Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)

1891-04-03 / 3086. szám

nemzetközi ornithologiai bizottság választásai. Indítványok és azok megvitatása, elintézése. A kongresszus elnökének, a magyar tudományos bizottság elnökének záróbeszédje. — 24. Délután 2 órakor bucsulakoma. 25. Május 21-én. Kirándulások. A kirándulá­sokra jelentkezett kongresszusi tagoknak indulása és pedig : A) A »Kis-Balaton­-hoz; házigazda : gróf Festetich Tasszilo úr Keszthelyen. Vezető : Herman Ottó, országgyű­lési képviselő. Kilátásba van helyezve : Ardea, alba, cinerea, purpurea ; Ibis falcinellus ; Platalea leucorodia ; Hydrochelidon leucoptera ; Lusciniola melanopogon ; Panurus biarmicus stb. Kombinálva a velenczei tó és dinnyést mocsár meglátogatá­sával : házigazdák : Meszleny Bencze és Pál urak. Vezető: Chernel István. Kilátásba van helyezve: Larus ridibundus n­agyszerű fészektelepe ; Hydrochelidon fissipes fészektelepe ; Hydrochelidon leucoptera, hybrida ; Glareola pratincola fé­szektelepe ; Ardea cinerea, purpurea, minuta; Lusciniola melanopogon fészkek; Locustella luscinioides; Cyanecula cyaneculus ; Panurus biarmicus ; Tringa és Totanus-félék ; Anas és Podiceps-félék stb. B) A fertőtavához ; házigazda : gróf Széchény Béla ur. Vezető : Dr. Madarász Gyula. Kilátásba van helyezve : Hi­­mantopus rufipes fészek telepe; Becui­virostra avocerta; Sterna nilotica; Tringa, Totanus, Anas-félék stb. Kombi­nálva a »Hansággal« (Kapuvár-Csorna); házigazda : báró Berg Gusztáv ur. Kilátásba van helyezve : Aquila naevia és c­anga fészkek ; Ardea cinerea fészektelep , Locustella naevia és fluviatilis stb.­­) Mezőhegyesre ; házigazda : az állam. Vezető : za­­labéri Horváth Nép. János, altábornagy ur. Kilátásba van helyezve: Otis tarda, alföld­imadárfauna. D) Drávafokra, Bellyére ; házigazda Albrecht főher­­czeg ő fensége. Vezető : Szikla Gábor tanár. Kilátásba van helyezve : Haliaetus albicillus fészkek ; Pandion haliaetus ; Oiconia nigra stb. s ezek fészkei is Esetleg kombinálható a »Kologyvári« mocsárral; házigazda: Nicolics Béla ur. Kilá­tásba van helyezve: Ardea­félék, Ibis falcinellus, Platalea leucorodia nagyszerű fészek telepei. A II. nemzetközi ornithologiai kongresszus magyar bi­zottsága. Elnök: Gróf Bethlen András, földmivelésügyi miniszter. Alelnökök: Szalay Imre, miniszteri tanácsos, dr. Entz Géza, műegyetemi tanár, Kamermayer Károly, pol­gármester. Főtitkár: Chernelházi Chernel István. T­a­­g­o­k : Rebly Adolf, nagykereskedő, Alker Gusztáv, fővárosi tanácsnok, Apáthy István dr., kolozsvári egyet, tanár, Bába Sándor, földbirtokos, Balázs Árpád, vasúti ellenőr, Báthory Nándor, főv. főreálisk. igazgató, Bedő Albert, min. tan., orsz. főerdőmester, Berg Gusztáv, báró, Brusina Spiridion, zágrábi egyet, tanár, Buda Ádám, földbirtokos, Csató Já­nos, kir. tanácsos, alispán, Cserháty Sándor, gazd. tanint. tanár, Csernátony L­ajos, orsz. képviselő, Chernel Kálmán, földbirtokos, Czakó Kálmán dr., állatorv. akad. tanár, Czi­­ráky Béla gróf, üdv. és miniszt. tanácsos, Czynk Ede, posta­főnök, Daday Jenő dr., muz. segéd­őr, Danford C. G., ma­gánzó, Deininger Imre, gazd. tanint. igazg., Dirner Lajos dr., Egerváry Gyula, a »Vadászlap« szerk., Emich Gusztáv,­­ orsz. képv., Eszterházy Andor gróf, Eszterházy Béla gróf Eszterházy Kálmán gróf, orsz. gyűl. képv., Eszterházy László gróf, Faszl István, fegymn. tanár, Pechtig Imre báró, Fe­kete Emil, gazd. tanint. tanár, Festetich Elek gróf, Feste­­tich Tassziló gróf, Fiáth Miklós báró, oszt. tanácsos, Firbás Adolf, erdész, Firbás Nándor, tank. főig. tollnok, Frivaldszky János, muz. ig. őr, a syst. kiáll. bizottság elnöke, Gaspa­­recz Ferencz, Gerlóczy Károly, főv. t. alpolgármester, Geyer Gyula, főgymn. tanár, Ghyczy Béla, v. b. t. t., nyug. altá­bornagy, Gluczek Gyula, ménesbirtok-igazgató, Grubiczy Géza, min. titkár, Greisiger Mihály dr., orvos, Hampel Jó­zsef dr., muz. őr, Havas Sándor, nyug. áll. titkár, Herman Ottó, orsz. képv., a tud. biz. elnöke, Hoffmann Sándor, fő­­erdő-tanácsos, Horváth Géza dr., az állami rovartani al­főnöke, Horváth János, városi tanácsnok, Horváth János za­­labéri altábornagy, Horváth Sándor, érd. egyes, titkár, Hó­nig István, vasúti főellenőr, Hunyady Imre gróf, Huszthy Ödön, magántitkár, Hutyra Ferencz dr., állatorv. akad., tanár, Illés Nándor, főerd. tanácsos, Kada Mihály, főv. al­polgármester, Károlyi István gróf, orsz. gyűl. képv., Keleti Károly, miniszt. tanácsos, Kemény János báró, v. b. t. t., Kemény Kálmán báró, főispán, Rimankovicz Mór, Királyi Pál, orsz. képv., Klug Nándor dr., kolozsvári egyet. tanár, Kocyan Antal, főerdész, Kovásznay Zsigmond, földbirtokos Krenner József dr., múzeumi őr, műegyet. tanár, Kuhn La­jos dr., esperes, Kund Béla, földbirtokos, Kund Jenő, föld­birtokos, Kunszt Károly, tanító, Lakatos Károly, Lendl Adolf dr., műegyet. m. tanár, múzeumi segédőr, Lóczy La­jos dr., budapesti egyet. tanár, Lovassy Sándor dr., keszt­helyi gazd. int. tanár, Máday Izidor, min. oszt. tan. a gazd. biz. elnöke, Madarász Gyula dr., muz. s. őr a kiáll. és tud. biz. titkára, Margó Tivadar dr., budapesti egyet. tanár, Maj­­láth Béla, muz. könyvtárőr, Matisz János, főgymn. tanár, Medveczky István, főgymn. tanár, Meszlény Bencze, földbir­tokos, Meszlény Lajos, országgy. képviselő, Meszlény Pál, földbirtokos, Mihálkovics Géza dr., budapesti egyet. tanár, Mocsáry Sándor, muz. s. őr, Nádasdy Ferencz gróf, Nyáry Gyula báró, Parthay Géza, orsz. baromfiteny., egy. titkár, Paszlavszky József, főreálisk. tanár, Pettera Hubert, gödöl­lői cs. és kir. fővadászmester, Pfenningberger József, erdő­­biró, Podhraczky András, erdőigazgató, Pulay Kornél, a »Vadász- és Versenylap« szerkesztője, Pulszky Ferencz nemz. múzeumi igazgató, Báth Károly, főv. főpolgármester, Rátz István dr., állatorv., ak. tanár, Regéczy Nagy Imre dr., állatorvos, akad. tanár (f), Bodiczky Jenő dr., cs. és k. kamarás, kassai gazd. tan. int. igazgató, Rónay Antal, fő­­erdőtanácsos, Róth József, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Sár­kány J. Ferencz, magy. lov. egylet titkára, Serák Ká­roly, állatk. igazgató, az élőmad. kiáll. biz. elnöke, Simonyi Lajos báró, Schmidt Alajos jószágigazgató, Splényi Ödön báró rendőrtanácsos, Szapáry Iván gróf, Szászy László kir. kúriai bíró, Széchenyi Béla gróf, ifj. Széchenyi Imre gr­óf, Széchenyi Sándor gróf főispán, Széchenyi Zsigmond főerdőtanácsos, Szeniczey Ödön orsz. képviselő, Szentiványi Árpád orsz. képviselő, Szikla Gábor főreáliskolai tanár, Te­leki Samu gróf, Thanhoffer Lajos dr. budapesti egyet, ta­nár, Tolnay Lajos orsz. képv., Tormay Béla miniszt. taná­csos, Török Aurél dr. budapesti egyet, tanár, Török János főkapitány, Vadas Jenő főerdész, Vadászffy Jenő közalap, erdőmester, Vastagh Géza akad. festő, Várady Ferencz, Vu­­kotinovics Lajos orsz. képviselő, Wachenhusen Gyula cs. és kir. kapitány, Wildburg Aladár br., Xántus János muz. őr. lev. biz. elnök, Zarda Ferencz osztályvezető Albrecht fő­herczeg bellyei uradalmában. Ausztria. Az osztrák kormány az új képviselőház elé első­sor­ban a következő törvényjavaslatokat fogja terjeszteni: az új büntető törvényjavaslatot, a­mely már a legutóbbi ülés­szakban beterjesztetett, midőn azonban a kormánypárt maga temette el a bizottságban s a javaslat még csak a második olvasást sem érte meg, továbbá egy törvényjavaslatot a büntetés végrehajtásáról, egy novellát a bűnvádi eljárásról, mely a fiatal bűntettesek elleni eljárást szabályozza, új pol­gári perrendtartást, a parasztbirtokok oltalmára vonatkozó törvényjavaslatot, a részletkereskedés korlátozására vonat­kozó törvényjavaslatot és a csődeljárást illető novellát. — A »Wiener Zeitung« szombati számában fogja közölni az urak háza újonnan kinevezett tagjainak jegyzékét. Vetter grófon kívül, kinek kinevezése minden kétségen felül áll, még határozottsággal emlegetik a brünni kereskedelmi ka­mara elnökét, G­o­m­p­e­r­z Gyula lovagot, ki többek közt arról nevezetes, hogy Bettelheim hírneves énekesnőt bírja feleségül. Gomperznek a mai viszonyok között való kineve­zése szimptomatikus jelentőséggel bír, miután ő lenne a második zsidó, a­ki az urak házában helyet foglal. (Königs­­warter báró már számos év óta tagja.) Ez a kinevezés élénken tanúsítja, hogy minő felfogás uralkodik mérvadó körökben az antiszemitizmust illetőleg. Tudomány és irodalom. — A „Petőfi társaság“ e hó 4.-én szombaton 5 órakor az »írók és művészek társaságának« helyi­ségében ülést tart.­­ A magyar történelmi társulat ma délután tartott ülésén, amelyen Pulszky Ferencz elnökölt, Kvacs­ala János dr. tartott fölolvasást Rákóczi György fejedelem bizalmas emberéről, Bisterfeldről. Az érte­kezés rajzolja a XVII. század kezdetének szellemi mozgalmait, Bisterfeld képeztetésének különféle ol­dalait, majd Gyulafehérvárra való meghivatását, ahol is 1630-tól apjával, Alstedttel — aki azonban bejöve­telük után 8 évvel meghalt — buzgalommal és szak­ismerettel vezette az iskolát. 1634-ben a fehérvári zsinat kívánatosnak találta az evangélikusokkal való uniót s tervet is dolgozott ki ennek életbeléptetésére, a­mi azonban csak óhaj maradt. Bisterfeld az 1637 — 1645. közötti időszakban nemcsak Erdélyben, hanem a külföldön is a fejedelem diplomácziájának lelke volt s a legfontosabb küldetésekben eljárt Svédor­szágban, Hollandiában, Németországban, Párisban és Velenczében s a fejedelemre való befolyását azok, a kikkel érintkezésbe lépett, oly nagynak vették, hogy az 1644. és 45-iki dicsőséges fölkelést egyenesen neki tulajdonították. Bisterfeld az öreg fejedelem halálá­val is megmaradt e tekintélyében ; az osnabrücki béke tartósságában nem bízva, folyton várt még egy nagy, az evangélikusoknak kedvező fordulatot, de a rajon­gók ellen, akik a fejedelmet meggondolatlanul harczba akarták sodorni, szavának egész súlyát vetette latba. E mellett Bisterfeld az egyházpolitikai és családi ügyekben mindig meghallgatott tanácsadója volt a Rákócziaknak ; közbelépése nem egy viszálynak vetett véget. Az 1655-ik évben bekövetkezett halála pótol­hatatlan veszteség maradt az erdélyi fejedelmi, házra. Az értekezés végül Bisterfeld theologiai, neveléstani és filozófiai műveit ismerteti. A fölolvasást megelőző­leg választmányi ülés volt, a­melyen a társulatot kö­­eszelesről érdeklő folyó ügyeket intéztek el. Egyesületek és társulatok. — A nemzeti színház nyugdíjintézete ma dél­után tartotta meg rendes évi közgyűlését Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő elnöklete alatt a nemzeti szín­ház színpadán. Mindenekelőtt a kormányzó választ­mány évi jelentését mutatták be, a­mely szerint a zár­számadás 1890. decz. 31-ikén 246,320 frt tiszta va­gyont tüntet fel. Az intézetnek a múlt évben 41656 frt bevétele volt, kiadása pedig 62,591 frtra rúgott, úgy, hogy 20931 frtnyi hiány mutatkozott, a­mely az 1889. évi 6685 frtnyi hiánynyal együtt 27,617 frtra emelke­dett. E hiányt a király 42.000 frtos adományából fedez­ték s a fenmaradt összegből tartaléktőkét alapítottak. Ezután a nyugdíjazásokról szóló kimutatás követke­zik, melyből kitűnik, hogy tizenegy operaházi és egy nemzeti színházi tagot nyugdíjaztak a múlt évben. Özvegysegélyt négyen kapnak. Az intézetnek a múlt évben tíz halottja volt, köztük Kőszeghy Károly, Du­­bez Péter, Benedek Lajos és Pongrácz Soma. A vá­lasztmány ezután az intézet ügyeinek rendezése érde­kében tett lépésekről ad számot. Tudvalevőleg a bel­ügyminiszter bizonyos feltételekhez kötötte az inté­zet viszonyainak rendezését, így a többek közt az ön­kéntes nyugalomba vonulhatás évét az eddigi 20 évi szolgálat helyett 28 évi szolgálat után kívánja le­hetőnek kimondani s kívánja azt is, hogy az eddigi 4°/0 nyugdijjárulék helyett a tagok 6°/0-ot fizessenek. E két kívánalomhoz képest az alapszabályokat mó­dosították s a 6°/0 fizetése már 1891. január 1-én életbe lépett. A nyugdíjalapból hetven nyugdíjazott tag 52,816 frtnyi nyugdijat húz, özvegyek és árvák pedig 6068 frtot kaptak segélyképen. A választmá­nyi jelentést tudomásul vették s ezután Szigeti Imre tette meg az előterjesztést a számvizsgáló­ bizottság ne­vében. A pénztárt és a zárszámadásokat rendben talál­ták, de az alapítványok és különösen az alapítólevelek kezelése körül nagy rendetlenségek nyomára jöttek. Az egyes alapítványok után 16—19 év óta nem szed­ték be a kamatokat s két alapítványi levél egyáltalá­ban nem volt föltalálható. Az intézet jogtanácsosa ez évben fog intézkedni a kamatok beszedése iránt. Ezután az alapszabályok megváltoztatását tárgyalták, illetve ennek a kormányzó-választmány alakítására vonatkozó szakaszát módosították. Eddig a közgyűlés választott 6, az intendáns kinevezett 3 választmányi tagot, a­kik között három nem színházi tag volt össze­sen. Ezentúl a közgyűlés választ hat választmányi tagot a színháziak közül s az intendáns javaslatára négy tagot a belügyminiszter nevez ki. Szigeti József azt hiszi, hogy miután a belügyminiszter teljes jóaka­rattal vette kezébe az intézet ügyeinek vezetését, in­dokolt dolog, hogy bizalmi férfiai révén az intézet ügyeinek vezetésébe is beleszólhassanak. Ezért helyesli és elfogadja a módosítást, a melyhez a közgyűlés is egyhangúlag hozzájárult. A fölmentvényt a pénztár­noknak megadták s végül néhány nyugdíjazási ügyet intéztek el.­­ A VIII. kerületi (Józsefvárosi) kör április hó 4-én szombaton este 112­ órakor saját helyiségében hangversenynyel egybekötött családi estélyt rendez. — A magyar gazdasszonyok orsz. egylete f. hó 4-én délután 4 órakor, az uj városház társalgó termében köz­gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az 1890/91. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. A számvizsgáló bizott­ság jelentése. 3. A választmány és számvizsgáló bizottság megválasztása. Törvényszéki csarnok. Az üldözött férj Érdekes családi bűnperben hozott ma a kir. kúria végleges ítéletet. Tóth Antal budapesti borkereskedőtől elvált a felesége, és erre nemsokára az a nő is, a­ki az első feleség helyét pótolta. A két asszony ezután bűnperrel támadta meg Tóth Antalt. Az egyik hamis esküvel, a másik sikkasztással vádolta, de mindketten megegyeztek abban, hogy Tóth őket furfangos módon egész va­gyonuktól megfosztotta. A budapesti törvényszék annak idején a vádlottat mindkét bűncselekmény­ben bűnösnek mondotta, és őt másfélévi börtönbün­tetésre ítélte. Dr. Sik Sándor, mint Tóth Antal vé­dője ez ítélet ellen felebbezett és védenczének mind­két vád alól való felmentését kérte. A kir tábla Tóth Antalt mindkét vád terhe alól fel is mentette, a kúria pedig ma tartott ülésén a kir. tábla felmentő ítéle­tét helybenhagyta Sajtóügy a kúrián. Mint említettük, Harangozó Julia majláthfalvi tanítónő sajtópert indított Deák Lajos és társai ellen, a­kik egy aradi lap nyíltterében azt írták róla, hogy viszonyt folytat Niederhauser Károly tanítóval. Az aradi esküdtszék a vádlottakat felmentette s a kúria az ez ellen beadott semmiségi panaszt elutasította. Ugyancsak a fentebbi nyílttéri közlemény miatt indítottak sajtópert Deák és társai ellen Niederhauser Károly és neje s már a vizsgála­tot kitűző végzés ellen is semmiségi panaszt adtak be, mert a törvényszék a két ügynek együttes tárgya­lását megtagadta. J­élley Sándor bíró referálása alap­ján, a Kúria ma a semmiségi panaszt elutasította, mert csak érdembeni kifogások esetén van helye a semmiségi panasznak az esküdtszék ítélete előtt. Megszabadult az akasztófától. Halálos ítéletet változtatott meg ma a kir. kúria III. tanácsa. Ko­vács Sámuel közveszélyes csavargót ítélte halálra a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, mert Kovászna kö­zelében az országúton egy Dreszler Mária nevű pa­rasztasszonyt meggyilkolt és csekély pénzétől és in­góságaitól megrabolt. A gonosztevőt nemsokára el­fogták s tettét minden habozás nélkül bevallotta. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék a rablógyilkost ha­lálra ítélte s ezt az ítéletet a kir. tábla is megerősi­tette. A Wr kúrián Hérics-Tóth biró referálása után, az Keletet megváltoztak át és Kovács Sámuelt tizenöt évi fegyházra k­eltek. Közgazdaság. Közlemények. A szerb fogyasztási adó. Mint lapunk táviratai említették, a szerb skupstina elfogadta és a régens­­ség szentesítette a fogyasztási adó behozataláról szóló törvényt. Ez ügyre vonatkozólag a »Kölnische Zei­tung« nak jelentik Belgrádból, hogy a törvénynek oly szövegezése, a­mely szerint az új adó csak azon esetekben szedhető be, a­midőn az a fennálló keres­kedelmi szerződések megsértése nélkül eszközölhető, monarchiánkat nem elégítette ki és Thömmel báró osztrák-magyar követ ki is jelentette azt a szerb kormánynak azzal, hogy az osztrák-magyar kormány nem egyezhet bele abba, hogy az a kérdés, váljon szerződés­szegés forog-e fenn, egyoldalúan a szerb kormány által döntessék el. Angol és amerikai államadósság. Az északame­rikai Egyesült­ Államokról tudva van, hogy az utóbbi évtizedben óriási mértékben törlesztette állami adós­ságait. Ezzel szemben egy amerikai újság, a Broad­­streets, kimutatja, hogy Anglia sokkal kedvezőbb helyzetben van e tekintetben. Mert míg 1880-ban Anglia államadóssága fejenként 107'94 dollárt tett ki, addig 1890-ben csak 87 dollárt, tehát az utóbbi 10 év alatt 20'95 dollárral csökkent fejenként az ál­lamadósság összege. Az Egyesült­ Államokban ugyan­ez idő alatt 42-27 dollárról 24'78 dollárra apadt az államadósságnak egy lakosra eső része, tehát a csök­kenés csak 17­49 dollár fejenként. A borkereskedők sérelme. Két kamarai jelen­tés is jelenti 1890 évi jelentésében a borkereskedők­nek azt a sérelmét, hogy a nyers bőrt sem kapják megfelelő alakban kézhez. A soproni kereskedelmi és iparkamara e részben felhozza, hogy a mészároso­kat, a­mint az más országokban is dívik, arra kellene szorítani, hogy csak tisztán kidolgozott s a tőzsdei szokások által megállapított feltételeknek teljesen megfelelő nyers bőröket szállítsanak. Mert általános a panasz, hogy kivált vidéki mészárosaink, semmi gondot sem fordítanak a bőrök fejtésére, azt ügyetlen, gya­korlat nélküli vagy könnyelmű kezekre bízzák, minek következtében az általuk forgalomba hozott bőrök telvék lyukakkal és vakvágásokkal, a­melyek e bő­rök értékét tetemesen leszállítják, elhelyezésüket pedig majdnem lehetetlenné teszik. A kamara ennek következtében arra kéri a kereskedelemügyi minisz­tert, hogy a képesítéshez kötött mészáros-ipar ren­deletileg szigorított ellenőrzésnek vettessék alá s ne­vezetesen a vágómarha bőrének lefejtését csak ipar­­igazolványnyal biró mészárosmester vagy tanonczbi­­zonyítványnyal biró mészároslegény foganatosíthassa.­­ A pécsi kereskedelmi és iparkamara jelentése botrányosnak nevezi azt az országszerte divó hanyag­ságot, a­melylyel a mészárosok a bőr lefejtésénél el­járnak, oly annyira, hogy magyarhoni vágású bőrt képzelni sem lehet máskép, mint fejtés, szárítás, de­­zinfekc­ió, sterilizáció stb., közben indolens mulasz­tások és gondatlanság által annyira megrongálva, hogy ha a bőrgyáros a drága cserzőanyagot és mun­kát hibás kezelés által értékéből sokat vesztett bőrökre pazarolni nem akarja, kénytelen pénzét nyers bőrért is külföldre vinni. A bőr értékét csökkentő másik eljárás az, hogy a marhalenyésztő a bélyeget az állat derekára sütvén, ezáltal a bőr legértékesebb részét hasznavehetetlenné teszi. Az első sérelem ellen maguk a gyárosok szövetkez­hetnének, kikötve, hogy hibásan kezelt bőröket épen nem, vagy csekélyebb árért vesznek át, de ez, a­mint a cseh bőrgyárak ilyetélű kartelljének eredménye mutatja, eredményre azért nem vezet, mert a­mit a gyáros átvenni vonakodik, azt a kevésbbé szakértő és csupán saját hasznát tekintvén, a hibákat figye­lembe nem vevő kereskedő megveszi minden kifogás nélkül, s a hibás árut egyik-másik hitelre szoruló gyáros nyakába sózza. Kívánatos lenne tehát a ma­gas kormány által a legtisztább nyersbőr termelő mészárosok és segédek részére jutalomdijakat kitűzni. A másik bajon úgy lenne segíthető, hogy a marha­­tenyésztőknek miniszteri rendelettel, birság terhe alatt meghagyatnék, hogy a bélyeget csupán az állatnak e művelet által értékében nem vesztő szarvára al­kalmazzák, mi a humanitás szempotjából is indokolt. Vízjogi döntvény. Egy felmerült esetben a fő­szolgabíró a vízrendőri kihágás miatt panaszt emelt egyént 50 frt eljárási költségnek előlegezésére utasí­totta, a vízjogi törvény 169. §-a alapján s e végzé­sét az alispán, különös tekintettel arra, hogy a költ­ségek előleges fedezésére megfelelő alap rendelke­zésre nem áll, helybenhagyta. A földmívelésügyi mi­niszter, a belügyminiszterrel egyetértőleg e vég­zéseket feloldotta, mert a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő el­járást szabályozó s a vízrendőri kihágások eseteiben is irányadó belügyminiszteri körrendelet értelmében a hatóság az ügyállás felderítésére szolgáló adatokat hivatalból tartozik összegyűjteni; az a körülmény pe­dig, hogy a felmerülő költségek fedezésére az eljáró hatóságnak megfelelő alap rendelkezésére nem áll, a panasztók elmarasztalására törvényes alapul annál kevésbbé szolgálhat, mert a szakértői díjak s a ható­sági közegek kiérdemelt költségei, az összes eljárási költségekkel együtt különben is csak a kihágási ügy­ben hozandó ítélet jogerőre emelkedése után igényel­hetők s az 1885. XXIII. t. sz. 169. §-nak a költsé­gek előlegezése iránti intézkedése kihágási esetekben alkalmazást nem nyerhet. Az egyesült magyarhoni üveggyár-részvénytár­saság ma délután tartotta rendes évi közgyűlését, Gömöry Oszkár elnöklete alatt. Az igazgatóság ked­vező üzletévről tesz jelentést. A lefolyt üzleti évben 541.000 frt értékű üveg gyártatott, mi azonban a ter­melési képességnek alig kétharmad részét képviseli, mert egy gyár csak az év végével, kettő pedig az év második negyedében kezdette csak meg a gyártást. A közgyűlés az alaptőkét egy millió forintra emelte, újabb 2000 drb 200 frt névértékű részvény kibocsá­tása által. Az évi mérleg szerint a lefolyt év jövedel­méből 46,056 frt 62 kr a tartalékba utaltatott, 6799 frt 71 kr az igazgatóság és a tisztviselők nyereség­­hányadára, valamint jótékony czélra fordíttatott, 42.000 frt pedig a május 1-én lejáró társulati rész­vényszelvényeknek 7°/0-al, vagyis darabonként 14 frttal leendő beváltására fordíttatott és végül 197 frt 38 fr új számlára vitetett át. A közgyűlés a jelentést és a mérleget tudomásul vette s a felmentvényt megadta. A kereskedő ifjak társulata május 17-én ünnepli negyedszázados fennállását és ünnepségek h­elyett állandó alkotással kívánja megjelölni pályafutása ez első korszakát. Ez alkotás egy alapítvány, a melyet az ország kereskedő főnökei és alkalmazottjai összeadnak s melynek kamatjai egyformán nyújtsanak segélyt avagy buzdítást bárhol ott, a­hol ennek szük­sége legjobban mutatkozik. Czélja az alapítványnak: A felnőtt kereskedői alkalmazottak szakszerű kikép­zésére a társulatban fennálló esti tanfolyam alaptő­kéjének gyarapítása; érdemes keresetképtelenek ál­landó avagy időleges segélyezése, tekintet nélkül arra, tagjai-e valamely egyletnek, vagy nem. A pesti polg. keresk. testület által alapítandó men­­házban alapítványi helyek biztosítása olyanok száma­alapszabályszervé^^cAMÍM/,c.l?&a??JS-­JL­ 3- nak. Pályadijak jó és buzgó magaviseletért tanon­­czoknak. Kereskedelmi szakmunkák pályadijazása és egyéb czélszerűnek látszó segélyezések vagy buzdítá­sok. A gyűjtésből származott alapítványi összeg a társulati igazgatóság felügyelete alatt áll, amely őrkö­dik annak sértetlen fentartásán és intézkedik a ka­matok hovafordításáról a fenti czélok értelmében, a­minél különösen megjegyeztetik, hogy adandó eset­ben a vidék épp oly mérvben fog tekintetbe vétetni, mint a főváros. Hogy ez összeg valóban tekintélyes és a magyar kereskedők nagy számához méltó legyen, szükséges, hogy minden kereskedő­főnök neki tetsző összeget adományozzon és alkalmazottjai mindegyikét szintén rábírj­a, hogy tehetségeihez mérten tetsző összeg­gel a gyűjtéshez hozzájáruljon. A társulat 30.000 körle­velet küldött szét az ország kereskedőihez s felkérte őket, hogy adományaikat f. hó 20-ig a társulati elnök, Szávoszt Alphons czimére küldjék be. A budapesti közúti vaspálya társaságnak f. é. márczius havában 1.361.390 szállított személy után 107.468 frt 19 kr bevétele volt. Az összbevétel f. é. január 1-től márczius 31-ig 2­84.866 frt 32 krt tesz ki. A múlt év megfelelő szakában 292.649 frt, 50 krra rúgott. Budapesti áru- é­s értéktőzsde. Április 2. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 8.70—8.72, máj.—jun. 8.56 — 8 58, őszre 8.21 — 8.22. Tengeri május—jun. 6.52— 6.54. Zab őszre —.—.—. tavaszra —. —.—. Káposztarepcze —.—.— írton. Értéküzlet. (Utótőzsde). Az utótőzsde szilárd. Osztrák hitelrészvény 302 70—302.60, magyar 4 száz. aranyjáradék 105.—. osztr.-magy. államvasut 248.5/s, déli vasút 120.50 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hitel­részvény 302.70, 4 száz aranyjáradék 104.97­/, forinton. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde csendes. Osztrák hitel­részvény 302.55—302.80, magyar 4 száz. aranyjáradék 104.97 ’/a —105.—, salgó-tarjáni kőszénb. részv. 482 — 495, magy. hitelr. 342.— forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hit­elrészvény 302.70, magyar 4 száz. aranyjáradék 104.97’/, forinton. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — ápr. 2. a) Hízott sertés árak: 1. Magyar első rendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 46.50 —47.50 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban) —.—.-----3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 49—4­9.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súly­ban 48.----49.—.5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgriig terjedő súlyban) 48-----49—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) —.-----.— 7. Közép (páronkint 220- 280 klgr. súlyban) 48.—48.50—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 48.-----48.50. III. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 48.——49.—. 10. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban 48.----49.—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgriig terjedő súly­ban) 48.-----48.50. Sertés létszám: 1891 márcz. 31. napján volt készlet 116,348 drb. 1891. április 1. napján felhajtatott 1611 drb. 1891. április 1. napján elszállittatott 970 drb. 1891. április 1. maradt készletben 116,989 db. A hízott ser­tés üzletirányzata: lanyha. — b) Sovány sertés árak: Hizlalni való sertés: 1. Magyar első rendű süldő (11—20 hónapos korban) —.— ---.— 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) —.--------.— 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban) —.-------.— 4. Magyar makkos süldő (11 — 20 hónapos korban)—.--------.— 5. Ma­gyar makkos kétéves (20 30 hónapos korban) —.--------.— 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----.— c) Nevelni való sertés. 7. Malacz (4-11 hónapos korban) ~•-----Irt páronkint. 8. Felhajtás —.— drb.. 9. Elada­t.ot.t —.— drb. —Az üzlet irányzata :--------. Időjárás. — Április 2-án reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 5°, legkisebb = — 2' Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet, D­­= dél, Ny = nyugat. Felhőzet: 0 — egészen derült, 1 = többnyire derült 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, 4 = egészen borult • = eső, Iff =hó, = = köd, R = zivatar. Megjegyzések: A légnyomás Európa nyugati részében sülyedt, keleti Léghö- Szél- Q An a g' móreók- Irány és Felhő- 8*P*‘ Állomás nyomás , u _ déli let ere­zet mm. _ , „ mm. , Cels, 1—10 fj Árvaváralja........ 763 — 2.5 Ny 3 iff 1 Trencsén............ 60 + 0.2 — 1 — Selmeczbánya. .. 63 — 2.2K 1 0 — Magyar-Óvár ... 62 -1-0.7D 1 0 — Ó-Gyalla............. 63 — 2.6 Ny 11 — Budapest............ 63 -(-0.1 DNy 1 4(1 — Sopron................... 63 — 4.0 Ny 1 0 — Keszthely.......... 62 -(- 0.6­D 2 0 — Csáktornya........ 63 — 2.6K 2 ~ 2 Zágráb................... 63 + 0.4 DNy 1­0 — Fiume................... 61 + 2.1 K 1­1 — Panesova........... 64 2.2 D 2­0 4 Zsombolya........ 64 + 0.0 DK 10 — Orsova................... 65 4* 2.8 K 2­1 — Arad...................... 65 + 0.7 K 3­0 1 Szeged................... 64 4­ 0.8 D 1­0 — Szolnok................. 63 4- 0.3 DNy 2 0 — Eger................... 63 — 2 8 Ny 11 — Debreczen........... 64 — 1.8 — 0 1 Késmárk................ 63 — 4 0 . 1 1 — Ungvár................. 62 — 1.2 D 3 4 — Akna-Szlatina... 64 — 2.8 Ny 4 3 — Szathmár............... 65 4- 0.0 Ny 2 Iff — Nagyvárad........ 64 — 0.4 ÉK 10 — Kolozsvár.......... 64 — 14 Ny 1­2 — Nagy-Szeben... . 65 — 6.8 Ny 12 3 Bécs.................... 763 — 0.5 ÉNy 1­0 1 Krakó................... 62 — 1.8 ÉNy 2 4 2 Bregenz.............. 62 — 3.4 — 2 — Salzburg................ 64 — 3.8 DK 3­0 — Klagenfurt ..... 64 — 3.8 ÉNy 10 — Pola....................... 63 4- 2.8 DK 2 1 — Lesina......... 60 —1— 6.6 ÉK 10 — Turin.................... 63 + 1 8 — 1 — Flórenz................. 61 + 28 DK 13 — Bóma..................... 58 + 4.7 É 2 1 — Nápoly................ 58 -1­­6 5 ÉNy 14 — Brindisi............ 59 +12.3 ÉK 4 2 — Cagliari................. 58 + 9-2 ÉNy 2 4 — Palermo................. 56 +10.9 — 4 — Malta..................... 54 +13.3 K 5 1 — Zürich................... 60 — 3.5 — 1 — Paris..................... 58 + 1.1 DK 2 0 — Nizza..................... 60 + 4.8 K 5 2 — Biarite......... 57 +10.0 DK 4 • 4 Brest . ........ 55 + 7.2 DNy 5 4­­*• Kopenhága ..... 58 — 1.5E 3 Iff — Hamburg................ 61 — 1.1É 1 3 1 Swinemünde.... 59 — 1.0 Ny 3 Iff 2 Memel................... 56 + 0.5 D 3 2 — Berlin.................... 61 — 0.2 Ny 4 * 1 Münster........ 61 — 1.8É 1 0 1 Stornoyyay.......... Ít7 +3.9 DJ£ 5 2 — Mullaghmore ... 48 + 4,4 K 5 4 11; Scilly-sziget­ek .. 51 +8.9 Ny 4 3 4 Shields................... 56 1 4.4 DK 5 3 1 Christiansund... 67 — 0.5K 2 0 — Ulenborg................ 70 —100K 1 2 — Stockholm.......... 57 — 0.3 Ny 9 * — Szt.-Pétervár ... 61 +2.6K 2 3 — Moszkva................ 61 +2.9 K 1 4 — Kiev.................... 55 — 1.1 Ny 3 3 15 Odessa................... 62 + 6.8 Ny 1 1 2 Varsó...................... 59 — 1.8 ÉNy 1 4 — Sulina................... 64 +5.9 ÉNy 2 1 2 Konstantinápoly. 63 + 8.0 K 4 4 — . ..­Skandinávia, mi­részében pedig emelkedett; maximum~r_ . fölött másod­­nimuma Izland fölött terül. Ny.-Oros minimum vehető észre. wös és helyenkint csa-Az időjárás nagyon változ°( J‘‘Jky)en a fagyok egyre padékra hajló, Erdélyben és az Alpen tartanak. Változóan felhős, hűvös idő várható. Csőd. Makó János ellen a csőd ápr. 23-kára tűze­tett ki Budapest. Hartmann K. T. ellen a csőd május 4-kére tűzetett ki, Budapest. Fensterer Fülöp ellen a csőd ápr. 25-kére tűzetett ki, Pozsony. Csődmegszüntetés. Dívó György ellen a csőd meg­­szüntettetett, N.­Kikinda. H­artmann Benő ellen a csőd megszűntnek nyilváníttatott Zala-Egerszeg. Pályázat. A n.­váradi tvszéknél joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A cs. és kir. katonai számvevőségi tisztviselői karban több gyakornoki áll. ápr. 80. A pestvidéki tvszék­nél joggyakornoki áll. 2 hét alatt. A fehértemplomi ügyész­ségnél alügyészi áll. ápr. 14. Az abádszalóki­­biróságnál ir­­noki áll. 4 hét alatt. A debreczeni tvszéknél aljegyzői áll. 2 hét alatt. A miskolczi tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. 2 hét alatt. Naptár. Péntek, április 3-án. Róm. kath.: Richard pk. hu. — Protestáns: Dárius. — G.-orosz. (márczius 22.) Vazul vt. — Zsidó : (Ven­­dar. 24.) Nap kél 5 6. 39 p., nyugszik 6 6. 29 p. — Hold kél 3 6. 11 p. reggel, nyugszik 11 6. 11 p. délelőtt. A fővárosi középitészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor (új városház.) Az orsz. közegészségügyi egyesület szamaritánus bizottsá­gának közgyűlése d. u. 5 órakor a régi városházán. Országos képtár az akadémia palotájában, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. Nemzeti múzeum : Régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. — d. u. 1-ig. (D. u. 1—3-ig 50 kr belépő) A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr belépő mellett. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9-től d. u. 1-ig. A szabadságszobor mintái az akadémia dísztermében meg­tekinthetők d. e. 9—12-ig és d. u. 3—5-ig. Legyező kiállítás, a műcsarnokban (Andrássy-u. 69.) nyitva d. e. 9 től d. u. 5-ig. Belépődíj 50 kr. A földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében nyitva d. u. 5—7-ig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —1-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4 -8-ig. Kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponkint reggeli 9 órától d. u. 2 óráig. Szabad a belépés. A kereskedelmi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadémia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. Technológiai iparmúzeum. (Vill.­k. József-körút 6. sz.), meg­tekinthető hétköznapokon (szombat kivételével) d. e 9 — 12-ig és d. u. 2—5-ig; vasár- és ünnepnapokon pedig d. e. 9-től 12-ig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (mú­zeum körút) nyitva d. e. 10 —12-ig. Fehérkereszt-egylet (saját épületében,) Mozsár-utcza 16. szám megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2­6 óráig. Az uj országház nagy gipszmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti dij 50 kr. a »Jó szív« javára. Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán, a Krisztina­városban.) A betegek d. e. csak a kezelő­orvos különös engedélyével; d. u. az I. és II. osztályban 2—3 óra és a III. osztályban 2—4 óra között látogathatók meg. A magyar királyi szabadalmi levéltár (Lánczhíd-tér 3. sz. nyitva naponként d. e. 9—12-ig Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. Aquincumi régiségek; odajuthatni­k-Budáig a közúti vasúton. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Színházak. Budapest, 1891. Péntek, ápr. 3. Nemzeti szinház. Magy. kir. operaház. Évi bérlet 8 . sz. Havi bérl. 3 sz. , , AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Uj betanulással : _________________________ IV. László. N . : Tragoedia 5 felv. Irta : Dobsa fiGpSZ Ilmos Z. Lajos. — a , A denever. Személyek: IV László Nae­v Imre ° Perette 3 felvonásban. Egy IV. László Nagy Imre franczia vigjáték után irta: a u8, u, r« fiáSZ£U M' Hafner és Genée. Fordította: Arbur­­kun fő- Gyenes E L , z ,,,, „Z ferzé. Turt üDnökök Szigeti Imre EvTa «SS ’ * Keménc­e Pálfi János‘ Myze Szacsvai Személy­ek : Ayda Hegyesi M. Eisenstein Antal Németh Ladomir Tóth Róza, neje Réthy L. Kápián János Abonyi Frank Kassai Dániel Mátrai Orlovski herczeg Kocsis E. Togur L. Boér H. Falke, ügyvéd Solymosi Lőrincz Mihályi­ Alfréd Dárdai Ivó Zilahi Blind, ügyvéd Tollagi Agora Maróthy M. Adél Serédi S. 1- ső ) .. . Faludi Ali bej Sántha 2- ik ) K­ Klenovics Murray Halász Koldus Újházi Cari­oni, marquis Nárczisz Vak leány Török I. Frosch Újvári Egy táltos Hegedűs Iván, szolga Kósa Modok Sántha Ida Kézdi J. Kuma Keczer I. Melanie Nemeskei B. 1- sö ) ... Pintér Laura Pivári M. 2- ik ) 0­­ Császár Paula Gellei K. 3- ik ) vez Horváth Vilma Gellei I. 1- ső ) Rátonyi Hermina Erdősi I. 2- ik )magyar ur Kőrösmezei Mari Gyöngyösi I. Egy hölgy Rasofszky I. Nina Vasváriné Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház : Szombaton : Denise. Havi bérlet 4. sz. — Vasárnap: Elektra. (Bérletszünet.) Magy. kir. operaház: Szombaton: Aida. Almati Adél k. a., Vasquez-M. I. assz. és Prevost H. vendégfelléptével. Évi bérlet 50. sz. Havi bérlet 2. sz. Rendes helyárak. — Vasárnap : A windsori víg nők. Bécsi keringő. Évi bérlet 51. sz. Havi bérlet 3. sz. Rendes helyárak. Népszínház : Szombaton: A tékozló fiú és Szenes leány, szenes legény. ............. I ■ II I ' ' ' li' "lí" ......Ill ' ' I ll I ' - -IJL..' —L­Főszerkesztő: Tók­aji ILviller. Felelős szerkesztő: G­alátri Öd£ n. Hangomn­t és dal. A „Hirlapkiadó hivatali tisztviselők segítő egyesülete“ javára vasárnap, április 5-én a VI—VII. közhelyiség dísztermében. PROGRAMM: I. 1. Szerelmi dal Schumann-Liszt. 2. Magyar rhapszodia .... Chován Kálmán. Előadja zongorán : Rosenfeld Sarolta. II. Ének : Linzné-Jeney Anna. III. A tékozló fiú : Szavalat és némajáték : Csongory Mariska. IV. Hegedű­játék : Máthé J. hegedűművész. V. Ének: Szilágyi Arabella. gj. Elektro­s előadja Tollagi J. és a kar. Az előadás kezdete 8 órakor. A hangverseny után tánoz. Személyre szóló jegy 2 frt. Családra szóló jegy & frt. Jegyek kaphatók minden hírlap kiadóhivatalában és este a pénztárnál. (3962)

Next