Nemzet, 1895. február (14. évfolyam, 4468-4495. szám)

1895-02-01 / 4468. szám

SiKAi^SífiPC^ti &tiTvr­­ek­tora, Athenaeum-épü­let, r. eteörefc, A Up szellemi részéi ülttel minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bémfentetlen levelet csak­ ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferenczisk-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) Reggeli kiadás: ftlÁDÓ-filVATAl,:­íkeresióferek-tere, Athenaeum-épület, földszinti Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra 2 frt *1 hónapra 6 » 6 hónapra .. ............................ 12» Az esti kiadás postai különküldéseért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Ara 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) 4468. (32.) szám. Budapest, 1895. Péntek, február 1. XIV. évfolyam. Politikai erkölcsök. Budapest, jan. 31. Még ellenzéki lapok is sokalják a költ­ségvetési vitát és elismerik annak ered­ménytelenségét, czéltalanságát most, mikor az uj kormány alig, hogy átvette hivatalát és a pártok vele szemben, különben is jelez­ték álláspontjukat, annak intézkedései és tettei pedig még nem nyújthattak anya­got a bírálatra. De hát nálunk a költség­­vetési vita olyan közraktár, a­melybe min­denki szereti — hitelre — elhelyezni, nem­csak a saját termékeit, hanem a másét is; nemcsak az újakat, de a régen forgalom­ban levőket is. Sőt most még két mel­­lékczél lebeghet a beszélni kívánók vagy az őket felállító pártok előtt; az egyik a miniszterek erő­próbája, a másik minden érdemleges munka feltartóztatása. Az első czélnak némi jogosultságát elismerjük, és nem is sajnáljuk, mert a miniszterek meg­felelnek magukért és ezenkívül pártunk részéről is olyan felszólalásokat provo­káltak, a­melyek az eddigi kormá­nyok működését és irányát is kellő és pe­dig kedvező világításba helyezik. A­mi pe­dig az időpazarlást és érdemleges munka feltartóztatását illeti, ezért a felelősséget egész joggal háríthatjuk át azokra, a­kik a helyzet követelményét most is általános költségvetési vitákban keresik és fonto­sabb, sürgősebb feladatot, az országra nézve nem ismernek, mint a maguk beszélge­tését. Áll azonban ezzel még egy nagyobb veszedelem összeköttetésben és pedig az, hogy a parlament tökéletesen ki­ejti kezéből a közvélemény veze­tését. A közvélemény kezd nem foglalkoz­ni a parlamenttel, és prédául esik azoknak az igatóknak, a­kik nyomtatással és szóval épen nem parlamentáris, és még kevésbé haladásra, vagy nemzeti politikára vezető eszméket indulatokat és vágyakat akarnak a nép közt elhinteni. Ebben a tekintetben a szoczialisztikus mozgalom megdöbbentő, intő példa, annyival inkább, mert a kleri­kálisok hizelegnek a szoczializmusnak és betakarják, melengetik programmjukkal. Minthogy pedig nem csak a parlamentet, hanem a sajtót is egyebek foglalják el, illetőleg azok nem bírnak bátorsággal, vagy helyesebben elég őszintésséggel, hogy ezek­kel az egyéb dolgokkal szembe szálljanak, igen természetes, hogy bírálat nélkül ma­rad a legveszedelmesebb izgatás is, bár ennek vastag ügyetlensége és szembeötlő czélzatossága, megfosztja attól a vonzerőtől és terjeszkedő képességtől, a­melylyel kü­lönben bírna. Hanem a veszély azért meg­van abban az irányban, hogy az erjedő folyamat az anyag rosszasága daczára meg­indul és bizonyos idő múlva a vezetők és indítók tehetetlenségén túl fogja tenni ma­gát és vad tudatlanságában csak szenvedé­lyének fog engedni. Akkor majd valószí­nűleg megbánják azok a jó urak is tettü­ket, a­kik most a nép közé kidobták a frázisokat és kortes eszköznek használták, de ez már késő bánat lesz. Ezek közzé a frázisok közé tartozik első­sorban az, a­mely a nép vallásos ér­zületére számít és a kormány, valamint a szabadelvű haladás és intézmények elle­nében akarja megvédeni a hitet, az egyhá­zat­ pedig sem egyiket, sem másikat leg­távolabbról sem érinti egyik intézkedés sem; ezt a külföldi tényleges viszonyokkal és az írott intézkedésekkel napnál világo­sabban százszor bizonyítottuk. Ellenkezőt nem bizonyított senki; sem azt, hogy más katholikus országban megrontotta volna a polgári házasság a hitet, sem azt, hogy a mi javaslataink ezt czéloznák. Kérdjük már most: miféle lelkiismeretesség és komolyság az, a mely elmegy korteskedni ezekkel a frázisokkal és lapot, pártot alapít azoknak védelmére ? Lehet e ezt az eljárást szó nél­kül tűrni? Nem kell-e ezt a humbugot kérlelhetlenül leleplezni? Miképen tűrhetné a szabadelvűségnek csak egy híve is, tar­tozzék bármely párthoz, hogy képviselője­löltek, kortesek és lapok, az Európában mindenütt elfogadott és legtöbb helyen vi­szály nélkül életbe léptetett elveket isten­­telenségnek, vallástalanságnak hirdessék, holott ellenkezőleg, a lelkiismereti szabad­ság és a jogegyenlőség követelményei? Épen ily alaptalanságokat és túl­zásokat tapasztalunk a földművelésügyi poli­tika terén, hogy dühöngnek a tőke ellen, mintha sok volna nálunk és uralkodnék; pedig keresve kell keresnünk azt és üdvös versenyével csak jót teremtett hazánkban is. Ennek köszönhetjük forgalmi eszközein­ket, kulturális intézményeinket, iparunkat,­­ gazdasági felszerelésünket és összes haladá-­­sunkat. Miért kell mindezeket a szolgálato­kat gyűlölettel és irigységgel viszonozni ? Nagyon rövidlátó, rossz politika ez! És, ha az agrár jelszavakat arra zsákmá­nyolják ki, hogy a földmíves népet szoczia­­lizmussal, ár- és tőkegyűlölettel töltsék meg; ha a munkásoknak épen agráriusaink mu­togatják a budapesti palotákat, melyekkel egyébiránt vezetőik is bíznak, akkor vi­gyázzanak, mert olyan magot vetnek, a­mely­nek gyümölcséből reájuk hárul nagy ve­szély. A mi földmivelési bajainkat is csak természetes úton lehet és kell orvosolni, és, hogy e tekintetben a magyar kormány min­den lehetőt megtesz, sokat előkészít, azt tudjuk, hogy az orvosszereket másutt nem lehet találni, mint a­hol ő ajánlja, azt leg­inkább bizonyítja, az agráriusból lett porosz földmivelésügyi miniszter legújabb beszéde. Ez is intenzív gazdálkodást, vízszabályozást, közmunkát, takarékosságot és telepítést ajánl, mint Festetics Andor gróf. Ha Hammerstein beszéde tetszik agráriusaink­nak, miért nem tetszik nekik a magyar miniszter politikája. Mert ez ellen lehet izgatni, az ellen nem. Ha pedig a szoczialista tanokat poli­tikusaink bármily érdekből, kritika nélkül hagyják, sőt propagálják, alá fogják ásni nem csak politikánk alapjait, de társadalmi békénket is. Mi azonban a vidéket kicsa­pott vagy elzüllött fővárosi és külföldi munkás izgatók által felzavartatni nem en­gedhetjük. Ezeknek már nem reform kell, hanem felforgatás, ezeket tűrni egyszerűen nem szabad; ezek nem magyar politikát, hanem fanatizmust csinálnak. Ha végül némely jó urak még arra is rá­érnek, hogy felfelé denunc­iálják kor­mányunkat és a pártokat, ez olyan politi­kai erkölcsre vall, a­melyet eddig magyar ember nem gyakorolt és reméljük, hogy a lojalitásnak ezt az elfajulását ezentúl is el fogja ítélni mindenki, a­kiben józanság és hazafiság van. Az országgyűlési szabadelvű­ párt tagjai felkéretnek, hogy holnap, pénteken, a képviselőház ülésének elején teljes számlán megjelenni szíveskedjenek. A képviselőház 1. évi február hó 1-én, pén­teken, d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgy: A köz­oktatásügyi költségvetés tárgyalásának folytatása. Az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap, február hó 3-án, esti 7 órakor értekezletet tart, melynek tárgyát az 1895. évi ujonczjutalékról szóló törvényjavaslat és a honvédelmi minisztérium 1895-ik évi költségvetése — a kapcsolatos jelentésekkel — fogja képezni. Mai számunkhoz fél tv melléklet van csatolva. BELFÖLD. Budapest, jan. 31. (Minisztertanács.) A Bud. Tud. jelenti: Ma délután hosszabb mi­nisztertanács volt. Vidéki élet. Pest vármegye alispánja. Még csak az áprilisi évnegyedes közgyűlésen töltik be a nemrég elhunyt Földváry Mihály örökét, de azért már az egész vonalon teljes hévvel megindult a választási moz­galom, a­mely azonban küzdelemnek aligha lesz nevezhető, minthogy napról-napra szaporodnak a bizonyságok az iránt, hogy a vármegye közönsé­gének úgy számra, mint értelmi erőre túlnyomó többsége egy szivvel-lélekkel Beniczky Lajos tb. főjegyzőt akarja az ország első vármegyéjének alispáni székébe ültetni. Mind több-több valószínű­séget nyer e szerint az a vélekedés, hogy a többi aspiránsok belátván a küzdelem meddő voltát, a választás előtt vissza fognak lépni és így Pest vár­megye egyhangú bizalommal választja meg első tisztviselőjét, amin részünkről csak örvendünk, mert Beniczky Lajos úgy rokonszenves, disztinguált egyéniségénél, mint kitűnő közigazgatási képessé­geinél, nagy munkaerejénél fogva minden tekintet­ben a legalkalmasabb férfiú e kiváló diszt, előkelő állás betöltésére. Tudósítóink közlése szerint a napokban Pest megye több járásában tartottak értekezletet a megyebizottsági tagok az alispán választás ügyében s mindenütt egyhangúlag Beniczky Lajos tiszteletbeli főjegyzőt jelölték az alispáni állásra; Így történt ez a solti középjárásban (Kalocsán), a Kiskun felső járásban (Kun-Szent-Miklóson) és Félegyháza városában. A­mint értesülünk, legközelebb a pilisi felső, a pesti alsó, a solti felső- és alsó járásukban szintén tar­tanak értekezletet a megyebizottsági tagok s itt is mindenütt Beniczky Lajost fogják jelölni, a­kinek alispánná választatása ezek után bizonyos­nak mondható. A debreczeni városi közgyűlésben a napirend előtt Degenfeld József gr. főispán megemlékszik Fráter Imrének, a szabadelvű párt elnökének, a városi ügyek buzgó munkájá­nak haláláról; indítványára egyhangúlag részvétiratot in­téznek családjához és emlékét jegyzőkönyvileg megörökítik. Az uj kormány megalakulását örvendetes tudomásul veszik és Bánffy miniszterelnököt, Dániel, Wlassics és Perczel mi­nisztereket feliratban üdvözlik. AUSZTRIA, Prága, jan. 31. A tartománygyűlés ülésén Kra­­mar a helytartó elleni támadásokkal telt beszédét ama megjegyzéssel végezte­t­tr, a gazdasági kérdé­sek a kát nemzetiséget, felelős kormánynyal bíró ön­álló cseh parlamentben egyesítenék, a helytartó a kormány nevében kijelentette, hogy Kramar indítványa az állami alaptörvények ellen irányul és ezért felette vitatkozni nem lehet. Daczára annak, hogy az ifjú csehek zajosan azt követelték, hogy csehül beszéljen, a helytartó beszédét németül fejezte be. (Élénk tet­szés a német képviselők padjain). Kramar indítványát a limire elvetették. Csak az ifjú csehek szavaztak mellette. TÁVIRATOK. Japán-kínai háború. London, jan. 31. A »Reuter ügynök­­ség«-nek jelentik Shanghaiból mai kelettel. Vei-h­ai-vei-ból táviratilag jelentik, hogy a japánok meghódítottak egy erődöt, a­melyre azonban a kikötő szemközti oldalán levő erőd nagy hatással lövöldöz. A kínaiak reményük, hogy Vei-hai-veit meg fogják tarthatni. A keleti és nyugati egyház egyesülése. Róma, jan. 31. A keleti egyházak részéről kiküldött bibornok bizottság indítványára a pápa elhatározta, hogy Konstantinápolyban a görög­katolikus papság kiképzésére felsőbbfokú intézetet alapít és templomot építtet, a­melyben az isten­­tisztelet görög rítus szerint tartatnék. A norvég miniszterválság. Christiánia, jan. 31. A minisztérium a mai minisztertanács után beadta lemondását. A király azt határozta, hogy a lemondás alkotmány­szerűen tárgy­altassák. Oroszország kormányrendszere. Pétervár, jan. 31. A »Jogügyi Köz­löny« írja: Miklós czár trónralépte Orosz­ország néhány kerületében azon önkéntes nézetet táplálta, hogy az ország közigazga­tásának rendjében változtatás terveztetik. Ez a semmi által sem indokolt feltevés, a­mely teljesen ellentétben áll autokrata kor­mányzatunk történetével, lényegével és jel­legével, valamint Miklós czárnak trónralépte alkalmával kibocsájtott manifesztumával, arra indították a tweesi kormányzóságot és a semstvok gyűlését, hogy kérvényt terjessze­nek elő a semstvoknak az általános belügyi igazgatásban való részvétele iránt. Nem forog fenn kétség az iránt, hogy ily kérvény benyúj­tásának eszméjét a jelen pillanatban a tár­sadalomban elterjedt ama hír szülte, hogy a czár a kérvényekkel szemben jóakarata hajlandóságot fog tanúsítani. Csak így ért­hető a lapok ama újabb jelentése, hogy a czár a közlekedési miniszteri állás betölté­sét a birodalmi tanács belátására bízta. Tekintetbe véve az elősoroltakra, teljesen időszerű volt a czárnak a téli palotában tartott és szilárdságánál és világosságánál fogva kitűnő beszéde, mely elejét veszi a teljesen indokolatlan illúziók lehetőségének, melyek szomorú következményeket idézhet­nének elő, melyekben nemcsak egyes sze­mélyeket, hanem egész intézményeket be­vonathatnának. A franczia amnesztia javaslat. Paris, jan. 31. A szenátuson Trarieux igazságügyminiszter az amnesztiára vonat­kozó törvényjavaslatot nyújtja be. A tör­vényjavaslatot sürgősnek jelentik ki, mire a szenátus elnöksége összeült és bizottsá­got választott, melynek minden tagja a törvényjavaslat elfogadása mellett van. A szerb király a szenátus ülésén, valamint később a képviselőház ülésén jelen volt. Az amnesztiára vonatkozó törvényjavaslatot az előadó, az igazságügyminiszter és Buffet szenátor felszólalása után 216 szavazattal 7 ellen elfogadták. Oroszországban elfogott kat. papok. Lemberg, jan. 31. (Eredeti táv­irat.) A »N. Fr. Presse« jelentése. A len­gyel lapok kimerítő jelentésben megerősí­tik azt a hírt, hogy Orosz-Lengyelország­­ban és Littvániában nem­régiben ismét 24 római katolikus lelkészt fogtak el és Oroszország belsejébe szállították. Ezen rendszabály okáról a következőket beszélik. A házkutatásnál, a­melyet jóval ezelőtt a kielczei papnöveldében tartottak, levelezé­seket és okmányokat foglaltak le, a­me­lyekből az orosz hatóságok támpontot akartak találni arra, hogy számos papnö­vendék és lelkész az Oroszországban fenn­álló jogi rend ellen irányuló titkos szövet­séget szerveztek. A beavatottak részéről ellenben azt állítják, hogy az illető okmá­nyok, egy teljesen ártatlan diáklap példá­nyai, melyeknek semmiféle politikai jellege nincs. A német birodalmi gyűlésből. Berlin, jan. 31. A birodalmi gyűlés ülése. Foly­tatják az elszász-lotharingiai diktatúra szakasz megszüntetésére vonatkozó indítvány tárgyalását. Keller államminiszter megc­áfolja Preiss fejtege­téseit, a­ki szembeszállt a kivételes törvényekkel. Elszász-Lotharingia — úgymond szónok — a leg­jobban igazgatott ország, pénzügyei a legjobban állanak és a tartományok hivatalnoki kara lénye­gileg jól dolgozik. Az elszász-lotharingiaiak na­gyobb részben jól érzik magukat, a­mint nem egyszer hangoztatták előtte. Bebel megválasztásá­nak semmi esetre sem az a jelentősége, hogy ott sok a szocziáldemokrata. A választás megött in­kább az összes elégedetlenek rejlenek. A limai felkelők, Lima, jan. 31. A felkelők elfoglalták Are­­quinát. Közgazdasági táviratok, New York, jan. 31. Búza januárra 56.75, februárra 57.50, márcziusra 58.00. Tengeri ja­nuárra 47 1/8. Chicago, jan. 31. Búza januárra 50.—. Ten­geri januárra 40.5/8. HÍREK. Jan. 31. Mai számunk melléklete a képviselőház jan. 81-iki ülésér­ől szóló tudósítást tartalmazza. — Személyi hírek. V­i­­­m­o­s német császár, Rudolf trónörökös halálának évfordulója alkalmá­ból, tegnap Szögyény berlini osztrák-magyar nagy­követhez hajtatott és hosszabb ideig időzött nála. — Sándor szerb király ma Párisban megláto­gatta Hanotaux franczia külügyminisztert, a kinél negyedóránál tovább időzött. — Payer Gyula, északsark-utazó, Bécsben, előkelő közönség jelenlé­tében, felolvasást tartott, a­melyben kijelentette, hogy legközelebb Budapestre utazik abból a szél­ből, hogy ott magát a befolyásos személyiségeknek bemutassa és a tervbe vett északsarki expedíczióról több felolvasást tartson. — A hírlapírói karzat. Az országgyűlési hír­lap tudósítók ma délután az Otthon elnöki szobá­jában Rákosi Jenő elnöklete alatt értekezletet tar­tottak, melyen az összes fővárosi napilapok képvi­selve voltak. Az értekezlet tárgyát a sindikátus kiegészítése képezte. Porzsolt Kálmán, a »Főváro­si Lapok« szerkesztője, másnemű elfoglalta­­tása miatt az általa éveken át sokszor nehéz körül­mények között kiváló tapintattal és erélylyel betöl­tött doyeni tisztről lemondván helyébe az értekez­let Lipcsey Ádám dr-t, lapunk főmunkatársát választotta meg a hármas szindikátus tagjává. Rákosi Jenő elnök és Schwartz Ármin, a »Pester Lloyd» főmunkatársa továbbra is meg­tartották az értekezlet felkérése folytán eddig brrt mandátumukat. — Győr megyéből Amerikába. Győr vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén bejelentet­ték, hogy az amerikai kivándorlási kedv megcsök­kent. Az elmúlt félévben 1 kivándorlás történt, ellenben 54 kivándorlott hazajött. Amerikából a múlt év második felében Győr megyébe 11.849 frt 47 krt küldtek a kivándorlott megyebeliek, kiktől 1888. év óta 140017 frt 46 kr érkezett. — Bosszú az elesettekért. A harczoló kínai csapatok soraiban most egy új fajta csapat jelent meg, hogy ők is részt vegyenek a japánok elleni véres harczokban. Háromezer amazonból áll ez az új csapat, mely a legnagyobb elszántsággal és halál­­megvetéssel indul a csata tüzébe. A csapat vezére a japánok által egy ütközetben elejtett Sza-Ho-ki tábornok özvegye, ki férje halálát akarja megbo­­szulni és ő szervezte ezt az amazon csapatot, mely a japánoknak sok kellemetlenséget fog szerezni. A pekingi hivatalos újságok, nagy örömrivalgással hirdetik az amazonok hősiességét és buzdítják lel­kesítik az elcsüggedt lakosságot, intő például állít­ván elébnek ezt a háromezer asszonyt, kiknek nem csak a halottjaikért óhajtott bosszú, hanem a haza és a császár iránt érzett szeretet adott fegyvert kezeikbe. A japánok már egyszer Sargó elpusztí­tásánál 1876-ban érezték a női fegyverek hatalmát. — Kabátot lopó tartalékos tiszt. Bécsben a belváros egyik előkelő kávéházában egy fiatal em­ber katonatiszt ruhában lépett be. A pinezér, a­ki megfigyelte, azt állítja, hogy köpönyeg nélkül. A pinezér szemmel tartotta a fiatal embert mert — úgymond — már egy másik kávéházból ismeri csínyeit. Néhány óra múlva a fiatal ember a ru­hafogashoz megy, levesz onnan egy katona­tiszti köpenyt és azzal elmegy. A pinczér utána szaladt és skandalumot csapott. A fiatal ember hiába til­takozott, vissza kellett mennie a pinczérrel együtt a kávéházba. Ott aztán kisült, hogy a köpönyeg hajtókája zöld ellenben a tiszt ur kabátján piros színű hajtóka valt. Ez — úgy látszik őt nem na­gyon genirozta. Kisült az is, hogy a köpönyeg egy őrnagyé, a­ki a kávéházban gondatlanul tarokko­zott. Kisült, hogy a tiszt ur voltaképen csak tar­talékos. Az őrnagy azonnal kihallgatta, feljegyezte a nevét, lakezimét stb. és másnap délre meginvi­tálta őt a hivatalos katonai fórum elé. A tiszt ur ezek után eltávozott a kávéházból — köpö­nyeg nélkül. — Részeg merénylő Konstantinápolyban. A török fővárosból távírják. Tegnap este 7 órakor Stupert, a vasúti központi ügynökség főpénztárosa, Pancardi külvárosban séta közben egy ember által, minden indok nélkül, megtámadtatok A merénylő egy éles tárgygyal Stupert mellén több szúrást ejtett. A tettes azután folytatta útját és 50 lépés­nyire Mazhar bey-el, a magas porta irattári segé­dével találkozott és azt megrohanván, többször fejbe ütötte. A tettes fegyverét magasra emelve, tovább rohant és mindenkit, a­kivel talál­kozott — összesen 13 személyt — ,megsebesí­tett. Az elkövetett gaztettek után a merénylő el­menekült. Pancaldi külváros egy lakosa az ablak­ból rálőtt a merénylőre, de nem találta. Mielőtt a tettes merényleteit elkövette, egy korcsmában rend­kívül sok bort ivott és midőn a korcsmából tá­vozni akart, a korcsmáros fizetésre szólította fel. A tettes, a sok bortól rendkívül felizgatva, azzal válaszolt, hogy a korcsmárost több ízben fejbe szúrta, azután a fegyverrel a kezében tovább futva­ útjában elkövette az elősorolt kegyetlenségeket. A legmesszebbre menő intézkedéseket tették a tettes elfogatása iránt. Az egész rendőrség keresésére indult. Stupe a kapott sérülések következtében azonnal meghalt, özvegyet és három gyermeket hagy hátra. Két másik egyént reménytelen álla­potban szállítottak a német kórházba. A többi megtámadott sebe is komoly természetű. A szultán elrendelte, hogy a megsebesítettek közül azokat, kik rászorulnak, az ő költségén segélyezzék. — Elfagyott narancserdők. A híres jaffai narancsai Csak tudvalevőleg csupán a floridai narancs vetekedhetett. Sajnos, e versenyben a floridai naran­csot az idén nagy csapás érte. Mint ugyanis Floridá­­ból, az örök tavasz hazájából jelentik, a hideg ten­geráram, a­mely északról hömpölyög lefelé, az összes gyümölcsös és veteményes kerteket különösen a na­rancserdőket megnyomorítja. E fagy erőt vágott sok new-yorki, bostoni és chicagói nagykereskedő pénz­­tárczáján, a­kik az idei narancstermést még a fán megvásárolták. A legszomorúbb a dologban az, hogy a megfagyott narancsfák legalább három esztendeig nem hoznak gyümölcsöt. Mi sem természetesebb, mint hogy ily viszonyok közt ötven perczenttel emelkedett a narancs ára. Persze a szic­iliai, délspanyolországi és kaliforniai versenytársaknak ez óriási nyeség, mert hatalmas ellenfelük, a páratlanul zamatos floridai narancs három évig nem vehet részt a versenyben. A károsult floridai narancsosok mindazon­által titokban szállítanak fagyott narancsot is, a­mi az egész­ségre módfelett ártalmas. A fagy Floridában az ananászt és a kókuszt is tönkre tette. — A szörnyeteg asszony. Miként Antwerpen­ből távírják, a méregkeverő Joniaux asszony bűn­­perében Servais közvádló már megtartotta vádbe­szédjét, a­melyben kijelentette, hogy a vádlott nő erkölcsileg elzüllött asszony, rész anya, házasság­törő, csaló, hamisító és méregkeverő nő. A beszéd óriási hatást keltett. A vádlott asszony annyira zokogott, hogy az ügyész kénytelen volt többször megszakítani beszédjét. — Különös indokolás. Bécs egyik külvárosá­ban egy úgynevezett »szegénybál« volt e napok­ban, a­melynek rendező bizottsága 20 férfiból és 20 nőből állott. A bál előtt néhány nappal sors­húzás utján akarták eldönteni, hogy ki kezdje meg a bálban a tánczot. A vaksors nagyon ham­leti kedvben volt és a sirásó leányát jelölte ki. De a rendező bizottság nem akarta, hogy a bált a siráló leánya nyissa meg, tehát megírták neki, hogy ő azon a bálon nem »udvarképes« tehát azt meg sem nyihatja, mivel — úgymond az indoko­lás — a kisasszony édes atyja hatósági szolgálat­ban áll. — A kőbányai pénzhamisítók. Lapunk reggeli számában már hírt adtunk a kőbányai pénzhami­­tókról, most pedig abban a helyzetben vagyunk hogy a díszes társaság tagjait bemutathatjuk. Ezek: Szente Mihály, a­ki már azelőtt is foglal­kozott bankóhamisítással; özv. Kovács Józsefné, a­ki kávémérésből élt, ennek fiai: József és Ernő, Koszta Tamás és Spiró Rankó ügynök. Ezek már valamennyien lakat alatt vannak. És most eljöt­tünk ad virum fortissimum: Eisler Gyula, a banda feje, a­ki jelenleg Bréma vagy Hamburg felé ipar­kodik, de aligha ülhet hajóra, mert a tengerparti szemes rendőrség, a­melyet Budapestről idejében értesítettek, résen fog állani. Eisler után szökött a szeretője és bűntársa Pospischill Jozefin szoba­lány is, a­ki persze nem tudja, hogy így tőrbe esik, mert fogalma sincs arról, hogy a brémai, hamburgi stb. rendőrség őt is »várja.« — Lázitó iratok elkobzása a H.-M.-Vásárhelyen. A rendőrség a napokban arról értesült, hogy a fővárosi szocziáldemokrata párt, a vásárhelyi szo­­cziáldemokratáknak is megküldte azokat az izgató nyomtatványokat, melyekkel Szegedet, Halast, szó­val az Alföldet elárasztotta. Privitzer rendőr had­nagyot tehát megbízták, hogy a még meglevő ira­tokat kobozza el. Ez okból, mint tudósítónk írja, észrevétlenül bejutott a szoczialisták mostani el­nökének, Nagy Mihálynak a lakására, a­hol több szoczialista időzött. Az elnök épen levélírással volt elfoglalva, melyben a pártelnök­ségtől, még 500 db nyomtatványt kért, mert a küldöttből, sok elvtárs­nak nem jutott. A rendőrhadnagy mintegy 100 db nyomtatványt lefoglalt. A nyomtatványok árusítá­sát a többek között Sz. Kovács János, a szoczia­listák fogva levő vezérének a fia is közvetítette és a rendőrség úgy őt, mint Nagy Mihály elnököt

Next