Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)

1891-07-01 / 3173. szám

Róma, jun. 30. A tegnapelőtti kamarai ülésen 410 képviselő volt jelen, kik közül alig 60 tüntetett a hármas szövetség ellen. Az ülés alatt katonaság volt készen­létben, hogy esetleg a kamara előtt min­den tüntetést megakadályozzon. (W. A.) Róma, jun. 30. Az új hármas szö­vetségi szerződést Umberto király ma ratifikálja Rudini miniszterelnök, a német­ és az osztrák-magyar nagykövet jelenlétében. Az uj szerződés 1897-ig marad hatályban és mint határozottan állitják, miben sem tér el a régitől. (M. É.) Páris, jun. 30. A „Temps« a hármas szövetség megnyitásáról szólva, ki­mutatni igyekszik, hogy Olaszországnak a hármas szövetségből nincs semmi haszna és tartós áldozatokat hoz, hogy képzelt veszé­lyek ellen védekezzék. Az abszolút békés franczia politika minden izgatottság nélkül nézheti az erők e csoportosulását és őszinte sajnálkozással konstatálhatja a politikai té­vedést, melybe az olasz népet kormánya be­leviszi. London, jun. 30. A német császári párt Port Viktóriában Viktória királynő s az edinburghi, connaugthi és a clarencei her­­czegnők fogadják. A walesi herczeg és neje, valamint Viktória és Maud herczegnők a fel­ségeket a windsori pályaudvarban várják s a kastélyba kisérik, hol Viktoria királynő fogadja őket. Amsterdam, jun. 30. Midőn Vilma ki­rályné és a régens királyné a királyi palota erkélyén megjelentek, a tömeg lelkesül­ten üdvözölte őket. A nép spontán tün­tetése ez a szocziál­demokraták agitácziója ellen, a­kik meg akarták za­varni a kitűnő benyomást, melyet a német császári pár küszöbön álló látogatása min­denfelé keltett. Berlin, jun. 30. (Eredeti távirat.) A német császár látogatása a hol­landiai régens-királynőnél teljesen az udvariasság ténye; a császár erre kötelezve érzi magát azon nagy veszteség folytán, melyet a ki­rályné a múlt évben szenvedett. Politikai jelentő­sége ennek a látogatásnak nagyon kevés. Német­országnak Hollandiával szemben nincs más czélja, mint kereskedelmi viszonyok ápolása és szilár­dítása. (P. D.) Hága, jun. 30. A hivatalos lap ma este meg­jelent száma a következő hivatalos communiquet közli: a német császár holnap nejével együtt Amsterdamba érkezik. E látogatást úgy a régens­­királyné, mint az egész németalföldi nemzet igen nagyra becsüli. Wilhelmshaven, jun. 30. Vilmos császár és Auguszta Viktória császárné ma délután fél három órakor a »Fürst Bismarck« gyors gőzösön az itteni kikötőbe érkeztek, a­hol a szokásos ágyulövésekkel üdvözölték őket. A fel­ségek a »Farewell« helyi gőzösre szálltak s az elő­­kikötőbe, azután pedig a hajógyárba mentek s jelen voltak a »Kurfürst Friedrich Wilhelm« pánczélos hajó vizrebocsátásánál. Zára, jun. 30. A brit hajóraj teg­nap délután indult Spalatóba. Az elindulás előtt előtt eltemették az itt meghalt angol matrózt. A temetésen osztrák-magyar tenge­résztisztek és matrózok is részt vettek. Róma, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Er. Presse« jelentése: A német bi­rodalmi kormány biztosította, az olasz kabinetet, hogy mindent elkövet a német bankintézeteknél, hogy legyenek mél­tányos tekintettel Olaszország gazdasági helyzetére. Bréma, jun. 30. Az Észak­német Lloyd fű­tőinek és szén­munkásainak strikeja tegnap este véget ért, minthogy a Lloyd igazga­tósága teljesitette a munkások követeléseinek egy részét. Brüsszel, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Er. Presse« jelentése: A szenátus el­nöke ma az ülés alatt a hirlapírók pá­holyát kiüríttette, mert egy hírlap­író a belügyminisztert beszéde folyamán fél­beszakította, kiáltván a gúnynevét. Stockholm, jun. 30. A lappangó minisz­terválság, úgy látszik, elérte tetőpontját. A kormányhoz közel álló körök közlései szerint Akerhjelm báró miniszterelnök még a király­nak július 14-ére tervezett norvégiai útja előtt beadja lemondását. Utódjául Essen pénzügymi­niszter van kiszemelve, a­kit pénzügyminiszteri állásában Dostro­em képviselő követ. (M. É.) Bukarest, jun. 30. A trónörökös, egyetértve a királ­lyal és az ország mérvadó köreivel, végképen elejtette feltű­nést keltő házassági tervét, minek következtében az ez ügyben bejelentett in­­terpelláczió is elmarad. A trónörökös ma Sigmaringenbe utazott. (M. E.) Belgrad, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A radikális párt központi bizottsága a párt ez évi nagy­gyűlését julius hó 6-dikára hívta egybe Belgrádba. — A »Narodni Dnevnik« jelentése szerint Sándor király julius 2­2-én indul pétervári útjára.— Palavicini őrgróf követségi tanácsos sza­badság útjáról visszaérkezett, hogy Thömmel b. követ távolléte alatt az osztrák-magyar követség ügyeit vezesse. A szerb diplomácziai kar­ban többféle személy változás van készülőben. Páris, jún. 30. Illetékes helyről kijelentik, hogy a londoni »Times« közleménye az állítóla­gos beszélgetésről, melyet a­­ Times párisi levelezője folytatott volna már­czius 13-án Münster gróf német nagykövettel, Bismarck herczeg lemondását illetőleg, teljesen a levelező fantáziájának szüleménye. Róma, jun. 30. A szenátus 79 szavazat­tal 18 ellenében elfogadta a bankjegy kibo­csátás jogának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, mire bizonytalan időre elnapolta üléseit. Bern, jún. 30. A szövetségtanács ele­get fog tenni a nemzeti tanács 40 tagja által nyil­vánított óhajnak, hogy ha a július 5-iki népszava­zás alkalmával elfogadtatnék a szövetségi alkotmány revisiója, az inicziativa beho­zatala végett, a szövetségi gyűlés a szavazás ered­ményének konstatálása czéljából, július 27-ére rendkívüli ülésszakra hivassák össze. Ugyanakkor a belügyi departement be fogja nyújtani az erre vonatkozó eljárási törvény tervezetét. Közgazdasági táviratok, Berlin, jún. 30. A »Kreuzzeitung« je­lenti Pétervárról. Hírlik, hogy V­i­s­n­e­­gradszki kártérítésért akarja be­perelni Rothschildot, amiért a kon­­verzió-kölcsönre vonatkozó szerződést alá­írta, de azután visszalépett az elvállalt köte­lezettségtől. (M. E.) Bécs, jun. 30. A keleti vasutak köz­gyűlése elfogadta az igazgatótanács javaslatait a 3,522,444 frank tiszta nyereségből a különféle alapokba utalandó összegeket és részvényenként 25 frankos osztalék kifizetését illetőleg. A fen­­maradó 166,322 frankot az új számlára írják. A kilépő igazgatótanácsosokat újból megválasz­tották. Lisszabon, jun. 30. Egy idevaló lap azt állítja, hogy a kormány kénytelen lesz életbeléptetni a k­ény­s­z­er ár­f­o­ly­a­m­o­t a bankj­egy­ekre nézve. E hír azonban még megerősítést igényel. Pétervár, jun. 30. Szanatov,­ Zambov, Penza, Szimbirszk és Kazan kormányzóságokban a rozsban nagy a hiány s ennek folytán a parasztság nagyon izgatott. A katonai élelmezési raktárakban roppant rozskészletek voltak össze­halmozva s most senki sem tudja, hogy ezek hova tűnhettek. (N. Fr. Pr.) Páris, jun. 30. A képviselőház ma a vámtarifa tárgyalását folytatta s meg­kezdte a vitát a borvámok fölött. Bukarest, jun. 30. (Eredeti távirat.) Az uj román vámtarifákat kísérletkép­pen fogják behozni. E tarifa minden iparterméket két kategóriába sorol, az egyik véd­vámmal, a má­sik (a belföldi gyártmányok) pénzügyi vámmal lesz terhelve. A pénzügyi vámok némely készít­ménynél az érték 5 °/C-át fogják csak tenni, átlag pedig csak 8 °/C-át­­(P­­0.) New­ York, jun. 30. A Mac­Kinley-tör­­v­é­n­y, amennyiben az Angliából importált fehér­­bádogot illeti, holnap lép életbe. A »World« sze­rint az importeurök élénk tevékenységet fejtenek ki, hogy szállítmányaik még ma megvámoltassa­nak. Eddig egy font fehérbádog után egy centet fizettek, holnaptól kezdve 2-2 cent lesz fizetendő. Értéktőzsde, Bécs, jun. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Üzlette­­len, inkább gyengébb; déli vasút magasabb. Magyar földteherment. kötv. 92.—. Magy. hitelb. részv. 340.—. Erdélyi vasút részv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 113.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 137.75. Magy. leszám. és váltóbank 116.—. Tiszai és sze­gedi köles. sors. 130.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 105.50. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 99.46. Alföldi vasut-részvény 202.75. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.50. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —. Kassa-Oderbergi vasut­­részv. 179.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 101.60. Vil­lamos részv. —.—. Magyar jelzálogbank részv. —.— Osztrák hitelrészvény 297.10. Déli vasut-részv. 104.50. Osztrák 4 száz­ az.­jarad. 111.10. Londoni váltóár 117.35. Károly Lajos vasut-részv. 210.12. 1864. sorsjegy 179.25. 1860. sorsjegy 139.75. Török sorsjegy 34.—. 4­2 száz. ezüst-járadék 90.30. Dunagőzhajózási társ. 297.—. Do­­hány-részv. 161.75. Angol-osztrák­ bank-részvény 158.50. Osztr. államvasuti részv. 295.75. 20 francos arany 9.30—. 4­2 száz. papirjáradék 92.37. Osztrák hitelsorsjegy 187.—. Német bankváltók 57.55. Cs. k. vert arany 5.55. Osztrák­magyar bank-részv. 1020—. Elbevölgyi vasut-részv. 212.—. Bécsi bankegylet részv. 112.50. Alpina-részv. t. 89.95. — Az irányzat üzlettelen. Berlin, jun. 30. A tőzsde majdnem minden irány­ban gyenge irányzattal indult; diskontóbank-részvények fedezések folytán csakhamar javultak. Osztrák vasúti részvények eleintén szilárdak, később ingadozók voltak. Rubel a történt fedezések következtében emelkedett, épp úgy más orosz értékek is. Osztrák-magyar, déli és elbe­­völgyi vasúti részvények magasabban jegyeztek. Varsó­­bécsi vasúti részvények és szénértékek bágyadtak vol­tak, kohó­ részvények némileg gyengültek, csupán bo­­chumi részvényekben nagy volt a hanyatlás a savonai hírek folytán. Zárlat. Diskonto­bank 177.25. Osztr.-magy. állam­vasuti részvények 128.50. Délivasut­ 1. 44.—. Magyar papirjáradék —.—. Rubel 234.—. — Az utódőzsdén: Osztr. hitelrészvény 161.50. Magyar aranyjáradék 91.50. Frankfurt, jun. 30. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) Osztr. hitelr. 257.25. Osztr. államvasuti részv. 253.50. Déli vasut-rész­vény 94.50. Károly­ Lajos vasut-részv. 182.62. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék .—. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. —.—. — Az irányzat csendes. Hamburg, jun. 30. A börze nyugodt volt. Osztrák hitelrészvény 257.25. Pétervár, jun. 30. Váltó Londonra 87.52. Berlinre 42.45. Párisra 34.30. Szilárd. Odessza, jun. 30. Váltó Londonra 87. London, jun. 30. A konzolok szilárdsága élénkítő­­leg hatott az egész forgalomra. Report a­ konzolokért 1­/a százalék volt Amerikai értékek élénkek voltak. Hire jár, hogy a Louisville-vasút­társaság 2*/« dollár osztalékot fizet. London, jun. 30. Ezüst 45.75. London, jun. 30. (Z­á­r­l­a­t.) Angol konzol 95.s/s. Déli vasúti részvények 9yls. Ezüst 45"/,. Új spanyol já­radék 74. ’/„. Olasz járadék 93.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 91”/,. Egyiptomiak —.—. Szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata jan. 30-án. Átszámítási árfolyam : 100 márka vista = 57,50 forint. — 103 frank vista = —.—. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), médiára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nél­kül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, jun. 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén lanyha irányzat mellett az árak csökkentek . Eladatott: búza jun.-ra —.--------------.—, őszre 9.30—9.22—9.23. Rozs őszre 8.-----7.75. Zab őszre 6.— 5.97—5.99. Tengeri júniusra 6.43—6.45, jul.—aug. 6.24— 6.22. Káposztarepcze 16.—16.10 frt.ojt. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4 °/o~os magy. aranyjárad. 01.50105 53K 91.30105.30U 92.93 5 °/„-os „ papirjárad. .188­5**101.83K 88-40101.72 K [UNK] —.——.— 4‘2%-os osztr. „ —.—— 80-05 92.16 K—.——.— 5»/o-OS „ „­­188.50102.02 88.80102.37 K —.——.— 4ä“/0-os „ ezüstárad.. 179.90 02.20K 80.20 92.38 K— —.— 4«/6-os „ aranyjárad.. 96.30110.89K 96 05101.61 K —.——.— Magy. keleti vasúti kötv.. —.—— --.--­—.——.— 5 °/6-os ker. vasút els. kötv. —.— —.—--.--­— ——.— Osztrák hitelrészvény----161.40296.760258.—297.27ü —.——.— Osztrák-magyar bank---­—.—--.---884 —1019.20K — .——.— Osztr.-magy. államvasut .128.40293.510255 62293.71 646.——.— Déli vasút.......................... 45.60106 82 0 93 38104.51 237.——.— Erzsébet osztr. ny. vasút. —.—--.--­—.— —.——.— Magyar gácsországi vasút —.—------174.25201.49 —. ——.— 96 — Károly­ Lajos vasút......... —.—-- ---182.50210.62 —.——. — Kassa-Oderbergi vasút... 77.40178.45 --.--­—.— —.——.— Orosz bankjegyek ...........233 30134.15­­­.— —.— —.——.— Váltó bécsi piaczra .........173 5067.58 173.27 57.65 —.——.— II. kibocs. keleti kölcsön 73.50 —.—±.— —..— —. ——.— Osztr. földhitel-részv.társ.— —.— —.——.— 1128 —. — 3 °/o~os franczia járadék... —.——.— —. ——.— 95.20 —.— 4./1*/o­ OS „ „— —.— —.——.— 105.40—.— Ottomán-bank részvény.. —.——.— —. ——.— 585.——.— Franczia törleszthető jár. —.——.— —.——.— 96.——.— Magyar vasúti kölcsön... — # ——.— —.——.— —.——.— Magyar jelzálog-hitelbank Magyar országos bank .... . . . . Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza máj.—jun. 9.40—9.60, őszre 9.22—9.25.-------.—. Rozs­máj.—jun. 8.-----8.10, őszre 7.95—7.98. Tengeri máj. —jun. 6.40—6.45, jun.—jul. 6.21—6.24, jul.—aug. 6.21— 6.24, aug.—szept. 6.31—6.34, szept.—okt. 6.41—6.44—. — Zab máj.—jun. 6.25—6.35, őszre 5.97—6.—. Káposzta­repcze aug.—szeptemb. 16.-----16.15. Repczeolaj kész szál­lításra 39.50 - 40.50, szept.—decz. 39.-----40.—. Szesz (con­tingentálva) kész szállításra 18.37—18.62, jun.—aug.-ra 19.50.—19.75 frton. Berlin, jun. 30. (Termény­vásár.) (Zárlat.) Búza júniusra 224 márka 50 fillér (= 12 frt 91 kr.) szept.—októberre 203 márka 50 fillér (= 11 frt 71 kr). Rozs júniusra 210 márka 50 fillér (= 12 frt 11 kr), szept.—októberre 189 márka 25 fillér (= 10 frt 89 kr). Zab júniusra 165 márka 50 fillér (= 9 frt 51 kr), szept.—októberre 144 márka 50 fillér (= 8 frt 31 kr). Repczeolaj júniusra 58 márka 30 fillér (= — írt — kr), szept.—októberre 58 márka 50 fillér (= — frt — kr). Szesz júniusra 45 márka 25 fillér (= — írt — kr), junius—júliusra 43 márka 40 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam: 100 márka — 57 frt 50 kr. Külföldi terménytőzsdék BERLIN. Junius 30. Junius 27 Buza,júniusra..................... 236 márka 25 fillér „ szept.—okt.-re..........----- 203* 50„ 205” 25 tt Rozs júniusra...................... ... 210 tt 50 tt 210» 50 tt „ szept.—okt.-re.......... ... 189 tt 25„ 190 tt 50n Zab júniusra...................... . . . 165 50„ 165 tt 75 tt „ szept.—okt.-re.......... ... 144 .» 50 tt 145 tt 75 STETTiar. Búza júniusra...................... — fillér 227 márka fillér „ szept.—okt.-re.......... ... 201»­­­» 205V — tt Rozs júniusra...................... . . . 209» — tt 209n — tt „ szept.—okt.-re..........----- 184 tt 50» 186 tt 50 KÖLN. Búza júliusra........................ 21 márka 70 fillér „ novemberre.............. ... 20 70 21 tt 20 tt Rozs júliusra......................------ 19 80 20 10 „ októberre ....................----- 18» 60w 18 tt 90n PÁRIS. Búza folyó hóra................. 76 címe 28 frank 80 címe „ júliusra ....................... ... 27 10 27 tt 75 tt „ jul.—aug.-ra...............----- 27n — 27 tt 60 „ 4 utolsó hóra............. ... 27— 27 40 tt Liszt folyó hóra.................. ... 60 80 62 tt 25 „ júliusra....................... . . . 60„ 80n 62 tt 10 tt „ jul.—aug.-ra...............___ 61n — 62 tt 10 tt „ 4 utolsó hóra............. . . . 61» — » 62 tt 10 tt Hírek. Junius 30. — Személyi hirek. A czári pár múlt szom­baton a Finn tenger-öbölbe hajózott. — Az orosz trónörökös szombaton Csitába érke­zett. — Vilma királynő a régens-királynéval ma délután 3 órakor Amszterdamba érkezett. — S­z­ö­­gyény-Marich László ő felsége személye kö­rüli miniszter tegnap Budapesten keresztül Bécsbe utazott. — A portugáll miniszterelnö­kön, amint táviratilag jelentik, ma műtétet hajtot­tak végre s azóta jobban érzi magát.­­ Haynald bibornok állapota, mint Kalocsá­ról távírják, tegnap óta ma délutánig változatlan volt. Háromnegyed öt órakor még szoba kocsiján sétát tett, azonban öt órakor újabb szélhűdás kö­vetkeztében állapota aggasztóvá vált. Orvosai sze­rint a szív működése még oly erős, hogy esetleg e bajt is leküzdheti. Este 11 órakor következ táv­irat érkezett: A bíbornok még mindig eszméleten kívül fekszik. Elverése változatlan, de elég erős. Orvosai nem nyújtanak reményt életben maradá­sához.­­ Éjfélkor azt távírják, hogy az érsek ál­lapota szerfölött aggasztó, eszméletét egy pilla­natra sem nyerte vissza. — Hartenau gróf állapotában a javulás tartós. Bécsből hivott orvos konzultálta a beteget s bajára kimondta, hogy az gondos ápolással méntél hama­rább teljesen gyógyítható. — Ebéd a kereskedelmi miniszternél. Baross Gábor kereskedelmi miniszter, a ma ideérkezett Stefan német birodalmi főpostaigazgató tisztele­tére ebédet adott, amelyen gróf S­z­a­p­á­r­y mi­niszterelnök és W­e­k­e­r­l­e pénzügyminiszter is részt vettek. — Miniszteri látogatás. Gr. Csáky Albin, val­lás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt vá­ratlanul meglátogatta a IV. ker. főreáliskolát, ahol épen a szóbeli érettségi vizsgálatok folytak dr. Lutter Nándor kir. főigazgató és dr. Heinrich Gusztáv miniszteri biztos elnöklete alatt. A mi­niszter egy óránál tovább időzött a vizsgálaton és úgy Báthory Nándor h. igazgató, mint a vizsgáló bizottság előtt a legnagyobb megelégedésének és elismerésének adott kifejezést. — C­s­á­ky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délu­tán 5 órakor, Szalay Imre miniszteri tanácsos kí­séretében látogatást tett az iparművészeti múze­umban, ahol Radisich Jenő igazgató és Fittler Camill őr fogadták őket. A miniszter behatóan megtekintette az iparművészeti palotára beérke­zett pályaterveket s figyelme a legapróbb részle­tekre is kiterjedt. — Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap délután 5 órakor nejével együtt megjelent az orsz. nőiparegyesület Szentkirályi­ utczai iskolájában és behatóan szem­­ügyre vette a kézimunka-kiállítást. A minisztert az intézet igazgatója, Szukováthy Ottilia és taní­tónői fogadták és kalauzolták a termeken keresz­tül. A tárlat ízletes berendezése és a kiállított munkák nagy száma fölött a miniszter, az egy óráig tartó szemle után teljes elismerését nyilvá­nította. A kiállítást a miniszter távozása után, az egyesület választmányi tagjainak jelenlétében ün­­nepiesen berekesztették. — Baksay Sándor, a jeles elbeszélő, tegnap­előtt ülte meg lelkészkedésének ‘25-ik évfordulóját Kun-Szt-Miklóson, ahol Fördös Lajos, Szász Ká­roly és Könyves Tóth Kálmán voltak elődei. Bak­say 1832-ben született, férfi erejének még teljében van s így egyháza és az irodalom még sokat vár­hat kiváló tulajdonaitól. Jubileuma alkalmából hí­vei diszbibliával és zsoltárral lepték meg; a höl­gyek hasonlókép nagyon kedves ajándékkal emlé­keztek meg az ünnepeltről. Az olvasó-egylet nép­ünnepet rendezett tiszteletére. — A müncheni »Allgemeine Zeitung« a »Nem­­zet«-ről. A müncheni »Allgemeine Zeitung« leg­újabb száma Schwicker Henrik országgyűlési kép­viselő tollából közöl érdekes czikksorozatot a magyar journalistikáról és kiváló elismerés­sel szól lapunkról is. Főmunkatársainkat di­csérettel fölemlítvén, a többek között igy is: »A »Nemzet« a kormány és pártja érdekeit képviseli komolyan és méltóan s e mellett minden bel- és külföldi közügy és a szellemi élet mozza­natai iránt állandóan és behatóan figyelemmel vi­seltetik.« — Gyászmise V. Ferdinánd lelki üdvéért. V Ferdinánd király lelki üd­véért holnap szerdán délelőtt 10 órakor ünnepi gyászmisét tartanak a budavári helyőrségi templomban. A mise alatt előadásra kerül Vavrineo Mór »G-moll requiem «­­je, melyben a magánszólamokat Vavrineo Mórné szül. Farkas Ilona, Benza Gyuláné szül. Pejako­­vich Anna, Juhász Ferencz és Kretschy éneklik. — Az I. ker. polgári kör küldöttsége ma tisz­telgett Ráth Károly főpolgármesternél, abból az alkalomból, hogy a polgári kör öt tiszteletbeli tagjává választotta. A küldöttség, amelynek ve­zetője dr. Schwartzer Ottó a következő tagokból állott: Adameczky Péter nagykereskedő, Bei­­winkler Károly föv. biz. tag, lovag Faik Zsig­mond, Fekete József gimn. igazgató, Garai A­ntal, dr. Hegedűs János, Huszár Adolf kir. tag, Jurko­­vics József, Muckmaier Ferencz, Révai György, Schwetz Vilmos, Stolcz József, Szaib Lipót, dr. id. Szénássy Sándor, Újhelyi Sándor és Wallheim János ny. oszt. tan. A főpolgármester meghatottan köszönte meg a kitüntetést és kijelentette, hogy ezután is, élte utolsó leheletéig polgártársai ren­delkezésére bocsátja magát és tehetségét és ha ezek parancsolják 'úgy élte alkonyát is jelenlegi állásának fogja szentelni. — Előadások a nemzeti Múzeumban. A nem­zeti múzeumban tegnap a múzeum tisztviselői, Pulszky Ferencz elnöklete alatt értekezletet tar­tottak, melyen a vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek azt az óhajtását tárgyalták, hogy a nemzeti múzeum egyes táraiban vasárnaponként népszerű magyarázó előadások tartassanak a közönségnek. Hosszas eszmecsere után az értekezlet arra az eredményre jutott, hogy ilyen előadásoknak, ily­e­n formában való tartása teljességgel lehe­­t­e­tl­e­n, mert oly rendkívül szűk a múzeum egyes táraiban a hely, hogy minden egyes látogatónak külön előadást kellene tartani. Az értekezlet e helyett inkább azt vélné, hogy az egyes tárakról, külön helyiségben népszerű felolvasásokat tartanának, mint ahogy ezt Párisban is teszik. Az értekezlet eredményét írásba foglalva, fölterjesz­tik a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. — Csongrádi dolgok. A következő levelet vet­tük : Tisztelt szerkesztő úr ! Múlt levelemben arra kértem Komjáthy Béla orsz. képviselő urat, ne­vezné meg ama csongrád megyei hírlapokat, vagy akár egyéneket, amelyekben, vagy akik által én sikasztással voltam volna büntelenül bár­mikor vádolva. Joggal intézhettem nyílt le­vélben e kérelmet a t. képviselő úrhoz, mert vádja is nyílt volt, az Országházban történt és e vádban képviselő úr szóról szóra ezeket mon­dotta : »Itt vannak kezemben a megyében (Csong­­rád vármegyében) megjelenő lapok, e lapok­ban az alispán és több köztisztviselő nyilvánosan sikasztással.........vannak vádolva.« Elvárhattam tehát a képviselő úr lovagiasságától, hogy nyílt felkérésemre, nyíltan, egyenesen válaszol, nem dobja el ama Csongrád megyében megje­lent lapokat, amelyekre nyílt vádját alapította, hanem czím és szám szerint nevezi meg valamen­­­nyit. Nagy meglepetésemre azonban a képviselő úr kitér a kérelem teljesítése elől, elmondván, hogy ő ama lappéldányokat a miniszterel­nöktől interpellácziójára kapott válasz után többé nem tartotta szükségesnek megtar­tani, csodálatos módon azonban mégis megta­lálta még a »Szentesi Lap« négy példányát, ame­lyekből aztán több helyet czitál is, anélkül hogy a czitátumok bármelyikéből azt a vádat, ame­lyet ellenem az országgyűlésen, felhozott, a s­i­k­­kasztás vádját igazolná. Én ebből két dol­got látok világosan: azt, hogy a képviselő úr bir­tokában a csongrád megyei lapok közül csak egyesek, még­pedig a »Szentesi Lap« volt meg, továbbá azt, hogy ebből az egy lapból is csodá­latos véletlenből (?) épen azokat a példá­nyokat veszítette el, amelyekből vádját beiga­zolhatta volna, míg azokat, amelyekből most idéz­get, a papí­r­k­o­s­a­r­a hűségesen megőrizte. A­mi a »Szentesi Lapból« most adott idézeteket il­leti, ezekre nézve csak egy kérdést vagyok bátor intézni az igen tisztelt képviselő úrhoz: Várjon, ha a Budapesten megjelent néhai »Lámpás« az a par force petroleur lap Komjáthy Béla orsz. képviselő úrra valamikor gyalázatos rágal­makat és pi­szkolódásokat szórt volna, a tisz­telt képviselő úr azért párbajra hívta volna talán a nevezett szennylap szerkesztőjét, vagy sajtópert indít ellene ? Meggyőződésem azt dik­tálja, hogy a t. képviselő úr azt nem cselekedte volna, hanem egyszerűen hallgatag megvetéssel sújtja az illető revolver-journalistát. Pedig ez a »Lámpás« sok tekintetben tisztességesebb hír­lap volt annál, amelyből t. képviselő úr most — hogy nyílt levelemre a nyílt válaszadás elől kitér­jen — idézget. Ebben aztán bennfoglaltatik mind, amit a képviselő úr válaszára, viszonválaszul adha­tok. Hozzá­tehetném ugyan, hogy mindazokban az ügyekben, amelyeket idézgetett, részben törvény­­széki jogerős ítéletek és közigazgatási határozatok vannak, részben pedig a közigazgatási vizsgálat folyamatba van téve; — de hiszen nem ez itt a a lényeges. A lényeges az, hogy a tisztelt képvi­selő úr nem volt képes megnevezni ama csongrád­­gyei hírlapokat, amelyekből az országház előtt fe­jemre azt a vádat olvasta, mintha engem nyíltan vagy bármiként is büntetlenül sikkasztással mert volna akárki is vádolni. És hogy a t. képviselő úrnak az országházban történő ilynemű felszóla­lásai ezek után mily értékkel bírnak annak megítélését, — az ügyet magam részéről befejez­vén — a közönségre bízom. Kiváló tisztelettel ma­radtam Szentesen, 1891. junius hó 26-án. Stammer Sándor alispán. — Egy főispán ezüst-lakodalma. Lélekemelő ünnepélynek volt színhelye Szirák, jun. 26-án. Nógrád-vármegye főispánja, Degenfeld Lohom­­b­u­r­g Lajos gr. s neje Dessewffy Ilona grófnő ünnepelték ezüst lakodalmukat. A város kora reg­gel ünnepi díszt öltött. Három diadalkapu volt emelve, amelyeken, valamint az épületeken, nem­­zetiszinü zászlók lobogtak. Az ünnepély reggeli fél 9 órakor kezdődött. Ekkor indult az ünnepelt pár a nagyszámú rokonság kíséretében templomba. A kastély bejövetelénél a munkás nép fogadta üd­vözlő beszéddel. A templomban az oltár előtt ál­lottak meg 6 kedves gyermeküktől környezve. Vladár Miksa lelkész alkalmi beszédet tartott, amelyben felemlítette, hogy a házastársakat nem születés, nem vagyon, hanem nemes lelkületük tette népszerűekké. A nép éljenzései közt hazaérve, a kastély folyosóján két sorban állva az óvoda nö­vendékei zászlóval, koszorúval és virágcsokrokkal fogadták a grófi párt. Két leányka üdvözlő beszé­dei után a koszorút és csokrokat átadták. követ­keztek a küldöttségek tisztelgései. Először a Nóg­rád­ vármegye 36 tagból álló küldöttsége jelent meg, amelynek érzelmeit Scithovszky János alis­pán tolmácsolta melegen, elismervén a főis­pán működésének üdvös eredményét. Hódoló tisztelete jeléül a tisztikar arczkópót tartal­mazó művészi kivitelű albumot nyújtotta át, Nagy Mihály I-sö aljegyző pedig a grófim­nak egy gyönyörű virágcsokrot. Következtek a balassa-gyarmati törvényszék tagjai, kiknek értel­mét Kray István elnök tolmácsolta röviden, de talpraesetten. Ezután Szirák városának üdvözlete után átadtak egy díszes bronze iróasztalkészletet és egy művészi kivitelű ékszertartót az ünnep em­lékéül. Következtek a gyöngyösi egyház küldöttei, a katholikus papok, a lutheránus lelkészek, az izr. hitközség, a sziráki egyház, óvodai női­ választ­­mány, sziráki­ és balassagyarmati takarékpénztá­rak, a pénzügyigazgatóság, járásbíróság és adóhi­vatal, körorvosok, körjegyzők, ipartestületek, sejpi czukorgyár, becskei dalárda- és tüzoltóegylet. Ezután a társaság gazdagon terített asztalhoz ült. A harmadik fogásnál megkezdődtek a szebbnél­­szebb köszöntők. Este nagy fáklyásmenet tisztel­gett. A város nagyszerűen ki volt világitva. Tíz óra tájban következett a kitünően sikerült tűzijá­ték. A mintegy 300 tagra tehető társaság csak reggeli 6 órakor kezdett szétoszlani, a legszebb emléket vive magával. — A román trónörökös — szerelme. Bukaresti újságok azt írják, hogy a román trónörökös belesze­retett sógornőjének, a román királynénak egyik udvarhölgyébe s kijelentette, hogy az udvarhöl­gyet feleségül szándékozik venni. Ezt a szándé­kát Bukarestben nem nagy örömmel fogadták s az újságok egyenesen rosszalásukat fejezik ki, mond­ván, hogy a trónörökös állásának tartozik azzal, hogy nagyobb összeköttetést keressen. Az ilyetén hangulat eredménye az az utazás is, melyre állí­tólag a szerelmes trónörököst­­ menesztik. — Az elfogott leány. Londonból távirják. Az alsó ház mai ülésén Fergusson államtitkár közölte, hogy a perzsa kormány ágyukkal felszerelt kato­nai csapatot küldött Szajbulakba, az ott fogva tar­tott angol leány kiszabadítására. Minthogy azok között, akik a leányt fogva tartják, több török alattvaló is van, a persa kormány előbb kikérte a porta beleegyezését, mielőtt erőszakhoz nyúlna. A konstantinápolyi angol nagykövet támogatja a persa kormány megkeresését. — Ostrom Párisban. Ezelőtt négy nappal rendkívüli eset történt Páris egyik utczájában, a Rue-Jacobban. Az említett utcza 46. sz. házának házmestere, Ludovici, lélekszakadva keresett föl két rendőrt s elmondta nekik, hogy az egyik lakó, Plinval-Salgues báró, az ablakból lövöldöz a járó­kelőkre, aki csak mutatja magát az udvaron, arra rásüti fegyverét. A két biztos, Dutertre­s Robinot, nem igen adván hitelt az állításnak, a hely­színére mentek. Alig értek az említett ház közelébe, a lövöldözés újra kezdődött s a báró épen akkor sütötte el egymásután kétszer fegyverét, amikor a rendőrök a kapun bementek. Plinval az ablak párkányára támaszkodott, s onnan ontotta a go­lyózáport, mellette pedig egy hiányos ruhájú nő állt, aki a töltényeket nyújtogatta neki. Alig pil­lantotta meg Plinval a két rendőrt, rájuk kiál­tott: »gyilkosok vagytok, megöllek benneteket, s csakugyan lődözni kezdett rájuk. A golyó azonban nem őket találta, hanem egy kis divatárus leányt. A rendőrök Girard rendőrbiztos után leültek, ki másik két rendőrt vett magához. Időközben mintegy 500 ember gyűlt egybe a jelenet színhelyén. Elha­tározták, hogy a báró lakását rohammal veszik be, de erre a czélra az udvaron kellett átmenniük, hogy a lépcsőhöz jussanak. Daczára a folytonos lődözésnek, a közönség köréből hat bátor ember ajánlkozott, hogy a rendőrökkel együtt a báró la­kását megostromolja. Matraczokat, szalmazsá­kokat tartottak maguk elé s úgy indultak a rohamra. Alig tettek pár lépést, két rendőr oly súlyos sebet kapott, hogy összerogyott, a har­madik csekély sérüléssel a lépcsőh­ázba mene­kült. A báró erre felgyújtotta bútorait s azután szeretőjével, Julie Micheával­ együtt kidobálta az ablakon. Időközben folyton lövöldözött, hogy meg­akadályozza a rendőrök előnyomulását Girard tűzoltókat hozatott, akik közül szintén pórul jár­tak többen. Végre hajnali három órakor sikerült az ostromlóknak a lépcsőházba jutni. A báró ajta­ját baltákkal kezdték törni, mire Plinval, egyik kezében puskáját, a másikban törös botját tartva, kiugrott az ablakon, a lent lévő bútorhalmazra. Szeretője szintén követte példáját. Erősen meg­sértették magukat, amit a rendőrök fölhasználva, lefogták s ártalmatlanná tették őket. A rendőrség­nél kitűnt, hogy a báró és szeretője a barczot örü­­lési rohamban követték el, a szeszes italok mérték­telen élvezete folytán, üldözési mániába estek. — A battonyai zendülés. Makóról távírják az »Orsz. Krt.«-nek, Csanád vármegye törvényható­sági bizottságának Lonovics József főispán elnök­lete alatt tartott mai nagyon népes rendkívüli közgyűlésén Szentes Vidor bizottsági tag kérdést intézett az alispánhoz a megyében előfor­dult munkásmozgalomról és zendü­lésről, továbbá, hogy a hatósági intézkedések biztosítékot szolgáltatnak-e, hogy a már legköze­lebb kezdeteket veendő mezei munkálatok a kívá­natos rendben fognak végbemenni? Dr. Meskó Sándor alispán azt válaszolja, hogy a békés megyei munkásmozgalmak kitörése után azonnal preven­tív intézkedéseket tett, a tervezett munkás­gyűlé­seket betiltotta, a forgalomba hozott izgató pro­­klamácziókat elkoboztatta, elrendelte az izgatók­­nak tekintet nélkül való elfogatását és utasította a szolgabirákat, hogy a községeket és nagyobb uradalmakat hetenkint legalább egyszer láto­gassák meg s a munkások hangulatát figye­lemmel kísérjék, intézkedett a temesvári had­testparancsnok­ságnál a szükséges katonai erő­nek esetről-esetre leendő kirendelése, valamint a csendőrök örslétszámának szaporítása iránt. A battonyai zendülés minden előkészület nél­kül a vasárnapi piaczon egybegyűlt csőcselék által rendeztetett, de teljesen elfojtatott. Az izga­tok s bűnösök bebörtönözve az igazságszolgálta­tás kezei közt vannak. A közbátorság s vagyon­biztonság a katonai erőnek elhelyezése és a csend­­őrörsök szaporítása által teljesen biztosítva van. A h­elyenkinti munkásmozgalmak csirájukban el­­fojtattak úgy, hogy az aratás akadály nélkül fog végbemenni. Az alispán válasza általános helyes­lés között, megnyugtató tudomásul vétetett; ta­pintatos, körültekintő és erélyes intézkedéséért pedig a gyűlés hálás köszönetet mondott neki, — Inkognito. Reichenauban a mult szomba­ton megjelent egy előkelő hölgy, a »Thalhofe«­­ban, hogy ott bejeunerzzék. Maga és kísérete szá­mára megrendelte a reggelit, aztán magához hi­vatta a szálló tulajdonosát s a »Thalhofe« látoga­tottságáról, valamint Reichenau viszonyairól tu­dakozódott. A föltűnő idegen nő, a kit a jelen voltak egyike sem ismert föl, távozása előtt saját maga leplezte le magát, megrendelvén a kétszer­­sültből tetemesebb mennyiséget, ezzel az utasítás­sal: »Aztán küldjék el Lichteneggbe, a lányom­hoz — Mária Valéria főherczegnőhöz.« A királyné Semmeringről jött s Reichenauig gyalog tette meg az utat. Elragadtatással beszélt a Semmering­ről és vidékéről. Reichenauból aztán kíséretével együtt a lainzi kastélyba ment. — Hymen. May Andor, a Gizella gőzmalom levelezési osztályának főnöke jegyet váltott Söp­­kesz Olga kisasszon­nyal Söpkesz Albert bájos leányával. — Veszedelmes fürdővendég. A vöslaui fürdő­ben, melyet különösen bécsiek látogatnak nagy számmal, vakmerő tolvajt értek tetten a napok­ban. Hittel Józsefnek hívják és Bécsben a »Mi­­kádó«-kávéház tulajdonosa. Tolvajlásait akként űzte, hogy a fürdőből kijövet, mások kabinját nyit-

Next