Nemzet, 1891. december (10. évfolyam, 3325-3354. szám)
1891-12-01 / 3325. szám
sértené ennek folytán, ha Olaszország érzelmei és érdekei ellen támadna. Ezt megtanulhatnák már egyszer Olaszországban azok is, akik olyan könnyen és olyan szívesen engedik fölheczczeltetni magukat az osztrák-magyar monarkia ellen. Mire törekszik ez a heczcz, azt elárulja a Diritto, amikor perfidül összehasonlítja Francziaországot Ausztria-Magyarországgal. Franczia színeket viselnek azok, akik mesterségesen elkeseredést próbálnak szítani Olaszországban monarkiánk ellen. Minden higgadtan gondolkozó olasz politikai ember tudja, mit várhat hazája Francziaországtól, hiszen Nizza és Savoya még mindig túl az olasz határon kívül fekszik. Ausztria, Bécs, nov. 30. (A déli vasút államosítása.) A költségvetési bizottság mai ülésén Neuwirth kérdést intézett a kereskedelmi miniszterhez az iránt, mennyire haladtak a tárgyalások a déli vasúttal és adhat-e a miniszter a magyar kormánynyal megindított tárgyalásokról valamely, bár esetleg csak rezervált felvilágosítást. A kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy a déli vasút államosítására vonatkozólag csakugyan folytak bizalmas megbeszélések az igazgatóság irányadó személyiségeivel, melyekről, a résztvevők intenciói ellenére, bizonyos közlemények kerültek nyilvánosságra, amelyek azonban nem autentikusak. Tény az, hogy a kormány nem tett határozott ajánlatot a déli vasút igazgatóságának. Reichenberg, nov. 30. (A csehek elnyomatása.) A cseh nemzetiség állítólagos elnyomatása miatt megindított vizsgálatnál a belügyminisztérium közegei érintkezésbe léptek az államügyészszel, és megvizsgálták mindama periratokat, melyeknél a nemzetiségi viszály kérdései képezték az elbírálás tárgyát. Eddig számos egyént hallgattak ki. (M. É.) Külföld. A római kérdés. Lapunk vasárnap reggeli kiadásának táviratai között jelentettük, hogy Bovio szóba hozta az olasz képviselőház ülésén azt az incidenst, melyet Zallinger idézett elő az osztrák delegáczió pénteki ülésén, a »római kérdés« fölvetésével. Római jelentések szerint az ottani hírlapok mindezzel az ügygyel foglalkoznak. Az Opinione csupán Nicotera miniszter szavainak közlésére szorítkozik és annak a nézetnek ad kifejezést, hogy Bovio a bécsi telegrammot nagyon is készpénznek vette. Egy szűkszavú kivonat nem elég arra, hogy lelkiismeretesen meg lehessen ítélni egy beszédet. — A Diritto így ír: A rómaiak tudják már most, hogy az osztrákok még nem találták meg a római kérdés megoldását Ausztria azt parancsolja Olaszországnak, hogy kössön békét a pápával, leghatározottabb ellenével és ez az osztrák barátság őszinteségének legjobb bizonyítéka. Lássuk már most, hogy mit nyújt nekünk az ellenséges Francziaország. Itt van elsősorban Ribot miniszter nyilatkozata, hogy a világi uralomnak egyszers mindenkorra vége van, azután Floquet és Francziaország más kiváló férfiainak hasonló értelmű nyilatkozata, továbbá a franczia kormány rosszalása a zarándokok kihívásával szemben és végül Rouvier üdvözlete a savoyai házhoz és a fővároshoz. — A Riforma, Crispi lapja, a Fremdenblatt-tal szemben hangsúlyozza, hogy nem Zallinger nézetei, hanem egyedül Kálnoky gróf nyilatkozatai nyomnak a mérlegben és azután így folytatja: E nyilatkozatok azonban nagy feltűnést fognak kelteni Európában és nagy sajnálkozást Olaszországban. Igaz ugyan, hogy Kálnoky gróf a leghatározottabban visszautasította a pápai sérelmek bármely tárgyalását; másrészt azonban ez az első eset, hogy egy barátságos állam minisztere nyíltan kimondta a nézetét, hogy a pápaság kérdése még nincs megoldva és e szavak egy osztrák miniszter szájában annál különösebbek, mert éppen Ausztria volt az, mely az olasz kívánságok értelmében megragadta az iniciativát. Ausztriára nézve Beust óta nem volt többé római kérdés. Beust gróf 1870-ben arra az osztrák-olasz-franczia szövetségre törekedett, melynek alapja Róma egyesítése Olaszországgal lett volna. Nem az a hibája volt, ha ez a terv nem sikerült. Napóleon követte rossz csillagát és sorsa beteljesedett. Ausztriára nézve 1870. óta nem volt többé római kérdés és ez oly mértékben, hogy okosan kitért az akkori olasz kormány indítványa elől, mely szerint a pápa állása nemzetközi törvény által szabályoztassék. Ausztria a legutóbbi időben is a legnagyobb tartózkodást és korrektséget tanúsította a pápa által fölvetett minden kérdéssel szemben, azokkal a nyilatkozatokkal is, melyeket Kálnoky gróf korábbi években tett, a legortodoxabb olasz is meg lehetett elégedve és mégis Ausztria népei akkor sem voltak kevésbbé katolikusok, mint ma. Honnan tehát e hirtelen változás? Ez talán első gyümölcse a lázas sietséggel, 17 hónappal lejárta előtt megújított szövetségnek ? Kálnoky gróf szavainak tényleg nincs más jelentősége, mint hogy Ausztria az esetben, ha Olaszország kiválnék a hármas szövetségből, újra szőnyegre hozná a római kérdést. A jelenség igen nyomós és az országnak oly kormány veszedelmét mutatja, mely nem tudja lefegyverezni ellenségeit és barátaiban bizonytalanságot és bizalmatlanságot gerjeszt. A Tribuna így ír . Kálnoky grófnak, minthogy a delegáczióban az október 2-ai eseményeket tárgyalták, ki kellett volna jelentenie, hogy senki sem akadályozza a pápát hivatása teljesítésében, hanem teljes szabadságot és függetlenséget élvez. Mi tulajdonképp hajlandók volnánk azt hinni, hogy így beszélt, mert éleselműsége előtt nem lehet titok Olaszország közvéleményének álláspontja az Ausztriával való szövetséghez és az ebből folyó konzekvencziát valószínűleg többször levonta. Különben kevés ízlést árulnánk el, ha nem vennék tudomásul a Fremdenblatt kommentárját Kálnoky gróf nyilatkozataihoz. Alapjában be van bizonyítva, hogy a vaticanum regium az osztrák katolikusokra nézve is meg van halva és eltemetve. Majd meglátjuk különben, hogy Kálnoky gróf csak az Olaszország és a pápaság közti kibékülés platonikus óhaját fejezte-e ki, vagy pedig kimondta-e annak lehetőségét, hogy megoldható oly kérdés, melyet mi örökre elintézettnek tekintünk. A Moniteur de Rome ezt mondja : Az első eset, hogy egy külügyminiszter elismerte pápai kérdés létezését és azt hogy a pápa szabad és független legyen. A római félhivatalosok mindig arról biztosítanak, hogy a diplomáczia föladta a római kérdést és főleg a hármas szövetség volt az utolsó szög a koporsójában. Ez az illúzió lassan eltűnik és a sors úgy akarja, hogy a világtörténet Nemezise épp egy szövetséges hatalom által emlékeztesse Olaszországot az isteni jogelvek hozzáférhetetlenségére. * Ez ügyben éjjel a következő táviratokat kaptuk: Róma, nov. 30. A legjobb forrásból meredeti hírek szerint Nigra gróf, a bécsi olasz nagykövet barátságos beszélgetést folytatott Kálnoky gr. külügyminiszterrel, mely alkalommal Kálnokynak a pápai kérdés ügyében legutóbb mondott beszéde az olasz kormányt kielégítő magyarázatot nyert. Nigra gróf meggyőződött Kálnoky gróf teljesen lojális szándékai felől ennek nyilatkozataiból, s az olasz kormány barátságos módon elismeri ezeket a szándékokat. Alaptalan az a hir, hogy Kálnoky gróf ez ügyben jegyzéket intézett az olasz kormányhoz. Osztrák-magyar részről nem szándékoznak többé visszatérni erre az inczidensre a delegácziókban. (N. W. T.) Róma, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Az a sürgöny, amelyet a miniszterelnök ma reggel kapott Bécsből, arra bírta a kabinet elnökét, hogy a képviselőkamara mai ülésén a pápai kérdésben beterjesztett interpelláczió tárgyalásának szerdára való elhalasztását kérje, annyival is inkább, mert Bovio képviselőnek e tárgyban előterjesztett néhány kérésére Nicotera belügyminiszter már szombaton oly kimerítően válaszolt, hogy nyilatkozataihoz a kormánynak ma sincs semmi hozzátenni valója. A miniszterelnök szerdáig, nyilván, fontos okmányt vár. Róma, nov. 30. A képviselőház mai ülésén Rudini miniszterelnök indítványára Boviónak, Cavelottinak és más képviselőknek a belső egyházpolitikára vonatkozó interpellációit a szerdai ülés napirendjére tűzte ki. A miniszterelnök indítványa indokolásánál megjegyezte, hogy Nicotera miniszternek ez ügyben már szombaton tett opportunus nyilatkozatai után az említett interpellácziók tárgyalását nem tartja anynyira sürgősnek. Rudini ezután Maimenti interpellácziójára válaszolt, amelyet amiatt nyírjtott be, hogy az osztrák hatóságok eltiltották a Gárda-tón az olasz gőzösöknek, hogy az osztrák kikötőkben kikössenek. A miniszterelnök felemlítette, hogy a képviselőházban már 1889-ben nyújtottak be hasonló interpellácziót. A kormánynak akkor az volt a nézete és az ma is, hogy ez belügy. A miniszterelnök hozzátette, hogy azt hiszi, ez intézkedés csak ideiglenes. Az ülés végén tudatták, hogy Cavaletti Kálnoky gróf külügyminiszternek Zallinger képviselő nyilatkozataira adott válaszára vonatkozó interpellációját a bel- és a külügyi politikára vonatkozó többi interpellácziókkal együtt fogja kifejteni. Róma, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »Popolo Romano« nagy nyomatékkal cáfolja azt a nézetet, mintha Kálnoky gróf, Zallinger delegátusnak válaszolva, a római kérdésről beszélt volna. A nevezett lap helyteleníti Nicotera belügyminiszternek azt a nyilatkozatát, hogy nem hiheti, miszerint a Kálnoky gróf szájába adott szavakat egy szövetséges hatalom minisztere mondta volna. Nicoterának annak közlésére kellett volna szorítkoznia, hogy a miniszterelnök a jövő hétfőn felel Bovio képviselő interpellációjára s tekintettel a tárgy kényes természetére, tartózkodnia kellett volna a Kálnokynak tulajdonított nyilatkozatok minden fejtegetésétől és minden ítélettől. A belügyminiszter azonban teljesen fölösleges módon emphatikusan hangsúlyozta, hogy a »római kérdés« be van »rekesztve.« Ugyan hol mondta ki a bécsi külügyminiszter azt a nézetét, kérdezi a »Popolo Romano«, hogy a római kérdés nyílt. Ha az ember nyugodtan, teljesen átolvassa a bécsi sürgönyöket s nemcsak azok első felét, mint ahogy Bovio képviselő tette, akkor kitűnik, hogy Kálnoky gróf azt akarta mondani, miszerint még nem jött létre megegyezés (accordo) Olaszország és a pápaság közt s miután itt egy barátságos és szövetséges nemzetnek jogos érzékenységét érintő kérdésről van szó, Ausztria- Magyarország semmi körülmények közt, sem akarhat ebbe beleavatkozni. Kálnoky gróf igaz tényt állított, mert még nem érezhetett el megegyezés az olasz állam és a pápa közt, s ilyen mostanság alig is lesz elérhető. Ezzel egyszerűen és világosan elismerte, hogy itt pusztán Olaszországot érdeklő belügyi kérdésről van szó, ami az osztrák-magyar kormányt, mint szövetségest, oly tartózkodásra kötelezi, hogy ezt az ügyet még barátságos diplomácziai úton sem érintheti. Ez az igazi értelme Kálnoky szavainak, ha Nicotera kijelentette, hogy ezeket nem mondhatta egy szövetséges hatalom minisztere, úgy ez csak azt árulja el, hogy nagyon szerencsétlen és ügyetlen a sürgönyök tartalmának fejtegetésében. Kálnoky gróf nyilatkozatainak összesége teljesen kizárja, hogy a külügyminiszter Olaszország és a pápaság közt levő viszony kérdését nemzetközi jellegűnek tekinti. (P. C.) Izenem, hogy távol, Izenem, hogy messze, Kerülgeti fiát Most is a szerencse. Amivel elindult A repkedő remény, Megszelídült nagyon Egy kis leány keblén. Szerelem a neve Ennek a kis lánynak, — Küld sok ezer csókot Jó édes anyámnak. — Vájjon ki irta ezeket a graciense, édes, de csöppet sem édeskés, igazi egészséges magyar verseket ? Ki az a tiszta hangú lírai költő ? .... Ne higgyék, hogy kitalálták nevét, mert alig hiszem, hogy hallották volna valaha, hogy a zalátai református lelkész, nagytiszteletű Berki József uram a zsoltárok, dicséretek és prédikácziók közt élvén le pásztor életét, néha-néha egy berki múzsától kapott tiszta hangú tilinkón ritka lírai közvetlenséggel fütyörészi el romlatlan szive kedves érzelmeit. Nagytiszteletü Berki József uram falusi, szerény szellemi atyafia a kitűnő lírikusnak Szabolcska Mihálynak, kinek nagyon becses kötete szintén kezemben van. Szabolcska Mihály kötetéről mielőbb nálamnál illetékesebb kritikus bővebben fog e helyen megemlékezni s azért én, — bármennyire tudok is gyönyörködni nemes szépségeiben, — erről most nem beszélek. De Szabolcska Mihály költői egyénisége ma már olyan ismeretes, hogy magyarázatképen szabad és lehet másokat hozzá hasonlítani. Berki József érzései korántsem oly mélyek és komolyak, mint Szabolcska Mihályéi; gondolatkincs tekintetében távol áll gazdag szellemi atyafiától, a szegény atyafi viszont vigabb és elevenebb, de hangjuk, közvetlenségük, modoruk elvitázhatatlanná teszik a köztük levő szellemi atyafiságot. Berki József fölfedezése egyébként hiábavaló munka tőlem. Ő már annyira népies, hogy okvetlenül teljesen visszamerül a néptengerbe, amelyből egy perezre kibukkant. Dalai közül sok fennmarad majd, mint népdal s a jövendő idők tudós gyűjtői megtalálván egyik-másik lírai gyöngyöcskéjét valami kanászbojtár ajkán, el fognak ámulni azon, mint teremt ilyent a műveletlen nép és el fognak töprengeni mikor, hol és hogyan is keletkezhetik a népdal? A negyedik kötet, amelyről szólani Ígértem V. Hullám József úr verses könyve. Bocsásson meg a költő úr, ha őt e minőségében nagyon gyöngéi éri. Vigasztalja két gondolat: először az, hogy igen szép társaságban s előkelő helyen történik vele ez a kellemetlenség, — másodszor az, hogy én talán csak puszta irigységből és félté- kenységből bánok vele kegyetlenül. — » Az én világom« — ez Hullám úr kötetének czime — kétségkívül a legrosszabb verses könyvek közé tartozik mindazok közt, melyeket én életemben láttam. A versek tartalmáról, — sokszor közönséges mondattani értelméről — komolyan még csak beszélni sem lehet; ezen kívül a verselés legprimitívebb szabályai is souverain megvetéssel vannak Hullám József úr világában mellőzve. Ámde még ebben a szerencsétlen kötetben is van egy vers — »Nyomdában« a czime — mely azon roszszul megcsinálva is, amint van, hatásos, érdekes és megdobbantja az ember szívét. Engedjék meg, hogy vasárnapi populáris verses konczertem műsorát befejezve, műsoron kívül még egy versekben írt könyvet mutathassak be. A könyv czíme a »Slemil keservei«, szerzője — Ignotus. (?) Nem tudom ki ő, de sejtem merre van hazája. Igazi budapesti, fővárosi ironizáló pesszimizmus szól Slemil keserveiből, melyek egészben kiadnak egy hiányos meséjű elbeszélést. Ignotus mindenesetre fővárosi fiatal úr, — az sem lehetetlen, hogy kitűnő tehetség. Bizonyos ellenben, hogy betege a fővárosi idegrontó zajnak, a füstös baczillusos levegőnek — különösen pedig olvasottságának. Ó, az a nagy Heine egy valóságos Loreley! Magához babonázza a bámulatára nevelt ifjakat, azok azután beléfulladnak az ő modorába. Ignotus annyira henés, hogy nem tudom, hol végződik Heine és hol kezdődik Ignotus? Él innen ifjú Ignotus, el a légkörből, melyben ön eddig élt! Tegye félre a túl pikáns szellemi csemegét, melyet ön nagyon mohón, élvezett s lásson egy kissé egyszerűebb, durvább, magyarosabb táplálék után. Önnek igen jót tenne egy időre például Debreczen, vagy Sáros- Patak. Tán cserébe lehetne adni valami nagyon is zamatos, nagyon is népies mendikás gyerekért, akinek meg jót tenne az ön fin de siècle kultur környezete. Ön tán kiváló költővé izmosodnék valamelyik kollégium körül, — de mindenesetre jól megtanulna magyarul. Mert ma még nem tud. Apropos, ha véletlenül Arany János versei a kezébe kerülnek, olvassa el azokat, — meglátja, hogy érdemesek rá. Melegedjék egy kissé bele az úgynevezett »magyar géniusz«-ba — s miután ön kétségkívül igen eszes fiatal ember, egyszer tán nem lesz kénytelen saját versírására is alkalmazni tulajdon elmés sorait: »Abbahagytam, mert beláttam, Hogy nem uj az, amit Írok És a régit sokkal szebben Már megírták ezeren, S többet ér egy hausse a börzén ....« KOZMA ANDOR: Táviratok. Peking, nov. 29. A nagy fal északi részén két helyen tört ki forradalom. Még komolyabb a takani fölkelés. A mandarinok kerületeikre nézve kíméletet kötöttek ki, de a keresztyének üldözését megengedték. Az európai missziókat kirabolták és 300 embert iszonyú kegyetlenséggel megöltek. Lihung- Csang főkormányzó vasúton több ezer embert küldött a felkelők ellen. A misszionáriusok eltávoztak Tsun-Huaból, amely Pekingtől észak-keletre fekszik, mert az ottani hatóságok nem képesek őket megvédeni. Tien-Csin, nov. 29. A felkelők, akik ellenállás nélkül foglaltak el több várost, folyton előrenyomulnak. Példátlan az a kegyetlenség, amelyet a felkelők, főkép Takanban elkövettek. A belga misziót embertelen módon lemészárolták. Gyalázatos kegyetlenséggel bántak az asszonyokkal és gyermekekkel, akiket szörnyű kínzással végeztek ki. Hir szerint a kerületi mandarinok helyeselték e gaztetteket. Pekingben az európaiak közt óriási a felháborodás és az izgatottság. London, nov. 30. A »Daily Chronicle«nek a következőket jelentik Tien-Tsinből: e hó hó 28-ról, takani kereszténymészárlásról szóló hírek szerint a felkelők hajmeresztő kegyetlenséggel jártak el véres munkájuk közben. A mészárlás a belga misszióbenszülött kínai keresztények leöldöklésével kezdődött. A legtöbb embert ördögi kegyetlenséggel mészárolták le, a gyermekeket darabokra vagdalták, azután egy nagy tűzrakásba hányták. Az apáczákat súlyos dorongokkal verték agyon a hittérítőkkel együtt, miután összevissza kínozták őket. A gyilkosokat a vérfürdő után több magas állású mandarin megvendégelte. A pekingi diplomácziai testület és az európai gyarmat körében ez események felett roppant nagy az elkeseredés. A mongol felkelők pusztítva vonulnak előre a főváros felé, több város ellenállás nélkül megadta nekik magát. (I. W. E.) Berlin, nov. 30. A birodalmi gyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés tárgyalását. Hune tekintve az aggkor és rokkantság esetére való biztosításról szóló törvényre, kéri a kormányt, hogy szüntesse meg a hiányokat. A legszélsőbb határig menő megtakarításokat ajánlja, de hangsúlyozza a hadsereg költségeinek szükségességét. A vámok fenntartása ajánlatos, mert nagy bevételt eredményez. A gabnavámok mérséklése nem fogja előidézni az árak csökkenését. A kereskedelmi szerződések nem jelentik a véd vámos politika megszűnését, a szocziáldemokráczia ellen csak a vallás védelmezhet meg. A centrum támogatni fogja a kormányt, ha a birodalom méltóságának és tekintélyének megóvásáról lesz szó. — Koscielski kikel a lengyelek germanizálása ellen, mert az a gyengeség jele. — Caprivi birodalmi kanczellár azzal a szemrehányással, hogy Posent gazdaságilag elhanyagolják, kijelenté, hogy a tartomány mindent a Hohenzollern háznak köszönhet. Richter képviselő szemökre lobbantja a minisztereknek, hogy császári törvényeket ellenjegyzés nélkül bocsátották ki és védi a tőzsde létjogosultságát. Az ülés további folyamán Richter dicsérőleg szólt a birodalmi kanczellár beszédjének alakjáról. A szabadelvűek nem »Caprivi emberei«, valamint »Caprivi sem szabadelvű«. A birodalmi kanczellárnak különböző frontokat kell védelmeznie. Ez alkalommal a front Pindrichsruhe felé volt fordítva, Richter beszédét azzal a felhívással végezte, hogy szüntessék meg a vámokat. Amíg ez meg nem történik, nem lesz béke a szabadelvűek és a kanczellár közt. Caprivi birodalmi kanczellár azt válaszolta, hogy neki esze ágában sem volt beszédét a birodalom közül oly nagy érdemeket szerzett elődje ellen forditani. Ő csak azért szólott, hogy megnyugtassa a kedélyeket. Erre a költségvetés tárgyalását bezárták s a költségvetés egyes részeit a bizottsághoz utasították. A holnapi ülésen a gyarmatügyi költségvetést tárgyalják. Ratzeburg, nov. 30. Bismarck herczeg a a lauenburgi kerületi gyűlésre ma ideérkezett és ünnepélyes fogadtatásban részesült. A városi tanács küldöttsége előtt a herczeg úgy nyilatkozott, hogy most már nem berlininek, hanem lauenburginak érzi magát. (M. É.) Berlin, nov. 30. A Reichsanzeiger szerint mérvadó helyen mit sem tudnak az orosz lókiviteli tilalomról. (M. É.) Bécs, nov. 30. A »Fremdenblatt« írja: A belgrádi »Odjek« 246. számában a következő felhívást látjuk: »A bosnyákok s herczegovinaiaknak november 17- (29)-én tartandó gyűlésére, amely az egyesület alapszabályait fogja tárgyalni és megválasztja a bizottsági tagokat, meghivatnak valláskülönbség nélkül mindazok a bosnyákok és herczegovinaiak, kik e tartományok eszméjéért síkra szállni készek.« Ehhez csak azt az egyszerű kérdést kívánjuk fűzni, vájjon Belgrádban szomszédbaráti és korrekt eljárásnak tartják-e e felhívás közzétételét a kormány és a kormánypárt elismert félhivatalos közlönyének hasábjaiban, magában véve bármily ártalmatlan legyen is az ? Belgrád, nov. 30. A bosnyák emigránsok tegnap elhatározták, hogy a szerbségnek Boszniában való fentartása érdekében egyletet alapítanak. Az agitácziónak központja Belgrád lesz, de a vidéken is alapítanak fiókegyleteket. (M. E.) Páris, nov. 30. Számos képviselő teljes gyűlésre szándékozik összehívni a köztársasági párti képviselőket, hogy határozatot hozzanak az iránt, mily lépések volnának teendők, hogy a kormányt rábírják arra, hogy nyilatkozzék, mily magatartást szándékozik tanúsítani a papság állásfoglalásával, valamint a püspökök által Gouthe-Soulard érsek ügye alkalmából szervezett agitáczióval szemben. Páris, nov. 30. A képviselőház royalista jobb pártja az aixi érsekhez feliratot intézett, melyben tiszteletteljesen üdvözlik, hogy pőre alkalmával az egyház jogait és Francziaország becsületét oly nemes szavakkal védte. Páris, nov. 30. A Francziaországban tartózkodó idegenekre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság a javaslat szövegét akkér állapította meg, hogy minden idegen, aki Francziaországba jön, hogy itt ideiglenesen vagy állandóan valamely ipart űzzön, nyolc napon belül tartozik a községi hivatalnál nyilatkozatot tenni az iránt, hogy hol szándékozik állandóan letelepedni. Athén, nov. 30. A képviselőház mai ülésén Trikupisz hívei azt követelték, hogy vegyék fel újra a Trikupisz-kabinet ellen emelt és a múlt ülésszakban elhalasztott vádat. A ház megkezdte az ez iránt benyújtott indítvány tárgyalását. Bukarest, nov. 30. A kamara Rosnovano ezredest választotta meg elnökévé. A kisebbség üres szavazólapokat adott be. Alelnökökké Pencesko és Tesiasov volt alelnököket, továbbá Catargiut (konzervatív) és Flevát (szabadelvű) választották meg. London, nov. 30. Diplomácziai körökben azt beszélik, hogy lord Dufferint párisi nagykövetté és Drummond-Woff eddigi bukareszti követet római nagykövetté fogják kinevezni. Róma, nov. 30. A vegyes bíróságok működésének újabb 5 évre való meghosszabbítására vonatkozó olasz-egyiptomi egyezmény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot ma terjesztették a szenátus elé. Rio de Janeiro, nov. 30. Peixoto elnök manifesztuma, melyet kormányralépte alkalmából bocsátott ki, lényegében a következőket mondja: A történelem a lakosság eljárását, amely fegyvert ragadt a törvény érdekében, melyet erőszakkal helyettesíteni nem lehet, és úgy méltányolni fogja, mint Fonseca önmegtagadását és hazafiságát, ki a hatalomról leköszönt, hogy a testvérharczot és a vérontást megakadályozza. A november 23-diki felkelés vezéreszméje a törvény helyreállítása volt. Az elnök feladata lesz a törvény sérthetetlenségét megóvni és érvényre juttatni a nemzet, valamint az egyes államok akaratát és véleményük szabad nyilvánítását. Peixote, jeléül annak, hogy az alaptörvényeket tiszteletben tartja, kötelességének ismeri érvénytelennek nyilvánítani azt a rendeletet, mely a nemzeti kongresszust feloszlatta; megszüntetni a Nithrayban elrendelt ostromállapotot és visszaállítani az alkotmányos jogokat és garancziákat. Végül a manifesztum meleg felhívást intéz a lakossághoz, a hadsereghez és haditengerészethez, hogy támogassák az elnököt a manifesztumban kifejtett feladatok teljesítésében. Vladivosztok, nov. 30. Minthogy az öböl befagyott, a hajózást megszüntették. Kézdivásárhely, nov. 30. (Eredeti távirat.) A brassó háromszéki vasút ünnepélyes megnyitásán részt vett földmivelési miniszter és államtitkár, valamint a vendégek, Maurer és Potsar ispánokkal és az új vasút igazgatósági tagjaival ma délelőtt Brassóból ide utaztak. Minden állomáson fényes fogadtatásban részesültek. Mindenütt diadalkapukat rögtönöztek és üdvözlő beszédeket mondtak. Bethlen gr. miniszter minden beszédre részletesen és nagy tetszés között válaszolt. Itt számos küldöttség tisztelgett nála. A miniszter a rögtönzött iparkiállítást megtekintette és részt vett a tiszteletére rendezett banketten. Egész Háromszékben a lakosság őszinte ragaszkodása a kormányhoz, impozáns módon nyilvánult. Közgazdasági táviratok. Bern, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A kereskedelmi szerződési tárgyalásokra kiküldött svájczi megbízottak holnap Bécsbe utaznak. Ebből azt következtetik, hogy a fődifferencziák, amelyek tudvalevőleg a sajt és marha vámjának megállapítására vonatkoznak, eloszlattattak. Bern, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Svájcz, az osztrák-magyar monarkia és Németország minden egyes vámtételre vonatkozólag megegyeztek. A megbízottaknak Bécsben való találkozása csakis a szerződés megfogalmazása végett szükséges. Belgrád, nov. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Illetékes helyről arról biztosítanak, hogy a bécsi kabinet abbeli óhajának adott kifejezést, hogy a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalására kiküldött meghatalmazottakat ne küldjék addig Bécsbe, míg onnét meghívást nem kapnak. Értéktőzsde, Bécs, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás) Helyi és külföldi fedezetek stimuláltak. Hitelrészvény, vasutak és bányaértékek nagyon javultak. Zárlatkor gyengébb irányzat az orosz lókiviteli tilalomról szóló hírre. Magyar földteherment. kötv. 89.50. Magy. hitelb. részv. 312.—. Erdélyi vasút részv. 200.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 110.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 135.75. Magy. leszám. és váltóbank 102.—. Tiszai és szegedi kölcs. sors. 18.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 103.10. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 97.25. Alföldi vasut-részvény 200.—. Magy. északkeleti vasut-részv. 196.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasutrészv. 171.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 100.70. Villamos részv.—. Magyar jelzálogbank részv. —.—. Osztrák hitelrészvény 272.25. Déli vasut-részv. 79.25. Osztrák 4 száz. az.járad. 107.50. Londoni váltóár 117 88. Károly Lajos vasut-részv. 204.50. 1864. sorsjegy —. —. 1860. sorsj. 135.25. Török sorsj. 27.50.42 száz. ezüst-járadék 90.75. Dunagőzhajózási társ. 283.—. Dohány-részv. 152.50. Angol-osztrák-bank-részvény 146.25. Osztrák államvasuti részv. 272.75. 20 francos arany 9.35—. 42 száz. papirjáradék 91.12. Osztrák hitelsorsjegy 184.50. Német bankváltók 57.90. Cs. k. vert arany 5.50. Osztrákmagyar bank-részv. 1002.—. Elbevölgyi vasut-részv. 210.— . Bécsi bankegylet részv. 102.50. Alpina-részv. 1. 62—. — Az irányzat gyengébb. Bécs, nov. 30. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde nyugodt magatartással kezdődött. Osztrák hitelrész-,vény 272.50. Osztrák-magyar államvasuti rés" 272.75. Májusi járadék 91.1. Magy. aranyiév " Berlin, nov. 30. (Tőzsdei tudó meglehetősen szilárdan indult, különc nyéri diskontobank, duxi és elbevölgyi va valamint rubelek szilárdultak meg. Orosz gyárjáradékok javultak. Frankfurt, nov. 30. (Esti tőzsde.) Osz 234.62. Osztr. államvasuti részv. 235.—. Déli vasútény 71.25. Károly Lajos vasut-részv. —.—. Magya. száz. aranyjáradék 88.75. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részvárs. 53.80. Az irányzat szilárd. Frankfurt, nov. 30. Az esti tőzsde szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 23. 62. London, nov. 30. A mai tőzsdén járadékok szilárdan jegyeztek, amerikai értékek gyengén. London, nov. 30. Az angol bankba 8000 font arany gyűlt be Rio de Janeiroból és 5000 font arany Lisszabonból. Páris, nov. 30. A tőzsde lefolyása szilárd. Odessza, nov. 30. Váltó Londonra 104.40. Pétervár, nov. 30. Váltó Londonra 104. Amszterdam, nov. 30. Osztrák ezüstjáradék 76.75. London, nov. 30. Ezüst 43.9/16. Hamburg, nov. 30. Osztrák hitelrészvény 234.35. Külföldi értéktőzsdék zárlata nov. 30-án. Berlin | Frankfurt | Paris Árf. | Paritás | Árf. | Paritás | Árf. | Paritás Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 57.95 forint. — too frank vista = 46.90. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. III ~ 4®/0-os magy. aranyjárad. ■ 88 80 103.25 K 88.60103.díj 89 56 —.— 5»/„-os „ papirjárad.. 86.80 101. Ki 86.70,100.99 Kj ——— 4-2»/»-OS osztr. . . 78.70 90.57 78.801 91.40 KJ —— .— 50/.-OS , „ i| 87.20 101.26 K —.-------— i'2%-03 „ ezüstjárad.. 78.— 90 69K| 78 05 90 87K|j — — —.— 4®/#-OS „ aranyjárad.. 92 90 107.78KN 92 85 107 71 Ki —.— Magy. keleti vasúti kötv.. —.— — •— —— ■— | —— 5®/6-os kel. vasút els. kötv. —— — |j —.— —.— N—-— — .— Osztrák hitelrészvény.... 147 40 272 89 0,233 02 272 06 Ujj —— .— Osztrák-magyar bank---- ——.— 1 864 — 1003.39 Ujj ——.— Osztr.-magy. államvasut . 118.— 272.8801 234 — 272 87 601 25 —.— Déli vasút.......................... 34 60 79.49 01 71.37 80.45 190 — —.-Erzsébet osztr. ny. vasút. — ——.— Magyar gácsországi vasút —.— —.— 189.50 ——.— —.— Elbevölgyi vasút............... 90 90 — —. ——.— Károly Lajos vasút.......... 88 20 203 84 175.75 204.27 —.— —.— Kassa-Oderbergi vasút... 74.50 172 66—.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek...........194.lo i12.60 ——.— —.— Váltó bécsi piaczra ......... 172.30 53.07 172 30 57.95 —.— —.— II. kibocs. keleti kölcsön. 60 70 —. — Osztr. földhitel-részv.társ. —.— — ——.— 1080 —.— 30/0-os franczia járadék... —.— ——.— —.— 95.06 —.— i'/Slo-os „ „ ——.— 104.22 —.— Ottomán-bank részvény.. —.— —.— —.— —.— 562 87 — Franczia törleszthető jár. I —.— —.— | —.— —.— 95.45 —.— Magyar vasúti kölcsön... I— — —.— Magyar jelzálog-hitelbank | —] —.— —.— [ —.Magyar országos bank ... I—.— ——.— | —.— —.— I. Árutőzsde, Bécs, nov. 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata szilárdult s az árak emelkedtek. Eladatott: Búza tavaszra 11.64—11.67. Rozs tavaszra 11.44 11.46----.—. Zab tavaszra 7.05—.—. Tengeri (uj) máj.—jan.-ra 6.61—6.65 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza őszre —-— -----, tavaszra 1892. 11.65—11.68. Rozs őszre------.------, tavaszra 1892. 11.45—11.48. Tengeri novemberre —.-------.—, máj.—jun. 1892. 6.64—6.67. Zab őszre-------------tavaszra 1892. 7.05—7.08. Káposztarepere január—februárra 15.50—15.65. aug—szept-re 1892. 14.50—14.60. Repczeolaj kész szállításra 39.50 — 40.—, január—áprilisra 39.50—40.—. Szesz (excontingentálva) kész szállításra 23.12—23.37. Szesz (contingentálva) kész szállításra 23.62—2387. deczember—májusra 23.----23.50 írton. Berlin, nov. 30. (Termény vásár.) (Zárlat.) Búza november—deczemberre 229 márka 25 fillér (= 13 frt 27 kr.) ápril—májusra 226 márka 75 fillér (= 13 frt 11 kr). Rozs novemberre 242 márka — fillér (= 14 frt 04 kr). ápril—májusra 235 márka 75 fillér (= 13 frt 65 kr). Zab novemberre 167 márka 50 fillér (= 9 frt 69 kr). árpil—májusra 174 márka — fillér (= 10 frt 08 kr). Repczeolaj novemberrre 61 márka 10 fillér (= — frt — kr), április—májusra 61 márka — fillér (= — frt — kr). Szesz novemberre 52 márka 30 fillér (= — frt — kr), ápril—májusra 52 márka 90 fillér (— — frt — kr). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 57 frt 95 kr.