Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-16 / 75. szám
t.sajtó r. Kaszász Mihály főjegyző: Kuseschich Laj. t. Csongrádmegye szbirája 5, gr. Vétsey Sánd. ap. és plebánus 6, Pleer Ant. gyógyszeres segéd ], Kaszap Mih. főjegyző 5 fr. — Gyűjtő r. Fülöp József tbiró: Graenczenstein Guszt. 5, Giller János 2, Meizlinger Bern. 1, Salmon Ján. 1, Wainzierl Richard 1, oraviczai bányászi társaság 25, moldvai bányászi társaság 25 , szászkai bánászi társaság 25, dobnyászkai bányászi társaság 25, Konstantinján. 1, Vrán helység közönsége 2, Fülep Jós. 5, Getubel Herrn. 1, Kriszt Ant. 1, Blaskuti Ant. 1, Petrovits Elek 1, Ekel Jós. 1, Schegma Konst. 1, Lieber Jós. 1, Hoffman Ád. 10, Matischetzko György 1, Nikolovits Mik. 1 , Koller Jós. 1, Schiszter Ján. 1, Spindler Jós. 1, Panek Ján. 1, Yeysz Am. 1, Heiglotz György 1, Machata Im. 1, Mesterovits ist. 1, Vagányi Ant. 1, Alexandrovits Mik. 1, Pavlovits Márk. 1, Tinopli Ján. 1, Knoblauch Ágost. 1, Schneichestuel Alaj. 5, Bernhofer Ant. 1 , Czimmerman Ant. 1, Mayr Fer. 1 fr. (Folytatjuk.) Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 1* Különös hirt közöl egy anconai levél, t. i. hogy Francziaország e’ várost újra elfoglalni szándékozik. Bár milly kalandosan hangzik e’ monda , azt még se lehet elhallgatnunk, mert Anconában igen nagy hiedelemre kapott, sőt e’ részben nyilvános aggodalmat gerjeszte. — Szintúgy igen elterjedt Schwveitzban is azon hir, miszerintha Francziaországgal háború ütne ki, Szardínia Waadtlandot, Ausztria pedig Tessin cantont fogná elfoglalni. Nápolyból, aug. Jaliáról Írják: Montebello uz a napolyi kormánnyal a’ siciliai kénesőtársaság kárpótlását határzólag állapita meg. A’ kárpótlás 560,000 aranyig megy , mit nyolcz év alatt le kell fizetni 35,000 aranyból álló félévi fizetésekben, ehez még egy különpótlás is fog járulni 100,000 arany összegből, a’mi két év alatt lefizetendő. (Sud), Portugalia, Lissabon, aug. 24. A’ közcsend nem zavartaték meg az utolsó lázadás óta, de félnek mégis, hogy a revolutio emberei merényök ismétlésére csak kedvező alkalmat várnak. A’seregek hűségében bizakodni épen nem lehet, mert zsoldjokat nem kapják rendesen, ’s Braga és Portalegreban máris történtek zavarok. A’ ministerium kétes helyzetbe juttatá magát a’lázadók törvényes megpereltetését illető törvényjavaslatánál fogva az által, hogy abban nem említé a’ constitutio 201k czikkének felfüggesztetését, melly czikk egy külön itélőszék felállítását meg nem engedi. Ezen utólagosan kiránt felfüggesztést csak a’ követkamra helyeslé, a’ senatus ellenben a’törvényes nyomozást hadiitélőszékekbe utasitá. A’királyné folyvást Cintraban tartózkodik, hol közelgő lebetegedését bevárja. A’ lissaboni aristocratia nyilvános bikaviadalokkal mulatja magát, ezen vitézi gyakorlatokban minap kiváltképen az ifjú Valenza és Loulé marquisek tűntek ki legfényesebben. Spanyolomág. Bordeauxból, aug. 27kéról Írják, mikép a’ királynék 22 én reggel hajóra szálltak Valencziába menendők. Minden óvórendszabályok megtétettek, ’s az nap nyugalmasan folyt le. A’ministen fordulat, melly már egy egész hónapig tart, még most is varja feloldatását. A’ cabinet csak három czimzetesministert számlál, Don Valentin Ferraz hadi ’s elnök, Don Onis külügyi, Don Annserő tengerészmin. Teljes remény uralkodott, miszerint Espartero őszinte buzgalommal csatlakozott az udvarhoz , ’s hogy olly férfiaknak, mint Ferraz ’s Onis, kik a’ szabadság baráti 's ellendő* a’ rendetlenségnek, tanácsival élve igaz mértéket választand a szilárdság ’s korszellemi engedélyek között. Espartero főszállása Martonellen tétetik át. A* hatóságok Cataloniában általánosan a’ nemzetőrség rendeztetésével foglalták el. A’ szükség valahárai nyugalom s békére naponkint közönségesebből, ’s mindenütt fegyverhez nyúl a nép mihelyest lázadókat tapasztal. Az utak általában biztosabbak, ’s már össze lehet találkozni kocsin utazókkal katonai kiséret nélkül. Azonban, fájdalom, egy másnemű bizonytalanság s aggály nyomja sziveinket, a’ carlosiak üldöztetése. Granadában Eco del Commercio szerint rövid idő alatt 82, szuronynyal sebesített s 8 megölt carlospártit hoztak San Juan de Diós kórházba. Molda és Belianes carlosi falukat Zurbano végpusztitással a’ legnagyobb ínség ’s nyomorúságba taszitá. — Aug. 28káról: a nevezett három ministerhez Don Cabello is mint belmin. számlálandó, ki barcelonai levelek értelme szerint a’ 19ki éjjelen e’ most említett károsba érkezett. Az ujdon cabinet politikája felett iitk s rejtvényteli fátyol lebeg. Ki leend pénzügyemin, még egészen bizonytalan, legnagyobb reményűk van Don Mássá, Don Gambra uraknak. A’ fővárosi községtanács köszönetét szaval válasziratában a’ nemzetőrségtől hozzá intézett feliratra, miben a’ nemzetőrség a’ városi tanácsnak hazafiúi gondolkozásmódjáért védelmet és segítséget igér . ,,A’ községtanács kötelességét pontosan végzendi, midőn a’ törvényszerű ellenállás órája megteend, s nem kétkedik, miszerint a’mindig szabadság zászlója alatt győzelmesen küzdött katonaság is hivatását szilárdul betöltendi, ’s a’ junta parancsinak — a’ törvény értelmében — engedelmeskedni fog.“— 12on Chelvaban 27 carlosi tiszt lövetett agyon az e’ végre összehitt tiagurai sereg közepében. Egy asszony is vala az áldozatok között, mivel mint Cabrera kéme vámoltatott be. Valamennyi szem a’félelmes Poinadóra volt szegezve, ki utolsó perczig tartá megtörhetlen daczát, ’s különös lélekéberség és vérhidegségét. A' vallás vigasztalásival öt buzdítani szándéklott papot boszusan taszitá el magától, s e’ szavakat menydörgé feléje: „Átok fejetekre, szerzetesek! ti vagytok, kik a’ hazát romlásának meredekére , ’s engem a’ vérpadra vezetétek.“ Erre egy palaczk pálinkát kért magának adatni, miből több pohárral egymásután hörpentvén, maradékát a’ körülállók arcza közé önté. „Ím szolgálatotokra állok!“ kiáltá kevélyen, szemeit bekötteté ’s térdére ereszkedett. Átkozódások a’ papság mint szerencsétlenségének oka ellen, halála pillanatán is hangoztak ajkairól. 1314ben fölrást tartott a’ mészárlás. Don Marcos-Bancos kormányzó, 3 káplár ’s 27 közlegényesék áldozatai a’vérengző hoszuállásnak. Spanyolországban a’ jun. végéig eladott statusjavak száma 31, 433 megy fel. Becsáruk 573, 812, 349 reálnyi volt. Az eladási ár kétszer haladó felül a’ becsültetésit s 1,245, 540, 569 reálra rúgott. Bordeaux, sept. 1. Miféle vélemény uralkodik Madridban. Espartero magaviselete felől, következő magánirat bizonyitja. ,,A’ fővezér nem fog, mint elébb hire volt, a’ kirágnék elő jönni a’ fővárosba. Úgy látszik , mikép majd elhagyta volna bátorsága kivinni szerepét, mellyre rendeltetett. Két napon át Spanyolország sorsa kezében volt, azonban az udvar hizelkedést, ’s nejének könyökkel vegyült hő kérelmi lefegyverzők a’ gyengét, ’s Linage sz.robbant száműzetéséhez megegyeztét végre is megnyerők. Semmiségének köszönheti Espartero, hogy már misem többé közönséges vezérnél, kit bármi időben elmozdíthatnak parancsnokságaiéi, ’s kinek rendeltetése valaha napjait, Cordovához hasonlag idegen földön végezni, újabb bizonyságul, miszerint a’ spanyol lázadás egyedül arra volt szánva, hogy a’ történetnek ferde torzszüleményeket teremjen.“ Egyébiránt e méltatlan nézetben nem valamennyien osztoznak. Sokan találtatnak, kik ravasz kiszámítást látnak különös módjában, miszerint most szinleg csak tartózkodik a’ közügyektől, ’s magoknak a’fővárosbani diadalmenet csalogató édeskedésinek is búcsút mond. „Espartero jól érzi, mondják ők, mikép Barcelonában tovább ment mint kelletett, hogy bocsánatra valaha számot tarthasson, ’s igy ennél fogva csupán hadserge előtt várhat tiszteletet, ’s annak egyedül homlokán állva leendhet ura és mestere az eseményeknek. Egyébiránt ha el is küldötték Linaget számkivetésbe, nem szűnik meg annak következtében azon befolyás, mellyet az Espartero személyére ’s egész lényére gyakorlott, ’s mellyet levelezések utján ezután is könnyen folytathatand.“ Espartero jelleme ingásánál fogva mindkét előhozott állításokban lappanghat valóság. — Saragossábeli levelek az odavaló francziák helyezetét igen gondszülőnek rajszolják. Naponkint talál a’ lakosok féltékeny gyülölsége tápszert Francziaország ellen az aragoniai Eco (viszhang, hirt.) dühös kifakadásiban , ’s elkeserültségök annyira magasak, miszerint a’ legcsekélyebb ’s legkevésbet jelentő ürügy vagyok, a’ legveszedelmesebb és sajnálatra méltóbb események feladásaid szolgálhat. Mértékfeletti kevélysége a’spanyolt legháladatlanabb néppé teszi a’világon, mivel magok a’jólétek és segedelemnyujtások is elkeseredett nemzeti kevélysége falánkjait hagyják nyomukban. Minthogy ministereinknek úgy látszott Balmasedát és Cabrerát várerőségekbe zárni, szemükben ez az ok a’leghevesebb kikelésekre. 250e reggelén nagyszámú spanyol pórnép hirtelen a’ határokon átütött ’s Aldudes község 1200ra felmenő szarvasmarháit legelőből rabló módra falujokba hajtá. Részünkről is ragadtak fegyvert, ’s a’közbejött heves puskatűzváltás ndvtelen következményeket vonhatana maga után. Ciudad Realban nemrég komoly verekedésre jutott a’ dolog a’ mérsékiek és haladáspartiak között. Ez utóbbiak törekesztve lakjaikban a’legtelljesb kifadásokkal mindenféle szitkokat halmoznak össze a’ győzelmesek fejére. Egy királyi parancs folytában Barcelonából aug. 20-ától az éjszak, közép és Catalonia sergei feloszlattalak és négy hadsereg testületre osztatnak, mellyek főparancsnokait Victoriaig neveztetik ki. Barcelonában Espartero 26 ki bocsátványa következtében az ostromzár megszüntetett. — Sevillában a’ katonaság rendszereztetett és pedig népuralkodói párt szellemében. Nagykritaiusa. London, aug. 28. Egyre legmélyebb nyugalmat élvezünk. Habár tőzsérünk a’ mindenféle harezhirek hatását el nem kerülhető is ’s a’ nyerészek hajlandóknak érzik magokat faggyú, kender, földolaj, kénkő és salitrom összeverésére, ’s emellett is bizonyos jelentésteljes növekedést tapasztalunk ez áruczikkekben , mégis a’ nemzet egészben véve nem részesül sem a’ kiütendő baj feletti gondoskodás, sem a’ várakozásokban, mellyeket ama tünemények jelentenek. Igen, a’ kereskedők körében közönséges gondolat — a’ béke fenmaradása. Mi VII. Alit illeti, határozva látszik lenni, miszerint őt legelői támadatlanul hagyandják, azonban hajóhadát ostromzárba helyezvén fiát Syriában fogják foglalatoskodtatni, nehogy Konstantinápoly felé nyomulhasson, ’s kevés idő után kénytelen legyen Syriát odahagyni, ’s ennek következtében a szerződés főpontját teljesülésbe hozni. Francziaország bizonyosan nem helyezkedendik korlátok ebbe az egész világ ellen még magának a’ zendületszerü propagandának segedelme mellett, sem. — Aratásunk általán jól ütött ki, ha nem is mennyiségre de bizonyára a’ galina jóságára nézve úgy, hogy ha keletkeznék is szikség bevitelre, ez meg sem leend oil} sürgetés vagy' pilter-