Nemzeti Társalkodó, 1844 (1-52. szám)
1844-11-08 / 45. szám
Tartalom A’ partok Angliában. (folyt.) Beköszöntő beszéd. Levelek. V. Házi szövetek. Életemből, pártok Angliában. (Folytatás.) A Canterbury érzsek feszes parókáját és szigorú arczvonalmait; a’ Wellington herczeg görbe, fennhordozott, mindig fintor orrát ’s keskeny, hosszú és sovány ábrázatát; valamint a’ Sir Robert Peel fekete, jól megbéllelt felsőkabátját, feszes nyakkendejét, sima haját szabályos arczulatát . Angliában alkalmasint minden, ki hóvesszőt foghat kezébe , le tudja a’ fejéből karczolni. Még azokon a’ kendefende képeken is, mellyek a’ számtalan csekélyszerű lapokat kisérik, mindig ráismerhetni amaz urakra; ’s mint a’ képírók fáradhatlanok az ő lerajzolásukban, úgy John Bull sem fárad el soha ezen ő hatalmasait mindig uj meg uj komikai állásokban látni, ’s haragját rajtok naponta kiereszteni azért’, hogy merészkedtek hona ügyei vezetésének terhét magokra vállalni. Ha eszébe jó egyszer az előkelő világnak, bizonyos embert szörnyű szeretetre méltó ’s bámulandónak találni ’. Őt a’ divat arszlánjává szentelni, ez a’ lyon bizonyosan sarkán értendi a’ vadászok sergét, kik őt űzőbe veszik , arszlánbőrét lemásolják ’s azt egy szamárra vagy képzeletök valamelly más furcsa fajzatára ruházzák rá, ’s mennyre földre erősitik, az a’ képmás magáé azon tisztelt arszláné. ’S talán nem sok időre még azok is, kik őt arszlánná csinálták, a’ kaczagók közé állanak. Az illy arszlánok ’s más kigunyolt egyének ollykor pártfogói lesznek saját torzképeiknek ’s megveszik önnön elferdített arczképeiket. Sót vannak, kik epednek a’ torzképre méltatás dicsősége után, ’s némellyek rész néven veszik, ha képök illy eltorzított alakban meg nem jelen, abbeli féltőkben, hogy ez tán azért esik, mert őket igen is csekélyre becsülik. Ha azért egyszer eltalálnák veszteni az angolok a’ jogot, önmagukat és barátaikat nevetségessé tehetni, azt a’ torzképezettek szintolly sajnosan értenék, mint a’ torzképezők. Hogy ezt jobban megérthessük, mi, kik sokkal érzékenyebbek vagyunk, — kik annyira rettegünk magunkat nevetségessé tétetve látni ’s nem birunk a’ John Bull erős gyomrával , ki a’ legkeserűbb lapdacsokat is könnyen megemészti , — tekintsünk csak Shakespearre , kinek jó humoru személyeiben mindenütt ama, kettős képeket visszaverő lélektrikor ötlik élőnkbe, mellyet fennebb emliténk. A’ mélyelmü Hamlet nem vegyiti-e lelkes bölcseségét azzal a’ szellemdús iróniával, melly