Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-11-21 / 151. szám

NEMZETI ÚJSÁG. Harmincznyolczadik év. 151. szám. Fest. szent András hava 21 kén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. A­lapító Miultszír István táblal­iadja TAW'S'MOM. Hazai napló. István fh. megérkezett. Kinev. Ilatitozás. O­r­s­z­á­g­g­y­ü­l­é­s. (68. 69.orsz. ülések : a börtönrendszer. 70- orsz. ülés: üzenet a magyar nyelv ügyében Vidékr­­­e v. Nyitrából (közgy. pótlékutasít ), Somogyból (közgy. , a horvát ügybeni k. leirat, ható­sági lev.) , Marmarosból (közgy. a megyei kihágá­sok , és a kir. városok.) Szomorú esemény. Külföldi napló. Spanyol-, Franczia-, Gö­rögország. Társalgási terem. Politikai jellem­raj­­zok folyt.fd­. a takarékpénztár és­ nemz. színház ré­széről. N­AXAI MPIID. István­ főherczeg ő cs. kir. fensége külföldi utazásából f. hó 15-kén ép egészségben Pozsonyba szerencsésen megérkezett.­­ Kinevezések: Öcs. kir. és apost. Fölsége Góbér Ferenc­, kalocsai kanonokot a hold szűz ugrai apátjává; S­z­a­n­i­s­zl­ó Ferencz nagyváradi latin szert, kanonokot, és a pesti középponti papnevelőház igazga­tóját, a m. kir. egyetemnél a theologiai kar elnökévé s ugyane tanulmányok igazgatójává méltóztatott legke­­gyelmesebben kinevezni. Ö cs. és ap. kir. Fölsége J­eszenszky Elek es. k. aranykulcsost Bars megye volt első alispánját királyi tanácsosi czimmel méltóztatott legkegyelmeseb­ben diszesitni. Halálozás. Esztergomban f. hó 14kén múlt­­ki élete 77ik évében C­hau de lot Victor generatőr- vagy Fiatalkorában hazáját Francziaországot elhagy­ Win, austriai szolgálatba lépett; jelleme, szilárdsága s műveltsége által emelkedett , s köztiszteletet szerze magának. Számos barátitól s mind azoktól, kik ismer­ték , tisztelve legőszintébb részvéttel kísértetett ugyan­­c­só Izkén sírjába. Béke porainak ! Országgyűlés. LXVIIIdik orszá­gos ülés a fő Ilitnél november 11-dikén. — Tárgy a börtönrendszer taglalása. — Egy püspök a 265dik­­ban részletesen elősorolt lelkészi kö­telességeket általánosan e szavakkal kiváná kife­jeztetni : „A lelkészek mihelyt hivatnak , a beteg rabokat látogassák meg, s rendes kötelességüket teljesítsék“; mert megtörténhető —mondá—miként a rabok önkénytesen ellentállanak a végszentségek kiszolgáltatásának , s hogy illy esetben a lelké­szek hanyagsággal alaptalanul ne vádoltathassa­­nak, okszerűnek véli az érintett szavak kitételét, bizton híven, miszerint a lelkészek ebbeli köte­lességük teljesítését eszközlendők minden eszkö­­zökhöz nyúlni fognak, mellyekkel végbevihessék a végszentségek kiszolgáltatását. A következő szónok egy főpap inditványza, hogy a börtöni lelkészek által teljesített kereszte­lési, temetési eljárásokról ugyan ők adhassanak hiteles bizonyítványt; ezen két inditvány elfogad­tatván, a harmadik, egy gróf által tett, melly sze­rint a börtöni orvosok a természet és időjárási ész­revételek följegyzésétől (observationes meteorolo­­gico phisicas) fölmentendők, azon okból nem fo­gadtatott el , mert miként egy főispán mondá, azon észrevételek pontos följegyzéséből tudni le­het, hogy az idő mi hatással van a rabokra. Egy főispán a szolgák által kötelességük tel­jesítésére teendő esküt nem helyesli, de a helyett kívánná, hogy a szolgák a hallgatásra esküdje­nek , mert kötelességeik teljesítésére őket köte­lezni — szerinte —annyi, mint bizonyos perturium elkövetését erőszakolni, — szavai elhangzanak. A felügyelésről szóló fejezetnél következőleg beszélt egy báró: ,,Ha bár a m. FO­ Rt. határo­zata szerint csak egy mintabörtön fog is építetni , nem ellenzi, azonban, sőt a mellőzhetlen szük­séggel igényli a határozattá vált indítvány , mi­szerint a törvényhatósági börtönök nyomort árasz­tó helyzetükből kiemeltetvén czélszerűebben időz­tessenek el, s elrendeztetvén kellőleg, a helytar­tótanács fölü­gyelése alá adassanak. Igaz ugyan — folytató — miként az eddigi börtönökre is kiter­jesztendő lett volna a helytartótanács fölügyelete,­­ I de a melly hihetőleg bizonyos akadályok miatt ha­tástalan lévén a börtönök belső kormányzása bor­zasztó külsejükhöz hasonlított. Szónok ezen hi­bás felügyeletet, a börtönök czélszerűbb építése által elhárítandó akadályokon kívül annyiban tu­lajdonítja a helytartótanácsnak , a­mennyiben az tanácsnokainak kis száma miatt ebbeli hivatalát pontosan nem teljesítheti. Ez akadály elhárítá­sául tehát czélszerűnek látja a tanácsnokoknak négygyeri szaporítását, kik a börtönöket szemé­lyesen megvizsgálván ne csak a fölküldendő je­lentésekből, hanem egyszersmind saját tapaszta­lásukból ítélhessék a szükségeseket. E javaslat­nak ellenzői a helytartótanács tagjainak szaporítá­sát fölöslegesnek , az általuk teendő személyes vizsgálatokat czéltalanoknak állítván, az indít­ványnak életbe léptetését nem helyeslék, rövid vita , s a többség kijelentett pártfogolása azonban azt határozattá változtatták. Továbbá egy gróf — miként mondá — me­leg kebellel járul ahhoz , hogy a börtönben teendő vizsgálatok eredménye közöltessék az országgyű­léssel, a mennyiben azt a Kb. és áll. csak a jö­vő országgyűlésig , vagy később is a szükséges tapasztalás megszerezhetése végett kívánják. Ha azonban —folytató— ez által a Kb. és áll. oda irányzanak, hogy az országgyűlés tegye meg a börtönök felett a szükséges rendeléseket, akkor a szerkezetnek ellenmond, mert tiszta meggyőző­dése szerint részéről meg nem engedheti , hogy az országgyűlés rendelkezzék ott, hol rendelkez­ni tisztán a végrehajtó hatalomé ; szerencsétlen azon ország, — mondá — hol a hatalmak ös­­szezavarvák , mire egy báró A börtön­­­épitések — úgymond — az 1827- diki választmány javaslata nyomán is igen költ­ségesek lesznek, s néhol kivihetlenek,— miután pedig ő fölségétől nem várhatjuk; de nem is kí­vánhatjuk, hogy szerte börtönöket építsen, s igy a törvényhozást nyomandja azok építése , előle­­ges tapasztalás nélkül pedig ezt nem tehetjük elég czélszerűen: szükséges, hogy a törvényhozásnak a börtönökről (a mintabörtönt is ide értve) tudó­sítás tétessék. Egy fő hivatalnok inditványza , hogy íras­sák meg a KR. és RR.nek, miszerint a fő RR. mintabörtönt kívánván fölállítni, örömmel meg­egyeznek , hogy arról a jövő országgyűlésnek tu­dósítás tétessék , — ez inditvány elfogadása a vi­tát megszünteté. Egy báró az építési tervet illetőleg az 1827- diki országos választmány javas­atát kívánja föl­olvastatni, s megvizsgálván a KK. és RRel kö­zölni, — kivánata viszhangra találván az érintett javaslat legközelebbi tárgyalása végeztetett. Ezután egy püspök az isteni szolgálatot ille­tőleg javasolja, hogy a mennyire kivihető, s a magányrendszer elveivel nem ellenkezik, úgy tétes­sék a rendelkezés, hogy a rabok az áldozó pa­pot láthassák. Sokan—mondá—azon hiedelem­ben vannak a keresztény katholikusok közöl, hogy az isteni szolgálatnak főkelléke az áldozó papot látni. Igaz ugyan — folytatá — miként vannak a szabad életben is , kik a misén részint a templom oldalhelyeibe vonulva, részint a templomon kül végzik buzgólkodásaikat, az illyenek közönsége­sen elkéstek, s azon édes reménnyel bírnak, mi­szerint a jövő alkalommal ebbeli vétségüket meg­­javítandják ; nem úgy a rab — folytatá — kinek az intézet ellenére reménye sem lehet. Szónok úgy hiszi indítványát kivihetőnek , s a magány­rendszer elveivel nem ellenkezőnek, ha a rabok egymást nem látják, s össze nem beszélnek, az elsőt bizonyos elkülönzött ülések , a másodikat álarcz használata által véli czélszerűen eszkö­­zölhetőnek. Egy báró a magányrendszer főkellékének hiszi, hogy a rabok ne csak össze ne beszélhessenek , de ne is tudják, hogy mellyik ki mellett van Ha a templomban személyesen megjelenendnek a ra­bok — föltéve elkülönzött helyeken álarczczal — könnyen megeshetnék, hogy két egymás szom­szédságában lakó rab jutna egymás mellé , kik egymást jelek által, vagy titkos suttogással kiis­mervén , később ugyancsak jelek által kamráik­ban is összebeszélhetnének, s igy a magányrend­szer elve kijátszatnék. Föltéve azonban — mondá — hogy ez kikerülhető, úgy az őrök számát ne­vezetesen kell nagyobbitani, mert a rabok le , és fölvezetésének mindenesetre őrködés mellett kell történni. Egy gróf inditványza , hogy az illető lelké­szeknek tétessék kötelességül, miszerint minden vasárnap a börtönkápolnában misézzenek , s igy­­ több misékre czélszerűnek látja a rabok számát fölosztani, s biztos vigyázat mellett a templom­ba, — hol elkülönzött helyeken egymástól jól távolra végzendik ájtatosságukat — levezetni. Ez inditvány m­éltányoltatni látszék , a midőn egy mág­nás e tárgyat az építéstől föltételezvén, annak el­döntését fölfüggeszteni javaslá , mi elfogadtatván szőnyegre jött a börtönök építését, és föntartását tárgyazó költségek kérdése , mellynek aránylagos viselése egy érzettel elfogadtatott, azon föltétel mellett, hogy a fizetési kulcs határoztassék meg először, mielőtt e határozat fölterjesztetnék; kü­lönben is egy mágnás által tett, s határozattá vált indítvány szerint a mintabörtönnek építési, fön­­tartási , s a személyzetre fizetendő költségei a kincstárat, és igy a törvényhatóságokat csak saját rabjainak föntartása illetendi , melly inditvány el­fogadásával a börtönrendszer vitatásának , s az ülésnek vége szakadt. November 13-án és 14-én egyedül a káp­talani , s törvényhatósági követek fél tizenegykor magányértekezésre meghivatván a KK. és RRnél ülés nem tartatott. LXIX. Orsz. ülés, nov. 13. Minthogy a főtábla gróf A............nak abbeli indítványát, hogy mig a magányrendszerrel próba tétetik, addig is a hatóságok börtönei a lehetőleg rendeztessenek, s javíttassanak, elfogadó, jónak találá egyszers­mind, hogy a 1827ki börtön­rendezéssel megbí­zott választmánynak munkálatát tanácskozás alá vegye olly czélból, hogy annak alapelveit meg­vitatván , azt a KK. és RRnek elfogadás végett ajánlja, részletes kérdéseket azonban a KK. és RR. kidolgozására hagyván, ezek megvitatásába ne ereszkedjék. Ezen ülés tárgya tehát a 1827ki választmány munkálata lévén egy báró a fölolva­sás kezdetén azon megjegyzést teszi , hogy a je­lenleg létező börtönök ezen 1827ki rendszerre nem alkalmazhatók, kérdi tehát, ha a nem al­­kalmazhatás esetében új börtönt kelljen-e a ha­tóságnak építeni? — Felelet: igen, de az épí­tési tervről a KK. majd gondoskodni fognak. — Kevéssel ezután ugyanazon báró azt akarja, hogy a vádlottak egymástól tökéletesen elkülönözve legyenek. Ugyanezt kívánja egy megyei főis­pán is, mivel ha a bűntársak az elítélés előtt együtt lesznek, akkor egymással tetszések szerint érte­kezhetvén , semmi üdvös eredményt sem remél­hetni.­­ A megállapodás az jön , hogy az ugyanegy bűntettért befogott vádlottak egymástól elkülö­­nöztetnek. A báró tovább azt kívánja , hogy a rabok még a munkahelyen is osztályozva legyenek.­­ Azonban a szerkezet hagyatik meg, s ennek nyomán csak a súlyosan bűnösök fognának szo­báikban dolgozni.

Next