Népsport, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Népsport A MAGYAR TESTNEVELÉS­ ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA SZOMBAT, 1970. AUGUSZTUS 8. Ára: 1 forint ♦ xxvi. évfolyam, 185. szám Kezdődik a labdarúgó-bajnokság Az esélyesek győzelmei mellett meglepetés is akadt a második napon Az országos atlétikai bajnok­ság második napján, pénteken az időjárás nagyon megtréfál­ta a résztvevőket. Délelőtt a se­lejtezőkön még izzadtak a Népstadionban a nagy hőségben, ennek ellenére Tégla 62 méter felett hajított diszkosszal. A nők közül Kleiberné és Abaháziné nyújtotta a legjobb teljesít­ményt, de a távolugrónők 6 mé­ter alatt maradtak. A kora délután vihart és ki­adós esőt hozott, de szerencsére ez a pályának nem ártott. A le­vegő is kissé lehűlt, időnként a szél is megélénkült, de a futó­döntők alatt általában szélcsend volt. A női magasugrással kez­dődött a döntők műsora, de az első bajnoki érmet a női 400 méteres síkfutás után osztot­ták ki. A szombathelyi Séfer a hármas pályán a legjobban indult, már 150-nél veze­tett és előnyét biztosan tar­totta a célig. Csak a második helyért folyt küzdelem. A férfiak 400-as dön­tőjében Rózsa esélyeshez mél­tóan előzte meg az újpesti „né­gyest” és védte meg bajnoksá­gát. Közben aránylag hamar vé­get ért a nők magasugrása, amelyben meglepetésre Kom­­kának klubtársa, Bíró bizonyult a legveszélyesebb ellenfélnek. Korika 164-en és 168-on is ja­vított, Bíró ezeket a magassá­gokat elsőre ugrotta és vezetett a versenyben. A bajnoki cím sorsa 172 cm-en dőlt el, ezt Korinka elsőre ugrotta. A műsor a 110 méteres gátfu­tással folytatódott. A védő Mélykúti kitűnően rajtolt, itt szerzett előnyét biztos gátvéte­lekkel tartani tudta és ezzel, le­győzte az esélyesebb Milassint. A vágtaszámok közül a férfiak döntője az idén legbiztosabb Farkas győzelmét hozta. Bár a Honvéd vágtázója a rajtnál bennragadt, 60-nál már az élen volt és a végén is lendületes fu­tással szakította el a célszala­got a „veterán” védő Mihályfi előtt. A női döntő előtt nagy ta­lálgatás folyt, kié lesz a bajnoki cím, az előfutamban 11.5-ös bajnoki csúcsbeállítással győző Szabónéé vagy Balogh Györgyié. Nos, a válasz meglepetés formájában nem sokáig késett. A futók na­gyon idegesek voltak, ezt bizo­nyítja, hogy négyszer is siker­telenül rajtoltak. Második és negyedik alkalommal a Vasas atlétanője ugrott ki, ezért ki­állították. Az ötödik rajt után a kitűnő formában levő Szabóné egyre jobban elhú­zott a többiektől és ezzel ismét beállította a baj­noki csúcsot és megvédte tava­lyi elsőségét. A második helyet Bartosné szoros küzdelemben szerezte meg Pappné előtt. A hátralevő három döntő is tartogatott meglepetést. A két ügyességi számban az esé­lyesek és védők győztek. Távol­ban ugyan Kalocsainak csak egy érvényes kísérlete volt, a második, ezzel azonban nem­csak a győzelmet szerezte meg, hanem ő is beállította a bajnoki csúcsot. A kísérő mezőnyből Margitics volt a legbiztosabb, a pécsi tanárképzős Németh nem tudta megismételni a selejtező­ben elért eredményét. Kala­pácsvetésben a harmadik soro­zatig még Encsi állt az élen, ekkor azonban olimpiai bajno­kunk, Zsivótzky egyetlen 70 méter feletti dobásával biztosí­totta elsőségét. Nagy csalódást okoztak ezúttal is a középtávfutók. 1500 méteren álmos iramban kocogtak (60.6, 2:07.2, 3:07.8) és senki sem mert erősíteni. A védő Török ráfizetett erre a taktikára, mert a hajrában nemcsak a leggyorsabb, Mo­hácsi, hanem Honti is megelőz­te. FÉRFIAK 100 m (30 induló). Bajnok: Far­kas Tibor (Bp. Honvéd, edzője: Adamik Zoltán) 10.5, 2. Mihályfi (REAC) 10.6, 3. Sille (T. Bányász) 10.7, 4. Rábai (Ujp. Dózsa) 10.7, 5. Hajdú (BEAC) 10.8, 6. Korona (Kaposv. Dózsa) 10.8, 7. Gyulai (BEAC) 11.2, 8. Papp (Bp. Hon­véd) 11.0. 400 m (14). Bajnok: Rózsa István (MTK, edzője: Ágoston La­jos) 47.8, 2. Bátori (Ujp. Dózsa) 48.1, 3. Fügedi (Ujp. Dózsa) 48.2, 4. Zsinka (Ujp. Dózsa) 48.4, 5. Fekete (Újp. Dózsa) 49.1, 6. Ma­darász (TFSE) 49.3, 7. Papp (Bp. Honvéd) 50.2, 8. Koppányi (MTK) 52.9. 1500 m (27). Bajnok: Mohácsi Péter (MTK, edzője: Kelen János) 3:49.3, 2. Honti (PVSK) 3:49.5, 3. Török (Bp. Honvéd) 3:49.8, 4 Szabó (Bp. Honvéd) 3:50.8, 5. Kálmán (MTK) 3:51.4, 6. Rá­­bold (Bp. Spartacus) 3:52.8, 7. Kőhalmi (Bp. Építők) 3:53.6, 8. Zemen (Újp. Dózsa) 3:53.9. 110 m gát (18): Bajnok: Mély­kúti Béla (Bp. Spartacus, edzője: Cziráki József) 14.4, 2. Milassin (Bp. Honvéd) 14.5, 3. Topor (Csepel) 14.9, 4. Dóczi (Olajbá­nyász) 15, 5. Árva (Újp. Dózsa) 15, 6. Titkos (Bp. Építők) 15,2, 7. Lenkei (Bp. Honvéd) 15,3. Ara­dit (Bp. Honvéd) pályaelhagyás miatt kizárták. Távol (21). Bajnok: Kalocsai Henrik (Bp. Honvéd, edzője: Krasznai Tivadar) 772, bajnoki csúcsbeállítás, 2. Margitics (Ujp. Dózsa) 747, 3. Pajor (Ujp. Dózsa) 743, 4. Sárközi (Bp. Honvéd) 716, 5. Hossala (Csepel) 716, 6. Németh (Pécsi TK) 715, 7. Varga (SZMAV) 713, 8. Láng (REAC) 699. Kalapács (20.) Bajnok: Zsivótz­ky Gyula (Újpesti Dózsa, edzője: Csermák József) 70.78, 2. Encsi (Bp. Építők) 67.92, 3. Eckschmidt (Újp. Dózsa) 64.86, 4. Lovász (P. Dózsa) 64.68, 5. Lajtár (Vasas) 60.26, 6. Németh (SZSE) 59.40, 7. Gál (Bp. Építők) 58.06, 8. Varga (Bp Spartacus) 58.00. A selejtezők legjobbjai: Disz­kosz, Tégla (SZVSE) 62.30, Fe­jér (Bp. Honvéd) 58.22. NŐK 100 m (29). Bajnok: Szabóné Havas Judit (REAC, edzője: dr. Iványossy Gézáné) 11.5, bajnoki csúcsbeállítás, 2. Bartosné (Újp. Dózsa) 11.8, 3. Pappné (Vasas) 11.9, 4. Lázár É. (Bp. Honvéd) 12, 5. Bruzsenyák (DEAC) 12.1, 6. Woth (TFSE) 12.1, 7. Kovács A. (Bp. Honvéd) 12.3, Balogh Gy.-t (Vasas) kétszeri kiugrás miatt kiállították. (1 m-es hátszél.) 400 m (18). Bajnok: Séfer Ro­zália (Szombathelyi Haladás, ed­zője: Pünkösthy Csaba) 55.6, 2. Lázár M. (Debr. Építők) 56.3, 3. (Folytatás a 4. oldalon.) A képen is látható, hogy Szabóné milyen fölényesen nyeri a 100 m-es bajnokságot (Fotó: Geleta) Mai számunkban: Színek sötét keretben (4. oldal) Sport és séró (5. oldal) A focistáknak is szól a csengő (5. oldal) A Hét ... (7. oldal) Őszi rajt a kézilab­dázóknál (7. oldal) Aranyásók vagyunk (8. oldal) Derűlátóan, bízva a további fejlődésben Rajt előtti beszélgetés dr. Terpitkó Andrással, a Magyar Labdarúgók Szövetségének elnökével A faburkolatú hivatali szoba sem olyan hűvös amilyennek, az olvadó aszfaltról felpillantok elképzelik. A Pénzügyminiszté­rium hatalmas épülettömbjében is megrekedt a meleg. Dr. Ter­pitkó András is a melegtől kín­­zottan ül íróasztala mellett. Diszkréten csörgő telefonja gyakran jelez. Hol vámügyekben keresik Terpitkó vezérőrnagyot, hol labdarúgóügyekben Ter­pitkó Andrást, az MLSZ elnö­két. — És mi ad több rhnikát? — Mind a kettő! De így a jó! Legalább nem ér rá az ember keseregni, hogy mennyi a mun­kája. Egyszerűen dolgozni kell. Meg az a jó, hogy a labdarúgás dolgai általában délutáni órák­ban zajlanak. Hivatali munkám egy részét még éjszaka is el le­het végezni. Ahogyan az öttusázók — Délután van. Tehát marad­junk a labdarúgásnál... — Jó. De mielőtt a futballról beszélnénk, beszéljünk az öttu­sáról. A magam és az MLSZ el­nöksége nevében tiszta szívvel gratulálok a magyar öttusázók­nak. Nagyszerű sportemberek! Példát mutattak, hogyan kell szerényen, összeszorított fogak­kal megküzdeni a győzelemért. És tettük azt is bizonyítja, hogy a következetes, kemény munkát siker koronázza. Igen, így kell ezt csinálni, ahogyan az öttusá­zók tették! — Van valami hasonlóra re­mény a magyar labdarúgásban is? — Bizakodom. Többször is el­mondtam már, hogy ha nem lennék optimista, akkor nem vállaltam volna ezt a­­munkát." Jelenleg a magyar labdarúgás átmeneti, mondhatnám képlé­keny állapotban van. Az új baj­nokság kezdete nem annyira új mérföldkő, mint ahogy korábban azok voltak a kezdődő bajnok­ságok A mi időszámításunk most Marseille-től kezdődik. És fejlődésünknek különböző szaka­szai vannak. Én bízom fejlődé­sünk újabb és újabb szakaszai­ban. A pályamunkáitól az MLSZ elnökéig — Mire alapozza az MLSZ el­nöke bizakodását? — Arra, hogy ha nem is túl látványos, de megbízhatónak ígérkező javulás tapasztalható a magyar labdarúgásban. Vonat­kozik ez a megállapítás szinte valamennyi, korábban vitatott kérdésre, például a szakmai munkára, a játékosok státuszá­nak rendezésére, új ösztönző­rendszer kialakítására, szer­vezési döntésekre, stb. Külön­­külön boncolgatva ezeket a dol­gokat, például ezek vannak: a szakmai munkához még soha­sem kaptak annyi segítséget és tanácsot edzőink, mint éppen az idén. Ezek, persze, tanácsok és nem utasítások. De én bízom a magyar edzők felelősségérze­tében, hogy élnek a lehetősé­gekkel, megszívlelik a jó taná­csokat, és az eddigieknél sok­kal többet követelnek majd já­tékosaiktól. Az edzéseken épp úgy, mint a mérkőzéseken, vagy a magánéletben. Hiszen a sok jó tanács, a sok fogadkozás után végre a tettek mezejére kell lépnünk. A világbajnoksá­gon személyesen is tapasztal­tam, hogy csakis a jól felkészí­tett, áldozatra képes csapatok érhetnek el sikereket. Rólunk, magyarokról, azt mondják: jó a játékosanyagunk és kiválóak az edzőink. Tehát minden rajtunk múlik. Meg kell tanulnunk kö­vetelni, és olyan munkát vé­geznünk, amely a korszerű igé­nyeknek megfelel. Azaz, erőn­létben, gyorsaságban, technika­­(Folytatás a 2. oldalon) MEGJÖTTEK! Viszontagságos, viharos repülőút után érkeztek meg Öttusa­­válogatottunk tagjai pénteken kora délután a Ferihegyre. A warendorfi öttusa után tehát egy hatodik is várt rájuk, igaz már tőlük függetlenül fönt a levegőben. Gépük végül is baj nélkül landolt és az „aranyhármas” tagjai már újra a szárazföldön, a gép oldalánál boldogan mosolyoghattak: balról Bakó Pál, Balczó András, Kelemen Péter. A megérkezésről tudósításunk a 6. oldalon (Geleta Pál felvétele) Páncsicsot nem látjuk vasárnap Zsákutcában a tárgyalások A Páncsics-ügy hullámai még nem ültek el. Pedig azt hittük, hogy legalább közvetlenül a baj­noki rajt előtt megegyezik a Fe­rencváros és az Újpesti Dózsa, s a válogatott középhátvédet ott látjuk vasárnap a zöld gyepen. A játékossal kapcsolatban a hé­ten sok kósza hír látott napvilá­got. Mi elsőként értesültünk Páncsics Miklós távozási szándé­káról, ezt hírül adtuk, s kíván­csian vártuk a további fejlemé­nyeket, mégpedig a mindenki számára megnyugtató megegye­zés reményében. Páncsicsért mindenki aggódik, nemcsak a Ferencváros szurkolói szeretik, kedvelik őt, hanem mindenki, hiszen a zöld-fehérek volt csa­patkapitánya az új válogatott erőssége is. Nem közömbös, hogy játszik-e, vagy pedig egy éven át karosszékből, tévén nézi a mérkőzéseket! Hétfőn arra kért bennünket Harót János, a Ferencváros el­nöke, hogy a Páncsics-ügyben ne bocsátkozzunk részletekbe, mert valószínűleg minden rendeződik. Azt mondta, a két egyesület szerdán tárgyal, addig nem akar nyilatkozni. Mi eleget tet­tünk a kérésnek, mert nem akartuk felfújni a dolgot, m­é­­bolygatni a hangyabolyt, s hát­ha Páncsis is meggondolja ma­gát és visszavonja azt a bejelen­tését, hogy nem kíván többé a Ferencvárosban játszani. Bör­­zsei János, az MLSZ főtitkára is úgy nyilatkozott: megegyezés várható. Harót János csütörtö­kön se mondta el véleményét, s megegyezés pénteken serti szüle­tett, sőt tárgyalás sem volt! Hogy miért nem, azt dr. Dániel Ernőtől, az Újpesti Dózsa elnö­kétől tudtuk meg. Dr. Dániel Ernő véleménye — Mi pontot akartunk tenni a Páncsics-ügy végére. Ezért megszakítottam a szabadságo­mat, s a péntekre megbeszélt tárgyaláson magam akartam részt venni. Sajnos, délelőtt Há­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next