Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-07-02 / 53. szám

ütÚÉodik félév. ft*est, »*. Jakab liava Skan t§4^. S3. NEMZETI I .IS UJ. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. AI.AI'I'I'i HllliT^ÁR istvási t.íblabikó, kiadja ÖZVEGTK. f jjfécurrfuvic zÁeée(/vÁ eu.J Megjelenik, minden szerdiin ég szombaton, fél évi ára helyben kihordással 3 ft. 12 kr. borítékkal 3 ft. 36 kr., postán 4 ft. ismeretlen ke/éktől bérmentesítetui kérjük a leveleket, a lapokat illető levelek a szerkeztöségnek czimeztetendök. Előfizetés a „Nemzeti Újság“ és „Hasznos Mulatságokra “ Teljes tiszteletiéi bátorkodunk t. ez. olvasóinkat figyelmeztetni, bogy a jelen félévben július 1—tói az előfi­zetési föltételek az eddigiek maradnak. Helyben házhoz hordással, borilék nélkül 3 f 12 ki\ — borítékkal 3 f. 36 kr. Postán 4 f. Külföldre egyedül a bécsi cs. fö-postabivatalnál rendelhetni. Ismeretlen kéztőli leveleket bérmentesen, vagy biztos alkalommal kérünk. Lapjainkat illető leveleket tiszt levelezőink szíveskedjenek a Szer­kesztőségnek czimezni. A Nemzeti Újság és Hasznos Mulatságok szerkezt őségé Zöldiért utcza 483. sz. alatt. TARTALOM : Hazai napló: Korunk ügyei,é- nekiskola , ikerv. hirn., Pozsonyból (megtérés) Esztergom és Szepes megyei közgyűlések , Csa­náditól (el»ő alispán leköszönt), Nyitrából) ve­gyes közlemények.) Kóvid közi. (váczi förgeteg, ersekujvari uj gymrasium ) külföldi napló.) Spa­nyol- Eranczia- Angol- Poroszország- Belgium. Németatföld. Sehvveicz. Törökország. Köv. k. Hird HA^Al AAPLÓ. Korunk figyel: ( Egyház és állodalom): Korunk legfontosbsa polgári élet gyökét megrázó kérdésé az egyház és ál- Jodaiom állása egymás irányában; e kérdés a múlt századokban haiczvihar általi el­döntésre vala bízva, napjainkban a kölni zavargásoktól kezdve, megjárta Würtember- get, hol heves vita tárgya lön, most a fran- czia egyetemeket foglalatoskodtatva, hazánk­ban is a túlzólag átalakító párt által szőnyegre hozatott, és habár nem vérpatakkal, de lei­kig ható gúny ny ilakkal tartatik megfejthe- tendőnek, midőn a komolya tanácskozások bé­kés teremében , a tizenkilei.czedik század fenhangon magasztalt műv eltségének megezá j folására, a sötetebb kor rémalakai, mellyek- től a szendébb kebel borz>d, minők zsákba- varratás, vizbedobás, dörgik keresztül csarno­kainkat , eleven tanúi a szenvedély és indu­lat hevítette keblek háborgásának , melly' a valót a szintül, az igazat a helytelentől meg­különböztetni nem engedi. Nekik igaz mit kedvelnek és helytelen a mit gyűlölnek, ha­bár a polgárok legszentebb érzelmei tépetnek, az erkölcsiség lánczai megsértetnek, a haza nyugalma megrázatik is általuk. ■— Irgalom istene! egy nemzet, sőt több, az egész em­beriség legszentebb érdekei tűzetnek pellen­gérre, midőn azt akarják a nyugalmas keblek­ből kirabolni, mit szónoklatuk teljes erejé­vel nem képesek fölkelteni s fenntartani, a vallás hiedelmét Félre itt uraim az indula­tokkal; ezek nem tűrik a philosophiát, az indulatok vizár, melly ek bűnöst büntelent elragadnak, tűz. melly' mindent megemészt — pedig a mindenségijeit nincs nyomorúbb mint a vallástalan ember. Legyen tehát kinekkinek maga hite szerint, és ne akarjuk társainkra azt rátukmálni, mit ön nézeteink szerint tar­tunk igaznak, ha ők azt nem tekintik, nem tekinthetik meggyőződésűknél fogva annak. F tárgy ak megvitatására, csöndes magába szált kebel, tárgy at komoly an fölfogni képes «elme kívántatik, ha az ügy ne szenvedjen altala. Az egy ház és ailodalom közötti viszony fejtegetésére, mint a túlzók messze kinéző ter­vezeteik állapítására, a keresve keresett első fcotránykő;a vegy es házasság vala, melly fölött súrlódások keletkeztek, e tárgytól azon­ban, már minthogy fölötte tény leges, és fölü­letességgel , melly nek jeleit adták , el nem dönthető, lassanlassan takaródét fúvnak a vezetők , és a kérdést tágasabb térre vit­ték át, t. i. a papi jószágok elkobzására, de még ezt sem elégelte vágy uk , szélesebb kör \agy is inkáb a kör egész terjedelme kellett, s e nem kevesebb mintegy független magyar egyháznak alkotása, talán az angolnak, melly maga magában izekre szakadozott, példája ra, s e gondolatot nagynak, és talán a kor­mány ozás bölcsesség kövének szeretik tartani. A kath. egy ház ezen hamar berzenkedést hoz­zá illő türelemmel nézte, mindaddig inig hí­veinek java nem kívánta, inig legszentebbje nem illettetek legszentetlenebb kezektől, t i. a hiiczikkek , és kétségtelen függetlensége, melly alkotmányunkkal egy korú törvényeken alapszik. Igen is e kérdések azon tetőre vi­tettek a túlzó párt által, mellyen nemcsak az egyházi rendnek, hanem a híveknek teljes érdekeit illetik és éber figyelmét követelik. Mi eltérvén a theologiai szemlélkedésektől,mit a szak embereire bízunk, ez é;etbevágó kér­déseket jogtani tekintetből fontolgatjuk. A z egy háznak fogalmánál fogva fölföladatai közé tartozik a legtisztább erkölcsiség alapí­tása; az állodalom ezen erkölcsiség segélyével a leglehetőbb jóllétre iparkodik a polgárokat vezetni. Mivel pedig e czélok egy mással sem­mi ellentétben nincsenek, sőt józan összeil- letéssel egymásra jótékonyan hatnak , azért ugyan azon egyedek, mind egy nek mind a másiknak lehetnek tagjai s valóban is azok. — Minthogy pedig az ember ingatag, kell bizonyos magasb eredetű alaptörvényeknek lenni, melly ek erkölcsiségének irányt adja­nak és támpontot nyújtsanak, és ezek a tény­leges, nem kényszerint változtatható hitezite­kék. Az állodalom czéljaihoz vezető legalkal- matosb eszközöket pedig a tapasztalat okos­kodásaiból meríthetni, melly kezelésnél, mint­hogy semmi tényleges alap nincs, tömérdek változásokat, uj rendszereket, chameleoni chimaerakat látunk fölföltünedezni, s elele­nyészni. Valamint ez utóbbinál szükséges a szüntelen működő kormány zó, kitől az egésznek intéztetése függ, ugyr amott elkerül- hetlenül megkivántatik az őr, ki az ere­deti tanok fölött virasszon, és ezen őr az egy háznak eredetileg meghatározott feje, ere­detileg mondjuk, mert az egyházat nem szer ződések, egyezkedések, hanem örökös változ- hatlan tanok állapiták , melly ek teljes mine- műségét kijelelték. A mi az éghez vezet, an­nak mennyből kell erednie. — Ezekből ki­tetszik, hogy a két intézet egymás mellett föiálhat, sőt fölállania s pedig egymásba forr­va kell, a nélkül, hogy egyike a másiknak külön kijegyzett körébe vágna. Az az: az any agi ember az állodalomé , a lelki pedig az egy házé lehet Valamint teh ít az álloda­lom, mint állodalom saját körében, jogszerű- lég rendelkezhetik arról, mi hatása alá vette­tett, úgy az egy ház mint egy ház függetlenül intézkedhetik eredeti alap törvény ei szerint az emberiség legszentebb kincséről, mit ez közegy'etértéssel kezeibe letőn, a lelki ember­ről. Független szabadság illeti tehát mind a két hatalmat a maga körében, s valamint az egy ház túlhágna jogszerű határain , ha az ál­lodalom törvényeit és ügyeit nézetei szerint akarná módosítani, úgy bizony osan megszegi hatása körét a polgárzat, sőt önk^ny űvé vá­lik, ha az egy házi tényleges törvényeket olly romlékonyaknak és ingatagoknak tekinti, hogy' ezeknek koronkinti javítgatás, módo­sítás, eltörlés vagy újak hozatala szükséges­nek tartatik, — mire gyakran tett ugyan az újítási viszketeg kísérleteket, de mindig sü- keretlenül sőt viszonyos kötelességnek tart­juk e két intézet részéről az egy'másnak nyúj­tandó ótalmat, a nélkül hogy egymást jogaiki ban csorbítanák. S valóban kicsöpögteti inkáb a polgársarjadék szivébe a haza szeretetet mint az egyház, tehát nem kivánhatja-e mél­tányosan az egy ház is, hogy tekintély e s joga ellenei ármánykodása ellen az állodalom által megőriztessék I E két intézetre magának az embernek, az eszes állatnak, természete leg­világosabban utasít, mikép a lelek és test köl­csönös hatásban van egymással, úgy áll az egy ház és az állodalom, s mikint sem a lélek sem a test minden viszonyos hatás daczára, harmónia fölbomlás nélkül nem önkényked- hetnek egymás fölött; szinte iliy viszonyban áll egymáshoz az egyház és állodalom. E kettő tehát nem vághat egymásnak megyéjébe , kü­lönben absurdumok és túlságos dolgok szár­mazhatnak belőle. —■ A franczia zendülés lá­zongó föllengzésében, nemcsak uj polgári tör­vényeket alkotott, hanem az oltárokra is új isteneket állított, valódi gúnyait a józan em­beriségnek, és az elfajúlt elme rút prototypjeit, mitől egy edül ezen új vallás alkotói nem undo­rodtak el, és nem undorodott el ezen uj vallás avatottja a testvér vérbe gázolni, vérbetűkkel bejegyzett tanulság marad ez az emberiség tör­ténetében,bizony itó,hogy egy’ hatóságnak a má­sika körébe bevágni,a föld és mennyei dolgokat választó határokat szerte rombolni, ezrek ős ezrek vérével lemosandó bünsuly t szül. — Mivel pedig a túlzók is a hatalom szükségét akaratjuk ellen is elismerik, ennél fogva fegy­vereiket közvetlenül nem a hatalom de feje ellen intézik, elfeledve hogy a franczia zen­dülés, a legújabb kor Saturnusa, melly saját magzatait megemésztő , visszatért az örökös, természetszerű ösvényre, s a szerte gyilkolt polgárok hantjai fölött kijózanodva mámorá­ból, megismerő, hogy test fő nélkül nem le-

Next

/
Thumbnails
Contents