Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)
1842-11-19 / 93. szám
Második félév. Fest. Szent András hava Iékén 1942. ill. szám. NEMZETI ÚJSÁG HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. ALAPITÁ KIUITSÁK ISTVÁN T.JBL.1ILILIÓ, KIADJA ÖZVEGYE. net/?eledi. ev.) Előfizetési hirdetés. Vallás, trón és alkotmány vala jelszavunk, midőn a amit félév végével e lapok t. cz. tulajdonosnéja bennünket ezeknek szerkesztésével megbízni szíveskedett. Jelszavunk szerint haladtunk, és a naponkint folyvást melegebben nyilatkozó részvét élénk tanúja, hogy a nemzet életében gyökerező elveket hozánk lapjaink szőnyegére, s igy közszavazat, de mi a meggyőződésünk által is megerősítve nézeteinkben, ezentúl is rendiltetten szilárdsággal csatlakozunk hozzájuk, nyíltan kimondván, hogy alkotmányunkkal hasonkolniatholicismus és vallásosság leend az arany fonál,melly előadásainkból kiragyogland. E vallástételünk után szükséges lapjaink anyagi műszerezetéről is egy szót mondanunk. Számos fölszólításra a Hasznos Mulatságokat külön adni megszűnünk, és lapjaink ivének számát kettőre emelve, ha a körülmények kivánandják, ezekhez is adandónk pótlékot; gondoskodni fogunk olly rovatokról, mellyek a megszűnt adalékot kipótolják. Rovataink következők: honi s külföldi napló , sajtó-őr, lapvizsga, társalgási terem. Ezekben szándékunk központositni mind azt, mi szép és jó az európai journalistikában legfőbb tekintettel honunkra föltünendik.------Lapjaink csinos, szemnek kedvező betűkkel nyomatandnak , erről a nyomtatóintézet tulajdonosa kezeskedik; papirosunk szinte a kor izlete szerint választatandik; és miután mind szellemi mind anyagi kellékekre nézve úgy intézkedtünk, hogy költségei nem kimélve bármilly hazai lappal kiállhassuk a becsületes versenyt, lapjaink árát fél évre borítékkal postán 6, helyben házhoz küldve 5 fr.pengőben e m e li k. Hirdetőnkbe mindenféle jelentések egy petit sort 4 kr. ezüstben számítva elfogadtatnak. A közelgő novemberi sokadalom legbiztosb alkalmat nyújtván az előfizetési illeték beszállítására kérjük tiszta pártfogóinkat olvashatólag irt czímük beküldetéséért, egyszersmind kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy egyedül ismeretes kéztől fogadhatunk el bérmentetlen leveleket. Előfizethetni helyben a tulajdonosok saját házában a zöldkert-utcza 488. száma alatt földszint; továbbá minden cs. kir. postahivataloknál az országban, a külföldiek részéről pedig a bécsi cs kir. főpostahivatalnál.] Pesteni nov. 5én 1842. Vidéki olvasóinktól már több ízben leveleket vettünk, mellyekben panaszkodnak, hogy lapjainkat rendetlenül, gyakrannem, vagy bepiszkoltan kapják, minélfogva kijelentjük, miszerint azon t. ez. olvasóink, kik a postán fizették le a lapjáradékot, ha illy hiányt tapasztalnának, közvetlen a postán, hol előfizettek, szíveskedjenek kérdést tenni, mint melly az ott előfizetők lapjait kizárólag kezelniszokta; azon t. ez. olvasóinknak , kik lapjainkat most ide, ismét s máshova járatni kívánják, javaljuk helyben a háználi előfizetést, minthogy ellenkező esetben a kiadóhivatal minden intézkedése mellett is alig teljesül kellő pontossággal becses kivonatuk. Ikoracsóceg iöjd. a Nemzeti Újság szerkesztője. TARTALOHI ! Hazai napló. Kinev., Korunk ügyei, Pest m. közgyűlés folyt., jótékonyságok, kiv. jelentések a nem. színház és takarékpénztárról, pesti Leopold-vásár, Veszprémből (közgyűlés).— Külf. napló. Ausztria. Olaszország. Servia. Franczia- Angolország. Rövid kézi. Hird. HAZAI HAPIÓ. Kinevezések. A nm. magyar kir. udv. kamara a budai bécsi értéki s fiókbank-beváltási pénztárnál, Schiller Józsefnek a temesvári hasonló pénztárhoz ellenőrré lett kineveztetése következtében, megürült második pénztártiszti helyre Hermann Antalt, a kir. kamarai főfizető-hivatal eddigi pénztártisztét alkalmazó, több évi jó szolgálata tekintetéből; ungvári kir. kamarai erdőmesterré Denk Károly ugyanottani erdőkerülőt mozditá elő, hosszú szolgálata s egyéb képességei tekintetéből; a szigeti kir. sóhivatalnál megürült mazsáló-hivatalra Szabó János szopori kami. ispánt alkalmazá. Korunk ügyei. (Radicalismus.) Vizsgáljuk el nem fogait és önzéstől ment kebellel korunk jellemét, és föltűnő vonala gyanánt mutatkozandik működéseinknek túlbecslése, s akaratlanul meg fogjuk vallani, hogy magunkat jobban szeretjük mint kellene. Ez semmiben sem jelentkezik annyira mint a politika ösvényén, hol mindenkit megszállott a javítás dühe, mit mi nem roszalunk , sőt dicséretesnek tartunk, ha józanul halad. Vannak, kik akár törik akár szakad, az emberiséget boldogítani akarják , s mivel a természet egyikét több képzelgő erővel áldá meg , mint a másikat, keletkeznek a számos népboldgító theóriák, ugyan annyi tarka párák és szivárványok, mellyek mint ugyan annyi költemények szépek és szerzőjik hírének magasítására szolgálnak, hanem ha a praxis próbakövére jutnak , szerteoszlanak, és szerzőjik ha nagy gyermek létükre nem szégyenlenek, simának utánuk, így a tudományok és művészetekben az előttünk letűnt korokat fölülmúló fölsőbbséget szeretünk kürtölgetni, de meg nem fontoljuk, hogy amennyit ezek által az emberiség egy oldalról nyer, ugyan annyit veszt a másikáról, hogy számtalan találmányok úgyszólva remek gyanánt támadnak föl halottaikból, mellyeket nem mások mint a közlekedés hiánya temete el sírjukba. Anglia (mnnelt épít , és Babylonnak már volt hasonló műve , a német Schwarznak tulajdonítja a lőport, Guttenbergnek a betűket, és az elszigetelt menyei birodalom már századok előtt ismerte ezeket. Éjszak-amerika a gőzgépekért Fultont áldja, s Spanyolország irataiból kiviláglik, hogy Garray már a 16. században a gőz erejét nem csak fölfogta de alkalmazta is, v úgy ha hogy jelen korunk találmányainak összegét a lefolyt századokéiból levonnák, nem tudtuk volna-e oka a múltnak pirulni kora szelleméhez képest. — Nem akarjuk mi itt a jelentős egyátaljában az érdemet megtagadni, főleg ha az anyagi osztályt tekintjük , de vannak ellenben olly tudomány-ágazatok , mellyekben a haladásnak semmi nyomai sem nyilatkoznak ; vagy ha csakugyan találni illyeket, leginkáb elméletiek , holott őseiknél gyakorlat által az ige testtében. Korunkban uralkodó tudománynak nevezhetnék a politikát. Nincs a polgárzatban osztály, mellyben nem találnánk politikai mázolókat, kik riind egy szájjal kiáltozzák: an che io sono pittore. A politika tartatik most azon panacea forrásának, melly minden polgári sérelmek megorvoslására kétségtelen gyógyszerrel buzog ; ezen megrögzött eszmehagymáz a divat szónokainak magasztalásaiból árad el, de bölcsességük minden piaczi rikácsolásaik ellenére bolygó (az, melly fénylik ugyan, de nem melegít, és lép fekismeretesen el lehet mondani ezen új állomány-alkotó hősökről, hogy mind azon déli bábképek, mellyeket a tudományok charta blancajára készületlenül fölrajzolnak, fölszinűség s eszmezavarban iparkodnak egymást fölülmúlni. Ha állításunkat bizonyítványokkal akarnék hitelesitni, elég lenne néhány évi kisérleteiket figyelemre méltatni; mindenikének csalhatlanságát hirdeték, s logikai alkalmazásuk megbukott az életben , úgy hogy az élet valóban nevelő logikájukat, mégis ezen újkori bűvészek számos osztályzatokra olly hatalmat gyakorolnak mint rege szerint a krokodil szeme martalékáúl szolgálandó emberre. Az induló, mellyet ezen melegkeblü urak fúrnak, mindig ugyan azon egy és ez, e szó: szabadság; de fölötte fölötte, mennyire egyesitik ezt a despotismussal, s ezen eszmezavarok a divatozó publicistáknál, kik elvont szellemi, soha nem testesíthető elméleteikkel lépnek föl, annyira megrögzött, és a nagy, a ritkát és újat bámulni szerető közönségnél olly hatályos idiosyncrasiát okozott, hogy azokat, kik elveiket nem imádkozzák el utánuk, szolgai lelkeknek, a fekete sereg szítóinak, obscuransoinak, despotismus és absolutismus bálványozóinak kiáltják és rágalmazzák. Boldog Isten! ezen jó urak a fától nem látják az erdőt, vagy a szenvedélyek látsegédén a tárgyak annyira egybeolvadnak sárgaság lepte szemeik előtt, hogy észre nem veszik,mennyire czéloznak ugyanazon elméletek, mellyeknek hirdetőik gyanánt szólamlanak föl, az absolutismus állapítására; mesterségesnimbuszba takarják az önzést, melly tetteik nigonya, nem a polgárzat boldogsága függ sziveiken, ők maguk az arany borjú, mellyet a vakság verte néptől bálványoztatni kívánnának. Fönhangon kurjongatják ezen hősök, mit és mit nem tesznek a közszabadságért, a nép boldogitásáért, ők minden embert tárt karokkal fogadnak és lávafolyadékkal tömött keblükhez szorítják szónoklataikban , hogy a tűz megeméssze őket, gyakorlatban pedig röstelnek számtalanokkal szólani, mert félnek, hogy dicsőségükre egy közemberi lehelet örök homályt vonandana. Árva lelkük örökké százezer sebtől sajog, a munka az emberiségért a munka megemészti napjaikat, mert Európában nincsenek emberek, kik annyit dolgoznának mint ők. — Működéseik alapjait mint mondók a szabadságot és ennek testvéréül az egyenlőséget hirdetik és egyikét a másikával nem gyéren fölcserélik, szinte mikép ez a philosophiában az ésszel és elmével sokszor megtörtént. Az egyenlőség alapítására szolgálnaka képviselet