Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-02 / 1. szám

szólanunk. A mult jun. 22-i ülésben elvbarátim azt hiveki, hogy a k. k. leirat fölötti tanácskozás másik ülésben is folytattatni fog, s igy az idő már messzire haladván eltávoztak az ülésből, s hogy a tárgy megvitatva nem volt eléggé, mutatja az is, hogy egy lángesze a főtáblának a cs - i püspök , amaga úgy nyilatkozott, hogy még szavazatát egyenesen kimondani tartózkodik ; azonban mind a mellett az ülés reggeli 10 órától délután 5 óráig tartván, a roppant vallásbeli tárgy egyetlen üléssel bevégezteték. Illy eljárás nem fogja a tábla méltóságát növelni, hanem azon gondolatra viszi az embert, hogy a főtábla többsége Bécsből kapja a parancsokat arra, mit tegyen. Ezeket úgymond, nem akarom tanácskozás alá bocsáttatni, hanem csak mint panaszt adom elő, s ha a főtábla többsége küzdésünket sikeretleníti mindig, mi pedig panaszainkat fogjuk azt kifárasztani. Erre elvbaráti (a jobb oldal) mindnyájan fölkelnek, s gr. T. előadását magukénak is vallják. Nádor ő fensége erre válaszol: az előttem szolodnak előadása, úgymond, teljesen hasonló azon közmondáshoz: „percutitur catulus, ut sentiat leort ” szavait e tábla többsége ellen mondó irányzottaknak, pedig azok egyenesen személyem s elnöki eljárásom ellen valónak intézve, és azt téve föl az előttem szólott, mintha én elnöki tisztemben mások által igazgattatnék, mi engem sokkal jobban sújt, mintha egyenesen ellenem kelt volna ki a szóló holott eszébe kellett volna jutni annak, hogy ha valami kifogása van az elnöki eljárás ellen, azt nyíltan kell vala kimondania, mert hol a haza java ezt megkívánja, ott én személyemet tekintetni s ezért nem egyenesen szólni valakinek, nem akarom,éljen, éljen.) — Itt egy gróf szólni kezd, erre nádor ő fönsége: kímélje meg magát uraságod szavamba vágni, mert ezt tűrni soha nem fogom, s ha valaki elnöki jogaimat tisztelni elfelejti, ezután azok mellett még szigorúbban fogok fellépni mint eddig. — De nehogy tekintéllyel láttassam csak harczolni, az okokat is előadom , mellyek az előttem szólót megczáfolják. Emlékezhetik az előttem szóló, ha akar, milly bajos idők voltak azok, midőn az ülések egy darabig nem tartottak, s átláthatta volna , hogy azokban ülést tartanom nem lehetett, mibe a FORR. többsége is beegyezett. Az hogy az ülés szombaton jun. 22-é n hosszasban tartott, szinte nem lephette meg az előttem szólót, mivel hosszú üléseknek számos példáit láthatta , mind a fő- mind az alsó táblánál , de különben is a Kb. annyit végeznek s küldenek át sokszor, hogy hacsak hosszasban nem tanácskozunk , azokat bevégezni lehetetlen. Egyébiránt az ülést eloszlatni vagy nem oszlatni elnöki jogaim közé tartozik, mellyeket mindig sértetlenül föntartani fogom is , akarom is. Ki gátolta az előttem szólót vagy elvbarátit, hogy ha a tárgyat nem hitte eléggé megvitatottnak, akár egy óráig mennyiszer tetszett volna ne beszéljen? én bizonyosan a legnagyobb türelemmel hallgattam volna akárkit; ki az oka annak, hogy az előttem szólónak elvbaráti nem akarók az ülés végét bevárni, hanem azt ott hagyták ? Annak, hogy néha kivétel történik azoknak sorozatbra nézve, melly szerint a tárgyak az átküldés szerint volnának fölveendők, oka némelly tárgyaknak nagy fontosságában s sürgetősségében keresendő; és valamint eddig a FORR. tárgy kitűzési eljárásomban megnyugodtak, hiszem, hogy ebbeli bizodalmuk ezentúl sem lesz meggyengitve. Az előttem, szóló tehát engem támadott meg, de nem téve azt egyenesen, mi sokkal inkább sért, mitha azt nyiltan teszi vala; hiszem azonban, hogy sokkal nagyobb bizodalommal viseltetik hozzám a haza, minthogy azt illy cavillatiok megdönteni képesek volnának, (harsány hosszasan tartó éljen) Erre gr. P . . . . J. megjegyzi, hogy ő a világért sem akart ő fölsége szavaiba vágni, hanem azt hivé, hogy beszédét már bevégezte s azért kezdett szólani, és igy a rendre utasítást el nem fogadhatja. Ezután a szónok ugyanazokat elmondá, miket az első szólott elmondott, és avval végző beszédét, miszerint azért szólaltak föl ők, hogy lássa a haza, mi és hogy történik a főtáblánál , és hogy őket az igazságtól a főrendek többségének tetszése vagy nem tetszése eltántorítani soha nem fogja. Ezután a baloldalon majd mindnyájan fölkelnek s a panaszokra felelni akarnak ; azonban mivel a jobboldal agályos szavakkal mondá el, hogy az egész főtáblánál minden csak vak eset szerint történik , hogy ők sikeretlenül szólnak mindenkor, hogy az egész eljárása a többségnek semmi parlamentáris szokással meg nem egyez, és hogy igen fáj az nekik, ha ő fönsége aggodalom teljes panaszos kifogásukat egészen magára veszi; mivel a dolog mindinkább keserű kifalakadásokká változott — nádor ő fönsége kijelentvén azt, hogy illy nem egyenes s nem nyílt megtámadás a főrendek méltóságán alul van, kivárni, hogy az egésznek vége legyen, s az ítélő mestert a napirendre kitűzött tárgy felolvasására felszólitá. Melly kívánatra a szólani akarók leülnek s a harcznak vége lesz. A görög nem egyesültek iránti izenet felolvastatván, a görög nem egyesült érsek s püspökök a reversalisoknak múltra nézve is eltörlését sürgeték, s mivel a főtábla többsége kijelenté , hogy a görög vallásra épen azon kedvezményeket kívánja ruházni, mellyel a protestáns vallásnak adatnak , ugyan azon okoknál fogva , mellyek miatt a protestáns vallás irányában a reversalisokat múltra megtartatni kívánja, azokat a görög vallásra nézve sem óhajtja eltöröltetni. Mi csakugyan végzés van. Azon pontra nézve, hogyha a görög és protestáns vallásnak vegyes házasságra lépnek, a házasok elválasztatván, a protestáns fél más házasságra léphessen, a FORR. előbbi megtagadó nézeteik mellett tovább is megmaradnak ; sem a görög vallásuak alapítványainak , s más közügyeinek elintézésére országos választmányt kiküldeni nem kivánnak, mivel az illy belügyek elintézésére a declaratorium illyricum nyomán tartandó görög nemzeti gyülekezetét illeti, melly ugyan 1790től fogva ugyan nem tartatott, de a görög érsek kijelentése szerint ő fölsége annak a gyűlés után azonnali megtarthatását már megengedé. Egy görög püspök nyiltan kimondá, hogy a KK. midőn azt állítják, hogy ezen ügyeket a nationalis conventus nem képes elintézni , sem a declaratorium illyricumnak sem ezen conventnek szellemét nem ismerik , ők országos választmányt nem kivánnak. A transitusra nézve a FORR. szinte azon elveket kívánják fölállíttatni, mellyek a protestánsokra nézve megállapittattak. Egyébkint a görög érsek s püspökök fájdalmukat nyilvániták a KK. azon kivonata miatt, melly szerint ők idegen országokba folyamodást a görögnek megengedtetni sürgetik , mivel itt a KK. kétségkívül arra czéloznak, mintha a görögök az orosz hatalommal valami egyetértésben volnának, mi hogy soha eszekben sem volt, az egész haza előtt készek nyilvánítani. 4 files- és külföldi telegraph. Nógrádból, jun. 25. Levelezőnek kötelessége az újdonságok megírása lévén , én a füzekről már bátran hallgathatnék, mert azok fájdalom napi és éji renden lévén, újdonságok lenni megszűntek. De írok, tán e sorok is siettetendik ama boldog időszak eljöttét, mellyben tüzekről azért nem fogunk értesíteni, mert a házfedelek a törvényhatóságnak pártolása, és kényszerítése által éghetlenek lesznek. Utósó közleményem óta Becskén 46 , Terényben 16, Szügyben (jun. 22 én délután) 101 ház égett le, nem számolván a gazdasági épületeket. A nép rémülését látni kell; azt leírás után voltakép ismerni lehetlen. S ki ezt neki vétkül tulajdonítaná, gondolja meg, mikép a leghitelesb tudósítások szerint 1 erényben olly ház kezde égni, mellynek ez évben még nem is volt lakója ; gondolja meg , mikép a szügyi tűz olly istállóban kezdődött, mellyben a házi ur egy becsületes izraelita , minthogy a vésznap elő estvéjén a harmadik faluba küldé munkára kocsisát, 22én délfelé lovait maga nézegetvén és itatván a tűznek legkisebbjelét sem véve észre; ő pedig maga minden gyanú fölött tisztán áll, mert tömérdek kárát az is nagyobbitja, hogy lovai menthetlenül bensültek. Olly nagy volt itt a zavar, hogy több úri háznál hintók és szekerek , apró marhák, sertések st. jutának a tűznek martalékul, de legszivrázóbb egy árva zsidó gyermeknek elégése. — árva! ki is gondolt volna reád! ? tán, ha borzasztó véged nem uj bűne az emberiségnek halálod engesztelő áldozat lehete a mennyei harag ennyi csapásaiért. — Ki a szügyi tűzig nyugodt szemlélője volt az eseményeknek , azóta a vész városában ijedezve reszket. A hurczolkodásnak sem vége, sem hossza ; az ablakok vályoggal berakva , és sározva ; ládák és szekrények pinczékben ; őrök—tüzet rakó, dohányzó , vagy alvó, vagy mód fölött durva őrök a falu szélein ; *) veszélyes irányú , ostoba pletykák a népnek ajkain ; ez most Nógrád képe. A megye Rendeinek 24 én Losonczon tartott avatási gyűlésében indítványoztatok , mint hallom, hogy a lelkészek a népet kapacitálják , mikép a szerencsétlenségeknek ezen irtózatos hosszú sora , vigyázatlanság eredménye is lehet, s ennélfogva hogy a nép nyugodjék meg. Adja Isten ! *) Balassa-Gyarmaton vászon kabátos, veres sipkás tűzőrök fogadtatnak négy évre 60, 60 pft fizetéssel, kik fejszével kezűikben reggeltől estig sétálnak föl, s alá az utczákon. Hogy ember, ki a szolgálatért, esde, csak dologkerülő, hogy a város ezen sétáló fejszéseket nem kevésbbé rettegi , mint magát a tűzet; hogy egyébiránt a városi elöljáróság jót , és üdvöst akart: ez világos. Óhajtani kell csak , hogy az eszköz rosszul választva ne legyen. Vidéki levelezések. Te mes bőr. Május 25. Két rendű „a Telekdíjt, s „Válaszomat Beke Károly úrhoz“ érdeklő czikkeim e lapokban olly későn adatván ki, hogy már csaknem megszűntek volt korszerűek lenni; magamat e miatt avval beszélom meg, hogy két utósó közgyűlésünkről, s illetőleg követválasztásunkról magam is illy későn teszem tudósításomat.— Tudósításom főleg a körül forgand: fölvilágosítani s helyre igazítani azon ellenzéki állitásokat, mellyek a P. Hirlap 345dik és 349ik számaiban előadatnak, megérintetik t. i. a mart.laki közgyűlésről a Hirlap 345. száma alatt, hogy az ellenzék a követségből lemondott Várkonyi Ádám lső alispánunknak követi pályáján tett érdemei miatt jegyzőkönyvileg kifejezendő megismerést és köszönetet indítványozván,— némelly az indítvánnyal meg nem egyezők egymás füleikbe suttogva, jelenték ki csendes ellenkezéseiket,— mivel tehát én is egyik valók azok közöl, kik az indítvánnyal egy értelemben nem voltak, előadom okát „csendes ellenkezésünknek.“ —• ellenkeztünk t. i. az inditványnyal azért, mert egyik követünk jóval az előtt ide haza lévén, nyilván kijelenté, hogy pótló utasításainkat, mellyek későbbi időben csaknem átalánosan kedve ellen sültek ki, megtartani nem fogják,s valóban már két jelentéseik s a hírlapok bizonyiták, hogy követeink utasításiaknak részint erőtetett magyarázatot adtak, s ezt két ízben be is jelentették ; de eltérő magyarázataik, helyben nem hagyattak, részint pedig azokat egyenesen meg nem tartották, s jelentést sem tettek,— már ez a gyűlés legnagyobb része előtt tudva lévén, s az indítvány mindjárt a gyűlés elein, mielőtt t. i. követeinknek sáfátságokról adott igen számos jelentéset, s jelesen az is, melly szerint az évenkinti országgyűlés nem pártolása tárgyában adott utasításunkat elmagyarázták, tárgyaltattak volna, — következőleg mindenesetre idő előtt téttetvén,— Ítéljen a haza fölöttünk , rendében volt-e illy körülmények között, s mindjárt a gyűlés elevi hosszú dicsérő szónoklat mellett érdem megismerést és köszönetet szavazni, s váljon a megye méltóságával meglehet-e azt egyeztetni, hogy mást érezzünk sebzett kebleinkben, s mást írjunk jegyzőkönyvünkbe ? Ellenkezésünk tehát igen is rendén volt, hogy pedig ellenkezésünk nyilvános szavakban ki nem tört, főleg annak tulajdonítható, mert a béke zavarásra nem akartunk új táplálékot nyújtani. Hogy a statárium kérése ellenzék elleni demonstrátió akart volna lenni, most hallom először, pedig én is egyik résztvevő tagja vagyok azon pártnak, melly az ellenzéknek több radical-tév tagjait ostromolja. — Valamint az igazsággal egyenesen ellenkezik azon előadás, mintha a Rendek volt adószedőink számadásaira tett 27000 pgő ftra menő nehézségeket felire leszállitották volna, mert a leszállítás 2000 pgő ftra sem megyen. — Hogy volt követünk, s első alispánnak megtiszteltetésében főleg az ellenzék s jelesen annak mintegy 18 tagjai vettek részt, oka abban rejlik, mert e tisztelt férfiú országgyűlése alatt mindinkább, méginkább simulván az ellenzéki tanokhoz, — s hogy őt az ellenzék jövendőre s jelesen a jövő követ választásra minden módon megnyerni törekedvén, nem egyképen igyekezek az érintett kitüntetést maga részére monopolizálni,hogy pedig Ambrózy György követünk érdekében alakult volna öszve az őt megválasztó párt, épen nem igaz , mert különben pártja nem rekesztette volna őt ki a választásoknál szokásos vendéglési költségekből,— öszvealakult ezen párt a megye rendes érdekében, kik Ambrózy Györgyben olly szilárd jellemű férfiút ismertek, ki nem fogja tűrni, hogy utasításaink elmagyaráztassanak, meg nem tartassanak.—Mi az ellenzék egyéb állítását illeti, hogy görög n. e. h. atyánkíjai csekély kivétellel, mind az ellenzék soraiban állanak épen nem áll, mert a kivételt csekélynek nevezni nem lehet, miután a megyeiek közöl mind azok, kiket érdem , tekintet és birtok megkülönböztet, s megyei hivatalt nem viselnek, vagy az ellenzék mellett küzdő hivatalnokokkal közelebbi rokonságban nincsenek , — igen szép számmal az ellenzék túlzásai ellen velünk küzdenek. — (Folytatása következik.) HIDKFÖLM NAVALÓ I Törökország» K o n s tan ti náp o ly , jun. 5 Miután Albania föllázadt lakosai ujlag a rendes fölsőség hatalmának hódoltak , az ottani nyugtalanságok , tökéletesen bevégzetteknek (?) tekinthetők. Tegnap 90 főnök fogolyként vezettetett a porta elé, kik az utósó gőzhajón Salonichiból hozattak ide. Harmadszori felhívás a magyar kereskedelmi társaság első részvény-részlet befizetésére. Emlékezetbe hozatik, hogy a magyar kereskedelmi társaság részvényeitől az első 15%nyi részlet (minden részvénytől 75 p. sz.) f. é. július lökéig befizetendő.— A befizetések junius lödik napjától*kezdve Festen a társaság ideiglenes szidásán (városház tér Almásy-ház, 2 dik emelet) mindenap reggeli 9—12 óra közt elfogadtatnak. Szerkeszk gr. Majláthy és Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik Trattner Károly betűivel, uri-utcza 453. szám.