Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-02 / 1. szám

állhatjuk, hogy egyet ez idézetek közöl ide ne tűzzünk, ama trópusok trópusát, ama figuráját Aristoteles és Cicero minden figuráinak, melly bírálat alatti munka 116. lapján így szól: „Hah! borzadok. Minő csodás nem ösmert Sejtelmek másznak hátamon, hideg Nyomot bevésve éles körmeikkel.“ Soha, soha illy­genialis beszédét innen az operenczián! . . Isten veled, dráma!. . dráma, Isten veled!”Az ötödik czikk­­ben ismét dráma és pedig szomorú játék bírálata áll: „Élet és ábránd 44 czímmé Bod­or Lajos túl. És a bírálatból látjuk, hogy Bodor Laj­os szomorújátéka szomorú nyo­mom badarság. — Végül „Csalánok 44 czím­ alatt tizenöt szeszélyes gúnyverset veszünk, mellyek többnyire legújabb irodalmi tüneményeket elmésen ostoroznak. A könyv nyomtatva van Kecskeméten Szilády Kár­oly­n­ál s ezt tekintve a csinos kiállítást — méltá­nyolva kell megemlítenünk.A nyomtatás bizonyosan olcsób­ba került Kecskeméten mint Budapesten, különben a bizo­mányos nem folyamodott volna közel helyről a távolabbra. Egyébiránt a nyomtatás, minden csinossága mellett, ritka és sok a könyvben a papíros vesztegetés, mit ha helybe­­hagyunk is pusztán szépirodalmi munka nyomtatásánál, de illy tárgyú könyvben, mint az irodalmi areopag, a sűrűbb és gazdálkodóbb nyomtatást szívesebben vennők. Még egy észrevételünk van, egy parányi észrevétel, parányi tárgy iránt. S­z­e­r­e­m­­­e­y Gábor munkájának ára mellé (egy pengő forint) felkiáltásjel van téve zárjel közt (!). Ezt a néma jelek exegesise szerint másra nem igen magyarázhatjuk, minthogy a munka drágáltatik. Az idézett munkában pedig van 183 lap, 8-rétben. Nem láttuk e mun­kát, nem tudjuk minő e 8-rét, de kisebb semmi esetre nem lehet, mint az .irodalmi areopag, 8-réte, melly 12-rétnek is beillenék. És az ,areopag4 áll összesen 100 lapból. Már most nézzük a következő proportiót: 183 , 60 = 100 : x, és így: x = 32, 8. Az ,irodalmi areopag4 árának tehát 32 egész és 8 tized­­rész pengő krajczárnak kellene lenni, s még akkor is olly drága volna, hogy a Szeremley Gábor munkája mel­lett állóhoz egészen hasonló felkiáltásjelt érdemelne . . . Minő felkiáltásjelt kelljen tehát az ,irodalmi areopagy ára mellé tenni, melly most a kis 8-rét és a ritka nyom­tatás mellett is 40 pengő krajczár, ítélje meg a kiadó vagy a bizományos, kinek ez észrevételt figyelmébe ajánljuk. « g­. Ikerváros! Hírnök. Sarjadozni induló zeneköl­tészetünk, egy, a műértök ítélete szerint, gyönyörű szer­zeménynyel gazdagodott; ez Brand Mihály hazánkfiá­nak pompás miséje, melly Péter és Pál napján az anya­templomban kitelhető szabatossággal adaték. Művész vi­lágunkban örvendeztető mozgalom nyilatkozik, Schili­der­m­eisser ur Szapáry Péter dalmű írója, tisztelve s szeretve a hont, melly az idegent hű karokkal ápolja leg­újabb dalművét „A bosszuló 44 szövege Prechtler Ottótól nemzeti színházunkban fogja előadatni, mihelyt a német­beli fordítás elkészül és jelenleg egy uj víg operán „Sobri44 dolgozik. Sz­i­g­ligetin­k „Zsidó44 czimű népdarabját el­végezte, s egy ujjal, mellynek a népnevelésre rendkívüli hatást ígérünk „Rózsaünnep44 foglalkozik a fáradh­atlan költész. — Budán a vizi városban egy veszett eb több em­bert megmart, hisszük, a hatóság a szerencsétlenek kö­zül minden lépéseket megten. — A két ünnep­nap Buda s Pest testvér gőzösök szálították a testvér város között a szabadba s az ó­budai búcsúra sietöket, s a torongok száma olly nagy volt, hogy a budai bombatéren a kiszáló hid a tömeg alatt leszakadt, azonban emberélet el nem veszett. — Gőzösökről szólván örömmel jelenthetjük, hogy a Szé­chényi- gőzös a budai gyárban kevés napok múlva elkészü­­lend. A gymnastika hatalmasan divatra kap , a minap egy uraság szolgáját fiáért küldi a testgyakorló intézetbe , a leczkének vége nem lévén az inas nézegette a növendé­kek mutatványait, szabad ég alatt föltett kalappal, sem­mi rosszat sem sejtve keményen megtámadtatik s parancs­ra két szolga által a kertből kivettetik. Lágyan az a há­rommal egy ismeretlen suhancz egy 10 éves tanítványt a fölfigyelő láttára, kimélletlenül elpáholt, és még nagyobb adagot ígért neki a test­gyakorlás és keményités e csik­landós osztályából , ha hogy a leczkének vége leend, s szavát az utczán híven teljesíté is. Talán jó volna ha il­­lyen rendetlenségek meggátoltatnának.— Jogász ifjaink Tipula Péter tanár és egyetemi tanító ur iránti tiszteletü­ket névnapján fáklyás zenével tisztelték meg. — Dartay színigazgató ur még mindig lesben áll, egy első énekes­nőre figyelmező. «5» *) A kép valóban igen költői s igen csiklandós. S­z­e­r­k. 3 regni,juxta artic. I.ann­i 1608.post coronationem edition vocari solitis, tute ibidem comparendi et agendi potestas, cum solita ab antiquo libertate Diaetae fiat. V­ilágosan tehát a linzi békekötés ezen most idéztem rendelete egész kiterjedésben megerősíti az 1604ki kor. ut. organicus törvényt, mert mindazoknak az o.gyűlésre meghivatását ottani biztos megjelenését, sőt munkatoghatását is e fölsége által eszközöltetni kivánja, kiket ezen jog azon org­anicus törvény szerint illet. Ezek után csak illy alter­nativa közt választhatni: vagy van kötelező ereje a két békekötésnek, s illy esetben a cath. clerus o.gyülési szavazata a tek. rendi táblánál ma is fenáll; vagy ha a .. cath­. clerusnak ebbeli joga többé főn nem áll, úgy a békekötések kötelező ereje is ezáltal megrendítve van. — Engedjék meg végre a tek. KK és RR ! hogy még azon organicus törvényt idézhessem, s az által hitelesen megmutassam, hogy abban a káptalanok s apátok külön szavazási joga foglaltatik . c) Ezen IfjOSki kor után alkotott l.t.cz. 1. §ban mondatik : minden hiányok s nehézségek elkerülése vé­gett, mellyek az ország rendeinek,s karainak neve alatt ném­ellyekre becsúsztak , az ország rendei határozták, kiket kellessék az ország rendei s karai neve alatt ér­teni , s kir. levelek által az o.gyűlésre meghíni, s kik­nek kelljen ottan voksaikkal bírnia. V­adik­óban a törvény ezt rendeli: „Praelatorum autem statum hunc esse volunt, ut quicunque Episcoporum , Capitulum suum, cum Prae­­posito suo, sub sua Jurisdictione Episcopali, aut loca­lresidentiae suae habuerit ; et tunc idem Episcopus in Conventu Dominorum Praelatorum , et Baronum, pro sua persona propria, locum et vocem habeat. — Nomine autem Capituli. Praepositus una cum Capitulo inter Re­gnicolas, pari ratione unam, et conjunctam vocem ha­beat. — A­mik­et a prépostokra s apátokra nézve már fölebb idézem. — Tek. RK és RR ! ezen törvény a káp­talanokra, s apátokra nézve olly világos, hogy azt koronás fejedelmeink századokon át e jelen­­.gyűlésig mint legfőbb végrehajtó hatalommal bírók mindenkor a kir.levelek pontos kiadatása által életben tárták, ezeket csak nem egyforma izmodban a megyékhez, a káptala­nokhoz s apátokhoz, szétküldetni rendelvén.­­ Melly organicus törvénynek fönállását, alázatos véleményem szerint az is erősíti, mert Ildik Mátyás király 1608ban történt koronázása előtt és után alkotott minden törvé­nyeinek, és igy a most idézett organicus törvénynek is, melly azokban foglaltatik, szoros megtartása.— II. Illik Ferdinánd, és I. Leopold koronás királyaink diplomájá­­nak első conditiójában különösen kikötve volt. — Ide­járul az is, hogy azon organicus törvényre egyenesen minden megszorítás nélkül hivatkozik az 1723: 7dik, erre ismét az 1791 : 13dik, s erre az 1827 : 5. t.cz. A mint is magok a t. KK és RR . e törvények követ­keztében ezen a.gyűlésre meg nem jelent káptalanok, apátok és prépostok kérdés alá vonatását megrendelni, ez által pedig azon törvénynek fenálló kötelező erejét nyilván megismerni méltóztattak. Egyébiránt a kérdéses törvénynek erejét legkevés­bé sem gyengítheti a mostan divatozó gyakorlat, mert ezt törvényesnek, vagyis az összes törvényhozás tényei­vel crnstatírozottnak nem tekinthetjük, sőt azon orga­nikus törvényt , — ezen ellenvetési tekintet ellen — győzhetetlenül védi az 1633 : 18 és az 1791 : 12dik törvény; — az első egyenesen azt határozza, hogy az ollyan törvények, rendeletek és szabályok, mellyek a II. rész 3dik, és III. rész 2dik czime ellen keletkeztek, erőnélkülieknek tekintessenek; sed ipso facto,quod con­sensu et confirmatione regia sint destitutae, a vanae et frivolae habeantur. Ennek nyomán az 1791 : 12dik alkotott sarkalatos törvényünk tartalma minden honfi előtt ismeretes, t. i. hogy a törvényhozási, magyarázási és eltörlesztési hatalom a jogszerűen koronázott fejede­lemmel, és az o.gyűlésre megjelenő o.karaival és ren­deivel közös legyen; mivel pedig a fölebb idézett tör­vény ő fölsége, és a két tábla megegyezésével a káp­talanokra nézve mind e mai napig megszüntetve nincs; sőt a mennyire a kath. clerusnak ezen szavazási joga magokban a bécsi s linzi békekötésekben, s a fentebb érintett e­gyűlési szokásunkban világosan beszőve van , nem látom módját, nem találom törvényes okát annak, miért lehessen itt vagy az igazságot nem látni, vagy azt tovább is késleltetni. Minden polgári kör, és magány ügyeket, mellyeket már honi törvényünk szabályozott. Prolog Gik czime szerint nem holmi eszméleti, vagy po­litikai mellékes nézetek szerint, hanem a fenálló törvények szerint elintézni, a panaszoskodóknak igazságot mielőbb kiszolgáltatni kell, s ebből az is foly, hogy a­meddig e mostani országrendi ősi alkotmányunk fönáll, addig az idézett törvénynek kötelező erejét meg kell ismerni, va­lamint a nagy orsz. választmány is a káptalanok ezen panaszos előadását méltányosnak, igazságosnak, azért mielőbb orvoslandónak ítélte. — Tek, RK és RR ! még kegyesen megengedik, hogy jövendő igazolásom végett, küldő káptalanomnak (melly­­nek megújítását magok az ország rendei s karai az 1763. lzik­­. bizonysága szerint ő fölségétől kieszközlék) ab­beli szilárd kivonatát itt alázatosan előterjeszthessem, mellynél fogva az a fönálló törvényekre, s az egyházi rend által képviselt corporativus, és egyházi érdekkek fontosságára vonatva, az o.gyülési szavazatát a legjobb modorban reducálja,s azt az 1608.kor.uto­lső t.cz.alapjára mielőbb visszahelyheztetni kéri. Melly nyilatkozatomat szivemnek azon őszinte kiömlésével rekesztem be , vajha ezen üdvhozó alkalommal a tek. KK. és RR a magyar clerus ezen törvényes , ezen reménytel­jes lépését, hasonló hazafias bizodalommal, mennyire tehetségükben áll, visszonozni méltóztatnának; mert tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy valamint a honi erőknek ezen köz­pontosítása, és a törvényho­zó test egyik paralizált részének újabb felélesztése ál­tal , a törvények tekintélye szilárdittatni, s köz hazánk java , s boldogsága hathatósban elő fog mozdittatni; úgy ellenben azon erőket oszlató bizodalmatlanságnak és szűkkeblű elkülönözésnek soha jó eredményei nem le­hetnek. Sz. . .. követő beszédét e tárgy fölött következő számunkban közöljük. Egy megyei követ azt mondja, hogy hát illő-e az, hogy az alsó tábla mindennek kívánja megadni magáét, mindenki iránt igazságos akar lennni, és csak önmaga iránt nem tud lenni igazságos , hogy t. i. orvosolni és sérelemnek elfogadni nem akarja azt, mivel önmaga el­len fogadná el ? Vannak sokan, kik mindent még a legyeket is emancipálni szeretnék, azonban egynéhány morális testületeknek millyek a káptalanok, még csak gúnyos helyzetébőli kiemeléséről sem akarnak hallani. Hiszen alkalmasint ők maguk sem kívánnak individuális szavazatot, hanem csak annak kimondását, hogy jelen méltánytalan állásukból kiemelve illő törvényhozási hely­zetet s szavazati elrendezést nyerenének. Hallám, folytató szónok, egy valaki által a káptalanok szavazatának fo­gyasztását megemlíteni, az­az teljesen kiküszöbölni,mint­ha a káptalanokkal szinte olly rövid úton lehetne bánni, mint a jelen nem levő mágnások követeivel. Ha mindent kívánnak a Kb. rendezni, illő, hogy a káptalanok iránt se legyenek igazságtalanok s méltánytalanok. A v... i káptalan követe nyilatkozatát jövő számunk közli. Voltak követek, kik a káptalanok és conventek szavazatának kérdését sem sérelemnek , sem kívánatnak nem tekinték, hanem indítványnak melly akkor megté­­tethetik, midőn az indítványok kevés idő múlva föl lesz­nek veendők, voltak, kik ezt praeferentiális indítvány­nak kívánák tekintetni a többi indítványok előtt fölve­endőnek. Voltak, kik a kérdést az e­gyűlési rendezésre kí­vánták halasztatni: egy szabadéinás követ azt hiszi, hogy a káptalanok sokkal magasabb szempontból kí­vánhatják a szavazatot, mint csupa szántó s egyéb földek birtokosai; azonban sokkal több hazafisággal hiszi bírni a káptalanbeli követeket, minthogy e kérdést annyi elkerülhetlenül teendők előtt fölvétetni kívánnák. Ő azt hiszi , hogy Cs . . . . követe nem azért mondá e tárgyat mint sérelmet föl nem terjeszthetőnek, mivel azt az alsó tábla követé el, hanem akár sérelem legyen az , akár kívánat, mindkét esetben azt a tábla önmaga orvosolhatja, és így azt fölterjeszteni nem kell. Végre a szavazás többször sürgettetvén, a KK. a fölteendő kérdés iránt sokáig tisztába jönni nem tud­tak , s miután a fölött is hosszasan tanakodtak, a kér­dés , mellyben utójára megnyugodtak ez volt: ha a szőnyegen forgó káptalani szavazatkérdés indítványnak tekintessék-e vagy nem és igy most fölvendőnek . És a többség szavazás utján azt csakugyan indítványnak véve; számos követek azonban úgy szavaztak , hogy az indítvány ugyan, de praeferentialis indítvány , mel­­lyet az előleges indítványok között kivánnak fölvétetni. — Abauj , Zemplén , Ung, Szabolcs, Gömör, Bor­sod, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Mar­maros, Csongrád , Békés, Csanád , Arad, Torontál, Poson, Nyitra, Vas, Nógrád, Zala, Komárom, Bars, Somogy , Hont, Veszprém, Baranya, Zólyom, Pest, Tolna, Árva, Bács, Turócz , Verőcze, a kérdést in­dítványnak tekintek. Temes, Sáros, Szathmár, Sze­­pes, Krassó, Sopron, Trencsén, Liptó, Győr, Fehér, Esztergom, Moson, Posega Szerém a kérdést mint nem egyszerű indítványt azonnal fölveendőnek tarták. Ugyan ez ülésben jelenti az elnökség, hogy a hold. Orosz Elekért­ halotti istenszolgálat iránt személynek ő­nmaga megkéretvén, rendelkezni fog. CLXVII. o. g­y ü 1­é­s a főRRnéljun. 24én. Tárgy: a nem egyesült görög vallás iránti izenet. Mielőtt a tárgy megkezdetnék, fölkel egy gróf, és előre bocsátvák­ , hogy mit mondana , azt senki úgy ne vegye , mintha tiszteletlen kívánna lenni az elnök ő fönsége iránt, úgymint kinek 48. évi politicai pályáját az egész haza és minden magyar őszinte tisztelete­s sze­­retete követi, (harsány éljen) s igy nem az ő eljárása ellen intézendi szavait, hanem aggodalmait adandja elő, mellyekkel a főtábla nagyobb részének ő­s elvbarátai keblét megtöltötték. Aggasztja az ő keblét az, hogy a nélkül hogy kimondatnék: mikor leendnek ülések ismét, mikor nem, s azok hetekig nem tartatnak , s ekkint azon része a főtáblának, melly a haza érdekében fá­­radhatlanul működik, vesztegeti az időt a várakozással a nélkül, hogy csak személyes kárpótlást nyerne is ezért. Aggasztja az, hogy ámbár elhatároztatott, hogy a tárgyak azon sorozat szerint lesznek föl­veendők, a­mint azok a KK. táblájától átkül­detnek , és még­is ezen rend meg nem tartatik; ha a többség a rendet megváltoztatta, igen kívánt volna é­s elvbaráti is abban résztvenni. A többség már előre el­készül minden tárgyra nézve, mi pedig, midőn az ülés­be jövünk folytató, jó­formán azt sem tudjuk miről kell

Next