Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-09 / 81. szám

Pest, octob. 9kén Ltd. szám 1845. 9 . Nemzeti nevelés. Nálunk e’ tárgy még igen kevéssé van megvitatva, — ’s én, azon tudat mellett is , hogy jelenleg csak a’ legéletbe­vágóbb , ’s mindennapi érdekeket tárgyazó elmélkedések bírnak közvetlen érdekességgel, azt gondolom, még sem lesz olly érdektelen ’s korszerűtlen, hogy nagyszerűségénél fog­va , polgári institutióink ezen forradalmi szakában, méltányos figyelmet ne igényelhetne. Miket e’ tárgyról elmondandok,a’ természet egyszerű fiának lesznek gondolatai, nem fogok i­­degen példákra hivatkozni, mert azok idegen viszonyok fej­­leményinek eredményei, és nem fogok világbámult bölcsek né­zetei szerint beszélni, mert ők nem ismerik viszonyainkat,el­veiket ezekre nem alkalmazhatom,­­ mert én saját fejemmel szeretek elmélkedni. Mind­az, mit itten elmondandok , néhány alapelven fog nyugodni; ezen alapelveket az élet könyvéből írtam én ki, hová istenkéz által írattak , istenkéz által! mert ezek azon alapelvek , mik szerint, mint ember, polgár, és ter­mészet fiai tartozunk élni,ha a’földi végczélt meg akarjuk is­merni, ’s közelilni... Az első elv ez : Az emberben , minden testi és szellemi képességet lehetőleg, ’s a’ természet vágyainak megfelelőleg ki kell művelni. — Egyelőre úgy látszik , mintha ezen tétel nem a’nemzeti nevelés alapelveihez tartoznék ; de én azt állítom, hogy még inkább, mint bármellyik is. Mert meggyőződésem szerint é­­pen ezen elv alapja minden másoknak , mik a’ socialis érdekek méhében foganszottak. Ezen elv szerint úgy tekintetnek az emberek, mint testvér gyermekei kedves anyánk, a’ szent ter­mészetnek,­­s úgy mint közös örökösei az édes anya javainak. Előjogok itt nem ismertetnek, a’zsarnok önkény , rang , vé­letlen sorsszeszélytől függő születés, ’s ősek sírjából öröklött álérdemek, ez elv szerint tekintetbe nem vétetnek. Ezen elv tehát az embereknek , mint természet fiainak szolgál vezér­csillagul , — és épen azért kell ezen elvnek a’ nemzeti neve­lésben fő eszme gyanánt uralkodni; mert a’ nemzeti lét, vagy hogy az emberek, és népek nemzetté alakultak, nem másért van , mint olly intézvények közerővek­ alkotásáért, mellyek a’ kirabolt, ’s meggyalázott emberjogok birtokába, mennyire, annyira, viszszahelyezzenek bennünket;­­— az em­berboldogság tudniillik, aránylag gyarapul, ’s csökken, em­beri, vagyis természeti jogainak leírásával. Hogy ezen elv mennyire van általjában az öszves emberiség által megköze­lítve , nem czélom itt egyes okoskodásokban taglalni , ’s e­­gyes példákban kimutatni; ha e’földön, hol poromnak sincs egyebe temetkezési helynél,— ’s ha e’ honban, melly annyiak iránt mostoha , az emberjog istenének is volnának oltári,sza­badon mondanám el miket, ’s mint érzek , — de mivel nagy része annak , mi e’ világon erény- igazság­ és jogügy gya­nánt tiszteltetik, vagy socialis intézkedések által biztosittatik — jó formán merő altatás, — elmellőzöm a’ részletes példák­­rai vonatkozásokat, ’s csak annyit jegyzek meg általjában, hogy: a’ világon minden rendetlenül megy ,’s helyéből ki­­ficzamodott; az igazság azon eszméjétől, mit lelkűnkbe a’ természet szent keze irt, ’s az életmód azon szabályitól, ’s elveitől, mellyeket a’ társadalom fönhangon hirdet, ’s köve­tésre ajánl, mindenki eltér. Csak hazai nevelésünkre fogok tehát egy pár pillanatot vetni, megvizsgálván : ha váljon az imént említett alapelv , melly szerint minden szellemi,’s testi képességeinket lehetőleg ,’s a’ természet vágyainak megfe­lelőleg kell kiművelnünk —• szem előtt tartatiké ? A’ nevelésnek három főutját ismerjük : a’ gymnastikát, melly a’ testi erőt testi gyakorlások által tanítja gyámolitani, szilárdítani;—az oktatást, tanítást, melly a’lélek képessé­geinek kifejlesztése,— ápolása,— ’s kiművelésével foglal­kozik, — aztán: a’ paedagogiát, vagyis sajátlagos nevelést, melly mindazon gondoskodásra szorítkozik,melly a’ szokások, vagy erkölcsök képezésére fordittatik, ’s azon szabályok vagy eszközök általányos tudományát, vagy elméletét, melly arra fordítandó, hogy az ifjúság az élet különböző pályájira az idő szelleméhez képest készíttessék el. E’ három útnak, hogy a’ nevelés valóban megérdemelje nevét, együtt kell jár­ni, mert az említettük alapelv szerint, csak igy történhetik mind testi, mind szellemi képességeink valódi, ’s természeti vágyainkkal való öszhangzatos kiművelése. Valóban csak igy! És ha tekintem hazámat, a’természet áldásinak e’ gaz­dag földét, hol még a’régi századok sötét napjaiban is, olly észben,’serében hatalmas lelkek tűntek fel, hogy karuk , ’s elméjük uralma a’ félvilágra kihatna , — valóban el kell szo­morodnom , látván, hogy most, midőn az általányos világ-mű­veltség minden felé jótékony fényt áraszt, ’s minden eszközt kimutat arra, hogy valamint egyes emberek, úgy egész népek is boldogító nevelésben részesülhessenek, —csak itt ott mutatkozik egy két dicső szellem, ’s a’ hajdan vérivó nem­zet hős arczulatján félénk puhultság sugárzik , és a’ renyhe kényelem jármai közt elsatnyult testben alszik a’ tetterő. ’S mind­ennek, mi volna más oka, mint egyoldalú , félszeg , hiá­nyos nevelésünk? Tagadhatlanul ez. Nálunk ugyanis a’ne­velésnek azon három főutja közt, mikről fönebb emlékezénk , csak egy ismeretes : a’ tanítás , a’ többit, a’ gymnasticát tud­niillik, ’s azon nevelési utat, melly a’ szokások , és erkölcsök kiképzésébe az ifjúságnak idő igénye szerinti kiművelésével foglalkozik, csak névben, ’s mondhatni sokan még névben sem ismerjük. Pedig az említett három nevelési ut, elválhatlan kapcsolatban áll egymással. Régen elismert dolog, hogy: csak ép testben lakik ép lélek, — ’s hogy: ki nem úgy van ne­velve, miszerint az élet jelenkori folyamában boldogulhasson, elveszett. Rég elismert igaz dolgok ! Valóban csudálatos, hogy a’jelen, a’hajdankornál műveltebb században, egyfor­mán részvétlenek,—sőt hidegek vagyunk a’ testgyakorlás i­­ránt, mi bizonyosan az elpuhulás, és bajnoki lélek szender­­gésére mutat. A’fönebb fogalmazott valódi nevelésről, mi­vel nálunk az ép olly ismeretlen dolog, mint a’ testgyakorlás hazánkra vonatkozólag, nem szólhatok. Mi a’ gyakorlati élet­be való szükséges nevelést, mire ha egyebet nem , legalább vezérfonalat iskolákban kellene nyernünk, csupán csak az é­­let keserű emlékű viszályai közt kapjuk meg , és mennyi baj, mennyi keserű tapasztaláson okulva! A­­mi pedig tanítási rendszerünket illeti, — ez már igaz, nagyobb gonddal kezel­tetik nálunk,— de bár ne kezeltetnék. Mert mint nagy tudo­­mányu hazánkfia Balogh Pál is mondja: nálunk a’ helyett, hogy az iskolákban vezérfonalat nyernének ifjaink,melly őket a’pályául választott tudományok naponkint növekedő mezején egész életűkben vezesse, tanítóink mindent öszvezavartatnak velők, mit valaha olvastak, ’s gondoltak , ’s ez által inkább h­aosba vezetik, mellyben a’ tudvágy hatalmas ingere ellan­kad, ’s mellyből csak a’ jobb fejek verekedhetnek ki, nem kis megszorítás nélkül az egyenes útra ; de mennyi drága idő, mennyi lelki erő- feláldozással, ’s mi kipótolhatlan veszte­séggel a’ teljes kifejlésre nézve ! A’ kiszabott hoszszu pálya e’ felett,melly képes minden lelki erőt elzsibbasztani, az örö­kös diktálások , vagy üres felolvasások , az alkalmas kézi­könyvek hiánya , az elme elbutitására inkább, mint kifejtésé­re , ’s felemelésére szolgálnak. Mit várhatni olly tanin­tézetektől, hol az örökös szajkósdiságban, de nem a’ gondol­kodó tehetség gyakorlásában áll a’ jótanulói érdem; hol czéliránytalan,’s nem a’ növendék kedvéhez, tehetségihez, ’s szabad irányzatához szabott tanulmányokra való erőszakos szorítás az iskolai rend szellemében van ? Lehet e rajta csu­

Next