Népsport, 1969. december (25. évfolyam, 277-299. szám)
1969-12-04 / 279. szám
2 Csütörtök, 1969. dec. 4. Bajnokság, átigazolás, gratuláció A labdarúgóidény végéhez közeledünk, olvasóink érdeklődése azonban nem csökken a futball iránt. A levelekből most azokat válogattuk össze, amelyek a záruló bajnoksággal és futballsportunk jövőjével foglalkoznak. Több olvasónk is szívből gratulált az U. Dózsának a bajnoki cím kivívásához. Ezúttal abból a levélből idézünk néhány sort, amely lila-fehér színekkel ékesítve lelkes marosvásárhelyi szurkolóktól érkezett szerkesztőségünkbe: „Köszöntjük az Újpesti Dózsát/ Közel tíz év után, a szív és a lelkesedés végre ismét bajnoki címhez juttatta a lila-fehéreket. A nagy sikerhez szívből gratulálunk, mi marosvásárhelyi Dózsa-szurkolók és azt kívánjuk, hogy a csapat továbbra is folytassa az eredményes szereplést először az EVK-ban, majd az újra induló bajnokságban. Köszönjük a bajnokságot a következetesen dolgozó vezetőknek, a lelkes játékosoknak és különösen Baráti Lajos edzőnek. Ennél szebb ajándékot nem kaphattak volna az újpestiek hűséges hazai és külföldi szurkolói." Még nincs vége a bajnokságnak, de sokan már az új bajnoksággal, illetve az őszi-tavaszi bajnoki rendszerre való áttéréssel foglalkoznak. Simon József (Bp., XIV., Szered u. 12.) szerint a magyar futball számára az lenne a legjobb, ha 1970 őszétől már visszatérhetnénk az őszi-tavaszi rendszerre. „Javasolom 1971 tavaszán az NB 1- ben kétfordulós bajnokság rendezését úgy, hogy a 16 csapatot két nyolcas csoportra kell osztani, a csoportokon belül körmérkőzést kell rendezni odavissza alapon. Az abszolút bajnok a két csoport győzteseinek egymás elleni nyertese lenne, a két csoport utolsó helyezettje, valamint az NB 1 B két első helyezettje körmérkőzést vívna az NB 1 15. és 16. kedtéért. Ez a megoldás nagy érdeklődést váltana ki a szurkolók köréből is." Olvasónk nem írt arról, hogyan képzeli a lebonyolítást az alsóbb osztáyr.ib-o n, de valószínűleg az NB I-hez hasonló megoldást javasol. Csak az a kérdés, mit szólnak picitez az érdek°tt csapatok vezetői? Közeleg az átigazolási időszak, természetes, hogy az olvasókat foglalkoztatja ez a kérdés. Hegedűs Géza (Békéscsaba, Lipták u. 7.) javasolja, hogy a labdarúgásban, annak is az élvonalában speciális szabályokkal egészítsék ki a jelenlegi rendelkezéseket. Kimondaná például, hogy NB I-es csapat legfeljebb két játékost igazolhat, másik NB I-es csapattól. A másik megszorítás lenne, hogy egy játékos pályafutása során csak háromszor lehetne átigazolható, így el lehetne érni, hogy a futballisták nem vennék a kezükbe olyan könnyen a vándorbotot, aki pedig három NB I-es klubban sem tud gyökeret verni, az futballozzon alacsonyabb osztályokban. Nem engedné például, hogy NB I-es csapatok ifjúsági labdarúgókat igazoljanak. Ezzel késztetné az élvonalbeli csapatokat, ahol a legjobb lehetőségek vannak, hogy nagyobb gondot fordítsanak az utánpótlás nevelésére. Előírná azt is, hogy az NB I- be igazolt játékosnak hat hónapon belül játéklehetőséget kell kapnia az első csapatban. Ha nem fér be a csapatba, úgy kölcsön kell adni alsóbb osztályú klubnak. A kölcsönadott játékosnak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy később válaszszon új, vagy régi klubja között. Olvasónk gondolatai kétségtelenül érdekesek, de nagyon kétséges, hogy egy szabály keretében ennyiféle igénynek eleget lehetne-e tenni. Kelemen István (Gödöllő, IV., Állomás tér 7.) a válogatott csapat védelmével foglalkozik. Szerinte védőjátékosaink külföldön csak ötven százalékos teljesítményre képesek. Míg például a VB-selejtezők során hazai pályán egy gólt sem kaptak, addig idegenben ellenfeleink hét góllal terhelték meg a magyar csapat hálóját. S ráadásul az idegenben kapott gótok többsége jobb összpontosítással könnyen elkerülhető lett volna. Reményét fejezi ki, hogy Marseille-ben, tehát idegen pályán — ha az ugariakkor semleges is — javítani fog az új összetételű magyar védelem. Mire ezek a sorok az olvasók kezébe kerülnek, akkorra már tudni fogjuk, hogy vajon Kelemen István remélve bevált-e. vagy válogatott védelnünk hű maradt hagyományaihoz. poszta Emlékezés Kemény Ferencre Huszonöt éve, 1944. november 21-én hunyt el Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapítója. Nagybecskereken született 1860. július 17-én. A budapesti egyetemen tanári diplomát szerzett fizikából és matematikából, majd Párizsban francia és német nyelvből, valamint irodalomból. A Sorbonne-on kötött barátságot Pierre de Coubertinnel, a modern olimpia megvalósítójával. Coubertin meghívására vett részt 1894. június 23-án azon a párizsi nemzetközi kongresszuson, amelyen kimondták az olimpiák újjáélesztését. Kemény Ferenc a sportmozgalmat cikkeivel népszerűsítette. Az athéni olimpián ő vezette a magyar küldöttséget. 1907-ben lemondott NOB tagságáról, de tovább szolgálta a testnevelés ügyét. Munkásságát hazánk határain túl is elismerték. Ezt bizonyítja Coubertin levele is, amelyet 1234- ben írt Keménynek: „A játékok valóban nem szűntek meg továbbfejlődni, és alkotásunk, amelyben önnek is része van —, s ezt sohasem felejtem el — becsületünkre válik." Palásthy Árpád Bp., XII., Bürök u. 24. Pályaavató Tiszafüreden Közel egy esztendeje, hogy felavatták Tiszafüred új gimnáziumát. Akkor született meg a gondolat: új kézilabdapályát is kell építeni. A gondolatot a tett követte. Közel 150 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a diákok, a Szolnok megyei TS kétszer 8000 forint pályaépítési segélyt adott. Az iskolából kis folyosó vezet ki a pályára, ahol 400 néző helyezkedhet el. És már épül az új bitumenes, műanyagpalánkos kosárlabdapálya. Galambos Sándor testnevelőtanár elégedetten néz körül: „Valóban, nagyon sokat dolgoztunk, olykor fagyban, hidegben is. De — megérte.” Követésre méltó példa! Ka'*inda Zoltán Nyíregyháza, Sóstói u. 30/a. Lázár szerződtetése Az „Emlékezzünk régekről” című sorozatukban jelent meg egy kis történet arról, hogyan került Lázár Gyula az FTC-hez. Ezzel kapcsolatban egyikük megemlítette Pataki Mihályt, aki még élénken emlékezett arra az időre, hiszen akkoriban a csapatépítés volt egyik feladata. Pataki Mihály szemelte ki Lázárt a Ferencváros számára. Utána ő intézkedett, hogy Lázár Gyulát leszerződtessék. Így került tehát a „Tanár úr” a Fradihoz. Budai asztaltársaság Idénynyitó a Műjégpályán „Szeretettel üdvözöljük kedves közönségünket és a versenyzőket az MTK hagyományos gyorskorcsolyázó-versenyén Ezzel az 1969— 70 évi gyorskorcsolyázó-idény megkezdődik." A néhány néző és a jóval nagyobb számú rerenyzőgárda örömmel hallgatta az üdvözlő szavakat. Meglehetősen régen vártak erre a pillanatra, hiszen az évadnyitó versenyt már a múlt hét szerdájára meghirdették, de akkorra még nem készültel a teljes pálya. Most azonban már semmilyen akadály nem állt az első párok útjába. A férfiak 500 és 3000, a nők 500 és 1500 méteren találkoztak. Az ifjúságiak csak 500 — 500 métert futottak. A verseny nemzetközi rangra emelkedett, rajthoz álltak a hazánkban készülő kolozsvári gyorskorcsolyázók és elindult egy csehszlovák sportolónő is. A nők 500 méteres futamaival kezdődött e műsor. Meglátszott, hogy még az előző napon is kemény edzéseket tartottak Nagy érdeklődéssel vártuk a férfiak versenyét, különösen az Ivánka, Tölgyesi összecsapást. A két versenyző kétszer is elhibázta rajtját, végül Tölgyesi győzött, de ideje a vártnál rosszabb volt. Eredmények. Nők: 500 m (hat induló): 1. Martosné (Vörös Meteor) 50 5. 2. Ihászné (Vörös Meteor) 51, 3. Krovaskova (Csehszlovákia) 51 5. 4 Szabó (MM) 53, 5. Sulyok (VM KÖZÉRT) 55, 8. Szilágyi (MTK) 56 4. 1500 m: 1. Ihásszné 2:46.2, 2. Martosné 2:48.4. 3 Prohaszikova 2:49.4, 4. Szabó 2 50.8. 5 Sulyok 2:58.8. 6 Szilágyi 3:03 9 összetett: 1 Ihászné 106 400. 2. Martosné 106.033. 3. Prohaszkove 107 969. 4 Szabó 109.033. 5. Sulyok 114 600. 6. Szilágyi 117 700. Ifjúságiak. 500 m (9): 1. Dénes (Bp. Petőfi) 53.0. 2 Csuray (M) 53.5. 3 Motskó (MM) 54 2. Férfiak. 500 m (17 Indulói: 1. Martos M. (Vörös Meteor) 43 1. 2 és 3 Tölgyesi (Bp Pe-'ő-f'). Mertos Gy (Vörös Meteor' 43.2. 4 Bartos (Bp Petőn) 44.9, 5. Markó (Vörös Meteor) 45 5. 6 és 7 Hó-’vesv (MTK' és Hernádi (MTK) 46.1 3000 méter: 1 Martos Gy 4:59.1. 2 Ivánkai 5:04.3. 3 Takács 5:04.5, 4. Markó 5:06, 5. Martos M. 5:08.9, 6. Bertos 5.10 7. összetett: 1. Martos Gy. 93.033, 2. Martos M. 04.583, 3. Tölgyesi 95.650. 4 Markó 96.500, 5. Bartos 96 683, 6. Ivánkai 96.917. Ifjúságiak: 500 m: 1. Gergényi (Petőfi) 49 7, 2. Szatmári (MTK) 49.9, 3. Hanzelka (MTK) 50.5. BSE3 ESCHI FTC—BKV Előre 6:2 (3:1, 1:1, 2:0) Kisstadion. V: Hrabák, Csík. FTC: Csánk — Raffa, Gogolák — Horváth, Mészöly, Schwab. Csere: Krasznai,Kertész, Balogh, Kassai, Deák, Kereszti, Miczkievicz, Berta, Erdősi. Edző: Rajkai László. BKV Előre: Kelemen — Ehyedi, Simon — Flandera, Tőkés, Lovcsányi. Csere: Lengyel, Rehthaller, Kalotai, Nagy, Redlinger, Miklai, Lakó. Margó, Domonkos, Dekk. Edző: Margó György dr. Gólütő: Schwalm (2. perc). Deák (9. perc), Schwalm (13. perc). Flandera (15 perc). Tőkés (22 perc). Schwalm (34 perc). Raffa (49 perc), Schwalm (53 perc). Kiállítások: Gogolák (35. perc, 48. perc) 111. Margó (51 perc). A Ferencváros játszott fölényben, de a BKV Előre szívósan védekezett, sőt, erejéből támadásokra is jutott. Kiemelkedett a mezőnyből az FTC-s Schwalm, aki egymaga négy gólt ütött A kapusok mindkét oldalon remekeltek. VILISZ OLVASÓKNAK VASS GYÖRGY, Törtei. Tudomásunk szerint Papp László versenyzői pályafutása során kiütéses vereséget nem szenvedett. PAPP ISTVÁN, Hódoecsépány. Kérjük. Ismételje meg kérdését, mert nem világos, melyik mérkőzésről van szó. SOMLAI TAMÁS, Budapest. Kertész Vilmos (MTK) 47 alkalommal szerepelt a válogatottban, Kertész Tamás (Bp. Kinizsi) pedig kétezer volt válogatott. CSEPELIEK. Az 1941-42. évi labdarúgó NB-t a Csepel nyerte. A legtöbbször szerepelt Játékosok: Dósai — Kállói, Szalay II — Kapta, Olajkár II, Gene — Váradi, Marosvári, Szabadkai, Dudás, Pintér. Játszott még: Jávor II. Kiás II, Devecseri, Surányi, Keszthelyi, Rákosi, Szekeres TUNKFELDER RICHARD. Igaza van. 1917-ben Eperjesey Béla 1.08 mp-es idővel nyerte a 100 méteres férfi gyorsúszás magyar bajnokságát. Ez a teljesítmény még később sem javult, mert 1921-ben Turnovszky Endre 1:00.3-as idővel lett első. Bárány István 1928-ban kerek egy perccel lett magyar bajnok. Csem István az élen Szerdán került az országos egyéni sakkbajnokság döntőjében a hatodik fordulóra a sor. Az ugyanezen időben lejátszott Magyarország—Csehszlovák,a labdarúgó-mérkőzés rányomta bélyegét a fordulóra, mert csak néhány néző volt kíváncsi a küzdelmekre. Eredmények: hely—Polgár lő, szicíliai védelem. Sokáig nehéz küzdelem folyt. Dely gyangot nyert, de ellenfelének erős fenyegetései voltak meg, amelyet azonban legyőzött. Filep—Bárczay függő, 41 lépés, királyindiai védelem. Adorján —Forintos döntetlen, 20 lépés, szláv védelem, gyors megegyezés. Alba —Faragó 1:0, 39 lépés, francia védelem. A pécsi fiatal mester biztosan győzött. Barcza—Vadász 43 lépés, függő, királyindiai védelem. Sápi — Flesch döntetlen, 17 lépés, nimzandiai védelem. Székely—Csém 0:1, 31 lépés, szicliai védelem. Bitek — Kovács döntetlen, 17 lépés, királyindai védelem, kisebb küzdelm Vezetők állása: Csém 5. Dely és Forintos 4 5—4.5. M. Kovács 4. Barcza 3.5 (1), Adorján, Bitek és Fesch, Robli 3—3 ponttal. Csütörtök délelőtt a függő játszmákat fejezik be, délután kerül sor a hetedik fordulóra. Emlékesünk régiekről... Siker az üzletben A „Tanár Úr", azaz Lázár Gyula már válogatott labdarúgó volt, amikor az Elektromos Művekbe került segédszerelőnek. Egyszer az egyik Rákóczi úti üzletbe küldték. A falba épített vezetékkel volt valami baj. Lázár javítgatta, s egyszer feltűnt neki, hogy néma csend lett körülötte. Kiderült, hogy valaki felismerte a válogatott csatárt és ettől kezdve mindenki azt leste, hogyan dolgozik. Gyuszi remekül végezte a dolgát és villanyszerelőként is sikert aratott. A félelem — Soha nem szabad félni a pályán! — mondta Titkos Pál, a sokszoros válogatott balszélső. — A gyáva játékos könnyebben sérül, mint a bátor. Én sohasem féltem, de egyszer megijedtem... Egy hátvéd (a nevét nem árulom el), szándékosan megrúgott. Egy pillanatra mintha reccsenést hallottam volna, de aztán kiderült, hogy nincs lábtörésem, örömömben még arról is elfeledkeztem, hogy törjesszek neki. Egyébként — csak úgy mellékesen — egész pályafutásom alatt nem rúgtam meg szándékosan senkit. Pedig sokszor lett volna törlesztenivalóm ... •Jéna nem válaszol Amikor ismeretessé vált, hogy az Újpesti Dózsa labdarúgócsapata az EVK-ban az NDK- beli Cári Zeiss Jena együttesét kapta ellenfelül, az újpestiek telefonon érintkezésbe léptek a Jéna vezetőivel. Azt a választ kapták, hogy csapatuk még nem érkezett vissza Cagliariból. Azóta az újpestiek táviratban és levélben javasolták, hogy a mérkőzés december 11-én és 17-én kerüljön lebonyolításra. — Minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult, mert a Jena vezetői eddig még nem is válaszoltak — mondta szerdán délelőtt Farsang Endre, az Újpesti Dózsa szakosztályvezetője. _ A levél és távirat küldése óta többször telefonélünk, de hiába. A jénaiak még azt sem közölték, hogy ők mikor szeretnének játszani. Levelezésünk másolatát elküldtük az EVK szervezőbizottsága titkárságának, s kértük a közbelépésüket Most várjuk a választ. 140 ezer judós „követe"t Budapesten A franciák Európa legjobbjai közé tartoznak cselgáncsban, ezért nagyon is természetesnek tűnt hogy a Bp. Spartacus hat napra meghívta Budapestre Henri Courtine-t, a Francia Judo Szövetség sportigazgatóját, a nemzeti válogatott főedzőjét. A neves szakember sokat segített. Aktivitására jellemző, hogy edzői továbbképzést vezetett, megtekintette az I. o. CSB-t, s hat edzést tartott a Spartacusban, ahol a francia válogatott időszaki edzéseiből mutatott be részleteket, s új földharc és dobásravezető gyakorlatokat ismertetett. Visszautazásakor, alig egy órával a repülőgép indulása előtt jutott csak ideje arra, hogy néhány kérdést mi is feltehessünk, de készségesen válaszolt: — Hányan cselgáncsoznak nálunk? ... Nos, kétezerhatszáz klubban kerek száznegyvenezren! — Japán edzőket foglalkoztatnak-e, s ha igen, milyen szerepük van a francia válogatott felkészítésében? — Adott időszakban mindig dolgozik nálunk japán szakember, mint ahogy eredeti japán szakkönyveket is felhasználunk, így elsősorban Mifune és Kudo műveit. De mindezt csak segítségnek tekintjük, a válogatottak felkészítése teljesen „belső” ügy. — Miért nem értek el dobogós helyezést a mexikói VB-n? — Csapatunk tagjai nagyon fiatalok voltak, mert azokat a 20—23 éves versenyzőket indítottuk, akiket már Münchenre készítünk fel. Kapott feladatukat teljesíítették, az olimpiai felkészüléshez nélközhetetlen az ilyen korai erőpróba. — Úgy tudjuk, ott volt a VB-n. Milyennek látta? — Kiemelkedőnek. Ez a VB a judo-technika, azaz, a japán technika diadalát hozta. Salt Lake Cityben mindenki azt hitte, bealkonyult a japánoknak. Ezt a szívükre vették, s most úgy felkészültek, hogy senki sem állhatott meg előttük. — Mit vár Münchentől? — Totális japán győzelmet és... egy két morzsát — magunknak. — A magyar versenyzőket ismeri? — Szabót már Londonban, a tavalyi EB-n is láttam. Jó úton halad. A többi élvonalbelit nem ismerem eléggé. Számomra feltűnt, hogy a CSB-n például a Bp. Spartacus után csak „nagysokára” következik a többi egyesület, noha egyéni kivételek akadnak. Éppen ezért jobbért kellene fokozni a versengést legjobbjaik között Elvégre, mi is ezt tesszük... Mosolya sportdiplomáciai reágásnak is beillett volna, ezért megkérdeztük: — Mire gondol? — Részben a hazai rivalizálás lehetőségeinek a bővítésére (így sok nagy feladatot jelentő nemzetközi versenyre), részben pedig arra, hogy a Bp. Spartacust meghívtam egy franciaországi turnéra. Mert ez nekünk is csak hasznos lehet! Igaz, a menedzselés nagy titkai közé tartozik, hogy mikor, kivel méri össze erejét egy-egy csapat, vagy versenyző. Valószínű, hogy a meghívás nem a puszta tudáskülönbségből, hanem a megbecsülésből fakad. Átszállóhely Budapesten Fővárosunk csak átszállóhely volt a VB 16-os döntőjébe került magyar férfi kézilabdaválogatott számára. Ali érkeztek haza játékosaink, máris továbbutaztak az NDK-beli Schwerinbe. Itt az NFK A és B, valamint Lengyelország csapatának részvételével nemzetközi tornán szerepelnek legjobbjaink. A december 5—7-ig sorra kerülő tornára szerdán este Toros Károlynak, az edzőbizottság elnökének vezetésével az alábbi játékosok utaztak el: Radó, Szabó L. (kapusok), Adorján, Fenyő, Hunyadküiti, Kovács L., Klein, Kató, Marosi, Simó, Stiller J. Takács, Varga, Vass S. A csapattal utazott Albrecht Miklós szövetségi kapitány. Hurth Oyua edzőjs Bányai László tehnikai vezető. ELEKTRONIKUS MÉRŐKÉSZÜLÉKEK GYÁRA Budapest, XVI., Cziráki utca 26—32. FELVESZ MECHANIKUS MŰSZERÉSZEKET, LEMEZLAKATOSOKAT, ÉRETTSÉGIZETT LÁNYOKAT, (szerelőmunkára), SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET, KAZÁNKEZELŐKET, magasnyomású vizsgával rendelkező kazánkezelők havi fizetése 2100,- forint 40 prémium. KŐMŰVESEKET, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. 44 ÓRÁS MUNKAHETI Minden második héten szabad szombat! Jelentkezés: MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSON. ^ _ ___ jJBg A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 21 éves kortól gyakorlati idő nélkül is. teher- és személygépjárműre érvényes jogosítvánnyal rendelkező (férfi) gépkocsivezetőket, és rendkívüli autóbuszvezetőt kiképzésben részesíti. A tanfolyam idejére teljes alapfizetést biztosítunk. Az autóbuszvezetők havi átlagos kereseti lehetősége 2600 - 3200 Ft között Ezen felül havi 800 Ft tömegközlekedési pótlék. Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra és HÉVre szól a díjmentes utazás- igazolványt ezen kívül dolgozóinknak téli nyár- egyenruhát esetenként vidéki útra díjmentesen MÁV* és MA VAU-jegyet biztosítunk Felvilágosítás és felvétel: Budapest vil Kertész u. 16. Felvétel- irodán.