Népsport, 1969. december (25. évfolyam, 277-299. szám)

1969-12-04 / 279. szám

2 Csütörtök, 1969. dec. 4. Bajnokság, átigazolás, gratuláció A labdarúgóidény végéhez közeledünk, olvasóink érdeklő­dése azonban nem csökken a futball iránt. A levelekből most azokat válogattuk össze, ame­lyek a záruló bajnoksággal és futballsportunk jövőjével fog­lalkoznak. Több olvasónk is szívből gratulált az U. Dó­zsának a bajnoki cím kivívásá­hoz. Ezúttal abból a levélből idézünk néhány sort, amely li­la-fehér színekkel ékesítve lel­kes marosvásárhelyi szurkolók­tól érkezett szerkesztőségünkbe: „Köszöntjük az Újpesti Dó­zsát/ Közel tíz év után, a szív és a lelkesedés végre ismét baj­noki címhez juttatta a lila-fe­héreket. A nagy sikerhez szív­ből gratulálunk, mi marosvá­sárhelyi Dózsa-szurkolók és azt kívánjuk, hogy a csapat tovább­ra is folytassa az eredményes szereplést először az EVK-ban, majd az újra induló bajnokság­ban. Köszönjük a bajnokságot a következetesen dolgozó veze­tőknek, a lelkes játékosoknak és különösen Baráti Lajos ed­zőnek. Ennél szebb ajándékot nem kaphattak volna az újpes­tiek hűséges hazai és külföldi szurkolói." Még nincs vége a bajnokság­nak, de sokan már az új baj­noksággal, illetve az őszi-tavaszi bajnoki rendszerre való áttérés­sel foglalkoznak. Simon József (Bp., XIV., Szered u. 12.) sze­rint a magyar futball számára az lenne a legjobb, ha 1970 őszé­től már visszatérhetnénk az őszi-tavaszi rendszerre. „Java­solom 197­1 tavaszán az NB 1- ben kétfordulós bajnokság ren­dezését úgy, hogy a 16 csapatot két nyolcas csoportra kell osz­tani, a csoportokon belül kör­mérkőzést kell rendezni oda­­vissza alapon. Az abszolút baj­nok a két csoport győzteseinek egymás elleni nyertese lenne, a két csoport utolsó helyezettje, valamint az NB 1 B két első helyezettje körmérkőzést vívna az NB 1 15. és 16. kedtéért. Ez a megoldás nagy érdeklődést váltana ki a szurkolók köréből is." Olvasónk nem írt arról, ho­gyan képzeli a lebonyolítást az alsóbb osztá­yr.i­b-o n, de valószí­nűleg az NB I-hez hasonló megoldást javasol. Csak az a kérdés, mit szólnak picitez az érdek°tt csapatok vezetői? Közeleg az átigazolási időszak, természetes, hogy az olvasókat foglalkoztatja ez a kérdés. He­gedűs Géza (Békéscsaba, Lipták u. 7.) javasolja, hogy a labda­rúgásban, annak is az élvonalá­ban speciális szabályokkal egé­szítsék ki a jelenlegi rendelke­zéseket. Kimondaná például, hogy NB I-es csapat legfeljebb két játékost igazolhat, másik NB I-es csapattól. A másik megszorítás lenne, hogy egy já­tékos pályafutása során csak háromszor lehetne átiga­zolható, így el lehetne érni, hogy a futballisták nem vennék a kezükbe olyan könnyen a vándorbotot, aki pedig három NB I-es klubban sem tud gyö­keret verni, az futballozzon ala­csonyabb osztályokban. Nem en­gedné például, hogy NB I-es csapatok ifjúsági labdarúgókat igazoljanak. Ezzel késztetné az élvonalbeli csapatokat, ahol a legjobb lehetőségek vannak, hogy nagyobb gondot fordítsa­nak az utánpótlás nevelésére. Előírná azt is, hogy az NB I- be igazolt játékosnak hat hóna­pon belül játéklehetőséget kell kapnia az első csapatban. Ha nem fér be a csapatba, úgy köl­csön kell adni alsóbb osztályú klubnak. A kölcsönadott játé­kosnak meg kell adni azt a le­hetőséget, hogy később válasz­­szon új, vagy régi klubja kö­zött. Olvasónk gondolatai két­ségtelenül érdekesek, de nagyon kétséges, hogy egy szabály ke­retében ennyiféle igénynek ele­get lehetne-e tenni. Kelemen István (Gödöllő, IV., Állomás tér 7.) a válogatott csa­pat védelmével foglalkozik. Sze­rinte védőjátékosaink külföldön csak ötven százalékos teljesít­ményre képesek. Míg például a VB-selejtezők során hazai pá­lyán egy gólt sem kaptak, ad­dig idegenben ellenfeleink hét góllal terhelték meg a magyar csapat hálóját. S ráadásul az idegenben kapott gótok több­sége jobb összpontosítással könnyen elkerülhető lett vol­na. Reményét fejezi ki, hogy Marseille-ben, tehát idegen pályán — ha az ugariak­kor semleges is — javítani fog az új összetételű magyar védelem. Mire ezek a sorok az olvasók kezébe kerülnek, akkorra már tudni fogjuk, hogy vajon Kele­men István remélve bevált-e. vagy válogatott védel­nünk hű maradt hagyományaihoz. poszta Emlékezés Kemény Ferencre Huszonöt éve, 1944. november 21-én hunyt el Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapítója. Nagybecskereken született 1860. július 17-én. A budapesti egyetemen tanári diplomát szer­zett fizikából és matematikából, majd Párizsban francia és né­met nyelvből, valamint irodalom­ból. A Sorbonne-on kötött ba­rátságot Pierre de Coubertinnel, a modern olimpia megvalósító­jával. Coubertin meghívására vett részt 1894. június 23-án azon a párizsi nemzetközi kongresszu­son, amelyen kimondták az olimpiák újjáélesztését. Kemény Ferenc a sportmozgalmat cikkei­vel népszerűsítette. Az athéni olimpián ő vezette a magyar küldöttséget. 1907-ben lemondott NOB tagságáról, de tovább szol­gálta a testnevelés ügyét. Mun­kásságát hazánk határain túl is elismerték. Ezt bizonyítja Cou­bertin levele is, amelyet 1234- ben írt Keménynek: „A játékok valóban nem szűntek meg to­vábbfejlődni, és alkotásunk, amelyben önnek is része van —, s ezt sohasem felejtem el — becsületünkre válik." Palásthy Árpád Bp., XII., Bürök u. 24. Pályaavató Tiszafüreden Közel egy esztendeje, hogy felavatták Tiszafüred új gimná­ziumát. Akkor született meg a gondolat: új kézilabdapályát is kell építeni. A gondolatot a tett követte. Közel 150 000 forint ér­tékű társadalmi munkát végez­tek a diákok, a Szolnok megyei TS kétszer 8000 forint pályaépí­tési segélyt adott. Az iskolából kis folyosó vezet ki a pályára, ahol 400 néző helyezkedhet el. És már épül az új bitumenes, műanyagpalánkos kosárlabdapá­lya. Galambos Sándor testnevelőta­nár elégedetten néz körül: „Va­lóban, nagyon sokat dolgoztunk, olykor fagyban, hidegben is. De — megérte.” Követésre méltó példa! Ka'*inda Zoltán Nyíregyháza, Sóstói u. 30/a. Lázár szerződtetése Az „Emlékezzünk régekről” című sorozatukban jelent meg egy kis történet arról, hogyan került Lázár Gyula az FTC-hez. Ezzel kapcsolatban egyikü­k megemlítette Pataki Mihályt, aki még élénken emlékezett arra az időre, hiszen akkoriban a csa­patépítés volt egyik feladata. Pataki Mihály szemelte ki Lá­zárt a Ferencváros számára. Utána ő intézkedett, hogy Lá­zár Gyulát leszerződtessék. Így került tehát a „Tanár úr” a Fradihoz. Budai asztaltársaság Idénynyitó a Műjégpályán „Szeretettel üdvözöljük ked­ves közönségünket és a verseny­zőket az MTK hagyományos gyorskorcsolyázó-versenyén Ez­zel az 1969— 70 évi gyorskor­csolyázó-idény megkezdődik." A néhány néző és a jóval na­gyobb számú rerenyzőgárda örömmel hallgatta az üdvözlő szavakat. Meglehetősen régen vártak erre a pillanatra, hiszen az évadnyitó versenyt már a múlt hét szerdájára meghirdet­ték, de akkorra még nem készült­­el a teljes pálya. Most azonban már semmilyen akadály nem állt az első párok útjába. A fér­fiak 500 és 3000, a nők 500 és 1500 méteren találkoztak. Az if­júságiak csak 500 — 500 métert futottak. A verseny nemzetközi rangra emelkedett, rajthoz áll­tak a hazánkban készülő kolozs­vári gyorskorcsolyázók és elin­dult egy csehszlovák sportolónő is. A nők 500 méteres futamaival kezdődött e műsor. Meglátszott, hogy még az előző napon is ke­mény edzéseket tartottak Nagy érdeklődéssel vártuk a férfiak versenyét, különösen az Ivánka­, Tölgyesi összecsapást. A két ver­senyző kétszer is elhibázta rajt­ját, végül Tölgyesi győzött, de ideje a vártnál rosszabb volt. Eredmények. Nők: 500 m (hat induló): 1. Martosné (Vörös Me­teor) 50 5. 2. Ihászné (Vörös Me­teor) 51, 3. Krovaskova (Cseh­­sz­lovákia) 51 5. 4 Szabó (M­M) 53, 5. Sulyok (VM KÖZÉRT) 55, 8. Szilágyi (MTK) 56 4. 1500 m: 1. Ihásszné 2:46.2, 2. Martosné 2:48.4. 3 Prohaszikova 2:49.4, 4. Szabó 2 50.8. 5 Sulyok 2:58.8. 6 Szilágyi 3:03 9 össze­tett: 1 Ihászné 106 400. 2. Mar­tosné 106.033. 3. Prohaszkove 107 969. 4 Szabó 109.033. 5. Su­lyok 114 600. 6. Szilágyi 117 700. Ifjúságiak. 500 m (9): 1. Dénes (Bp. Petőfi) 53.0. 2 Csu­ray (M) 53.5. 3 Mo­­tskó (M­M) 54 2. Férfiak. 500 m (17 Indulói: 1. Martos M. (Vörös Meteor) 43 1. 2 és 3 Tölgyesi (Bp Pe-'ő-f'). Mer­tos Gy (Vörös Meteor' 43.2. 4 Bartos (Bp Petőn) 44.9, 5. Mar­kó (Vörös Meteor) 45 5. 6 és 7 Hó-’vesv (MTK' és Hernádi (MTK) 46.1 3000 méter: 1 Martos Gy 4:59.1. 2 Ivánkai 5:04.3. 3 Ta­kács 5:04.5, 4. Markó 5:06, 5. Martos M. 5:08.9, 6. Bertos 5.10 7. összetett: 1. Martos Gy. 93.033, 2. Martos M. 04.583, 3. Tölgyesi 95.650. 4 Markó 96.500, 5. Bartos 96 683, 6. Ivánkai­ 96.917. Ifjúságiak: 500 m: 1. Gergényi (Petőfi) 49 7, 2. Szatmári (MTK) 49.9, 3. Hanzelka (MTK) 50.5. BSE3 ESCHI FTC—BKV Előre 6:2 (3:1, 1:1, 2:0) Kisstadion. V: Hrabák, Csík. FTC: Csánk — Raffa, Gogolák — Horváth, Mészöly, Schwa­b. Csere: Krasznai,­­Kertész, Ba­logh, Kassai, Deák, Kereszti, Miczkievicz, Berta, Erdősi. Ed­ző: Rajkai László. BKV Előre: Kelemen — Ehyedi, Simon — Flandera, Tőkés, Lovcsányi. Csere: Lengyel, Reh­thaller, Ka­lotai, Nagy, Redlinger, Miklai, Lakó. Margó, Do­monkos, Dekk. Edző: Margó György dr. Gólütő: Schwalm (2. perc). Deák (9. perc), Schwalm (13. perc). Flandera (15 perc). Tő­kés (22 perc). Schwalm (34 perc). Raffa (49 perc), Schwalm (­53 perc). Kiállítások: Gogolák (35. perc, 48. perc­) 111. Margó (51 perc). A Ferencváros játszott fölényben, de a BKV Előre szí­vósan védekezett, sőt, erejébő­l támadásokra is jutott. Kiemel­kedett a mezőnyből az FTC-s Schwalm, aki egymaga négy gólt ütött A kapusok mindkét oldalon remekeltek. VILISZ OLVASÓKNAK VASS GYÖRGY, Törtei. Tudo­másunk szerint Papp László versenyzői pályafutása során kiütéses vereséget nem szenve­dett. PAPP ISTVÁN, Hódoecsépány. Kérjük. Ismételje meg kérdését, mert nem világos, melyik mér­kőzésről van szó. SOMLAI TAMÁS, Budapest. Kertész Vilmos (MTK) 47 al­kalommal szerepelt a váloga­tottban, Kertész Tamás (Bp. Ki­nizsi) pedig kétezer volt válo­gatott. CSEPELIEK. Az 1941-42. évi labdarúgó NB-t a Csepel nyerte. A legtöbbször szerepelt Játéko­sok: Dósai — Kállói, Szalay II — Kapta, Olajkár II, Gene — Váradi, Marosvári, Szabadkai, Dudás, Pintér. Játszott még: Já­vor II. Kiás II, Devecseri, Surá­­nyi, Keszthelyi, Rákosi, Szeke­res TUNKFELDER RICHARD. Iga­za van. 1917-ben Eperjesey Béla 1.08 mp-es idővel nyerte a 100 méteres férfi gyorsúszás ma­gyar bajnokságát. Ez a teljesít­mény még később sem javult, mert 1921-ben Turnovszky End­re 1:00.3-as idővel lett első. Bá­rány István 1928-ban kerek egy perccel lett magyar bajnok. Csem István az élen Szerdán került az országos egyéni sakkbajnokság döntőjé­ben a hatodik fordulóra a sor. Az ugyanezen időben leját­szott Ma­gyarország—Csehszlová­­k,a labdarúgó-mérkőzés rányom­ta bélyegét a fordulóra, mert csak néhány néző volt kíváncsi a küzdelmekre. Eredmények: hely—Polgár lő, szicíliai véde­lem. Sokáig nehéz küzdelem folyt. Dely gya­ngot nyert, de ellenfelének erős fenyegetései voltak meg, amelyet azonban legyőzött. Filep—Bárczay függő, 41 lépés, királyindiai védelem. Adorján —Forintos döntetlen, 20 lépés, szláv védelem, gyors meg­egyezés. Alba —Faragó 1:0, 39 lépés, francia védelem. A pécsi fiatal mester biztosan győzött. Barcza—Vadász 43 lépés, függő, királyindiai védelem. Sápi — Flesch döntetlen, 17 lépés, nim­­za­ndiai védelem. Székely—Csém 0:1, 31 lépés, szicl­iai védelem. Bitek —­ Kovács döntetlen, 17 lé­­pés, királyind­ai védelem, kisebb küzde­lm Vezetők állása: Csém 5. Dely és Forintos 4 5—4.5. M. Kovács 4. Barcza 3.5 (1), Ador­­ján, Bitek és F­esch, Robli 3—3 ponttal. Csütörtök délelőtt a füg­gő játszmákat fejezik be, dél­után kerül sor a hetedik fordu­lóra. Emlékesünk régiekről... Siker­­ az üzletben A „Tanár Úr", azaz Lázár Gyula már válogatott labdarú­gó volt, amikor az Elektromos Művekbe került segédszerelő­nek. Egyszer az egyik Rákóczi úti üzletbe küldték. A falba épí­tett vezetékkel volt valami baj. Lázár javítgatta, s egyszer fel­tűnt neki, hogy néma csend lett körülötte. Kiderült, hogy valaki felismerte a válogatott csatárt és ettől kezdve mindenki azt leste, hogyan dolgozik. Gyuszi reme­kül végezte a dolgát és­­ vil­lanyszerelőként is sikert ara­tott. A félelem — Soha nem szabad félni a pályán! — mondta Titkos Pál, a sokszoros válogatott balszélső. — A gyáva játékos könnyebben sérül, mint a bátor. Én sohasem féltem, de egyszer megijedtem... Egy hátvéd (a nevét nem áru­lom el), szándékosan megrúgott. Egy pillanatra m­intha reccse­­nést hallottam volna, de aztán kiderült, hogy nincs lábtöré­sem, örömömben még arról is elfeledkeztem, hogy törjesszek neki. Egyébként — csak úgy mellékesen — egész pályafutá­som alatt nem rúgtam meg szán­dékosan senkit. Pedig sokszor lett volna törlesztenivalóm ... •Jéna nem válaszol Amikor ismeretessé vált, hogy az Újpesti Dózsa labdarúgó­­csapata az EVK-ban az NDK- beli Cári Zeiss Jena együtte­sét kapta ellenfelül, az újpes­tiek telefonon érintkezésbe lép­tek a Jéna vezetőivel. Azt a választ kapták, hogy csapa­tuk még nem érkezett vissza Cag­­liariból. Azóta az újpestiek táviratban és levélben javasol­­ták, hogy a mérkőzés decem­ber 11-én és 17-én kerüljön le­bonyolításra. — Minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult, mert a Jena vezetői eddig még nem is válaszoltak — mondta szerdán délelőtt Farsang Endre, az Újpesti Dózsa szakosztályveze­­tője. _ A levél és távirat kül­dése óta többször telefoné­lünk, de hiába. A jénaiak még azt sem közölték, hogy ők mikor szeretnének játszani. Levelezé­sünk másolatát elküldtük az EVK szervezőbizottsága titkár­ságának, s kértük a közbe­lépésüket Most várjuk a vá­laszt. 140 ezer judós „követe"­t Budapesten A franciák Európa legjobbjai közé tartoznak cselgáncsban, ezért nagyon is természetesnek tűnt hogy a Bp. Spartacus hat napra meghívta Budapestre Hen­ri Courtine-t, a Francia Judo Szövetség sportigazgatóját, a nemzeti válogatott főedzőjét. A neves szakember sokat segített. Aktivitására jellemző, hogy ed­zői továbbképzést vezetett, meg­tekintette az I. o. CSB-t, s hat edzést tartott a Spartacusban, ahol a francia válogatott idő­szaki edzéseiből mutatott be részleteket, s új földharc és do­básravezető gyakorlatokat ismer­tetett. Visszautazásakor, alig egy órával a repülőgép indulása előtt jutott csak ideje arra, hogy néhány kérdést mi is fel­tehessünk, de készségesen vá­laszolt: — Hányan cselgáncsoznak ná­lunk? ... Nos, kétezerhatszáz klubban kerek száznegyvenez­ren! — Japán edzőket foglalkoztat­­nak-e, s ha igen, milyen szere­pük van a francia válogatott felkészítésében? — Adott időszakban mindig dolgozik nálunk japán szakem­ber, mint ahogy eredeti japán szakkönyveket is felhasználunk, így elsősorban Mifune és Kudo műveit. De mindezt csak segít­ségnek tekintjük, a válogatot­­tak felkészítése teljesen „belső” ügy. — Miért nem értek el dobogós helyezést a mexikói VB-n? — Csapatunk tagjai nagyon fiatalok voltak, mert azokat a 20—23 éves versenyzőket indí­tottuk, akiket már Münchenre készítünk fel. Kapott feladatu­kat tel­jesíítették, az olimpiai felkészüléshez nélk­ö­zhetetlen az ilyen korai erőpróba. — Úgy tudjuk, ott volt a VB-n. Milyennek látta? — Kiemelkedőnek. Ez a VB a judo-technika, azaz, a japán technika diadalát hozta. Salt Lake Cityben mindenki azt hit­te, bealkonyult a japánoknak. Ezt a szívükre vették, s most úgy felkészültek, hogy senki sem állhatott meg előttük. — Mit vár Münchentől? — Totális japán győzelmet és... egy két morzsát — ma­gunknak. — A magyar versenyzőket is­meri? — Szabót már Londonban, a tavalyi EB-n is láttam. Jó úton halad. A többi élvonalbelit nem ismerem eléggé. Számomra fel­tűnt, hogy a CSB-n például a Bp. Spartacus után csak „nagy­sokára” következik a többi egyesület, noha egyéni kivételek akadnak. Éppen ezért jobbért kellene fokozni a versengést leg­­jobbjaik között Elvégre, mi is ezt tesszük... Mosolya sportdiplomáciai reá­gásnak is beillett volna, ezért megkérdeztük: — Mire gondol? — Részben a hazai rivalizálás lehetőségeinek a bővítésére (így sok nagy feladatot jelentő nem­zetközi versenyre), részben pe­dig arra, hogy a Bp. Spartacust meghívtam egy franciaországi turnéra. Mert ez nekünk is csak hasznos lehet! Igaz, a menedzselés nagy tit­kai közé tartozik, hogy mikor, kivel méri össze erejét egy-egy csapat, vagy versenyző. Valószí­nű, hogy a meghívás nem a puszta tudáskülönbségből, ha­nem a megbecsülésből fakad. Átszállóhely­­ Budapesten Fővárosunk csak átszállóhely volt a VB 16-os döntőjébe ke­rült magyar férfi kézilabda­válogatott számára. Al­i érkez­tek haza játékosaink, máris továbbutaztak az NDK-beli Schwerinbe. Itt az NFK A és B, valamint Lengyelország csa­patának részvételével nemzet­közi tornán szerepelnek leg­jobbjaink. A december 5—7-ig sorra ke­rülő tornára szerdán este To­ros Károlynak, az edz­őb­izott­­ság elnökének vezetésével az alábbi játékosok utaztak el: Radó, Szabó L. (kapusok), Ador­ján, Fenyő, Hunyadkü­iti, Ko­vács L., Klein, Kató, Marosi, Simó, Stiller J. Tak­ács, Varga, Va­ss S. A csapattal utazott Albrecht Miklós szövetségi ka­pitány. Hurth Oyu­a edző­js Bányai László te­hnikai vezető. ELEKTRONIKUS MÉRŐKÉSZÜLÉKEK GYÁRA Budapest, XVI., Cziráki utca 26—32. FELVESZ MECHANIKUS MŰSZERÉSZEKET, LEMEZLAKATOSOKAT, ÉRETTSÉGIZETT LÁNYOKAT, (szerelőmunkára), SZERSZÁMKÉSZÍTŐKET, KAZÁNKEZELŐKET, magasnyomású vizsgával rendelkező kazán­kezelők havi fizetése 2100,- forint 40 prémium. KŐMŰVESEKET, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. 44 ÓRÁS MUNKAHETI Minden második héten szabad szombat! Jelentkezés: MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSON. ^ _ ___ jJBg A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 21 éves kortól gyakorlati idő nélkül is. teher- és személygépjárműre érvényes jogosítvánnyal rendelkező (férfi) gépkocsivezetőket, és rend­kívüli autóbuszvezetőt kiképzésben részesíti. A tanfolyam idejére teljes alapfizetést biztosítunk. Az autóbuszvezetők havi átlagos kereseti lehetősége 2600 - 3200 Ft között Ezen felül havi 800 Ft tömegközlekedési pótlék. Minden dolgozó és családtagja részére autó­buszra, villamosra és HÉV­re szól a díjmentes utazás- igazolványt ezen kívül dolgozóinknak téli nyár- egyenruhát esetenként vidéki útra díjmentesen MÁV* és MA VAU­­-jegyet biztosítunk Felvilágosítás és felvétel: Budapest vil Kertész u. 16. Felvétel- irodán.

Next