Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-07-15 / 78. szám
TARTALOM. Hazai napló. Névmagyarilán, s kinev. Országgyűlés. (Tönényjavaslat és üzenetek a főhez). Korunk ügyei (Jobbágyságunk jövendője. III. Vidéki lev. (közgy. vége: a kir. előadások). Unghból (köegy.[ kir. leirat, s megyei és városi lev). Hülleid. napló. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Német- , Porosz-, Svédország. Egyptom. Társalatául terem. Ikervárosi hírnök. Aprólékok. — Hirdető. hazai napló. Révmagyaritás. ő cs. s .post király ! Fölsége Szattelberger Ferencz mokrini postamester nevének Arankay-ra átváltoztatását megkegy. megengedni méltóztatott. "Kinevezések. Amni. magy. udv. kamara Kraczegh József eddigi sószállitó tisztet szigetin épitő gondnokká nevezni, — Kellner József sugataghi sóbányai mázsálót ugyane hivatalba Tisza-Ujlakra áthelyezni, — az imigyen megürült sugataghi sóbányai mázsáló állomásra Simon Gergely bástyaházi sószállító-hivatali napdíjnokot előléptetni, — végre a sóvári sószállító-hivatali mázsáló állomással Eller Antal eddigi beszállítási mázsálót fölruházni, annak helyébe pedig Breger Manó tokaji önkénytes gyakornokot kinevezni kegyelmesen méltóztatott. A. nm. m. udv. kamara a nagy- becskereki k. sóhivatalnál megürült mázsamesteri hivatalt Máhr Józs.pancsovai sómázsálóra , — ennek helyét Szedracsek Jan. nagy-becskereki sópajtaörre — továbbá ennek állomását Kokics János ideiglenes helybeli lovasőrre .— végre ez utóbbi helyet Fetter Móricz Ferencz ottani napoijnokra ruházni kegyelmesen méltóztatott. A nm. m. udv. kamara a thurdosi k. sóhivatalnál megürült mázsamesteri állomást Lehoczky Gáspár mázsáiénak, ennek hivatalát pedig Egersperg József kir. sópajta-ernek fokonkinti előléptetés utján ott helyben kegyelmesen megadni méltóztatott. Országgyűlés. Második üzenete a KK. és RKnek, az ország előleges sérelmei és kivonatai fölterjesztésök, és kir. k. előadások tárgyában, a mélóságos főrendekhez. A KK és RKnek azon észrevételük folytában, mellyeket az ország előleges sérelmei és kivánati felterjesztésük, és a kir. kegyelmes előadások tárgyában készített felirási javaslat iránt a mlságos főrendek válasz-üzenetekben közlöttek, következőleg nyilatkoznak , jelesen . A felirási javaslat 5 dik pontjára a KK és Rendek a vlságos fők által javaslott szónak kitétele szükségét a felírásban, mellyben a kijelölt törvényre csak átalános hivatkozás történik , már azért sem látják, mert úgy vannak meggyőződve, hogy mindazon sérelmeket, mellyeknek felterjesztése iránt a két Tábla akaratja egyesül, a mlságos fők is valódiaknak s ollyanoknak tartják, mellyeknek minden országgyüléseken mulaszthatsan orvosoltatását, az 1792 évi 13. törv.czikkely elrendeli, ennek bővebb fejtegetésébe mindazáltal nem bocsátkozva, az óhajtott egyesülés tekintetéből, a magos fő Rk által javaslott s könnyen félremagyarázható „igazságos“ szó helyett, „igaz“ szónak, a minden sérelmeit szavak közé igtatását nem ellenzik, melly szóval az utolsó két orsz gyűlés alatt, irataikban már több ízben éltek. Mi illeti a magos fő Rknek abbeli felszólításukat, hogy a felírásban a kir k. előadásoknak 8. pontja is, mint majdan tárgyalandó, említessék meg, elég példákat hozhatnának fel ugyan a KK ésok, hogy több országgyűlések valának, mellyek alatt, a kir. k. előadásoknak nem minden pontjai vetettek tárgyalás alá; ezeket azonban ezúttal mellőzve egyedül azt jegyzik meg, hogy midőn a kir. k. előadások több pontjainak majdani tárgyalás alá vételükről felírási javaslatukban általános kifejezésekkel summás említést tettek, azok 8. pontjára nézve azért nem tehetnek a felírásban említést, mert követelést foglalván magában ezen pont, a Kk és Rk képviselői állásuknál fogva , küldőik e részbeni utasítását elvárni kötelesek, s e miatt állásuk a magos fő Rk állásától lényegesen különbözvén, s a mindkét Tábla nevében felterjesztendő felírásban a tárgynak tárgyalása mikor smilly kapcsolatbani felvétele iránt általuk bevárandó utasítások kénytelenségét meg nem említhetvén, egyébiránt biztosítván e cs. kir. fő herczegségét és a magas főket a felől, hogy ha küldőik utasítását veendik, nem fogják annak idejében ezen pontnak is felvételét elmulasztani; semmit sem kételkednek, hogy ebbeli őszinte nyilatkozásukon a mgos fő Rk is megnyugodva fentebb érdeklett kivonatuktól elállandanak. Végre A vlságos fő Rknek, az ország előleges sérelmei és kivánatiadik pontjára tett észrevételek iránt, a Rk és Rk akkér nyilatkoznak, hogy a birtokolás czimje feletti minden vitatkozást, ezúttal mellőzve , a mos fő Rk által javaslott szerkezeti módosítást, nem ellenzik. A KK. és RR. üzenete a m. Főrendekhez az országgyűlési szabad újságok iránt. A legközelebb tartatott két országgyűlésnek folyamata alatt, országgyűlési szabad újságok, mint a nyilvánosság leghathatóbb, semmi más által nem pótolható eszközei létesülhetésének szükségét a KK és KR már ismételve kijelentették , mindannyiszor azonban fájdalommal kellett tapasztalniok, hogy törvényes kívonataik a m Főrendeknél viszhangra nem találtak. Nyilvánosság az alkotmányos életnek lényege és nélkülözhetlen kelléke; kötelességüknek ismerők tehát a KK és RR az orsz. gyűlésének megnyitásával kezdett köztanácskozásaiknak elején mindjárt a nemzetnek ezen általános és változhatlan kivonatát, melly teljesítésének halasztásával nem csak el nem enyészett, hanem mindinkább erősödött, újólag kifejezni, s midőn hivatkozva mindazokra, miket e tárgyban — 1836ik év február 17kén, 1838ik év junius 20kán, October 3akán és november 27én tartott üléseiből kelt üzenetjeikben bővebben előterjesztettek, továbbá is úgy vannak meggyőződve, hogy az országgyűlési szabad újságok iránti intézkedést a törvényhozásnak a sajtó szabadsága fölötti általános rendelkezéséig felfüggeszteni azért nem kell és nem lehet, mert a sajtószabadsága már fenálló törvényeink szerint is a nemzet kétségtelen jogai közé tartozik, s a közérdek mindenek felett kívánja , hogy a nemzet a törvényhozó test tanácskozásairól addig is, míg a sajtó szabadsága feletti általános rendelkezés megtörténendik, folyvást és tökéletesen értesíttessék. Mindezeknél fogva újabban is tisztelettel kérik a cs. k. Főherczegségét, a Főrendeket pedig bizodalmasan felszólítják, hogy az ide csatolt törvényjavaslathoz megegyezésükkel hozzájárulni méltóztassanak. Törvényjavaslat az országgyűlési tudósításokkal foglalatoskodó hírlapok iránt. 1. §. Orszgyülési tudósításokat országgyűlési helyen, nyomtatás útján , akármelly nyelven, minden megelőző vizsgálat nélkül mindenkinek, ki ebbeli szándékát az országgyűlési testnek bejelenti s 5000 ftra terjedő, akár annyit érő vagyonbeli biztosságot mutatand , vagy maga helyébe e summára nézve biztos kezest állít, ön felelőssége mellett kiadni szabad, olly módon mindazonáltal, hogy a szerkesztő, nyomtató és kezeskedés esetében a kezes nevei minden egyes hírlapon feljegyeztessenek. 2. §. Illyés országgyűlési hírlapokban a szerkesztőtől eredő rágalmazás, becstelenítés, erkölcstelen előadások, közcsend háborgatására a kormány vagy hazai törvényes intézetnek vagy egyes személyek szántszándékos hazug tudósítás által gyülöletesekké tétele, a félnek magános keresetén felül, amennyire közhivatali személy, vagy a közálladalom érdeke volna megbántva, a magyar sz. korona ügyvéde felperessége mellett az alább megjegyzett büntetésnek tárgyai lesznek 3. §• A büntetés a perbeli és végrehajtási költségeken felül, az elkövetett általhágás vagy bűn mivoltához képest, 1000 főig, sőt súlyosabb beszámítás esetében ezen felül még egyévi fogságra terjedhet, azon esetben pedig, ha a szerkesztő az érdeklett legnagyobb büntetésben történt elmarasztalása után azon bűnt ismételné, a fent kiszabott büntetés kétszereztethetik, a marasztaló ítélet azonban a marasztalt fél költségén mindig közönségessé lesz teendő. 4. §. Ha a per magános személy sértése következtében indítatott, a pénzbeli elmarasztalás a sértett félnek, ellenkező esetben pedig az ország pénztára részére ítélendő. 5. §. Ezen bíráskodásra az országosan összegyűlt KK és pedig az illető táblák tagjainak voksai többsége által 25 tagok, részt nem vehetvén a büntető bíráskodásban az egyházi rend, a világi főrendek közöl 16., a városok követjei közöl 4., a kiváltságos kerületek képviselőiből egyet fognak kijelölni, kik a bírói törvényes hitet letenni köteleztetnek. 6. §• Mind a felperesnek mind az alperesnek szabad lészen ezen 25 személyből álló bíróság akármelly 5 tagjai ellen, a nélkül hogy annak okát előadni tartozzék, a megjelenés alkalmával kifogást tenni, kik is ezen esetre a bíráskodásban részt nem fognak vehetni. 7. §• Az elnököt az ítéletben eljáró bírák maguk közöl fogják kijelölni: az ítélethozásra legalább 9 tagnak jelenléte szükséges , az elmarasztásra pedig megkívántatik, hogy az elmarasztásra voksolók száma az ellenvéleményünket egygyel legalább felülhaladja. 8. §. A perbeidézés harmadnapi személyes megjelenésre irányozandó, a bíróságnak pedig kötelességében fog állani, a pert a megjelenéstől számítandó hónap lefolyta alatt végső ítélet állal, melly mindenesetre okokkal támogatva legyen, befejezni. 9. §. Az illyetén perben az előadás, a megvizsgálás, oklevelek és tanúk hitelesítése s minden egyéb munkálkodások teljes nyilvánossággal lesznek vezetendők, az ítéletek iránti szavazás pedig egyedül a bírák jelenlétében zárt ajtók között fog történni. 10. §. Semminemű törvényes orvoslatoknak, ideértvén a feljebb vitelt és ellenállást, sem a pernek folyamata sem végrehajtása alkalmával hely nem fog adatni; a végrehajtás a helybeli illető törvényhatóság által minden halasztás nélkül eszközlendő lészen. 11. §. Ezen rendeletek valamint az országgyűlési hírlapok szerkesztőire s illetőleg nyomatóira, úgy kereskedési summákra nézve azoknak kezeseire is terjednek. Üzenete a KK. és KR-nek az ország előleges sérelmei és kivonatai fölterjesztése s a kegyelmes k. előadások tárgyában készített fölírást illető szakasza módosításának szüksége iránt a méltóságos főrendekhez. A KK és RRek Ő felségének a vallás dolgában folyó évi július 5-kén kiadott k- kegyelmes válasza közbejötténél fogva : az ország előleges sérelmei és kivánati felterjesztését, s a kir- kegyelmes előadások tárgyában készített felírás azon szakaszát, melly ime szavakon kezdődik: „A vallásügyi viszalkodások megszüntetése msat azon reményben, hogy a másgs főrendek a tisztelt kegyelmes válasz tárgyában általok készített, és ide mellékelt felirási javaslatban, s annak az első felírással együtti felterjesztésében megegyeznek, s következőleg módosítani kívánják„A vallásügyi viszálkodások megszüntetése, és a hon minden vallása polgárai nyugalmának, s örökös egyetértésének eszközlése lévén egyik legforróbb óhajtásunk, kénytelenülelünk Felségedet újabban is alázatosan megkérni, hogy mivel a vallás dolgában múlt 1840ik évi május 7-kén fölterjesztett törvényjavaslatunktól, mindazoknál fogva is, miknek elfogadására folyó esztendő július 5-én kiadott királyi válaszában Felséged bennünket felhíni méltóztatott , 3.///. alatt ide mellékelt felírásunkban kifejtett alapos okainktól vezéreltetve, el nem térhetünk s az ország nyugalmát továbbá is attól várjuk: említett, szinte ide rekesztve újabban fölterjesztett törvényjavaslatunkat helyben hagyásával megerősíteni, ugyanazon évi május lékéről hasonlóul a vallásbeli tárgyakban felterjesztett más rendbeli országos felírásra pedig óhajtva várt kir válaszát minél előbb kiadni méltóztassék.“ Korinak ügyei aJobbágyságunk jövendője. Ill. Van hazánknak még egy intézménye, melly bár mennyire épüljön is ész s tiszta természeti igazságon, még is a parasztságra nézve olly vészteljes, hogy a jobb szivnek mélyen kell elszomorodnia, ha annak jövendőjéről csak futólag elmélkedik is ; és csak egy negyed század múlva sem fog jobbágyságunk jobban mozoghatni, mint ithon százezer éhen halái , ha a törvényhozó test saját művét le nem rontandja, vagy legalább tetemesen nem módosítandja, a parasztság pedig máris szorongatott szívvel tekint gyermekeinek jövendője felé. És ez intézmény nem más, mint a melly szerint a jobbágy mind fi, mind leány gyermekeinek egyenlő jogadatik, szüleik nemcsak ingó vagyonaikban , hanem még telkek értékéből is tökéletes egyarányossággal osztozhatni. Aki hazánkban csak egy kissé ismeretes , tapasztalásból tudja, mikép nálunk a szegény ember egyik legfőbb kincse a saját lak. A kinek pénze van s fizethet városaink- llarmincznyolczadik év. 78. szám. Pest, Szent-Jakab havalékén 1843. mi min. NEMZETI ÚJSÁG. NAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Miultsár István tábleinája