jenő, az orsz. iparművészeti múzeum igaz­gatója. Radisics régebb idő óta foglalkozik alaposan a művészeti ipar történetével, több műtörténelmi mun­kát is irt s így mai előadása iránt természetesen élénk érdeklődés nyilatkozott. Az előadási teremben meg­jelentek : Markusovszky Lajos és Szalay Imre min. tanácsosok a cultusminisztérium képviseletében, Klimm Mihály műegyetemi rector, a biráló bizottság tagjai, dr. König Gyula prodecan elnöklete alatt, dr. Wartha Vincze és Rauscher Lajos műegyetemi ta­nárok, továbbá sok műegyetemi tanár s nagyszámú hallgatóság. Radisics »A művészeti ipar történtének fejlődése« czímmel tartotta meg értekezését, melyben behatóan foglalkozott úgy a külföldi, mint a hazai művészeti ipar történetével, jelenlegi helyzetével s irányával. A hallgatóság az előadást élénken megél­jenezte s a bíráló bizottság az előadót magántanári kinevezésre a minisztériumnak ajánlani fogja. — A IV. egyetemes tanitógyűlés szerkesztő- és ünnepélyt rendező bizottsága okt. 2-án d. u. 5 órakor ülést tart a Szemere-utczai népiskolai helyiségben. — Utczai botrány czimü hírünkre vonatkozólag — melynek részeseit különben mi csak nevük első betűinek kitevésével jelöltük meg — ma egy helyi értesítő, állítólag hiteles adatok alapján, a következő­ket írja: Hannibál József, a sopron-kőszegi helyi érdekű vasút ügyében az akadémia-utczán egy érde­kelttel beszélgetett és beszélgetés közben megállották az »István főherczeg«-hez czimzett szálló előtt. Vé­letlenül arra iment Wollmann, a ki e vasúti ügyben, mint vállalkozó szintén érdekelve van s meglátván a beszélgetőket, hozzájuk lépett. Hannibál beszéde köz­ben szemrehányást tett Wollmannak a vasúti ügyben irányában elkövetett eljárásáért. Wollmannak erre Hannibál személyét illetőleg mondott kicsiny­lő meg­jegyzése, az országgyűlési képviselőt, a­ki a közös had­seregben tiszti rangot visel, oly felindulásba hozta, hogy a pillanat hevében Wollmannt arczul ütötte. Wollmann erre visszaütött és tartva attól, hogy Han­nibál használni fogja botját, azt megfogta és mind­ketten annak birtoka felett kezdtek dulakodni. Mint­hogy azonban ez alatt sokan összecsoportosultak, a felek szétváltak és Hannibál a hely­színéről elsietett. Az ügy lovagias elintézést fog nyerni. Hannibál Jó­zsef részéről a kihívás már megtörtént.­­ Mint késő éjjeli órákban értesülünk, a felek megbízottai a lova­gias elégtételadás módozataiban holnap a délelőtti órákban fognak megállapodni. — Botrányok a távozó circusban. A Wulf cir­cus, mely az egész saisonban oly nagy sikerrel műkö­dött a fővárosban, ma tartotta búcsúelőadását. Ez al­kalommal, mint tudósítónk jelenti, hallatlan botrá­nyok színhelye volt a körönd. Wulf ugyanis már né­hány nap óta egy tarka bikával mulattatta a publi­­cumot, melynek a tréfa szerfölött kedvére szolgált. A circus közepén egy vasrúd volt leütve, ahhoz jó hosszú kötélre kipányvázták a bikát, a­me­lyet forma szerint viadorok támadtak meg, de persze nem szúrták agyon. A tanulatlan állat aztán nagy bakugrásokat csinált, a­mivel kedveltté tette magát a circus látogató publikum előtt. Wulf ezt tudta , hogy mentül nagyobb közönsége legyen, kihir­dette, hogy a közkedveltségű jószágot az utolsó előadáson a jelenlevők között kisorsolja. Min­den belépőjegy egyszersmind sorsjegyül is szol­gált s ezenfelül egy o. c. krajezárért darabonkint akárhány sorsjegyet lehetett vásárolni. Az olcsó por­téka nagy forgalomnak örvendett, mert mindenki szerzett magának legalább 10 darab sorsjegyet. A sorsolás az előadás közepén történt, a szünet alatt. Egy szerencse-kereket hoztak be, a­melynek megpillan­tásakor kitört a vihar. A jókedvű publikum lármázni kezdett: »A Farkas Menyhért szerszáma! Bizonyosan ezzel is csalni fognak!« Wulff azonban megnyugtatta a kedélyeket, kijelentve, hogy minden úgy fog meg­történni, a­mint a közönség kívánja: »A 13-ik kihú­zott szám nyerjen!« kiáltott valaki. »Helyben hagy­ják az urak?« — kérdé Wulf­f az igenlő válaszra, megkezdődött a sorsolás. A nyerő szám Körmendy Imre Vl-ik gymnasiumi növendéke volt s a mint el­kiáltották, azonnal jelentkezett. Egy Fisl Lipót nevű marhakereskedő már jó előre kifőzte, hogy ő a nyerő meglepetését fölhasználja s megszerzi magának a lehető legolcsóbb áron az állatot. Odarohant a meglepetett ifjúhoz s sok ezer ember szeme láttára a markába nyomott egy 50 frtos ban­kót, elkiáltván: »Az enyém a bika, én megvettem!« Ha a közönség bele nem avatkozik, a csíny sikerült volna, mert a diák nem ellenkezett. De az embereket boszantotta a dolog s a körönd egy percz alatt meg­telt felháborodott közönséggel, mely rendőrségért kiabált s sűrűn hangoztatta a »csaló« kifejezést. Fisl­er időközben az egyik circusszolgától a marha­levelet is hatalmába kerítette, de nem ért vele semmit, mert a rendőrség elkobozta tőle. A rend ezután ismét helyreállt s az előadást foly­tatták. Itt fölemlítjük, hogy a Wulf circusban ma délután nagyobb lopás is történt. A társulatnak egyik műlovarnő-tagja, Können Margit kisasszony följelen­tette a rendőrségnek, hogy ma délután az öltöző fül­kéjéből barna kemény fadoboz ékszertartóját ellopták, a­melyben 300 frt áru holmi volt. A rendőrség nem tartja valószínűtlennek, hogy valamelyik alkalmazott volt a tolvaj. A társaság ma éjjel egy órakor Baselbe utazott. — Inyencz emberevők. Ausztráliából írják, hogy az észak queenslandi emberevő négerek kiváló elősze­retett­el fogyasztják a chinaiakat, a­kikről azt tartják, hogy rendkívül finom busuk van, miután állandóan s majdnem kizárólag riz­zsel táplálkoznak. Különö­sen Észak-Ausztráliában nagy számmal vannak a chinaiak. A­mint valamelyikök a telepet elhagyja, a lesben álló vadak megrohanják és felfalják. — A bőriparkiállításról. A kereskedelmi mú­zeumban elhelyezett bőriparkiállítást ma Szontágh Jenő ipariskolai igazgató vezetése alatt 25 tagból álló lábbelikészítő küldöttség látogatta meg Szolnok­ról. A kiállítás tanulmányozására megjelent iparoso­kat Németh Imre, a kereskedelmi­­ .com igazgatója fogadta és kalauzolta. A vidéki küldöttség tüzetesen megtekintette az egész kiállítást, legnagyobb figyel­met azonban a nyers­anyagok és a különféle munka­gépek szemlélésére és tanulmányozására fordított. — Apróság. A gyöngéd feleség. Egy erősen elfoglalt kereskedőnek szokása volt, ha valamit elfelejteni nem akart, néhány szóval feljegyezte a kezelőjére. Egyik nap eszébe jutott, hogy nemsokára a feleségének születésnapja lesz, föl­írta tehát: »Nem születésnapja — mit vegyek neki aján­dékba ?« — Másnap reggel, mikor apró kezelő­ jegyzetét át­futja, ott találja rajta a következő választ: »Semmit, — soha az ő ízlését el nem találom — legjobb bővebb hitelt nyitni készpénzre a pénztárnál.« Kellemes vigasz. Egy betegeskedő, a messze külvároso­­­ban lakó asszony, jóindulattal mondja egyszer orvosának, hogy mennyire sajnálja, hogy őt ilyen messzire kell na­ponta kifárasztania. — Oh, asszonyom, felelt az orvos, azzal ne törődjék. Lakik itt nekem még egy betegem, akihez úgy is el kell járnom s igy legalább egy csapással két legyet ütök agyon. Az igazi papucshős. A férj beteg , az orvos meglá­togatja. — Pirulát rendeljek önnek, — kérdi a betegtől az orvos — vagy pedig folyadékban akarja bevenni az orvos­ságot ? — Kedves Amáliám — mond a beteg férj nejéhez — hogy szereted t e jobban ! — Alacsony vízállás a Száván. A Duna­gőzhajózási társaság közli, hogy a zimony­­bródi személy­hajó-járatokat, az alacsony vízállás miatt, egyelőre abban kell hagynia. — Gyilkos körhinta. Berger György 71 éves háztulajdonos, a múlt vasárnap délután két kis gye­rekkel a városmajorba ment s ott a gyerekeket ráül­tette a körhintára. Maga a körön kívül állt s gyönyör­ködött a gyermekek mulatságában. Közben nagyon oda talált hajolni s a forgó hinta egyik kocsija úgy ütötte vállon, hogy az öreg fölbukott. Rögtön haza­­vitték, de daczára a gondos ápolásnak, ma meghalt. Valószínű, hogy agyrázkódást szenvedett. — Rövid hirek. A m. kir. operaház és nemzeti színház nyugdíjintézete tegnapi választmányi ülésé­ben elnökké Bujanovich Sándor, alelnökké Fenyvessy Ferencz országgyűlési képviselőket választotta meg. —­ A honvédegyesü­letek központi bizottsága, okt. 1.én, d. u. 5 órakor a magyar átalános biztosító társaság tanácstermében ülést tart. — A stettini cath. tem­plomot, ma szentelték fel ünnepélyesen Kopp bo­roszlói herczegpü­spök és több főpap jelenlétében. — Az állatorvostanhallgatók olvasó és önképzőköre ismét Monostori Károly tanárt választotta meg tiszteletbeli elnökévé. — Fővárosi krónika. Tűzrendőri vizsgá­lat. Kéler Lajos háztulajdonos hideg­völgyi villatelepén, melyet e hó 24-én a tűz elpusztított, ma tartották meg a tűzrendőri vizsgálatot, mely alkalommal a tűzoltóság 20.000 forintnyi kárt állapított meg. A veszedelem keletkezése oként gyújtogatást gyanítanak, a­mit már a tűz alkalmával is többen hangoztattak. Halálozás. Dr. Frey Lipót békési orvost, ki e hó 28-kán kora reggel hunyt el 63 éves korában, 29-én, hétfőn délután helyezték el örök nyugalomra. A megye­­szerte nagyrabecsült, szeretett orvost és emberbarátot nemcsak Békés városának, hanem a megyének szá­mos előkelősége kisérte el utolsó útjára. A békési izraelita hitközségnek ez idő szerint nem lévén papja s mert az ünnepek miatt máshonnan sem jöhetett iz­raelita lelkész, ezért Szegedi békési reformá­tus lelkészt kérték fel a halott elbúcsúztatására, a ki arra készséggel vállalkozott. Gyönyörű beszéde mély hatást tett. Végül a békési dalárda búcsúztatta el gyászénekkel az elhunytat. Roder Teréz asszony, dr. Radó Antal írótár­­sunk s országgyűlési gyorsíró édes­anyja, mint mély részvéttel értesülünk, élete 51. évében meghalt. Gruber Lipót, a pétervári egyetem nyugalomba vonult tanára, az orosz császár titkos tanácsosa ma 67 éves korában meghalt Bécsben. Özvegy Csausz Bogdánné szül. Verzár Vero­nika 79 éves korában elhunyt Budapesten. Tudomány és irodalom. Az archaeologiai társulat felolvasó ülése. — Saját tudósí­tónk­tól — Az archaeologiai és embertani társulat ma délután öt órakor tartotta a szünidő után első felolvasó ülését az aka­démia Kisfaludy-termében, melyre a hallgatóság szerfölött kis számmal jelent meg. — Pulszky Ferencz elnök pár megnyitó szava után C­z­o­b­o­r Béla lépett az emelvényre s a berni városi múzeumban őrzött XIII. századi dipty­­chonról tartott előadást, bemutatván annak fénynyomatu képét. Ezen miniature-ökkel ékes ötvösmű az utolsó Árpád-házi ki­rály özvegyének, Ágnesnek révén jutott a königsfeldeni ko­lostor kincstárába és onnét a berni városi múzeumba. Nem­csak pompás ékitése, mely drága- és félékkövekből, igaz­gyöngyökből áll, teszi nevezetessé e műdarabot, hanem a pergamenre festett képei között négy magyar szent mell­képe is. Nevezetesen láthatók : Sz. István, sz. László királyok, sz. Imre királyfi és sz. Erzsébet alakjai, melyekre vonatkozólag chronographiai megjegyzéseit előadva, constatálja, hogy e ké­peket — tekintve a rajzot és felfogást — nem magyar mű­vész készítette. Czobor dalmát festő keze munkájának bizo­nyítja, mert a felfogásban és rajzban meglepő rokonságot talál a szerb középkori templomok, nevezetesen a studenitzai és zsicsai falképeivel, melyeket két év előtt behatóan tanulmá­nyozott balkáni útja alkalmából. Hazai ötvös­művészetünkre nézve igen kívánatosnak tartja nemcsak a diptyehon beható megvizsgálását, hanem az Ágnes királyné által hazánkból kivitt 800 darab ötvös­műnek, melyek közül a nagyobbak 80, a kisebbek 20 ezüst márka sulylyal birtak s ennélfogva óriási értéket képviseltek — illetve a reájok vonatkozó tör­téneti adatok felkutatását. Ezek közül való a berni dip­tyehon is, mely magyar vonatkozásainál fogva reánk nézve kiváló történeti becscsel bir.­­ Az értekezés után Ham­pel József dr. jegyezte meg, hogy az ismertetett műem­lékre először Pór Antal kanonok hivta föl a magyar tu­dós­ világ figyelmét. Második tárgyul P­u­l­s­z­k­y Ferencz mutatott be két bronz leletet, a­melyeket legutóbb küldtek be a nemzeti mú­zeumba. A két lelet mintegy hatvan tárgyból áll, melyek közt haltak, karpereczek, stb. láthatók. Pulszky érdekes előadást tartott arról a stádiumról, a­melyben a külföldi s hazai tudomány van a bronz­kor fölkutatását illetőleg. Azon vélemény, a­melyet Pulszky immár évtizedek óta hirdet, hogy t. i. a vaskorszak előtt csakugyan volt egy bronz­kor, első hirdetőit a skandináv népek irodalmában találta. A németek eleintén azt vitatták, hogy ez eszme tulajdonképpen ő tőlük származott — később dühösen e probléma ellen fordultak. De nem tudták azt megdönteni. Erre a bronz-kor vallók egy lépéssel tovább mentek s azt kezdték bizonyí­tani, hogy nemcsak, hogy volt bronz-kor, hanem az az egyes országok szerint speciális sajátságokat vett fel, külön fran­czia, magyar, orosz stb. bronz-fejlődéseket lehet megkülön­böztetni. És valóban ezt bizonyítják a leletek, míg például nálunk mindig nagyon sok fibulát találunk, addig azok Francziaország és Anglia leleteitől teljesen hiányoznak; így a legtöbb országnak s hazánknak is voltak specialitásai, úgy, hogy határozott csoportokat alkothatnánk országok szerint — többi között magyart is — melyet az egy tagú lapos fibulák jellemeznek, a mely alakot később a skandi­náv népek átvettek. Eddig mi is lépést tartottunk az euró­pai tudománynyal. Azonban az ismét tovább lépett, mert most chronológiai rendet akar a bronz-korba behozni, vagy­is megkülönböztet korábbi és későbbi bronz-korszakot. S ne­künk most ide is követnünk kell őket, követnünk annál is inkább, mert kiváló külföldi tudósok elismerik, hogy a skandináv­ gyűj­teményeket kivéve, a bronz­kornak egy he­lyütt sincs olyan gazdag összehordott anyaga, mint a mi nemzeti múzeumunkban. Az összehordás sikerült, most ta­nulmányozni kell kincseinket, hogy a magyar archaeológia megtarthassa kivívott helyét a tudományok közt. Szendrei János dr. titkár jelentést tett a nyáron eszközölt régészeti ásatásairól. Ezután tagajánlások követ­keztek, s a titkár bejelentette, hogy a társulat pénztárában most 8497 frt van. A fölolvasó ülést zárt ülés követte. — Szépirodalmi könyvtár. Dr. Fekete Jó­zsefnek a »műbarátok köre« védnöksége mel­lett szervezett könyvkiadó vállalatában ma jelent meg az első négy kötet. Az első fecskék, melyek bár meg­hoznák a termő nyarat a könyvkiadók bölcs üzleti h­­­­degségével küzködő magyar belletristáknak! Az első kötet czíme: »Hosszú estékre«, beszélyek, rajzok, irta Vadnay Károly; a másodiké: »Költemények« Váradi Antaltól; a har­madiké: »A házasság titka«, regény, irta Beniczkyné­ Bajza Lenke; a negyedik pedig: »A magyar művészet századunkban«, irta Szán­a Tamás. Természetesen ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezen új kiadványo­kat alaposan méltathatnék, de annyi kétségtelen, hogy a vállalat négy igen jó név felette kedvező auspiciuma alatt indult meg. Különösen érdemes és hézagpótló munka Szán­a Tamás tanulmánya a századunkbeli magyar művészet történetéről, mely­nek első fejezetéből az általános érdekességű kor­festő részt lapunk tárczájában mutatványképpen közöljük. — A szépirodalmi könyvtár kiadványaira évi 10 írtjával lehet előfizetni a dohány-utcza 12. szám alatt elhelyezett kiadóhivatalban. A kötetek egyenként nem jutnak a könyvkereskedői forgalomba

Next