Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)

1839-11-21 / 21. szám

NEMZETI TÁRSALKODÓ. Második félév* Kolozsvár, November, Síkon, 1939, 31. szám Tartalom: Henrik portugáliai grófnak (-f-1112), portugáliai királyok’ törzsökének magyar származása, (gróf Kemény József) 167. lap. T­a­k­­­i­d i Seif, Abdul Medsid’ ünnepélyes kardövezése, (000) 169.1. Teke, népszo­k­ásai­va 1 ,(Kő­­­váry László) 171. 1. A’ feleségem igazi sátán, (D ) 173. I. Henrik portugáliai grófnak (fl 1 1£), portugáliai királyok­ törzsökének magyar szár­mazása. Opinionum commenta delet dies. Cicero. Spanyol, és portugáliai irók *) bizonyítják, Hogy egy Henrik nevű gróf több vitézekkel VI. Alfons kastiliai király’ segítségére a’ maurusok ellen 1089. évben Spanyolországba utazott, ott 1092 ben az említett király’ leányát Therézát fe­leségül, és evvel a’ portugáliai grófi nevet jegy­birtokul nyerte, és Hogy ennek fia Alfons az ouriquei diadalmas ütközet után 1139 ben por­tugáliai királynak kikiáltatott, maradéka pedig ezen királyi széket magának megtartotta légyen. Ezen Henriknek nemzetségi eredete iránt még a’ spanyol , és portugáliai íróknak is vé­lekedéseik különbözők, mert vágynak álljnak is ( a’ mint alább látni fogjuk) , kik őtet a’ ma­gyar királyi vérből származtatják, melly véle­mény tudósainkat 1828tól fogva perbe vonta, és sok irogatásnak adott okot, mert igen is he­lyesen téve fel Holéczy Mihály (a’ ki e’ dolgot legelébb pendítette vala meg a’ Tudom. Gyűj­teményben 1828. 1. köt. 66 lap.) a’ kérdést: „Valljon a’ portugállok Henriket magyar király. *) Lásd : „Chronica dos Reis de Portugal, reforma­­das pelo Lie. Duarte Nun. de Liao. Lissabon 1773“ in 4o. Traité de l’ origine des rois de Portugal, par T. Godefroy. Paris 1612“ in 46 ’s n A finak csak gondolják, vagy bizonyosan tudják-e ’s miért, és miből?“ Legyen tehát nekem is ez úttal szabad a dologhoz hozzá szólani, ’s a’ feltett kérdésre, ha nem is kimerítőleg, legalább hozzá vetőleg felelni. Az újabb franczia , és német irók nem tart­ják portugáliai Henrik grófnak magyar királyfi eredetét ugyan már többé igaznak *), és még is bátorkodom mondani, hogy Henrik, portu­gáliai gróf igen is magyar származású, de nem magyar királyi sarjadék. — Vélekedésem’ talp­köve egy 1361 beli oklevél, mellyet még 1824- ben közlött vala velem Mühlfeldi Megerle János György cs. kir. tanácsos, és a’ bécsi udvari ka­mara’ levéltárának akkori felügyelője; ezen ok­levelet lemásolva kapta pedig Megerle barátom tudós Kéler Gotfriedtól, a’ ki azt 1795 ben a’ kolsterneuburgi apáttól ajándékban nyerte. .. Az oklevél’ szavai ezek: „Nos Capitulum eccle. Posoniensis. Memo­­rie commendamus per presentes universis, quod Valentinus filius Dionisy de Wey— ke, et Georgius de Koronch sepositis *) Lásd: „Allgemeine Encyklopaedie. 11. Section IV. THeil. Leipzig 1828“ in 4o pag 289. — Hofmann János Jakab „Lexicon universale Liigd. Bat. 1698“fol. T. 11 pag. 482 e’ tárgyról már e’ keppen vélekedett: „Hen­­ricus Burgundiis, filius Roberti I. Ducis Burgundiáé o­­biit ante patrem a. c. 1066. Ex Sibylla inter alios, pa­ter Henrid , unde Portugáliáé Reges orti,“ — de hibáson-

Next