Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-03-26 / 13. szám
Első félév. Kolozsvár, Martius’ 36kán , 18 fig. fig. szám ----- • • ----...................'■■■.4 NEMZETI TÁRSALKODÓ. Tartalom: Vízgyógyintézet Erdélyben, (— . — s.) 97. l. Felszólítás, és ntímelly észrevételek „ “Az Erdélyi Draetakes Országos Végzések“ czím is illunka' harmadik kötetjére. 98. I. Donna Concha, (S. M. ) 99. I. Erdélyi könyv sajtók, munkálatai ismertetése. I. (S.) 102. 1. Könyvismertetés, ( x xx.) 103. I. Literaturai Jelentés, (Szerkesztőség) 104. lap. Vizgyógyintézet Erdélyben. Alig néhány éve a’ graefenbergi vízgyógyszer’ hitre kapásának , ’s már sok ezeren élnek vízzel, kik legnagyobb borivók voltak, noha e’ részben a’ közelebbi bort nem termő évek is béfolyással lehetnek ; sokan fördenek hideg vízben, kik a’ leghőbb napokban is a’ melegítettet félve használták. Hatással van tehát minden új eszme a’ közvéleményre, mit az újításon kapó elme felfog, követ, hogy ne látassék a’ divati világtól hátra maradni. Hogy ezen gyógy reform mennyire üdves találmány az emberiségre, fejtegetni nem czélom , csak azt akarom megmutatni , hogy a’ természet ezen legegyszerűbb gyógyszere régi, és Erdélyben is emberi emlékezet óta létezik. Vagyon t. i. Alsó Fejér megyében, a felső igeni járásban, egy alig 60 elszórt házból álló falu. Intre Gáld, a’ k. fejérvári püspöki uradalomhoz tartozó, sűrű és rengeteg erdők, borzasztó , czukorsüveg egyenességben álló majd boltivekként elhajló sziklák , itt ott a’győzhetetlen akadályokkal daczoló emberi szorgalom által müveit szántóföldekké, vagy kaszálókká for-sditott meredek, oldalak körzik a’ helységet; a’ szikláról sziklára kristály tisztaságban zuhogó gáldi patak’ két partján elszórva állanak a’ helység’ zsindelyes és meszesellen lakjai; ennek déli részin in való komárnicsi nyugotnak fekve homlokkal van azon bükkös és fenyves rengeteg, mellynek neve a’ köznépnél ír az eredjen; az erdő’ kellős közepéből, a’ patak’ medrétől mint egy tíz ölnyi emelkedésben, kiáll egy kopasz szikla, ’s ennek tetejéből gyönyörű tisztaságban, homlokot hasító hidegen, bőségben ömlik ki egy forrás három ölnyi eséssel a’ természettől képzelt tekenye alakú kő gödörbe. A’ vidékiek gyógyító tulajdont raondnak róla; sőt több mint egy napi járó földről jőnek ide a’ hideglelősök, köszvényesek, bőrkiütésekben ’s a’tsinlődők, kik a’ falusiak’ bizonyítása szerint többnyire gyógyultan, felüdülve mennek hontokba. A’ vele élés’ rendszere után tudakozódva, annyit tudhattam meg, hogy csupán fürdésül használtatok; de feltéve azt, hogy az ide tolongó betegek inkább a’ pórnép közé tartozók ’s szegények, tehát tehetségükhöz mért konyhával elláttattak, szűk részecskékre osztott élelmök mellett a’ beirt fordo’ vagy zuhany’ tiszta vizével élnek italul, mert különben is a’ helységben a’ bor nagy ritkaság, így tehát azon állítás, hogy a’ graefenbergi gyógyszer nem csak hírre kapása ótai találmány,, mivel Priesznitz rég foglalatoskodik orvoslásával, igazolva lehet; mert lám az intre gáldi hazánkban van, emberi emlékezet óta gyógyszerül használtátik, ’s még is kevesen tudnak róla. Azonban meg vagyok győződve, mi szerint a’ graefenbergi víz cseppet sem hidegebb ’s tisztább az intre gáldinai; ’s ha igaz, hogy Priesznitz’ gyógyításában csupán a’ tiszta víz.