Nemzeti Társalkodó, 1837. január-június (1-26. szám)
1837-02-14 / 7. szám
7-dik Szára. NEMZETI TÁRSALKODÓ 1. Februarius 14dik napján 1837. NYELVTANULÁS*) (Folytatás.) Tanulni, tanulni! Avvagy nem tudják-e hogy Hesiodusként a’ fél gyakran jobb mint az egész? Csak annyi sükerrel olvasták-e Faustjokat, és nem tudják , hogy a’ tudás reményiben folytatott tanulást, csak a’ kétségbeesés koronázza? Nem-e hogy az utósó lepel lehullásakor oda az inger, ’s egy okos regény író sem mutatja bé hősnéjét olvasóinak a’ menyegző éjét követő reggel? Nem emlékeznek-e a’ száiszi ifju történetére ? A’ természet ’s emberi élet nagy könyvét még senki sem olvasta végig. Szakithatlan lánczra van az fűzve ’s egy emberi nyomnak ha sok csak egy lapot, de néha alig egy sort szabad belőle olvasni. 'S jaj annak kinek e’ sor vagy e’ lap élvezetet nem tud adni, ki békétlenkedő hő vágygyal a’ végére sietne; de a’ levélek zárva *) Mielőtt a’ kegyes olvasó e’ czikkely folytatásához fogna, ne terheltessék a’ közelebbi Odik számu N. Társ. Öodik lapján álélról a’ lódik sorban ezen szókat: ,,az emberiség summáját“ így igazítani az emberiség boldogságának summáját.“ A’ boldogság vagy tollba vagy sajtóba fúlt, azt mondaná egy világosodás ellensége.— Továbbá 89. lap. 11 sor „szegény“ helyett olv. szerény; ugyan ott alulról 8 sor „mitől“ h. o. miről. Első felesztendö. 77