Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-01-22 / 4. szám
fog senkinek nagyon szembetűnő lenni, hogy Dr. Hanemann, az eddig elé tanított és tanúit, orvosi Theoreáknak igasságokban kételkedett; és ő utánna a’ Felszólló Úr is, a’ midőn azok szüntelen változtak, és a’Változásokban szüntelen módia tartattak, és a’ módik vagy külömböző szabások szüntelen iy jíttattak. Már hogy Hypocrates előtt a’ gyógyíatási gyakorlás bőven folyamatban volt; azt a’ ki Egy Fővalóságot hiszen , és Korémányozásában, minden historical dátum nélkül is, abban nem kételkedik.—De hogy az Isteni segedelem által, az Orvosi tudomány’ Tanításának kezdője Hypocrates volt, abban az Orvosok ma megeggyeznek , a’História authoritássa mellett.— Hypocrates az ö’ orvosi Theoriájának fundamentomát vagy kútfejét a’ Természetben (physis) állította meg; princípiumát vagy kezdőpontját a’ tapasztalásban (experentia) mutatta meg; és basissát vagy állapját, a’kedvességben, és Test’ részeinek a’ mozgásban való munkásságbeli külömböző változásaiban; (actiones animales, vitales, et naturales), és az orvosi szereknek (medicamenta) hashajtó, hánytató, és erőssítő erejekben, ’s más kézi eszközökben (instrumenta) határozta meg.—Symboluma: ars longa vita brevis. A’ Hypocrates Oskolájának felállítása után Tanítvánnyai az ő állatásaiban mindjárt meghasonlottak.— Eryzestratus az erős Hashajtók ellen kikőrt; hanem a’ Hántatónak pártfogója volt.— Későbre Asklepiades, a’hashajtó és bántató szerek ellen nagyon ki kőrt; és ő magának az Orvositudományban fundamentomul , az Epycurus Alhomisticaját tette, ’s a’ Testnek minden betegségi állapottját, a’ kemény részeknek lágyságában és keménységében állította meg. A’ nedvességekre semmi tekintete nem volt. Gallenus vala az első, a’ ki a’ Bypocrates Tanítása szerént, az Orvosi-tudománynak tekintetet ád.—Gallenus az ő Theoreájában, a’ négy eredeti Elementumokat, úgymint : a’ levegőt, a’ vizet, tüzet és a’ földet fel vette; ’s az ember’ testében azokhoz hasoníitotta, a’Vért, Nyálasságot, Sárvizet, és a’fekete-sárvizet, melylyekről állította a’ Testnek temperaturáját; és nevezte az embert: Sangvineusnak, Phlegmaticusnak, Cholericusnak és Melancholicusnak, vagy Altobiliariusnak. — Az ő tanítása szerént tsak a’ nedvességek szenvedtek, vagy bővségekben (plethora) vagy megromlásokban (acrimonia) is az elsőt kihajtotta Érvágással, Hántatóval, és Hashajtóval; a’ másodikat pedig külömbféle Decodtumokkal megjobbította. — A’ Gallenus oskolai Törvénynyei szerént, az orvosi végrehajtásokban, az orvosi szerekkel való elintézés (induatio) már elkezdődött; és az orvosságoknak erejek, a’ minémüségekből vagy a’ qualitásokból, magyaráztatott, mellyeket a’betegségekben , mint ellentállókat, előre elnézett, hogy azoknak megfeleljen. — Gallenusnál, a’ kemény részek, a’ betegségekben, nem voltak orvosi Tárgyak. A’ Gallenus’ későbbi oskolájában , a’ fel vett Elementumoknak kihajtására (catharsis) a’ Hydragoga , Phlegmagoga , Melagoga , és Panchimagoga neveket adták. — Tralles Sándor, a’ felolvasztó vagy gyengén taxáló hashajtó orvosságoknak, az Eccoprotica nevezetet adta.—Regina Pál a’ Gallenus Theoreájával, jobb részint megeggyezett , tsak a’ Hashajtót tiltotta. Ezen időben élő Orvosok nem távoztak el nagyon a’Gallenus, és az Arabsok Tanításától; sőt még későbbre,a’ Gallenus Theoreája , a’ Phylosophia által, tökélletesebben helyre állíttatott, és úgy formálódók az Orvositudományban az Indicatio és Contraindicatio, a’ hol is az Astronomiának nagy befolyása vala az Or-