Nemzet, 1893. február (12. évfolyam, 3747-3774. szám)

1893-02-01 / 3747. szám

tartaná, m­ert a belügyminiszter, kit a munka és szor­galom emelt e díszes polctra, az egész kormánynyal egyetemben az ellenzék által is támogatott liberális kö­vetelmények egy részét programmjába felvette. Az egy­szerű tudomásvételt tehát nem hagyhatja megjegyzés nélkül. Mivel azonban a jelenlevők többsége, kik közül az udvariassági tényt többen egyénileg szívesen gyako­rolták volna, de a lidércznyomás alól még ily kérdésben sem tudnak felszabadulni, a tudomásvétel mellett volt, a főispán a határozatot kimondván, a közgyűlésen erről többé említést sem tett. Ez tehát az a nagy bűn, melyet a főispán és az itt kisebbségben levő öt támogató sza­­badelvű párt elkövet. Az izgalmat bizony nem a főispán csinálja, de azt minden apró alkalomból szítani, fentar­­tani igyekeznek azok, kik csak az izgalmas állapottal tudják magukat felszínen tartani, kiknek az izgalom és lárma képezi az éltető elemét. A főispán a helyzetet sokkal jobban ismeri, semhogy a mostani viszonyok kö­zött apró kérdésekben készakarva izgalmat csináljon. A főispáni állás szilárdsága nem az ellenzék politikai elis­merésében, hanem a hivatalos kötelesség pontos teljesí­tésében gyökerezik. Ne gondolják az ellenzéki tudósítók, hogy a kormánynak és főispánnak nincs egyéb dolga, mint örökösen kicsinyes politikai torzsalkodásokkal bi­­b­elődni. Ausztria. A képviselőház ülése. Bécsből távírják. A kép­­viselőházban Widmann, a választási bizottság elnöke, Steinwender kérdésére kijelenti, hogy a bizottság legközelebb ülést tart, hogy tárgyalás alá vegye Kaiser indítványát, mely a községi kerületekben a közvetlen választások behozatalát czélozza. Ezután folytatják a közoktatási költségvetés részletes tár­gyalását. — Bendel kijelenti, hogy a közoktatási miniszter nyilatkozataival nagyban és egészben egyetért. — Hauck utal a zsidóknak aránylag nagy számára a magasabb tanintézetekben. Erre a vitát bezárták. Több szónok szavaik tényleges helyreigazí­tása czéljából emel szót. — Pininski előadó kijelenti, hogy szükségesnek tartja, hogy a klasszikus tanítás módszere a tananyag megszorítása nélkül a gimná­ziumokban megjavíttassék. Azon kísérletek ellen, hogy az iskolákba a dogmanélküli erkölcs hozassák be, szónok a leghatározottabban tiltakozik. Iseményli, hogy a megkezdett után kétségtelenül el fogják érni, hogy a kedélyek jelentékenyen megnyugodjanak. (Élénk helyeslés.) Erre a »központi igazgatás« czimet elfo­gadták.— A »kultusz« czimnél Kronawetter határozati javaslatot nyújtott be, amely azt kívánja, hogy a val­­lástanítás költségeihez a vallás­alap hozzájáruljon. Szó­nok a zárdák rendkívüli szaporítása ellen szól és pa­naszkodik, hogy az egyházi rendek koldulása mind­inkább nagyobb mérveket ölt. — Gautsch közokta­tatási miniszter Kronawetter megjegyzéseire, melyek­kel a kongregácziók működését elítélte, kijelenti, hogy az a törvény által van indokolva, ha az újonnan ala­pított kongregácziókat a birodalmi törvénytárban közzé nem teszik. — Morsey polemizál Kronawetterrel. Utóbbi tiltakozik azon állítás ellen, hogy ő a kongregácziók­­ról csúfolódva és gúnyolódva beszélt volna. Erre a »kultusz« czimet elfogadták és a tárgyalást megsza­kították. Következnek az interpellácziók. A legköze­lebbi ülés pénteken lesz. Angol trónbeszéd. Budapest, jan. 31. (vl.) A legutóbbi angolországi válasz­tásoknál a konzervatív-unionista koalíczió tudvalevőleg csekély kisebbségben maradt, s valami 30—40 szavazattal fölülkereke­­rekedettt a liberális-izlandi­ munkás koalí­czió. Salisbury lord kormányelnök ennek folytán leköszönt, és Viktória királynő Gladstonet, a csodálatraméltó aggastyánt nevezte ki helyére, a parlamenti szokások­nak megfelelőleg. Gladstone, öregsége da­czára nem mutatta magát túlságosan mo­hónak a győzelem kizsákmányolásában, bár igazán óriási erőfeszítéseket tett annak elérése végett. Amint megkapta kinevezé­sét, és közölte azt az országgyűléssel, azonnal el is napolta a parlamentet, így hat havi élet és szünet után tulajdonképen most fog először él­etjelt adni magáról az új ház. Gladstone ellenfelei persze nem akar­ják dicséretül betudni az öreg államférfiú­­nak, hogy egészen a mai napig türtőztette magát, ahelyett, hogy azonnal hozzáfogott volna régóta dédelgetett és hirdetett ked­­vencz eszméjének, a home-rule-nak a meg­valósításához. Sőt inkább ennek a tartóz­kodásnak okát abban keresik, hogy Glads­tone egyáltalán nincs tisztában azzal, mi­képen fogjon hozzá a rendkívülien nehéz feladat megoldásához. Valóban mindeddig nagyon sik­ki homály fedte az izlandi terve­ket. Másik nehézséget képez szerintük a többség megbízhatatlansága. A munkáspárt, a­mely a 40 főnyi majoritásnak jelenté­keny töredéke, első­sorban a munkás kér­dések rendezését követeli, ezért külön frak­­c­ióvá szervezkedett, és kész minden skrupu­­lus nélkül elszakadni Gladstonetól, mihe­lyest észreveszi, hogy nem mutat kellő ér­zéket a munkások érdekei iránt. Az izlan­­diak könnyen a­ kormány ellen szavaznak, ha ez nem hajlandó teljesíteni mesés kí­vánságaikat. A liberálisok egy része viszont határozottan ellenez minden túlságoskodást a home rule terén. Emellett a konzervatív­­unionista ellenzék szilárdul összetart és kész a legkeményebb támadásokra. Ilyen körülmények között alig lehet állítani, hogy a ma megnyílt parlamenti Campagne rózsás kilátásokkal kecsegtetné a Gladstone-kabinetet. A trónbeszéd is, úgy látszik, kellően méltányolja a helyzet ne­hézségeit, mert azzal próbálja jól hangolni a kedélyeket, hogy a home rule czélja az izlandiak megelégedésének biztosításán kí­vül, a központi parlament munkaterhének megkönnyítése és a birodalom egységének s erejének megszilárdítása. Ezen kívül ígér választási reformot, és sürgeti az ínség enyhítését s a mezőgazdaság hely­zetének javítását. A home rule javas­lat fogja képezni a ma megnyíló ülés­szak piéce de resistence-át, de azért, az előttünk fekvő távirati jelentés szerint, a trónbeszéd sem árul el felőle semmi kö­zelebbit. A nemzetközi helyzetről megnyugtató­kig nyilatkozik a trónbeszéd. Marokkóról, sem Hawairól nem szól semmit. Megemlé­kezik azonban Ugandáról és Egyiptomról, a­nélkül, hogy valami újat mondana. Az ugandai helyzet megvizsgálására királyi biz­tos küldetett ki. Az egyiptomi politikán a Gladstone-kabinet nem akar változtatni, annál kevésbé, mert a khedive kielégítő nyilatkozatokat tett. Daczára annak, hogy Gladstone és Roseberry kellemes hangon igyekeznek beszélni Ugandáról és Egyip­tomról egyaránt, bizonyosan sok kellemet­lenségük lesz még úgy az egyikkel, mint a másikkal. Külföld. Lázadás Hawaiban. Washingtonból távírják. Az a hír, hogy az angol kormány tiltakozott az Egyesült­ Államok kormányának a hawai­i ügyben követett el­járása ellen, megerősítést nyer.­­ A londoni »Stan­dard« new­ yorki jelentése szerint Honoluluba angol hadihajókat várnak, a­melyeket Ausztráliából rendeltek oda. A hajók megérkezése után a királyné Anglia vé­delmét fogja kérni. Lehetséges tehát, hogy ellenforrada­lom fog kitörni, a­minek következménye Anglia és Észak- Amerika összekoc­czanása lehet. A britt konzul meg­tagadta a forradalom elismerését.­­ Ezzel szemben félhivatalosan jelentik Londonból. Azokra az ame­rikai jelentésekre, melyek szerint az angol kormány az észak-amerikai államok Hawaiban követett eljárása ellen tiltakozott volna, itt azt jegyzik meg, hogy az összes hawai­i külföldi konzulok tiltakoztak a csapa­tok partra szállása ellen, az angol kormány azonban nem küldött tiltakozást Washingtonba, mely tiltako­zást különben az észak-amerikai államok kormányának magatartása nem is igazolná. A Panama-botrány. — Eredeti távirat. — Paris, jan. 31. [Reinach — Herz ellen.] A »Figaro« több okmányt tesz közzé, melyek arra az állító­lagos mérgezési kísérletre vonatkoznak, melyet Reinach tervezett volna Herz ellen. Az illető, kit erre 15 ezer frankért fölbéreltek, időközben meghalt. A »Figaro« egy kishirdetése révén megismerkedett az illető egy úrral, ki a franczia nyelvet idegenszerű kiejtéssel beszélte s Herz megmérgezését kívánta. A megmérgezés helyett azonban Reinach 15 ezer frankjával elment Ar­gentínába. [A takarékpénztári betétek.] A mi­nisztertanács mai ülésében Bourgeois igaz­ságügyminiszter ismertette a törvényjavaslatot, melynek az a czélja, hogy elnyomja azokat az üzelmeket, melyek a betéteknek a takarékpénz­tárakból való visszavonását provokálják. A tör­vényjavaslatot a képviselőház mai ülésén terjesz­tik be és a sürgősség kimondását fogják kérni.­­ A republikánus sajtó erélyesen követeli, hogy szigorúan büntessék mindazokat, kik hamis hí­rek terjesztésével a takarékpénztárak ellen irá­nyuló pánikot akarnak szervezni. Cassagnac, Mo­­rés és más jobboldali hírlapírók napról-napra fel­hívják a közönséget, hogy vegyék ki betéteiket, mi­vel esetleges komplikáczió beálltával a takarékpénz­tárak nem volnának abban a helyzetben,hogy a jára­dékokban elhelyezett alapokból a tőkét visszafizes­sék.­­ A kép­viselő­ház mai ülésén Bour­geois igazságügym­iniszter benyújtotta a takarék­­pénztárak elleni akc­ióra vonatkozó törvényjavasla­tot és a sürgősség kimondását kérte a javaslatra nézve. A törvényjavaslat, behozatala a takarék­­pénztárak ellen tervezett összeesküvések által van indokolva. A betevőket ugyanis betétjeik hirtelen felmondására akarják bírni, ez által óhajtván valamely pánikot előidézni. Az igaz­ságügyminiszter törvényjavaslatának rendkívüli fontosságát és sürgősségét hangoztatja.­­ T­­­r­a­r­d pénzügyminiszter kimutatja a szükségességét annak,­ hogy a takarékpénztárak ellen in­tézett rohamnak vége vettessék. Jóllehet ez intézetek helyzete fényes, az ily akc­ió mégis árthat Francziaország hitelének. A járadékok vé­telára és a napi ár közt levő differencziából a ta­karékpénztárak javára 500 millió franknyi nye­reség ered. (Tetszés.) A miniszter arra emlékez­tet, hogy ehhez hasonló merénylet már 1890-ben is terveztetett. Most szükséges azt kijelentenünk, hogy oly ellenségekkel állunk szemben, a­kik nem csak kormány­formánkat támadják meg, de valamely különös buzgalommal Fran­cziaország hitelét is óhajtják alá­ásni. (Hosszantartó tetszés.) — Des press (re­publikánus) azt kívánja, hogy Tirard most mon­dott beszédét falragaszokon is ismertessék meg a közönséggel. — Sanjuenais (konzervatív) azt mondja, hogy csupán az ilyen törvé­nyek nem lesznek elegendők a zavar meg­szüntetésére. — Cassagnac kérdi, hogy a ka­mara a takarékpénztári kérdést a sajtó útján megindított hadjárat terrénumán kívánja-e meg­vitatni. (Nagy zaj balfelől.) Erre a ház kimondja a sürgősséget és elhatározza, hogy azonnal meg­kezdi a törvényjavaslat tárgyalását. — Cas­sagnac élesen kikel a javaslat ellen. A kormányt félrevezették. A betétek kivételét a takarékpénztárakból nem hírlapi czikkek idézték elő. Czélzást tesz bizonyos miniszterekre, akik a Panama-társaság pénzeit elfecsérelték. (Nagy zaj.) Czéloztak — úgymond — arra, hogy a sajtó is hadjáratot indított. Bevallom, hogy azok közé tartozom, kik ezen hadjáratot vezetik, és semminemű felelőség terhe alól ki­bújni nem óhajtok. Miért vonták vissza a betevők betétjeiket ? Erre a kérdésre a pénzügy­miniszter úr nem válaszol. E helyett előkerül egy volt radikális férfiú, ki egy, a sajtószabad­ság ellen irányuló törvényt kíván támogatni. Nekünk jogunkban áll Francziaország és a re­­publikanikusok közt disztingválni. Ez a kormány és ennek többsége állandó rettegésben leledzik, (Zajos ellenmondások) nem tudom, ki ellen óhajt védekezni. Én csak azt látom, hogy itt alkalmi törvényeket készítenek és ezeken eléggé meg­látszik a kormány nyugtalansága, idegessége. — Ribot miniszterelnök azt válaszolja, hogy a kormány teljesen nyugodt, a mai napig sem nagy izgatottság, sem pánik nem volt és a kivett be­tétek összege nem épen jelentékeny. A takarék­­pénztári betéteknek oly garancziájuk van, mely Francziaországban minden más garancziát felül­múl. (Hosszantartó élénk tetszés.) Nincs tehát ok a nyugtalanságra, de a kormány méltósága meg­kívánja, hogy bizonyos fenyegetéseket és bizo­nyos ellenséges akc­iót ne tűrjenek tovább. Azt mondják a betevőknek, hogy pénzük nincs biztonságban, sőt háborúra tesznek c­élzáso­kat. Egy képviselő azt írja, hogy az állam visszaél a bizalommal. Nincs ország, ahol eltűr­hetnék ezt a hangot. (Élénk tetszés a baloldalon és a c­entrumban.) Ha törvény lett volna a kor­mány haladéktalanul közbelépett volna és hogy ezt tehesse, épen azért kéri a hiányzó törvény megalkotását. (Helyeslés.) Lehetetlen eltűrni, hogy ily módon támadják meg a francziaországi intézményeket.­­ Erre az általános tárgyalást bezárták és a törvényjavaslatot, a­mely a taka­rékpénztárak ellen irányuló támadásokat két hó­naptól két évig terjedhető fogságbüntetéssel és 1OOO franktól 20 ezer frankig terjedhető pénz­­büntetéssel sújtja, 326 szavazattal 178 ellené­ben elfogadták. Ezután a ház 336 szavazattal 50 ellenében elhatározta, hogy Tirard és Ribot be­szédei falragaszokon Francziaország minden köz­ségében kifü­ggesztendők. [Arton letartóztatása.] A belügymi­nisztériumban alaptalannak tartják azt a hírt, mintha A­r­t­o­n­t Romániában letartóztatták volna. — Franqueville vizsgálóbíró megidézte a »Libre Parole« azt a munkatársát, a­ki a na­pokban állítólag beszélt Artonnal. Táviratok. A h­orvát országgyűlés, Zágráb, jan. 31. (E­r­e­d­eti távira­t.) Az ország­gyűlés holnaptól kezdve, nyolc­ napig szünetel, s üléseit csak február 8-án fogja folytatni. Közben a vadászati törvényjavaslat tárgyalására választott ad hoc bizottság fogja befejezni a madár­védő törvényjavaslat tárgyalá­sát. Az országgyűlés legközelebbi napirendjére két egész­ségügyi törvényjavaslat kerül, az egyik a tüdővészről, a másik a koleráról. E két javaslattal valószínűleg készen lesznek február 20-ig, amikor az országgyűlés ismét el­napolja üléseit. Az angol trónbeszéd. London, jan. 31. A ma felolvasott trón­beszéd, melynek lényeges tartalma már közölve volt, azt mondja, hogy a királynő folyton barátságos és békés viszonyt tart fenn az összes kü­lh­atal­makkal, s ezeknek nyilatkozatai is mindenütt az euró­pai béke fentartására nézve kedvezően hang­zottak. Abból az alkalomból, hogy a britt­­afrikai társaság legközelebb kiüríti Ugandát, a királynő biztost küldött ki, hogy vizsgálja meg a helyszínen az Ugan­dára nézve követendő eljárásnak alkal­mas eszközeit. Tekintettel a legutóbbi egyiptomi eseményekre, a királynő elhatározta az ott levő csapatok némi sza­porítását. Ez nem jelent változást a politi­kában vagy azon kijelentéseken, melyeket a kormány Egyiptom okkupácziójára nézve időnként tett. A khedive a királynővel szem­ben kielégítő alakban kijelentette, hogy szán­déka az eddigi szokást követni, hogy politikai kérdésekben a britt kormánynyal tanács­kozik. Izland kormányrendszerének módo­sítása iránt mielőbb javaslat fog előterjesz­tetni. Ezt azért készítik elő, hogy az ír népnek megelégedést, a britt parlamentnek pedig megkönnyebbülést szerezzenek, a bi­rodalom ereje és egysége pedig újabb biz­tosítékokat nyerjen. A trónbeszéd további folyamán a parlament figyelmébe ajánlja az ínséget és a mez­őgazdaságot, kon­statálja, hogy a bűntények Angliában foly­ton kereskednek és bejelenti többi közt, hogy a választói jegyzékek összeállí­tása körül módosítások fognak javaslatba hozatni, s javaslat fog előterjesztetni a tör­vényhozási cziklusoknak megrövidítése és oly választási rendszer behozatala iránt, melynél minden választónak csak egy sza­vazata van. A felsőház ülésén a válaszfel­irati vita folyamán Salisbury lord kije­lentette, hogy helyesli a kormánynak Egyip­tomra és Ugandára nézve követett külügyi politikáját. Egyiptomra nézve Anglia biz­tosításai a legutóbbi események daczára ér­vényben maradnak. Ez események megne­hezítették Egyiptom kiürítését. A német katonai javaslat, Berlin, jan. 31. Azon kísérlettel szemben, hogy Svájcz hadi költségeit több, mint a felé­­nyivel olcsóbbnak tüntessék fel, mint a Német­országéit, a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« párhuzamot von a svájczi milis­ rendszer és a né­met védrendszer közt, és a Svájczban behozott védelmi adó figyelembe vétele mellett arra a következtetésre jut, hogy a svájczi védelmi rend­szer épen nem olcsóbb, mint a német, dac­ára, hogy a német véderőnek hasonlíthatlanul súlyo­sabb feladatokat kell megoldania, mint a svájczi defenzív jellegű véderőnek. A birodalmi gyűlés hadügyi bizottsága ma délelőtt kezdte meg a katonai törvényjavaslat részletes tárgyalását és hosszabb vita után elfogadta Richter indítvá­nyát egy héttagú albizottság kiküldése iránt, mely bizottság a katonai törvényjavaslat politi­kai oldalát fogja tisztázni. — Wahl őrnagy, a kormány képviselője, az 50,000 ember számára szükséges írt laktanyák építését 90 millióra be­csülte, a­mely összeg több évre osztatnék föl. Ezen kívü­l 9000 embert más állami épületekben, 21,000 embert pedig az egyes polgároknál he­lyeznének el. Érdekes volt a kormány előter­jesztése a költségek szaporodásáról. 1897-re 26­7, az 1899. évre 32­7 millióval kell több. Az albizottság kiküldése mellett a szabadelvűeken kívül Buhl és Lieber is fölszólalt, ellenben Stumm báró ellene nyilatkozott. Az albizottság pénteken kezdi meg tanácskozásait. Bismarck nyilatkozata: Pál’1S, jan. 31. Bismarck herczeg Peyramont ügyében ama kérdésre vonatkozólag, vájjon igaz-e Bebel állítása, hogy Bismarck 1886-ban egy franczia lapot a háborúra való izgatás czéljából megvesztegetett, azt felelte, hogy ez a szoczia­­lista oldalról jött állítás és oly buta, mint va­lótlan. (M. É.) A kegyvesztett Mohrenheim, Köln, jan. 31. A »Kölnische Zeitung«­­nak jelentik Pétervárról. Jól értesült kö­rökben újra megerősítik, h­ogy Mohrennema­n báró párisi orosz nagykövet állása nagyon meg van ingatva, de hozzá­teszik, hogy a nagykövet csak némi idő múlva fog vissza­lépni, hogy elkerültessék a látszata annak, mintha visszahivatása közvetlen összefüg­gésben állana a Panama-botrányaival. Moh­­renheim utódjára nézve nagyon eltérők a hírek. Orosz francziabarátok azt remélik, hogy a nagykövet utóda katona lesz, de mint mondják, irányadó helyen erre nem nagy a hajlandóság. A szeri­ királyi szülök kibékülése. Belgrád, jan. 31. (Eredeti távirat.) A királyi szülök kibékülése Szerbiában mindenkit meglepett. Milán erre maga határozta el magát, a czár, vagy Risztic­s minden befolyásától men­ten. Az más kérdés, hogy a régensségnek volt-e Milán lépéséről előzetes tudomása, de hogy Sán­dor királynak volt, az bizonyos. Milán okai két­félék lehettek: vagy nem akarta szaporítani azo­kat a bajokat, melyek a fiatal királyra várnak nagykárúsítása alkalmával, vagy pedig azt akarta, hogy a királynak, életének új szakában, megbíz­ható támasza legyen. A királyi szülők Belgrádba visszatérését gátló határozatoknak hatályon kívül helyezése nem fog oly hamar megtörténni, mert a régensség és a kormány, mielőtt ez ügyben valamit kezdeményeznének, megvárják a legkö­zelebbi szkupstinai választások eredményét. Natá­lia márczius első felében Szinaiába megy s ott több hétig tartózkodik nővérénél, Ghika her­­czegnőnél. Belgrádba csak májusban indul, fel­téve, ha addig a száműzetési törvény hatályon kívül lesz helyezve. (P. C.) A szerb választások, Belgrád, jan. 31. A »Dnevni List« jelentése szerint Risztics régens tegnap a radikálisok kül­döttségét fogadta. Beszédében intette a polgáro­kat, hogy csendesen viseljék magukat a választá­sokig, járjanak el mindenben törvényesen és ha a radikálisok lesznek a győztesek, még aznap meg fog alakulni a radikális kormány. Egyúttal elrendelte, hogy a radikális párti választókat vegyék fel a névjegyzékbe. A szabadelvűek Pa­lánkéban és Zajcsárban pártgyűlést tartottak, melyen Avakumovics, illetőleg Ribaracs elnö­költ. (M. É.) A helyzet Egyiptomban. London, jan. 31. A bécsi és a római kabinetek képviselőik által Kairóban kinyi­latkoztatták, hogy a khedivének Angliával szemben tanúsított legutóbbi magatartását rosszalják. (M. É.) Az olasz Panama, Róma, jan. 31. A »Patria« szerint a Danlongo és Lazzaroni irodáiban megejtett házkutatások alkalmával, melyek most már be vannak fejezve, oly irományokat talál­tak, melyek több személyt, köztük két képviselőt kompromittálnak. E két képvi­selőre vonatkozólag — mint a nevezett lap írja — a képviselőháztól felhatalma­zást fognak kérni, hogy ellenök a fenyítő eljárás megindíttathassék, habár a talált irományok — mint mondják — nem ké­peznek ellenök jogi bizonyítékot. Újabb el­­fogatások — hír szerint — küszöbön álla­nak. A képviselőház mai ülése inczidens nélkül folyt le. Képviselők kiadatását nem kérték. Közgazdasági táviratok. Bécs, jan. 31. A Länderbank közzéteszi a következő communiqué-t: A Länderbank elhatá­rozta, hogy a 142.780.000 franknyi 6°/p-os bol­gár kölcsönből a jövő hét folyamán az itteni és külföldi piaczokon 32.050.000 franknyi összeget bocsáttatik aláírásra. A prospektus holnap fog megjelenni. Hírek. Jan. 31. Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Muszka mesék. — Országgyűlés : A képviselőház ülése jan. 31-én. — Tárcza : Munkások. Irta : Adorján Sándor- Életet életért. (Regény.) Irta: a »John Halifax« szer­zője. — Fővárosi ügyek. — A főváros elektromos vilá­gítása. — Közgazdaság: Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde. Külföldi áru- és értéktőzsde. Kőbányai sörésüzlet. — Naptár. — Vízállás. — Időjárás. — Szín­házak és mulatságok. — Személyi hírek. A montenegrói fe­jedelem több orosz és szerb szerkesztőnek rendjeleket adományozott. — Ferdinand ro­mán trónörökös nejével Münchenen át Bécsbe utazott. — Magyar nemesség adományozása. A ki­rály, mint értesülünk, Navratil Imre dr., bu­dapesti egyetemi ny. r. t. tanárnak és kórházi főorvosnak, valamint törvényes utódainak az or­vosi gyakorlat és szakirodalom terén szerzett ér­demei elismeréséül a magyar nemességet ado­mányozta a szalóki előnévvel. — Egy állás Bismarck részére. Lauenburg herczegség bekebelezése után Bucher azzal a fel­adattal volt megbízva, hogy ennek az országnak közigazgatását porosz minta szerint szervezze. Ebben a tartományocskában csudálatos állapotok voltak. Egy egész csapat felesleges állami hiva­tal volt, melyeket nemes urak tartottak kezeik­ben és ezért meglehetős jövedelmet húztak, így az úgynevezett Sachsenwald, mely most Bis­marck herczeg tulajdona, egy főerdész, egy fő­­erdőmester és számos más magas rangú erdő­­mester kezelése alatt állott. Persze, ha ezeket a hivatalokat megszüntetik, az eddigi tisztviselő­ket nyugdíjjazni kell. Midőn Buchert egy este Bismarcknál az ebédnél erről megkérdezték, Bu­cher azt hozta fel, hogy a főerdőmesteri állást, melylyel 11 ezer tallér évi jövedelem van egybe­kötve, egy erdészsegéddel is el lehet látni, tehát a főerdőmesteri hivatal megszüntetendő, Bismarck herczeg neje megjegyezte: »Hagyják meg, kérem, ezt az állást, mert ha egyszer férjem a minisz­terséggel felhagyni kényszerül, hát akkor ez igen jó nyugalmi állás lesz részére.« — A negyedik Dunahíd. A pénzügyminiszter már legközelebb törvényjavaslatot fog a képvi­­selőház elé terjeszteni azon házak kisajátítása iránt, ZSTa ‘»,‘£“8»* (Dan^ir“Ir“ • , rí v' t mint a »“»r jelenti —azokra a házakra ~ melyre fog szorít­kozni, melyek a kerepesi-uttól, illetőleg a h­at­­vani-utczától az eskü-térig vagyis a Dunáig ve­zetnek és az uj hid kiépítése folytán keletkező forgalomra nézve akadályt képeznek. A hid épí­tése még ez évben indul meg.­­ Az uj bibornokok, Bécsből távirják. A ki­rály ő felsége és az itt időző föherczegek és fő­­herczegnők küldöttei ma délelőtt megjelentek az apostoli nuncziáturánál, hogy Galimberti bibor­­nok pronuncziust üdvözöljék. A király ő felsége ma délelőtt kihallgatáson fogadta Vaszary Kolos herczegprimást. — A Kossuth-mellszoborra Kováts József orsz. képviselő, mint szoborügyi pénztárnok kezeihez eddig összesen 589 frt 36 kr gyűlt be. — Előadás a tiszti kaszinóban. Czegler György őrnagy, a 32. sz. hadkiegészítői kerület parancsnoka, ma nagy tetszéssel fogadott­­felolvasást tartott a tiszti kaszinóban . A 15. porosz gyaloghadosztályról a gravelotte-st. privat-i csatában 1870. aug. 18-án. Megmagyarázta I. Napóleon mondását: »a szilárd el­határozás a hadvezér legnagyobb bölcsesége«. E mon­dás szellemében fekszik, hogy az erélyes elhatározás valódi nagysággal és jelentőséggel bírjon, a legfel­sőbb vezetés szándékain és taktikai helyes belátáson kell, hogy alapuljon. Hogy a modern és oly inten­­zíve kifejlődött hadviselés ezen követelésének elég­tétessék, erre nézve a hadi történet a legmegbízha­tóbb tanulmány. Különböző rendszerek vázolása után, melyek szerint a haditörténetet tanulmányozzák, az előadó arra a meggyőződésre jutott, hogy­ a katonai események tanulmányozása applikatórikus módon a legbecsesebb, hogy azt ne mondja, az egyedüli becses a gyakorlatilag érvényesítendő hadvezérség szempont­jából, mert a tanulmányozás e módszere képesít azon nehézségek legyőzésére, melyeket a háború minden parancsnokság elé gördít akár kis, akár nagy hatás­körben mozogjon; továbbá elvezet a kellő kritikához és megismerteti a háború jelenségeit, meggyőződésre indít a felett, hogy mi módon uralhatók a konkrét események. E bevezetés után Czegler őrnagy a 15. porosz gyaloghadosztály feladatát vázolta a grave­lotte-st. privati csatában és a tényleges események alapján kimutatja a fentebb előadottak helyességét. Tájékozásul szolgáltak egy nagyobb térkép és kisebb tervvázlatok, melyeket az igen nagy számban egybe­­gyűlt és az előadást nagy tetszéssel fogadott hallga­tóság között szétosztottak.­­ Az orsz. közoktatási tanács nép- és szakis­kolai osztálya mai ülésében a sárospataki áll. tanítói képezde igazgatótanácsának a házit iparoktatás meg­szüntetésére nézve tett javaslatát tárgyalta, melyhez indokai elégtelen volta miatt nem járult hozzá. A t­anítóképezdei iparoktatást azonban javítandónak tartja, erre vonatkozólag a tanterv keretében fog javaslatot tenni. Ezután folytatta a tanács a kebelé­ből kiküldött iskolalátogatók jelentéseinek tárgyalását, nevezetesen foglalkozott a szentesi, győri, nagy­­enyedi és soproni polgár­­ leányiskolákról, az Orsolya­­szüzek soproni tanitónőképző intézetéről, a győri áll. és a szatmári kát. tanitónőképző intézetekről, végül a fővárosi alsó fokú ipariskolákról szóló jelentésekkel. — Jégrobbantások. A magyar mérnök- és épí­tész-egyletben ma este Faragó Lipót ismertette azokat a jégrobbantásokat, a­melyeket a franczia kormány 1880-ban a Loire-on és a Saone-on végeztetett. Az első esetben 6 km. hosszú torlaszt, mely fenékig fogta el a Loire medrét 262,500 frank költséggel január 7-től febr. 10.-éig robbantottak szét. 1890—91 év telén a Szajnán deczember 15.-étől január 27.-éig azon dolgoztak, hogy a Szajnát lehetőleg jégmentessé tegyék, hogy a hajózás a lehetőleg leghosszabb ideig fönntartassék Rouen és Páris közt. Ezzel kapcsolat­ban Zsák Hugó, Dolecsko Mihály és Bertalan Lajos ismertették azokat a robbantási kísérleteket, a­melye­ket 1876., 1879. és 1880. években a Dunán, a Kö­rösön és a Maroson tettek. Az előadó utalt ama lényeges különbségre, mely a külföldi és hazai folyók zajlása közt van, a­mennyiben nálunk a kedvezőtlen klimatikus viszonyok miatt nehezebb körülményekkel kell megküzdeni. De kedvező viszonyok között és oly előkészületekkel, oly anyagi áldozatokkal és oly idejé­ben tett intézkedésekkel, milyenekkel Franczia- és Németországban dolgoztak, nálunk is ezért lehetne érni. De óva int a vérmes reménytől, és ennek meg­állapításakor figyelembe venni ajánlja azokat a ked­vezőtlen körülményeket, melyek közt nálunk a zajlás különösen a Dunán felü­lről­ lefelé szokott megindulni és e közben minden pillanatban torlasz képződik, a­melylyel szemben nem csak mi, de a külföldön is tehetetlenül állanak. — A középiskolai tanárok mozgalma. Az or­szágos középiskolai tanár-egyesület választmánya nevében Berecz Antal elnök tavaly április vé­gén kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz és ebben rámutatott azokra a komoly bajokra, a­melyek a középiskolai tanároknak rangfokozatba való beosztásából származni fognak. A képviselő­­ház pénzügyi bizottsága azonban másként dön­tött ebben a kérdésben. Ennek következtében Berecz Antal még egyszer felszólal a tanárok kérelmének támogatása érdekében, mivel azt látja, a kérvény támogatására felhozott indokokat nem döntötték meg és egyáltalán nincs a tanári kar az iránt felvilágosítva, hogy melyek azok a po­litikai okok, melyek a kulturális okokat hát­térbe szorítják. — Árion fodrásza. A hírhedt Arion, Parisból menekülése előtt, szegény embereket is becsapott, többi közt a fodrászát, aki a Saint-Honoré-utczában lakik. Ennek a fodrásznak minden nap el kellett mennie Artonh­oz borotválni, amiért napjára 3 frankot kapott. Arton ezt a pénzt egy ideig pontosan megfi­zette. De egyszerre csak pontatlan kezdett lenni. A fodrász természetesen örült, hogy oly előkelő urnák hitelezhet, tovább is eljárt Artonhoz, sőt egy tuc­at fehér, vörös, fekete, szőke, barna parókát is készített neki, valami intim mulatság alkalmából, melyen Arton hölgyismerősei jelmezben jelentek meg. Ezen kívül Arton szeretőjét, Suzanne Neryt is többször fésülte. Egy délután Arton kocsisa azzal a hírrel rontott be a fodrászhoz, hogy a monsieur megszökött. Szegény fodrász szaladt rögtön a rendőrségre, bejelenteni, hogy Arton 544 frank 50 centimetal adósa maradt. — A Rock-alap. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Rock Szilárd-féle kulturális alap múlt, 1892-ik évi deczember hóban esedékessé vált kamat­jövedelméből a következő segélyösszegeket utalvá­nyozta ki: Egy tanítónő-képezdei növendéknek 50 frtot, három magán leányiskolának 250 frtot, négy magán kisdedóvónak 400 frtot, a Fröbel-nőegyletnek 300 frtot, két tanuló tanulmányi segélyéül 140 frtot, egy magán polgári iskola segélyezésére 150 frtot, két egyetemi és egy műegyetemi hallgatónak 270 frtot, négy középiskolai tanulónak 315 frtot, az aradi, temesvári és kaposvári siket-néma intézeteknek 800 frtot, a »Magyar mesemondó« segélyezésére 500 frtot, a »Magyar orvosi archívum« cz. folyóirat ré­szére 300 frtot, a pedagógiai társulatnak 300 frtot, a középiskolai tanáregyesületnek 300 frtot, Szamata István oroszországi tanulmányútjára 800 frtot, egy

Next