Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-07-03 / 2. szám
TARTALON. Hazai napló. Országgy.220. ker. ülésben sz. és v.i káptalanbeliek nyilatkozata. 168. orsz. ülés a FŐRKnél: az unitaria vallás és áldás-megtagadás, breve, placetum, pásztori levelek iránti izenetek. 221. ker. ülés: másod izenete a FŐRRknek a börtönrendszer tárgyában a KKhoz. 222. ker. ülés: a főrendi börtönrendszert illető első válaszizenet tárgyalása. 169. orsz. ülés a FŐRRnél: 3dik izenete a KKr. a kir. városok iránt. 223. ker. ülés: a részek viszszakapcsolása tárgyában érkezett k. k. leiratra kelt izenete a KKnak a FŐRRhez, — az országgy. szólások tárgyában működött orsz. választmány jelentése. — Sz. kir. Pozsony városa folyamodása. Vid. lev. Bácsból (közgy. országgy. köv. lemnondó levelük olv., és új követválasztás.) Temesbő( közgy. követválasztás, fölvilágositás és helyreigazítás.) Külfööldi napló. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Német-, Porosz-, Görögország. Bel- és külföldi telegraph. Tinpvizign. P. Hírlap. Kinevezés. (Ausztria.) Necrolog. (Külföld.) Hirdető.___________________________________________ HAZAI NAPOK. Országgy. CCXX. ker. ülés junius 22dikén Sz ... káptalanbeli nyilatkozata. Megyém utasításánál fogva úgymond pártolom as káptalanok által benyújtott sérelemre adott országos választmányi véleménynek második részét, mi szerint az egyházi rend alsó táblánák szavazatának elrendezése, míg az egész o.gyűlésnek elrendezése előtt külön s minél hamarább vétessék föl ; pártolom pedig azon oknál fogva is, mert czáfolhatlanul áll, hogy az 1608 évi, k. u.lső t. ez. minden káptalan s conventnek , prépostaikkal együtt véve, az o.gyűlésén egy szavazatot adni rendelt és mivel az egyházi rend ezen törvényes jogát századokon át minden háboritás nélkül szakadatlanul gyakorolta. Tudjuk mint vált ez csak a legújabb időkben, nevezetesen az 1825 ki c.gyűlésén ingataggá ; nem mintha az kétségbe hozatott volna , hanem a megyék, kívánván mind az egyházi rend, mind a városok szavazatát ön szavazatikkal igazságos arányba hozni, mig ezt az o.gyűlésének átalános elrendezésével elérhetnék, mind kettő mellőzésével,csupán csak a megyei szavazatokat számították. És állítsa bármiként B....követe, mintha az egyházi rend, szavazatára nézve, az o. gyűlési elnök által a régi gyakorlatban meghagyatott volna, de tagadhatlan az,hogy a kerületi ülésekben az egyházi rend szavazatai számba nem vétetnek! — A k. vsok szavazatiról lévén szó , méltányosak voltak a KK. és RR. elismerni, kimondani azt, hogy valóságos gúny valakit az o.gyűlésére meghívni, a megjelenésre kötelezni, sőt, mint e jelen o.gyűlésen a vágujhelyi préposttal történt, az elmaradottat perbe idézni , s a jelenlévőtől pedig a szavazatot megtagadni s e miatt közkézség mutatkozott a szabad k. városoknak a megyékhez arányzott szavazatot, a k. kegyelmes előadásnál fogva is, még az o.gyűlésének átalános elrendezése előtt nyújtani, joggal s alaposan kívánhatja tehát az egyházi rend is, hogy az ő szavazata iránt hasonló rendelkezés tétessék. T. R. az egyházi rendnek mostani állását s szavazatátok tettleges megfosztatását sem az alkotmányos igazsággal, sem az annyira magasztalt liberalizmus elveivel megegyeztetni én nem tudom. Nem az elsővel, mert egy alkotmányos okban senkit sem szabad az alkotmány által nyert jogaitól máskép mint törvényhozási után megfosztani; ha tehát a t. RR. czélszerűnek vélik az egyházi rendtől az o.gyűlési ülést és szavazatot jövőre megtagadni , ám tessék ezen tárgy fölött határozni s határozatukat a n. mélt. fölső táblával közölni és ha a két tábla megegyezését ő Fölsége szentesitendi, ekkor az egyházi Rendnek ez ellen kifogása nem lehet, nem leend; mivel tudja, hogy a törvénynek hódolni köteles; de minden törvény nélkül valakit százados jósától megfosztani, ez alkotmányunkkal meg nem fér , önkény. A liberalismus elveivel ezen eljárást megegyeztetni szinte lehetlennek találom, mivel számtalanszor hangzott vissza e terem azon liberális szavaktól: „Annál erősebb az alkotmány, minél többen fogadtatnak be az alkotmány sánczaiba“ és a t. RB. ezen elvből indulván ki, e jelen o.gyűlésén , több olly osztályokat ruháztak föl választási és szavazási joggal, mellyeknek eddig sem a megyékbe, sem a törvényhozásba befolyás nem engedtetett , megfoghatlan tehát, hogy lehet illy elv mellett , illy nyilatkozatok után épen most egy olly rendet, melly alkotmányunkkal egy idős s mellynek a haza irántai érdemeit s népre való nagy hatását tagadni nem lehet, kiszorítani az alkotmány sánczaiból, mellyel hazafisága a nemesi renddel együtt emelt és századokon át együtt védett. Mindezen okoknál fogva oda szavazok, hogy a kir. városoknál követett mód szerint az egyházi rend szavazata iránt is mig e jelen c.gyűlésén hozandó uj törvény által kellő rendelés tétessék. — Y... káptalanbeli nyilatkozata. Nem akarok a dolog érdeméhez szólani , jólehet itt reánk nézve életkérdés forog fen. A dolog érdemét azonban nem azért mellőzöm, mintha ékezek, és argumentumok hiányában találnám magamat. Nem ez nem így van : mi a dologban hon vagyunk, s azt minden oldaláról ismerjük. De nincs itt, mint mondom, megyei követ úr, az érdemleges tárgyalásra semmi szükség. Hiszen ha ez kivántatnék, mellettünk van a constitutio , mellettünk a törvény, mellettünk a história, és ezeknek kapcsolatában a több századokot túlélt országgyűlési szokás. Azért mi e kútfőből a dolog érdemére annyi okokat meríthetnénk, hogy azokkal túlzani is lehetne. Nekem azonban nem kellenek mindezek, midőn a birodalom terére akarok föllépni , tudván , hogy annak itt a helye, s hogy az többet ér számtalan argumentumoknál. Én tehát azt kérem, hogy az egyűlési választmánynak véleménye csak azért is fogadtassák el, mivel az minimumra lévén redukálva, kevesebbet magában nem is foglalhat. És fölötte sajnálom, hogy az ellen némelly szavak emelkedtek, s megvallom, ezt nem hittem volna. E vélemény iránt az is élesztheti a KK. és RR. bizodalmát, hogy annak szerkezetében egy olly egyén vevő actív részt, kit a KK. és RR. megtestesült hazafi buzgalma s együlési érdemei miatt köztiszteletben tartanak. Rendezzék a KK.és RRek törvényhozói állásunkat, mi ezt ellenzeni nem fogjuk, mert mi rend emberei vagyunk, s a rend csak jót szülhet. Föl is tesszük a KK. és RR. bölcsességéről, hogy e rendezést csak a haza javára , melly nekünk is érdekünkben vagyon, kívánják intézni. Tudják azt a KK. és RR. mikor , miként, és miért süllyedjünk ezen aljas , és ezen gúnyos állásra! Méltóztassanak most jobbat nyújtva, minket abból kiemelni, mert csak a rectatu er féle politica boldogíthat, s e nélkül minden törekedés, gyümölcs , és áldástalan. Nagyobb fényben áll mind előttem, mind a publica existimatio előtt nemes B......... megyének szellemdús követe, sem hogy az Ő okoskodását szó nélkül hagyhatnám. Én tehát valamint azt figyelemre méltatom, úgy arra rövideden megfelelni kész vagyok. Nem ismétlem azokat, mit S. megye nagyérdemű követe, az országos választmány tanácskozását illetve , olly tiszta sziliben előhozott, hanem egyenesen azokra válaszolok , mit ő feleletéből kihagyott. Azt mondáni B. követe, hogy, minő voksunk van, mi sem tudjuk, sem a törvény ki nem mondja. Mi igen is, és tökéletesen tudjuk , minő voksunk van, s tudjuk azt is, minő voksot adott nekünk a törvény! Ez olly tisztán szól, hogy mindenik megértheti, a ki akarja, s tisztábban a megyei, vagy akár minő más voksról sem határoz, mint épen a mi voksunkról. Mert mit is mond az 160Sdiki 1. czikknek 4 cikusa? Így szól ez : Quicunque Episcoporum Capitulum suum cum Praeposito suo sub sua jurisdictione Episcopali, aut loca residentiae suae habuerit, extunc idem Episcopus in conventu DD. Praelatorum et Baronum pro sua persona propria locum, et vocem habeat, nomine autem Capituli Praepositus una cum Capitulo inter llegnicolas pari ratione unam, et conjunctam vocem habeat.“ Melly szavakból az következik , hogy nekünk inter Regnicolas olly szavunk van, mint a püspököknek in conventu DD. Praelatorum, et Baronum, mivel az idézett azt mondja, hogy Praepositus una cum Capitulo pari ratione unam vocem habeat. A különbség csak abban áll, hogy a püspökök pro sua persona propria vannak szavazattal fölruházva, mi pedig nomine Capituli. Azután a §. azt mondja hogy: Praepositus una cum Capitulo unam, et conjunctam vocem habeat, ami ismét az egyéni szavazatot tanusítja, mert ezen czikk előtt a prépostnak és a káptalannak külön külön szavazata volt, ez pedig itten egybeolvasztatott. Mondhatom tehát, hogy a mi szavalunk igen tisztán áll, s annál tisztábban, mivel az 5ikkban, amikkel összehangzólag, ismét az mondatik, hogy Praepositi, qui nulli immediate Eppatus subjacet, sed absoluta suae Praepositurae adnexa habent Capitula et Conventus, (minek voltak a világiak közöl a pozsonyi, szepesi, és szombathelyi, a szerzetesek közöl pedig sok exemptus prépost és apátok) i etiam a suis capitulis, et conventibus non disjungantur, sed pariter unice conjunctam vocem habeant, így tehát a pari ratione helyett ismét előjön a pariter, hogy t.i. ezen prépostok is unam, et unice conjunctam vocem habeant, mert az előtt ezeknek is elkülönözött voksaik voltak az ő káptalanaik, és conventeiktől. S lehetne ezen okoskodást a következők irányában még tovább is terjeszteni : de általmegyek a B......i követ urnák második ellenvetésére,mellyben azt kérdezé, hogy hol voltak 1600 ban több püspöki káptalanok , s hogy szólott e ezekről is a törvény ? Én pedig azt kérdem: hol volt IGOSban a királyi testőrző sereg kapitánya? Hol több mágnás família? Hol annyi számos indigena? Pedig ezeknek a kérdés alatti törvény szerint a főrendi táblánál szinte voksuk van. Hisz akkor Gömör is össze volt kapcsolva Nagy-Honttal, Csanád, Csongrád, Békés pedig csak egy megyét képezzenek. Mégis olly voksuk vagyon itt az újabb megyéknek,mint 1608ban volt a régieknek. Váczi, veszprémi, váradi,s több más káptalanok is, s ezekkel a kalocsai főkáptalan, ezen időben a török uralom alatt, hiányzottak, még is itt látjuk mind azoknak képviselőit. Pedig tudtomra akkori időben csak néhány káptalan létezett: esztergomi Nagy Szombatban, egri egy ideig Kassán, győri, nyitrai, pozsonyi , szepesi, és szombathelyi. A törvénynek kérdésese a t.i. átalánosan fejezi ki magát, mivel föltételesen, és de futuro szól, midőn mondja: „Quicunque Epporum Capitulum suum cum Paeposito suo sub sua jurisdictione eppali, aut loca residentiae suae habuerit, extunc (ezt jól meg kell jegyezni, mert futurumnak jelentője) extunc tehát idem Eppus sat. Azután általmenvén a káptalanra, igy szól: „nomine autem Capituli Praepositus una cum Capitulo inter Regnicolas pari ratione unam, et conjunctam vocem habeat.“ Ami hogy átalánosan vagyon szinte mondva, annak átalános szavaiból következik. Ha csak ugyan valami megszorítást akart volna a törvényhozás a létező, és létezendő káptalanok között tenni, miért nem élt itt is olly kivétellel, minő a titkában foglaltatik, holott az áll, hogy „reliquarum Civitatum liberarum, quae ibi (t. i. Ulászló Zik törvényének cik czikkében) comprehensae non essent, status resieitur ad emendationem decretorum.“ Azt mondá a tisztelt követ úr, hogy mi itt mint jószágbirtokosok vagyunk, és csak a birtokot képviseljük. A birtok igenis a törvényhozónak conditioja, sine qua non, de nem conditioja, qua cum. Megkívántatik ez, mint múlhatatlan qualificatio , nem csak mi bennünk, hanem a nemes megyék, és absentisták képviselőiben is. Illud etiam per expressum cavetur, mond az 1625 , 62 ik t. ez., ut Comitatus et Dni Magnates, qui personaliter non intersunt comitiis, ejusmodi nuncios ad comitia mittant, qui possesionarii nobiles ac nobili prosapia orti dignoscantur, mi föltételt s kelléket aztán a követekben az 1655 : 61k t. ez. ismételve követel; de azért még se lehet állítani, hogy ezek csak a birtokot képviselik a rendi táblán. És az az értelme, semmi más, a jesuitákat érdeklő s B. érdemes követe által fölhozott 1715 : 73ik t. czikknek is. Egyébiránt mit képviselünk mi alkotmányilag ? az előttünk semmi titok. Mi itt öszvesen Werbőczy 2ik részének 41k czíme szerint Populus, vagy is az országnak nemessége vagyunk. Ezen Populus, vagy országos nemesség pedig 4 osztályra, vagy a kérdés alatti czikknek kifejezése szerint 4 conditionatus Regnicolákra, és országos statusokra vagyon osztva. Ezeket képviseljük mi tehát, mint a politikai, és törvényhozó testületnek tagjai. A ki ezt kétségbe hozná, méltóztassék az 1608 kilő czikket megolvasni, mellynek elsősában az mondatik, hogy „visum est Regnicolis concludere, quinam sub nomine Statuum, et Ordinum Regni intelligi, quive ad publica Regni Comitia per Suae Majestatis Regales vocari, et vota sua in publica Regni Diaeta habere debeant? „A dolog tehát e szerint állván, itt a káptalanok követei, úgy az apátok, és prépostok, mint kisebb praelatusok, csak az első státust képviselik. De azt veti ezek ellenébe a nagy érdemű követ úr, hogy ez Angol, és Francziaországban máskép van. Igen, mivel Magyarország sem nem Angol, sem nem Francziaország. Ott több dolgok is máskép vannak , anélkül, hogy azokat Magyarországra is lehetne alkalmazni. Minek nekem az Harminczkilenczedik év. 2. sz. Szerda. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Sz. Jakab ha 3in 1844. Előfizetési dij félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boriték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye.