Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-09-16 / 75. szám

t.s­ajtó r. Kaszász Mihály főjegyző: Kuseschich Laj. t. Csongrád­­megye szbirája 5, gr. Vétsey Sánd. ap. és plebánus 6, Ple­er Ant. gyógyszeres segéd ], Kaszap Mih. főjegyző 5 fr. — Gyűjtő r. Fülöp József tbiró: Graenczenstein Guszt. 5, Giller János 2, Meizlinger Bern. 1, Salmon Ján. 1, Wainzierl Richard 1, oraviczai bányászi társaság 25, moldvai bányászi társaság 25 , szászkai bánászi tár­saság 25, dobnyászkai bányászi társaság 25, Konstantinján. 1, Vrán helység közönsége 2, Fülep Jós. 5, Getubel Herrn. 1, Kriszt Ant. 1, Blaskuti Ant. 1, Petrovits Elek 1, Ekel Jós. 1, Schegm­a Konst. 1, Lieber Jós. 1, Hoffman Ád. 10, Matischetzko György 1, Nikolovits Mik. 1 , Koller Jós. 1, Schiszter Ján. 1, Spindler Jós. 1, Panek Ján. 1, Yeysz Am. 1, Heiglotz György 1, Machata Im. 1, Mesterovits ist. 1, Vagányi Ant. 1, Alexandrovits Mik. 1, Pavlovits Márk. 1, Tinopli Ján. 1, Knoblauch Ágost. 1, Schneichestuel Alaj. 5, Bernhofer Ant. 1 , Czimmerman Ant. 1, Mayr Fer. 1 fr. (Folytatjuk.) Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 1* Különös hirt közöl egy anco­­nai levél, t. i. hogy Francziaország e’ várost újra elfoglalni szán­dékozik. Bár milly kalandosan hangzik e’ monda , azt még se le­het elhallgatnunk, mert Anconában igen nagy hiedelemre kapott, sőt e’ részben nyilvános aggodalmat gerjeszte. — Szintúgy igen elterjedt Schwveitzban is azon hir, miszerintha Francziaországgal há­ború ütne ki, Szardínia Waadtlandot, Ausztria pedig Tessin can­­tont fogná elfoglalni. Nápolyból, aug. J­aliáról Írják: Montebello uz a­ napoly­i kormánnyal a’ siciliai kénesőtársaság kárpótlását határzólag álla­pita meg. A’ kárpótlás 560,000 aranyig megy , mit nyolcz év alatt le kell fizetni 35,000 aranyból álló félévi fizetésekben, ehez még egy különpótlás is fog járulni 100,000 arany összegből, a’mi két év alatt lefizetendő. (Sud), Portugalia, Lissabon, aug. 24. A’ közcsend nem zavartaték meg az utolsó lázadás óta, de félnek mégis, hogy a­ revolutio emberei me­­rényök ismétlésére csak kedvező alkalmat várnak. A’seregek hű­ségében bizakodni épen nem lehet, mert zsoldjokat nem kapják ren­desen, ’s Braga és Portalegreban máris történtek zavarok. A’ mi­­nisterium kétes helyzetbe juttatá magát a’lázadók törvényes meg­­pereltetését illető törvény­javaslatánál fogva az által, hogy abban nem említé a’ constitutio 201k czikkének felfüggesztetését, melly czikk egy külön itélőszék felállítását meg nem engedi. Ezen utólagosan ki­ránt felfüggesztést csak a’ követkamra helyeslé, a’ senatus ellen­ben a’törvényes nyomozást hadiitélőszék­ek­be utasitá. A’királyné folyvást Cintraban tartózkodik, hol közelgő lebetegedését bevárja. A’ lissaboni aristocratia nyilvános bikaviadalokkal mulatja magát, ezen vitézi gyakorlatokban minap kiváltképen az ifjú Valenza és Loulé marquisek tűntek ki legfényesebben. Spanyolomág­. Bordeauxból, aug. 27kéról Írják, mikép a’ királynék 22 én reggel hajóra szálltak Valencziába menendők. Minden óvó­­rendszabályok megtétettek, ’s az nap nyugalmasan folyt le. A’mi­nisten fordulat, melly már egy egész hónapig tart, még most is varja feloldatását. A’ cabinet csak három czimzetesministert szám­lál, Don Valentin Ferraz hadi ’s elnök, Don Onis külügyi, Don A­n­ns­erő tengerészmin. Teljes remény uralkodott, miszerint Espar­­tero őszinte buzgalommal csatlakozott az udvarhoz , ’s hogy olly férfiaknak, mint Ferraz ’s Onis, kik a’ szabadság baráti 's ellen­dő* a’ rendetlenségnek, tanácsival élve igaz mértéket választand a szilárdság ’s korszellemi engedélyek között. Espartero főszállása Marton­ellen tétetik át. A* hatóságok Cataloniában általánosan a’ nemzetőrség rendeztetésével foglalták el. A’ szükség valahárai nyugalom s békére naponkint közönségesebből, ’s mindenütt fegy­verhez nyúl a nép mihelyest lázadókat tapasztal. Az utak álta­lában biztosabbak, ’s már össze lehet találkozni kocsin­ utazók­­kal katonai kiséret nélkül. Azonban, fájdalom, egy másnemű bi­zony­talanság s aggály nyomja sziveinket, a’ carlosiak üldöztetése. Granadában Eco del Commercio szerint rövid idő alatt 82, szurony­­nyal sebesített s 8 megölt carlospártit hoztak San­ Juan de Diós kórházba. Molda és Belianes carlosi falukat Zurbano végpusztitás­sal a’ legnagyobb ínség ’s nyomorúságba taszitá. — Aug. 28káról: a nevezett három ministerhez Don Cabello is mint belmin. szám­lálandó, ki barcelonai levelek értelme szerint a’ 19ki éjjelen e’ most említett károsba érkezett. Az ujdon cabinet politikája felett iit­k s rejtvényteli fátyol lebeg. Ki leend pénzügyemin, még egé­szen bizony­talan, legnagyobb reményűk van Don Mássá, Don Gam­bra uraknak. A’ fővárosi községtanács köszönetét szaval vá­lasziratában a’ nemzetőrségtől hozzá intézett feliratra, miben a’ nemzetőrség a’ városi tanácsnak hazafiúi gondolkozásmódjáért védelmet és segítséget igér . ,,A’ községtanács kötelességét pon­tosan végzendi, midőn a’ törvényszerű ellenállás órája megteend, s nem kétkedik, miszerint a’mindig szabadság zászlója alatt győ­zelmesen küzdött katonaság is hivatását szilárdul betöltendi, ’s a’ junta parancsinak — a’ törvény értelmében — engedelmeskedni fog.“— 12on Chelvaban 27 carlosi tiszt lövetett agyon az e’ végre összehitt ti­­agurai sereg közepében. Egy asszony is vala az áldo­zatok között, mivel mint Cabrera kéme vámoltatott be. Valamen­nyi szem a’félelmes Poinadóra volt szegezve, ki utolsó perczig­­ tartá megtörhetlen daczát, ’s különös lélekéberség és vérhideg­ségét. A' vallás vigasztalásival öt buzdítani szándéklott papot bo­­szusan taszitá el magától, s e’ szavakat menydörgé feléje: „Átok fejetekre, szerzetesek! ti vagytok, kik a’ hazát romlásának me­redekére , ’s engem a’ vérpadra vezetétek.“ Erre egy palaczk pálinkát kért magának adatni, miből több pohárral egymásután hörpentvén, maradékát a’ körülállók arcza közé önté. „Ím szol­gálatotokra állok!“ kiáltá kevélyen, szemeit bekötteté ’s térdére ereszkedett. Átkozódások a’ papság mint szerencsétlenségének oka ellen, halála pillanatán is hangoztak ajkairól. 13­14ben föl­­rást tartott a’ mészárlás. Don Marcos-Bancos kormányzó, 3 káplár ’s 27 közlegény­esék áldozatai a’vérengző hoszuállásnak. Spanyolor­szágban a’ jun. végéig eladott statusjavak száma 31, 433 megy fel. Becsáruk 573, 812, 349 reálnyi volt. Az eladási ár kétszer ha­ladó felül a’ becsültetésit s 1,245, 540, 569 reálra rúgott. Bordeaux, sept. 1. Miféle vélemény uralkodik Madridban. Espartero magaviselete felől, következő magán­irat bizonyitja. ,,A’ fővezér nem fog, mint elébb hire volt, a’ kirágnék elő­­ jönni a’ fővárosba. Úgy látszik , mikép majd elhagyta volna bá­torsága kivinni szerepét, mellyre rendeltetett. Két napon át Spanyolország sorsa kezében volt, azonban az udvar hizelkedést, ’s nejének könyökkel vegyült hő kérelmi lefegyverzők a’ gyengét, ’s Linage sz.rob­bant száműzetéséhez megegyeztét végre­ is megnye­rők. Semmiségének köszönheti Espartero, hogy már misem többé közönséges vezérnél, kit bármi időben elmozdíthatnak parancs­nokságaiéi, ’s kinek rendeltetése valaha napjait, Cordovához ha­­sonlag idegen földön végezni, újabb bizonyságul, miszerint a’ spanyol lázadás egyedül arra volt szánva, hogy a’ történetnek ferde torzszüleményeket teremjen.“ Egyébiránt e méltatlan nézet­ben nem valamennyien osztoznak. Sokan találtatnak, kik ravasz kiszámítást látnak különös módjában, miszerint most szinleg csak tartózkodik a’ közügyektől, ’s magoknak a’fővárosbani diadalme­net csalogató édeskedésinek is búcsút mond. „Espartero jól érzi, mondják ők, mikép Barcelonában tovább ment mint kelletett, hogy bocsánatra valaha számot tarthasson, ’s igy ennél­ fogva csu­pán hadserge előtt várhat tiszteletet, ’s annak egyedül homlokán állva leendhet ura és mestere az eseményeknek. Egyébiránt ha el is küldötték Linaget számkivetésbe, nem szűnik meg annak követ­keztében azon befolyás, melly­et az Espartero személyére ’s egész lényére gyakorlott, ’s mellyet levelezések utján ezután is kön­nyen folytathatand.“ Espartero jelleme ingásánál fogva mindkét előhozott állításokban lappanghat valóság. — Saragossábeli leve­lek az odavaló francziák helyezetét igen gondszülőnek rajszolják. Naponkint talál a’ lakosok féltékeny gyülölsége tápszert Franczia­ország ellen az aragoniai Eco (viszhang,­ hirt.) dühös kifakadá­­siban , ’s elkeserültségök annyira magasak, miszerint a’ legcse­kélyebb ’s legkevésbet jelentő ürügy vagy­ok, a’ legveszedelme­sebb és sajnálatra méltóbb események feladásaid szolgálhat. Mér­tékfeletti kevélysége a’spanyolt legháladatlanabb néppé teszi a’vi­lágon, mivel magok a’jólétek és segedelemnyujtások is elkeseredett nemzeti kevélysége falánkjait hagyják nyomukban. Minthogy mi­nistereinknek úgy látszott Balmasedát és Cabrerát várerőségekbe zár­ni, szemükben ez az ok a’leghevesebb kikelésekre. 250e reggelén nagyszámú spanyol pórnép hirtelen a’ határokon átütött ’s Aldudes község 1200ra felmenő szarvasmarháit legelőből rabló módra falujok­­ba hajtá. Részünkről is ragadtak fegyvert, ’s a’közbejött heves puskatűzváltás n­dvtelen következményeket vonhatana maga után. Ciudad Realban nemrég komoly verekedésre jutott a’ dolog a’ mérsékiek és haladáspartiak között. Ez utóbbiak törek­­esztve lakjaikban a’legtelljesb kifadásokkal mindenféle szitkokat halmoz­nak össze a’ győzelmesek fejére. Egy királyi parancs folytában Barcelonából aug. 20-ától az éjszak, közép és Catalonia sergei feloszlattalak és négy hadsereg testületre osztatnak, melly­ek főpa­rancsnokait Victoria­ig neveztetik ki. Barcelonában Espartero 26 ki bocsátványa következtében az ostromzár megszüntetett. — Sevillá­ban a’ katonaság rendszereztetett és pedig népuralkodói párt szel­lemében. Nagyk­ritaius­a. London, aug. 28. Egyre legmélyebb nyugalmat élvezünk. Habár tőzsérünk a’ mindenféle harezhirek hatását el nem kerülhető is ’s a’ nyerészek hajlandóknak érzik magokat faggyú, kender, földolaj, kénkő és salitrom összeverésére, ’s emellett is bizony­os jelentésteljes növekedést tapasztalunk ez áruczikkekben , mégis a’ nemzet egészben véve nem részesül sem a’ kiütendő baj feletti gondoskodás, sem a’ várakozásokban, melly­eket ama tünemények jelentenek. Igen, a’ kereskedők körében közönséges gondolat — a’ béke fenmaradása. Mi VII. Alit illeti, határozva látszik lenni, miszerint őt legelői támadatlanul hagyandják, azonban hajóhadát ostromzárba helyezvén fiát Syriában fogják foglalatoskodtatni, ne­hogy K­o­n­s­t­a­n­t­i­n­á­p­o­l­y felé nyomulhasson, ’s kevés idő után kénytelen legyen Syriát odahagyni, ’s ennek következ­tében a­ szerződés főpontját teljesülésbe hozni. Francziaország bi­zonyosan nem hely­ezkedendik korlátok eb­be az egész világ ellen még magának a’ zendületszerü propagandának segedelme mellett, sem. — Aratásunk általán jól ütött ki, ha nem is mennyiségre de bizony­ára a’ galina jóságára nézve úgy, hogy ha keletkeznék is szikség bevitelre, ez meg sem leend oil} sürgetés vagy' pil­­ter-

Next