Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-06-30 / 69. szám

NEMZETI ÚJSÁG. TUDÓSÍTÁSOKI­Ól’1» Alapítá Hussár István tá Mapró, Kiadja Údvegye.­l Harm­inczn­yolczadik év. 69. szám. Pest, S­z­e­n­t-I­v­á­n h­a­va 3okán 1843. TAHTAI JÖM. Hazai napló.­­ Országgyűlés (Föl­­irási javaslat az ország előleges sérelmei s a k. k. elő­adások tárgyában). Vidéki lev. Szabolcsból (köz­gyűlés, kir. előadások), Túróczból (küzgy.: kir. előa­dások), Pestből (egyházi ünnepély). Mű­Bíu­lílis napló. Franczia-, Olasz-, Német-, Porosz-, Törökország. Ljapyszsga. Jelenkor, Pesti Hírlap. Társalgási terem. Hír- jelentés a bu­dapesti nőegyletek s nemz. színház részéről. — Iga­zítások. HA­BAI VAMULÓ. Ományű­lés. Fölirási javaslat az ország előleges sérelmei és kivonatai föl­terjesztésük és a kir. kegyeim, előadások tár­gyában. Felséges i­s a t. Mig Europa legtöbb nemzetei a tartós béke áldott korszakát szellemi és anyagi jóléteknek eredménydús kifejlesztésére fordítók, azalatt a magyar nemzet majd legdrágább kincse, polgári alkotmánya megőrzésé­nek, majd sértett törvényei szentségük helyreállítá­sának gondaival elfoglalva, majd illy körülmények közt el nem háríthatott belső akadályoktól feltartóztat­va, nem örvendezhetett az erkölcsi s anyagi jólét a­­zon kifejlődésének, mellyet annyi áldozatok jutalmául a tartós közbéke korától méltán reménylett. És ámbár a legújabb időkben, kivált pedig Fel­séged kegyes uralkodása alatt az alkotmányos hatal­mak egyesült törekvése, egy uj időszaknak , a hala­dásénak kezdetét, nem csekély s nem is sikerellen intézkedésekkel jelölé, a kép mégis, mellyet hazánk állapotának öszvege mutat, nem vigasztaló. Az ország épségének hiányait, hazánk részei­nek a törvény végrenem hajtása miatti kétes helyze­tét, még mindig fájlaljuk;— a nemzetnek több ízben fölterjesztett egyéb előleges sérelmei is még mindig orvoslást várnak ; nyelvünk még most sem foglalható el teljes mértékben azon polezot, melly a magyar nem­zet közdolgaiban mást nem illethet. A családi élet nyu­galmát vallásos viszálkodások zavarók, s a kedélye­ket még most is feszült aggodalomban tartják. A nép kellő nevelés hiánya miatt szellemi elhanyagolt álla­potban van. Az adózók, a katonai élelmezés, s szál­lásolás súlyainak megszüntetését,­­ egyéb közter­hek könnyítését, s igazságosabb felosztását, még mindig reményük; — az ország önállásának méltány­lása, s a nemzet befolyása s megegyezése nélkül ala­kított , többszöri törvényes felszólalásinak ellenére fenálló vámszabályok, mellyek egész rendszerünkben ellene fordulnak kereskedésünknek s a honi iparnak , földművelésünk jutalmát bizonytalanná, s ingadozóvá tevék, — s mitiparunkat teremni, és a hol termelt, felemelkedni nem engedik; — ezek s a kereskedést előmozdító eszközök hiánya, mit adózó népünk saját erejével nem pótolható, és szűk köre az élénk szor­galomnak, mellyet csak az akadéktalan műipar s a vi­rágzó földművelés kölcsönös hatásuk teremhet, s azon korlátozó Intézmények, mellyek úgy egyiknek mint má­siknak szabad kifejlődését gátolják, belkereskedésün­­ket sem engedék felvirágozni; ezekhez járulván még a földbirtok bizonytalansága s ingatagsága, a közhitel, az utóbbi törvényhozásnak bölcs gondoskodása mellett is, még több alapfeltételeiben szűkölködik, — s az újabb kor, újabb igényeivel megszaporodott szüksé­gek aggasztó mértékben sodorják a nemzetet a közel­szegényedés örvénye felé ; — végre még rendetlensé­gek is jöttek közbe, mellyekben a bővebb kifejtés iriágyát rejtő törvények teljesítetlen maradásának is, úgy közvetlenül, mint a példa erejénél fogva nagy része van , s mellyek a személyes bátorlétnek már a múlt országgyűlés gondoskodására méltatott hiányát még súlyosabban éreztetik, s a törvények tekintetének szi­lárdítását sürgetőleg szükségessé teszik. A közbajoknak ezen helyzetében a nemzet tömér­dek szükségeinek érzetére ébredve , eleven óhajtás­sal nézett ebbe az alkalomnak, mellyel állapota javí­­ására Felségednek vallásos törvényszerűsége a jelen országgyülés összehívása s megnyitása által kegyelme­sen nyújtani méltóztatott. Bár tehát súlyos sérelmeink nagyrészben orvo­solva még most sincsenek, s bár a tapasztalás csak megerősithető az ország Rendeinek több országgyű­lé­­sen nyilvánított azon meggyőződését, hogy tanácsko­­ásukbani akadéktalan haladásuk é­s bármelly üdvös itézkedések teljes sikere az ország súlyos sérelmei­nek orvoslását s a nemzet azon orvoslás halasztása miatti aggodalmának megszüntetését föltételezi, azon biztos reményben mégis hogy Felséged az országnak 1790. 13- t. ez. világos rendelete ellenére mind ez ideig nem orvoslott sérelmeit ezen országgyűlésen, elmulaszt­­hatlanul orvoslandja — örömmel s a hódoló tisztelet és őszinte méltánylás szülte hálaérzetével fogadónk Felsé­ged kir. kegyeim, előadásaiban annak örvendetes jeleit, mikint Felségednek hű népei boldogításukra irányzott uralkodói gondjai a magyar nemzet jövőjének biztosítása s közboldogságának gyarapítása iránt a nemzet kivána­­tival találkoznak, é­s ép azon térre hívja fel kir. székéről is a törvényhozás gondoskodását, mellyel a szükség érzetéből fejlett nemzeti közkívánatok e kor­szak kitűnő feladatának a Magyarország és kapcsolt részek jövendője s boldogsága feltételének félszázad óta gyakran ugyan , de most élénkebben mint valaha kijelöltenek ,s valamint Felséged kegyelmesen kijelen­teni méltóztatott , mikint a nemzetnek közboldogsá­gára irányzott óhajtásai iránt Felségedet mindig ke­gyelmesen hajlandónak tapasztalandjuk, úgy mi is Fel­ségednek hazánk közjava elövi­telére irányzott atyai szándékához teljes erőnkkel és igyekezetünkkel­ köz­­munkálást szent kötelességünknek tartatijuk , és azért Egész készséggel fogunk nyúlni az utóbbi ország­gyűlés által Felséged kegyelmes megegyezésével is a büntető s javító rendszer kidolgozásával megbízva volt országos választmány munkálatának megvizsgálásához, miáltal a nemzet azon közkívánatát reméljük teljesíthe­tőnek, miszerint a személyes bátorlétnek a honpolgá­rok minden osztályaira nézve határozott törvényekkeli biztosítását épen olly élénken, mint rég óhajtó, s mi­vel a büntető törvények főbb feladata a javítás , s büntettektöli visszatartóztatás, — ezen magasztos­ czél­­nak elérését pedig legbiztosabban segíti elő a nép ne­velése, — törvényhozói kötelességünknek ismerjük a népnevelésnek jobb karba hozatala iránti gondosko­dást, és semmit sem fogunk késni e részben is, ta­nácskozások eredményeit Felséged kegyelmes jóvá­hagyása alá terjeszteni. A sz. kir. városok belszerkezetük nem halasztható elrendezésének szüksége felel meg valának az ország Rendei győződve már akkor, midőn az utóbbi ország­gyűlésen felterjesztett alázatos felírásukban e közérdekű fontos tárgy iránti javaslat készítésére egy országos választmánynak kiküldetését óhajtották a végett, hogy a jelen országgyűlésen a sz­­kir- városok belső elren­dezéséről s országgyűlési állásukról czélszerűen ren­delkezni lehessen ; ez alkalommal is tehát a sz. kir. városoknak mind belszerkezetükre , mind országgyű­lési szavazatukra nézve egymással legszorosabb kap­csolatban lévő elrendezését legsürgetősebb teendőink közé számítjuk. Felségednek azon felszólítását, hogy az orszá­gos közlekedés eszközeiről gondoskodjunk, annál na­gyobb készséggel fogadjuk, minél több alkalmunk van belkereskedésünk zsibbasztó pangásában naponkint tapasztalni, hogy a kereskedés egyéb kellékei között az alkalmas közlekedési eszközök hiánya is mindinkább érezhető. Belkereskedésünk ügye azonban kü­lkereske­­dési viszonyainkkal, nevezetesen a nemzeti ipart el­nyomó határvámrendszernek hazánk törvényes önál­lása s közgazdasági érdeke szerinti alkalmazásával, tengerpartunk iránti gondoskodással, nemzeti ipart te­remtő és fejlesztő egyéb törvényes intézkedésekkel olly elválaszthatlan kapcsolatban áll, miszerint sem Felsé­ged kegyelmes szándékának teljes sikerrel meg nem fe­lelhetnénk, sem polgártársak méltó várakozását ki nem elégíthetnék, ha a közlekedési eszközök tárgyalása mellett figyelmünket mindezekre is kiterjeszteni el­mulasztanék. Miért is hogy e fontos ügyben sikerrel intézkedhessünk: gondjaink egyik főtárgya leend, hogy azon szükséges módokról értekezzünk, mellyek által a közlekedési eszközök létesítethessenek, s a keres­kedés felvirágzása s a műipar élénksége és szilárdí­tása eszközöltethessék, — s valamint ezekről, úgy a Duna és egyéb folyók szabályozása felett is, miáltal a kereskedési mozgalom természeti akadékait, s a gyakori kiöntések rongálásait sajnosan érző nemzetnek szint­úgy egyik élénk óhajtása teljesednék, — nem fogjuk el­mulasztani, a kellő tanácskozást, sőt nem kerülhetvén el e tárgynak csak megemlítésénél is figyelmünket a Du­na torkolatának állapotra, s közel szomszédságunkban a magyar szent korona jusaihoz tartozó aldunai tarto­mányokban következetes lánczolatban feltűnő újabb események, és azon külbefolyás, melly ott naponkint mindinkább észrevehető, — nem mellőzhetjük el Felsé­gedet aggódó kebellel s alattvalói tisztelő bizodalommal megkérni, hogy ezen viszonyokra mellyek európai fontosságuk mellett hazánkat legközelebb érdeklik, leg­magasabb figyelmet különös gonddal fordítni méltóz­­tassék-Az adózónép sorsa javítását s közterhei enyhí­tését, a törvényhozás egyik legsürgetőbb tárgyának tekintjük, s azért örömmel nézünk azon nap elibe, melly buzgó közremunkálásunk Felséged kegyelmes jóváhagyása által a katonai élelmezési és szállásolási ügyben már két országgyűlés alatt tett előintézkedé­­sek nyomán, az adózónép ezen súlyos terhén törvény, igazság, és méltányosság szerint könnyítend. Hogy az utóbbi törvényhozásoknak a közhitel iránt több s valóban üdvös rendszabályai az a részben leendőket még koránsem meriték ki s teljes sikerük­höz bővebb intézkedések kívántainak, mélyen érezzük; s midőn Felségednek e részbeni kegyelmes felhívásá­ban a nemzeti jólét felvirágzására czélzó atyai gon­doskodását tiszteljük , egyszersmind abbeli meggyőző­désünket fejezzük ki, hogy ennek sikere a birtok biz­tosságárul s becsének emelésérüli gondoskodást mul­­hatlanul igényli, miért is e fontos tárgyat illy kap­csolatban tanácskozásba venni kötelességünknek is­merendjük. Ezeknek kiegészítő részét teendi kétségtelenül a földbirtokosok fölsegélésükre irányzott hitelintézet lé­tesítése, mellynek figyelmünkbe Felséged által lett aján­lásával az ország Rendeinek utóbbi országgyűlésről felterjesztett alázatos felirásukbeli kivonatuk egyrész­­ben teljesül; azonban a mint egyrészrül a hitelintéze­tek ezen ága e tekintetbeni minden szükségünket nem pótolhatja, úgy másrészről a birtokviszonyok körüli rendelkezés itt is a szükséges előzmények közé tarto­zik. Minélfogva az illető előzmények megalapítása után semmit sem fogunk késni a szükséges hitelinté­zeteknek mikép­p milly kiterjedésbeni alakithatásuk tervét elkészíteni, s Felséged kegyeim, jóváhagyása alá terjeszteni. Azon szomorú események, mellyek némelly me­gyékben a választás és közdolgok feletti tanácskozás gyakorlatában vétkes kicsapongásokkal közbejöttek, valamint Felséged atyai szivét mély fájdalommal illet­ték, úgy minket is aggasztó szomorúsággal töltöttek el; e bajnak súlyos volta az orvoslást szükségkép megkívánja, mi hogy biztosan megtörténhessék, an­nak "okait minden oldalról kifejtendőknek tartjuk, mit megtévén, a helyhatósági törvényes jogokkal meg­egyező elhárítási módokról teljes készséggel tanács­­kzoandunk. Azon terhet is, melly a pozsonyi házbirtokoso­­kat az országgyűlési ingyenszállások miatt nyomja, a legutóbbi országgyűlés részéről e tárgyban 184-ik évi ápril 25-én felterjesztett alázatos felírás nyomán, még ezen országgyűlésen tárgyalás alá veendjük. Midőn ezek szerint Felséged kegyeim szándékai­­nak az ország közkivánativali öszvehangzását hálás szív­vel megismerjük, másrészrül azonban a hozandó tör­vények biztosságát a fenálló törvények sértetlen meg­tartásukban és teljesítésükben helyezzük, sőt tanács­kozásinkban teljesen nyugodt kebellel biztosan előre haladni képesek nem vagyunk mindaddig , mig az ország súlyos sérelmei nem orvosoltatak s a nem­zetnek azokból eredt terhes aggodalma meg nem szün­tetik , polgártársaink buzgó óhajtásit, s önkötelessé­­günket szemeink előtt tartva, sietünk Felségedet alatt­valói hódolattal megkérni, hogy Az annyi idő óta még mindig orvoslatlan elő­leges sérelmeket s teljesítetlen kivánatokat, melyek­nek orvoslását s illetőleg teljesítését az ország Rendei több egymásután következett országgyűlésen szorgal­mazták, s mellyeket az 5/. alatt ide mellékelt felírá­sunkban ezennel ismét felterjesztünk, orvosolni méltóz­­tassék. És hogy az 1836ik évi XXI. t.cz.nek már az utóbbi országgyűlésen sürgetett végrehajtását különö­sen Kővár vidékének meghívását az országgyűlésre a’//. alatt ide csatolt felírásunk szerint haladéktalanul teljesí­tetni annál hathatósabban kegyeskedjék, minél bizonyo­sabb, hogy ezen mulasztás valamint az ország testének épségét mélyen érdekli, úgy az ország azon részei­nek a törvény végre nem hajtása által bizonytalan és ingatlan állapotba juttatása az illető törvényhatósá­gok alkotmányos viszonyait megzavarja, s magát a közigazgatást is károsabb bonyolódásokba keverendő A vallásügyi viszálkodások megszüntetése, a hon minden vallásu polgárai nyugalmának s örökös egyet­értésének eszközlése lévén egyik legforróbb óhajtá­sunk, kötelességünknek ismerjük Felségedet előlege­­sen megkérni, hogy az e tárgyban — 1840ik évi má­jus 7 és 12én felterjesztett országos felírásokra óhajtva várt kir. kegyeim, válaszait minél előbb kiadni méltóz­­tassék; továbbá Miután a nemzetiséggel válhatlan kapcsolatban álló honi nyelv, mellynek az ezt méltán illető helyre emelése olly állhatatosan kitűzött czélja törekvésünk­nek , hogy a hazafius buzgóság a részben bennünk mindinkább csak növekedhetik, Felséged kegyeim, meg-

Next