Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-03 / 2. szám

TARTALON­. Hazai napló. Országgy.­­220. ker. ülésben sz.­ és v.i káptalanbeliek nyilatkozata. 168. orsz. ülés a FŐRKnél: az unitaria vallás és áldás-megtagadás, breve, placetum, pásztori levelek iránti izenetek. 221. ker. ülés: másod izenete a FŐRRknek a börtönrendszer tárgyában a KKh­oz. 222. ker. ülés: a főrendi börtönrendszert illető első válasz­­izenet tárgyalása. 169. orsz. ülés a FŐRRnél: 3dik izenete a KKr. a kir. városok iránt. 223. ker. ülés: a részek visz­­szakapcsolása tárgyában érkezett k. k. leiratra kelt izenete a KKnak a FŐRRhez, — az országgy. szólások tárgyában működött orsz. választmány jelentése. — Sz. kir. Pozsony városa folyamodása. Vid. lev. Bácsból (közgy. országgy. köv. lemnondó levelük olv., és új követválasztás.) Te­­mesbő­( közgy. követválasztás, fölvilágositás és helyreiga­zítás.) Kü­lfööldi napló. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Né­met-, Porosz-, Görögország. Bel- és külföldi telegraph. Tinpvizign. P. Hírlap. Kinevezés. (Ausztria.) Necrolog. (Külföld.) Hirdető.___________________________________________ HAZAI NAPOK. Országgy. CCXX. ker. ülés junius 22dikén Sz ...­­ káptalanbeli nyilatkozata. Megyém­ utasításánál fogva úgymond pártolom a­­s káptalanok által benyújtott sérelemre adott orszá­gos választmányi véleménynek második részét, mi sze­rint az egyházi rend alsó táblánák­ szavazatának el­rendezése, míg az egész o.gyűlésnek elrendezése előtt külön s minél hamarább vétessék föl ; pártolom pe­dig azon oknál fogva is, mert czáfolhatlanul áll, hogy az 1608 évi, k. u.­lső t. ez. minden káptalan s con­­ventnek , prépostaikkal együtt véve, az o.gyűlésén egy szavazatot adni rendelt és mivel az egyházi rend ezen törvényes jogát századokon át minden háboritás nél­kül szakadatlanul gyakorolta. Tudjuk mint vált ez csak a legújabb időkben, nevezetesen az 1825 ki c.gyűlé­sén ingataggá ; nem mintha az kétségbe hozatott vol­na , hanem a megyék, kívánván mind az egyházi rend, mind a városok szavazatát ön szavazatikkal igazságos arányba hozni, mig ezt az o.gyűlésének átalános el­rendezésével elérhetnék, mind kettő mellőzésével,csu­pán csak a megyei szavazatokat számították. És ál­lítsa bár­miként B....követe, mintha az egyházi rend, szavazatára nézve, az o. gyűlési elnök által a régi gya­korlatban meghagyatott volna, de tagadhatlan az,hogy a kerületi ülésekben az egyházi rend szavazatai szám­ba nem vétetnek! — A k. vsok szavazatiról lévén szó , méltányosak voltak a KK. és RR. elismerni, ki­mondani azt, hogy valóságos gúny valakit az o.gyű­lésére meghívni, a megjelenésre kötelezni, sőt, mint e jelen o.gyűlésen a vágujhelyi préposttal történt, az elmaradottat perbe idézni , s a jelenlévőtől pedig a szavazatot megtagadni s e miatt közkézség mutatko­zott a szabad k. városoknak a megyékhez arányzott szavazatot, a k. kegyelmes előadásnál fogva is, még az o.gyűlésének átalános elrendezése előtt nyújtani, joggal s alaposan kívánhatja tehát az egyházi rend is, hogy az ő szavazata iránt hasonló rendelkezés tétes­sék. T. R­. az egyházi rendnek mostani állását s szavazatátok­ tettleges megfosztatását sem az alkot­mányos igazsággal, sem az annyira magasztalt liberalizmus elveivel m­e­ge­g­y­e­z­tetni én nem tudom. Nem az elsővel, mert egy alkotmányos okban senkit sem szabad az alkotmány által nyert jogaitól máskép mint törvényhozási után megfosztani; ha te­hát a t. RR. czélszerű­nek vélik az egyházi rendtől az o.gyűlési ülést és szavazatot jövőre megtagadni , ám tessék ezen tárgy fölött határozni s határozatukat a n. mélt. fölső táblával közölni és ha a két tábla megegyezését ő Fölsége szentesitendi, ekkor az egy­házi Rendnek ez ellen kifogása nem lehet, nem leend; mivel tudja, hogy a törvénynek hódolni köteles; de minden törvény nélkül valakit százados jó­sától megfosztani, ez alkotmányunkkal meg nem fér , önkény. A liberalismus elveivel ezen eljárást meg­egyeztetni szinte lehetlennek találom, mivel számta­lanszor hangzott vissza e terem azon liberális szavak­tól: „Annál erősebb az alkotmány, minél többen fogadtatnak be az alkotmány sán­­czaiba“ és a t. RB. ezen elvből indulván ki, e je­len o.gyűlésén , több olly osztályokat ruháztak föl vá­lasztási és szavazási joggal, mellyeknek eddig sem a megyékbe, sem a törvényhozásba befolyás nem en­gedtetett , megfoghatlan tehát, hogy lehet illy elv mel­lett , illy nyilatkozatok után épen most egy olly ren­det, melly alkotmányunkkal egy idős s mellynek a ha­za irántai érdemeit s népre való nagy hatását tagadni nem lehet, kiszorítani az alkotmány sánczaiból, mellyel ha­­zafisága a nemesi renddel együtt emelt és századokon át együtt védett.­­ Mind­ezen okoknál fogva oda sza­vazok, hogy a kir. városoknál követett mód szerint az egyházi rend szavazata iránt is mig e jelen c.gyűlésén hozandó uj törvény által kellő rendelés tétessék. — Y...­­ káptalanbeli nyilatkozata. Nem akarok a dolog érdeméhez szólani , jólehet itt reánk nézve élet­kérdés forog fen. A dolog érdemét azonban nem azért mellőzöm, mintha ékezek, és argumentumok hiányában találnám magamat. Nem ez nem így van : mi a dolog­ban hon vagyunk, s azt minden oldaláról ismerjük. De nincs itt, mint mondo­m, megyei követ úr, az érdem­leges tárgyalásra semmi szükség. Hiszen­­ ha ez kiván­­tatnék, mellettünk van a constitutio , mellettünk a törvény, mellettünk a história, és ezeknek kapcso­latában a több századokot túlélt országgyűlési szo­kás. Azért mi e kútfőből a dolog érdemére annyi okokat meríthetnénk, hogy azokkal túlzani is lehetne. Nekem azonban nem kellenek mind­ezek, midőn a bi­rodalom terére akarok föllépni , tudván , hogy annak itt a helye, s hogy az többet ér számtalan argumentu­moknál. Én tehát azt kérem, hogy az e­gyűlési választ­mánynak véleménye csak azért is fogadtassák el, mivel az minimumra lévén redukálva, kevesebbet magában nem is foglalhat. És fölötte sajnálom, hogy az ellen némelly szavak emelkedtek, s megvallom, ezt nem hittem vol­na. E vélemény iránt az is élesztheti a KK. és RR. bizodalmát, hogy annak szerkezetében egy olly egyén vevő actív részt, kit a KK. és RR. megtestesült hazafi buzgalma s e­gyülési érdemei miatt köz­tiszteletben tarta­nak. Rendezzék a KK.és RRek törvényhozói állásun­kat, mi ezt ellenzeni nem fogjuk, mert mi rend embe­rei vagyunk, s a rend csak jót szülhet. Föl is tesszük a KK. és RR. bölcsességéről, hogy e rendezést csak a haza javára , melly nekünk is érdekünkben vagyon, kívánják intézni. Tudják azt a KK. és RR. mikor , miként, és miért süllyedjünk ezen aljas , és ezen gú­nyos állásra! Méltóztassanak most jobbat nyújtva, min­ket abból kiemelni, mert csak a recta­t­u e­r­­ féle politica boldogíthat, s e nélkül minden törekedés, gyü­mölcs , és áldástalan. Nagyobb fényben áll mind előttem, mind a publica existimatio előtt nemes B......... megyének szellemdús követe, sem hogy az Ő okoskodását szó nélkül hagy­hatnám. Én tehát valamint azt figyelemre méltatom, úgy arra rövideden megfelelni kész vagyok. Nem ismétlem azokat, mit S. megye nagyérdemű követe, az orszá­gos választmány tanácskozását illetve , olly tiszta szili­ben előhozott, hanem egyenesen azokra válaszolok , mit ő feleletéből kihagyott. Azt mondá­ni B. követe, hogy, minő voksunk van, mi sem tudjuk, sem a tör­vény ki nem mondja. Mi igen is, és tökéletesen tud­juk , minő voksunk van, s tudjuk azt is, minő voksot adott nekünk a törvény! Ez olly tisztán szól, hogy mindenik megértheti, a ki akarja, s tisztábban a megyei, vagy akár minő más voksról sem határoz, mint épen a mi voksunkról. Mert mit is mond az 160Sdiki 1. czikknek 4 cik­usa? Így szól ez : Quicunque Episcoporum Capitulum suum cum Prae­­posito suo sub sua jurisdictione­ Episcopali, aut loca residentiae suae habuerit, extunc idem Episcopus in conventu DD. Praelatorum et Baronum pro sua perso­na propria locum, et vocem habeat, nomine autem Capituli Praepositus una cum Capitulo inter llegnicolas pari ratione unam, et conjunctam vocem habeat.“ Melly szavakból az következik , hogy nekünk inter Regni­colas olly szavunk van, mint a püspököknek in con­ventu DD. Praelatorum, et Baronum, mivel az idézett azt mondja, hogy Praepositus una cum Capitulo pari ratione unam vocem habeat. A különbség csak abban áll, hogy a püspökök pro sua persona propria vannak szavazattal fölruházva, mi pedig nomine Ca­pituli. Azután a §. azt mondja hogy: Praepositus una cum Capitulo unam, et conjunctam vocem habeat, a­mi ismét az egyéni szavazatot tanusítja, mert ezen czikk előtt a prépostnak és a káptalannak külön külön sza­vazata volt, ez pedig itten egybeolvasztatott. Mondha­tom tehát, hogy a mi szavalunk igen tisztán áll, s an­nál tisztábban, mivel az 5ik­kban, a­mikkel összehang­­zólag, ismét az mondatik, hogy Praepositi, qui nulli immediate Eppatus subjacet, sed absoluta suae Praepo­­siturae adnexa habent Capitula et Con­ven­tus, (minek voltak a világiak közöl a pozsonyi, szepesi, és szom­bathelyi, a szerzetesek közöl pedig sok exemptus pré­post és apátok) i­ etiam a suis capitulis, et conventibus non disjungantur, sed pariter unice conjunctam vocem habeant, így tehát a pari ratione helyett ismét előjön a pariter, hogy t.i. ezen prépostok is unam, et unice conjunctam vocem habeant, mert az előtt ezeknek is elkülönözött voksaik voltak az ő káptalanaik, és con­­venteiktől. S lehetne ezen okoskodást a következők irányában még tovább is terjeszteni : de általmegyek a B......i követ urnák második ellenvetésére,mellyben azt kér­dezé, hogy hol voltak 1600 ban több püspöki káptala­nok , s hogy szólott e ezekről is a törvény ? Én pe­dig azt kérdem: hol volt IGOSban a királyi testőrző sereg kapitánya? Hol több mágnás família? Hol annyi számos indigena? Pedig ezeknek a kérdés alatti törvény szerint a főrendi táblánál szinte voksuk van. Hisz ak­kor Gömör is össze volt kapcsolva Nagy-Honttal, Csa­­nád, Csongrád, Békés pedig csak egy megyét képezzenek. Mégis olly voksuk vagyon itt az újabb megyéknek,mint 1608ban volt a régieknek. Váczi, veszprémi, váradi,s több más káptalanok is, s ezekkel a kalocsai főkáptalan, ezen időben a török uralom alatt, hiányzottak, még is itt lát­juk mind azoknak képviselőit. Pedig tudtomra akkori időben csak néhány káptalan létezett: esztergomi Nagy Szombatban, egri egy ideig Kassán, győri, nyitrai, po­zsonyi , szepesi, és szombathelyi. A törvénynek kér­déses­e a t.i. átalánosan fejezi ki magát, mivel föltételesen, és de futuro szól, midőn mondja: „Quicunque Epporum Capitulum suum cum Paeposito suo sub sua jurisdictio­­ne eppali, aut loca residentiae suae habuerit, extunc (ezt jól meg kell jegyezni, mert futurumnak jelentője) extunc tehát idem Eppus sat. Azután általmenvén a káptalanra, igy szól: „nomine autem Capituli Praepo­situs una cum Capitulo inter Regnicolas pari ratione unam, et conjunctam vocem habeat.“ A­mi hogy átalá­nosan vagyon szinte mondva, annak átalános szavaiból következik. Ha csak ugyan valami megszorítást akart volna a törvényhozás a létező, és létezendő káptalanok között tenni, miért nem élt itt is olly kivétellel, minő a titkában foglaltatik, holott az áll, hogy „reliquarum Civitatum liberarum, quae ibi (t. i. Ulászló Zik törvé­nyének cik czikkében) comprehensae non essent, status resieitur ad emendationem decretorum.“ Azt mondá a tisztelt követ úr, hogy mi itt mint jószág­birtokosok va­gyunk, és csak a birtokot képviseljük. A birtok igen­is a törvényhozónak conditioja, sine qua non, de nem conditioja, qua cum. Megkívántatik ez, mint múlhatatlan qualificatio , nem csak mi bennünk, hanem a nemes megyék, és absentisták képvise­lőiben is. Illud etiam per express­um cavetur, mond az 1625 , 62 ik t. ez., ut C­o­m­i­t­a­t­u­s et Dni Magnates, qui personaliter non intersunt comitiis, ejus­­modi nuncios ad comitia mittant, qui possesiona­­rii n­obi­les ac nobili prosapia orti dignoscantur, mi föltételt s kelléket aztán a követekben az 1655 : 61­k t. ez. ismételve követel; de azért még se lehet állítani, hogy ezek csak a birtokot képviselik a rendi táblán. És az az értelme, semmi más, a jesuitákat érdeklő s B. ér­demes követe által fölhozott 1715 : 73ik t. czikknek is. Egyébiránt mit képviselünk mi alkotmányilag ? az előt­tünk semmi titok. Mi itt öszvesen Werbőczy 2ik részé­nek 41k czíme szerint Populus, vagy is az országnak ne­messége vagyunk. Ezen Populus, vagy országos ne­messég pedig 4 osztályra, vagy a kérdés alatti czikk­nek kifejezése szerint 4 conditionatus Regnicolákra, és országos statusokra vagyon osztva. Ezeket képviseljük mi tehát, mint a politikai, és törvényhozó testületnek tagjai. A ki ezt kétségbe hozná, méltóztassék az 1608 ki­lő­­ czikket megolvasni, mellynek első­­sában az mon­datik, hogy „visum est Regnicolis concludere, quinam sub nomine Statuum, et Ordinum Regni intelligi, quive ad publica Regni Comitia per Suae Majestatis Regales vocari, et vota sua in publica Regni Diaeta habere de­­beant? „A dolog tehát e szerint állván, itt a káptalanok követei, úgy az apátok, és prépostok, mint kisebb praelatusok, csak az első státust képviselik. De azt veti ezek ellenébe a nagy érdemű követ úr, hogy ez Angol, és Francziaországban máskép van. Igen, mivel Magyar­­ország sem nem Angol, sem nem Franczia­ország. Ott több dolgok is máskép vannak , a­nélkül, hogy azokat Magyarországra is lehetne alkalmazni. Minek nekem az Harminczkilenczedik év. 2. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Sz. Jakab ha 3in 1844. Előfizetési dij félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boriték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye.

Next