Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)
1841-01-29 / 5. szám
Bejthi Gáspár említett kézirata így következik : „Bethlen Gergely Mátyás királynak (ki Corvinusnak is neveztetik) idejében Szőrén vármegyének bánja és egyszersmind főispánya vala. Régen a’bánságnak tiszti s méltósága micsodás volt, megtetszik abból , hogy a’ magyar korona alatt hat bánságnak tiszti volt, mellyeket az országnak fővebb ’s méltóságosbendei viseltek , kik a’ király után való authoritással bírtak. Tudniillik, a’ magyarországi palatínus, erdélyországi vajda, nándorfejervari bán, a’ ki első volt a’ bánok között, szőrén vármegyei bán, ez volt második , horváthországi bán, tátországi bán, ezeknek számok közül megemlített Bethlen Gergely is nem utolsó volt. Ugyan azon időben, kevés idiík elmúlván Bethlen Damokos erdélyi fejedelemmé ltétetett, mellynek levelei és donakoji most is a fejértvári káptalanban megvannak. Ennek a fia ama híres vitéz Kenesi Pálnak húgát vette feleségül, a' melly túl lett Bethlen Gábor, a'mi kegyelmes fejedelmünknek nagy atyja, a’ ki a II. Lajos királyival ama’ közönséges és siralmas ütközeten (melly a’ Mohács’ mezején , az országban levő fő Rendeknek akaratjók mivűl Szolimán török császár ellen lett, jelen volt, és hat ezer kopjás vitézeknek elöljárója ’s fő tiszti volt. Annakutána az ő dicsiretes шадаviseletéért a’ felséges János király udvarrában elsőben praefectussá , annak utána fő udvari kapitányává tétetett, a’ hol mivemii méltóságos dobokat cselekedett, ma is sokan emlékezhetnek reá. Ennek uláva való maradéka volt Bethlen farkas, a’ ki Gyulában a' felséges Ferdinánd kisrírti magyar köziratok, mostani írásmód szerint közöltetnek ; ezért a’ Böjthitit is igy közöljük , rémülvén, hogy a’ közlő gróf úr nekünk e’ tettünkért annyival inkább megenged , mivel arra csakugyan felhatalmazott. Szerk. * Az az: vajdaváralynak hivsegehez hajolván, ott való lovas vitézeknek fő kapitányává tétetett, ki az ő kiváltképpen való erejét és a’ hadakozásban való jó szerencse boldogságát mind másszor, mind penig kiváltképpen Gyula várának megszállásakor megmutatta, úgy Hiútt a ki a töröknek sokasága között serényen harczolván tizenhét sebekkel szaladott el, melly viselt dolgainak dicsiretes híre második János királynak hírével lévén, Erdélybe behívatta, és életének végéig igen igen nagy becsületben tartotta. János király meghalván, Sliccedüll utána Bulkon István, a ki lengyel király is volt, ez is igen nagy becsületben tartotta, mellyre nézve Békesi Gáspárral levő hadakozásukatlö kapitányává egy rész hajdainak tette. És midőn Erdelyböl lengyelországi királyságra menne, és ott egy kevés idő múlva a partütetést (ülésért) Dauczkát megszállotta volna, a’ király’ fő udvari kapitányává tétételt, mellynek emlékezetire ma is lengyelországban kétség nélkül találtatnának olly emberek, a kik muszkák, és pártos lengyelek ellen való expeditiokban vitézségét és jeles viselt dolgait látták. Melly dicsiretes cselekedetiért a’ királyiul sok drága jókkal és Kővárral is ajándékoztatott meg, és annakutána még maradéki is a’ királynak паду böcsületben tartották. Bethlen Farkasnak maradtak két fiai, egyik Bethlen Gábor, mostani kegyelmes fejedelmünk, másik Bethlen István, Gábornak öcscse, a’ ki most az ő nagysága’ udvarában a’ szent és kegyes életnek mintegy tüköre. Mind kettőknek édes atyjok meghalván, még gyermeki állapotban lévén, tutorság alá maradtak. (Midőn persig a’ mi kegyelmes urunk nevekedni kezdett volna , a’ hadi és udvari állapotokhoz természeti szerént hajlandósága lévén, a felséges Báthori Zsigmond fejedelem’ udvarába ment, és ott csak hamar a’ belsőbb, fejedelm’ hívei közé számlaltatott. Akkori időben immár a’ mi nyomorúság alá és szorongatások közé akadott szegény